2018. május 12., szombat

[Napi e-vangelium] 2018-05-12

2018. május 12. - Szombat

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom
nektek: Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek.
Mindeddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és kaptok, hogy
örömötök teljes legyen! Ezeket hasonlatokban mondtam nektek. Eljön az
óra, amikor már nem hasonlatokban szólok, hanem nyíltan beszélek az
Atyáról. Azon a napon majd az én nevemben kértek, és nem mondom azt
nektek, hogy én kérem értetek az Atyát. Hiszen az Atya szeret titeket,
mivel ti is szerettetek engem, és hittétek, hogy az Istentől jöttem.
Eljöttem az Atyától és a világba jöttem. Most elhagyom a világot, és
visszatérek az Atyához.
Jn 16,23b-28
Elmélkedés:
Jézus búcsúbeszédének mai részletéből kiderül, hogy az Atya szereti a
Krisztushoz tartozó tanítványokat és teljesíti kéréseiket, amelyeket a
Fiú nevében intéznek hozzá. A tanítványok örömét teljessé teszi a
mennyei Atyának ez az ajándéka. A teljes öröm a Szentlélek bennünk
végzett munkájának gyümölcse. A Szentlélek átalakítja szívünket és
lelkünket, Krisztushoz tesz minket hasonlóvá, hogy azon a lelki úton
haladhassunk, amely az Atyához vezet, illetve amely úton helyesen
ismerjük meg magunkat és megnyílhatunk embertársaink felé a szeretet
gyakorlásában. E lelki úton újra felfedezzük, megtapasztaljuk az Atya
felénk áradó szeretetét, amely a megváltásban éri el tetőpontját, és
amely ismételten testet ölt bűneink megbocsátásában. Ha engedjük, hogy
a Szentlélek őszinte bűnbánatra indítson minket, mégpedig Isten iránti
szeretetből fakadó bűnbánatra, akkor meg fogjuk érezni annak örömét,
hogy Isten eltörli, megbocsátja bűneinket.
A részlet utolsó szavai megvilágítják a Krisztusban való hit tartalmát.
Hisszük, hogy az Atyától jött el a világba. Hisszük, hogy az Atyának
engedelmeskedett, amikor vállalta a szenvedést és a halált. Hisszük,
hogy Jézusnak az Atya iránti engedelmessége és önfeláldozása szerezte
meg számunkra a megváltást. Hisszük, hogy az Atya támasztotta fel őt a
halálból. Hisszük, hogy mennybemenetelével az Atyához tért vissza.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Úr Jézus, aki Palesztina útjain zarándokolva kiválasztottad és
meghívtad az apostolokat, és azzal bíztad meg őket, hogy hirdessék az
evangéliumot, a híveknek jó pásztorai legyenek, és ünnepeljék az
istentiszteletet, add, hogy ma se hiányozzon Egyházadból a sok szent
pap, aki mindenkihez elviszi halálod és feltámadásod gyümölcseit.
Szent II. János Pál pápa


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180512.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. május 11., péntek

[Napi e-vangelium] 2018-05-11

2018. május 11. - Péntek

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom
nektek: ti majd sírtok és jajgattok, a világ azonban örülni fog. Ti
szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul. Az asszony is, amikor
szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; de amikor megszülte
gyermekét, már nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember
született a világra. Így ti is most szomorkodtok ugyan, de majd
viszontlátlak titeket. Akkor örülni fog szívetek, és örömeteket senki
sem veszi el többé tőletek. Azon a napon már nem lesz több
kérdeznivalótok tőlem.
Jn 16,20-23a
Elmélkedés:
Jézus világosan látja, hogy búcsúbeszéde, távozásáról és az azt követő
időkről szóló kijelentése szomorúsággal tölti el tanítványait, ezért
igyekszik őket megvigasztalni. Megérteti velük, hogy jól ismeri
gondolataikat és érzéseiket, és azt is látja előre, hogy milyen
nehézségekkel kell majd szembenézniük távozása után. Ismét említésre
kerül a Krisztushoz tartozó hívő közösség és a hitetlen világ
szembenállása, amely tulajdonképpen annak folytatása, ahogyan az Urat
fogadta a világ. Egyesek, akik korábban ellenfelei voltak, örülni
fognak halálának, mert úgy vélik majd, hogy sikerült végleg
megszabadulniuk a vándortanítótól, aki újításaival sok kellemetlenséget
okozott nekik. Ők akkor is örülni fognak majd, amikor a hitújító halála
után ügye veszni látszik.
A krisztusi tanítványok szomorkodásának oka egyrészt az Úr távozása,
másrészt az őket érő támadások, üldözések. Szomorúságuk azonban nem
lesz végleges, mert örömre fog fordulni. E fordulatot ahhoz hasonlítja
Jézus, hogy a szülő asszony fájdalma is örömre változik. Áthatja őt az
anyai öröm, amely maradandó és amely elfeledteti a korábbi
nehézségeket, fájdalmakat. A tanítványoknak is ilyen örömben lesz
részük, hiszen a Jézus halála miatti szomorúságuk után a feltámadt
Úrral való találkozás öröme fogja eltölteni őket.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Istenem, ma meg akarom ismételni ígéretemet, amelyet a keresztségben
fogadtam: ellene mondok az ördögnek, a világnak, az érzékiségnek, a
pompának, a test kívánságainak. Igen, ebben a szándékomban egyúttal
neked szentelem egész lelkemet minden erejével, és testemet minden
képességével.
Szalézi Szent Ferenc


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180511.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. május 10., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2018-05-10

2018. május 10. - Csütörtök

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: "Még egy kis idő és már
nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem, (mert az
Atyához megyek.)" Tanítványai erre így tanakodtak: "Mit akar mondani
ezzel: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és
viszontláttok engem? És hogy: Az Atyához megyek? Mit jelent az, hogy:
Még egy kis idő? Nem értjük, mit beszél." Jézus észrevette, hogy
kérdezni akarják, így szólt tehát hozzájuk: "Azon tanakodtok, hogy azt
mondtam: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő
és viszontláttok engem? Bizony, bizony, mondom nektek: Sírni fogtok és
jajgatni, a világ pedig örül. Szomorkodni fogtok, de szomorúságtok
örömre fordul."
Jn 16,16-20
Elmélkedés:
Az evangéliumokban többször is rácsodálkozhatunk arra, hogy Jézus
prófétai módon beszél, azaz olyan dolgokat tár fel tanítványainak vagy
a népnek, amelynek megvalósulása a jövőben várható. Nem érdemes
csodálkoznunk azon, hogy éppen az ilyen jellegű prófétai kijelentéseit
értik a legkevésbé azok, akik hallják, gondoljunk csak például arra,
amikor tanító útja során háromszor is beszél arról, hogy szenvednie
kell, megölik, de feltámad a halálból. A mai evangéliumban is egy ilyen
kijelentés hangzik el: "Még egy kis idő és már nem láttok engem, és
ismét egy kis idő és viszontláttok engem." Érthető, hogy e szavak
értetlenséget váltanak ki a tanítványokból. E prófétai kijelentéseknek
éppen az a lényege, hogy eljön majd megvalósulásuk pillanata és akkor
megvilágosodik a tanítványok előtt, hogy az Úr miért is mondta ezeket
korábban.
Eltávozásáról és visszajöveteléről is így beszél Jézus. Eltávozásán
halálát, visszajövetelén pedig feltámadását kell értenünk. Láthatjuk,
hogy az emberi gondolkodás milyen könnyen félrecsúszik, hiszen az
apostolok megragadnak a "kis idő" titokzatosságán és nem figyelnek a
lényegre, beletemetkeznek a távozás okozta szomorúságba és nem
gondolnak a visszatéréskor rájuk váró örömre, arra a maradandó örömre,
amelytől senki sem foszthatja meg őket. Az örömet meghirdető prófétai
szavak a feltámadás utáni találkozásokban valósulnak meg.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Hála neked, szentséges Atyánk, mert megadod nekünk, hogy látható
szentélyt építsünk, mely Isten és ember kegyelmi kapcsolatának
csodálatos jelképe és színhelye: ide várod jóságos szívvel az élet
zarándokútját járó népedet. Híveidből is itt építesz magadnak élő
templomot, és itt gyarapítod világszerte elterjedt Egyházadat, hogy
Krisztus titokzatos testévé váljék, és mennyei Jeruzsálemmé legyen
végül, mint valóra vált béke-látomás. Ezért szentjeid boldog seregével
együtt a dicsőség templomában magasztalunk téged.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180510.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. május 9., szerda

[Napi e-vangelium] 2018-05-09

2018. május 9. - Szerda

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: "Még sok mondanivalóm
volna nektek, de nem vagytok hozzá elég erősek. Amikor azonban eljön az
Igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától
fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja
hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből veszi, amit majd
hirdet nektek. Minden, ami Atyámé, enyém is. Ezért mondtam, hogy az
enyémből veszi, amit majd hirdet nektek."
Jn 16,12-15
Elmélkedés:
Az utolsó vacsorán mondott búcsúbeszédének következő részletében az
eljövendő Szentlélek szerepéről ad tanítást Jézus, erről olvasunk a mai
evangéliumban. A Jézus által megkezdett művet, a megváltást, a
Szentlélek úgy teszi hatékonnyá az idők végezetéig, hogy megszenteli az
Egyházat. Isten Lelke belülről hatja át az Egyház közösségét és annak
tagjait, segítve mind a közösséget, mind az egyéneket a hitről szóló
tanúságtételben. Az emberiség története nem olyan folyamat, amely a
maga természete szerint halad előre, hanem hitünk szerint üdvtörténet,
azaz Isten és az ember állandó párbeszéde, amely lépésről lépésre
segíti az egész emberiséget, hogy az üdvösség útján haladjon. A
Szentlélek az Egyház valamennyi tagja számára megadja a hit
világosságát és megerősít a hitben. Erre utal az a megjegyzés, hogy a
"teljes igazságra" vezet el a Lélek.
Az apostoli lelkület egyik lényeges jellemzőjét értjük meg itt. Nem
csupán az a kinyilatkoztatás, amit Jézus hirdet, illetve ami megvalósul
halálával és feltámadásával, hanem az is, amit a Szentlélek megértet az
apostolokkal és a tanítványokkal a Krisztus-eseményről. Az apostoli
küldetést leszűkítenénk, ha csak Jézus tanításának ismétlését értenénk
alatta. E küldetés lényege, hogy az Úr haláláról és feltámadásáról
tegyünk tanúságot, mint a megváltás forrásáról, és ezt a Szentlélek
érteti meg mind az egykori apostolokkal, mind napjaink Egyházának
tagjaival. Mi is küldöttek, apostolok vagyunk, akik az igazságról,
Krisztusról teszünk tanúságot.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Jézusom! Hálát adok neked, hogy feltételek nélkül elfogadsz engem,
hozzád tartozom, és nem mondasz le rólam. Hálát adok, hogy kegyelmed
halálom napjáig ingyenes, hogy teljes jóságodban nem hiányosságaimat
kéred számon tőlem. Hálát adok, hogy számodra nem veszhetek el soha, ha
el is fordulok tőled, te akkor is rám találsz. Nem akkor jössz, ha
várom, hanem ha nem számítok rá. Csöndesen átölelsz, befogadsz
határtalan szeretetedbe. Elhiszem, hogy a szemedben nem létezik a
rossz, csak az örök lehetőség, hogy bennem élve, általam kifejezd
magad. Szólj rajtam keresztül, nyilvánulj meg bennem, hogy többé már ne
én legyek a fontos, hanem csak te. Segíts, hogy közvetítsem jelenléted
a világban.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180509.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. május 8., kedd

[Napi e-vangelium] 2018-05-08

2018. május 8. - Kedd

Búcsúbeszédében Jézus ezt mondta tanítványainak: "Most elmegyek ahhoz,
aki küldött engem. Senki sem kérdi közületek, hová mégy. De mivel ezt
mondtam nektek, szomorúság tölti el szíveteket. Pedig én az igazságot
mondom: Jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a
Vigasztaló nem jön el hozzátok. De ha elmegyek, majd elküldöm őt
nektek. Amikor eljön, meggyőzi majd a világot a bűnről, az igazságról
és az ítéletről. A bűnről: mert nem hittek bennem. Az igazságról: mert
az Atyához megyek, és már nem láttok engem. Az ítéletről: mert a világ
fejedelmét már elítélték."
Jn 16,5-11
Elmélkedés:
A Szentlélek megígérése után Jézus beszédének hangulata ismét a
búcsúzás felé hajlik. Jézus tudja, hogy nem maradhat személyesen itt
ebben a világban. Az Atyától jött el, az ő küldötteként tevékenykedett,
tehát földi küldetése azzal fog befejeződni, lezárulni, hogy visszatér
az Atyához. Az elmenetelében, távozásában nem azt kell látnunk, hogy
nincs többé köztünk személyesen, hanem azt, hogy hazatért, visszatért a
mennyei Atyához. A tanítványok még nem értik egészen, hogy mire gondol,
amikor elmenetelről beszél, de nem is kérdezik őt erről. Ők inkább
átengedik magukat a távozás miatti pillanatnyi szomorúságnak és nem
gondolnak a távolabbi jövőre. Jézus azzal magyarázza távozásának
szükségességét, hogy addig nem jöhet el a világba a Szentlélek, nem
erősítheti, nem vigasztalhatja tanítványait.
Amikor Jézus távozására és a Szentlélek eljövetelére gondolunk, akkor
nem helycseréről van szó, mintha eddig Krisztus képviselte volna az
Atyát a világban, mostantól pedig a Szentléleknek lesz ez a szerepe.
Sokkal inkább az üdvösségtörténet beteljesedését kell ebben látnunk.
Krisztus eljött, véghezvitte a megváltás művét, távozása után pedig
megkezdődik az Egyház ideje, a hit és a tanúságtétel korszaka, amelyben
mindvégig velünk van a Szentlélek. Az Egyház tagjaiként örülnünk kell
Jézus távozásának, hiszen így utat mutat nekünk az Atya felé, az örök
életre.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor parancsba adtad az apostoloknak, hogy
elmenvén az egész világra tegyenek minden embert tanítványoddá és
kereszteljék meg őket. Az Egyház, amelynek tagja vagyok, minden korban
ezt a parancsot igyekszik teljesíteni, tehát parancsod és kérésed nekem
is és minden keresztény embernek szól. Segíts minket, hogy - miközben
hittel valljuk a három isteni személyt - éljünk is egységben az
Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel! Segíts minket életünk során, hogy
eljussunk az örökkévalóságba!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180508.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. május 7., hétfő

[Napi e-vangelium] 2018-05-07

2018. május 7. - Hétfő

Jézus az utolsó vacsorán így szólt apostolaihoz: Ha eljön a Vigasztaló,
akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő
majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen
kezdettől fogva velem vagytok! Azért mondtam ezt nektek, hogy meg ne
botránkozzatok. Ki fognak zárni benneteket a zsinagógákból. Sőt eljön
az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot
tesz Istennek, így tesznek majd veletek, mert nem ismerik sem az Atyát,
sem engem. Ezeket azért mondtam el nektek, hogy amikor eljön az óra,
eszetekbe jusson, hogy előre megmondtam nektek.
Jn 15,26-16,4a
Elmélkedés:
Jézus tovább folytatja azokat a gondolatokat, amelyek arról szólnak,
hogy mit tegyenek tanítványai, ha a világ részéről ellenségeskedéssel,
gyűlölettel találkoznak. Nem elmenekülni kell az ilyen helyzetek elől,
hanem fel kell ismerni azt, hogy éppen ezek a helyzetek adnak
lehetőséget a Krisztusról szóló tanúságtételre. Távozása után az Úr
azért küldi el az Atyától a Szentlelket, hogy ebben a tanúságtételben
segítségére legyen övéinek. Az Egyház tapasztalata, hogy Krisztus
ígérete a Szentlélek elküldésére vonatkozóan pünkösdkor valóban
beteljesül, és a Lélek jelenléte, működése azóta is érezhető. A
Szentlélek elsőként az apostolokat tölti el a tanúságtétel erejével,
hogy elmondhassák mindazt, amit Mesterük mellett átéltek. Egyrészt
történeti tanúk ők, akik a Krisztus-eseményt hirdetik, másrészt hitbeni
tanúk, akik megértették az Úr megváltó küldetését és hittek abban, hogy
az Atya küldötteként tett mindent.
A tanúságtétel ebből a szempontból a hit terjesztését jelenti. A
Szentlélek ugyanis kiárad a későbbi korokban is mindazokra, akik
Krisztust követik és őket is tanúságtételre ösztönzi. Az ő esetükben az
időbeli távolság miatt már nem beszélünk történeti tanúságról,
hitbeliről viszont annál inkább. Hívő emberként így kapcsolódunk be az
Egyház apostoli küldetésébe: a hit szerinti életünk másokban is hitet
ébreszt.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te meghívsz minket, hogy téged kövessünk és
vezetéseddel eljussunk a mennyei Atyához. Meghívsz, hogy tőled
tanuljunk és szolgálatodba álljunk. Tudjuk, hogy tanítványodként
ugyanaz a sorsunk, mint a tiéd, aki mesterünk és tanítónk vagy. Nem
akarjuk kikerülni a keresztutat. Nem keresünk más utat, ami könnyebbnek
tűnhet. Azzal a szándékkal hallgatjuk szavaidat, hogy azok szerint
éljünk. Hozzád hasonlóan engedelmeskedünk a mennyei Atyának, mert
hisszük, hogy türelemmel viselt szenvedéseink jutalma az örök élet és
az örökké tartó boldogság lesz. Segíts minket az üdvösségre!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180507.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2018. május 6., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2018-05-06

2018. május 6. - Húsvét 6. vasárnapja

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Amint engem szeret az
Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben.
Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is
megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket
azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök
ezzel teljes legyen. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást,
amint én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint
annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt
teszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé
szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak
mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul
adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak
titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok:
maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja
nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!
Jn 15,9-17
Elmélkedés:
Aki életét adja
A szeretet parancsának kifejtése során Jézus a következőket mondja:
"Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki életét adja
barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok
nektek." Majd pedig megerősíti, hogy tanítványait és követőit nem
szolgának tekinti, hanem barátként tekint rájuk. Ebben a rövid
részletben háromszor is szerepel a barát kifejezés, míg írásának többi
részében János evangélista meglehetősen ritkán használja. A barát szó
használatával Keresztelő János Jézusról szóló tanúságtételében
találkozunk először. János jól tudja, hogy nem ő a Messiás, hanem
Jézus. Ő tehát nem a vőlegénynek, hanem a vőlegény barátjának nevezi
magát, aki együtt van a vőlegénnyel és együtt örül vele (vö. Jn 3,29).
Egy másik előfordulási hely, amikor Jézus hírt kap Lázár betegségéről,
akkor ezt mondja: "Lázár, a mi barátunk, elaludt. Megyek, hogy
fölkeltsem álmából" (Jn 11,11), aztán elindul és visszahívja a halálból
Lázárt. Jézus szenvedéstörténetében szintén előfordul a barát említése.
Amikor a római helytartónak, Pilátusnak az a szándéka, hogy szabadon
bocsátja Jézust, akkor a zsidók így kényszerítik ki belőle a halálos
ítéletet: "Ha elbocsátod, nem vagy a császár barátja" (Jn 19,12).
E jelenetektől eltérő értelmű az a barátság, amiről Jézus a szeretet
kapcsán beszél. "Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki
életét adja barátaiért." Nyilvánvaló, hogy az Úr kereszthalálának
titkára és értelmére világít rá ez a kijelentés, amely hamarosan meg is
fog valósulni. Azért nevezi barátainak tanítványait, mert mindent
közölt velük, amit az Atya rábízott. Jézus példája azt bizonyítja, hogy
a szeretet több mint érzés, miként azt sokan gondolják napjainkban. A
valódi szeretet nem merül ki a szavakban, nem elégszik meg az érzés
gyakori hangoztatásával, hanem cselekedetekben nyilvánul meg. Azt
látjuk, hogy Isten is az ő tetteiben mutatja meg az emberek, az
emberiség iránti szeretetét. A mennyei Atya megmutatja azzal, hogy
megteremti az embert és a számára élettérként szolgáló világot. A
második isteni személy, a Fiúisten szeretete megmutatkozik a megváltás
művében, a Szentlélek szeretete pedig abban, hogy megszenteli és az
üdvösség útján vezeti a Krisztusban hívőket.
Az emberek közti barátságot a bizalom, a hűség, az önzetlenség
jellemzi. Ha két ember nem bízik meg egymásban, akkor nem beszélhetünk
köztük barátságról. Ha két ember nem tud egymás mellett kitartani a
nehézségek és a gondok idején, és nem ragaszkodnak egymáshoz
kölcsönösen, akkor nincs szó köztük barátságról. Ha két ember
viszonyában nem élvez elsőbbséget a másik javának szolgálata,
előmozdítása, hanem mindegyikük csak a maga hasznát keresi a
kapcsolatban, akkor nem nevezhetjük őket barátoknak. Isten és az ember
kapcsolatában szintén személyekről van szó, amely személyek között
alapvető szerepe van a három tulajdonságnak. Isten bizalommal tekint az
emberre, szövetségre, szeretetkapcsolatra akar lépni mindenkivel.
Bizalmának jele, hogy meghív minket a vele való életre. Megígéri, hogy
eljuthatunk az örök életre, ha parancsai szerint élünk, és ehhez az
ígéretéhez, mint szeretetének egyik jeléhez, hűséges marad. Isten
önzetlenségének legszebb példája, hogy önmagát adja nekünk a Fiú
megtestesülésével, aki feláldozza magát a kereszten minden emberért.
Íme, a gyakorlati jelei annak, hogy Isten barátként tekint ránk és
szeret minket.
Hogyan válaszolok Isten barátságára és szeretetére? Ha rábízom
életemet, kitartok mellette és felajánlom magamat neki, akkor részem
lesz majd örökké tartó szeretetében.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor ezt mondtad tanítványaidnak és
valamennyi követődnek: "Barátaimnak mondalak benneteket." Barátsággal
fordultál még a bűnösökhöz is. Te minket is barátságra hívsz. Barátként
gondoltál ránk, amikor életedet adtad értünk. Te mindig barátként
tekintesz ránk. Szükségünk is van barátságodra, szeretetedre.
Barátságod segítsen minket abban, hogy emberi kapcsolatainkban is
sikerüljön megvalósítanunk az igaz barátságot!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180506.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Blogarchívum