2014. május 17., szombat

[Evangelium] 2014-05-17

2014. május 17. – Szombat

Az utolsó vacsorán Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ha ismernétek engem,
Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok."
Fülöp megjegyezte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk."
Jézus így válaszolt: „Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz
engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Hogyan mondhatod hát:
Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed talán, hogy én az Atyában vagyok,
és az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól
mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van. Higgyétek el,
hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem! Ha másért nem, legalább a
tetteimért higgyétek! Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem,
ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt még
nagyobbakat is tehet azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek
majd nevemben az Atyától, megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a
Fiúban. Ha pedig tőlem kértek valamit a nevemben, azt is teljesítem."
Jn 14,7-14

Elmélkedés:

A mai evangélium az Atya és a Fiú közti kapcsolat mélyebb tartalmát
világítja meg. A háttérben az a kérdés húzódik meg, vajon miért Jézus az
egyetlen közvetítő az emberek és az Isten között? Jézus tanításából
megtudjuk, hogy ő teljes közösségben van az Atyával és ebbe a közösségbe
hívja tanítványait is. Az Atyával való tökéletes egységét jelzi, hogy
szavaival az Atya mondanivalóját közli és cselekedeteivel az Atya
szándékait hajtja végre.
Ennek az Istenben lévő tökéletes egységnek a megértése természetesen nem
könnyű számunkra, ahogyan az apostolok sem értették meg pontosan Mesterük
szavait. Valami konkrétabbat, kézzelfoghatóbbat, megtapasztalhatóbbat
szeretnének. Ezért kéri Fülöp, hogy Jézus mutassa meg az Atyát. Jézus
válasza továbbra is rejtélyes egy kissé: „Higgyétek el, hogy én az Atyában
vagyok, és az Atya énbennem!" (Jn 14,10).
Jézus azt állítja továbbá, hogy Isten nem csak az ő Atyja, hanem minden
emberé. Arra bátorít, hogy imádságainkban Atyánknak szólítsuk őt, s
gyermeki bizalommal forduljunk hozzá kéréseinkkel. A tékozló fiúról és
irgalmas atyjáról szóló példabeszédben pedig csodálatos képet tár elénk
arról, hogy Isten minden bűnünk ellenére kész megbocsátani nekünk. Isten
számtalan jelét adja, hogy atyai szeretettel, gondoskodással fordul
felénk. Engedjük, hogy Jézus a mennyei Atyához vezessen minket!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk: Te vagy az időknek Ura. Te vagy az Úr az egész teremtett világ
felett. Életünk napjainak számát Te méred ki. Te adsz nekünk lehetőséget,
hogy amíg ebben a világban élünk, azokat a kincseket keressük, amelyek
soha el nem múlnak. Tégy minket készségessé, hogy tekintetünket mindig az
égre emeljük. Mulandó ez a föld, ez a világ: add, hogy megértsük Igéd
igazságát.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140517.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. május 16., péntek

[Evangelium] 2014-05-16

2014. május 16. – Péntek

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ne nyugtalankodjék a
szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek! Atyám házában sok
hely van. Ha nem így lenne, mondtam volna-e: „Elmegyek, és helyet készítek
nektek?" Ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és
magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. Hiszen
ismeritek az utat oda, ahová én megyek!" Ekkor Tamás így szólt: „Uram, mi
nem tudjuk, hová mégy; hogyan ismerhetnénk hát az utat?" Jézus ezt
felelte: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az
Atyához, csak általam."
Jn 14,1-6

Elmélkedés:

Az ószövetség idején Ábrahám útnak indult, hogy eljusson arra a földre,
amelyet Isten ígért neki. A választott nép Isten parancsára útnak indult
Egyiptomból, hogy Mózes vezetésével eljusson a neki ígért földre. Isten a
későbbi időkben is újra és újra útnak indítja az embereket. S miközben az
ember az Isten által neki mutatott utakon jár, utat keres Isten felé. Mert
minden lelki útnak az a célja, hogy eljussunk életünk Urához. Az ember
persze választhat más utat is, a rossz sehová sem vagy éppen a pusztulásba
vezető széles útját.
Nyilvános működésének esztendeiben Jézus szintén úton volt. Járta a
falvakat és a városokat, és közben utat talált az emberek szívéhez is.
Társakat gyűjtött maga mellé, akiket meghívott, hogy közös úton járjanak.
Sokakat hívott, de nem mindenki indult el vele. Új utakat mutatott az
embereknek: a megtérés útját, a gyógyulás útját, a próbatételek útját, az
igazság útját. A sötétség és a bűn tévútjáról igyekezett letéríteni az
embereket. Ő maga is végigment a szenvedés keresztútján, aztán pedig
elindult a feltámadás útján. Fáradhatatlanul járta azt az utat, amelyet az
Atya jelölt ki neki, s amelyen végig kellett mennie ahhoz, hogy nekünk
megmutassa a mennybe vezető utat. Szavai szerint az örök életre vezető út
keskeny s csak kevesen járnak rajta. Elindulok-e az úton, amelyet Jézus
mutat nekem?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Életem Ura, Jézus Krisztus! Amikor a szentmisében a te szavadat hallgatom,
a te irántam való szeretetedre gondolok. Amikor áldozatod megújul az
oltáron, ismét csak a te végsőkig elmenő szeretetedre tudok gondolni.
Amikor pedig a szentáldozásban magamhoz veszem Testedet, akkor értem meg
igazán, hogy mennyire szeretsz engem! Szeretettel hívsz, hogy Testeddel
táplálkozzak. Hálásan fogadom el hívásodat, hogy az Oltáriszentségben
Téged vegyelek magamhoz és bennem élj!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140516.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Idén is lesz Ez az a nap! fesztivál a Budapest Sportarénában május 24-én.
Bővebb információ és jegyigénylés: http://ezazanap.hu/
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. május 15., csütörtök

[Evangelium] 2014-05-15

2014. május 15. – Csütörtök

Miután a húsvéti vacsorán Jézus megmosta tanítványai lábát, így szólt
hozzájuk: „Bizony, bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem
a küldött küldőjénél. Boldogok vagytok, ha ezt megértitek, és így is
cselekedtek. Nem mindnyájatokról mondom ezt. Ismerem azokat, akiket
választottam. De be kell teljesednie az írásnak: „Akivel megosztottam
kenyeremet, sarkát emelte ellenem." Előre megmondom, mielőtt megtörténnék,
hogy amikor megtörténik, higgyétek, hogy én vagyok. Bizony, bizony, mondom
nektek: aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be; aki pedig engem
fogad be, azt fogadja be, aki küldött engem."
Jn 13,16-20

Elmélkedés:

A nagycsütörtöki utolsó vacsorán az apostolok lábát megmosó Jézus
tanúságot tett arról, hogy az embereket akarja szolgálni, majd másnap,
nagypénteken, amikor engedelmesen vállalja a kereszthalált, a mennyei Atya
szolgájának bizonyul. Az Úr azt kéri tőlünk, hogy szolgáljuk
embertársainkat és állítsuk életünket Isten szolgálatába. Nem két,
különböző dologról van itt szó, hanem arról, hogy az embereket szolgálva
Istennek szolgálunk. Így volt ez Jézus megváltó halálakor, és ez történik
akkor is, amikor Jézus szolgálatát folytatom.
Gondoljunk most arra, hogy mi ülünk ott az asztalnál, Jézus éppen hozzám
lép, letérdel elém és az én lábamat mossa, majd megtörli. Nem kérdezi,
hogy pap, tanár, hivatalnok, bolti eladó, kőműves, fodrász, munkás vagy
diák vagyok. Jézus számára csak az a fontos, hogy az ő követője legyek és
azt akarja, hogy tiszta legyen a szívem. Nem vagyok nagyobb nála, mégis ő
térdel le előttem, ő szolgál nekem, sőt irántam való szeretetből még ennél
is többet tesz, feláldozza életét, üdvösségem szolgája lesz.
Elismerem-e Jézust életem Urának? Akarok-e neki szolgálni? Akarok-e a
példáját követve az embereknek szolgálni? Akarom-e az emberekben, főként a
legkisebbekben és a legszegényebbekben őt szolgálni? Tudok-e alázatos
lenni annyira, hogy nem viszolygok és húzódozok semmiféle „megalázó"
feladattól?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, sokszor érezzük, hogy magunkra maradtunk. Reményeink
szertefoszlottak, értelmetlennek látjuk, hogy tovább menjünk az úton.
Kérünk, Urunk, erősíts ma is minket, hívj magadhoz mindannyiunkat. Bárcsak
Péterrel együtt válaszolhatnánk: Igen, uram, tudod, hogy szeretlek.
Bátoríts bennünket, hogy a Te segítségeddel éltetői lehessünk
családunknak, közösségünknek, minden embertársunknak!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140515.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. május 14., szerda

[Evangelium] 2014-05-14

2014. május 14. – Szerda

Abban az időben Jézus hangos szóval hirdette: Aki bennem hisz, nem
énbennem hisz, hanem abban, aki küldött engem. Aki engem lát, azt látja,
aki küldött engem. Én világosságul jöttem e világra, hogy aki bennem hisz,
ne maradjon sötétségben. Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem tartja
meg, azt nem én ítélem el, mert hiszen nem azért jöttem, hogy elítéljem a
világot, hanem hogy megváltsam a világot. Van bírája annak, aki megvet, és
nem fogadja el tanításomat. A tőlem hirdetett ige ítéli el őt az utolsó
napon. Mert én nem magamtól beszéltem, hanem az Atya, aki küldött engem,
hagyta meg nekem, hogy mit mondjak és mit hirdessek. Tudom, hogy az ő
parancsa örök élet. Amit tehát hirdetek, úgy hirdetem, amint az Atya
mondta nekem.
Jn 12,44-50

Elmélkedés:

A mai evangéliumban Jézus saját hivatásáról mond beszédet, amelyben
megerősíti, hogy ő a mennyei Atya küldötte. Egyetlen vágya az, hogy
teljesítse azt, amit az Atya rábízott. Az Atya és a Fiú közti szoros
kapcsolat következményeként a Jézushoz való viszonyunk – szembefordulásunk
vagy ráhagyatkozásunk – egyúttal állásfoglalást jelent a mennyei Atyával
szemben vagy mellette.
Helyezzük nagyobb összefüggésbe e részt! Mai szakaszunk tulajdonképpen
Jézusnak a néphez intézett utolsó beszéde, s ezzel mintegy lezárul az ő
nyilvános működése. Ezt követően a János evangélium 13. fejezetében már az
utolsó vacsora termében találjuk magunkat a lábmosásnál.
A nép tehát megismerhette Jézust, aki három éven keresztül lépett fel a
nyilvánosság előtt. Láthatták, amint mindjárt az elején tanítványokat vesz
maga mellé, de nem csak őket tanította, hanem minden alkalmat megragadott,
hogy a néphez is szóljon. Láthatták a csodás gyógyításokat is, és sok más
csodát, amely azt bizonyította, hogy valóban isteni képességekkel
rendelkezik. És most, nyilvános működésének végén, közvetlenül
szenvedésének kezdete előtt az embereknek állást kell foglalniuk Jézus
személyével kapcsolatban. Hisznek-e benne? Hisznek-e a világosság igaz
szavában? Hisznek-e a megváltásban és a bűnök bocsánatában? Hisznek-e az
Atyában, aki Jézust küldte? Hisznek-e az örök életben? E kérdések ma nekem
szólnak.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Adj nekünk, Istenünk, alázatosságot, reményt és erős hitet! Add, hogy a
szeretet Lelke, a te Lelked ékesítsen minket; közelednünk, mert ez minden
parancs foglalata és beteljesítése. Segíts, hogy a békesség és az
egyetértés fiai lehessünk, és így méltók legyünk rá, hogy boldognak
nevezzen minket szent Fiad!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140514.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. május 13., kedd

[Evangelium] 2014-05-13

2014. május 13. – Kedd

Abban az időben a templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt.
Jézus éppen a templomban járt, Salamon oszlopcsarnokában. A zsidók
körülvették őt, és megkérdezték: „Meddig tartasz még bizonytalanságban
minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk nyíltan!" Jézus így felelt:
„Mondtam már nektek, de nem hiszitek el. Cselekedeteim, amelyeket Atyám
nevében művelek, tanúságot tesznek rólam. De ti nem hisztek, mert nem
vagytok juhaim közül valók. Az én juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem
őket, és ők követnek engem. Én örök életet adok nekik. Nem vesznek el
soha, és senki sem ragadja el őket kezemből. Atyám, aki nekem adta őket,
hatalmasabb mindenkinél: senki sem ragadhatja el őket Atyám kezéből. Én és
az Atya egy vagyunk."
Jn 10,22-30

Elmélkedés:

A szamariai asszony, akitől Jákob kútjánál Jézus vizet kér, kettejük
beszélgetése során megérti, hogy Jézus a Messiás, s ezt örömmel mondja el
a város lakóinak. A vakon született ember, miután Jézus segítségével látni
kezd, örömmel fejezi ki hitét, s ismeri fel gyógyítójában a Messiást.
Egyeseket a tanítás, másokat pedig a csodák vezetnek el a Messiás
felismerésére. Ugyanakkor vannak olyanok is, akiknek mindez nem elég.
Róluk olvasunk a mai evangéliumban.
A jó pásztor határozottsága és a rábízottakért érzett szeretet érződik
Jézus szavaiból, amikor arról beszél, hogy egyetlen ember sem veszik el
azok közül, akiket az Atya neki adott, s akik hisznek benne. Ezt az isteni
szándékot nem hiúsíthatják meg azok a zsidók, akik szembeszállnak
Jézussal, és nem hátráltathatják azok, akik nem hisznek benne vagy
elutasítják Jézust, az Atya küldöttét. Jézus véghezviszi küldetését,
összegyűjti mindazokat, akik hisznek benne s követik őt.
A tanítványa megőrzi az egységet Krisztussal és az általa alapított
Egyházzal. Nem egy új, egy korábban nem létező Egyházat keresünk és nem
egy új Egyházat építünk, hanem egy megújuló Egyháznak a tagjai vagyunk, s
arra törekszünk, hogy e megújulásban tevékenyen részt vegyünk. Meg kell
tanulnunk Jézustól, hogy az evangélium hirdetése által mi is
visszavezessük az eltévedteket az Egyház közösségébe.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, adj erőt, nehogy kifulladjak az úton, hogy segítsük egymást a holnap
felé haladtunkban, hátra nem tekintve, nem méricskélve, mibe kerül a
segítség. Adj erőt, hogy bátran szembenézzek a jövő feladataival, melyeket
várnak tőlem az emberek, vagyis Te. Adj erőt, hogy úgy reméljek, mintha ma
reggel kezdődnék az életem.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140513.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Ezúton értesítelek benneteket, hogy a vasárnapi televíziós szentmise
közvetítések sorában plébániánkra esett a választás. Az élő szentmise
közvetítés 2014. május 25-én, vasárnap 11 órakor kezdődik a Magyar
Televízió 1-es csatornáján. A szentmisét én fogom tartani és plébániánk
Szent Veronika ifjúsági kórusa is énekelni fog.
A közelben élőket és akiknek van rá lehetősége, szeretettel várom a
szentmisére személyesen, aki pedig a távolság miatt nem tud eljönni,
kérem, kísérje figyelemmel az adást, hogy így is találkozhassunk.
A szentmisét azokért fogom felajánlani, akik az elmúlt 2 évben támogatták
és támogatják a templom felújítását, valamint az e-vangélium olvasóiért.
Nem titok, hogy a támogatók jelentős többsége a napi e-vangélium ovasója.
Köszönet minden támogatónak! A közvetítés során minden bizonnyal az
elvégzett munka is látszani fog. Közel 70 %-os készültségben vagyunk, az
adományok függvényében folytatjuk a munkát Isten segítségével.
Szeretettel: István atya (Horváth István Sándor)
2014. május 11.
A templomfelújítás támogatásának lehetőségei:
Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az Adománynál válasszuk célként: templom felújítása
Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: templom felújítása
Utalás külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472
0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB
Sárga postai csekk kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben.
Írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden jelezze,
hogy a felújítás támogatásához kér csekket.
Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: templom felújítása
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. május 12., hétfő

[Evangelium] 2014-05-12

2014. május 12. – Hétfő

Abban az időben Jézus így szólt: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor
életét adja a juhokért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok
nem a sajátjai, otthagyja a juhokat, és elfut, amikor látja, hogy jön a
farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut
el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor. Ismerem
enyéimet, és enyéim is ismernek engem, – mint ahogy az Atya ismer engem,
és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. De más juhaim is vannak,
amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is vezetnem kell. Hallgatni
fognak szavamra, és egy nyáj lesz és egy pásztor. Azért szeret engem az
Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd ismét visszavegyem. Nem veszi el
tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van
rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól."
Jn 10,11-18

Elmélkedés:

„A jó pásztor életét adja a juhokért" (Jn 10,11) – mondja Jézus a mai
példabeszédben. A következő sorokból pedig az is egyértelműen kiderül,
hogy az Úr önmagáról és küldetéséről tanít: „Én vagyok a jó pásztor. …
Életemet adom a juhokért" (Jn 10,14-15). Amikor Jézus ezeket mondja,
hallgatói nem sejtik, hogy mindez hamarosan valósággá fog válni. Jézus
mindvégig tudja, hogy azért jött a világba, hogy odaadja életét az
emberekért, s küldetése kereszthalálával valósul meg. A kereszten
valósággá válik, ami korábban elmélet, jövendölés, tanítás volt.
Gyerekkorunktól kezdve egyre többet tanulunk meg főként elméletben a
kereszténységről. Megismertük Jézus életét és tanítását a hittanórákon. A
prédikációkban sokat hallunk hitünk igazságairól és Krisztus követéséről,
valamint vallásos tartalmú könyvek segítségével mélyítjük el ismereteinket
hitünk titkairól. De mindannyiunk életében elérkezik a pillanat, amikor
rájövünk, hogy nem csak a templomban tartózkodás ideje alatt kell hinnünk
és imádkoznunk, hanem életünk minden percében az evangélium szerint kell
élnünk. Az elméleti tanítás valósággá válik bennünk, amely minden
élethelyzetben meghatározza cselekedeteinket. Vegyük fel keresztünket! –
mondja Jézus. Ezt nem elméletben, hanem csak a gyakorlatban lehet
megtenni. Kész vagyok-e odaadni életemet annak, aki feláldozta értem
életét?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus! Körülöttem a romlás, a pusztulás sokféle jelét látom.
Önmagukat pusztító embereket és saját világukat pusztító, élhetetlenné
tevő embereket. És te engem nevezel a föld sójának, a világ sójának és a
romlást megállító sónak. Tudom, hogy ebben a világban kell élnem, de
hozzád tartozva, hogy a te örömhíred, a te tanításod, a te igazságod jó
ízét adhassam a világnak. Éljen bennem a krisztusi íz: az öröm és a
jóakarat.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140512.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Ezúton értesítelek benneteket, hogy a vasárnapi televíziós szentmise
közvetítések sorában plébániánkra esett a választás. Az élő szentmise
közvetítés 2014. május 25-én, vasárnap 11 órakor kezdődik a Magyar
Televízió 1-es csatornáján. A szentmisét én fogom tartani és plébániánk
Szent Veronika ifjúsági kórusa is énekelni fog.
A közelben élőket és akiknek van rá lehetősége, szeretettel várom a
szentmisére személyesen, aki pedig a távolság miatt nem tud eljönni,
kérem, kísérje figyelemmel az adást, hogy így is találkozhassunk.
A szentmisét azokért fogom felajánlani, akik az elmúlt 2 évben támogatták
és támogatják a templom felújítását, valamint az e-vangélium olvasóiért.
Nem titok, hogy a támogatók jelentős többsége a napi e-vangélium ovasója.
Köszönet minden támogatónak! A közvetítés során minden bizonnyal az
elvégzett munka is látszani fog. Közel 70 %-os készültségben vagyunk, az
adományok függvényében folytatjuk a munkát Isten segítségével.
Szeretettel: István atya (Horváth István Sándor)
2014. május 11.
A templomfelújítás támogatásának lehetőségei:
Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az Adománynál válasszuk célként: templom felújítása
Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: templom felújítása
Utalás külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472
0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB
Sárga postai csekk kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben.
Írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden jelezze,
hogy a felújítás támogatásához kér csekket.
Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: templom felújítása
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. május 11., vasárnap

[Evangelium] 2014-05-11

2014. május 11. – Húsvét 4. vasárnapja

Abban az időben így szólt Jézus: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a
kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki
viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a
juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket.
Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a
hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját
nem ismerik."
Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről
beszél. Jézus ezért így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én
vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok tolvajok és
rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam
keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj
csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy
életük legyen, és bőségben legyen."
Jn 10,1-10

Elmélkedés:

Titok és csoda
A fiú csak nyolc éves volt. Későn vették észre nála a vakbélgyulladást. Az
utolsó pillanatban került a kórházba. Az orvosok nem sok jóval tudták
bíztatni aggódó édesanyját, aki kétségbeesetten könyörgött nekik, hogy
mentsék meg egyetlen fia életét. A fiú mindent megkapott, ami egy korán
megözvegyült asszony kevéske fizetéséből tellett. Édesanyja most
tehetetlennek érezte magát, de nem esett abba a hibába, hogy Istent okolja
nehéz sorsáért, gyermeke váratlan betegségéért. Ezekben a hetekben
munkahelye, a kórház és a templom között ingázott. Otthon alig volt, csak
a jó Isten tudhatta, hogy mikor aludt, pihent-e egyáltalán. A templomban
egy alkalommal a plébános, aki jól ismerte nagy gondját, fia súlyos baját,
kissé erőteljesen szólt rá: „Maga csak ne sírjon! Elég, ha imádkozik a
fiáért." Akkor rosszul estek neki e szavak, mert úgy gondolta, hogy az
atya nem érzi át baját. Karácsony előtt elmondta az atyának, hogy az
ünnepre, legalább néhány napra, haza akarja vinni fiát. Az atya
határozottan mondta neki, hogy ne vigye sehová, majd ő intézi a sorsát.
Így történt, hogy a plébános az akkor már lábadozó kisfiút karácsonykor
kihozta a kórházból és elvitte az éjféli misére. Ott voltak az orvosok és
a nővérek is, mindenki, aki éppen nem volt ügyeletben. Az atya ezekkel a
szavakkal adta át a fiút édesanyjának: „Ezzel a fiúval még terve van a jó
Istennek." S mivel az asszony könnyekre fakadt, hozzátette: „Maga csak ne
sírjon! Elég, ha imádkozik a fiáért." Ha csak ennyi lenne a történet,
valószínűleg karácsonykor mondtam volna el. Egyetlen oka van annak, hogy
ma, a Papi és szerzetesi hivatások világnapján idézem fel ezt az igaz
esetet: 18 év múlva a plébános harmadszor is megismételte jól ismert
szavait. Ez a fiú újmiséjén történt. Ekkor mondta az örömkönnyeket hullató
édesanyának: „Maga csak ne sírjon! Elég, ha imádkozik a fiáért. Ha
imádkozik pap fiáért."
Senki ne vonja le azt a következtetést e történet alapján, hogy minden
olyan fiúnak papnak kell lennie, aki átesett egy komolyabb betegségen, s
abból szinte csodaszerűen felgyógyult. Mert Isten különféle módokon hívja
meg azokat, akiket kiválaszt a papi szolgálatra. Előfordulhat, hogy valaki
egy súlyos betegségben már kiskorában megérzi Isten közelségét és később
szeretné visszaadni az embereknek azt a jóságot, amit ő Istentől kapott
szülei, az emberek, az orvosok vagy az érte imádkozók által. De ennek akár
az ellenkezője is előfordulhat, tudniillik az, hogy valaki gyermekkorában
egyáltalán nem kapott vallásos nevelést családjában, nem volt semmilyen
kapcsolata az Egyházzal, csak később ismerte meg Krisztus szeretetét, s
évek múltán Isten hívására a gyermekek és a fiatalok hitre nevelésére
szenteli életét. Nem tudhatjuk, hogy melyik oltár mellett álló
minisztránsból vagy a szentmisén édesanyja mellett ülő fiúból lesz évek
múlva pap, mert Istennek ez a terve vele. S ha ez az isteni terv most még
titok is számunkra, mégis imádkozzunk értük, hogy felismerjék hivatásukat,
azt a feladatot, amit Isten szán nekik.
És ha már a titok szót említettem a papi hivatással kapcsolatban, akkor
érdemes egy gondolatot szentelnünk annak, hogy a pap tevékenységét,
szolgálatát mennyi titok veszi körül. Nem titkolózásra gondolok, hanem
arra, hogy milyen titokzatos módon működik az isteni kegyelem a pap által.
Titok és csoda az, amikor Isten gyermekévé válik az a gyermek vagy
felnőtt, akinek fejére vizet önt a pap a keresztelés szertartása
alkalmával. Titok és csoda az, hogy megszabadul bűneitől a bűnbánó
személy, akit a pap által közvetített feloldozás révén megérint az isteni
irgalom a szentgyónásban. Felsorolhatnánk valamennyi szentséget, de
befejezésül csak egyet említsünk még meg, ami talán a legfontosabb. A
legnagyobb titok és csoda az, amikor a pap imádsága által a kenyér és a
bor az Úr testévé és vérévé változik a szentmisében. Imádkozzunk
rendszeresen azért, hogy Isten küldjön papokat, akik Krisztust, a Jó
Pásztort követve szolgálják az emberek üdvösségét és jelenvalóvá teszik
számukra Isten titkait és csodáit!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jó Pásztorunk, Jézus Krisztus! Miként egykor kiválasztottad az apostolokat
és elküldted őket, hogy a te nevedben tanítsanak és csodákat tegyenek, úgy
napjainkban is hívj magadhoz fiatalokat, akik téged és szeretetedet
megismerve indulhatnak a világba. Küldj az evangélium hirdetésére,
valamint isteni titkaid és csodáid közvetítésére papokat, akik életüket
egészen neked szentelik! Add, Urunk, hogy elfogadják és hűséggel
teljesítsék hivatásukat mindazok, akiket a papságra vagy a szerzetesi
életre kiválasztasz. A te szereteted alakítsa át szívüket, hogy képesek
legyenek embertestvéreiknek továbbadni a te jóságodat, irgalmadat és
szeretetedet!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140511.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum