2018. április 21., szombat

[Napi e-vangelium] 2018-04-21

2018. április 21. - Szombat

Abban az időben, amikor Jézus Kafarnaumban az élet kenyeréről beszélt,
tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták:
"Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?" Jézus tudta, hogy tanítványai
méltatlankodtak miatta, azért így szól hozzájuk: "Ez megbotránkoztat
titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol
azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit. A
szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet. De vannak közöttetek,
akik nem hisznek." Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem
hisznek benne, és hogy ki fogja őt elárulni. Aztán így folytatta:
"Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg
nem adja neki." Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és
többé nem jártak vele. Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: "Ti is el
akartok menni?" Simon Péter ezt válaszolta neki: "Uram, kihez menjünk?
Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az
Isten Szentje."
Jn 6,60-69
Elmélkedés:
Az elmúlt napok folyamán Jézusnak az élő kenyérről mondott beszédét
olvastuk az evangéliumban. Beszédében saját testéről és véréről, mint
táplálékról beszélt, amely az örök élet feltétele. Ennek folytatásaként
a mai részlet a tanítványok reakcióját írja le. Vannak, akik nem értik
Jézus szavait. Mások megbotránkoznak a hallottakon. Nem a Jézussal
vitázó farizeusok és írástudók ők, akik igyekeznek belekötni
tanításába, hanem Jézus tanítványai. Az Úr tanítványai között is
vannak, akik botrányosnak tartják kijelentéseit, nem értik azokat.
Jézus szavainak megértése ugyanis hitet kíván. Jól tudja, hogy bár
sokan kíváncsiak csodáira és szívesen hallgatják őt, nem mindenki hisz
benne, nem mindenki hiszi, hogy ő az Isten küldötte. Amikor Jézus
nyíltan beszél arról, hogy egyesek nem hisznek benne és lesz, aki el
fogja őt árulni, akkor többen elhagyják őt, nem maradnak tanítványai.
Ők "kemény beszédnek" tartják az elhangzottakat, ezért visszahúzódnak
és távoznak.
Távozásukat követően Jézus az apostolokhoz fordul, és szándékukról
kérdezi őket: vajon ők is el akarnak menni vagy kitartanak mellette?
Péter apostol a többiek nevében is megvallja, hogy Jézussal maradnak:
"Kihez mennénk Uram? Az örök élet igéi tenálad vannak" (Jn 6,68). János
evangélista bizonyára az Egyház közösségében hűségesen megmaradók
vigasztalására és erősítésére írja le ezt a vallomást. Erősítsen minket
is Péter hitvallása, és ösztönözzön személyes hitvallásra!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Istenünk! Fiad, Jézus Krisztus vállalta a kereszt súlyát. Odaadta
értünk az életét. Taníts meg minket, Istenünk, hogy mindennapjainkban
készségesen vállaljuk az áldozatot. Nem beletörődést, hanem tudatos
vállalást kívánsz tőlünk. Add, hogy életünket Krisztus szerint
alakíthassuk. Add, hogy életünket értelmesen tudjuk leélni. Add, hogy
feladatainkat készséggel vállalhassuk.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180421.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. április 20., péntek

[Napi e-vangelium] 2018-04-20

2018. április 20. - Péntek

Amikor Kafarnaumban Jézus az élet kenyerének mondta önmagát, vita
támadt a zsidók között: "Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?" -
kérdezték. Jézus így felelt nekik: "Bizony, bizony, mondom nektek: Ha
nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz
élet bennetek. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak
örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Az én testem
valóban étel, és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet, és
issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az
utolsó napon. Az én testem ugyanis valóban étel és az én vérem valóban
ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad
és én őbenne. Amint engem az élő Atya küldött, és én az Atya által
élek, úgy az is, aki engem eszik, énáltalam él. Ez a mennyből
alászállott kenyér. Nem az, amelyet atyáitok ettek, és meghaltak. Aki
ezt a kenyeret eszi, örökké él." Így tanított Jézus a kafarnaumi
zsinagógában.
Jn 6,52-59
Elmélkedés:
Jézus eucharisztikus beszéde folytatódik a mai evangéliumban, amelyet a
csodálatos kenyérszaporítás után mondott. A tanítás legfontosabb,
legtitokzatosabb kijelentése az, hogy a kenyér, amelyet ad, az ő
valóságos teste. A hallgatóság nem érti Jézus szavait, mert még sohasem
hallottak olyanról, hogy egy ember teste a másik ember számára étel
legyen. A törvényt jól ismerő írástudók e tanítást hallva kérdezik meg
Jézustól, "hogyan adhatja saját testét eledelül?" Válaszában Jézus
megerősíti, hogy az ő teste valóban étel és az ő vére valóban ital.
Kijelentését azok értik, akik hisznek istenségében, s nem csupán egy
embert látnak benne.
Félreérthetetlen, amit Jézus mond: az Oltáriszentségben jelenlévő
testét ennünk kell és vérét innunk kell. Az Oltáriszentség
tiszteletével kapcsolatban sok szép vallási hagyományunk van.
Gondolhatunk a körmenetekre, amelyeket úrnapján vagy húsvétkor tartunk,
de a szentségimádásra is az Oltáriszentség előtt. Bár Jézus nem
parancsolta meg, hogy ilyeneket tartsunk, mégis helyes, ha ragaszkodunk
ezekhez a hitünket erősítő szertartásokhoz. Azt viszont kifejezetten
kérte, megparancsolta, hogy "vegyétek és egyétek" és "vegyétek és
igyátok." Az Istennel való egyesülés teljessége az, amikor szent testét
magunkhoz vesszük. Éljünk a szentáldozás lehetőségével! Az Eucharisztia
titok számunkra, amelyet talán akkor érthetünk meg, ha nem csupán
hisszük Jézus jelenlétét, hanem valóban vele táplálkozunk.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Mindenható uralkodónk, ki mindent nevedért teremtettél, ételt és italt
adtál az embereknek, hogy élvezzék, nekünk pedig lélek szerinti ételt
és italt adtál, és örök életet Szolgád által! Mindenekelőtt azért adunk
hálát néked, mert hatalmas vagy! Dicsőség néked mindörökké!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180420.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. április 19., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2018-04-19

2018. április 19. - Csütörtök

A kenyérszaporítás utáni napon Jézus így szólt a sokasághoz: "Senki sem
jöhet hozzám, ha nem vonzza az Atya, aki küldött engem. Én feltámasztom
őt az utolsó napon. A prófétáknál ezt olvassuk: "Mindnyájan Isten
tanítványai lesznek." Mindaz, aki hallgat az Atyára, és tanul tőle,
hozzám jön. Nem mintha az Atyát látta volna valaki. Csak aki Istentől
való, az látta az Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz
bennem, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok
mannát ettek a pusztában, és mégis meghaltak. Itt a mennyből
alászállott kenyér, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon. Én vagyok a
mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A
kenyér, amelyet adni fogok, az én testem a világ életéért."
Jn 6,44-51
Elmélkedés:
A kenyérszaporításkor Jézus földi kenyeret adott az embereknek. Ezt
követően a mennyei kenyérről beszél, amely lelki táplálék. A
hallgatóság elcsodálkozott, amikor Jézus kijelentette, hogy ő az örök
élet kenyere, és az ő teste valóban táplálék. Az Úr szavai
nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán valósultak meg első alkalommal.
Azóta az általa mondottakat és tetteket megismételve minden
szentmisében valóságosan megjelenik az átváltoztatott kenyérben és
borban.
Az Oltáriszentséggel kapcsolatban kettős feladatunk van. Egyrészt
hinnünk kell, hogy az Eucharisztia valóban Krisztus teste, másrészt
táplálkoznunk kell ezzel a kenyérrel. Ebből a kenyérből él és
táplálkozik az Egyház s minden hívő, aki az Egyházhoz, a krisztusi
közösséghez tartozik.
A szentmisében az átváltoztatást követően hitünk szent titkának
nevezzük az Oltáriszentséget. Titokzatos a történés, amikor a miséző
pap szavára a kenyér az Úr testévé, a bor az ő vérévé változik át, de
titokzatos a mi Urunk jelenléte is az átváltozott kenyérben és borban.
Mindezt nem láthatjuk, hanem hittel tudjuk elfogadni, itt az emberi ész
és értelem, az emberi érzékelés korlátokba ütközik. Az átváltoztatásban
az Egyház hite fogalmazódik meg, amely magába foglalja az én személyes
meggyőződésemet, hitemet arról, hogy Krisztus valóságosan jelen van az
Oltáriszentségben.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, te imádkoztál tanítványaidért, hogy mind az idők végéig egyek
legyenek, amint te egy vagy az Atyával és az Atya veled. Nézz le, Uram,
részvéttel arra a sok szakadásra, mely azok között éktelenkedik, akik
tiednek vallják magukat, és vezesd haza őket abba a közösségbe, amelyet
te alapítottál kezdetben: szent, katolikus, apostoli Egyházadba. Hogy
amint az égben egy a szentek egysége, idelenn is csak egy legyen,
szentséges neved megvallásában és dicséretében.
________________________________
Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Nagy öröm a magyar katolikus Egyház és minden hívő számára, hogy 2018.
május 1-jén Szombathelyen lesz Brenner János vértanú pap boldoggá
avatása. Az eseményről információk itt olvashatóak:
https://brennerjanos.hu/
Könyv Brenner Jánosról
A boldoggá avatás alkalmára ajánlom szeretettel Brenner János atyáról
szóló könyvemet, amelyből a gyerekek megismerhetik János atya
példamutató életét.
A könyvről további információ az alábbi linken az Evangélium365
webáruházban található, ugyanitt megrendelhető:
https://www.evangelium365.hu/webshop/termek/4_gyermekkonyvek/81
Brenner János üvegablak megáldása Zalalövőn
A boldoggá avatás utáni szombaton, 2018. május 5-én a Zalalövői
templomban János atya még élő pap testvére, Brenner József atya mutat
be szentmisét 10 órai kezdettel. A szentmise keretében ő áldja meg a
templom új üvegablakát, amely Boldog Brenner Jánost ábrázolja. A
boldoggá avatást megelőzően nem lehetett még János atyát szentként,
glóriával ábrázolni, ezért ez az üvegablak lesz az első olyan művészeti
alkotás, amely őt mint az Egyház által boldogként tisztelt személyt
ábrázolja.
Az ünnepségre szeretettel hívom az e-vangélium olvasóit! Kérem, hogy
aki el tud jönni, jelezze ezt a zalalovo@gmail.com címen, hogy tudjuk a
várható vendégek számát. Köszönöm!
A Boldog Brenner Jánost ábrázoló színes üvegablak a hívek adományából
készül. Szeretettel kérem, segítse Ön is adományával ezt az új
művészeti alkotást!
Köszönettel és szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2018. április 19.
Köszönjük, hogy Ön is támogatja a Brenner János üvegablakot! E célra
szánt adományát a következő módokon küldheti el:
1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az Adománynál válasszuk célként: Brenner János üvegablak
2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Brenner János üvegablak
Utalás külföldről:
IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472 0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB
3. Sárga postai csekk kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen
e-mailben.
Kérem, írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden
jelezze, hogy a Brenner János üvegablak támogatásához kér csekket.
4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Brenner János üvegablak


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180419.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. április 18., szerda

[Napi e-vangelium] 2018-04-18

2018. április 18. - Szerda

Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: "Én vagyok az élet
kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem
szomjazik soha. Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek.
Minden, amit az Atya nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem
utasítom el. Nem azért jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát
cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Aki pedig
küldött, annak az az akarata, hogy semmit el ne veszítsek abból, amit
nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon. Atyám akarata az, hogy
mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, és én
feltámasztom az utolsó napon."
Jn 6,35-40
Elmélkedés:
Jézus tanításának helyszíne Kafarnaum, beszéde a kenyérszaporítás után
hangzik el az általa adott élő kenyérről. A hallgatóság az ószövetségi
idők mannájára, az Isten által adott kenyérre gondolt, ami a pusztai
vándorlás során táplálékot jelentett a népnek. A zsidók számára ez a
csoda meghatározó esemény volt, ezért gondolataikban keresték a
kapcsolatot azzal a kenyérrel, amit Jézustól kaptak az előző napon, a
kenyerek megszaporításakor.
Mi már másként értjük az Úr szavait, hiszen a kenyérről mondott
beszédének minden kijelentését már az Oltáriszentségre vonatkoztatjuk.
Jézus a következőket mondja: "aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki
bennem hisz, nem szomjazik soha" (Jn 6,35). E helyen már nem a földi
táplálékra gondol, hanem a lelkire, és mi is az élő kenyérre gondolunk,
az Eucharisztiára, Krisztus szent testére.
Jézushoz menni azt jelenti, hogy hittel elfogadom őt, egyesülök vele.
Ez a lelki kapcsolat, a vele való egyesülés a szentáldozásban jön
létre. Az Oltáriszentségben Krisztus testének vétele mindig arra a
szeretetre emlékeztet minket, amit az Úr vállalt értünk. Krisztus
szüntelenül találkozni akar velünk, hozzánk jön, s azt kéri, hogy mi
hozzá menjünk. A szentmisében önmagát, testét és vérét adja nekünk az
átváltoztatott kenyérben és borban, amikor pedig magamhoz veszem őt,
akkor önmagamat adom át neki teljesen.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Sokszor nem szavakkal válaszolsz kérdéseinkre,
hanem csendesen átölelsz bennünket, amikor hozzád fordulunk. Életünk
során mindig érezhetjük jelenlétedet és segítségedet. Add, hogy a
bajban és a veszélyben soha ne essünk kétségbe, hanem mindig hozzád
forduljunk! Add, hogy ne féljünk, ha veszélyben van az életünk, csak
higgyünk az örök életben! Mert örök életünk és üdvösségünk nem lehet
veszélyben, ha veled élünk és veled halunk meg. Segíts minket, hogy az
evangéliumhoz méltóan éljünk!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180418.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. április 17., kedd

[Napi e-vangelium] 2018-04-17

2018. április 17. - Kedd

Abban az időben, amikor Jézus az örök élet kenyeréről beszélt, így
szóltak hozzá a tömegből: "Hadd lássuk, milyen csodát művelsz, hogy
higgyünk neked! Mit tudsz tenni? Atyáink mannát ettek a pusztában,
amint az írás mondja: Égből való kenyeret adott enni nekik." Jézus így
felelt: "Bizony, bizony, mondom nektek; nem Mózes adott kenyeret az
égből, hanem Atyám adja az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere,
amely leszállt a mennyből, és életet ad a világnak." "Uram - kiáltották
-, add nekünk mindig ezt a kenyeret!" Jézus így válaszolt: "Én vagyok
az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz,
nem szomjazik sohasem."
Jn 6,30-35
Elmélkedés:
Az ószövetségi időkben az Egyiptomból való szabadulás után, a pusztai
vándorlás idején az Istentől kapott manna az életet jelentette a
választott népnek, ez volt szinte egyetlen táplálékuk a pusztában,
enélkül éhen haltak volna. Isten pedig a manna révén megmutatja, hogy
gondoskodik övéiről, az ő népéről.
Erre a múltbeli csodára emlékeztette az embereket a Jézus által tett
csoda, a kenyérszaporítás, de ez mégsem volt elég számukra, hanem újabb
jelet követelnek, amely alapján hihetnek Jézusban. Jelet akarnak látni,
amely igazolja, hogy valóban ő a Messiás. Milyen szándék lehet kérésük
hátterében? Ha jó szándékú volt a kérés, akkor tényleg hinni akartak.
Ha viszont rossz szándékkal kérték ezt, akkor bizonyára próbára akarták
tenni Jézust és abban bíztak, hogy nem tud újabb csodát tenni. Talán ez
utóbbi a valószínűbb, hiszen Jézus nem teljesíti a kérésüket. Ennek az
lehet az oka, hogy ő nem a csodaváró emberi elvárásoknak akar
megfelelni, hanem mindig a mennyei Atya akaratát teljesíti, valamint
messiási kilétét még nem akarja felfedni.
Jézus elutasítja a kérést, de tanítást ad a mennyei kenyérről, amelyet
az Atya ad az embereknek. Ez a kenyér ő maga, az ő valóságos teste,
amelyet az Oltáriszentségben vehetünk magunkhoz, mint az élet és az
örök élet táplálékát. Az egykori manna előképe az élő kenyérnek, az
Oltáriszentségnek. Ha Krisztus testével táplálkozunk, akkor eljutunk az
örök életre.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Hála neked, szentséges Atyánk, mert megadod nekünk, hogy látható
szentélyt építsünk, mely Isten és ember kegyelmi kapcsolatának
csodálatos jelképe és színhelye: ide várod jóságos szívvel az élet
zarándokútját járó népedet. Híveidből is itt építesz magadnak élő
templomot, és itt gyarapítod világszerte elterjedt Egyházadat, hogy
Krisztus titokzatos testévé váljék, és mennyei Jeruzsálemmé legyen
végül, mint valóra vált béke-látomás. Ezért szentjeid boldog seregével
együtt a dicsőség templomában magasztalunk téged.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180417.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. április 16., hétfő

[Napi e-vangelium] 2018-04-16

2018. április 16. - Hétfő

A csodálatos kenyérszaporítás utáni napon a Genezáreti-tó túlsó partján
maradt népnek eszébe jutott, hogy csak egy bárka volt ott. Tudták, hogy
Jézus nem szállt a bárkába tanítványaival; tanítványai ugyanis egyedül
hajóztak el. Közben Tibériásból több bárka jött a hely közelébe, ahol
az Úrtól megáldott kenyeret ették. Amikor tehát a nép nem találta
Jézust, sem a tanítványait, bárkába szálltak, és elmentek Kafarnaumba,
hogy megkeressék Jézust. Amikor a tó túlsó partján megtalálták,
megkérdezték tőle: "Mester, mikor jöttél ide?" "Bizony, bizony, mondom
nektek - felelte Jézus -, nem azért kerestetek, mert csodajeleket
láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ne olyan
eledelért fáradozzatok, amely megromlik, hanem olyanért, amely megmarad
az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, - őt ugyanis az Atya
igazolta." Erre megkérdezték tőle: "Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző
dolgot cselekedjünk?" "Istennek az tetszik - válaszolta Jézus -, ha
hisztek abban, akit küldött."
Jn 6,22-29
Elmélkedés:
A kenyérszaporítás után az emberek így fordulnak Jézushoz: "Mit
tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?" (Jn 6,28). Ehhez
hasonlót kérdezett az az ifjú, aki egy alkalommal Jézussal találkozott:
"Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" (Mt 19,16). Jól tesszük,
ha mi is megkérdezzük: Mit kell tennem az üdvösség, az örök élet
elnyerése érdekében? Nem mindegy, hogy kihez fordulok ezzel a
kérdéssel, kitől várom a választ. Egyedül Jézus Krisztust érdemes
megkérdezni a legfontosabbról, az üdvösségről, mert az örök élet igéi
nála vannak. Ő a leghitelesebb választ adja, mert ő az üdvösség
egyedüli közvetítője.
Az evangélium kapcsán érdemes figyelnünk az emberek belső, lelki
fejlődésére. Először a csodát tevő Jézust keresik, aki kenyeret adott
nekik. Második lépésként odáig jutnak, hogy Isten akaratát keressék. E
lépéseket nekünk is meg kell tennünk. Ha megtaláljuk Jézust, az ő
tanítása és példája megmutatja nekünk, hogyan ismerhetjük meg Isten
szándékát és hogyan valósíthatjuk meg azt életünk során. A Jézusban
való hit útján elindulva és ővele járva eljuthatunk mennyei Atyánkhoz.
Jézus azt kéri az őt kereső emberektől, hogy mindig a mennyei Atya
tetszését keressék és legfőbb szándékuk az örök élet elnyerése legyen.
Keresem-e Isten tetszését? Kedvét leli-e Isten bennem, az ő
gyermekében? Törekszem-e az örök életre?
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Feltámadt Urunk, Jézus Krisztus! A veled való találkozás egykor
megerősítette az apostolokat a szeretetben. Új hit és új remény ébredt
bennük. Új erőre gyulladtak a te szeretetedtől, majd pedig pünkösdkor
megkapták a Szentlélek ajándékát, hogy erős lélekkel végezzék az
evangélium hirdetését és az emberhalászatot. Új élet kezdődik számomra
is. Adj nekem erőt ahhoz, hogy végigfussam pályámat, és teljesítsem azt
a feladatot, amelyet rám bízol, hogy tanúságot tegyek az evangélium
igazságáról a reményvesztett embereknek.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180416.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. április 15., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2018-04-15

2018. április 15. - Húsvét 3. vasárnapja

Abban az időben az Emmauszból visszatért tanítványok beszámoltak az
úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel Jézust a
kenyértöréskor. Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük
(Jézus), és köszöntötte őket: "Békesség nektek!" Ijedtükben és
félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. De ő így szólt hozzájuk:
"Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg
kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok, a
szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van." Ezután
megmutatta nekik a kezét és a lábát. De örömükben még mindig nem mertek
hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: "Van itt valami
ennivalótok?" Adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük
láttára evett belőle. Aztán így szólt hozzájuk: "Ezeket mondtam nektek,
amikor még veletek voltam. Be kell teljesednie mindannak, amit rólam
Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak." Ekkor
megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az írásokat. Majd így folytatta:
"Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell
támadnia a halálból. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni
Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek."
Lk 24,35-48
Elmélkedés:
A találkozás öröme
A húsvéti örömhír szerint a feltámadt Krisztussal először azok az
asszonyok találkozhattak, akik hajnalban a sírhoz mennek. Ezt követően
estefelé megjelenik az Úr annak a két tanítványnak, akik Jeruzsálemből
Emmausz felé tartanak. Amikor ők felismerik az Urat a kenyértörés
pillanatában, azonnal visszaindulnak Jeruzsálembe, hogy az apostoloknak
beszámoljanak találkozásukról, élményükről. Ezt a jelenetet folytatja a
mai vasárnap evangéliuma, amelyben a feltámadt Krisztus áll előttünk,
aki megmutatja magát, megdicsőült testét az apostoloknak.
A találkozás, a megjelenés alkalmával az apostolok számára világossá
válik, hogy valóban az Úr támadt fel, őt láthatják megdicsőült testi
alakban. Az Úr testén láthatják azokat a sebhelyeket, amelyek a
keresztre feszítéskor keletkeztek, a szegek nyomát a kezein és a
lábain, valamint a lándzsa okozta sebet az oldalán. Láthatják, akár meg
is érinthetik ezeket a sebeket, amelyek annak bizonyítékai, hogy a
keresztre feszített Jézus áll most előttük. Jézus feltámadt és
dicsőséges teste azonban különbözik is földi, emberi testétől, hiszen
már nem vonatkoznak rá a fizikai törvények, képes ott is megjelenni,
ahol az ajtó zárva van, semmi nem jelent számára akadályt.
A földi és a megdicsőült test különbözőségéből az következik, hogy
Jézus nem a földi életre támadt fel, azaz nem földi élete hosszabbodott
meg, amelyet egyértelműen kiolvashatunk az evangéliumi beszámolókból, s
amelyet megerősít az apostolok tanúságtétele is. Működése során Jézus
három alkalommal támasztott fel halottat, tehát nagyon ritkák ezek a
csodák. Feltámasztotta a zsinagógai elöljáró, Jairus leányát, aki
tizenkét éves volt. Feltámasztotta annak az özvegyasszonynak a fiát,
aki Naim városában élt és öregségének egyetlen támogatóját veszítette
el. És nem sokkal jeruzsálemi bevonulása előtt feltámasztotta barátját,
Lázárt, aki Betániában élt testvéreivel, Máriával és Mártával. Őt négy
nappal a halála után hívta vissza az életre. Mindhárom esetben a
feltámasztott személyek visszatértek a földi életbe, az Úr mintegy
meghosszabbította életüket, de később természetesen mindhárman
meghaltak. Jézus feltámadása esetében nem erről van szó, még akkor sem,
ha feltámadását követően még negyven napig láthatták őt, hiszen ebben a
mennybemeneteléig tartó negyven napban nem úgy élt, mint korábban.
Jézus az örök életre támadt fel, a feltámadásban megdicsőült testet
kapott és ezt mutatta meg néhány alkalommal a benne hívőknek. E
jelenések azonban megszűnnek azzal, hogy az Úr a mennybe emelkedik,
elfoglalja helyét Isten örök dicsőségében.
A húsvéti időszakban többször is megemlítjük, hogy az apostolok is
lassanként haladnak a hit útján, és a Feltámadottal való találkozások
folyamatosan erősítik hitüket. Az emmauszi tanítványoknak több órás út,
több órás magyarázat kell ahhoz, hogy csalódottságukból és
reménytelenségükből eljussanak a megértésre és a felismerésre. Tamás
apostolnak egy hét gondolkodás és várakozás kellett ahhoz, hogy ő is
láthassa az Urat, és sebhelyeit megérintve Urának és Istenének nevezze
őt. Az apostoloknak, akikről a mai evangéliumban olvasunk, szintén
időre volt szükségük ahhoz, hogy félelmük megszűnjön és felébredjen
bennük a találkozás öröme. Csak miután hallják az Úr szavát, miután
láthatják sebeit és a szemük láttára eszik, jutnak el erre az örömre.
Legyen meg bennünk is ez az öröm, valahányszor találkozhatunk Jézussal!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus! Te légy az utunk, aki elvezetsz minket az Atyához! Te
vezess minket a szegények és nélkülözők felé, hogy szereteted
képviselői legyünk köztük. Te adj nekünk erőt hitünk megéléséhez,
megőrzéséhez, megvallásához és átadásához! Adj nekünk lelkesedést,
amikor rólad teszünk tanúságot a világban! Alázattal, engedelmességgel
és hűséggel akarunk téged követni, aki az örök életre vezető út vagy
számunkra és minden ember számára.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180415.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Blogarchívum