2016. augusztus 20., szombat

[Evangelium] 2016-08-20

2016. augusztus 20. – Szombat, Szent István király

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Mindaz, aki meghallgatja
szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a
házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél,
és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki
viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba
emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött
az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, az összedőlt, és nagy
romhalmaz lett belőle. Ezzel Jézus befejezte beszédét. A nép
elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanított, mint akinek
hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.
Mt 7,24-29

Elmélkedés:

Sziklára építeni
A tavasz folyamán fiatalokkal terveztük nyári kirándulásunkat. Az első
kérdés természetesen az, hogy hová menjünk. Most még miénk az egész világ
vagy legalábbis Magyarország. Most még gondolatban bárhová mehetünk,
bármilyen elérhető uticélt választhatunk. De ha meghozzuk döntésünket,
akkor azon már nem fogunk változtatni, mert ennek megfelelően szervezzük
az utazást, az étkezést és a napi programot. Most még többféle lehetőség
közül választhatunk. Tervezhetünk kirándulást a hegyekbe, hajókázást a
Balatonon vagy városnézést egy jelentősebb helyen. Aztán jöttek az
ötletek, mindenki elmondhatta javaslatát. Végül döntöttünk: a Somló-hegyre
megyünk kirándulni. Ettől kezdve már nem gondoltunk sem a Dunakanyar
látnivalóira, sem a Mecsek magaslataira, mert idén a Somló-hegyre
készülünk, de ez nem zárja ki, hogy jövőre felkeressünk más helyeket.
Amikor az ember házat épít, akkor az az első kérdés, hogy hová építse azt.
Itt már nem kirándulásról van szó, komolyabb döntést kell hoznunk, mert a
következő évben aligha fogunk más helyen új házat építeni magunknak. Nem
csak azt kell kiválasztanunk, hogy hol szeretnénk élni, hanem olyan
területet kell keresni, ahol a ház hosszú éveken át biztonságosan állhat.
A folyók árterébe nem érdemes építeni, és vannak más kockázatos helyek is.
Nem érdemes semmibe vennünk vagy lekicsinyelnünk a természet erőit,
amelyek bizony könnyedén elpusztíthatják azt az épületet, amelynek nincs
szilárd alapja. Erre utal Jézus példabeszéde is a mai ünnep
evangéliumában. A bölcs ember szikla alapra építi házát, otthonát, s az
biztosan áll a természet viharaiban. Az ostoba homokra épített, s házát
könnyedén elsodorta az első szélvihar.
Életünkkel kapcsolatban komolyabb a döntés, mint egy kirándulás vagy egy
házépítés esetében. Gyermekként álmodozunk, fiatalként tervezgetünk. Aztán
egyszer döntenünk kell. Ha jól döntöttünk, életünk hivatása lehet az a
mesterség, amit választottunk. Ha rosszul döntöttünk, esetleg új szakmát
kell tanulnunk néhány év múlva. Választásunk, döntésünk mögött ott húzódik
a kérdés, hogy mire akarjuk használni egyetlen életünket. Csak magunknak
akarunk gyűjtögetni? Csak élvezni akarjuk az életet? Vagy esetleg mások
javát akarjuk szolgálni, mások életét akarjuk jobbá tenni? Milyen elvek,
eszmények vezetnek minket céljainkban? És gondolunk-e a földi élet utáni
lehetőségekre?
Aki felteszi magának ezeket a kérdéseket és választ is ad rájuk, még ennél
is nagyobb léptékekben gondolkodhat. Ha már biztos alapra építette egyéni
életét, elgondolkodhat azon, hogy a közösségi életnek is szikla alapot
kell választani. Szent István király 1000 esztendővel ezelőtt ilyen
mértékben gondolkodott, amikor nem csak egyéni, személyes élete számára
választotta irányelvnek a keresztény, a krisztusi tanítást, hanem azt
akarta, hogy a magyar nemzet számára is Krisztus igazsága legyen a
sziklaszilárd alap. Döntésének helyességét a történelem igazolta, népünk
kiállta az évszázadok viharait.
Ez a tény azonban ne tegyen kényelmessé minket! A múlt tapasztalatai azt
mutatják, hogy a házat, annak alapjait és falait szüntelenül erősíteni
kell. Mert új viharok jönnek, új veszélyek közeledhetnek a jövőben. Ez a
házunk, ez az otthonunk, ez az ország, Magyarország a hazánk. Ezt építsük,
ezt erősítsük, amíg a földön élünk, s tegyük ezt annak reményében, hogy
halálunk után otthonunk lesz a mennyben.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Istenünk! Magyar nemzetünk Szent István királynak köszönheti,
hogy 1000 esztendővel ezelőtt a kereszténység útján elindult. Lelke
mélyéig hívő és keresztény hite szerint élő ember volt, aki
cselekedeteiben Krisztust követte. Szent István király azzal a
meggyőződéssel igyekezett a keresztény hitet terjeszteni országunkban,
hogy ez a vallás erkölcsi mértéket és értéket ad az embereknek, az ország
felemelkedését szolgálja és biztosítja népünk megmaradását a jövőben.
Segíts minket, hogy Szent István király példáját követve a földi haza
építése mellett az égi haza, a mennyország felé törekedjünk!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160820.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. augusztus 19., péntek

[Evangelium] 2016-08-19

2016. augusztus 19. – Péntek

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan
hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy
törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki:
„Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?" Jézus így válaszolt:
„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és
egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló
ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik
az egész törvény és a próféták."
Mt 22,34-40

Elmélkedés:

A szeretet kötelessége ismert volt az ószövetségi időkben is. Az ember
mindenekelőtt Isten felé köteles kimutatni szeretetét, továbbá embertársai
felé is. Az Istennel való kapcsolatnak és az emberek egymás közti
kapcsolatainak ez az alapja. A mai evangéliumban egy törvénytudó ember a
legfőbb parancsról kérdezi Jézust, aki válaszában megerősíti azt, ami
korábban is ismert volt, azaz a szeretet kettős parancsát.
Elgondolkodhatunk azon, hogy miért érdemes nekünk a szeretet oldalára
állnunk?
Jézus tudtunkra adta, hogy Isten szeret minket. Isten, aki megteremtette a
világot és benne az embert, azért adja nekünk az életet, mert szeret
minket. A végtelen, a mindenható és örökkévaló Isten kimutatja irántunk
szeretetét. Isten minden teremtményét szereti, de különösen is szereti az
embert, minden embert. Szeretetét nem csak a jók, hanem a bűnösök felé is
megmutatja.
Ahhoz, hogy szeretni tudjunk, előzetesen meg kell tapasztalnunk azt, hogy
szeretnek minket. Isten nem titkolja el irántunk való szeretetét, hanem
számos módon megmutatja ezt nekünk. Kinyilvánítja abban, hogy
megszületünk, gondunkat viseli, megvált minket és az üdvösségre hív. Erre
a szeretetre válaszolunk, amikor minden erőnkkel szeretjük Istent. Arra is
kér minket, hogy embertársaink felé szeretettel közeledjünk. Ne féljünk
kimutatni érzelmeinket, szeretetünket!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Úr Jézus, köszönjük, hogy közöttünk való jelenléteddel ajándékozol meg.
Utunkon erősítesz és bátorítasz. Add, hogy mélyen tudatában legyünk
jelenlétednek. Küldő szavadra örömmel válaszoljunk minden
cselekedetünkkel. Adj nekünk bölcsességet és alázatot, hogy felismerjük
jelenlétedet!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160819.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. augusztus 18., csütörtök

[Evangelium] 2016-08-18

2016. augusztus 18. – Csütörtök

Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép
véneihez: A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt
rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak,
jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni. Erre más szolgákat
küldött: „Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem.
Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a
menyegzőre!" De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a
földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak
estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant.
Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig
felégette. Azután így szólt a szolgákhoz: „A menyegző kész, de a
meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre,
és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!" A szolgák kimentek az
utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat
egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel.
Amikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük
egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította:
„Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád?" De az csak
hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: „Kezét-lábát
kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és
fogcsikorgatás!" Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak!
Mt 22,1-14

Elmélkedés:

Az újabb példabeszéd témája szintén az üdvösség, a mennybe jutás. A
szőlőmunkásokról szóló példázat, amit tegnap olvastunk, inkább Isten
nagylelkűségét emeli ki. Neki köszönhetjük elsősorban azt, hogy
üdvözülhetünk. A mai példabeszéd az érem másik oldalát mutatja, azt, hogy
nekünk, embereknek is tennünk kell azért, hogy bejuthassunk a mennybe. Fel
kell készülnünk erre, nem bízhatunk vakmerően abban, hogy Isten úgyis
megadja kivétel nélkül mindenkinek az örök boldogságot, tehát nem is kell
fáradoznunk annak elnyeréséért.
A király ünnepségre készül, meghívja a vendégeket fia lakodalmára. A
meghívottak első körébe nyilvánvalóan azok lehettek, akik közeli
kapcsolatban voltak az uralkodóval. A szeretetteljes hívás nem talált
visszhangra, a meghívottak mindenféle mondvacsinált okkal visszautasítják
azt, s ez tiszteletlenségük és udvariatlanságuk kifejezése. A király
azonban emiatt nem halasztja el az ünnepséget, újra elküldi szolgáit, akik
most már válogatás nélkül mindenkit meghívnak a lakodalomba. Ez az
intézkedés sikerrel jár. A jelenlét azonban nem elegendő a király számára,
aki jogosan várja el valamennyi vendégtől, hogy az ünnephez illő módon
legyen felöltözve.
A hasonlat azt tanítja, hogy Isten mindenkit meghív az örök életre. Ne
utasítsuk vissza, hanem fogadjuk el hívását! Lelkünk tiszta ruhája méltó
öltözék, hogy helyünk legyen az ünnepen.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó, Krisztus Jézus, hiszem, hogy igaz Isten és igaz ember vagy. Te vagy az
isteni út, mely végtelen biztonsággal hidalja át azt a szakadékot, amely
elválaszt engem az istenségtől. Hiszem, hogy szent emberséged tökéletes és
oly hatalmas, hogy engem nyomorúságaim, hiányaim és gyarlóságaim ellenére
el tud vezetni oda, ahol te magad vagy: az Atya keblére. Add, hogy
hallgassak szavadra, kövessem példádat, és soha el ne szakadjak tőled.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160818.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. augusztus 17., szerda

[Evangelium] 2016-08-17

2016. augusztus 17. – Szerda

Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek
országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy szőlőjébe
munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal,
elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta,
hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt mondta nekik:
„Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd nektek." Azok el is
mentek. Majd a hatodik és a kilencedik órában újra kiment és ugyanígy
cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat
talált. Megkérdezte tőlük: „Miért álldogáltok itt egész nap tétlenül?"
Azok ezt válaszolták: „Mert senki sem fogadott fel minket." Erre azt
mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe!"
Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: „Hívd össze a
munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!" Először
azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és egy-egy
dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik többet
fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették,
zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak,
és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap terhét és hevét
viseltük!" Ő azonban ezt felelte az egyiküknek: „Barátom, nem vagyok
igazságtalan veled. Nemde egy dénárban egyeztél meg velem? Ami a tied,
fogd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit szánok, mint neked. Talán
azzal, ami az enyém, nem tehetem azt, amit akarok? Vagy rossz szemmel
nézed, hogy én jó vagyok?" Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből
utolsók!
Mt 20,1-16a

Elmélkedés:

Jézus tanításának középpontjában továbbra is az üdvösség kérdése áll.
Isten minden embert meghív az örök életre. Azt kéri tőlünk, hogy földi
életünkben neki szolgáljunk, és azt ígéri nekünk, hogy a földi élet után
eljuthatunk az örök életre. Aki Isten szolgálatában tölti életét, az
számíthat erre az ajándékra, jutalomra, de akár fizetségnek is
nevezhetjük, amit Isten ad nekünk.
Az örök életben, a mennyországban nincsenek megkülönböztetett helyek. Ott
nem létezik olyan, hogy az egyik ember közelebb, a másik távolabb van
Istentől, mert mindenki Isten jelenlétében él. Ott nem létezik olyan, hogy
az egyik ember jobban, a másik kevésbé boldog, mert mindenkit eltölt a
tökéletes boldogság, Isten jelenlétének öröme. Ebben az értelemben
mindenki ugyanazt kapja Istentől, senki nem kap kevesebbet vagy többet,
mint mások. Ez a jutalom a példabeszédben szereplő egy dénár. Mindegy,
hogy egyesek rövidebb vagy hosszabb ideig éltek, kevesebbet vagy többet
szolgálták Istent, a jutalom, a fizetség mindenkinek ugyanaz: az örök
élet. Azt várni Istentől, hogy nekem többet adjon, mint másoknak,
ostobaság. Sajnálni, hogy Isten másoknak is ugyanannyit ad, mint nekem,
olyanoknak, akik megítélésem szerint kevesebbet szolgáltak, valójában
irigység. Elfogadni az üdvösséget, mint Isten nagylelkű ajándékát, igazi
bölcsesség.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Atyánk! Itt vagyok szolgálatodra, a te gyermeked, hogy rajtam keresztül
folytasd szereteted munkáját a világban azáltal, hogy Jézust adod nekem,
rajtam keresztül másoknak és az egész világnak. Imádkozzunk egymásért,
hogy Jézus szerethessen bennünk és általunk azzal a szeretettel, mellyel
az Atya szereti őt.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160817.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!

Az utolsó simításokat végezzük az evangelizációs házon. A terveknek
megfelelően augusztus végére befejezzük az építési munkálatokat, és az
őszre, illetve a későbbiekre marad a berendezés. Az elvégzett munkákról
újabb képeket tettem fel a honlapra.
Az építési költségek 97 %-a összegyűlt adományokból és csak 3 % hiányzik.
Nincs még meg tehát a teljes összeg, ezért nem szabad elbíznunk magunkat,
de reménykedem abban, hogy a Jóisten gondoskodni fog jószándékú
adakozókról az utolsó szakaszra is. Szeretettel kérem, hogy akinek van rá
lehetősége, támogassa az evangelizációs ház építésének befejezését!
Az építkezést és az adományozást folyamatosan követhetitek a honlapon.
www.szentmartonhaz.hu
A Jóisten áldását kérem rátok!
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2016. augusztus 17.

Adományt az alábbi módokon lehet küldeni. Akik névtelenül szeretnének
adakozni, kérem, jelezzék ezt, például az utalás közlemény rovatában.

1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas Az Adománynál válasszuk célként:
Szent Márton ház

2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Szent Márton ház
Utalás külföldről:
IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472 0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB

3. Sárga postai csekk egyszerűen igényelhető a www.szentmartonhaz.hu
honlapon. Vagy kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben. Kérem,
írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden jelezze,
hogy a Szent Márton ház támogatásához kér csekket.

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Szent Márton ház

+1 Kérem, hogy akik cégük nevében szeretnének adakozni és a cég könyvelése
számára igazolást kérnek közcélú adományukról, a zalalovo@gmail.com címen
jelezzék felém ezen igényüket. Köszönöm!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. augusztus 16., kedd

[Evangelium] 2016-08-16

2016. augusztus 16. – Kedd

A gazdag ifjú távozása után Jézus így szólt tanítványaihoz: „Bizony,
mondom nektek: A gazdag nehezen jut be a mennyek országába. Újra mondom
nektek: Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutnia
Isten országába." Ennek hallatára a tanítványok igen megdöbbentek, és azt
kérdezték: „Hát akkor ki üdvözülhet?" Jézus rájuk tekintett, és így szólt:
„Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges." Ekkor Péter
megkérdezte: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz
a jutalmunk?" Jézus így válaszolt: „Bizony, mondom nektek: ti, akik
követtetek engem: a világ megújulásakor, amikor az Emberfia dicsőséges
trónjára ül, együtt ültök majd vele tizenkét trónon, hogy ítélkezzetek
Izrael tizenkét törzse felett. Sőt mindaz, aki elhagyja értem otthonát,
testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy földjét, százannyit
kap, és elnyeri majd az örök életet. Sokan lesznek az elsőkből utolsók, és
az utolsókból elsők."
Mt 19,23-30

Elmélkedés:

A mai evangéliumi részlet előzménye Jézus találkozása a gazdag ifjúval. Az
ifjú jószándékkal érdeklődött aziránt, hogy mit kell tennie az üdvösség,
az örök élet elnyerése érdekében. Jézus azt kérte tőle, hogy adja el
mindenét és kövesse őt. Az ifjú azonban erre nem hajlandó, nem akar
lemondani vagyonáról, tehát gazdagsága megakadályozza Jézus követésében. E
jelenet folytatásaként teszi Jézus a következő kijelentést: „Bizony,
mondom nektek: A gazdag nehezen jut be a mennyek országába." Tanításának
középpontjában azonban nem a gazdagság vagy annak elutasítása áll, hanem
az üdvösség kérdése. A kezdetben lelkes, majd csalódottan távozó ifjú
esete csak lehetőséget ad neki arra, hogy felhívja tanítványai és követői
figyelmét a gazdagság veszélyére, tudniillik, hogy letérítheti az embert
az üdvösség útjáról.
Az örök életet sok ember könnyen szeretné elnyerni. Jézus azonban nem ígér
senkinek ilyet. Az üdvösségre vezető út hosszabb, nehezebb, meredekebb,
mint azt az ember gondolná, de nem lehetetlen rajta haladni. El kell
ismernünk, hogy próbára tesz minket ez az út. Erős bennünk a törekvés, de
gyengének érezzük magunkat. A tökéletesség és az életszentség nem a mi
képességeinktől és erőnktől függ, hanem Isten kegyelmi segítségétől.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Eljöttem hozzád, Jézus, hogy érintésedet fogadjam, mielőtt megkezdem a
napot. Pihentesd meg tekinteted tekintetemben, segíts, hogy munkámat
barátságod biztonságának tudatában végezhessem. Töltsd be gondolataimat,
hogy kitartsak a lárma sivatagában is, engedd, hogy áldott sugaraid
beragyogják elmém rejtett zugait, és adj nekem erőt azokért, akiknek
szükségük van rám.
Boldog Kalkuttai Teréz

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160816.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!

Az utolsó simításokat végezzük az evangelizációs házon. A terveknek
megfelelően augusztus végére befejezzük az építési munkálatokat, és az
őszre, illetve a későbbiekre marad a berendezés. Az elvégzett munkákról
újabb képeket tettem fel a honlapra.
Az építési költségek 97 %-a összegyűlt adományokból és csak 3 % hiányzik.
Nincs még meg tehát a teljes összeg, ezért nem szabad elbíznunk magunkat,
de reménykedem abban, hogy a Jóisten gondoskodni fog jószándékú
adakozókról az utolsó szakaszra is. Szeretettel kérem, hogy akinek van rá
lehetősége, támogassa az evangelizációs ház építésének befejezését!
Az építkezést és az adományozást folyamatosan követhetitek a honlapon.
www.szentmartonhaz.hu
A Jóisten áldását kérem rátok!
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2016. augusztus 16.

Adományt az alábbi módokon lehet küldeni. Akik névtelenül szeretnének
adakozni, kérem, jelezzék ezt, például az utalás közlemény rovatában.

1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas Az Adománynál válasszuk célként:
Szent Márton ház

2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Szent Márton ház
Utalás külföldről:
IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472 0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB

3. Sárga postai csekk egyszerűen igényelhető a www.szentmartonhaz.hu
honlapon. Vagy kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben. Kérem,
írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden jelezze,
hogy a Szent Márton ház támogatásához kér csekket.

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Szent Márton ház

+1 Kérem, hogy akik cégük nevében szeretnének adakozni és a cég könyvelése
számára igazolást kérnek közcélú adományukról, a zalalovo@gmail.com címen
jelezzék felém ezen igényüket. Köszönöm!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. augusztus 15., hétfő

[Evangelium] 2016-08-15

2016. augusztus 15. – Hétfő, Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)

Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába
sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor
Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat,
és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott
vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse? De hogyan
lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe
csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat!
Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!"
Mária megszólalt:
„Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje,
széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval,
de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta gyermekét, Izraelt,
megemlékezve irgalmasságáról,
amint atyáinknak megígérte:
Ábrahámnak és utódainak mindörökre!"
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az
otthonába.
Lk 1,39-56

Elmélkedés:

Az ember megdicsőülése
Jézus édesanyjának személyében és életében megcsodálhatjuk, hogy Istennek
az emberrel kapcsolatos üdvözítő terve hogyan valósul meg. Isten minden
embert a mennybe hív, mert azért teremtette meg az embert és azért
ajándékozza az életet, hogy szeretetével éltessen bennünket és elvezessen
az örökké tartó szeretetbe, az üdvösségre. Szűz Máriára is érvényes,
miként minden emberre, hogy nem csupán Isten szándékának és kegyelmének
köszönhetően nyerhetjük el az örök boldogságot, hanem ehhez a mi
közreműködésünk, az isteni üdvözítő szándékkal való együttműködésünk is
szükséges. Szűz Mária életét szemlélve világossá válik számunkra
mindkettő. Isten kiválasztja őt egy különleges feladatra és alkalmassá
teszi őt annak betöltésére, de Mária beleegyezése is szükséges ahhoz, hogy
a Megváltó Anyja legyen. Az egyházi év során a Mária-ünnepek bevezetnek
minket az Isten és az ember kapcsolatának titkába, az anyaság titkába, a
születés titkába, a bűntelen élet titkába, a mai ünnep pedig, Szűz Mária
mennybevételének napja, az üdvösségre, a mennybe jutás titkába.
Ma azt ünnepeljük, hogy a mindenható Isten Jézus édesanyját megdicsőítette
azzal, hogy földi életpályája befejezése után testével és lelkével
felvette őt a mennyország dicsőségébe. Mindannyiunkra a test szerinti
megdicsőülés vár, bár nem olyan módon, mint Szűz Mária esetében, de
hisszük, hogy halálunk után Isten feltámaszt minket az örök életre, s e
feltámadásban új testet kapunk Istentől, amely megdicsőült test újra
egyesül majd halhatatlan emberi lelkünkkel.
A názáreti lányról, Máriáról elmondhatjuk, hogy nem csak a Megváltó
édesanyja, szülője volt, hanem gondoskodó édesanya, az Úr hűséges
tanítványa, az isteni Ige hordozója és Isten szavának hallgatója, a
megváltás szolgálója, az együtt szenvedést vállaló anya, az Istennek
hittel engedelmeskedő ember. Mindezek méltóvá tették őt arra, hogy Isten
felemelje a mennybe, elvezesse abba a dicsőségbe, amely mindannyiunkra
vár. A mennybe felvett Szűzanya tehát egyrészt példa arra, hogy Isten
terve bennünk is megvalósulhat, ha Isten szolgálatába állunk, másrészt
utat mutat, hogy a mennyország elérése legyen legfőbb életcélunk. A remény
ünnepe ez minden keresztény számára, hogy egyszerű teremtményként
eljuthatunk a teremtő Istenhez, akinek életünket köszönhetjük. Mert Isten
nem néz le bennünket, hanem azért alkotott meg minket, hogy emberi és
istengyermeki méltósággal közeledjünk felé. Isten érdemesnek és méltónak
tart minket arra, hogy üdvözítsen, mégpedig nem csupán halhatatlan
lelkünket, hanem evilági testünket is újjáalkotja, hogy az örök
dicsőségben vele lehessünk. Emberi testben való létezésünk nem lehet
korlát, amely elválaszt bennünket az örökléttől, ezért Istentől kapunk
majd a feltámadásban új testet, amely már nem hordozza magán a földi test
hiányosságait, gyengeségeit, hanem méltó lesz arra, hogy a végtelen Isten
elé járulhassunk.
A testet az Atya teremtette az ember számára, a Fiúisten megváltotta, a
Szentlélek pedig megszenteli, és a mindenható Isten fogja újjáalkotni.
Szűz Mária mennybevételének eseménye erősíti bennünk a feltámadás és az
örök élet reményét. Őbenne megmutatkozik és az emberek közül elsőként
mutatkozik meg az a dicsőség, amelyre Isten meghív minket. Törekedjünk
arra, hogy eljussunk a mennyországba!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Édesanyád, Szűz Mária egész élete szolgálat volt,
hiszen ő minden pillanatban Isten akaratát kereste és teljesítette. Nem
földre szállt angyal ő, hanem ember, mint mi. Emberként született a
világra és emberként élte életét. A mennyei megdicsőülésben azért
részesült, mert a Megváltó Anyjaként élt és Isten nem engedte, hogy testét
romlás érje. A mennybe felvett Szűzanya életpéldája arra ösztönöz
bennünket, hogy mi is a menny felé törekedjünk. Az ő megdicsőülését,
mennybe jutását látva, bennünk, Isten gyermekeiben megerősödik a remény,
hogy eljuthatunk az örök életre.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160815.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. augusztus 14., vasárnap

[Evangelium] 2016-08-14

2016. augusztus 14. – Évközi 20. vasárnap

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Azért jöttem, hogy tüzet
gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon.
Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Mennyire várom, hogy ez
beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre?
Mondom nektek, nem azt, hanem szakadást. Ezentúl, ha öten lesznek egy
házban, megoszlanak egymás között: három kettő ellen, és kettő három
ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány
az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával."
Lk 12,49-53

Elmélkedés:

Tüzet gyújtani
Az aranylakodalmát ünneplő idős házaspárral egész családja mond hálát a jó
Istennek a szentmise keretében. Az ünnepi vacsora közben az unokák
kérdezgetik nagymamájukat a hosszú és békés házasság titkáról. Talán azért
mutatnak ilyen nagy érdeklődést a téma iránt, mert már itt az ideje, hogy
ők is elkötelezzék magukat valaki mellett egy életre a házasságban. Akik
50 évet kibírnak egymással boldogságban, azok már biztosan tudnak valamit.
Kiderül, hogy Karcsi bácsi nem volt mindig olyan nyugodt, mint mostanában,
fiatalon igencsak lobbanékony volt a természete és nem sokat gondolkodott,
amikor a feleségének meg akarta mondani valamiről a véleményét. Az évek
során sokat változott, egyre kevesebbet járt el hazulról a barátaival, s
egyre többet volt odahaza. Bori néni mosolyogva árulta el titkát az
unokáknak: tudjátok, amelyik tűzre nem tesznek, az kialszik egy idő után.
Amelyikre meg folyton csak pakolják a fát, az nagyon sokáig fog égni. Én
mindig tudtam, hogy a harag, az indulat tüzére nem szabad fát tenni. És
lassan kialudt ez a tűz. A szeretet, a türelem, a ragaszkodás, a
gondoskodás tüzére pedig mindig tettem egy darabot, nem is aludt ki soha.
A boldog házasságra és boldog keresztény életre egyaránt igaz ez a bölcs
megállapítás. Jézus mondja a mai vasárnap evangéliumában: „Azért jöttem,
hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra
lobbanjon." Milyen tűzre gondolt a mi Urunk? Kis bölcsességgel könnyen
kitalálhatjuk. Természetesen nem erdőket, városokat vagy házakat akar
lángra lobbantani, mert Istennek sosem szándéka a pusztítás. Ő a hit
lángoló szívű képviselőivé akar minket tenni, a remény lángját szeretné
fellobbantani, a szeretet tüzét akarja meggyújtani bennünk. Isten
meggyújtja bennünk ezeket a tüzeket, de nekünk kell gondoskodnunk arról,
hogy szüntelenül égjen.
Tüzet általában nem azért szokás gyújtani, hogy világítson. A régi időkben
voltak jelzőtüzek, és tűz égett a világítótornyokban. Ezekben az esetekben
a tűz messziről látható fénye volt a fontos, amely valamilyen üzenetet
hordozott, felhívta a figyelmet a veszélyre vagy mutatta a helyes
útirányt. Ennél sokkal gyakrabban gyújtanak tüzet azért, hogy meleget
adjon, s melege betöltse a házat, az ember életterét. A tűz éget és
tisztít. Ezért a Bibliában sokszor szerepel, mint az ítélet jelképe. Az
isteni ítélet megtisztítja, megújítja az embereket, a gonoszokat viszont
megsemmisíti, elégeti. A tűz megszabadítja a vasat, az aranyat vagy más
fémeket a salaktól, a szennyeződésektől. Isten is megtisztítja az ember
lelkét, megszabadítja a szennytől, a bűntől, s ez a megtisztítás lelki
megújulást hoz. A tűz, Isten tanításának és bölcsességének tüze
elválasztja az igazságot a tévedéstől, mert nem képes és nem is akarja
megsemmisíteni a szilárd igazságot, de a tévedések, a hamis dolgok nem
bírják égető erejét és semmivé válnak.
Befejezésül érdemes felidéznünk, hogy a Biblia világában a tűz Isten
jelenlétének jele, gondoljunk csak az égő, de el nem égő csipkebokorra,
amelynek lángjában Isten megjelent Mózesnek. De templomaink örökmécsese,
amely a régebbi időkben nem elektromos lámpa volt, hanem egy lánggal égő
mécses, szintén Isten jelenlétére emlékeztet minket, aki immár nem a
tűzben, hanem az Oltáriszentségben van jelen. Vajon ég-e bennem Isten
jelenlétének tüze?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Tanításod elkerülhetetlen módon szembeállítja
egymással a jót és a rosszat, az igazságot és a hazugságot, az
igazságosságot és az igazságtalanságot, a békét és az erőszakot, a benned
hívőket és a veled szembefordulókat. Segíts minket, hogy mindig a te
oldaladon álljunk és kitartsunk melletted! Te az Isten iránti szeretet
tüzét akarod meggyújtani, felszítani bennünk, hogy ez a tűz megtisztítson
minket. Ez jelzi számunkra, hogy Isten minket is kiválasztott, nekünk is
szeretné megmutatni önmagát, hogy megismerjük őt és szeretetét. Urunk,
gyújtsd meg bennünk az Isten iránti szeretet tüzét!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160814.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum