2017. július 22., szombat

[Napi e-vangelium] 2017-07-22

2017. július 22. - Szombat, Szent Mária Magdolna

A hét első napján, (Húsvétvasárnap) kora reggel, amikor még sötét volt,
Mária Magdolna kiment Jézus sírjához. Odaérve látta, hogy a követ
elmozdították a sírtól. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba,
és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt
látott. Ott ültek, az egyik a fejnél, a másik a lábnál. Így szóltak
hozzá: "Asszony, miért sírsz?" "Mert elvitték az én Uramat - felelte -,
és nem tudom, hová tették." Ezzel hátrafordult, és íme, Jézus állt
előtte. Nézte, de nem ismerte föl, hogy ő az. Jézus megkérdezte:
"Asszony, miért sírsz? Kit keresel?" Mária Magdolna azt hitte, hogy a
kertész az, és így válaszolt: "Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová
tetted, hogy magammal vihessem." Jézus erre megszólította: "Mária!"
Mária felkiáltott: "Rabbóni!" vagyis "Mester"! "Ne tartóztass! -
felelte Jézus. Még nem mentem föl az Atyához. Te most menj
testvéreimhez, és vigyél hírt nekik! Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti
Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez." Mária Magdolna
elsietett. Hírül vitte a tanítványoknak: "Láttam az Urat." - És
elmondta, amit az Úr üzent.
Jn 20,1-2.11-18
Elmélkedés:
A keresztény hagyomány és az evangéliumok beszámolói szerint Mária
Magdolna volt az, aki húsvétvasárnap hajnalban először ment Jézus
sírjához és ő találkozhatott elsőként a Feltámadottal. Szent Mária
Magdolna mai ünnepén ezt a jelenetet, ezt a találkozást idézi fel az
evangélium. A történetből, Mária Magdolna példájából megérthetjük, hogy
aki ott időzik még a halott Jézus mellett is, és aki nem hagy fel a
kereséssel, az megláthatja az Urat. Ha türelmesen várok az Úr
érkezésére, megjelenésére, akkor biztosan találkozhatok vele.
A sorok között olvasva észre kell vennünk a történet más üzeneteit is.
Többek között azt, hogy Jézus visszatérése a halálból nem a
tanítványaihoz való visszatérését jelenti elsősorban, hanem
visszatérését a mennyei Atyához, akitől a világba jött. Nem azért támad
fel, hogy néhány alkalommal megmutassa magát az embereknek, hanem, hogy
visszatérjen az Atyához, megmutatva az utat, amelyen mi is a mennybe
juthatunk. Elindulunk-e ezen az úton Krisztussal?
Vegyük észre azt is, hogy Jézus testvéreinek nevezi mindazokat, akik
számára Mária Magdolna elviszi a feltámadás hírét. Ez az örömhír az
apostoloknak, a tanítványoknak és mindenkinek szól, aki hisz őbenne.
Mária Magdolna nekünk is elhozza a hírt, mi is Krisztus barátai,
követői, tanítványai, sőt testvérei vagyunk.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus! A világmindenség királyaként és életünk királyaként
tisztelünk téged. Te arra hívsz minket, hogy Isten országa
megvalósuljon bennünk. Felszólítasz bennünket a megtérésre és arra,
hogy elfogadjuk Isten uralmát, akaratát személyes életünkben. Te nem
szabadságunkat akarod csorbítani, hanem azt szeretnéd, hogy felismerjük
a mennyei Atya üdvözítő szándékát és elinduljunk felé. Vezess minket
igazságod által az örök életre!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170722.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. július 21., péntek

[Napi e-vangelium] 2017-07-21

2017. július 21. - Péntek

Húsvét táján az egyik szombaton Jézus vetések között járt
tanítványaival együtt. Tanítványai megéheztek, tépdesni kezdték a
kalászokat, és eszegették. Ennek láttára a farizeusok megjegyezték:
"Nézd, tanítványaid olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni!"
Jézus erre megkérdezte: "Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor
társaival együtt megéhezett? Hogyan ment be Isten házába, és hogyan
ette meg a kitett kenyereket, amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem
lett volna szabad megennie, csak a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a
törvényben, hogy a papok szombatonként a templomban megszegik a
szombati nyugalmat, anélkül hogy vétkeznének? Mondom nektek: a
templomnál is nagyobb van itt. Ha pedig értenétek, mit jelent a mondás:
"Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!", akkor sohasem ítéltétek volna
el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is."
Mt 12,1-8
Elmélkedés:
A farizeusok a szombatra vonatkozó törvények megszegésével vádolják
Jézust a mai és a holnapi evangéliumban. Az ellenkezést először a
kalászok leszedése, majd pedig egy gyógyítás váltja ki. Máté
evangélista arra törekszik írásában, hogy a vádaskodás alapjának
hamisságát igazolja. Nem Jézus, hanem a tanítványai szedik le a
kalászokat, bár magatartásuk részben jogosan kérhető számon
Mesterüktől. Ennél azonban fontosabb, hogy Jézus nem az eredeti mózesi
törvény ellen van, hanem csak azon szabály érvényét kérdőjelezi meg,
amelyekkel a farizeusok kiegészítették a törvényt.
A farizeusok vélekedését annak ismeretében érthetjük meg, hogy az
ószövetségi gondolkodás szerint egyedül a törvény üdvözítheti az
embert. Ezt a törvényt maga Isten adta Mózes által, ezért annak
tekintélyét senki nem kérdőjelezheti meg. Ez a törvény jelöli ki az
ember számára azt az utat, amelyen eljuthat Istenhez, mégpedig az
egyedüli utat. A törvény megtartásánál tehát nem létezhet fontosabb az
ember számára. És ha a törvény ennyire fontos az ember üdvössége
szempontjából, akkor azt minden erővel védeni kell - szól a farizeusok
vélekedése.
Jézus sérelmezi, hogy olyanok kérik rajta számon a parancsok
megtartását, akik a törvény igazi lényegét, az irgalmasságot semmibe
veszik. A gyógyításokkal Jézus éppen ezt a törvény szerinti
irgalmasságot gyakorolja.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Apostolod mondotta, Urunk: "Élek ugyan, de már nem én élek, hanem
Krisztus él bennem". A szentáldozás után én is azt szeretném, ha bennem
élnél, Uram, ha velem küzdenél szenvedélyeim ellen, ha velem tűrnél,
mikor igazságtalanságot kell szenvednem, ha velem dolgoznál, mikor
kötelességet kell teljesítenem, ha gyakorolnád bennem szeretetedet,
mikor ápolnom, gondoznom, nevelnem kell valakit. A te akaratod
valósuljon bennem, amikor kedvem ellenére is engedelmeskedem. A te
jóságod buzgólkodjon, amikor másokat boldogítok. Így maradjak én
benned, te pedig énbennem, Uram.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170721.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. július 20., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2017-07-20

2017. július 20. - Csütörtök

Jézus egy alkalommal így fejezte be tanítását: Jöjjetek hozzám
mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én
felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem,
mert én szelíd vagyok és alázatos szívű és nyugalmat talál lelketek.
Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű.
Mt 11,28-30
Elmélkedés:
"Tanuljatok tőlem!" - olvassuk Jézus kijelentését, felszólítását a mai
evangéliumban. Mire vonatkozik kijelentése? Mit érdemes tőle
megtanulnunk? Az Úr kortársai gyorsan észrevették, hogy a falvakat és
városokat járó Jézus nagyhatású tanító volt, akire odafigyeltek az
emberek. Tanításában különleges hatalom rejlett, amely isteni
származását jelezte. Szavainak olyan ereje volt, amely felülmúlt minden
emberi bölcsességet, s amelynek nem tudtak ellentmondani. Jogosan
állítják róla az evangélisták, hogy másként tanított, mint a hivatalos
tanítók és törvénytudók. Jézus ugyanis nem elvont igazságokat közölt az
emberekkel, hanem a mennyei Atya szeretetének titkát igyekezett
feltárni. Tanítványai és az egyszerű nép egyaránt csodálattal
hallgatják és szavaiból felismerik egy új élet lehetőségét.
Nem csupán tanítására és annak mondanivalójára érdemes odafigyelnünk,
hanem egész életmódját érdemes megtanulnunk. Az emberekkel való
magatartása, türelme, szelídsége, alázata, engedelmessége, állandó
Istenre, azaz a mennyei Atyára figyelése, megbocsátó irgalma mind-mind
tananyag számunkra. Olyan tananyag, amelyet életünk végéig tanulhatunk.
A Krisztusról szóló ismeretek megtanulásánál is fontosabb a krisztusi
életforma megtanulása, elsajátítása.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, taníts megismerni a szenvedés értelmét és értékét. Te tudod, hogy
félek tőle, s minden ember így van vele. Jó órákban, mikor közelségedet
érzem, mindenre kész vagyok, erősnek érzem magam, és igent tudok
mondani a kereszthordozásra. Néha az is eszembe jut: kérnem kell téged,
hogy küldj szenvedéseket, hogy hozzád hasonló lehessek. Érzem lelkem
mélyén, hogy a szenvedés drága ajándék, a te szereteted
felbecsülhetetlen kincse.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170720.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. július 19., szerda

[Napi e-vangelium] 2017-07-19

2017. július 19. - Szerda

Abban az időben Jézus így fejezte be tanítását: Magasztallak téged,
Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak
elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez
neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki
más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a
Fiú ki akarja nyilatkoztatni.
Mt 11,25-27
Elmélkedés:
Beszédének utolsó részében Jézus a mennyei Atyát magasztalja azért,
hogy isteni életének titkait feltárta az emberek előtt. Ezt a titkot
emberi gondolkodásunkkal nem volnánk képesek sohasem megérteni vagy
kikövetkeztetni. A kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy Isten
bemutatkozik nekünk, feltárja előttünk életét, elmondja, hogy ki ő
valójában, megismerteti velünk önmagát. A világ és benne az ember
teremtése a kinyilatkoztatás része. Isten szeretetből és a szeretet
gyakorlására teremtette az embert. Szintén a kinyilatkoztatás része,
hogy Isten parancsokat, törvényeket ad az embernek, hogy az élet és az
igazság útján járjon. A parancsok arról tanúskodnak, hogy Isten
útmutatást ad nekünk, hogy ne térjünk le az üdvösség útjáról. Isten
nagy cselekedetei a történelem folyamán szintén arról tanúskodnak, hogy
mindig számíthatunk jóságára és gondviselésére.
Az isteni kinyilatkoztatás Jézus Krisztus személyében éri el a
tetőpontját, aki emberré lesz, hogy még közelebb kerüljön hozzánk, s
ezáltal megismerjük őt. Jézus az, aki a legtöbbet árul el Isten
titkából személyével, szavaival és cselekedeteivel. Küldetésének azt
tartja, hogy megismertesse velünk, emberekkel az igaz Istent. Azt
hirdeti, hogy Isten mindig szeret minket, megbocsát nekünk, mert az
örök üdvösségünket akarja. Ha meg akarom ismerni Istent, az ő
szeretetét és irgalmát, akkor mindenekelőtt Jézust kell megismernem.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk és Istenünk, azt kívánod, hogy kiegyensúlyozott, megérlelődött
emberek legyünk, akiknél a befejezés gondolatának békéje még alakítólag
hat ránk és az emberekkel való kapcsolatainkra. Segíts rajtunk, Urunk,
hogy az öregedés napjaiban is jól használjuk ki időnket, lehiggadva és
bölcsen cselekedjünk, nagyvonalúak és jóságosak maradjunk, és
bizakodással tekintsünk a túlvilágban való beteljesedésre. Ajándékozd
meg életünket az utolsó napig is tartalommal és vonzó értékekkel.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170719.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. július 18., kedd

[Napi e-vangelium] 2017-07-18

2017. július 18. - Kedd

Jézus egyszer így korholta azokat a városokat, amelyekben a legtöbb
csodát tette, és mégsem tartottak bűnbánatot: Jaj, neked, Korozain!
Jaj, neked, Betszaida! Ha Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a
csodák, amelyek nálatok történtek, már régen bűnbánatot tartottak
volna, szőrzsákba öltözve és hamuba ülve. Mondom nektek: Tirusz és
Szidon városának tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. És
te, Kafarnaum! Azt hiszed, az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha
Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, mind a mai napig
fennállna. Azt mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az
utolsó ítélet napján, mint neked, Kafarnaum.
Mt 11,20-24
Elmélkedés:
Az ószövetségi időkben Isten több alkalommal küldött prófétákat
népéhez. A prófétai szó arra hívott, hogy visszatérjenek a törvény
megtartásának útjára, ugyanakkor előre jelezte azokat a
következményeket, amelyek a megtérés elmaradásakor várhatóak. A
prófétai szó ebben az értelemben az isteni irgalmasság szava, amelyben
felismerhető, hogy Isten újabb lehetőséget ad a népnek. Az
irgalmasságot hirdető vagy a büntetést előre jelző prófétai szó akkor
eredményes, ha az emberek bűnbánatot tartanak.
Jézus hangvétele az újszövetségi időkben alapvetően más, ő örömhírt
hirdet. Ugyanakkor ő is határozottan elítéli a bűnt. Nem feleslegesen
beszél, hanem azt akarja, hogy tanításának hatása legyen az emberek
életére. Tanítását nem elég hallgatni és megérteni, hanem el kell
kezdeni megvalósítani. Egyik legfőbb üzenete a megtérés, a bűnbánat
volt, amely mintegy feltétele annak, hogy az utolsó ítéleten valaki
bejuthasson az örök életre.
Az igehirdetésnek, amelyet az Egyház és szolgái Jézus nevében végeznek,
napjainkban is ez az egyik legfontosabb célja. S mint ahogy Jézus
korában, úgy ma is sokan hallják ezt az üzenetet, talán meg is értik
tartalmát és jelentőségét, de nem kezdik el megvalósítani, azaz nem
indulnak el a megtérés útján. Jézus joggal korholta azoknak a
városoknak lakóit, akik nem ismerték fel a jeleket és nem tartottak
bűnbánatot. Szavai nekünk is szólnak, ha mi sem bánjuk meg bűneinket.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Gyorsan változó világunkban biztos pontot
keresünk, amire életünket alapozhatjuk. Az újszerűnek tűnő elméletek
folyamában maradandó igazságokat keresünk, amelyekhez igazodhatunk.
Keressük helyünket, feladatunkat a világban, mert folytatni szeretnénk
a teremtés művét és felebarátaink szolgálatára szeretnénk lenni. Ég és
föld elmúlnak, mert ez a világ mulandó, de a te szavad, tanításod örök
igazság marad, amely utat mutat számunkra az üdvösség felé. Segíts
minket az üdvösség útján!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170718.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. július 17., hétfő

[Napi e-vangelium] 2017-07-17

2017. július 17. - Hétfő

Abban az időben Jézus így szólt apostolaihoz: Ne gondoljátok, hogy
azért jöttem a földre, hogy békét hozzak! Nem azért jöttem, hogy békét
hozzak, hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam a fiút
apjával, a leányt anyjával és a menyet anyósával. Saját háza népe lesz
az ember ellensége. Aki atyját vagy anyját jobban szereti, mint engem,
az nem méltó hozzám. Aki fiát vagy leányát jobban szereti, mint engem,
az nem méltó hozzám. Aki nem veszi föl keresztjét, és nem követ engem,
az nem méltó hozzám. Aki meg akarja találni életét, elveszíti azt; de
aki érettem elveszíti életét, megtalálja azt. Aki titeket befogad,
engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem
küldött. Aki prófétát fogad be azért, mert próféta, az a próféta
jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be azért, mert igaz ember, az az
igaznak jutalmában részesül. Aki pedig csak egy pohár friss vizet is ad
inni egynek a legkisebbek közül, mert az az én tanítványom -- bizony,
mondom nektek: nem marad el a jutalma. Amikor Jézus befejezte tizenkét
tanítványa oktatását, továbbindult, hogy tanítson, és hirdesse Isten
országának örömhírét a környékbeli városokban.
Mt 10,34-11,1
Elmélkedés:
Jézus, aki a hegyi beszédben boldognak nevezte a békességszerzőket, a
mai evangéliumban meglehetősen békétlen kijelentést tesz. Ezt mondja:
"Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem hogy kardot." Majd
hozzáfűzi, hogy az emberek között szembenállás fog keletkezni. Hogyan
értelmezzük szavait?
Az evangéliumokból kiderül, hogy Jézus fellépése, tanítása és
tevékenysége megosztja az embereket. Egyesek hittel elfogadják, mások,
köztük a korabeli vallási vezetők, elutasítják őt és tanítását. Nem
szándéka ez a megosztás, hanem eljövetelének hatása, eredménye ez. A
békétlenség, a családtagok egymás közti szembenállása, a Krisztusban
hívők és a benne nem hívők közti küzdelem az ő igehirdetésének a
következménye. E szembenállás, illetve küzdelem nyomban megszűnne, ha a
krisztushívő feladná hűségét vagy a Jézussal szembefordulók
valamennyien megtérnének. Ez azonban nem várható.
Jézus azt kéri tőlünk, hogy mindenkinél jobban szeressük őt. E szeretet
akkor éri el legnagyobb fokát, amikor életünk keresztjét felvesszük és
őt követjük a kereszthordozásban. Azt is kéri, hogy adjuk át neki
életünket, az ő akaratát keressük és teljesítsük. Harmadszor pedig azt
kéri, hogy segítsük embertársainkat, főként a kicsinyeket. A három
kérésnek van egy közös vonása: a kereszthordozásban, az önmagunkról
való lemondásban és embertársaink segítésében egyaránt Jézussal
találkozunk.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Istenem és Atyám, segíts úgy élnem. hogy minden evilági cselekedetem
előkészület legyen a végső, boldog nyugalomra, hogy amit most hiszek,
azt megláthassam; hogy amit remélek, annak boldog birtokosa legyek;
hogy szeretetemet kövesse a teljes egyesülés teveled, legfőbb célommal,
mindenek fölött levő jóval.
Szalézi Szent Ferenc


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170717.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. július 16., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2017-07-16

2017. július 16. - Évközi 15. vasárnap

Abban az időben:
Jézus elment hazulról, és leült a tó partján. Hatalmas tömeg gyűlt
össze, ezért beült egy csónakba, a tömeg pedig ott állt a parton. Ekkor
példabeszédekben sok mindenre oktatta őket: "Íme, kiment a magvető
vetni. Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az ég
madarai, és ezeket mind megették. Némely szem kövek közé esett, ahol
nem volt elég termőföld. Ezek hamar kikeltek, hisz nem volt mély a
föld. Majd amikor a nap fölkelt és forrón tűzött, kiégtek, mert nem
volt gyökerük. Voltak szemek, amelyek tövisek közé estek, és amikor
nőni kezdtek, a tövisek elfojtották őket. De a többi szem jó földbe
hullott, és termést hozott: az egyik százszorosat, a másik
hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat. Akinek van füle, hallja
meg!"
Ekkor odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: "Miért beszélsz
hozzájuk példabeszédekben?" Ő így válaszolt: "Nektek adatott meg, hogy
megismerjétek a mennyek országa titkait, nekik ez nem adatott meg. Mert
akinek van, annak még adnak, hogy még több legyen neki; de akinek
nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk
példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, hallgassanak, de ne
halljanak, és ne értsenek, és így beteljesedjék rajtuk Izajás próféta
jövendölése:
Hallván hallotok, és mégsem értetek,
nézvén néztek, de mégsem láttok;
megkérgesedett ugyanis e népnek szíve:
Fülükkel restül hallanak,
szemüket behunyják,
hogy a szemükkel ne lássanak,
fülükkel ne halljanak,
és a szívükkel ne értsenek,
s meg ne térjenek, hogy meggyógyítsam őket.
De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek, mert hall!
Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti
láttok, - és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, - és nem
hallotta.
Hallgassátok meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják
a mennyek országáról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a
gonosz, és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek Ez az, ami az
útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja
ugyan a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne
gyökeret, csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás,
üldözés éri, csakhamar eltántorodik. A tövisek közé esett mag az, aki
meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja
azt benne, és gyümölcs nélkül marad. Végül a jó földbe hullott mag az,
aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz: az
egyik százszorosat, a másik hatvanszorosai, a harmadik
harmincszorosat."
Mt 13,1-23
Elmélkedés:
Legyél magvető!
Jézus példabeszédei azért könnyen befogadhatóak és érthetőek a
hallgatóság számára, és azért tudnak hatást kiváltani, mert a szereplők
helyébe képzelheti magát az ember. A példabeszéd tehát megszólítja a
hallgatót, bevonja az események menetébe, s ennek köszönhetően a
példázat középpontjában találja magát, nem érzi magát idegennek vagy
kívülállónak, hanem megérti, hogy a tanítás róla szól, őt akarja
átalakítani, átformálni. A magvetőről szóló példabeszédre is igaz
mindez. A történet nagyon egyszerű: a magvető mindennapi munkáját
végzi, elveti a földbe a magokat, amelyek egy része terméketlen
talajra, útszélre, kövek vagy éppen bogáncsok közé hullik. Ezek nem
fognak termést hozni, de emiatt nem aggodalmaskodik feleslegesen a
magvető, hiszen a magok nagyobb része jó földbe, termékeny talajra
hull, s joggal remélheti, hogy majd bőséges termést hoz. A példabeszéd
jézusi magyarázata szerint a jó mag az Isten tanítása, az üdvözítő
igazság, amit ha szívébe fogad az ember, sok lelki gyümölcsöt hoz, a
legfőbb pedig az, hogy az örök életre jut. A hagyományos magyarázat
előnyben részesíti azt az elképzelést, miszerint mi vagyunk, a mi
lelkünk és szívünk a talaj, ahová az igazság örömhíre hull.
Gondoskodnunk kell arról, hogy lelkünk ne legyen terméketlen föld, a
gonosz kísértései ne fojthassák el benne a növekedést, a bűn ne
akadályozza meg törekvésünket az üdvösségre.
Bár helyénvaló ez a magyarázat és megfelel az evangéliumi lelkületnek,
van egy olyan érzésem és bizonyára ezzel nem vagyok egyedül, hogy Jézus
egykori hallgatósága más füllel hallgatta ezt a példázatot, más
szempontból közelítette meg a mondanivalót. Ők talán szívesebben
képzelték magukat a magvető ember helyébe, aki munkáját végzi. Ebben az
értelemben más üzenet kristályosodik ki a hasonlatból, amely így
felszólító, cselekvésre buzdító értelmet nyer. Legyél magvető! Legyél
Isten munkatársa, aki az igehirdetést végzi! Isten azt a feladatot
szánja neked, hogy tanításának hirdetője legyél! Ne aggódj amiatt, hogy
hová hull a tanítás jó magja és ne törődj azzal, hogy hoz-e majd
termést, hanem csak végezd el a rád bízott feladatot! Ha megtetted a
kötelességed, akkor bízhatsz abban, hogy Isten majd gondoskodni fog a
mag kikeléséről és növekedéséről.
Úgy gondolom, hogy ez az értelmezés közelebb áll ahhoz, amit Jézus
mondani akart. Persze könnyebb volna egy passzív helyzetbe képzelni
magunkat, amikor kevesebb a teendőnk, de Isten többet vár tőlünk.
Korunkban is szükség van arra, hogy legyenek olyan fiatalok, akik
vállalják az igehirdetés feladatát, mert megértik, hogy Isten ezt a
hivatást adja nekik. Természetesen igaz az, hogy csak az válhat
magvetővé, az végezheti hitelesen az igehirdetést, aki előzetesen
befogadta a krisztusi igazságot, azaz az ő szívében jó talajba hullt a
tanítás. Különböző szintekről van itt tehát szó, először saját
magunknak is meg kell értenünk és követnünk kell a tanítást, hogy aztán
annak hirdetői, továbbadói lehessünk, de ne rettenjünk meg ettől a
feladattól sem! Jézus egyértelmű kívánsága az, hogy ne csak követői,
hanem tanúi is legyünk! Tanúskodjunk arról, hogy az örök élet igéi nála
vannak és őt követve juthatunk el az örök életre.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te az örök élet tanításának jó magját veted el
szívünkbe. Segíts, hogy jó, termékeny talajra hulljon lelkemben az
isteni üzenet! Segíts, hogy a megértés szándékával hallgassam, olvassam
Isten szavát! Segíts, hogy értelmemmel és akaratommal befogadjam Isten
országát, mint lelki valóságot! Hiszem, hogy a te tanításod az örök
életre vezet. Segíts törekvésemben, hogy megéljem, megvalósítsam
mindazt, amit közölsz velem. Add, hogy küldetésemnek tekintsem az
örömhír hirdetését!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170716.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Blogarchívum