2009. június 27., szombat

[Evangelium] 2009-06-27

2009. június 27. - Szombat, Szent László király

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan
hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és egyikük, egy
törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki:
"Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?" Jézus így válaszolt:
"Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és
egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló
ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik
az egész törvény és a próféták."
Mt 22,34-40

Elmélkedés:

Bár Jézus egészen magas szintre emeli a felebaráti szeretetet azáltal,
hogy összekapcsolja azt az Isten iránti szeretettel, mégis, sokszor úgy
tűnik számunkra, hogy valamiféle vetélkedés van e kétfajta szeretet
között. Az Istenszeretet első helyre kerül, hiszen nélküle embertársainkat
sem volnánk képesek helyesen szeretni. Bár életünk bizonyos döntéseiben
szinte e kettő közül kell választanunk, valójában a szeretet e két típusa
nem áll szemben egymással. Az evangélium szerint Jézus ugyan azt mondja
más helyen, hogy őt jobban kell szeretni mindenkinél, szüleinknél és
családtagjainknál is, de ez nem jelenti azt, hogy ennek valósítása
érdekében fel kellene adnunk az emberek felé irányuló szeretetünket. E
hamis szembeállításból az fakadhat, hogy az Isten iránti szeretet
gyakorlati cselekedeteit éppen embertársaink iránti feladataink
teljesítésére hivatkozva mulasztjuk el.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenünk, Te előbb szerettél minket, mielőtt mi gondolhattunk volna Rád. A
szeretet hatalma minden más erőnél nagyobb ezen a világon. Add, hogy úrrá
tudjunk lenni minden ellenségeskedésen, minden gyűlöleten, minden
embertelenségen. Add, hogy megérthessük: csak úgy tudunk igazán szeretni
Téged, ha készek vagyunk megérteni, befogadni, elfogadni társainkat.
Kérünk, segíts, hogy az embereket úgy tudjuk szeretni, ahogyan magunknak
kívánjuk, hogy szeressenek és elfogadjanak minket.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. június 26., péntek

[Evangelium] 2009-06-26

2009. június 26. - Péntek

Amikor Jézus befejezte a hegyi beszédet és lejött a hegyről, nagy sokaság
követte. Ekkor odament hozzá egy leprás, leborult előtte, és így kérlelte:
"Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem." Jézus kinyújtotta kezét,
megérintette őt, és így szólt: "Akarom, tisztulj meg!" Erre a leprás
azonnal megtisztult. Akkor Jézus így szólt hozzá: "Nézd, ne mondd el ezt
senkinek se, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld föl azt az
áldozatot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul a gyógyulásról!"
Mt 8,1-4

Elmélkedés:

A leprás beteg Jézus segítségét kéri gyógyulása érdekében. A magyar
fordítás könnyen félreérthető. A kérésnek ugyanis nem az a lényege, hogy a
leprás beteg Jézus akaratától, pillanatnyi hangulatától teszi függővé a
gyógyítást, azaz ha akarja, megtisztíthatja, de ha nem akarja, akkor nem
fogja meggyógyítani. A gyógyulni vágyó inkább ezt mondja: te képes vagy
arra, hogy megtisztíts. Te rendelkezel azzal az erővel, amivel meg tudsz
gyógyítani. Neked olyan hatalmad van, amely felülmúlja emberi gyengeséget
és ez a hatalom képes megszüntetni a betegségeket. Csak az te akaratodon,
szándékodon múlik, hogy megteszed-e ezt a kérésemre.
A beteg tehát kifejezi hitét, hogy Jézusban olyan személyt lát, aki tud
neki segíteni, mert isteni ereje van. Ezt a hitet jutalmazza meg Jézus
azzal, hogy csodát tesz.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Urunk, Jézus, aki a mennyei Atya iránti engedelmességgel és irántunk való
áldozatos szeretettel jártad végig az emberi kínok leggyötrőbb állomásait
és ezeken át feltámadásod dicsőségébe jutottál. Add, hogy ahányszor
szenvedéseinkkel végigjárjuk a magunk keresztútját, mindannyiszor erőt és
megnyugvást nyerjünk Tőled, tudva, hogy szenvedéseinknek értelmet és célt
mennyei Atyánk bölcsessége és jósága ad. Taníts meg igazságodra, hogy
érted szenvedni érdemes.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. június 25., csütörtök

[Evangelium] 2009-06-25

2009. június 25. - Csütörtök

Abban az időben Jézus így fejezte be a hegyi beszédet: "A mennyek
országába nem jut be mindenki, aki azt mondja nekem: Uram! Uram! Csak az,
aki mennyei Atyám akaratát cselekszi. Azon a napon sokan mondják majd
nekem: Uram, Uram! Hát nem a te nevedben prófétáltunk? Nem a te nevedben
űztük ki az ördögöket? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát?
Én akkor kijelentem majd nekik, hogy nem ismertelek soha benneteket.
Távozzatok színem elől, ti, gonosztevők! Mert mindaz, aki meghallgatja
szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a
házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél,
és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki
viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba
emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött
az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak; az összedőlt, és nagy
romhalmaz lett belőle." Ezzel Jézus befejezte a hegyi beszédet. A
népsokaság elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanította őket,
mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az ő írástudóik.
Mt 7,21-29

Elmélkedés:

A mai evangélium mondásai és a homokra, illetve sziklára épített ház
példázata azt a kérdést veti fel, hogy ki Jézus igazi tanítványa. A
tanítványi élet egyik elme a hit. Jézus a követésére hívja meg az
embereket, de ez lehetetlen, ha valaki nem bízza rá életét, nem hisz
őbenne. Emellett a tanítványt cselekedetekre indítja hite. Az okos és
bölcs ember tehát hittel hallgatja Jézus szavait és az iránta való
szeretetből a hallottak szerint él és cselekszik. A tanítvány élete éppen
ezért a hit és a szeretet mindennapi megvalósítására, megélésére irányul.
Az isteni kegyelem által újjászületett ember Isten akaratának
teljesítésére és az ő törvényeinek való engedelmességre törekszik, ezzel
utánozva Jézusnak, a mesternek a magatartását.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Mindig soknak tartjuk,
amit mi teszünk másokért;
ellenben amit mások tesznek érettünk,
azt semmibe sem vesszük.
Úgy látszik, két szívünk van:
egy lágy, gyöngéd, engedékeny -
önmagunk számára,
és egy kemény, szigorú, zord -
embertársaink számára.
Szalézi Szent Ferenc
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. június 24., szerda

[Evangelium] 2009-06-24

2009. június 24. - Szerda, Keresztelő Szent János születése

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült.
Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr,
és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy
körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De
anyja ellenezte: "Nem, János legyen a neve." Azok megjegyezték: "Hiszen
senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!" Érdeklődtek erre
atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a
szavakat írta rá: "János a neve." Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig
megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta
Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg
az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla,
elgondolkodva mondta: "Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr
van vele." A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött és mindaddig a
pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett.
Lk 1,57-66. 80

Elmélkedés:

A négy evangélium közül egyedül Szent Lukács írása beszéli el részletesen
Keresztelő János születésének történetét. A többi evangélista inkább
fellépéséről ír, amelynek az volt a célja, hogy előkészítse a népet Jézus
jövetelére. Lukács azonban elbeszéli nekünk azokat a csodás jeleket,
amelyek János születésekor történtek, s amely jelek az mutatták, hogy e
gyermek születésével különleges idő jött el az üdvtörténetben. E születés
Isten irgalmasságának jele. A rokonok felismerték, hogy Erzsébettel milyen
irgalmas Isten, aki lehetővé tette, hogy gyermeke szülessen idős kora
ellenére is. János később Jézus jövetelét mondja meg előre, akinek
születésével az Isteni irgalmasság teljessége árad ki az egész emberiség
felé.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jézus, Isten Báránya, ma újra találkoztam veled. Tudom, ki vagy, mégsem
ismerlek igazán. Előttem állsz, hozzám jössz, de titok vagy számomra. Ki
vagy te, aki napról napra közelítesz felém? Ki vagy te, aki szelíd
bárányként elveszed bűneimet? Ki vagy te, aki a Szentlélek által mind a
mai napig titokzatosan jelen nagy életemben? Most hozzám költöztél, hogy
ismeretlenséged homálya vágyat ébresszen bennem, hogy újra és újra
keresésedre induljak. Nálam lakozol, hogy mind jobban megismerjelek, és
megismertesselek másokkal is. Tanúságot teszel magadról, hogy erőt adj
tanúságot tenni rólad. Hálát adok neked, hogy megelőzöl engem, így utat
mutatsz számomra. Járj előttem mindennap, hogy újra tanúskodhassam rólad.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. június 23., kedd

[Evangelium] 2009-06-23

2009. június 23. - Kedd

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne vessétek oda a szent
dolgokat a kutyáknak, és ne szórjátok gyöngyeiteket a sertések elé, hogy
lábukkal el ne tapossák azokat, és megfordulva, szét ne tépjenek titeket
is. Mindazt, amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is
tegyétek meg nekik! Ez ugyanis a Törvény és a próféták tanítása. A szűk
kapun menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a romlásba
visz, és sokan mennek be rajta. De milyen szűk a kapu és keskeny az út,
amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják!
Mt 7,6. 12-14

Elmélkedés:

A régi időkben a fallal körülvett városokba a kapun keresztül lehetett
bejutni. Pontosabban csak a barátként, jó szándékkal közelődöknek lehetett
bejutni a kapun át, az ellenség előtt azonban mindig bezárták. Az ég
kapuja kitárult, hogy Jézus eljöhessen közénk emberi világunkba, és nyitva
áll mindazok számára, akik be szeretnének jutni a mennybe. A kárhozat
ajtaja is nyitva áll, és sokan azt az utat választják amelynek végén ez
áll. Még azt sem mondhatjuk, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy hová
vezet az általuk választott életút. Felelősségünket nem csökkenthetjük
ilyen kijelentésekkel, hiszen pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy
életünk döntéseivel és cselekedeteivel milyen irányba tartunk. Melyik
utat, melyik kaput választom? Hová, milyen irányba visz életutam?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Add Uram, hogy lelkem szüntelenül Krisztus békéjének örvendjen;
hogy mindig nyugodtan és tiszta tekintettel nézhessek az emberek szemébe;
hogy számból csak tiszta beszéd, bátorító szó hangozzék;
hogy lépéseim biztosak, útjaim mindig egyenesek, határozottak legyenek;
hogy kezemet mindig szívesen nyújtsam, ha adni, segíteni kell;
hogy szívem kitáruljon, s az emberek szükségét megérezzem;
hogy értelmem éber és friss legyen az igazság - csak az igazság -
befogadására;
hogy akaratom mindig afelé vezesse gondolataimat, szavaimat, tetteimet,
ami fölemel!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. június 22., hétfő

[Evangelium] 2009-06-22

2009. június 22. - Hétfő

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne ítélkezzetek, hogy
fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal fognak
fölöttetek is ítélkezni, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd
nektek is. Miért látod meg embertársad szemében a szálkát, a magadéban meg
nem veszed észre a gerendát? Vagy hogyan mondhatod embertársadnak: "Hadd
vegyem ki szemedből a szálkát!", holott a te szemedben gerenda van?
Képmutató! Vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és csak azután láss
hozzá, hogy kivedd embertársad szeméből a szálkát!
Mt 7,1-5

Elmélkedés:

Jézus a mai evangéliumban egy szemléletes hasonlatot mond arról, hogy ne
mások hibáit nézzük, hanem a magunk vétkeit beismerve lépjünk rá a
megtérés útjára. Dicséretes dolog, ha valaki segíteni szeretne másoknak
hibáik kijavításában, de teljesen hiábavaló és hiteltelen a próbálkozás,
ha közben nem törekszik saját maga megjavítására. Könnyen abba a tévedésbe
eshetünk, hogy ítéletet alkotunk másokról, miközben mi talán még nagyobb
bűnösök vagyunk. És felmerül bennünk a kérdés, hogy egyáltalán mit tudunk
mi a másiknak segíteni abban, hogy kijavítsa gyengeségeit? S vajon ez
mennyit érhet, milyen eredményt hozhat ahhoz képest, ahogy Jézus segít
ugyanebben, amikor eltörli a bűnöket? Ha azt szeretnénk, hogy valaki
elinduljon a helyes úton, először magunk járjuk azt végi Jézussal.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jézus Krisztus, Isteni Üdvözítőnk, aki szent Egyházunk minden javát és
baját papjaidra bíztad, Neked ajánlom fel szívem legmélyebb áhítatával
lelki atyámnak és minden lelkipásztornak apostoli munkáját. Töltsd el
mindnyájunkat egyre növekvő életszentséggel. Adj nekik melegen érző
apostoli szívet. add, hogy telve legyenek szeretettel Irántad és a reájuk
bízott lelkek iránt, hogy Benned megszentelődve, minket, a reájuk bízott
lelkeket, biztosan elvezessenek Tehozzád.

________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (40.)
Már valóban régen jelentkeztem ezen rovattal, amit sokan hiányoltak.
Korábban szerettem volna, de arra számítottam, hogy előbb tudom közölni a
hírt, ami csak a múlt héten valósult meg: elkészült végre, fél év munkája
után plébániánk honlapja. Az oldalon részletesebben tájékozódhattok
mindarról, ami plébániánkon történik. A weboldal többek között lehetőséget
ad végre arra, hogy imaszándékainkat könnyen megosszuk a többi e-vangélium
listataggal. Kérek mindenkit, hogy ide írja fel a jövőben imakérésit. A
többiek, pedig itt találják meg, hogy kikért érdemes imádkozniuk. Talán ez
a kapcsolattartás is segít abban, hogy a virtuális közösségből lelki
közösség alakuljon. Az evangéliumra is itt lehet főként feliratkozni.
Tervezem, hogy az evangéliummal kapcsolatban is megoszthassuk egymással
véleményeinket fórum formában, de ennek megvalósításáig egy kis türelmet
kérek még.
Kis kórusunkkal járunk örömet szerezni más plébániákra is, a héten pedig
kirándulni megyünk Pannonhalmára.
Az úrnapi körmenetről már tettem fel képeket, s hamarosan lesznek még a
bérmálásról is.
És persze a link: http://zalalovo.plebania.hu
Szeretettel. István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. június 21., vasárnap

[Evangelium] 2009-06-21

2009. június 21. - Évközi 12. vasárnap

Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: "Keljünk át a
túlsó partra". Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézus magukkal vitték
úgy, ahogy ott volt a bárkában.
Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába
csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt.
Felkeltették és megkérdezték: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?"
Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: "Hallgass
el, nyugodj meg!" A szél elállt és nagy csendesség lett.
Ekkor hozzájuk fordult: "Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?"
Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: Ki lehet ez,
hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?"
Mk 4,35-41

Elmélkedés:

Viharzónában
Az amerikai katasztrófafilmek egyik típusában a hősök tengeri viharba
kerülnek. A nyugodt halászásra indulók hirtelen azt veszik észre, hogy kis
bárkájuk viharzónába került, s ők igazi életveszélyben vannak. S miközben
megpróbálnak szembeszállni a természet fékezhetetlen erejével, egy másik
csapat halálmegvető bátorsággal indul útnak egy kis mentőhajóval, hogy
szembeszállva a toronymagas hullámokkal megmentsék a bajbajutottakat, s
persze ők is bajba kerülnek. Mind a halászok, mind a mentőcsapat tagjai
láttak már, tapasztaltak már nagy tengeri viharokat, de ez a vihar
mindennél pusztítóbb, mindennél hevesebb, ez az évszázad vihara. A film
végére persze elcsitul a rettenetes vihar és a hősök megmenekülnek.

A mai vasárnap evangéliuma természetesen nem egy film forgatókönyve, de
itt is egy tengeri viharról van szó. A jelenet hősei az apostolok, akik
éjnek idején mesterükkel átkelnek a Genezáreti-tó túlsó partjára, de
közben heves vihar támad. Miközben Jézus nyugodtan alszik, az apostolok
halálveszélyben érzik magukat. A megoldást természetesen Jézus adja, aki
lecsendesíti a háborgó vizeket és elnémítja a tomboló szeleket. A
katasztrófafilmekkel ellentétben a vészhelyzet nem magától oldódik meg egy
idő után, hanem Jézus csodájának köszönhetően történik a megmenekülés.

A történet egyik érdekes eleme az, hogy Jézus alszik. Gondolhatnánk, hogy
elfáradt, hiszen az egész napot igehirdetéssel, az emberek tanításával
töltötte. Azt is vélhetnénk, hogy este van már, s ez indokolja az Úr
alvását. Márk evangélista azonban úgy írja le az eseményt, hogy világos
legyen számunkra, hogy Jézus nem azért alszik, mert fáradt vagy mert
álmos, hanem ez az alvás Jézus nyugalmának és a természet feletti
uralmának a jele. Nyugodtan alszik, mert életét nem veszélyeztethetik a
természet erői sem, hiszen egyetlen szavával képes parancsolni nekik.

Az elbeszélés másik érdekessége, hogy amennyire nyugodt Jézus, olyannyira
nyugtalanok tanítványai, s éppen ez okozza a jelenet feszültségét. A
tanítványokat halálfélelem tölti el, azt gondolják, hogy ők is és Jézus is
hamarosan odavesznek a vízben. Jézus viszont semmit sem érzékel a
veszélyből, ami akár őt, akár apostolait fenyegetné. Az elbeszélés
csúcspontján a tanítványok Jézushoz fordulnak és segítségét kérik. Amikor
Jézus felébred, azonnal felismeri a veszélyt és cselekszik. De nem csupán
a természet ereje jelentette itt a veszélyt. Az ószövetségi idők embere és
a Jézus korabeli emberek a természet erőiben a gonosz támadásait vélték
felismerni. Jézus az igazi veszélyt a gonosz támadásában látja, aki az
emberek vesztét akarja. A megoldás tehát nem lehet más, mint a gonosz
megfékezése. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a vihar lecsendesítésére Jézus
a "hallgass el és nyugodj meg" kifejezést használja, amely szófordulat az
ördögűzéseknél fordul elő. Gondoljunk csak arra a csodára, amikor a
kafarnaumi zsinagógában egy tisztátalan lélek által megszállt emberből
ezekkel a szavakkal űzte ki az ördögöt: "Némulj el és menj ki belőle!" (Mk
1,25).

Az az elgondolás, amely szerint a természet ártó erőiben a gonosz
tevékenykedik az ember kárára, lehetőséget ad nekünk arra az értelmezésre,
hogy a tanítványok itt valójában kísértést szenvedtek, de ezt a próbát nem
állták ki, s ennek oka hitetlenségük volt. Ezek szerint a történet egyik
tanulsága az lehet a keresztény ember számára, számunkra, hogy az élet
viharaiban mi is kísértéseket szenvedünk. Jézus pedig jogosan veti
szemünkre hitetlenségünket, ha nem bízunk gondviselő szeretetében, s
félelmeink nagyobbak a bizalmunknál.

A keresztény hitszónokok és szentírás magyarázók másik kedvelt értelmezése
szerint a vihar lecsendesítése Jézus isteni és emberi természetére világít
rá. A bárkában emberként alszik, de Istenként fékezi meg a természetet, s
a gonoszt.

S végül egy harmadik magyarázatot is említsünk meg, amely a hajót az
egyház közösségével azonosítja. Az egyház hajója, benne a hívők
sokaságával, mint utasokkal, a földi világ tengerén haladva számos
veszélybe kerül, amíg csak meg nem érkezik végső céljához. Az Egyház
közösségének egyedül Jézus adhat biztonságot, egyedül ő teremthet
nyugalmat. Az Egyház tagjaiként és Jézus útitársaiként az apostolokhoz
hasonlóan mi is megtapasztalhatjuk, hogy időnként viharzónába kerülünk, s
egyedül Jézus adhatja meg nekünk a szerencsés célba érkezést. A
hitetlenség viharzónája ott kezdődik, amikor a gyávaság és a félelem
megakadályoz minket abban, hogy Jézussal elinduljunk és néha a világ
veszélyes vizeire is kievezzünk, ahol az evangélium hirdetése volna a
feladatunk. A hívő ember viszont mit sem törődik a viharzónákra
figyelmeztető előrejelzésekkel, mert tudja, hogy élete Jézus mellett
biztonságban van, s ha vele egy csónakban marad, azaz, ha hittel megőrzi a
kapcsolatot a Jézus által alapított Egyházzal, akkor biztosan célba érhet,
s eljuthat az üdvösségre.

Befejezésül volna egy kérésem. XVI. Benedek pápa a múlt pénteken, Jézus
szívének ünnepén Rómában megnyitotta a Papok évét, amely a mi
egyházmegyénkben is elkezdődött. A most kezdődő papok évét plébániánkon a
jövő vasárnap fogjuk megnyitni. Kérem, hogy erre az alkalomra mindenki
készítsen odahaza egy kis hajtogatott papírcsónakot és hozza el a
szentmisére. Majd kiderül, hogy miért, ne legyünk most túlzottan
kíváncsiak. Aki már elfelejtette, hogy hogyan kell készíteni ezt az
egyszerű játékot, nyugodtan kérjen segítséget a gyerekektől vagy az
unokáktól. Teljesen mindegy, hogy milyen papírból készül, az a lényeg,
hogy mindenki hozza el szépen magával ezt a papírcsónakot a jövő vasárnapi
szentmisére.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, Jézus, engedd, hogy Benned találjam meg megnyugvásomat, mert egyedül
Te vagy a béke. Rajtad kívül csak viharok és zavarok találhatók itt a
földön, Te azonban a legfőbb jó vagy, a szív öröme örökkön örökké.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum