2017. május 27., szombat

[Napi e-vangelium] 2017-05-27

2017. május 27. - Szombat

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom
nektek: Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek.
Mindeddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és kaptok, hogy
örömötök teljes legyen! Ezeket hasonlatokban mondtam nektek. Eljön az
óra, amikor már nem hasonlatokban szólok, hanem nyíltan beszélek az
Atyáról. Azon a napon majd az én nevemben kértek, és nem mondom azt
nektek, hogy én kérem értetek az Atyát. Hiszen az Atya szeret titeket,
mivel ti is szerettetek engem, és hittétek, hogy az Istentől jöttem.
Eljöttem az Atyától és a világba jöttem. Most elhagyom a világot, és
visszatérek az Atyához.
Jn 16,23b-28
Elmélkedés:
A mai evangélium Jézus búcsúbeszédének egy részletét tartalmazza,
amelyből újabb lényeges dolog derül ki: az Atya szeret minket és
teljesíti a Jézus nevében hozzá intézett kéréseinket. Ezt mondja a mi
Urunk: "Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek."
Az Atyának ez az ajándéka teljessé teszi örömünket. A Szentlélek
bennünk, a lelkünkben végzett munkájának eredményeként juthatunk el a
teljes örömre. A Lélek úgy dolgozik, hogy átalakítja szívünket és
lelkünket, új úton indít el, amelyen végighaladva eljuthatunk Istenhez,
embertársainkhoz és önmagunkra találunk. Ezen az úton felfedezhetjük,
hogy az Atya szeret minket, Krisztushoz tartozunk és a Szentlélek
megerősít bennünket, s mindezzel már el is jutottunk az igazi lelki
örömre, az öröm teljességére.
Ezt az örömöt csak akkor tapasztalhatjuk meg, ha engedjük, hogy a Lélek
elvégezze bennünk e csendes munkát! Hitünk szerint a megváltást Jézus
Krisztus keresztáldozata, kereszthalála gyümölcseként nyerjük el
Istentől. Ugyanakkor a megváltás állandó folyamat is az ember szívében
és tudatában, amelyet a Szentlélek végez. Hálás szívvel gondolunk az Úr
áldozatára, amely megnyitja számunkra az üdvösség kapuját. Engedjük
bátran, hogy megérintsen minket a megváltottság öröme!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Istenünk, segíts, hogy örömhíredet hirdethessük! Add, hogy hívásodra
mindig figyelni tudjunk! Te azt kívánod, hogy az emberek szabadon
kövessenek téged. Nyisd meg, kérünk, az emberek szemét, hogy meglássák
az evangélium fényét. Nyisd meg az emberek szívét, hogy befogadják a te
igéd igazságát, és boldogok legyenek, mert az örömhírben életet
találnak.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170527.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. május 26., péntek

[Napi e-vangelium] 2017-05-26

2017. május 26. - Péntek

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom
nektek: ti majd sírtok és jajgattok, a világ azonban örülni fog. Ti
szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul. Az asszony is, amikor
szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; de amikor megszülte
gyermekét, már nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember
született a világra. Így ti is most szomorkodtok ugyan, de majd
viszontlátlak titeket. Akkor örülni fog szívetek, és örömeteket senki
sem veszi el többé tőletek. Azon a napon már nem lesz több
kérdeznivalótok tőlem.
Jn 16,20-23a
Elmélkedés:
Szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul - szól hozzánk Jézus az
evangéliumban. A Szentírásban a szomorúság egy Istentől távoli életet
és a bűn állapotát jelenti. Az öröm pedig annak a jele, hogy az ember
Isten közelségében él és megkapja Istentől azokat az adományokat,
amelyek szükségesek lelki fejlődéséhez. A bölcs ember kerüli az előzőt
és keresi Isten közelségét, barátságát. Az apostolok számára a
szomorúság forrása Jézus közeli távozása. De távolléte nem fog örökké
tartani, hiszen a halála után harmadnapon feltámad és újra láthatják
tanítványai. Ez a viszontlátás újra örömmel tölti majd el őket, s ily
módon valóban örvendezéssé alakul át szomorúságuk.
A keresztény embernek nincs oka az elkeseredésre és az életuntságra,
még a nehéz helyzetekben sem, hiszen Isten minden szomorúságunkat és
elkeseredésünket örömmé tudja változtatni, mégpedig olyan örömmé, ami
nem múlik el, s amelyet senki sem tud elvenni tőlünk.
Lelki fejlődésünknek íme ez az útja: Isten szeretetté alakítja át a
szenvedésünket, s halálunkat, amit mi emberi szempontból a legnagyobb
szenvedésnek tartunk, a legnagyobb jóvá alakítja át, amikor feltámaszt
minket, s az örök boldogságnak válunk a részeseivé. Engedjük, hogy
Isten a lelkünkhöz érjen! Engedjük, hogy szenvedéseinket örömmé
változtassa!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te összegyűjtöd és őrzöd nyájadat, az Egyházat,
és fáradhatatlanul indulsz az eltévedt bárányok után, hogy visszavezesd
őket a közösségbe. Ismered és nevén szólítod mindazokat, akik nyájadhoz
tartoznak. Te vagy a Jó Pásztor, aki a kereszten életedet adtad
juhaidért, az emberekért. Hívj fiatalokat a papságra, hogy téged
követve egész életükkel megmutassák a világnak és nekünk szereteted!
Segíts minket, hogy a papjaid által hirdetett evangéliumhoz méltóan
éljünk!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170526.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. május 25., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2017-05-25

2017. május 25. - Csütörtök

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: "Még egy kis idő és már
nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem, (mert az
Atyához megyek.)" Tanítványai erre így tanakodtak: "Mit akar mondani
ezzel: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és
viszontláttok engem? És hogy: Az Atyához megyek? Mit jelent az, hogy:
Még egy kis idő? Nem értjük, mit beszél." Jézus észrevette, hogy
kérdezni akarják, így szólt tehát hozzájuk: "Azon tanakodtok, hogy azt
mondtam: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő
és viszontláttok engem? Bizony, bizony, mondom nektek: Sírni fogtok és
jajgatni, a világ pedig örül. Szomorkodni fogtok, de szomorúságtok
örömre fordul."
Jn 16,16-20
Elmélkedés:
Jézus az utolsó vacsorán arról beszél apostolainak, hogy egy "kis idő"
után már nem fogják látni. Ez a "kis idő" a vacsorától a nagypéntek
délutánig, vagyis Jézus kereszthaláláig terjed. Ebben a rövid
időszakban még láthatják őt, de utána nem fogják látni egy rövid ideig.
Ez utóbbi, második "kis idő" pedig nagypéntektől húsvétvasárnap
hajnalig tart, amely időszakban nem fogják látni övéi az Urat. Húsvét
hajnalán azonban újra láthatják, de ekkor már nem földi, testi
alakjában fog nekik megmutatkozni, hanem dicsőséges feltámadt testében.
A viszontlátásról azért beszél Jézus, hogy megvigasztalja őket, és ne
vegyen erőt rajtuk a reménytelenség, amikor szenvedését és halálát
fogják látni. A feltámadás megtapasztalása és a Feltámadottal való
találkozás feloldja a tanítványok szomorúságát és örömmel tölti el
őket. Feltámadása után Jézus szintén csak egy kis ideig, mintegy
negyven napig marad a világban, majd visszatér az Atyához a mennybe.
Elmenetele a feltétele annak, hogy eljöjjön hozzánk a Szentlélek, aki
az Úr művét fogja folytatni a világban. A tanítványokat és minket is
öröm tölt el. Örömünk egyik oka, hogy küldetését befejezvén Jézus
visszatér Atyjához, másik oka pedig, hogy Szentlelke által örökre
velünk marad. Megvan-e bennem az öröm, ha Jézussal találkozok?
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Jézusom, neked szentelem szívemet, zárd a tiédbe. Szívedben akarok
lakni, szíveddel akarok szeretni, szívedben akarok élni. Szívedből
akarom meríteni az igazi szeretetet, mely felemészti szívemet: benne
erőt, világosságot, kedvet és igazi vigasztalást fogok találni.
Jézusom, szívem a te szíved szeretetének oltára legyen, oltár, amelyen
magamat neked áldozom. Szemem mindenkor szent sebeidre tekintsen, elmém
mindig irgalmadra gondoljon.
Vianney Szent János


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170525.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. május 24., szerda

[Napi e-vangelium] 2017-05-24

2017. május 24. - Szerda

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: "Még sok mondanivalóm
volna nektek, de nem vagytok hozzá elég erősek. Amikor azonban eljön az
Igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától
fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja
hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből veszi, amit majd
hirdet nektek. Minden, ami Atyámé, enyém is. Ezért mondtam, hogy az
enyémből veszi, amit majd hirdet nektek."
Jn 16,12-15
Elmélkedés:
Jézus tanításának megismerésében és megértésében új korszak kezdődik a
tanítványok számára a Szentlélek eljövetelével. A pünkösdkor kiáradó
Szentlélek vezeti majd el őket a teljes igazságra - ahogyan erről az Úr
beszél az utolsó vacsorán. Ahogyan Jézus sem önmagától beszél, hanem
azt hirdeti, amit az Atyától hall, ugyanúgy a Szentlélek is. S ahogyan
Jézus sem a maga elhatározásából jött a földre, hanem az Atya küldte
őt, hogy megváltson minket embereket, ugyanúgy a Szentlelket is a
mennyei Atya küldi el a világba, hogy az idők végéig az Egyházzal
maradjon és megszentelje a hívőket. Jézus és a Szentlélek küldetése
tehát ily módon szorosan összekapcsolódik.
Krisztus az örökérvényű igazságot hirdeti nekünk, a Szentlélek pedig
ezen igazság teljes megértésében segít minket, hogy előrehaladjunk az
üdvösség útján. Az igazság megismerésekor az a szándék vezet minket,
hogy eljussunk a Krisztusban való hitre, aki maga az Igazság. A teljes
igazság megismerése és a hit átalakítja életünket. Többé már nem
élhetünk a bűnben, hanem Krisztus igazságából merítve az igazság
tetteit kell cselekednünk. A Szentlélek tevékenysége dicsőséget szerez
Jézusnak, miként életünk jócselekedeteivel sem önmagunknak akarunk
hírnevet szerezni, hanem Istent szeretnénk megdicsőíteni.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Istenünk, Fiad, Jézus országod örömhírét hirdette, gyógyulást hozott a
betegeknek, szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn, a
gyöngeség, világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba
zárkózva élnek. Add, hogy életünket őhozzá tudjuk alakítani, aki a
törvényt nem megszüntetni jött! Add, hogy életünkön változtatni
tudjunk! Add, hogy ne öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig őrá, aki
botránykő azoknak, akik nem fogadják el, de akik befogadják, azoknak az
élet teljessége!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170524.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. május 23., kedd

[Napi e-vangelium] 2017-05-23

2017. május 23. - Kedd

Búcsúbeszédében Jézus ezt mondta tanítványainak: "Most elmegyek ahhoz,
aki küldött engem. Senki sem kérdi közületek, hová mégy. De mivel ezt
mondtam nektek, szomorúság tölti el szíveteket. Pedig én az igazságot
mondom: Jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a
Vigasztaló nem jön el hozzátok. De ha elmegyek, majd elküldöm őt
nektek. Amikor eljön, meggyőzi majd a világot a bűnről, az igazságról
és az ítéletről. A bűnről: mert nem hittek bennem. Az igazságról: mert
az Atyához megyek, és már nem láttok engem. Az ítéletről: mert a világ
fejedelmét már elítélték."
Jn 16,5-11
Elmélkedés:
Továbbra is Jézus búcsúbeszédét olvassuk az evangéliumban. A mai
részlet hangvétele alapvetően vigasztaló. Az Úr arra az időre akarja
felkészíteni tanítványait, amikor már nem lesz köztük testi
valóságában, ezért szavait nem csupán nekik szánja, hanem az Egyház
tagjainak is a későbbi korokban. Jézus távozásában nem azt kell
látnunk, hogy nincs többé itt, ebben a világban, hanem azt, hogy
visszatért az Atyához, akitől jött, mennybemenetele tehát hazatérés.
Szavaiban nincs semmi kétértelműség: "Most elmegyek ahhoz, aki küldött
engem." Miután tehát beteljesíti feladatát, visszatér az Atyához,
akinek küldötteként köztünk élt.
Jézus észreveszi, hogy tanítványai nem értik pontosan kijelentéseit,
nem tudják, hogy hová készül. Ők átadják magukat a szomorúságnak,
magukba roskadnak, kérdezni sem mernek, annyira megdöbbenti őket minden
szó az Úr távozásáról.
Jézus ígéretet tesz, hogy távozása után elküldi a Vigasztalót, a
Szentlelket. A harmadik isteni személy Vigasztalónak nevezése ne
vezessen bennünket félre, mintha csak az volna a feladata, hogy az Úr
távozása miatt szomorkodó tanítványoknak vigaszt nyújtson. A Szentlélek
küldetése az, hogy tanúságot tegyen Krisztus megváltó tettének
igazságáról és megerősítse a tanítványokat abban, hogy ők is tanúságot
tegyenek Krisztusba, az Isten Fiába és a Megváltóba vetett hitükről.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, taníts meg engem igaz nagylelkűségre! Taníts meg, hogy úgy
szolgáljak neked, ahogy azt megérdemled, hogy számolgatás nélkül adjak,
sebeket észre sem véve harcoljak, pihenés nélkül munkálkodjak, s
feláldozzam magam minden jutalom reménye nélkül, csak azért, hogy
akaratodat teljesítsem!
Szalézi Szent Ferenc


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170523.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. május 22., hétfő

[Napi e-vangelium] 2017-05-22

2017. május 22. - Hétfő

Jézus az utolsó vacsorán így szólt apostolaihoz: Ha eljön a Vigasztaló,
akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő
majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen
kezdettől fogva velem vagytok! Azért mondtam ezt nektek, hogy meg ne
botránkozzatok. Ki fognak zárni benneteket a zsinagógákból. Sőt eljön
az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot
tesz Istennek, így tesznek majd veletek, mert nem ismerik sem az Atyát,
sem engem. Ezeket azért mondtam el nektek, hogy amikor eljön az óra,
eszetekbe jusson, hogy előre megmondtam nektek.
Jn 15,26-16,4a
Elmélkedés:
A keresztényekre váró üldözésekről beszél Jézus a mai evangéliumban.
Bizonyára nem egy meghatározott időre gondolhatott, hiszen tudhatta,
hogy ez a jövőben, az évszázadok folyamán bármely korban előfordulhat.
Aki nem a hite szerint él és vallásosságának semmilyen külső jele
sincs, annak nem kell attól tartania, hogy bárki is megtudja róla, hogy
keresztény, s emiatt üldözné.
Azokat az embereket érheti majd üldözés, akik nem szégyellik
Krisztushoz tartozásukat, akik megvallják hitüket, keresztényként élnek
a világban, s ez látható is rajtuk. Nem mindenkit, hanem a tanúságtevő
keresztényeket érhetik tehát elsősorban a megpróbáltatások, amelyekről
Jézus beszél. Az Úr mindenekelőtt azt kéri tőlünk követőitől, hogy az ő
szeretetéről és megbocsátó irgalmáról tegyünk tanúságot az emberek
előtt. Jézus figyelmeztetése azonban ennél tovább megy, hiszen azt
olvashatjuk ki belőle, hogy az üldözések és megpróbáltatások ellenére
is hűségesen ki kell tartanunk mellette, és folytatni kell a
tanúságtételt. Ebben a tanúskodásban azonban soha nem hagy magunkra
Isten, hiszen az Atya lelki megerősítésünkre Szentlelkét adja nekünk,
aki maga is tanúságot tesz Isten Fiáról. Segítsen keresztény
életutunkon az Igazság Lelke, hogy kiálljuk a hit próbatételeit!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Jó Pásztorunk, Jézus Krisztus! Segítsd a papokat, hogy mindenkor a
mennyei Atya szeretetét sugározzák a gyermekek és a fiatalok felé!
Segítsd a papokat, hogy hirdessék az életet, és arra bátorítsák a
családi életre készülőket és a családokat, hogy mindig számíthatnak
Isten segítségére! Segítsd őket, hogy Isten jóságát és erősítő
kegyelmét közvetítsék a betegeknek és a haldoklóknak! Élj minden pap
szívében, hogy az irgalomban gazdag Istent képviseljék, amikor
gyóntatják a bűnbánókat és a megtérőket! Segítsd őket, hogy hivatásukat
szolgálatnak tekintsék!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170522.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. május 21., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2017-05-21

2017. május 21. - Húsvét 6. vasárnapja

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha szerettek engem,
tartsátok meg parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és ő más
Vigasztalót ad majd nektek: az Igazság Lelkét, aki örökre veletek
marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti
ismeritek őt, mert veletek marad és bennetek lakik. Nem hagylak árván
titeket: visszajövök hozzátok. Rövid idő, és már nem lát engem a világ.
Ti azonban láttok, mert én élek, és ti is élni fogtok.
Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti énbennem, én
pedig tibennetek. Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret
engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti, én is szeretni
fogom, és én megmutatom neki magamat.
Jn 14,15-21
Elmélkedés:
Az Igazság Lelke
A húsvéti időszak vége felé közeledve arról olvasunk az evangéliumban,
hogy Jézus megígéri övéinek a Szentlelket, akinek eljövetelét a húsvéti
időt lezáró pünkösdkor ünnepeljük. Ezt mondja: "Kérni fogom az Atyát,
és ő más Vigasztalót ad majd nektek: az Igazság Lelkét, aki örökre
veletek marad." Miért fontos számunkra a Lélek velünk maradása? Ha a
Szentlélek nincs jelen az Egyházban és a hívekben, akkor Isten
végtelenül messze van tőlünk és nem érezhetnénk jelenlétét, szeretetét.
Ha a Szentlélek nincs jelen, akkor Jézus csak egy múltbeli személy,
akinek tanítását már régen elfelejtette volna mindenki. A Szentlélek
nélkül az evangélium holt betű volna csupán, nem értenénk meg annak
üzenetét, nem válhatna életté bennünk. Ha a Szentlélek nem lenne jelen
korunkban, akkor az Egyház csupán intézmény volna és nem tudná az
emberek üdvösségét szolgálni. Ha nem a Szentlélek indítana minket az
evangélium terjesztésére, akkor a hit hirdetése üres reklámként
hangzana. Ha a Szentlélek nem szállna le közénk, akkor a szentmise
régmúlt idők egyszeri eseményére való emlékezés volna és nem az Úr
szüntelenül megújuló áldozata. Ha a Szentlélek nem indítana minket igaz
és őszinte bűnbánatra, akkor farizeusok gyülekezete volnánk. Ha Isten
Lelke nem gyújtaná meg bennünk újra és újra a keresztény élet és
tanúságtétel lángját, akkor legfeljebb Isten parancsainak szolgalelkű
teljesítői lennénk.
Kérnünk kell tehát az Atyát, hogy küldje el hozzánk a Szentlelket!
Kérnünk kell Jézust, hogy ígérete szerint eljöjjön hozzánk, betöltse
lelkünket a Szentlélek. Kérnünk kell, hogy szüntelenül velünk maradjon,
velünk legyen a Lélek. Mert ha a Szentlélek velünk van, akkor
folytonosan megszületik, megvalósul bennünk és köztünk az Isten
országa. Ha a Szentlélek velünk van, akkor tudunk figyelni Istenre, az
ő útmutatásaira. Ha a Szentlélek velünk van, akkor érezni fogjuk a
feltámadt, az élő Krisztus jelenlétét. Ha a Szentlélek velünk van,
akkor segít minket, hogy életté váltsuk az evangéliumot és ahhoz
méltóan éljünk. Ha a Szentlélek közöttünk van, akkor az Egyház
közösség, Isten népe. Ha a Szentlélek bennünk lobog, akkor új pünkösd
lesz minden megszólalásunk, amely megérinti az emberi szíveket. Ha a
Szentlélek eltölt minket, akkor minden szentmisénk örömteli ünneplés és
a feltámadás várása lesz.
Az eljövendő Szentlelket Jézus Vigasztalónak és az Igazság Lelkének
nevezi ezen a helyen. Az eredeti görög szövegben a Paraklétosz
kifejezés szerepel, amely nem Vigasztalót jelent, hanem azt a személyt
jelöli, akit valaki mellé állítanak azért, hogy az ő segítségére legyen
valamilyen ügyben, inkább tehát ügyvédnek vagy pártfogónak
nevezhetnénk. Ilyen értelemben áll mellénk a Szentlélek. Jézus azért
ígéri meg és azért küldi el nekünk a Szentlelket, hogy távozása után is
legyen pártfogónk, aki segít minket. Az Úr így biztosítja azt, hogy
mennybemenetele után is köztünk maradhasson Szentlelke által.
A Szentlélek másik megnevezése szerint ő az Igazság Lelke. A Lélek
védelmezi a krisztusi igazságot a sátán hazugságaival szemben. Ő
világosítja meg értelmünket, hogy meg tudjuk különböztetni az igazságot
és a hazugságot. Ő ad nekünk erőt, hogy az igazságot kövessük és ne a
hazugság szolgái legyünk.
Az apostolokhoz hasonlóan várjuk imádkozva Jézus ígéretének
beteljesedését, várjuk a Szentlélek eljövetelét!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te azt mondtad, hogy a Lélek örökre velünk
marad. Semmi okunk sincs tehát kételkedni abban, hogy a Szentlélek
napjainkban is velünk, bennünk van. Hisszük, hogy a Szentlélek
közösséget teremt és ő biztosítja a közösség egységét. Közösséget
teremt Istennel, az általad alapított Egyházzal és közösséget az Egyház
tagjai között. Hisszük, hogy a Szentlélek Isten ereje bennünk, Isten
hatalma bennünk, Isten ajándéka számunkra. Az általad küldött Lélek nem
a földi dolgok szeretetére tanít minket, hanem az örökkévalókra
irányítja figyelmünket. Azzal a vággyal várjuk a pünkösdi Szentlelket,
hogy élő közösséget teremtsen, megszentelje életünket és az örök életre
segítsen minket!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170521.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Blogarchívum