2010. október 30., szombat

[Evangelium] 2010-10-30

2010. október 30. - Szombat

Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála
étkezzék. Amikor észrevette, hogy a meghívottak válogatják az első helyeket,
egy példabeszédet mondott nekik. „Amikor lakodalomra hívnak, ne ülj az első
helyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha ez
megérkezik, odajön, aki meghívott titeket, és felszólít: Add át a helyedet
neki! És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát
hivatalos vagy valahova, menj el, és foglald el az utolsó helyet, hogy
amikor a házigazda odajön, így szóljon hozzád: Barátom, menj följebb! Milyen
kitüntetés lesz ez számodra a többi vendég előtt! Mert mindazt, aki magát
felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt
felmagasztalják."
Lk 14,1. 7-11


Elmélkedés:
„Aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt
felmagasztalják" – szól Jézus figyelmeztetése mindannyiunknak a mai
evangéliumban. Sok esetben különbözik az, hogy mit gondolunk önmagunkról és
hogyan vélekednek róluk mások. Sokszor egyik sem egyezik meg azzal,
amilyenek valójában vagyunk. A legtöbb ember ugyanis próbálja hibáit
elrejteni mások elől, s inkább a jó tulajdonságait, a jobbik énjét igyekszik
mutatni. Ettől viszont nem leszünk jobbak és a hibáink sem szűnnek meg.
Önmagunk felértékelésével könnyen becsaphatunk másokat, sőt magunkat is, de
Isten nem. Hibáink kijavításában a bűneinktől való szabadulás segít a
szentgyónás alkalmával. Nem felmagasztalni kell tehát magunkat, hanem az
alázat és a bűnbánat útját kell választanunk, amelyek által olyannak
ismerjük meg magunkat, amilyennek Isten lát. Az Ő értékelése többet ér az
emberi ítéleteknél. Egyedül Ő képes felemelni bennünket megbocsátó irgalma
által.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk! Titokzatosan igazgatsz mindenütt, és mindenhol el vagy rejtve. Jelen
vagy a magasban és a magasság nem érez téged. Ott vagy a mélységben, és az
nem fogja körül lényedet. Közel vagy és mégis távol. Ki ér el hozzád? A
kutató lélek minden érzésével sem képes erre. Csak a hit közelít meg téged,
csak a szeretet, csak az imádság.
Szent Efrém
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 29., péntek

[Evangelium] 2010-10-29

2010. október 29. - Péntek

Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála
étkezzék. Az ott tartózkodók figyelték őt. Akkor eléje állt egy vízkóros
ember. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és farizeusokat: „Szabad-e
szombaton gyógyítani?" De azok nem válaszoltak. Erre ő megérintette a
beteget, meggyógyította és elbocsátotta. Azután a jelenlevőkhöz fordult: „Ha
valamelyiktek szamara vagy ökre szombaton kútba esik, nem húzza-e ki
azonnal?" Azok semmit sem tudtak felelni neki.
Lk 14,1-6


Elmélkedés:
Egy szombaton tett jézusi csodáról olvastunk a mai evangéliumban. Jézus
ismét annak ellenére végez gyógyítást, hogy farizeus vendéglátói
rosszallásukat fogják emiatt kifejezni. A leírás szerint itt Jézus elébe
megy a vitának, megmagyarázza tettét, s ellenfelei szóhoz sem jutnak. Sem a
csodatétel előtt, sem utána nem tudnak indokot mondani, amiért ezt ne
lehetne megtenni.
A csoda itt is arról tesz tanúságot, hogy egy irgalmas cselekedet
végrehajtását nem akadályozhat meg egy szombatra vonatkozó törvényi előírás.
Az irgalmasság gyakorlása ugyanis olyan törvény, amely felette áll a
nyugalomra vonatkozó szabályoknak. Az irgalmas cselekedet ugyanakkor Isten
jelenlétéről tanúskodik a világban. Jézusnak éppen az a célja, hogy ezt az
isteni irgalmasságot ne csak szavaival hirdesse, hanem tetteivel is
tanúsítsa. Jézus bűnbánatra szóló szava felhívás, hogy visszatérjünk az
irgalmas Atyához.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Teljes szívünkből kérünk, Uram, hadd harcoljunk az igazságért a lélek és a
test erejével egészen a végsőkig. Ha eljön az idő, amikor próbára teszik
hitünket – hiszen amint az aranyat a kemencében, úgy hitünket is a
veszélyben és az üldözésben próbálják ki –, ha kitör az üldözés, add, hogy
felkészülten találjon, hogy házunk télen ne omoljon össze, hogy
lakóhelyünket ne rombolja le a vihar, mintha csak homokra épült volna.
Add, hogy minden próbára készen nyilvánvalóvá tegyük Irántad való
szeretetünket, Isten, akinek legyen dicsőség és hatalom mindörökké. Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 28., csütörtök

[Evangelium] 2010-10-28

2010. október 28. – Csütörtök, Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok

Jézus egyszer fölment egy hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten
imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott
közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett: Simont, akit Péternek is
hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát és a buzgó Simont; Júdást, Jakab fiát,
továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt. Azután lement velük, és egy
sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje, és hatalmas
tömeg vette körül Júdeából. Jeruzsálemből, Tirusz és Szidon tengerparti
vidékéről. Ezek azért gyűltek össze, hogy hallgassák őt, és gyógyulást
nyerjenek betegségükből. Meggyógyultak azok is, akiket tisztátalan lelkek
gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és
mindenkit meggyógyított.
Lk 6,12-19


Elmélkedés:
Miután Jézus egész éjszaka imádkozott, tanítványai közül kiválaszt
tizenkettőt, akiket apostoloknak nevez el. E cselekedetével létrehozza az
apostolok testületét, amelynek az lesz a feladata, hogy tanúságot tegyen
Jézusról és hirdesse az evangéliumot. A Jézus által választottak semmiképpen
sem tökéletesek. Mindannyiukban találhatunk valamilyen hiányosságot. Jézus
mégis őket választja, s döntése biztosan helyes, hiszen előtte egész éjszaka
imádkozott az Atyához. Jézus olyanokat választott, aki Pünkösdkor engedik
majd, hogy átalakítsa őket a Szentlélek. Jézus nem az emberi hibákra
alapozza Egyházát, hanem a jóra kész emberekre, akik átadják neki életüket.
Jézus engem is kiválaszt. Engedem-e, hogy az általa nekem ajándékozott Lélek
átalakítson?
© Horváth István Sándor


Imádság:
Két szent apostol ünnepén
zengjen dicsérő énekünk,
közös kegy hívta őket el,
közös most dicsőségük is.
Simon, felgyújtott égi láng,
Krisztust követni késztetett,
s később mint választott követ
őt buzgó névvel hirdeted.
Júdás, Simonhoz fűz a vér,
S Krisztushoz kapcsol hű szíved,
Írásban oktatsz másokat,
szóban megvallod Mestered.
E két hű szív nem reszketett,
hogy vérét adja bűntelen,
tanúságuk hogy szent, igaz,
haláluk áldozat legyen.
Ó, fent tündöklő Csillagok,
hitünkben úgy segítsetek,
hogy győzve földi gátakon
törjünk az égi honba fel!
Örökkön áldjuk Istenünk:
Atyánk, Szülöttét, s Lelküket,
mert menny üdvében minket is
örökre részesítenek. Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 27., szerda

[Evangelium] 2010-10-27

2010. október 27. - Szerda

Abban az időben Jézus Jeruzsálem felé tartott. Útközben tanított a
városokban és falvakban, melyeken áthaladt. Valaki megkérdezte tőle: „Uram,
kevesen vannak, akik üdvözülnek?" Ő így válaszolt: „Törekedjetek bemenni a
szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak majd bejutni, de nem tudnak.
A ház ura felkel és bezárja az ajtót, ti kint rekedtek, és zörgetni kezdtek
az ajtón: Uram, nyiss nekünk ajtót. Erre ő azt feleli nektek: Nem tudom,
honnan vagytok. Akkor ti bizonygatni kezditek: Veled ettünk és ittunk, a mi
utcánkban tanítottál. De ő megismétli: Nem tudom, honnan vagytok. Távozzatok
tőlem mind, ti, gonosztevők! Ott majd sírás és fogcsikorgatás lesz, amikor
látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és mind a prófétákat az Isten
országában, magatokat meg kitaszítva onnan. Jönnek majd keletről és
nyugatról, északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában. Íme,
így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók!"
Lk 13,22-30
Elmélkedés:
Ennyire kevesen lennének, akik üdvözülni akarnak? – kérdezzük a mai
evangélium kapcsán. S vajon mi a kevesekhez tartozunk-e? Mindennapi
teendőink között sajnos gyakran elfeledkezünk végső célunkról. Egész emberi
életünknek csak akkor van értelme, ha állandóan egyre közelebb kerülünk az
üdvösséghez. Hiábavaló minden fáradozásunk és munkánk, ha ettől eltávolít
bennünket. Tevékenységeink közben néha gondoljunk arra is, hogy előbbre
jussunk az üdvösség útján! Lelkünk üdvössége érdekében érdemes komolyan
venni kapcsolatunkat Jézussal. A gyermekkori vallási emlékek aligha
elegendőek az örök élethez.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Istenünk, ha eljön a végső „átmenet" pillanata, add, hogy derűs szívvel
induljunk, nem sajnálva azt, amit magunk mögött hagyunk, hiszen ha a hosszú
keresés után Veled találkozhatunk, újra megtalálunk minden igazi értéket,
amit itt a földön megismerhettünk.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 26., kedd

[Evangelium] 2010-10-26

2010. október 26. - Kedd

Jézus egy alkalommal így beszélt a néphez az Isten országáról: „Mihez
hasonlít az Isten országa? Mihez is hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz. Az
ember fogja, és elveti kertjében. Ott felnő, és nagy fává lesz. Az ég
madarai megpihennek ágai között." Majd így folytatta: „Mihez hasonlítsam az
Isten országát? Hasonlít a kovászhoz, amelyet fog az asszony, és elvegyít
három véka lisztben. Az egész megkel tőle."
Lk 13,18-21
Elmélkedés:
Jézus az Isten országáról mond két hasonlatot a mai evangéliumban. Az előző
részekben a Jézussal szembeni ellenállás több esetéről számolt be az
evangélista, amelyek ezután is folytatódnak majd. Mégis mindennek ellenére
az Isten országa növekszik és fejlődik. Kicsiny módon és rejtve kezdődik
megvalósulása, mégis láthatóvá válik egy idő után mindenki számára. A
szembenállást nem csak Jézus, hanem tanítványai is meg fogják tapasztalni,
de ha teljesítik küldetésüket, akkor meg fogják látni az Ország növekedését.
Az Ország elválaszthatatlan Krisztus személyétől, akiben növekszik és az
Egyháztól, amelyben megvalósul. Ha közösségben vagyunk Krisztussal és az
Egyházzal, amelyeknek legszebb kifejezése a szentáldozás, az Eucharisztia
vétele, azaz ha megtartjuk az eucharisztikus közösséget, akkor valóban
megtapasztalhatjuk, hogy az Isten köztünk van, bennünk és általunk növekszik
a világban.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, Istenem, őrizz meg engem attól, hogy valaha is terhesnek érezzem a
munkát, vagy kedvetlen legyek hivatásomban.
Adj kitartást, örömet, mellyel végzem a munkámat, valamint hasznosan, jól
gazdálkodjam az idővel, ne fecséreljem el haszontalan beszélgetéssel, vagy
időtöltéssel.
Adj nekem oly erős szeretetet, hogy az, amit mára rendeltél nekem, ne teher
legyen, hanem öröm.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 25., hétfő

[Evangelium] 2010-10-25

2010. október 25. - Hétfő

Jézus szombatonként a zsinagógában tanított. Volt ott egy asszony, akit a
betegség lelke már tizennyolc éve hatalmában tartott. Annyira meggörnyedt,
hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, magához
hívta, és így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál betegségedtől." Közben
rátette a kezét. Az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette az Istent. A
zsinagóga elöljárója méltatlankodott azért, hogy Jézus szombaton gyógyított,
és a sokasághoz fordult: „Hat napotok van a munkára. Akkor jöjjetek
gyógyulást keresni, ne szombaton!" Jézus feléje fordult, és megfelelt neki:
„Képmutatók! Van-e köztetek egy is, aki nem oldja el a jászoltól ökrét vagy
szamarát szombati napon, hogy megitassa? Ábrahámnak ezt a lányát pedig a
sátán tartotta megkötözve immár tizennyolc éve. Nem kellett-e őt feloldani
kötelékétől akár szombaton is?" Ellenfelei e szavakra szégyenükben
elpirultak. A nép pedig örvendezett, hogy Jézus ilyen csodát művelt.
Lk 13,10-17
Elmélkedés:
Isten Országának közelségét az emberek nem csak Jézus tanításán keresztül
ismerhetik meg, hanem a tanítást megerősítő csodák által is. Jézus egy
asszonnyal, egy nővel tesz csodát, akik abban a korban ki voltak zárva a
zsinagógai istentiszteletből, s ezzel azt mutatja, hogy az Ő országában
mindenki részesedhet az isteni jótéteményekből. A gyógyítással és a kegyes
cselekedettel Jézus egyúttal rámutat a szombat megtartásának lényegére is. A
zsidó vezetők szinte mindent megtiltottak, szombaton nem volt szabad sem
jót, sem rosszat tenni. Jézus szerint a szombati nap megszenteléséhez
szorosan kapcsolódik az irgalmasság gyakorlása. Nem kell tehát ezen a napon
megtiltani a jócselekedeteket, hanem éppen ezek megtételére kell ösztönözni
az embereket.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Jézus Krisztus, Üdvözítőm, nézz le rám trónodról irgalmasan! Te drága
véreddel megváltottál minket az örök életre. A te Atyád a mi Atyánk is, te
pedig test szerinti testvérünk vagy. Engedheted-e, hogy lelkünk elvesszék?
Te meg tudsz menteni minket!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 24., vasárnap

[Evangelium] 2010-10-24

2010. október 24. – Évközi 30. vasárnap, Missziós Világnap

Abban az időben: Az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották,
másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: Két ember
fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A
farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy
nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő,
mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből,
amim van.
A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem
a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek. Mondom
nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki
magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt
felmagasztalják.
Lk 18,9-14
Elmélkedés:
Krisztushoz vezetni
Ma, a Missziós Világnapon Szolánói Szent Ferencről, egy olyan szentről
szeretnék először is beszélni, aki talán kevésbé ismert a magyar hívek
körében, pedig ő a ferences misszionáriusok pártfogója világszerte és Peru
fővárosának, Limának a védőszentje. Szolánói Szent Ferenc 1549-ben
Spanyolországban született. Bár gyermekkorában egy jezsuita szerzetesek
által vezetett iskolába járt, ő 16 éves korában a ferences rendbe kérte
felvételét, s abban bízott, hogy majd ferences szerzetesként missziósként
élheti életét a világ egy másik földrészén. Pappá szentelését követően
elöljárói zenetanítással bízták meg, mert kiváló zenésznek bizonyult. A
csengő hangú, a szentírást kiválóan ismerő és ugyanakkor igen meggyőzően
prédikáló szerzetes nagy tiszteletnek örvendett a nép körében, és Andalúzia
apostolaként emlegették. Részben a személye felé irányuló túlzott rajongás
elől menekülve, de még inkább a fiatalkorától benne élő missziós lelkülettől
vezetve Dél-Amerika vidékeire kérte áthelyezését, ahol a kereszténység még
alig terjedt el az új világ felfedezését követően. Vágya teljesült,
Dél-Amerikába utazhatott. Ettől kezdve Peruban apostolkodott. Amíg nem
tanulta meg a helyi indián lakosság nyelvét, a muzsika révén férkőzött a
szívükbe. Művészi szinten játszott hegedűn, s gyönyörű játéka teljesen
elbűvölte az indiánokat. Az ilyen kapcsolatteremtést követően már könnyebben
hirdette nekik az evangélium igazságát. Innen származik, hogy festményeken
és szobrokon ferences ruhában és hegedűvel a kezében ábrázolják. Szolánói
Szent Ferenc életrajzírói lejegyzik, hogy sokszor éjnek idején kiosont a
kolostorból, a közeli templomba sietett, letérdelt és szemét a
tabernákulumra szegezte. Örömében nem egyszer ujjongva futott vissza
hegedűjéért, s gyönyörű zenéket rögtönzött az Oltáriszentség előtt.
Egy példa ez a több évszázaddal ezelőtti időkből, amikor új világrészek
felfedezését követően az őslakosságot sokszor kizsákmányoló hódítók mellett
megjelentek a keresztény hitet terjesztő misszionárius szerzetesek és papok
is. Ugyanakkor a mai időkben szintén szükség van arra, hogy missziósok
induljanak olyan területek lakosságához, akik még nem ismerték meg
Krisztust. A missziós tevékenység célja kétirányú. Egyrészt elvinni a
krisztusi tanítást azokhoz, akik azt még nem ismerik, másrészt Krisztushoz
vezetni az embereket. Minden esetben a közösség életerejét mutatja az, hogy
mennyire él benne a missziós lelkesedés. Egyaránt igaz ez a plébániai
közösségekre, a lelkiségi mozgalmakra és az egész Egyházra. Az
evangelizáció és a misszió elsődleges formája a tanúságtétel. A missziósok
nem csupán szavukkal hirdetik az evangélium tanítását, hanem elmennek az
isteni igazságra vágyakozó népekhez, az emberek között élnek, és életük
tanúságtételével erősítik meg mindazt, amit hirdetnek. Krisztus életformája
szerint él és erre az életformára tanítja az embereket is. Közösségeket
szervez, ahogyan Jézus is közösségbe gyűjtötte egykor az embereket. A
missziós Krisztus szeretetével fordul a szegényekhez, az ő jóságával tekint
a betegekre, és az ő irgalmával szólítja meg a bűnösöket.
A Missziós Világnap minden esztendőben, így az idei évben is alkalmat ad
nekünk arra, hogy figyelmünket az evangélium lelkes hirdetőre irányítsuk.
Imáinkkal segítsük őket, adományainkkal pedig támogassuk munkájukat, amelyet
a világ számos pontján végeznek. Ugyanakkor meg kell újítanunk
elkötelezettségünket Krisztus iránt, akinek örömhíre életünket alakító erő.
Krisztus megmutatja nekünk az üdvösség útját, amelyen nekünk hittel kell
haladnunk, s másokat is erre az útra kell vezetnünk. Mindannyiunk hivatása,
hogy hirdessük az üdvösség evangéliumát! Mi is missziósok vagyunk abban az
értelemben, hogy Krisztushoz vezethetjük az embereket.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, Jézus, te elhoztad nekünk az örök élet tanítását és megmutattad nekünk
az üdvösségre vezető utat, amely a szeretet útja. Saját környezetemben én is
hirdetni akarom az evangéliumot, s tanúságot szeretnék tenni arról, hogy
hozzád tartozom, veled élek közösségben. Adj nekem lelkesedést és
bátorságot, hogy mindenkit hozzád vezessek!
________________________________
Aktuális:
Kedves barátaim!
A Devecseri Plébánia melegétel felajánlásokat vár a kármentesítésben segítő
önkéntesek számára. Hétfőtől csütörtökig (október 25-28.) 150 adag ebédre és
ugyanennyi vacsorára volna szükség. Előzetes egyeztetés feltétlenül
szükséges. Telefon: 06-88/224-091, 06-20/823-0596
Minden egyéb felajánlásnál szintén kérik az előzetes egyeztetést.
Ruhaadományra a továbbiakban nincs szükség.
Köszönettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum