2014. április 5., szombat

[Evangelium] 2014-04-05

2014. április 5. – Szombat

Amikor Jézus a jeruzsálemi templomban tanított, szavainak hallatára a nép
közül egyesek felkiáltottak: „Ez valóban a Próféta." Mások meg azt
mondták: „Ez a Messiás." Voltak azonban olyanok, akik megkérdezték: „Hát
Galileából jön a Messiás? Az írás szerint nemde Dávid családjából és Dávid
városából, Betlehemből kell jönnie a Messiásnak?" Erre szakadás támadt a
nép között. Néhányan el akarták őt fogni, de senki sem mert rá kezet
emelni. A szolgák (akiket Jézusért küldtek), nélküle tértek vissza a
főpapokhoz és a farizeusokhoz. Azok felelősségre vonták őket: „Miért nem
hoztátok őt ide?" A szolgák mentegetőztek: „Ember így még nem beszélt!"
Erre a farizeusok rájuk förmedtek: „Csak nem vezetett titeket is félre?
Mondjátok: hitt-e benne egy is a főtanács tagjai vagy a farizeusok közül?
Csak ez az átkozott népség, amely semmit sem ért a törvényhez." Ekkor az
egyik tanácstag, Nikodémus, aki egy alkalommal éjnek idején fölkereste
Jézust, így szólt: „A mi törvényünk nem ítélkezik senki felett anélkül,
hogy ki ne hallgatta volna, és meg nem állapította volna, mi (rosszat)
cselekedett." A többiek azonban neki támadtak: „Talán te is galileai vagy?
Kutass csak utána, és rájössz, hogy Galileából nem származik próféta!"
Ezután mindegyikük hazatért.
Jn 7,40-53

Elmélkedés:

A mai evangélium a tegnapi rész folytatásaként arról szól, hogy Jézus
tanítását mindenki ámulattal hallgatja a templomban a Sátoros-ünnep
alkalmával. A főtanács tagjai szolgákat küldenek érte, hogy elfogják és a
tanács elé vezessék. Jézus tanítása a szolgákat teljesen lenyűgözi, s nem
merik bántalmazni. A szolgák védelmére felhozható, hogy bizonyára a Jézust
szívesen hallgató nép ellenkezett volna, ha el akarják fogni.
János evangélista leírása szerint Jézus személyének megítélésében teljes a
zűrzavar a nép körében. Egyesek prófétának, mások a Messiásnak tartják. De
még a főtanácsban is megoszlás van, hiszen Nikodémus például a védelmére
kel, míg mások ellene vannak.
Ezek mind emberi vélekedések. Jézus személye valójában a kereszten fog
kiderülni. Ott igazolódik be mindaz, amit mondott arról, hogy ő az Isten
Fia. A kereszten teljesíti be küldetését, amit az Atya bízott rá.
Türelmesen viselt szenvedése és kereszthalála érdemelte ki a megváltást, s
hirdeti minden korban, hogy Krisztus a Megváltó. Aki felmegy a Golgota
hegyére és feltekint a szenvedő Jézusra, elmondhatja személyes
hitvallását, mint a százados, aki halálát látva ezt mondta: „Ez az ember
valóban Isten Fia volt" (Mt 27,54). Ha most még vannak is homályos
részletek, a kép nagypéntekre és húsvétra teljesen kitisztul. Minden
bizonytalanságom és tanácstalanságom megszűnik, amikor a keresztre nézve
megértem, milyen áldozatot hozott üdvösségemért és minden ember
megváltásáért az Úr.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Úristen, aki gondviselésed eszközéül gyarló embereket
választván, ily módon is kitünteted isteni hatalmadat a világ
kormányzásában, áraszd ránk kegyelmedet, hogy ki imádva elismerem benned a
legfőbb hatalmasságot és minden hatalom kútfejét: annak általad rendelt
egyházi és világi képviselőit köteles engedelmességgel tiszteljem, s így
isteni törvényednek készséggel hódolva, teljesítsem szent akaratodat.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140405.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. április 4., péntek

[Evangelium] 2014-04-04

2014. április 4. – Péntek

A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában
működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek.
Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az
ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem
titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül
néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme,
nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők
is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A Messiásról
pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való." Erre Jézus, aki a
templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is
tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött
engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok, és ő
küldött engem." Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá
kezet, mert még nem jött el az ő órája.
Jn 7,1-2.10.25-30

Elmélkedés:

A Sátoros-ünnepet a pusztai vándorlás emlékére tartották meg a zsidók a mi
naptárunk szerint kb. október elején. Ezen a Jeruzsálem városában nyolc
napig tartó hálaadó ünnepen minden jámbor, vallásos zsidó részt vett.
Jézus titokban megy a városba, mert tudja, hogy a csodálatos
kenyérszaporítás után mondott beszéde miatt, amelyben mennyből alászállott
kenyérnek nevezte magát, a zsidó vezetők halálra keresik. Arra nem érdemes
gondolnunk, hogy félt volna, hiszen akkor nem ment volna el az ünnepre és
nem jelent volna meg a templomban, amelynél feltűnőbb és nyilvánosabb hely
nem létezett. A templomban sem rejtőzik el, hanem tanítani kezd a nagy
nyilvánosság előtt. Beszédét olyanok is hallják, akik jól ismerik a
főtanács azon tervét, hogy elfogják és megölik Jézust.
Miért ment oda Jézus, ha tudta, hogy halálra keresik? – kérdezhetjük.
Jézus szándéka az volt, hogy tanítsa az embereket saját személyéről és
küldetéséről. És ettől még a halálos fenyegetés sem tartotta vissza. Bár a
nép nem tudja honnan származik, ő tisztában van küldetésével. Tudja, hogy
az Atyától jött és neki kell engedelmeskednie. Erre figyel, hiszen az
emberi elvárások csak hátráltatnák küldetése teljesítésében.
A történet tanulsága az lehet, hogy Krisztus örömhírét akkor is hirdetnem
kell, ha alkalmatlannak tűnik és még fenyegetések ellenére is ragaszkodnom
kell hitemhez.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Végtelen Szentség, Jézus Krisztus, az én üdvözítőm érdeme, szent vére és
halála árán jutok elődbe önmagamban, s vetem bele magamat a lángodba: az ő
feltámadása és mennybemenetele által vezesd el akaratomat magadhoz,
sajátítsd ki egészen, tégy vele, amit akarsz, mentsd meg a hamis
gyönyörtől, törd meg hatalmát, hogy csak terád tekintsen.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140404.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. április 3., csütörtök

[Evangelium] 2014-04-03

2014. április 3. – Csütörtök

Egy alkalommal Jézus ezeket mondta a zsidóknak: „Ha én tanúskodom
önmagamról, a saját tanúskodásom keveset ér. Más tanúskodik rólam, (az
Atya), és én tudom, hogy igaz az ő tanúsága, amelyet rólam tesz. Ti
(Keresztelő) Jánoshoz fordultatok, és ő tanúságot tett az igazságról.
Nekem azonban nincs szükségem emberi tanúságra. Ezeket azért mondom, hogy
üdvözüljetek. Égő és világító fény volt János, de ti csak ideig-óráig
akartatok az ő fényében gyönyörködni. Mellettem nagyobb bizonyítékok
szólnak, mint János tanúskodása: az én tetteim, amelyeket az Atya
akaratából cselekedtem. Azok bizonyítják, hogy az Atya küldött engem.
Tehát maga az Atya, aki küldött engem, ő tett tanúságot mellettem. Ti
viszont sem szavát nem hallottátok, sem arcát nem láttátok. De még igéje
sem marad bennetek, mert nem hisztek abban, akit ő küldött. Vizsgáljátok
meg az írásokat, hiszen azt tartjátok, hogy általuk nyertek örök életet!
Éppen az írások tanúskodnak mellettem. Ti mégsem akartok hozzám jönni,
hogy elnyerjétek az (örök) életet. Emberektől nem fogadok el dicsőítést.
Ismerlek titeket. Tudom, hogy nincs meg bennetek az Isten szeretete. Én
Atyám nevében jöttem, de nem fogadtatok el. Majd ha más valaki a saját
nevében jön, azt elfogadjátok. Hogyan hihetnétek ti, akik egymást
dicsőítitek, de nem keresitek azt a dicsőséget, amely Istentől származik?
Ne gondoljátok, hogy én leszek a ti vádlótok az Atyánál. A ti vádlótok
Mózes lesz, akiben pedig reménykedtek. Ha hinnétek Mózesnek, nekem is
hinnétek, hiszen ő rólam írt. Ha azonban az ő írásainak nem hisztek,
hogyan hinnétek az én tanításomnak?"
Jn 5,31-47

Elmélkedés:

A tegnapi evangéliumban Jézus az Atya róla szóló tanúságtételéről beszélt,
amelyet a zsidó vezetők nem értettek meg. A mai napon ennek folytatásaként
három konkrét tanúságtételről szól, hogy eloszlassa azok kételyeit, akik
azzal vádolják, hogy csak önmagáról tanúskodik.
Elsőként Keresztelő János tanúságtételét említi, akit a zsidók maguk is
tiszteltek, hiszen nagy tömegek jártak hozzá, hogy részesüljenek a
bűnbánat keresztségében a Jordán folyónál. Másodszor a saját
cselekedeteiről beszél Jézus. Olyan tettek ezek, amelyekre ember nem
képes. Ő ugyanis isteni erővel műveli csodáit, s ezért azokban az Atya
cselekedeteit lehet észrevenni, ez tehát az Atya tanúskodása. Harmadszor
pedig a Szentírás róla szóló jövendöléseit hozza fel tanúságtételként. E
szövegeket pontosan ismerték az írástudók, akikhez beszédét intézte. De
hiába vannak e tanúságtételek, ha valaki megkeményíti szívét és semminek
sem akar hinni.
A benne nem hívőknek ezt mondja Jézus az Atyáról: „Ti sem szavát nem
hallottátok, sem arcát nem láttátok" (Jn 5,37). Isten arcát szeretnénk
látni, csendben szemlélni a nagyböjt folyamán. Az üdvösségünket akaró
Isten jóságos és megbocsátó arcát fedezhetjük fel a kereszten szenvedő
Jézus arcában. Ezt az arcot szeretnénk megmutatni a világnak, amelyben ma
is oly sok a hitetlen ember. De csak akkor tudom megmutatni Krisztus igazi
arcát, ha a szívemben hordozom azt.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Istenünk, te azt akarod, hogy minden ember üdvözüljön és
eljusson az igazság ismeretére. Tekints a sok aratnivalóra, mindazokra,
akik szomjazzák az evangélium igaz tanítását és küldj munkásokat, hogy
mindenkihez eljusson Jézus Krisztus örömhíre! Táplálj minket, Urunk,
Igéddel és Testeddel! Gyűjtsön össze és formáljon minket egy közösséggé az
igazság tanítása és támogasson bennünket a szentségek ereje, hogy előbbre
jussunk az üdvösség és a szeretet útján!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140403.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. április 2., szerda

[Evangelium] 2014-04-02

2014. április 2. – Szerda

Egy alkalommal Jézus ezt mondta a zsidóknak: „Az én Atyám szüntelenül
munkálkodik, ugyanúgy munkálkodom én is." E szavak hallatára a zsidók még
inkább az életére törtek, mert nemcsak a szombati nyugalmat szegte meg,
hanem Istent Atyjának mondta, és így egyenlővé tette magát Istennel. Jézus
azonban tovább hirdette: „Bizony, bizony, mondom nektek: a Fiú semmit sem
tehet önmagától. Csak azt teheti, amit az Atyánál lát. Amit ugyanis az
Atya cselekszik, azt cselekszi a Fiú is. Az Atya szereti a Fiút, és
mindent megmutat neki, amit cselekszik. Sőt még nagyobb dolgokat is mutat
majd neki, hogy csodálkozzatok rajta. Amint ugyanis az Atya halottakat
támaszt föl és kelt életre, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar.
Az Atya nem ítél meg senkit sem, hanem az ítéletet egészen a Fiúra bízta,
hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tiszteli. Aki a Fiút
nem tiszteli, az nem tiszteli az Atyát sem, aki a Fiút küldte. Bizony,
bizony, mondom nektek: aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki
engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már
átment a halálból az életre. Bizony, bizony, mondom nektek: eljön az óra –
sőt már itt is van –, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát.
Meghallják, és életre támadnak. Amint ugyanis az Atyának élete van
önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában. A Fiúnak
hatalmat adott arra is, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia. Ne
csodálkozzatok ezen! Eljön az óra, amikor a halottak meghallják az Isten
Fiának szavát, és előjönnek sírjukból. Akik jót cselekedtek, feltámadnak
az életre; akik rosszat tettek, feltámadnak a kárhozatra. Én önmagamtól
semmit sem tehetek. Amint (Atyámtól) hallom, úgy ítélek; és az én ítéletem
igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki
küldött engem."
Jn 5,17-30

Elmélkedés:

Szent János evangéliumának az a részlete, amit ma olvasunk, bepillantást
enged az Atya és a Fiú kapcsolatába és e két isteni személy egységébe.
Azzal, hogy az örökké élő Fiú a megtestesüléskor időbeli létezést vállalva
emberi testet vesz fel és belép emberi világunkba, nem szakad el az
Atyától és nem szűnik meg vele a kapcsolata. Egységük egymással és a
Szentlélekkel sosem bomlik fel, s szeretetük szüntelenül kiárad az emberek
felé.
Az igaz Istent és a Szentháromság belső életét Krisztus által ismerjük
meg. Tőle tudjuk, hogy az isteni szeretet megnyílik az emberek felé. Isten
nem zárkózik önmagába, hanem meghívja az embert, meghív minket, hogy
lépjünk az ő életébe, s fogadjuk el szeretetét. A felkínált szeretetet az
ember – kiszakítva önmagát az Istennel való életből – bűneivel megsérti és
visszautasítja, ám ekkor megnyílik felé Isten irgalma, amely újra
visszahívja az Istennel való boldog szeretetközösségbe. Bűneink megvallása
részünkről és azok megbocsátása Isten részéről helyreállítja a vele való
kapcsolatunkat.
Egyetlen erő, a szeretet határozza meg a mennyei Atya és a Fiú közös
cselekvését, mindazt, amit a mi üdvösségünk érdekében tesznek. E szeretet
legszebb megnyilvánulása Jézus keresztáldozata, amely az Atya iránti
engedelmességből fakad. Készen állok-e, hogy belépjek e
szeretetközösségbe?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó Istennek tüzes szeretete, Te összetörted emberségünkben a halált,
leromboltad a poklot, és lelkünknek győzelmet szereztél Krisztusban a
halálon. Pünkösd szent ünnepén tüzes láng alakjában ezt öntötted az
apostolok ajkára és szívébe, ez gyújtotta lángra szentjeidet, ezáltal
művelted csodatetteidet. Hozzád jövök és egészen átadom magam neked, aki
szereted és megtartod az egész világot és minden teremtményt.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140402.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. április 1., kedd

[Evangelium] 2014-04-01

2014. április 1. – Kedd

A húsvéti ünnepekre Jézus fölment Jeruzsálembe. Volt Jeruzsálemben az
úgynevezett Juh-kapu mellett egy fürdő, amelyet héberül Beteszdának
neveztek. Öt oszlopcsarnoka volt, ahol nagyon sok beteg feküdt: vakok,
sánták és bénák. Volt ott egy harmincnyolc éve beteg ember is. Jézus
látta, ahogy ott feküdt, és megtudta, hogy már régóta beteg.
Megszólította: „Akarsz-e meggyógyulni?" A beteg azt felelte: „Uram! Nincs
emberem, aki levinne a fürdőbe, amikor mozgásba jön a víz. Mire én
odaérek, már más lép be előttem." Jézus erre azt mondta neki: „Kelj föl,
vedd ágyadat, és járj!" Az ember azonnal meggyógyult. Fölvette ágyát, és
járni kezdett. Aznap éppen szombat volt. A zsidók ezért rászóltak a
meggyógyított emberre: „Szombat van; nem szabad az ágyadat vinned." Ő
azonban így válaszolt nekik: „Aki meggyógyított, azt mondta nekem: Vedd
ágyadat, és járj!" Megkérdezték tőle: „Kicsoda az az ember, aki azt mondta
neked, hogy vedd ágyadat, és járj?" A meggyógyult ember azonban nem tudta,
hogy ki volt az. Jézus ugyanis továbbment, amikor tömeg verődött össze a
helyszínen. Később Jézus a templomban találkozott a meggyógyított
emberrel, és ezt mondta neki: „Látod, most meggyógyultál. Többé ne
vétkezzél, hogy valami nagyobb bajod ne essék!" Az ember elment, és
elmondta a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. A zsidók
üldözték Jézust, mert mindezt szombaton cselekedte.
Jn 5,1-16

Elmélkedés:

Jézus csodás gyógyításainak többségénél a betegek keresik fel őt és kérik
segítségét. Abban a hitben és reményben fordulnak hozzá a gyógyulni
vágyók, hogy részesedhetnek az irgalmas Isten segítségében s meg is kapják
ezt. A mai evangéliumban Jézus fordul oda a beteghez, ő kínálja fel
számára a gyógyulás lehetőségét. A beteg az „irgalmasság házában" nem
kapott irgalmat egyetlen embertől sem évtizedeken keresztül, most viszont
rátalál az isteni irgalom.
A történet egyik mondanivalója az lehet, hogy Isten felkínálja nekünk is a
gyógyulás lehetőségét. Ennek kapcsán felteszem magamnak a kérdést:
Szeretnék-e meggyógyulni? Szeretném-e, hogy bűneimet eltörölve
meggyógyítson? Mit válaszolok, amikor engem kérdez, hogy meg akarok-e
gyógyulni?
Az evangéliumban szereplő bénához hasonlóan napjainkban is sok beteg van,
akik azt mondják, hogy „nincs emberük," aki segítene nekik. Magukra vannak
hagyatva, senki nem törődik velük. A másik oldalon pedig mi állunk, akik
talán azt mondjuk, hogy nincs betegünk, nem ismerünk senkit, akinek
segíteni tudnánk. A nagyböjthöz hozzátartozik az irgalmasság
cselekedeteinek gyakorlása. Keressünk magunknak tehát beteget vagy más
rászorulót! Keressünk magunknak olyan személyt, akinek segíteni tudunk!
Keressek olyan embert, akinek én lehetek az embere. Elsősorban ne a
részvét vagy szánalom indítson a segítésben, hanem az, hogy mindenkiben
Jézusnak szolgálok.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Isten, aki alkottad a mennyet és a földet, aki annyi jót adtál
az embereknek, adj nekem kegyelmedben igaz hitet és jóakaratot,
bölcsességet, okosságot és erőt, hogy ellen tudjak állni az ördögöknek,
kerülni tudjam a rosszat, és tehessem a te akaratodat.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140401.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Hirdessétek az evangéliumot a nagyböjti időben! Listánk 10.
születésnapjára szeretnénk elérni az 50 ezres számot. Ehhez csak annyit
kell tenni, hogy lehetőleg mindenki ajánlja egy személynek az
evangéliumot. 2014. április 1-11-ig minden nap Ferenc pápa: Az evangélium
öröme című könyvét kapja valaki, aki ezt megteszi. Naponta megkérdezek egy
új feliratkozót, hogy ki ajánlotta neki az e-vangéliumot, s ő kapja az
ajándékkönyvet. Feliratkozni például a www.evangelium365.hu oldalon lehet.
Aki több személynek szeretné kérni az e-vangéliumot, küldje el a neveket
és az e-mail címeket nekem a zalalovo@gmail.com címemre és felírom őket.
Köszönöm, ha hirdetitek az e-vangéliumot!
A korábban nyomtatásban megjelent könyveim közül A betlehemi pásztor, A
hit ajándéka és a Betlehemi jászol kötetek e-könyv változata elérhető a
http://www.dibook.hu oldalon. Azok számára ajánlom, akiknek van e-könyv
olvasó készüléke.
Köszönöm sokak elismerő szavait és imáját. Minden érdem valójában a tiétek
én meg hordozom a keresztet.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-szemelyeket-tuntetek-ki-marcius-15-en
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. március 31., hétfő

[Evangelium] 2014-03-31

2014. március 31. – Hétfő

Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta,
hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába
érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit
Jézus az ünnepek alkalmából Jeruzsálemben cselekedett, mert ők is ott
voltak az ünnepeken. Így jutott el Jézus újra a galileai Kánába, ahol a
vizet borrá változtatta.
Élt Kafarnaumban egy királyi tisztviselő, akinek a fia megbetegedett.
Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá,
és kérte: jöjjön és gyógyítsa meg a fiát. A gyermek már halálán volt.
Jézus ezt mondta: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek." A
királyi tisztviselő azonban így szólt: „Uram, jöjj, mielőtt meghalna a
fiam!" Jézus erre azt felelte: „Menj csak! Fiad él." Hitt az ember Jézus
szavának, és elment. Még útban volt hazafelé, amikor eléje futottak
szolgái, és kijelentették, hogy a fia él. Megkérdezte tőlük: „Melyik
órában lett jobban?" Ezt mondták: „Tegnap déltájban hagyta el a láz." Az
apa visszaemlékezett, hogy abban az órában mondta neki Jézus: „Fiad él."
Erre hitt ő maga, és vele egész házanépe. Ez volt Jézus második csodája,
amelyet Júdeából Galileába jövet művelt (az ünnepek után).
Jn 4,43-54

Elmélkedés:

A nagyböjti evangéliumokban sokszor találkozunk olyan emberekkel, akik
eljutottak a Jézusban való hitre. Általában egy csoda vagy egy csodás
gyógyítás segíti őket abban, hogy előbbre jussanak a hit útján. Pontosan
ez történt a tisztviselővel is, aki halálos beteg fia gyógyulása érdekében
kereste meg Jézust. A nagyböjtben mi is mindannyian a hit útját járjuk.
Vajon milyen jelet szeretnénk? Milyen jel képes hitet ébreszteni bennünk?
Sokakat csak a tragédiák, a halálesetek gondolkoztatnak el vagy még azok
sem. Mi lenne, ha nem várnánk a tragikus eseményekre? Mi lenne, ha most
kérnénk Jézustól az élő hit ajándékát?
A húsvét ünnepéhez közeledve a nagyböjti evangéliumok fokozatosan
felkészítenek minket Jézus feltámadásának csodájára. Ebbe a sorba
illeszkedik a halálos beteg fiú meggyógyítása. Az eset azt mutatja, hogy
Istennek hatalmában áll életet, új életet adni az embernek. A tisztviselő
fia már halálán van, amikor az Úr segít rajta apja kérésére. Jézus csupán
egyszerű mondattal válaszol a kérésre: „Fiad él" (Jn 4,50). Az apát
megnyugtatja ez a kijelentés. Amikor pedig személyesen tapasztalja meg
Jézus szavának igazságát, akkor hit ébred benne. A húsvéti beszámolókban
és tanúságtételeknél majd látni fogjuk, hogy az új életet kapott, a
halálból feltámadt Jézussal való találkozások is hitet ébresztenek. Jó
volna, ha eljutnék erre a húsvéti hitre.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus, vedd le rólam bűnös életem terheit, amelyek megakadályoznak
abban, hogy egészen neked adjam magamat! Hallom, érzem, hogy hívsz engem
az elkötelezett életre, amely középszerűségem feladását jelenti, hogy
érted a nagyobb jót válasszam. Nem magamra akarok építeni, hanem terád, a
biztos alapra, aki szolgálatot kérsz tőlem, hogy jócselekedeteimben a te
jóságod ragyogjon fel az emberek számára.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140331.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Hirdessétek az evangéliumot a nagyböjti időben! Listánk 10.
születésnapjára szeretnénk elérni az 50 ezres számot. Ehhez csak annyit
kell tenni, hogy lehetőleg mindenki ajánlja egy személynek az
evangéliumot. 2014. április 1-11-ig minden nap Ferenc pápa: Az evangélium
öröme című könyvét kapja valaki, aki ezt megteszi. Naponta megkérdezek egy
új feliratkozót, hogy ki ajánlotta neki az e-vangéliumot, s ő kapja az
ajándékkönyvet. Feliratkozni például a www.evangelium365.hu oldalon lehet.
Aki több személynek szeretné kérni az e-vangéliumot, küldje el a neveket
és az e-mail címeket nekem a zalalovo@gmail.com címemre és felírom őket.
Köszönöm, ha hirdetitek az e-vangéliumot!
A korábban nyomtatásban megjelent könyveim közül A betlehemi pásztor, A
hit ajándéka és a Betlehemi jászol kötetek e-könyv változata elérhető a
http://www.dibook.hu oldalon. Azok számára ajánlom, akiknek van e-könyv
olvasó készüléke.
Köszönöm sokak elismerő szavait és imáját. Minden érdem valójában a tiétek
én meg hordozom a keresztet.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-szemelyeket-tuntetek-ki-marcius-15-en
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. március 30., vasárnap

[Evangelium] 2014-03-30

2014. március 30. – Nagyböjt 4. vasárnapja

Abban az időben Jézus útközben látott egy vakon született embert. A földre
köpött, sarat csinált a nyállal, a sarat a vak szemeire kente, és így
szólt hozzá: „Menj, mosakodj meg a Siloe tavában." Siloe annyit jelent,
mint Küldött. Ő elment, megmosdott, és amikor visszatért, már látott.
A szomszédok, és akik azelőtt koldusként ismerték, így szóltak: „Nem ez
az, aki itt ült és koldult?" Egyesek azt mondták, hogy: „Ez az!" Mások
pedig: „Nem, csak hasonlít rá." Ő azonban kijelentette: „Én vagyok az."
Erre az embert, aki nemrég még vak volt, odavitték a farizeusokhoz. Aznap
ugyanis, amikor Jézus sarat csinált és megnyitotta a vak szemét, szombat
volt. Ezért a farizeusok is megkérdezték tőle, hogy hogyan kezdett látni.
Ezt válaszolta: „Sarat tett a szememre, megmosdottam, és most látok." A
farizeusok közül egyesek megjegyezték: „Nem Istentől való az az ember,
hiszen nem tartja meg a szombatot." Mások azonban így szóltak: „Bűnös
ember hogyan tudna ilyen csodákat tenni?" És szakadás támadt köztük.
Azután újból faggatni kezdték a vakot: „Te mit gondolsz arról, aki
megnyitotta szemeidet?" Ő azt felelte: „Hogy próféta!" A zsidók ezt
felelték neki: „Te oktatsz minket, aki mindenestül bűnben születtél?" És
kitaszították őt.
Jézus meghallotta, hogy kitaszították. Amikor találkozott vele,
megkérdezte tőle: „Hiszel-e az Emberfiában?" Ő így válaszolt: „Ki az,
Uram, hogy higgyek benne?" Jézus ezt felelte: „Látod őt, aki veled beszél:
ő az!" Mire az ember így szólt: „Hiszek, Uram!" És leborult előtte.
Azután Jézus ezt mondta: „Ítélkezni jöttem e világra, hogy akik nem
látnak, lássanak, és akik látnak, megvakuljanak." Meghallotta ezt néhány
körülötte álló farizeus, és megkérdezte: „Csak nem vagyunk mi is vakok?"
Jézus így felelt: „Ha vakok volnátok, bűnötök nem volna. De ti azt
mondjátok, hogy láttok, ezért megmarad bűnötök."
Jn 9,1. 6-9. 13-17. 34-38

Elmélkedés:

Lelki világosság
A korábbi századok folyamán a felnőttek keresztelése főként a húsvéti
vigília szertartás keretében történt. A hittanulók felkészülésének utolsó
szakasza a húsvétot megelőző nagyböjt volt, amely időszakra az Egyház
olyan szentírási szövegeket választott, amelyek segítik a keresztség
felvételére készülőket a hit útján, rámutatva a hit ajándék jellegére,
értékére és a hit szerinti élet jelentőségére. A szamariai asszonnyal való
beszélgetést (múlt vasárnap), a vakon született ember meggyógyítását (mai
nap) és Lázár feltámasztását a halálból (jövő vasárnap) ennek tükrében
érdemes szemlélnünk.
Ennek megfelelően a testi látás és a lelki világosság, valamint a szemüket
eltakarók és a lelki vakság témái kerülnek elő a mai evangéliumban. Az
egyik oldalon azok állnak, akik megkapják a látást és elfogadják az általa
jelképezett hitet, a másikon pedig a lelkileg elvakultak, akik elutasítják
a hitet. János evangélista részletesen írja le a vakon született
meggyógyítását. Az elbeszélés a gyógyítás leírásával kezdődik, ezt követi
a történtekre való magyarázatkeresés a farizeusok részéről, majd pedig az
immár látó személy visszatér Jézushoz, aki tanítást ad a hitbeli látásról
és a lelki vakságról.
A gyógyítás eseménye egyszerű. Jézus sarat csinál, azt a vak szemére keni,
megparancsolja neki, hogy mossa le, s mire ezt megteszi és visszatér, arra
lát. Ezt az egyszerű csodát János evangélista egy nagyobb keretbe
foglalja, amelyben a tanítás a lényeges. Jézus cselekedete mellékes
csupán, ezt jelzi, hogy tanít, beszél, miközben a néhány mozdulatot
megteszi. Az elbeszélésben több olyan kérdés is előkerül, amelyek nem
csupán a korabeli vallásos zsidóságot foglalkoztatták, hanem az első
keresztény közösségek között is felmerültek. Kettőt említsünk ebből mai
elmélkedésünkben.
A korabeli felfogás szerint minden testi betegség vagy fogyatékosság
hátterében az emberi bűn áll. Aki bűnös, azt Isten valamilyen betegséggel
sújtja, még akkor is, ha bűne rejtve marad más emberek előtt. Még azt is
elképzelhetőnek tartották, hogy valaki nem a saját, hanem például a szülei
bűne miatt kénytelen elszenvedni testi baját. E felfogásra utal a
tanítványok kérdése: „Ki vétkezett? Ő vagy a szülei?" (Jn 9,2). Válaszában
Jézus elutasítja ezt a feltételezést, s kifejezi, hogy a bűn és a betegség
között nem áll fenn ilyen kapcsolat. Ne gondoljuk, hogy az egykori zsidó
nézet nincs jelen napjaink keresztényeinek gondolkodásában! Amikor valakit
betegség vagy baleset ér, hányszor hallani kérdését: „Mit vétettem, hogy
az Isten ezzel ver?" Két szempontból is helytelen ez a gondolkodásmód.
Egyrészt, mert nincs feltétlenül kapcsolat a bűn és a betegség között,
másrészt pedig azért, mert Isten nem könyörtelen, aki minden pillanatban
azt lesi, hogy ki vétkezett és bűnét azonnal megtorolja azzal, hogy
ráhozza a bajt. Jézus új összefüggésbe helyezi a betegséget: a vak
betegségén és gyógyulásán keresztül Istent akarja megmutatni,
kinyilvánítani jóságát. A minket érő betegségeket, tragédiákat ennek
fényében érdemes inkább jelnek és figyelmeztetésnek tartanunk, mintsem
büntetésnek.
A történet választ ad arra a sokszor hangoztatott kérdésre, hogy miért nem
történnek napjainkban is nagyszámban látványos gyógyulások. Látnunk kell,
hogy nem minden beteg gyógyult meg Jézus korában. Értelemszerűen az
evangélisták azokat az eseteket jegyezték le, amikor Jézus csodákat tett.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bárkitől is megtagadta volna a
segítséget Jézus, hiszen mindenkit meggyógyított, aki hittel, a gyógyulás
reményében fordult hozzá. De ne feledkezzünk el arról, hogy a sikertelen
názáreti tanítás története így zárul: „Nem tett ott sok csodát
hitetlenségük miatt" (Mt 13,58). Napjainkban is történnek orvosilag
megmagyarázhatatlan gyógyulások például a Mária-kegyhelyeken, igaz, kevés
számban. Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy ahol igaz hit, Istenbe
vetett bizalom, iránta való őszinte szeretet van, ott történnek csodák.
Miért várnánk csodákat ott, ahol a hitetlenség és Isten elutasítása
uralkodik?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Istenünk! Köszönjük neked a hit ajándékát! Köszönjük, hogy a hit
által világosságot gyújtottál életünkben! Köszönjük, hogy megadtad nekünk
a hit ajándékának elfogadását, a neked való engedelmességet és az irántad
való bizalmat. Tudjuk, hogy a hitetlenség nem azért uralkodik a világban,
mert bárkitől is megtagadnád a hit ajándékát, hanem azért, mert egyesek
nem fogadják el azt és szembefordulnak szereteteddel. Értük imádkozunk,
hogy elvakultságuk börtönéből kilépve meglássák a hit világosságát és
elfogadják azt! Vezess minden embert a hit és az üdvösség útján!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140330.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum