2014. szeptember 28., vasárnap

[Evangelium] 2014-09-28

2014. szeptember 28. – Évközi 26. vasárnap, a Szentírás vasárnapja

Így szól az Úr: „Azt mondjátok: Nem igazságos az Úr útja. Halljátok hát,
Izrael háza: Vajon az én utam nem igazságos? Nem inkább a ti útjaitok
hamisak? Amikor az igaz elfordul az igazságtól és gonoszságot művel, akkor
emiatt hal meg, vagyis elkövetett gonoszsága miatt hal meg.
Amikor a bűnös elfordul a bűntől, amelyet elkövetett, s a törvényhez és az
igazsághoz igazodik, megmenti életét. Belátja bűneit és elfordul tőlük,
azért életben marad és nem hal meg."
Ez 18,25-28

Zsoltár: Válasz: Emlékezzél meg, Uram, * irgalmasságodról.
Előénekes: Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, * ösvényeidre taníts meg
engem.
Taníts és vezess igazságod szerint, † mert te vagy üdvözítő Istenem,
szüntelenül benned bízom.
Hívek: Emlékezzél meg, Uram, * irgalmasságodról.
E: Irgalmasságodról emlékezzél meg, Uram, * és könyörületességedről, mely
öröktől való.
Ne emlékezzél ifjúságom bűnére és vétkére, * jóságodban, Uram, gondolj rám
irgalommal.
H: Emlékezzél meg, Uram, * irgalmasságodról.
E: Az Úr igazságos és jóságos, * ezért a bűnösöknek is utat mutat.
Az alázatost a jóban vezérli, * a szelídet útjára tanítja.
H: Emlékezzél meg, Uram, * irgalmasságodról.
Zsolt 24,4bc-5.6-7.8-9

Szentlecke:
Testvéreim! Ha ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből
fakadó intelem, a lelki közösség, a bensőség és együttérzés, akkor
tegyétek örömömet teljessé azáltal, hogy egyetértetek, egy szívvel
szerettek, és egy lélekkel ugyanarra törekedtek. Vetélkedésből ne tegyetek
semmit, sem hiú dicsőségvágyból! Egyik a másikat tekintse inkább
alázatosan önmagánál kiválóbbnak! Ne keresse senki csak a maga javát,
hanem a másét is!
Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt.
Ő, mint Isten, az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak,
amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött,
kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta magát, és
engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely felette
áll minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben,
a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten
dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr!
Fil 2,1-11

Evangélium:
Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: „Erről mi
a véleményetek? Egy embernek két fia volt. Odament az egyikhez, és így
szólt hozzá: Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben! – A fiú azt
válaszolta: Nincs kedvem!, de később megbánta, és mégis kiment. Odament a
másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: Szívesen, uram!, menni
azonban nem ment. Kettőjük közül melyikük teljesítette az apa akaratát?"
Azt felelték: „Az első."
Erre Jézus így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek: A vámosok és utcanők
megelőznek bennetek Isten országában. Mert eljött hozzátok János az
igazságosság útján járva, és ti nem hittetek neki, a vámosok és utcanők
viszont hittek neki. És ti, akik mindezt láttátok, még utólag sem tértek
jobb belátásra, hogy higgyetek neki!"
Mt 21,28-32

Elmélkedés:

A sorok között olvasva
Egy plébános a vasárnapi prédikációt azzal kezdte, hogy megkérdezte a
híveket, ki szokott újságot olvasni? Szép számmal tették fel a kezüket a
jelenlévők. Következő kérdése arra irányult, hogy ki szokott
szépirodalmat, verseket, drámákat, regényeket olvasni. Erre már kevesebben
jelentkeztek. Harmadszorra azt kérdezte, hogy ki olvas tudományos
könyveket, vagy olyan szakkönyveket, amelyek a munkájához, a szakmájában
való fejlődéshez szükségesek. A hívek ugyan nem értették a plébános
kérdéseinek okát, de erre is nagy számban jelentkeztek, főként a
fiatalabbak. Végül pedig azt kérdezte, hogy ki szokott rendszeresen
Szentírást, Bibliát olvasni. Mindössze néhány kéz maradt a magasban. A
hívek összenéztek és egy kicsit szégyenkeztek is talán.
Természetesen nem a megszégyenítés volt a plébános szándéka, hanem így
akarta bevezetni a Szentírás vasárnapján mondanivalóját. És mindez nem egy
munkahelyen vagy olyan helyen történt, ahol vallásukat gyakorlók és nem
hívők egyaránt összegyűlnek, hanem egy templomban, olyan emberek között,
akik magukat hívőnek tartják, rendszeresen, azaz legalább vasárnaponként
részt vesznek a szentmisén. Mondhatjuk, hogy egy ilyen társaságban, a
hívők közösségében elvárható volna, hogy mindenki olvassa naponta a
Szentírást, Isten üzenetét, hiszen ez keresztény életünk egyik alapja, még
sincs így. Valószínűleg nem csak a példában említett helyen született
ilyen gyenge eredmény, hanem másutt is hasonló volna a tapasztalat.
Sajnos a keresztény emberek könnyen megfeledkeznek a szentírásolvasás
fontosságáról, de talán a mai ünnep, a Szentírás vasárnapja elgondolkoztat
bennünket. Istennek van mondanivalója, üzenete számunkra. Figyeljünk oda
útmutatásaira! Hitünk szerint a Szentírás tévedésmentesen tartalmazza
Isten szavát. Némelyek azt mondják, hogy a Biblia egy régi, elavult könyv.
Hogyan tudna eligazítást adni a XXI. században élő embernek? Miért
olvassunk ósdi, több ezer éves szövegeket? Lehet-e évezredes messzeségből
a bibliai szövegeknek mondanivalója korunk embere számára? Igen, nem
tagadjuk: a Biblia a múltból szól hozzánk, a világ egyik legrégibb könyve.
De mindjárt tegyük hozzá, hogy nem csak a múltból szól, hiszen az
örökkévaló Isten üzen általa. És az örökkévaló Isten úgy közölte üzenetét
és azt a szent írók úgy jegyezték le az isteni sugalmazásnak köszönhetően,
hogy abban minden kor embere felfedezheti, megtalálhatja a neki szóló
üzenetet.
Hogyan olvassuk a Szentírást? A tudományos igényességet, a vitatott
kérdések eldöntését hagyjuk a szentírástudósokra! De az igényességről ne
mondjunk le! Egy katolikus hívő olvasson katolikus fordítást, a más
felekezethez tartozó keresztény pedig olyat, amit gyülekezete ajánl
számára! Lehetőleg olvassunk újabb fordításokat és ne a múlt század elején
készülteket. Az újabb fordítások ugyanis jobban tükrözik a mai
nyelvhasználatot anélkül, hogy elferdítenék a bibliai szövegek eredeti
mondanivalóját. A szövegek szószerinti értelmén túl keressük a lelki
mondanivalót, a szöveg mélyebb értelmét, azt, hogy mit akar Isten mondani
nekünk, azaz olvassunk a „sorok között." Olvassuk a Szentírást azzal a
készséggel, hogy meg akarjuk mindazt tenni, amit Isten közöl velünk.
Olvassuk hittel, imádságos lelkülettel és az Istenkeresés vágyával!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Örökkévaló Isten! Szomjazom tanításodat, kutatom az igazságot, keresem az
örök élet igéit. Hiszem, hogy a Szentíráson keresztül te szólsz hozzám, te
vezetsz engem az üdvösség felé. Adj nekem türelmet, kitartást,
figyelmességet, tanulékony lelket és alázatot! Add, hogy készséges legyek
mindannak megvalósítására, amit üzenetedből megértek. Kinyilatkoztatott
szavad és a megtestesült Ige, Jézus Krisztus legyen számomra a mindennapi
lelki táplálék és a hit szerinti élet forrása!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140928.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum