Napi Evangélium: 2022. február 13.

2022. február 19., szombat

[Napi e-vangelium] 2022. február 20. vasárnap

2022. február 20. – Évközi 7. vasárnap

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Nektek, akik hallgattok engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak.
Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek, milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.
Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.
Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is."
Lk 6,27-38

Elmélkedés

Követendő életpélda
A Puerto Rico-i származású írónő, Esmeralda Santiago, gyermekkori élményeit idézi fel egyik könyvében. Tizenegyen voltak testvérek, ő volt a legidősebb, egy kis faluban éltek. Sem a szülők, sem gyermekeik nem keresztények, nem imádkoztak, soha nem jártak templomba. A nagy szegénység miatt egy idő után szükséges volt, hogy az édesanyjuk a közeli városba járjon minden nap dolgozni. A faluban a többi asszony nem nézte ezt jószemmel. Azt gondolták, hogy jobb volna, ha állandóan a gyerekeivel lenne. Összesúgtak a háta mögött, nem köszöntek neki, szóval kiközösítették őt. Csak két asszony viselkedett másként. Az egyik az édesanya barátnője volt, ő továbbra is kiállt mellette mindenben. A másik pedig egy keresztény asszony, akinek a vallásos meggyőződése, erkölcsi elvei nem engedték meg, hogy a kiközösítők oldalára álljon, ugyanakkor velük igyekezett továbbra is barátságos lenni. Az írónő könyvében egyáltalán nem népszerűsíti a keresztény vallást és nem áll szándékában a hiteles keresztény életpélda felmutatása, mégis felnőttként szívesen gondol vissza erre a hite szerint élő anyára. Ő íróként egyetlen pici utalást sem tesz arra, hogy ennek az asszonynak valóban helyes és példamutató volt a magatartása ebben a helyzetben, én viszont éppen emiatt hozom fel a mai napon ezt a történetet. Mert megértette Jézus üzenetét és nem akart ítélkezni senki felett. Megértette azt, hogy senkivel sem viselkedhet ellenségesen, hanem mindenki felé szeretettel kell fordulnia.
A mai vasárnap evangéliumában Jézus a szeretet teljességére szólít fel bennünket. Ne csupán azok felé legyünk szeretettel, akik jók hozzánk, hanem azok iránt is, akik bántanak bennünket. Ezt mondja a mi Urunk: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért!" Jézus nem titkolja el, hogy tanítványait, s mindazokat, akik a későbbi időkben őt fogják követni, támadások érik majd. E támadások arra irányulnak, hogy megtörjék a Jézussal való egységünket, s megakadályozzák, hogy a mi Urunk az üdvösség felé vezessen, segítsen minket. De hogyan viszonyuljunk mi, keresztények a támadókhoz, akik nem elégszenek meg a megfélemlítéssel, hanem olykor a hívőknek még az életét is veszélyeztetik? Jézus egyetlen lehetséges magatartásnak azt tartja, hogy szeressük ellenségeinket, s minden bennünket érő rosszat jóval viszonozzunk. Erre adott példát kereszthordozásával és önfeláldozásával. Ez a követendő példa számunkra is, amely a tökéletességre, a szeretet tökéletes megélésére vezet.
Jézus életpéldája hitelesítette szavait. Nem csak hirdette ugyanis az ellenségszeretetet, hanem meg is élte. Amikor jogtalanul bántalmazták, megkorbácsolták, tövissel koronázták és keresztre feszítették. A kereszten függve is tudott azokért imádkozni, akik vele ezt tették. Az Úr példájára őrizzük meg magunkban a békességes lelkületet, legyünk megbocsátóak és irgalmasok, viseljük el türelemmel a rágalmakat és az üldözéseket, szeressünk mindenkit, még azokat is, akik ellenségnek tartanak minket!
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus, te kereszthalálod pillanatában megbocsátottál mindenkinek. Abban a pillanatban, amikor az emberi kegyetlenség teljes súllyal nehezedett rád és az emberi gonoszság áradt feléd, képes voltál irgalmasságot és jóságot sugározni. Megbocsátásoddal példát adsz nekem és minden embernek, hogy minden rosszat, amit emberektől kapok, elfeledjek és szeretettel viszonozzak. Segíts nekem, hogy irgalmasságodból erőt merítsek a megbocsátáshoz! Hiszem, hogy érdemes elindulnom azon az úton, amely a szeretet új légkörét teremti meg a világban.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20220220.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2022. február 18., péntek

[Napi e-vangelium] 2022. február 19. szombat

2022. február 19. – Szombat

Evangélium

Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük ment föl egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni. Akkor megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal. Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: „Mester! Jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!" Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!" Mire körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet Jézus megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet az, hogy feltámad a halottak közül. Azután megkérdezték tőle: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb el kell jönnie Illésnek?" Ezt válaszolta: „Igen, előbb eljön Illés és mindent helyreállít. De az is meg van írva az Emberfiáról, hogy sokat kell szenvednie és megvetésben lesz része. Azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de kényük-kedvük szerint bántak vele, ahogy előre megírták róla."
Mk 9,2-13

Elmélkedés

Szent Márk evangéliumának egyik központi gondolata, hogy a megdicsőült Jézus ugyanaz, mint aki szenvedett és meghalt a kereszten. Isten Fiaként nem az embereknek köszönhette megdicsőülését, hiszen az emberek megvetettek és halálra ítélték, hanem Istennek, aki a halála utáni harmadnapon feltámasztotta őt. Ez a gondolat, azaz a Jézus személyében összekapcsolódó szenvedés és megdicsőülés gondolata tükröződik a színeváltozás eseményében, amiről a mai napon olvasunk. A tanítványok értetlenségét az okozza, hogy természetesen még a szenvedés, a keresztút, a Golgota eseménye előtt történt mindez.
A szenvedés megjövendölése bizonyára megrendítette hitében a három kiválasztott apostolt. A szenvedést és a halált ugyanis úgy értékelhették, hogy Jézus küldetése kudarcba fog fulladni, s emiatt csüggedés vehetett erőt rajtuk. A színeváltozás hegyén most Jézus megmutatja, hogy mi fog következni a halála után. Bepillantást enged egy rövid időre a mennyországba a három apostolnak. Az Atya tesz Jézus mellett tanúságot, amely megerősíti a kiválasztottakat abban a hitben, hogy az isteni üdvözítő terv, amelynek része Jézus halála is, meg fog valósulni. A hegyen Jézus megmutatja isteni dicsőségét, amely aztán a feltámadásában szintén megmutatkozik majd húsvét hajnalán. Minden ember útja bizonyos áldozatokon és szenvedéseken keresztül vezet a dicsőséges feltámadásra.
© Horváth István Sándor

Imádság

Köszönöm, Uram, hogy te vagy Krisztus, az élő Isten Fia, az Üdvözítő, aki új életet ajándékozol mindannyiunknak. Uram, sokszor nem értem terveidet, céljaidat, eszközeidet vagy az eseményeket, amelyek megtörténnek veled, velem, velünk, körülöttünk. De tudom, hogy a te útjaid nem a mi útjaink. Küldd el a Szentlelket, hogy általa megérthessük, megérezhessük a kereszt titkát, üdvösségre és új életre szülő tervedet, és hogy a Lélek bölcsessége által felismerhessük életünkben tőled kapott keresztünket, amelyet az ő erejével akarunk hordozni. Add, hogy megláthassuk, megpróbáltatásaink növekedésünkre szolgálnak, és így örvendezhessünk a belőlük fakadó gyümölcsöknek.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20220219.mp3

2022. február 17., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2022. február 18. péntek

2022. február 18. – Péntek

Evangélium

Jézus egy alkalommal magához hívta a népet és tanítványait, majd így szólt hozzájuk: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki értem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkének kárát vallja? Mit is adhat az ember cserébe a lelkéért? Aki e hűtlen és bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal." Aztán még hozzáfűzte: „Bizony mondom nektek, a jelenlévők közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják Isten hatalomban eljövő országát."
Mk 8,34 – 9,1

Elmélkedés

A mai evangéliumból az önmegtagadást válasszuk elmélkedésünk témájául. Jézus ezt mondja: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem!" A felszólításban megfogalmazott három teendő közül bizonyára értjük és jól értjük az utolsó kettőt. De mit jelenthet az, hogy „tagadjuk meg magunkat?" Jézus biztosan többre gondolt, mint az evilági javakról való aszketikus lemondásra vagy a vértanúságra is kész hősiességre, főként akkor, ha valaki ezeket azért szeretné tenni, hogy önmaga vagy mások előtt nagyobb, dicsőségesebb, elismertebb legyen. Az önmegtagadás valójában azt jelenti, hogy elfordulok önmagamtól és egészen odafordulok valaki más, jelen esetben Jézus felé. Az önmegtagadás nem azt jelenti, hogy lemondok terveimről és vágyaimról, hanem egész személyemet annak akarata alá vetem, aki meghívott követésére. Az önmegtagadás azt jelenti, hogy nem elképzeléseim és álmaim megvalósítására törekszem, hanem engedem, hogy Isten munkálkodjon általam a világban az emberek között. Ilyen igénye egyedül Istennek lehet az emberrel szemben. Nem véletlen, hogy egyedül Jézus kéri ezt követőitől. Aki őt követi, az megérkezett Istenhez, átadta magát Istennek.
Az önmegtagadással kapcsolatban sokakban az él, hogy az embernek le kell mondania a boldogságról. Ez az elképzelés tévedés. Miért akarná Isten, hogy boldogtalanok legyünk? Jézus valójában a boldogságunkat, sőt az örök boldogságunkat akarja, csak az általa kijelölt út más, mint amit elképzelünk.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te vagy a világ világossága! Te vagy az én világosságom. Veled nem járok sötétségben, hanem Isten felé visz életutam. Te a sötétségből a világosságra hívsz, és azt kéred tőlem, hogy a világosság fiaként éljek. Ha a te követődként, a világosság igaz fiaként élek, akkor magam körül szétsugárzom az isteni fényt és szeretetet. Az örök világosság felé vezető utamon legyen közbenjáróm édesanyád, Szűz Mária, aki méhében hordozott téged, a világ világosságát! Segíts, hogy letérjek a bűn sötét útjáról és mindig a hit világosságának útján járjak! Hozz örömöt és világosságot az életembe és minden ember életébe!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20220218.mp3

2022. február 16., szerda

[Napi e-vangelium] 2022. február 17. csütörtök

2022. február 17. – Csütörtök

Evangélium

Jézus egyszer elment tanítványaival a Fülöp-Cezáreája környékén fekvő falvakba. Útközben megkérdezte őket: „Kinek tartanak engem az emberek?" A tanítványok azt felelték: „Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának." Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti kinek tartotok engem?" Erre Péter így válaszolt: „Te vagy a Messiás." Akkor szigorúan lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla.
Ettől kezdve arra oktatta őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének, a főpapok és az írástudók elvetik és megölik, de harmadnapra föltámad. Erről egészen nyíltan beszélt nekik. Péter ekkor félrevonta Jézust, és szemrehányást tett neki. Erre ő hátrafordult, tanítványaira nézett, és így korholta Pétert: „Távozz tőlem, sátán, mert emberi módon gondolkodol, és nem Isten tervei szerint!"
Mk 8,27-33

Elmélkedés

Az elmúlt hetekben Szent Márk művének első fejezeteit olvastuk, amely szakaszok Jézus csodáiról és tanításáról szóltak. A mai evangélium új részt nyit, amelynek témája Krisztus személye. A kérdést ő maga teszi fel a tanítványoknak és ő is ad rá választ szenvedésének, halálának és feltámadásának megjövendölésével.
Közben persze elhangzanak a különféle téves emberi vélekedések, valamint Péter apostol igaz hitvallása is. A csodálkozással, a megdöbbenéssel, az értetlenséggel és az elutasítással már korábban is találkoztunk, itt pedig Péter apostoltól halljuk a kételkedést, a korholást. Attól a Pétertől, aki pár perccel korábban még Messiásnak vallja Mesterét. Ez az emberi hozzáállás végigkíséri Jézust egész életében. Isten üdvözítő, megváltó terve az emberek számára titok marad egészen az Úr feltámadásáig. Nagyon szép és igaz az a kép, hogy meghívásuktól fogva a tanítványok, az apostolok három éven át minden nap együtt vannak Mesterükkel, egyre szorosabb köztük a barátság. De közben mintha egy láthatatlan szakadék folyamatosan szélesedne a mester és az ő tanítványai között, ami akkor éri el legnagyobb mélységét, amikor Jézus elfogásakor elmenekülnek a Getszemáni-kertből, Péter pedig megtagadja őt. A húsvéti esemény, a feltámadás nyitja meg számukra a lehetőséget, hogy visszataláljanak hozzá és a Feltámadott tanúi legyenek.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mennyei Atyám! Adj nekem önfeláldozó, szelíd szívet, mint a te egyszülött Fiadnak. Add, hogy minden élethelyzetben ki tudjam mondani: Legyen meg a te akaratod! Jézus, köszönöm, hogy előttem jártál az úton, és megmutattad, hogyan lehet Istennek tetsző, tiszta, szent életet élni. Adj nekem erőt és alázatot az engedelmességhez! Szentlélek, jöjj, és taníts, hogy Isten dicsőségére éljek, az ő akaratát cselekedve, mindenkor hitben és alázatban. Köszönöm, Uram, irgalmadat, jóságodat. Segíts, hogy mindig felismerjem akaratodat és a te lelkületeddel szolgálhassak másoknak!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20220217.mp3

2022. február 15., kedd

[Napi e-vangelium] 2022. február 16. szerda

2022. február 16. – Szerda

Evangélium

Jézus és tanítványai egy alkalommal Betszaidába érkeztek. Ott egy vakot vezettek hozzá, és kérték, hogy érintse meg. Ő kézen fogva kivezette a vakot a faluból. Aztán nyállal megnedvesítette szemét, rátette kezét, és megkérdezte: „Látsz-e valamit?" Az fölnézett, és így szólt: „Látom az embereket. Olyanok, mintha a fák járkálnának." Erre ismét rátette kezét a vak szemére. Most már tisztán kezdett látni, és úgy meggyógyult, hogy élesen látott mindent. Ezután hazaküldte, és meghagyta neki: „Erről senkinek se beszélj a faluban!"
Mk 8,22-26

Elmélkedés

Szent Márk két olyan esetről is beszámol evangéliumában, amikor Jézus vak embernek adja vissza a látását. Az első a betszaidai vak meggyógyítása (vö. Mk 8,22-26), amely a mai részben szerepel, a másik pedig a jerikói vak meggyógyítása (vö. Mk 10,46-52). A két történet elemei több különbséget is mutatnak. A jerikói vak esetében a Jézus segítségét hangosan, kiáltozva kérő személyt az emberek inkább távol akarják tartani a Mestertől. Az ő esetében a csoda, amely a történet szerint a vak hitének a jutalma, mindenki szeme láttára történik. Jézus a szavával gyógyítja meg, azonnal visszanyeri látását és követni kezdi gyógyítóját.
A betszaidai vak esetében az evangélista által nem megnevezett emberek vezetik Jézushoz az embert, akit ő kivezet a faluból, hogy senki se lássa őket. A vak hite nem játszik szerepet a csodánál, erre nem találunk az elbeszélésben utalást. Nem szavak eredményezik a gyógyulást, hanem Jézus érintése, kézrátétele. A vak nem azonnal, hanem csak fokozatosan, két lépésben nyerte vissza látását, és az is különbség, hogy nem indul el Jézus nyomában.
Ezek az elbeszélések a hit különböző útjait jelképezik számunkra. Más-más utakon juthatunk el az igazság megismeréséhez és az Istenben való hithez. Ezen az úton Jézus a vezetőnk, ő nyitja meg lelki szemünket és ő gyújtja meg szívünkben a hit világosságát.
© Horváth István Sándor

Imádság

Jóságos Istenem, hálás szívvel köszönöm neked mindazt, amivel mindennap elhalmozol jóságodból, köszönök mindent azok helyett és nevében is, akik ezt nem teszik meg. Édes Jézusom, határtalan jóság! Milyen sokat tettél azért, hogy az emberek viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, hogy sokan nem szeretnek téged? Szent kegyelmeddel eltökélem, hogy amennyire csak képes vagyok, szeretlek téged mindenek fölött!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20220216.mp3

2022. február 14., hétfő

[Napi e-vangelium] 2022. február 15. kedd

2022. február 15. – Kedd

Evangélium

A tanítványok egy alkalommal áthajóztak a Genezáreti-tavon. Elfelejtettek kenyeret vinni magukkal, és csak egy kenyerük volt a bárkában. Jézus a lelkükre kötötte: „Vigyázzatok! Óvakodjatok a farizeusok és Heródes kovászától!" Ők egymás közt arról beszélgettek, hogy nem hoztak magukkal kenyeret. Jézus észrevette, és így szólt: „Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Még most sem értitek, és nem fogjátok föl? Még mindig érzéketlen a szívetek? Van szemetek, és nem láttok? Van fületek, és nem hallotok? Nem emlékeztek arra, hogy amikor öt kenyeret megtörtem ötezer embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?" Azt válaszolták: „Tizenkettőt." „És amikor hetet törtem meg négyezer embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?" Azt felelték: „Hetet." Erre újra megjegyezte: „Hogyan lehet, hogy még mindig nem értitek?"
Mk 8,14-21

Elmélkedés

„Óvakodjatok a farizeusok és Heródes kovászától!" – olvassuk Jézus figyelmeztetését a mai evangéliumban. A kovászt, az élesztőt a lisztbe, a kenyér tésztájába keverték még a sütés előtt. Ebből a szempontból pozitív hatása vitathatatlan. Jézus is ebben a pozitív értelemben használja, amikor arról beszél, hogy az Isten országa olyan, mint a kovász, amit az asszony a lisztbe kever, s ettől az egész tészta megkel (vö. Mt 13,33 és Lk 13,21). A zsidóság számára azonban negatív csengést is hordozott. A kovásztalan kenyerek ünnepe előtt a mózesi törvények szerint minden kovászosat el kellett távolítani a házakból. Ezen az ünnepen minden család kovász nélkül sütött kenyeret evett, így emlékezve arra, hogy Egyiptom földjéről sietve kellett távoznia a népnek, nem volt idő a kenyértészta megkelésére, a kovászos kenyér sütésére. Máté evangélista a farizeusok és a másik vallási csoport, a szadduceusok tanítását nevezi kovásznak (vö. Mt 16,11-12). Szent Lukács művében pedig ez hangzik el Jézus szájából: „Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól!" (Lk 12,1).
És mit jelent Márk evangélistánál, tehát a mai részletben? Az előzményből, a tegnapi szakaszból érthetjük ezt meg: itt arról a lelki vakságról és hitetlenségről van szó, amely bizonyítékot, jelet követel.
Jézus lelki eledelt ad nekünk, az örök élet kenyerét.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A te megbízásod alapján az Egyház az emberhalászat csodálatos feladatát végzi évszázadok óta és ezt fogja tenni a világ végezetéig. Az apostolok mai utódai azzal a meggyőződéssel végzik feladatukat, hogy te hívtad meg őket erre és a te munkatársaidként végzik szolgálatukat. Segíts minket, hogy elfogadjuk ezt a szolgálatot, mert az irgalmas Atya meg akar minket menteni a kárhozattól és az örök boldogságot adja nekünk. Segíts minket, hogy keresztény életünk jel legyen mindazoknak, akik keresik az irgalmas és üdvözítő Istent. Adj erőt nekünk, akiket szintén meghívsz követésedre, hogy mi is készséggel fogadjuk hívásodat, és bátran vállaljuk az emberhalászatot, amivel megbízol minket!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20220215.mp3

2022. február 13., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2022. február 14. hétfő

2022. február 14. – Hétfő

Evangélium

Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni. Ő lelke mélyéből felsóhajtott, és így szólt: „Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom nektek: ez a nemzedék nem kap semmiféle jelet." Ezzel otthagyta őket. Ismét hajóba szállt, és átkelt a Galileai-tó túlsó partjára.
Mk 8,11-13

Elmélkedés

A mai evangéliumi részlet bevezető szavai szerint a Jézushoz érkező farizeusok „vitatkozni kezdtek vele." Ezt követően azonban a szövegben nincs szó vitáról vagy párbeszédről. Jelet kérnek tőle. A kérést lehet teljesíteni vagy elutasítani. Jézus az utóbbit teszi, mégpedig úgy, hogy nem magyarázza meg ennek okát. Egyszerűen kijelenti, hogy nem fog jelet mutatni, tehát ő sem száll vitába a kérdezőkkel.
Jézus csodái Isten országának a megnyilvánulásai voltak. A gyógyítások azt jelezték, hogy az irgalmas Isten jelen van a világban és megmutatja jóságát a betegek és más rászorulók felé. Akik hittel tekintettek a csodákra és felismerték bennük a jóságos Isten jelenlétét, azok jeleknek tartották ezeket a csodákat. Olyan jeleknek, amelyek bűnbánatot és megtérést eredményeztek sokak számára. Bizonyára a farizeusok is láthatták a csodás gyógyulásokat vagy legalábbis hallottak azokról, s hozzájuk is eljuthatott a tömegek véleménye arról, hogy ki lehet az, aki ezeket a csodákat tette. Mindez mégsem elég számukra, ezért ők újabb jelet kértek Jézustól. Kérésük alatt azt kell értenünk, hogy Jézus mutasson bizonyítékot, hogy ő az Isten küldötte, ő a Messiás.
Jézus most nem, hanem csak később mutatja meg az istenségét bizonyító jelet: a kereszt és a feltámadás jelét.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Istenünk! A bűn elszakít bennünket tőled és az Egyház közösségétől. A bűnöktől való szabadulást egyedül te adhatod meg nekünk. Lelkünk bűneitől nem szabadulhatunk meg saját erőnkből. Ha bűnbánatot tartunk és a szentgyónásban megvalljuk bűneinket, ez a cselekedet annak a kifejezése, hogy szeretnénk helyreállítani a megsértett kapcsolatot veled, a mi irgalmas Atyánkkal és az Egyház közösségével. Amikor bocsánatot nyerünk vétkeinkre, te visszafogadsz bennünket a szeretet közösségébe. Urunk, megvalljuk bűneinket, és alázattal fordulunk hozzád: bocsáss meg nekünk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20220214.mp3

2022. február 19., szombat

2022. február 18., péntek

2022. február 17., csütörtök

2022. február 16., szerda

2022. február 15., kedd

2022. február 14., hétfő

2022. február 13., vasárnap

Blogarchívum