2012. szeptember 1., szombat

[Evangelium] 2012-09-01

2012. szeptember 1. - Szombat

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: Egy
ember egyszer idegenbe készült, ezért összehívta szolgáit, és rájuk bízta
vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a
harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra
kelt. Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, és másik
ötöt nyert rajta. Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt
szerzett. Az pedig, aki csak egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és
elrejtette a földbe urának ezüstjét.

Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott velük.
Jött az, aki öt talentumot kapott: hozott másik ötöt is, és így szólt:
„Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik ötöt nyertem rajta." Az úr
így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál,
sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!" Jött az is, aki két talentumot
kapott, és így szólt: „Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik
kettőt nyertem rajta." Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges
szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!"
Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott. Így szólt: „Uram!
Tudtam, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, ahová nem vetettél, és
onnan is szüretelsz, ahová nem ültettél. Félelmemben elmentem hát és
elástam a földbe a talentumodat. Nézd, ami a tied, visszaadom neked!"
Válaszul az úr ezt mondta neki: „Te gonosz és lusta szolga! Ha tudtad,
hogy aratok ott is, ahová nem vetettem, és szüretelek onnan is, ahová nem
ültettem, ezüstjeimet a pénzváltóknak kellett volna adnod, hogy ha
megjövök, kamatostul kapjam vissza! Vegyétek csak el tőle a talentumot és
adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert akinek van, annak még
adnak, hogy bővelkedjék: és akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije
van! Ezt a hasznavehetetlen szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre!
Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!"
Mt 25,14-30

Elmélkedés:

A szolgákról és a szüzekről szóló beszédek közvetlenül az Úr
megérkezésének idejére vonatkoznak, míg a talentumokról szóló példabeszéd
az ezt megelőző időszakról, s magáról az ítéletről. Az Úr a szolgákra,
ránk bízza javait, képességeket és adottságokat kapunk tőle, amelyet
helyesen és akarata szerint kell felhasználnunk. Nem elég a megőrzés
minimalizmusa, hanem a tettrekészség, a cselekvés egyre többet hoz ki
abból, amit az Úr neki juttatott. Ebből a példázatból is kiderül, hogy nem
egyformák, hanem különbözőek az emberi adottságok. Mégsem kell senkinek a
másikhoz hasonlítania magát, nem kell irigykedni, hanem mindenkinek a
magáéval kell gazdálkodnia. A kevéssel is úgy kell bánni, hogy több
legyen, s lehessen látni a fejlődést. A nagyobb képességek viszont nagyobb
felelősséget is kívánnak.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó, Uram Jézus, Te azt parancsoltad nekem, hogy szüntelenül imádkozzam, add
nekem kegyelmedet, hogy meg tudjam tenni, s add meg ezt azoknak a
lelkeknek is, akiket rám bíztál. Isteni Ige, Te magad vagy bennünk az
örökké tartó és szüntelen imádság. Isten Báránya, Te vagy a világosság,
amely megvilágítja lelkünk egész égboltját. Bár soha ne akarnánk más
imádságot, csak a te imádat, más fényességet, csak a te fényességedet, más
szeretetet, csak a te szeretetedet! A hozzád intézett imádságban, Istenem,
egy a szemlélés és a szeretet. Engedd, hogy olyan tökéletesen és olyan
bensőségesen tudjak hozzád imádkozni, hogy elfeledkezzem önmagamról, és ne
tudjam, hogy imádkozom, mert csupán Te vagy bennem!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. augusztus 31., péntek

[Evangelium] 2012-08-31

2012. augusztus 31. - Péntek

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A
mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és
kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A
balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak
azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők
mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás
hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!" Erre a szüzek mindnyájan
fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat:
„Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!" Az okosak ezt
válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább
menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!" Míg azok vásárolni
mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a
menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is.
Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!" De ő így válaszolt:
„Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!" Virrasszatok tehát, mert
nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
Mt 25,1-13

Elmélkedés:

A mai példabeszéd tulajdonképpen ugyanarról szól, mint a tegnapi, tehát a
később érkező Urat vagy vőlegényt várók magatartásáról. Ez a női változat.
Kevésbé az éberség áll a középpontban, hiszen mind a tízen elalszanak,
hanem inkább az állandó készenlét.
Talán arra utal ez, hogy az üdvösség várása nagyon is gyakorlati dolog.
Nem elég tehát a Hiszekegyben megvallanunk, hogy Krisztus „újra eljön
dicsőségben", hanem állandóan készen kell állnunk a vele való
találkozásra. Ezt a gyakorlati várást mutatja az olaj, azaz a
jócselekedetek, amelyeket a bölcsek – természeténél fogva – nem képesek
átadni másoknak, bármennyire is sok van nekik. Az üdvösség várása és
elfogadása személyes felelősséggel kérdése. Sem más emberek, sem Isten nem
kényszerít bennünket. A mi törekvésünkön és jótetteinket múlik, hogy
elnyerjük-e Istennek ezt a végtelen értékű, é mindenkinek felkínált
ajándékát.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre,
fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak
neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy. Ezzel fordulok hozzád
és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek
minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát
neked és dicsőítsen téged.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. augusztus 30., csütörtök

[Evangelium] 2012-08-30

2012. augusztus 30. - Csütörtök

Amikor Jézus a világ végéről beszélt, így szólt tanítványaihoz:
Virrasszatok, mert nem tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok! Mert
nyilvánvaló, hogy ha a ház gazdája tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj,
fenn virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házba. Legyetek tehát
ti is készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amikor nem is
gondoljátok. Mit gondoltok? Ki a hű és okos szolga, akit gazdája háza népe
fölé rendelt, hogy kellő időben élelmet adjon nekik? Boldog az a szolga,
akit hazatérő ura ebben a munkában talál. Bizony, mondom nektek: rábízza
egész vagyonát. Ha azonban az a szolga gonosz, és azt mondja magában:
„Késik a gazdám!", aztán verni kezdi szolgatársait, és együtt eszik-iszik
a részegeskedőkkel; s megjön ennek a szolgának ura azon a napon, amikor
nem várja, és abban az órában, amikor nem is sejti, – ura kegyetlenül
megbünteti, és a képmutatók sorsára juttatja. Ott aztán sírás és
fogcsikorgatás lesz.
Mt 24,42-51

Elmélkedés:

Az okos és a hűtlen szolga példáját állítja szembe egymással Jézus mai
beszédében. Az okos szolga állandóan készenlétben van, mert tudja, hogy
ura bármikor megérkezhet, a hűtlen viszont elfeledkezik erről, s már-már
úgy viselkedik, mintha gazdája távollétében ő lenne az úr. A hűtlen szolga
abban is hibázik, hogy úgy tesz, mintha tudná, mikor fog ura hazatérni. A
beszédet egyértelműen értelmezhetjük úgy, hogy Jézus az úr és mi vagyunk a
szolgák, akik visszatérésére várakozunk. Magatartásunk kétféle lehet ez
idő alatt. Vagy éberen és felkészülten várjuk Jézus érkezését vagy
megfeledkezünk ígéretéről, amely szerint újra eljön. Ha választanunk
kellene, bizonyára az okos szolgákhoz hasonlítanánk magunkat. De vajon
tényleg készen állunk-e a találkozásra? Valóban felkészültünk rá, hogy
akár a mai napon is eljöhet Jézus? Egyszer tényleg be fog következni az a
pillanat, amikor eljön értünk. Legyünk éberek!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Kérlek, Uram Jézus Krisztus, aki valóságosan és lényegedben jelen vagy a
kenyér és a bor színe alatt: táplálj engem, vigasztalj és erősíts engem
mindig, különösen utolsó órámon. Engedd, hogy téged, akit most a kenyér
fátyola alatt imádok, ez élet után színről színre láthassalak!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. augusztus 29., szerda

[Evangelium] 2012-08-29

2012. augusztus 29. – Szerda, Keresztelő Szent János vértanúsága

Miután Jézus megkezdte nyilvános működését, Heródes Antipász király
elfogatta Jánost, és börtönbe vetette. Testvérének, Fülöpnek felesége,
Heródiás miatt tette, akit feleségül vett. János ugyanis figyelmeztette
Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét." Emiatt Heródiás
áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette.
Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért
meg akarta őt menteni. Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis
szívesen meghallgatta.
Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes a születése napján lakomát adott
vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea előkelőségeinek.
Közben Heródiás leánya bement, táncolt nekik, és Heródes meg vendégei
előtt nagy tetszést aratott. A király így szólt a leányhoz: „Kérj tőlem,
amit akarsz! Megadom neked." Sőt meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom
neked, még az országom felét is." A leány kiment, és megkérdezte anyjától:
„Mit kérjek?" Anyja ezt felelte: „Keresztelő János fejét." Erre
visszasietett a királyhoz, és előadta kérését. „Azt akarom, hogy most
azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!" A király nagyon
elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való tekintettel nem
akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal,
hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta
fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.
Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és
egy sírboltba temették.
Mk 6,17-29

Elmélkedés:

Márk evangéliumának 6. fejezetében arról olvashatunk, hogy Jézus elküldi
tanítványait a városokba és falvakba, hogy betegeket gyógyítsanak és
bűnbánatot hirdessenek, majd visszaérkezésük után a tanítványok
beszámolnak arról, hogy mi mindent tettek és tanítottak. E két rész között
található Keresztelő Szent János vértanúságának elbeszélése. A történet
arra utal, hogy János sorsa előrevetíti Jézus sorsát és a tanítványok
sorsát is. Aki Krisztus tanítványa akar lenni, annak egyre inkább
osztoznia kell az Ő sorsában, vállalva a szenvedéseket és akár a halált
is. János estében a vértanúsággal válik teljessé az, hogy neki kisebbednie
kell, Jézusnak pedig növekednie. Bennünk is egyre inkább növekednie kell a
Krisztus melletti elkötelezettségnek és semmilyen veszély, de még a halál
sem tarthat bennünket vissza a hitünkről szóló tanúságtételtől.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézus, feltámadásod világosság a népeknek, fény az embereknek! Hadd legyen
életem is fény a sötétségben: szeressek ott, ahol gyűlölnek, megbocsássak,
ahol sértegetnek, összekössek, ahol szakadás van, reményt ébresszek, ahol
elkeserednek, vigasz legyek, ahol szenvednek, örömet vigyek, ahol
szomorúak. Uram, add, hogy fény legyek!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. augusztus 28., kedd

[Evangelium] 2012-08-28

2012. augusztus 28. - Kedd

Jézus egyszer így korholta az írástudókat és a farizeusokat: Jaj, nektek,
képmutató írástudók és farizeusok! Tizedet adtok a mentából, a kaporból és
a köményből, de elhanyagoljátok azt, ami a legfontosabb a törvényben: az
igazságosságot, az irgalmat és a hűséget. Ezeket meg kell tenni, de azokat
sem szabad elhanyagolni! Vak vezetők! Megszűritek a szúnyogot, de
lenyelitek a tevét. Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok!
Megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül azonban tele vagytok
kapzsisággal és tisztátalansággal. Vak farizeus! Tisztítsd meg előbb a
pohár belsejét, akkor majd a külseje is tiszta lesz!
Mt 23,23–26

Elmélkedés:

Az ószövetségi törvény minden területen pontosan szabályozta Isten és a
nép kapcsolatát, valamint az emberek együttélését. A mózesi
törvénykönyvekben semmi sincs a véletlenre bízva, hanem pontos előírásokat
tartalmazott a vallási és a társadalmi életre, illetve az erkölcsi
magatartásra vonatkozóan. Világosan kell látnunk, hogy Jézus nem az Isten
által adott törvény ellen beszél, hanem azokkal a hagyományokkal száll
szembe, amelyeket a farizeusok és az írástudók őriznek, s amelyek éppen az
eredeti törvény lényegéről, a szeretet parancsáról vonják el az ember
figyelmét. A szeretet törvényét erősíti meg Jézus, amikor hangsúlyozza,
hogy ez már nem kőtáblákra, hanem az ember szívébe írt törvény. Az Isten-
és emberszeretet kötelessége álljon mindig az első helyen életünkben!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Áldalak téged, dicsőséges Atya! Íme, amit hittem, azt most látom! Amiben
reméltem, azt most birtoklom! Amit óhajtottam, azt most magamhoz
ölelhetem! Ajkam és szívem téged vall meg, lényem legmélyéből feléd
törekszem. Megyek, igen, megyek hozzád, egyedül igaz Isten.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. augusztus 27., hétfő

[Evangelium] 2012-08-27

2012. augusztus 27. – Hétfő

Jézus egyszer így korholta a farizeusokat: Jaj, nektek, képmutató
írástudók és farizeusok! Elzárjátok a mennyek országába vezető utat az
emberek elől. Ti magatok nem mentek be oda, és azokat sem engeditek
odajutni, akik be szeretnének menni. Jaj, nektek, képmutató írástudók és
farizeusok! Tengert és szárazföldet bejártok, hogy egyetlen pogányt
megtérítsetek, és ha megtért, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább,
mint magatokat. Jaj, nektek, vak vezetők! Azt mondjátok: „Ha valaki a
templomra esküszik, az semmi; ha azonban a templom aranyára esküszik, az
kötelez." Ti, esztelenek és vakok! Hát mi nagyobb: az arany vagy a
templom, amely megszenteli az aranyat? – Továbbá azt mondjátok: „Ha valaki
az oltárra esküszik, az semmi, de ha a rajta lévő áldozati ajándékra
esküszik, az kötelez." – Ti, vakok! Hát mi nagyobb: az áldozati ajándék
vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot? Aki tehát az oltárra
esküszik az esküszik az oltárra és mindarra, ami rajta van. Aki a
templomra esküszik, az esküszik a templomra és arra aki ott lakik. Végül
aki az égre esküszik, az az Isten trónjára esküszik és arra, aki a trónon
ül.
Mt 23,13-22

Elmélkedés:

A mai evangéliumnak nem csupán annyi a tanulsága, hogy nem szabad olyan
farizeusokká válnunk, akik másokat akadályozunk az üdvösség felé vezető
úton, hanem pozitívan megfogalmazva ugyanezt: hiteles tanúságtevőknek és
evangéliumhirdetőknek kell lennünk. Életünkben fel kell ragyognia az
emberek számára, hogy Krisztus keresztjéből és feltámadásából merítünk
erőt. Mindannyiunk hivatása, hogy mindenkor hirdessük Jézust és belé
vetett hitünket, az Ő örömét és reményét sugározzuk magunkból, hogy jó
tetteinket látva az emberek az Atya felé irányuljanak és a hit felébredjen
bennük. Ez a tanúságtétel utat mutat majd másoknak az üdvösségre.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus, hálát adok, hogy tanítottál, szavaid kísérjék végig napomat,
alakítsák életemet! Hálát adok, hogy a Te odaadásodhoz, áldozatodhoz
kapcsolhattam jó szándékaimat, minden gondomat is. Hálát adok, hogy a
szent áldozás által bennem élsz, és általam másokhoz is el akarsz jutni.
Szentségi jelenléted tegyen teljesen hasonlóvá Hozzád.

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Frissítettük az evangélium365 alkalmazásokat. Akinek van okostelefonja,
töltse le és használja. Az iPhone és az android verzió is ingyenes.
Keressétek evangelium365 néven az App Store-ban és a Google Play-ben
(korábban Android Market).
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. augusztus 26., vasárnap

[Evangelium] 2012-08-26

2012. augusztus 26. – Évközi 21. vasárnap

Jézus tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták:
„Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?"
Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt
hozzájuk: „Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az
Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a
test nem használ semmit. A szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet.
De vannak közöttetek, akik nem hisznek." Jézus ugyanis kezdettől fogva
tudta, hogy kik nem hisznek benne, és hogy ki fogja őt elárulni.
Aztán így folytatta: „Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám,
hacsak az Atya meg nem adja neki." Ettől kezdve tanítványai közül sokan
visszahúzódtak, és többé nem jártak vele.
Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?" Simon Péter
ezt válaszolta neki: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak.
Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje."
Jn 6,60-69

Elmélkedés:

Az örök élet hirdetője
Az elmúlt másfél évben meglehetősen sokat szerepeltek a híradásokban az
észak-afrikai országok, ahol tüntetések, forradalmak, polgárháborúk
nehezítik az emberek mindennapjait. Ezeknek az országoknak a vallási
életéről kevés ismeretünk van, legfeljebb annyit tudunk róluk, hogy főként
iszlám vallású a népesség. A napokban olvastam egy kisebb tanulmányt a
katolikus egyház helyzetéről Tunéziában, amely nem kis meglepődésemre egy
virágzó közösség életét mutatta be. Csodálkozásom oka az volt, hogy a 11
millió lakosú országban mindössze 25 ezer keresztény él, de ők valóban
elkötelezett módon gyakorolják vallásukat. Tudnunk kell, hogy
Észak-Afrikában, így a mai Tunézia területén egykor virágzó kereszténység
élt. A vidék számunkra talán leghíresebb alakja Szent Ágoston püspök. De
itt működött Szent Ciprián püspök is, aki Karthágó városának egyházi
elöljárója volt, valamint ebben a városban szenvedtek vértanúhalált Szent
Perpétua és Felicitász asszonyok. Az egykor virágzó kereszténység
évszázadokra megszűnt, mintha a sivatag homokja lepte volna be, s csak
napjainkban éledezik újra. Főként Argentínából és Brazíliából érkeznek
missziós papok és szerzetesek. A tunéziai katolikusokról szóló írásban
nagyon érdekesnek tartottam, hogy tulajdonképpen senki sem születik
keresztény családban. A közösségnek egyetlen tagja sincs, akinek a szülei
keresztények volnának, gyermeküket születése után megkereszteltették volna
és a keresztény hitben nevelték volna fel. A közösség tagjai nem a
családjuktól kapták a hitet, a vallási nevelést, hanem fiatalként vagy
felnőttként más módon találkoztak a kereszténységgel. Leírták például egy
23 éves fiú esetét, aki szó szerint a következőket mondta: „Jézus
Krisztusról először a televízióban hallottam." Egy fiatal lány pedig ezt
mondta: „Akkor találkoztam életemben először keresztény emberrel, amikor a
szüleim egy katolikus iskolába küldtek tanulni, pedig ők nem is
keresztények."

A mai evangéliumban arról olvasunk, hogy Péter apostol ezt mondja
Jézusnak: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak" (Jn 6,68).
Jézus Krisztushoz egészen különböző utak vezetnek. Bármennyire is
furcsának tűnik számunkra, bizony a világ egyes részein az igazságot
kereső emberek más utakon jutnak el Istenhez, mint mi. Kihez mennének
máshoz? Hol találhatnák meg az emberi életet boldoggá tevő tanítást, ha
nem Jézusnál? Ki vezethetné el őket az örök életre, ha nem Jézus Krisztus?

Az elmúlt vasárnapokon Jézus kafarnaumi beszédét hallottuk az örök élet
kenyéréről, amely az ő teste. A beszéd először csak kérdéseket vetett fel
a hallgatósában, majd egyesek kételkedni kezdtek. Jézus szavainak
hatásaként sok tanítványa visszahúzódik, elhagyja őt. Távozásuk talán
megrendíti Jézust, de egyetlen szavát se vonja vissza, nem finomít azon,
amit korábban mondott, mert bár kemény beszédnek tartották azt, mégis
minden szava igazság volt.

A tanítványok távozását azonban nem csak Jézus láthatta, hanem a többiek
is. Miért marad mégis a Mester mellett a tizenkét apostol? Mert ők
szavaiban felfedezték, hogy az örök életre vezető utat. Péter apostol
hitvallása éppen ezt fejezi ki. Egyedül Jézustól várhatjuk a megváltást.
Egyedül ő ígérheti és adhatja meg nekünk az örök életet. A világ számos
országában, így a példaként említett Tunéziában is a keresztény emberek
kisebbségben vannak, de talán éppen ez a helyzet ösztönzi őket arra,
hitüket értékeljék és a lehető legkomolyabban vegyék. Ez a helyzet arra
készteti őket, hogy kereszténységükről tanúságot tegyenek egy más vallású
környezetben. Példájukból tanulhatnak mindazok, akik szerte a világon az
örök élet igéit hirdető Jézust keresik. Példájukból tanulhatunk mi is, ha
valóban él bennünk az örök élet vágya.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Tisztán látjuk, hogy korunkban milyen nagy szükség
van evangéliumod jó magjára, amely termést hozhat az emberi szívekben. A
te szeretetedet akarjuk viszonozni és sugározni embertársaink felé.
Támogass és lelkesíts bennünket, hogy ne féljünk tanúságot tenni a te
tanításodról és a te személyedről, hiszen benned mindenki felismerheti az
Igazságot. Segítsd munkánkat és szolgálatunkat, hiszen minden növekedés
egyedül neked köszönhető! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan
éljünk!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum