2011. július 16., szombat

[Evangelium] 2011-07-16

2011. július 16. - Szombat

A félkezére béna ember szombatnapon történt meggyógyítása után a
farizeusok kivonultak a zsinagógából, és maguk között arról tanakodtak,
hogyan okozhatnák Jézus vesztét. Jézus tudta ezt, ezért eltávozott
onnét. Sokan azonban utána mentek, és ő valamennyiüket meggyógyította,
de megtiltotta nekik, hogy nyíltan beszéljenek róla. Így beteljesedett
Izajás próféta jövendölése:
„Ez az én szolgám, akit kiválasztottam,
szeretett fiam, akiben kedvem telik.
Kiárasztom rá lelkemet,
és ítéletet hirdet a nemzeteknek.
Nem vitatkozik, és nem kiabál;
szavát sem hallják a tereken.
A megroppant nádszálat nem töri el,
a pislákoló mécsbelet nem oltja ki,
míg csak győzelemre nem viszi az igazságot.
Az ő nevében bíznak a nemzetek."
Mt 12,14-21


Elmélkedés:
Mivel a bénakezű ember meggyógyítása szombaton történt, ellenérzés
támad a farizeusokban, mert Jézus megszegte a szombati nyugalmat. A nép
viszont mit sem törődik ezzel, sőt, egyre többet mennek Jézushoz a
gyógyulás reményében. A Mester azt kéri a meggyógyítottaktól, hogy ne
beszéljenek az esetekről és ne híreszteljék azokat. Vajon miért kéri
ezt?
Egyrészt az lehet a kérés hátterében, hogy nem akar nyílt összetűzésbe
keveredni a farizeusokkal és a vallási vezetőkkel, nem akarja még
inkább önmaga ellen hangolni őket. De az is lehet indokolhatja a
kérést, hogy Jézus nem akar hivalkodni cselekedetével és nem szeretne
feltűnést kelteni a nép körében. Jobban szeretné ugyanis, ha tanítására
és nem csupán a csodákra figyelnének az emberek. Emellett természetesen
Máté evangélista magyarázata is igaz, aki a próféta jövendölések
beteljesedését látja Jézus tetteiben és személyében.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Ima a Szűzanyához papokért
Óh Mária, papok királynője, könyörögj érettünk, nyerj sok és szent
papot. Hiszem, hogy egy Isten van három személyben, hogy Isten Fia
emberré lett, a kereszten meghalt, hogy bennünket megmentsen, hogy a
jókra mennyország vár és a gonoszokra pokol. E végtelen fontosságú
tanok hirdetésére kérj, eszközölj ki tanítókat, apostolokat az Úrtól!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. július 15., péntek

[Evangelium] 2011-07-15

2011. július 15. - Péntek

Húsvét táján az egyik szombaton Jézus vetések között járt
tanítványaival együtt. Tanítványai megéheztek, tépdesni kezdték a
kalászokat, és eszegették. Ennek láttára a farizeusok megjegyezték:
„Nézd, tanítványaid olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni!"
Jézus erre megkérdezte: „Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor
társaival együtt megéhezett? Hogyan ment be Isten házába, és hogyan
ette meg a kitett kenyereket, amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem
lett volna szabad megennie, csak a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a
törvényben, hogy a papok szombatonként a templomban megszegik a
szombati nyugalmat, anélkül hogy vétkeznének? Mondom nektek: a
templomnál is nagyobb van itt. Ha pedig értenétek, mit jelent a mondás:
„Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!", akkor sohasem ítéltétek volna
el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is."
Mt 12,1-8


Elmélkedés:
A mai evangéliumban Jézus szembekerül a farizeusokkal, mivel
tanítványai olyat tesznek, amit a törvények szerint e napon nem volna
szabad. Az Ószövetség valójában egy nagyon egyszerű parancsot tartalmaz
a szombatra vonatkozóan, amely szerint ezt a napot Istennek kell
szentelni, nem szabad dolgozni és pihenni kell, mert a teremtést
követően Isten is e napon pihent meg (vö.: Kiv 20,8-11 és MTörv
5,12-15). Ezt az egyszerű szabályt a rabbik meglehetősen kibővítették
azzal, hogy 39 különböző tiltott munkát határoztak meg, amelyeket nem
volt szabad végezni, köztük az aratást is.
A törvényi szabályozás túlzását követve a farizeusok ebben a konkrét
esetben a kalászok eszegetését is aratásnak minősítették, amellyel az
volt a céljuk, hogy elítéljék Jézus tanítványainak cselekedetét, s
egyúttal Mesterüket is, aki ezt megengedte nekik.
Jézus nem a szombat megszentelése ellen beszél, hanem a farizeusi
túlszabályozást ítéli rossznak. Ugyanakkor Jézus kifejezi, hogy a heti
pihenőnapnak a megtartása, a szombat megszentelése nem merülhet ki az
áldozatbemutatással, hanem e mellé az irgalmasság gyakorlásának kell
párosulnia.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Ima papi hivatásokért
Jézus, Urunk, Te azt mondottad, kérjétek az aratás urát, hogy
munkásokat küldjön földjébe. Esedezve kérünk, szaporítsd országunkban a
papi hivatásokat, Te, ki annyira óhajtod, hogy isteni Szíved
szeretetének és irgalmasságainak hullámai eláradjanak a lelkeken, add
kegyesen, hogy hívásodat a társadalom minden osztályában meghallják. A
munkás és birtokos fia egyaránt. Mind a kettőnek szüksége van. Adj,
kérünk, nagylelkű és áldozatkész papokat, imádságos és áldozatos
eucharisztikus életeddel a legbensőbben egyesülve, hogy
tevékenységükkel Isten dicsőíttessék, lelkeket mentsünk és hazánkat
megújítsuk. Ezért kérünk Téged, óh Jézus, örök pap a Te szentséges
Anyád, a Papok Királynéjának közbenjárására. Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. július 14., csütörtök

[Evangelium] 2011-07-14

2011. július 14. - Csütörtök

Jézus egy alkalommal így fejezte be tanítását: Jöjjetek hozzám
mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én
felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem,
mert én szelíd vagyok és alázatos szívű és nyugalmat talál lelketek.
Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű.
Mt 11,28-30


Elmélkedés:
Tanuljatok tőlem – szól hozzánk Jézus a mai evangéliumban. Mire
vonatkozik kijelentése? Mit érdemes tőle megtanulnunk? Kortársai
gyorsan észrevették, hogy a falvakat és városokat bejáró Jézus
nagyhatású Tanító volt, akire odafigyeltek az emberek. Tanításában
különleges hatalom rejlett, amely isteni küldetését jelezte. Szavainak
olyan ereje volt, amely felülmúlt minden emberi bölcsességet, s
amelynek nem tudtak ellentmondani.
Nem csupán tanítására és annak mondanivalójára érdemes odafigyelnünk,
hanem egész életmódját érdemes megtanulnunk. Az emberekkel való
magatartása, türelme, szelídsége, alázata, engedelmessége, állandó
Istenre-figyelése, megbocsátó irgalma min-mind tananyag számunkra.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Hálát adunk neked, Atyánknak,
az életért és az ismeretért,
amelyet nekünk, szolgáidnak
Krisztus által kinyilatkoztattál;
dicsőség legyen neked mindörökké!
Ókeresztény ima
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. július 13., szerda

[Evangelium] 2011-07-13

2011. július 13. - Szerda

Abban az időben Jézus így fejezte be tanítását: Magasztallak téged,
Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak
elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez
neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki
más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a
Fiú ki akarja nyilatkoztatni.
Mt 11,25-27


Elmélkedés:
Beszédének befejezéseként Jézus a mennyei Atyát magasztalja azért, hogy
isteni életének titkait feltárta az emberek előtt. Ezt a titkot emberi
gondolkodásunkkal nem volnánk képesek sohasem megérteni vagy
kikövetkeztetni. A kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy Isten
bemutatkozik nekünk, feltárja előttünk életét, elmondja, hogy ki ő
valójában, megismerteti önmagát velünk. E folyamat Jézus Krisztusban
éri el a tetőpontját, aki emberré lesz, hogy még közelebb kerüljön
hozzánk, s ezáltal megismerjük őt. Jézus az, aki a legtöbbet árul el
Isten titkából személyével és szavaival. Küldetésének azt tartja, hogy
megismertesse velünk, emberekkel az igaz Istent. Ha meg akarom ismerni
Istent, mindenekelőtt Jézust kell megismernem.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Én csak szegény bűnös vagyok, Uram,
de mihelyt szólítalak,
kegyelmeddel és irgalmaddal
egészen elárasztasz engem.
Legnagyobb boldogságomról mondanék le,
ha nem törekednék arra,
hogy mindig csodálatos
jelenlétedben éljek! Ámen.
Kolumbusz Kristóf

________________________________
\
Aktuális:
Kedves Barátaim az e-vangélium listán!
Miközben naponta olvassátok az e-vangéliumot és növekszik közösségünk,
a háttérben továbbra is fáradozok az evangélium terjesztésén. Tavaly a
határon túli magyarok evangelizációja volt a cél, amelyet a ti
támogatástoknak köszönhetően sikerült megvalósítani. Köszönöm!
Idén a fiatalok evangelizációja terén szeretnék előrelépni. Egészen
újszerű dolgok látnak napvilágot a közeljövőben e területen. Egy kis
csapattal hónapok óta dolgozunk, s már az utolsó fázisba léptünk. Nem
találtuk fel a spanyolviaszt, de új fórumot hozunk létre. A többi még
titok. Olyan dolgokat tanultam az utóbbi időben, amiről 4 hónapja még
fogalmam sem volt, de érzem a lehetőséget.
Benedek pápa a kommunikációs világnap alkalmából azt írta üzenetében,
hogy az Egyház az interneten való jelenlétével ne "pillanatnyi
látványosságot" adjon az embereknek, hanem az evangéliumot, mint
"mindennapi lelki táplálékot". 7 évvel ezelőtt éreztem rá erre, amikor
2004. július 9-én elindítottam az e-vangélium küldést. Szombaton
lettünk 7 évesek! Istennek legyen hála!
Kérem, hogy akinek van rá lehetősége és fontosnak tartja az ügyet,
támogassa a fiatalok evangelizációját! Köszönöm a nagylelkűséget!
Szeretettel: István atya
Adományát elküldheti:
1. On-line plébániánk honlapján: http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Kérem, válassza az adomány lehetőséget, majd az adomány céljánál
jelölje meg: e-vangélium
2. Átutalással:
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Kérem, a közlemény rovatban feltüntetni: e-vangélium
Külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472 0000
0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB
3. Postai utalvánnyal:
Cím: Zalalövői Plébánia, H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Kérem, a közlemény rovatban feltüntetni: e-vangélium
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. július 12., kedd

[Evangelium] 2011-07-12

2011. július 12. – Kedd

Jézus egyszer így korholta azokat a városokat, amelyekben a legtöbb
csodát tette, és mégsem tartottak bűnbánatot: Jaj, neked, Korozain!
Jaj, neked, Betszaida! Ha Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a
csodák, amelyek nálatok történtek, már régen bűnbánatot tartottak
volna, szőrzsákba öltözve és hamuba ülve. Mondom nektek: Tirusz és
Szidon városának tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. És
te, Kafarnaum! Azt hiszed, az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha
Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, mind a mai napig
fennállna. Azt mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az
utolsó ítélet napján, mint neked, Kafarnaum.
Mt 11,20-24


Elmélkedés:
Három város végső sorsáról beszél Jézus a mai evangéliumban. Az
evangélista szerint Korozainban, Betszaidában és Kafarnaumban tette
Jézus a legtöbb csodáját, de mindez kevés az ítélet elkerülésére. Jézus
úgy szólítja meg a városokat, mintha személyek volnának, hiszen
valójában a városokban élő embereknek szól figyelmeztetése. A végső
időkben történő elítélés oka az, hogy a városok lakosai nem tartottak
bűnbánatot. Bizonyára örömmel fogadták, hogy Jézus meggyógyította
betegeiket, de azt már nem hallgatták szívesen, amikor a megtérésről és
a bűnbánatról beszélt.
A megtérés és a bűnbánat Jézus igehirdetésének központi eleme. Már
Keresztelő János, az előfutár is a bűnbánat keresztségét hirdette,
amikor a megváltó jövetelét előkészítette, s maga Jézus is így kezdi
nyilvános működését: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban". Az
apostolokat is azzal indítja útnak, hogy hirdessék az embereknek hogy
térjenek meg, mert elközelgett az Isten Országa, s ma is rendszeresen
elhangzik e felszólítás.
Vajon meghalljuk-e Jézus bűnbánatra hívó szavát?
© Horváth István Sándor


Imádság:
Irgalmas Uram, jóságos Uram, bátorságot adtál, hogy megérezzem: neked
szükséged van rám. Adj erőt, hogy szeretni tudjam a társadalom
kivetettjeit, úgy, ahogyan te szeretsz engem.
Add, hogy megértsük: neked szükséged van ránk, és nekünk is szükségünk
van egymásra!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. július 11., hétfő

[Evangelium] 2011-07-11

2011. július 11. – Hétfő, Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje

Egy alkalommal: Péter megkérdezte: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és
követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?" Jézus így válaszolt: „Bizony,
mondom nektek: ti, akik követtetek engem a világ megújulásakor, amikor
az Emberfia dicsőséges trónjára ül, együtt ültök majd vele tizenkét
trónon, hogy ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett. Sőt mindaz,
aki elhagyja értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját,
gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, és elnyeri majd az örök
életet."
Mt 19,27-29


Elmélkedés:
Kissé eviláginak tűnik az apostolok kérdése, amikor azzal kapcsolatban
érdeklődnek Jézustól, hogy „mi lesz a jutalmuk" azért, hogy mindenüket
elhagyva követik őt. De ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor
felfedezhetjük önmagunkban is ezt a gondolkodásmódot. Miért érdemes
kereszténynek lenni? Miért érdemes Krisztus követőjeként élni? Miért
érdemes vállalni életünk keresztjét, a lemondásokat és a
próbatételeket? Mi lesz a jutalmunk mindazért, amiről lemondunk? Mit
kapunk cserébe Istentől életáldozatunkért?
S bár evilágiak a kérdések, a válasz mégsem az, hiszen a jutalom maga
Isten és az ő szeretete. Minden hiányt és űrt bennünk önmagával tölt be
Isten, aki a legnagyobb kincsünk, s aki „minden kincset megér". Isten
önmagát adja nekünk már ebben a világban is, és a vele való örök
együttlét lesz a mennyországban is a jutalom.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Bölcs tanítónk, Szent Benedek, világíts,
Krisztusnak fényét a világba hintsd szét,
híven ismernünk e hitet, segíts meg,
s töltsd be szívünket!
Népeket tettél egyazon családdá,
felvirágzott így a tökéletesség,
és szelíden lett követőid éke
Krisztus igája.
Szent szabályoddal szabadok s rabszolgák
Jézusunknak hű követői lettek;
s megvalósult bölcs Regulád világa;
munka, imádság.
Így vezéreld szent akaratra néped,
egy közösségben egyetértve éljünk,
és erősödjék az öröm közöttünk,
hozva a békét.
Zengje énekszó az Atyát Fiával,
és a Szentlelket, vigaszát ki adja:
ők díszítettek kegyelemmel téged
gazdagon áldva. Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. július 10., vasárnap

[Evangelium] 2011-07-10

2011. július 10. – Évközi 15. vasárnap

Abban az időben:
Jézus elment hazulról, és leült a tó partján. Hatalmas tömeg gyűlt
össze, ezért beült egy csónakba, a tömeg pedig ott állt a parton. Ekkor
példabeszédekben sok mindenre oktatta őket: „Íme, kiment a magvető
vetni. Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az ég
madarai, és ezeket mind megették. Némely szem kövek közé esett, ahol
nem volt elég termőföld. Ezek hamar kikeltek, hisz nem volt mély a
föld. Majd amikor a nap fölkelt és forrón tűzött, kiégtek, mert nem
volt gyökerük. Voltak szemek, amelyek tövisek közé estek, és amikor
nőni kezdtek, a tövisek elfojtották őket. De a többi szem jó földbe
hullott, és termést hozott: az egyik százszorosat, a másik
hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat. Akinek van füle, hallja
meg!"
Ekkor odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: „Miért beszélsz
hozzájuk példabeszédekben?" Ő így válaszolt: „Nektek adatott meg, hogy
megismerjétek a mennyek országa titkait, nekik ez nem adatott meg. Mert
akinek van, annak még adnak, hogy még több legyen neki; de akinek
nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk
példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, hallgassanak, de ne
halljanak, és ne értsenek, és így beteljesedjék rajtuk Izajás próféta
jövendölése:
Hallván hallotok, és mégsem értetek,
nézvén néztek, de mégsem láttok;
megkérgesedett ugyanis e népnek szíve:
Fülükkel restül hallanak,
szemüket behunyják,
hogy a szemükkel ne lássanak,
fülükkel ne halljanak,
és a szívükkel ne értsenek,
s meg ne térjenek, hogy meggyógyítsam őket.
De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek, mert hall!
Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti
láttok, – és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, – és nem
hallotta.
Hallgassátok meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják
a mennyek országáról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a
gonosz, és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek Ez az, ami az
útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja
ugyan a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne
gyökeret, csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás,
üldözés éri, csakhamar eltántorodik. A tövisek közé esett mag az, aki
meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja
azt benne, és gyümölcs nélkül marad. Végül a jó földbe hullott mag az,
aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz: az
egyik százszorosat, a másik hatvanszorosai, a harmadik
harmincszorosat."
Mt 13,1-23


Elmélkedés:
Isten szavának hirdetői
A magvetőről szóló példabeszéd azon ritka szentírási történetek közé
tartozik, amelyet Jézus pontosan megmagyaráz. A Máté evangélista által
lejegyzett részletes magyarázatból megtudjuk, hogy az útszélre esett
magok azt jelképezik, hogy egyesek nem értik meg igazság tanítását és
azt a gonosz kitépi szívükből. A kövek közé hullott magok pedig azokat
jelképezik, akiknek szívében nem tudott gyökeret verni a tanítás, és
nem voltak képesek arra, hogy ezen tanítás szerint alakítsák életüket.
Harmadszor pedig arról szól a tanítás, hogy az evilági gondok tövisként
elfojtják a kikelő magokat és lehetetlenné teszik a növekedést. S
végezetül ott vannak a sokszoros termést hozó magok, amelyek a tanítás
szerint élő embereket jelképezik. Jézus magyarázatából azonban kimarad,
hogy ki a magvető?
Mivel a mi Urunk nem fedi fel a példázat magvetőjének kilétét, és
emiatt kíváncsiság ébred bennünk, ezért rögtön megnézzük, hogy Márk,
illetve Lukács evangélista hogyan írja le ugyanennek a példázatnak a
magyarázatát. Márk evangélista egészen hasonlóan írja le a
magyarázatot, egy fontos többletet mégis tartalmaz írása, mégpedig azt,
hogy a megvető az igét veti, azaz az istentől jövő tanítást. De az ő
elbeszéléséből sem tudjuk, meg, hogy ki a magvető. A Lukács szerinti
leírással sem jutunk előbbre, ő is a különféle talajra esett magokról
ír, de ő sem említi meg, hogy Jézus elárulta volna, hogy ki a magvető.
Ki a magvető? Kiről beszél Jézus a példázatban? Ezt könnyen
kitalálhatjuk. Ha ugyanis a mag az Isten szava, az Isten tanítása,
akkor a magvető az, aki Isten szavát hirdeti, aki Isten tanítását
elhinti az emberi szívekbe. Ezek szerint a magvető mindenekelőtt maga
Jézus, aki nyilvános működése alatt az embereket tanította, és azt
hirdette nekik, amit az Atya rábízott. Ebből azonban nem szabad arra
következtetnünk, hogy mi csupán az isteni üzenet címzettjei vagyunk,
hiszen ennek az üzenetnek a hirdetőivé kell válnunk. Igen, mi is
magvetők vagyunk, akik arra kapunk meghívást, hogy Isten szavát
hirdessük a világban.
Úgy érzem, hogy ezen a ponton egy fontos kitételt kell tennünk. Ha
Isten szava az Egyházra bízott szó, akkor mi nem magánemberként, hanem
az Egyház tagjaiként vagyunk ennek az isteni szónak a hirdetői. Az
Egyház az isteni szó befogadója és hirdetője. Mindenekelőtt az
Egyháznak jó talajjá kell válnia, hogy sokszoros termést hozhasson a
hiteles igehirdetés által. Ugyanígy nekünk is jó talajjá kell válnunk,
hogy szívünkben bőséges termést hozzon Isten üzenete.
Az isteni szó megszólaltatásának kiváltságos helye a liturgia, azon
belül is különösen a szentmise, amely során az Egyház hivatalos
képviselője a pap miután felolvasta az Isteni üzenetet, a
prédikációban, illetve a homíliában meg is magyarázza azt, amely
magyarázat megfelel az Egyház több évszázados hagyományának. Ennek
megfelelően az Isten Szavához kapcsolódó feladatokat nem szabad
összekeverni. A hívők feladata az, hogy figyelmesen és nyitott szívvel
hallgassák a tanítást és elmélkedjenek róla. Ehhez nyújt segítséget a
papok szolgálata, akik a papszentelésben megkaptuk a tanítás feladatát,
amelyet az Egyház megbízásából és nevében végzünk. A prédikációnak az a
célja, hogy megmutassuk Krisztust. Azt a Krisztust, akit megismertünk,
s aki személyesen szól hozzánk. E benső hallgatás, odafigyelés nélkül
teljesen eredménytelen volna az igehirdetés.
Befejezésül még egy gondolatot szeretnék mondani. Kétségtelen tény,
hogy az igehirdetés eredményessége nagy mértékben függ az
igehirdetőtől, az ő felkészültségétől és buzgóságától. Emellett
ugyanígy függ a hallgatótól is, miként éppen a magvetőről szóló
példabeszéd erre rámutat. Ha rossz talajra hull a mag, akkor nem hoz
termést, de ha jó talajba kerül, akkor sokszoros termést hoz. Vajon az
én szívem milyen talaj?
© Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, Jézus! Szeretném, ha tanításod jó talajra hullna a szívemben!
Add, hogy mindig nyitott szívvel hallgassalak és segíts, hogy tanításod
szerint éljek! Segítsen engem a Szentlélek a tanítás hűséges
hallgatásában, megértésében, megélésében és bátor hirdetésében!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum