2008. március 15., szombat

[Evangelium] 2008-03-15

2008. március 15. - Szombat, Szent József, a Boldogságos Szűz Mária
jegyese

Dávid utódai közül Jákobtól született József, aki jegyese volt Máriának,
Jézus Krisztus szülőanyjának. Jézus Krisztus születése pedig így történt:
Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna,
Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. Férje, József igaz ember
volt, nem akarta őt megszégyeníteni. Ezért úgy határozott, hogy titokban
bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és
így szólt: "József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát,
mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fiad születik majd, akit
Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől!" Amikor József
felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta
neki.
Mt 1,16.18-21.24a

Elmélkedés:

"József igaz ember volt" - olvassuk a tömör megállapítást a mai
evangéliumban Szűz Mária jegyeséről, Jézus nevelőapjáról, Szent Józsefről.
A biblia nyelvezete szerint az az ember igaz, aki istenfélő, hűséges
Istenhez, megbízható. Az igaz ember nem a vallásosság látszatára
törekszik, hanem az Isten melletti elköteleződés az alapmagatartása.
Mindenben igyekszik keresni és teljesíteni Isten szándékait, s ez
vonatkozik az életnek a nehéz helyzeteire is, amikor megoldást Istentől
vár. József is nehéz döntés előtt állt, amikor kitudódott, hogy jegyese,
Mária gyermeket vár, de ebben a helyzetben sem cselekedett hirtelen
felindulásból, hanem megvárta az isteni útmutatást. Az elhamarkodott
emberi megoldások helyett mi is válasszuk mindig az Isten által számunkra
kijelölt utat.

Imádság:

Szent József, téged e napon dicsérünk,
boldogan zengvén életed erényét:
e napon lettél méltó bevonulni
ég örömébe.

Ó, nagyon boldog, nagyon is szerencsés,
végső órádon teveled virrasztóit
édes arcával kezed a kezükben
Mária s Jézus.

Mert igaz voltál, szabadulva testtől
édes álomban lebeg immár lelked
a boldog hajlék örömébe; áldva
fénykoszorúval.

Kérjük hát együtt a Király kegyelmét:
álljon mellettünk, bűneink lemossa,
s adja meg nekünk örök égi béke
drága jutalmát.

Áldás, dicséret neked és imádás,
Hármas-egy Isten, ki uralkodó vagy,
s hűséges szolgád égi koronával,
áldod örökké. Ámen.


________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Gyermekáldásért kér imát Anikó a maga, István pedig lánya számára,
valamint egy nagymama szintén lánya számára.
Annamária egy súlyos tüdőgyulladás kapott, öt gyermekes édesanyáért,
Ritáért kér imát.
Anna imát kér Szilvia, Júlia, Ágnes és Erzsébet gyógyulásáért, akik
daganatos betegek.
Erzsébet imát kér fia, Mihály sikeres érettségijéért.
Rita imát kér fiáért, hogy szerető, megértő társra találjon.
Zsuzsa imát kér Elzáért és férjéért, aki az alkohol rabja, valamint három
gyermekükért.
Károly imát kér fiáért, Csabáért.
Mihály imát kér keresztfia, István látásának visszanyeréséért.
Zita imát kér családjáért, szüleiért és nagyszüleiért.
Eszter kéri, hogy imádkozzunk érte, mivel keresztelkedés és házasságkötés
előtt áll.
Anna imát kér, hogy megoldódjon lakásproblémája.
Mária imát kér szülei egészségéért.
Zsófia imát kér gyermekáldásért.
Kata imát kér házasságáért és családjáért, valamint Gergő lelki
gyógyuláséért.
Réka imát kér vőlegényéért, valamint Sarolta számára sikeres
szakvizsgáért.
Köszönöm a fenti szándékokra mondott imáitokat!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. március 14., péntek

[Evangelium] 2008-03-14

2008. március 14. - Péntek

Egy alkalommal a zsidók köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust. Erre ő
megkérdezte tőlük: "Sok jótettet vittem végbe köztetek Atyám nevében.
Melyik jócselekedetért akartok megkövezni engem?" A zsidók ezt
válaszolták: "Nem a jócselekedetért, hanem a káromkodás miatt akarunk
megkövezni, mert ember létedre Istenné teszed magadat." Jézus ezt felelte:
"A Szentírásban nemde ez áll: Én mondottam: istenek vagytok? Ha már azokat
is isteneknek mondja az írás, akikhez Isten igéje szólt - és az írás nem
veszítheti érvényét -, hogyan mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt
és a világba küldött: Káromkodol! - mert azt mondtam, hogy Isten Fia
vagyok? Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem! De ha azokat
cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre
lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában." Erre
ismét el akarták fogni őt, de kiszabadította magát kezükből. Ezután Jézus
újra a Jordánon túlra ment, arra a helyre, ahol János először keresztelt,
és ott is maradt. Sokan keresték fel, mert így vélekedtek: "János ugyan
egyetlen csodát sem tett, de amit Jézusról mondott, az igaznak bizonyult."
És sokan hittek Jézusban.
Jn 10,31-42

Elmélkedés:

Jézus látja, hogy mennyire fokozódik a szembenállás amiatt, hogy Isten
Fiának nevezi magát. A zsidók ezt vallási felfogásuk szerint káromkodásnak
tartják, hiszen így Jézus Istennek tartja magát. Annyi biztos, hogy
kijelentései alapján nem hisznek neki. De vajon miért nem hisznek a tettei
alapján? Hiszen cselekedetei arról tanúskodnak, hogy olyan rendkívüli
hatalommal cselekszik, amelyre ember nem képes. Vajon miért nem hisznek
neki, hiszen ők is láthatták azokat a jócselekedeteket, amelyekkel a
betegeket segítette. A jócselekedeteket egyébként a zsidók is elismerik,
de gondolkodásukba nem fér bele az, hogy mindezt maga Isten teszi. Jézus
legnagyobb jócselekedete az, hogy meghal értünk a kereszten. Hiszem-e,
hogy ezt megváltó tettek maga Isten hajtja végre?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük
meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk. Te
türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként
kereszthalálod és szenvedésed kínjait.
Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre
kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk Hozzád.
Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy
Te támogatsz.

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. március 13., csütörtök

[Evangelium] 2008-03-13

2008. március 13. - Csütörtök

Egy alkalommal Jézus így beszélt a zsidókhoz: "Bizony, bizony, mondom
nektek: Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre." A zsidók azt
felelték: "Most már tudjuk, hogy valóban ördögtől megszállott vagy.
Ábrahám meghalt, és a próféták is meghaltak. Te meg azt mondod: "Aki
tanításomat megtartja, nem hal meg örökre". Nagyobb vagy talán Ábrahám
atyánknál, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mivé teszed magadat?"
Jézus így válaszolt: "Ha önmagamat dicsőíteném, az semmit nem érne. Az én
Atyám az, aki megdicsőít engem. Ti Isteneteknek mondjátok őt, de nem
ismeritek. Én ismerem őt, és ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok
hasonló, hazug lennék. De én ismerem az Atyát, és megteszem, amit mond.
Ősatyátok, Ábrahám ujjongott, hogy megláthatja eljövetelem napját. Látta,
és örvendezett." A zsidók erre felháborodtak: "Még ötvenesztendős sem
vagy, és láttad Ábrahámot?" Jézus így válaszolt: "Bizony, bizony, mondom
nektek: Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok." A zsidók erre köveket
ragadtak, hogy megkövezzék. Jézus azonban eltűnt előlük, és kiment a
templomból.
Jn 8,51-59

Elmélkedés:

A nagyböjt vége felé érkezvén olyan részekkel találkozunk az
evangéliumban, amelyekben fokozódik az ellentét Jézus és a nép vezetői
között. Az ellentét oka az, hogy Jézus egészen nyíltan és egyre
egyértelműbben beszél arról, hogy ő a mennyei Atya küldötte. A zsidók ezt
nem tudják elfogadni és nehezményezik, hogy Istennek tartja magát. Bár
Jézus rendkívüli erővel tanít és olyan cselekedeteket hajt végre, amelyre
ember soha nem volt képes, mégis továbbra is csak embernek tartják őt
sokat. Halálra ítélésekor éppen az lesz a vád ellene, hogy Istennek
nevezte magát. Jézus könnyen elkerülhetné most az ellenkezést, később
pedig a halálos ítéletet is, de ehhez meg kellene tagadnia önmagát,
származását és küldetését.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, Te szeretsz engem a szenvedésben is! Uram, hiszek irántam való
jóságodban és szeretetedben. Biztosan tudom, hogy Te gondoskodsz rólam.
Sok kegyetlenség van a világban. De a világ minden természetes
összefüggésével együtt egy magasabb hatalomnak van alávetve. Hiszem, hogy
Te vagy a világ Ura és Teremtője. Hiszem, hogy minden a Te kezedben van,
minden ember, én is. Te Atyánk vagy, és szeretsz mindannyiunkat. Köszönöm,
hogy Te vagy az állandó változásban az élet nyugvópontja, amelyhez
tarthatom magam. Köszönöm, hogy szilárd életem van Benned, és így a jövőm
nincs a véletlenre bízva. Add, hogy erre mindig gondoljak, különösen a
nehéz és váratlan helyzetekben! Maradj mindig velem, hogy magamat a Te
szeretetedben és biztonságodban tudjam!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. március 12., szerda

[Evangelium] 2008-03-12

2008. március 12. - Szerda

Egy alkalommal Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult, és ezt mondta nekik:
"Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim:
megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket."
Ők erre tiltakoztak: "Ábrahám leszármazottjai vagyunk, és soha senkinek
sem szolgáltunk. Hogy mondhatod tehát azt, hogy: Szabadok lesztek?"
Jézus így felelt: "Bizony, bizony, mondom nektek: mindaz, aki bűnt
cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga nem marad mindig ura házában, de a
fiú ott marad mindvégig. Ha viszont (Isten) Fia szabaddá tesz titeket,
akkor valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, mégis
az életemre törtök, mert tanításom nem fog rajtatok. Én azt hirdetem
nektek, amit Atyámnál láttam; ti ellenben azt teszitek, amit a ti
atyátoktól hallottatok." Erre közbevágtak a zsidók: "A mi atyánk Ábrahám!"
Jézus így folytatta: "Ha Ábrahám gyermekei vagytok, tegyétek is azt, amit
Ábrahám tett! De ti az életemre törtök, bár azt az igazságot hirdetem,
amit Istentől hallottam. Ábrahám ilyet nem tett. Ti azt teszitek, amit
atyáitok tettek!" Ők azonban tovább erősködtek: "Mi nem vagyunk
törvénytelen gyermekek, csak egy atyánk van: az Isten." Jézus azonban
megállapította: "Ha Isten volna atyátok, szeretnétek engem, mert én
Istentől vagyok, és tőle jöttem. Nem a magam nevében jöttem, hanem az
Isten küldött engem."
Jn 8,31-42

Elmélkedés:

Jézus egészen nagy magabiztossággal és önbizalommal beszél saját
küldetéséről, amikor arról tanít, hogy Istentől jött. De nála nem az
emberre jelemző hamis magabiztosság ez. Ő valójában nem önmagában, hanem a
mennyei Atyában bízik. Ha magunkban, a saját erőnkben bízunk, nem vagyunk
az Atya gyermekei. Teljes bizalommal át kell adnunk magunkat Istennek.
Olyan bizalommal, ahogy Jézus is engedelmeskedett az Atyának és mindenben
teljesítette az ő akaratát. Ha ezt szabadon megtesszük, valóban Isten
gyermekei leszünk.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jézus Krisztus! Benső hang ébred bennünk, ami talán már imádságunk
kezdete. Bár ajkunk még néma, de szívünk figyelmes és megszólít Téged.
Néha meglepődünk, mikor felismerünk magunkban, fölfedezve titokzatos
jelenlétedet.
Föltámadt Krisztus, Te minden embert megszólítasz és hívsz: "Engedd át
magad bizalommal a benned lakozó, Lelkemből fakadó életnek; a te kicsiny
hited is elég nekem. Soha nem hagylak el, soha."
Roger testvér

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. március 11., kedd

[Evangelium] 2008-03-11

2008. március 11. - Kedd

A Sátoros-ünnep alkalmával Jézus így beszélt a farizeusokhoz: "Én
elmegyek, és ti hiába kerestek, mert meghaltok bűneitekben. Ahova én
megyek, oda ti nem jöhettek." A zsidók erre tanakodni kezdtek: "Csak nem
akarja megölni magát, hogy ezt mondja: Ahová én megyek, oda ti nem
jöhettek"? Jézus így folytatta: "Ti innen alulról vagytok, én felülről
vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. Azért
mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben, mert nem hiszitek el rólam,
hogy ki vagyok: ezért kell meghalnotok bűneitekben." Erre megkérdezték:
"De hát ki vagy te?" Jézus azt válaszolta: "Kezdettől fogva az vagyok,
amit mondok is nektek. Sokat kellene még beszélnem rólatok, és ítéletet
mondanom felettetek, mert aki engem küldött, igazmondó; én pedig azt
hirdetem a világnak, amit tőle hallottam." De azok nem értették meg, hogy
az Atyáról beszél nekik. Végül Jézus azt mondta nekik: "Ha majd
felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok,
és hogy semmit nem teszek önmagamtól, hanem azt hirdetem, amit Atyámtól
tanultam. Aki küldött engem, az velem van, és nem hagy magamra, mert én
mindig azt cselekszem, amiben ő tetszését találja." E szavak után sokan
hittek Jézusban.
Jn 8,21-30

Elmélkedés:

A mai evangélium is azt a kérdést feszegeti, hogy ki valójában Jézus és
honnan jött. Sokan azt gondolják, hogy tisztában vannak Jézus
származásával: Názáretből való és ismerik családját. Ez igaz ugyan ugyan,
de mégsem a teljes igazság. Aki csak azt tudja Jézusról, hogy melyik
városból való, az még nagyon keveset értett meg abból, hogy Ő a mennyei
Atya küldötte. Aki csak Jézus emberi származását ismeri, még nem érti,
hogy Istentől jött. Jézus igazi kilétére nagypénteken, az ő
kereszthalálakor fog fény derülni. Önfeláldozása az az esemény, amely
egyértelműen jelzi irántunk való szeretetét. Ő a mi megváltónk, aki az
Atya iránti engedelmességből vállalja megváltásunk szolgálatát.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem
igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet
Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
Assisi Szent Ferenc

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. március 10., hétfő

[Evangelium] 2008-03-10

2008. március 10. - Hétfő

Abban az időben Jézus kiment az Olajfák-hegyére. Kora reggel pedig újra
megjelent a templomban. A nép köréje sereglett, ő pedig leült, és
tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért
asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá:
"Mester, ezt az asszonyt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a
törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?" Ezt azért
kérdezték, hogy próbára tegyék, és vádolhassák. Jézus lehajolt, és az
ujjával írni kezdett a földön. Ők azonban tovább faggatták. Erre
fölegyenesedett, és azt mondta nekik: "Az vesse rá az első követ, aki
közületek bűn nélkül van!" Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön.
Azok meg ennek hallatára egymás után eloldalogtak, kezdve a véneken, s
csak Jézus maradt ott a középen álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett és
megszólította: "Asszony, hol vannak, akik vádoltak téged? Senki sem ítélt
el?" "Senki, Uram" - felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: "Én
sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!"
Jn 8,1-11

Elmélkedés:

A szentírástudósokat mindig is foglalkoztatta, hogy mit írhatott Jézus a
porba, amikor elé vitték a házasságtörésen ért asszonyt. A közismert
magyarázat szerint talán az ott állók bűneit írhatta a porba, akik -
látván, hogy Jézus jól ismeri minden bűnüket - sorban eltávoznak. Átvitt
értelemben talán azt is mondhatjuk, hogy Jézus új törvényt írt. A
kegyetlen régi törvény helyett a megbocsátás új törvényét. Egy olyan
törvényt, amely szerint az embernek nincs joga ítélkezni a másik ember
felett, mert ez egyedül Isten feladata. A szeretet új törvényét írta le,
amely nem akarja a bűnös vesztét, hanem megtérését tűzi ki célul. Vajon
mennyire ismerem Jézus parancsát, amely szerint mindenkor meg kell
bocsátani?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz utunk.
Töltsd el szívünket életadó Lelkeddel, itass át és végy birtokba minket
oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen. Ragyogj
át rajtunk, és úgy élj bennünk, hogy mindenki, akivel találkozunk, a Te
jelenlétedet érezze meg általunk. Többé már ne minket lássanak, hanem
egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan Te
ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is.

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. március 9., vasárnap

[Evangelium] 2008-03-09

2008. március 9. - Nagyböjt 5. vasárnapja

Abban az időben Lázár testvérei megüzenték Jézusnak: "Uram, nézd, beteg,
akit szeretsz!" Amikor Jézus meghallotta ezt, így szólt: "Ez a betegség
nem halálos, hanem Isten dicsőségére fog szolgálni, hogy az Isten Fia
megdicsőüljön." Jézus szerette őket: Mártát, Máriát és Lázárt. Amikor
tehát meghallotta, hogy Lázár beteg, két napig ott időzött még, ahol volt,
aztán így szólt a tanítványokhoz: "Menjünk el ismét Judeába!"
Amikor Jézus megérkezett, Lázár már négy napja a sírban feküdt. Amint
Márta meghallotta, hogy Jézus jön, eléje sietett, míg Mária otthon maradt.
Márta így szólt Jézushoz: "Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a
testvérem! De tudom, hogy most is, bármit kérsz Istentől, megadja neked."
Jézus ezt felelte neki: "Testvéred fel fog támadni." Erre Márta így szólt:
"Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon." Jézus folytatta:
"Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is hal,
élni fog. Mindaz, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg örökre. Hiszed
ezt?" Márta ezt válaszolta neki: "Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a
Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön!" Jézus a lelke mélyéig
megrendült és megindult. Megkérdezte: "Hova temettétek?" Azok így szóltak:
"jöjj, Uram, és lásd!" Ekkor Jézus könnyekre fakadt. Erre a zsidók
megjegyezték: "Nézzétek, mennyire szerette őt!" Némelyek azonban így
szóltak: "Ő, aki visszaadta a vak látását, nem akadályozhatta volna meg,
hogy meghaljon?"
Jézus pedig, még mindig mélyen megrendülve a sírhoz ment, amely egy kővel
elzárt barlang volt. Jézus így szólt: "Vegyétek el a követ!" Márta, az
elhunyt testvére megjegyezte: "Uram, már szaga van, hiszen negyednapos."
Jézus ezt válaszolta neki: "Mondtam már neked, hogy ha hiszel, meglátod
Isten dicsőségét!" Elvették tehát a követ. Jézus az égre emelte szemét, és
így szólt: "Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én ugyan tudom,
hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló nép miatt mondom, hogy
higgyék: te küldöttét engem!" E szavak után Jézus hangos szóval kiáltotta:
"Lázár, jöjj ki!" A halott azonnal kijött, kezén és lábán a rátekert
leplekkel, arcán pedig a kendővel, amelyet fejére csavartak. Jézus
megparancsolta: "Oldjátok föl, hogy járni tudjon!" A zsidók közül, akik
Máriához jöttek, sokan hittek Jézusban, miután látták, amit cselekedett.
Jn 11,3-7. 17. 20-27. 33b-45

Elmélkedés:

A hit útján
Egy régi zsidó legenda szerint a rabbi reggel korán elment az imaházba.
Amikor az imádság után hazaért, s nem látta a két fiát játszani az
udvaron, rögtön megkérdezte a feleségét, hogy hol vannak a gyerekek. Az
asszony egy történettel kezdte a választ. Néhány évvel ezelőtt eljött
hozzád a legjobb barátod és két értékes igazgyöngyöt bízott rád, hogy
őrizd meg azokat, amíg ő visszatér. Te pedig teljesítetted a kérését és
gondosan vigyáztál a rád bízott gyöngyökre, amelyekhez hasonló szépségűt
még sosem láttál. Amíg te ma reggel az imaházban voltál, itt járt a
barátod és visszakérte a gyöngyöket, én meg engedtem neki, hogy elvigye.
Vagy talán mást kellett volna tennem? Micsoda kérdés?! - szólt a rabbi.
Mást nem is tehettél volna, helyesen cselekedtél. Ekkor az asszony
bevezette őt a hálószobába, ahol a gyerekek aludni szoktak, leemelte a
takarót az ágyról, amelyen ott feküdt a két fiú. Mindkettő halott volt. A
rabbi sírva borult halott gyermekeire. A felesége pedig ezt mondta: Az
Úrtól kaptuk mindkét gyermekünket. Úgy vigyáztunk rájuk, mint az Úr
legdrágább ajándékára. Most az Úr eljött és visszavette őket.

Szeretteink vagy hozzánk közel álló személyek halála mindig nagy
fájdalommal tölt el minket. Sokaknál a hit próbája is a halállal való
találkozás. Lázár halála szintén szomorúsággal töltötte el testvéreit,
Mártát és Máriát. A Jézus elé siető Márta szavaiban egy kis számonkérést
is érzünk: "Ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!" Ha nem
késlekedett volna Jézus, hanem azonnal indul, talán még meggyógyíthatta
volna beteg barátját, Lázárt. De emellett ott van Márta szavaiban a remény
is: "Tudom, hogy most is, bármit kérsz Istentől, megadja neked." Igen,
talán abban reménykedett, hogy az Úr feltámasztja testvérét, hiszen
tudhatott arról, hogy korábban már történt hasonló a naimi ifjúval és
Jairus tizentkét éves kislányával. És a csoda valóban megtörténik. Jézus a
sírhoz megy és előhívja Lázárt. Kiszólítja őt a halál birodalmából és új
életettel ajándékozza meg őt. Fontos azonban, hogy most is és a másik két,
imént említett esetben is csak a feltámasztottak földi életét hosszabbítja
meg, s ez még nem az örök életre való feltámadás.

János evangélista rávilágít arra a titokzatos erőre, amely Jézust vezeti
cselekvésében. Igen, Jézusban egy titokzatos erő dolgozik, tehát nem válik
gyengévé, mint az ember, amikor tehetetlenül állunk a halállal találkozva.
És ez az erő nem a gyászoló családtagok iránti részvét. Nem is Lázár
iránti barátság. De nem is a sajnálkozás vagy az együttérzés indítja őt
cselekvésre, hanem a szeretet. Tudják ezt azok, akik megviszik Jézusnak a
hírt, hogy barátja, akit szeret, beteg. És Jézus szeretetéről tudnak azok
is, akik a sír előtt könnyező Jézust látják, s ezt mondják: "Nézzétek,
mennyire szerette őt!"

Nagyböjt 5. vasárnapján ezt a felénk áradó isteni szeretetet szeretnénk
megtapasztalni. A szeretetet, amely nagypénteken az önfeláldozásban éri el
tetőpontját. A szeretetet, amely vállalja a szenvedést, a megaláztatást és
a halált az emberért, az ember üdvössége érdekében. A hit nagyböjti útját
járva először a szamariai asszonnyal találkoztunk, akiben egy beszélgetés
után megszületett a hit. Aztán találkoztunk a vakon született emberrel,
akinek Jézus meggyógyította a testét és a lelkét, azaz megajándékozta őt a
látással és a hittel. Ma pedig találkoztunk Lázárral, akit Jézus
feltámasztott. Mindhárom találkozás segít minket, hogy megszülessen
bennünk a hit. A hit, amelynek forrása Jézus irántunk való szeretete.
Jézus szeretetének megtapasztalása nélkül nem tudnánk hinni. A hit
nagyböjti útja így válik számunkra a szeretet útjává.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó emberszerető Uralkodónk, gyújtsd föl szívünkben isteni ismeretednek
ragyogó világosságát, nyisd fel szemünket, hogy helyesen fogjuk föl
hirdetett igédet; ültesd el bennünk áldott parancsaidnak félelmét, hogy
minden testi kívánságot leküzdve, tetszésedet keresve és a szerint
cselekedve mindenben átlelkesült életet éljünk. Mert Te vagy lelkünk és
testünk világossága, Krisztus, Istenünk, és örök Atyáddal és legszentebb,
jóságos és életet adó Lelkeddel együtt magasztalunk téged most és
mindenkor és mindörökkön örökké.

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum