2007. november 10., szombat

[Evangelium] 2007-11-10

2007. november 10. - Szombat

Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz:
"Mondom nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy
amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben
hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is
hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűségesek, ki bízza rátok
az igazi értéket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a
tiéteket?
Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a
másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem
szolgálhattok Istennek és a mammonnak." Hallották mindezt a kapzsi
farizeusok, és kigúnyolták őt. De Jézus kijelentette: "Ti igazaknak
mutatjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri szíveteket. Ami
ugyanis az emberek szemében nagy, Isten előtt semmiség."
Lk 16,9-15

Elmélkedés:

Természetes emberi viselkedésnek tartjuk azt, hogy nem szeretünk
hibáinkról beszélni, hanem inkább a jobbik arcunkat mutatjuk mindenki
felé. Ez a viselkedés azonban gyakran átlépi az alakoskodás, a megjátszás
és a színészkedés határát. Először mások előtt igyekszünk tökéletes és
hibátlan embernek feltüntetni magunkat, aztán már mi magunk is elhisszük,
hogy milyen kiváló emberek vagyunk. Jézus megjátszás nélküli tekintete
azonban rögtön leveszi rólunk álarcainkat, s kiderül, hogy milyenek
vagyunk valójában. Jézus jól ismeri szívünket, ismeri gondolatainkat és
szándékainkat. Őt nem lehet ugyanúgy megtéveszteni, mint az embereket.
Őszinte és igaz élettel válhatunk Isten előtt naggyá.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó Úrnőnk, Isten rád bízta a kegyelem minden kincsét. Kegyelemmel teljesnek
mondunk, mert a Szentlélek elhalmozott vele, amikor reád szállott. A nép
gazdagjai, akik a te ajándékaidból gazdagodtak meg, kérnek és segítségül
hívnak téged.
Hallgasd meg, ó Szentséges Szűz, imádságainkat, és emlékezzél meg rólunk.
Részesíts gazdagságodból, a kegyelmek bőségéből, melyeknek teljességét
birtokolod. A Főangyal köszöntött és kegyelemmel teljesnek nevezett téged;
az összes nemzetek boldognak mondanak, a mennyei karok mind áldanak.
Mi is, akik a földön élünk, mondjuk neked: Üdvözlégy, kegyelemmel teljes,
az Úr van teveled; imádkozzál értünk, ó Istennek anyja, úrnőnk és
királynőnk!
Szent Atanáz


________________________________

Aktuális:
Kedves listatagok!
Szabolcs imát kér édesanyjáért, aki az elmúlt héten tovozott szerettei
köréből.
Gábor nevü barátunk (33 éves) tüdőtransplantációra vár, mert életét csak
az mentheti meg. A várakozásban a türelme, reménye, életkedve fogytán. A
hite erősödését kérjük a Jóistentől.
Adél és férje szeretnének egy új lakást, de egyelőre nincs sok reményük
rá. Adjon nekik Isten kitartást és erőt saját otthonuk megteremtéséhez!
Georgina imát kér áttétes rákos nagymamájáért.
István imát kér Juditért és Krisztiért, hogy meggyógyuljanak, s amíg tart
e nehéz időszak, békésen, elfogadón viseljék keresztjüket.
Regina imát kér édesanyja megtéréséért.
Tibor gyógyulásáért, akinél gyógyíthatatlan betegséget állapítottak meg,
valamint lelki nyugalomért neki és családjának, imát kér Zsuzsa.
Bertold imát kér, hogy vizsgáit sikeresen teljesítse.
Péter imát kér önmagáért és feleségéért, hogy meglazult kapcsolatuk
megerősödjön és újra tudják egymást szeretni.
A kérelmezők nevében köszönöm mindenki imáit!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. november 9., péntek

[Evangelium] 2007-11-09

2007. november 9. - Péntek, a Lateráni bazilik felszentelése

Abban az időben:
Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A
templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak,
valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és
kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is,
a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a
galambárusoknak meg azt mondta: "Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám
házát vásárcsarnokká!" Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van:
"Emészt a házadért való buzgóság."
A zsidók erre így szóltak: "Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket
teszed?" Jézus azt válaszolta: "Romboljátok le ezt a templomot, és én
három nap alatt fölépítem!" A zsidók azt felelték: "Negyvenhat esztendeig
épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?" Ő azonban
testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak
eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.
Jn 2,13-22

Elmélkedés:

Jézus, a mennyei Atya Fiaként jogosan tartotta a jeruzsálemi templomot
saját otthonának. A kereskedők egyrészt azért háborodtak fel, mert kiűzte
őket megszokott és jó jövedelmet biztosító helyükről, másrészt azon is
megbotránkoztak, hogy Jézus Isten Fiának tartja magát, hiszen nyíltan a
saját Atyja tulajdonaként beszél a templomról, amely hitük szerint az
egyetlen Isten lakóhelye.
A mennyei Atya gyermekeiként mi is jogosan tekintjük saját plébániánk
templomát, az Isten házát a mi otthonunknak. E házba Jézus egyrészt
vendégségbe hív minket, hogy saját Testét nyújtsa nekünk lelki ételként,
másrészt azt is szeretné, ha igazi otthonra lelnénk Isten házában, akinek
gyermekei vagyunk.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg nekem
az istengyermekség szellemét, taníts meg arra, hogyan kell mindig Isten
gyermekéhez méltóan cselekednem! Maradj bennem! Add, hogy én is mindig
benned maradjak, és úgy szerethesselek, ahogyan te szeretsz engem!
Nálad nélkül semmi vagyok. Magamtól semmire sem megyek. De egyesíts
önmagaddal, tölts el szereteteddel, hogy általad az Atyával és a Fiúval
mindig egyesüljek!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. november 8., csütörtök

[Evangelium] 2007-11-08

2007. november 8. - Csütörtök

Abban az időben vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A
farizeusok és az írástudók zúgolódtak emiatt, és azt mondták: "Ez szóba
áll a bűnösökkel és együtt étkezik velük."
Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik: "Ha közületek valakinek
száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a
kilencvenkilencet, s nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem
találja? Ha megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja
barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: "Örüljetek velem, mert
megtaláltam elveszett juhomat." Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz
a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs
szüksége megtérésre.
Ha pedig egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem
gyújt-e világot, nem sepri-e ki a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg
nem találja? És ha megtalálta, összehívja barátnőit meg a
szomszédasszonyokat, és azt mondja: "Örüljetek velem, mert megtaláltam
elveszett drachmámat." Mondom nektek, az Isten angyalai is éppen így
örülnek majd egy megtérő bűnösnek."
Lk 15,1-10

Elmélkedés:

A juhok esetében a százból egy, a pénz esetében a tízből szintén egy
veszik el. A példabeszédsorozat folytatásaként pedig a két fiú közül
veszik el az egyik, aki tékozló életbe kezd. Isten mindenkit számontartó
jósága azonban senkit sem akar elveszíteni. A pásztornak fontos az
egyetlen elveszett bárány. Az asszonynak is az egyetlen elveszett pénz. Az
atyának fontos egyetlen elveszett fia. Istennek fontos az egyetlen
elveszett ember, aki talán én vagyok. Sok minden elől elmenekülhetünk az
életben. De önmagunk és elől és Isten irgalmassága elől hová bújhatnánk?
Miután rátaláltam bűnös önmagamra, Isten irgalma hamarosan rám talál. A
megtalálásban Isten öröme és az én örömöm találkozik.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Magasztaljanak az ég minden csillagai, melyek örvendve fényeskednek
előtted, és mindig készen állnak szolgálatodra. Áldjanak minden csodás
műveid, amelyek égen, földön, föld alatt vannak; zengjék neked azt az örök
dicséretet, mely belőled ered és hozzád, forrásához vissza is tér.
Magasztaljon szívem és elmém, testem-lelkem egész valóságával, a mindenség
hatalmával. Legyen tiéd, akiből minden, aki által minden, akiben minden, -
csak tied legyen minden dicséret, dicsőség mindörökké.
Nagy Szent Gertrúd

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. november 7., szerda

[Evangelium] 2007-11-07

2007. november 7. - Szerda

Abban az időben, amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk
fordult, és így szólt: "Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját,
feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem
lehet az én tanítványom. Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így
követ engem, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar
építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e
miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést)
befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: "Ez az
ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni." Vagy, ha egy király
hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga
tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön
ellene. Mert ha nem, követséget küld hozzá, amikor még messze van, és
békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije
van, nem lehet az én tanítványom."
Lk 14,25-33

Elmélkedés:

A mai evangéliumban elhagzó jézusi szavak kifejezetten provokálnak minket.
El kell döntenünk, hogy kit szeretünk a legjobban, kiért akarunk élni?
Kinek a tanítványai vagyunk? Képesek vagyunk-e minden áldozatot meghozni,
hogy tanítványok lehessünk? Kinek szeretném odaadni az életemet?
A döntésben talán segítenek minket a következő kérdések: Ki szeret engem a
legjobban? Ki az, aki értem él? Ki a legjobb mester? Ki az, aki a
legnagyobb áldozatot is meghozta értem? Ki az, aki még az életét is
odaadta értem?
A nagy népsokaság létszáma hamar lecsökken és csak kevesen bizonyulnak
igazi tanítványnak. Érdemes lemondani minden evilági dologról, hogy ezen
kevesek közé szeretnék tartozhassak.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Örökkévaló Isten, jóságos Uram, te alkottad testünket a föld agyagából.
Jóságos Szeretet, miután megalkottad ezt a silány elemet, nagy kincset
helyeztél abba: a te képedre alkotott lelket. Örök Isten, te vagy a
mester, aki megsegítesz és újjáalkotsz. Törd hát szét testem edényét, s
alakítsd újjá tetszésed szerint.
Örökkévaló Atya, újból neked ajánlom fel életemet a te kedves jegyesedért,
az Egyházért. Szakítsd el testemet, ahányszor tetszik jóságodnak, s adj
vissza testemnek, mindig nagyobb fájdalommal az előbbinél. Csak láthassam
végre a megújhodását ennek a kedves jegyesnek, az Anyaszentegyháznak!
Sziénai Szent Katalin

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. november 6., kedd

[Evangelium] 2007-11-06

2007. november 6. - Kedd

Jézus egyszer egy előkelő farizeus házában ebédelt. A vendégek közül
megszólalt valaki: "Boldog, aki asztalhoz ülhet Isten országában". Jézus a
következő példabeszéddel válaszolt: "Egy ember nagy lakomát rendezett.
Sokakat meghívott. Amikor eljött a lakoma ideje, elküldte szolgáját, és
ezt üzente a meghívottaknak: "Jöjjetek! Minden készen van." De azok sorra
mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente: "Földet vettem. El kell mennem,
hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem!" A másik azt mondta: "Öt iga ökröt
vettem, ki kell próbálnom. Kérlek, ments ki engem!" Egy további így szólt:
"Most nősültem, nem mehetek." A szolga hazatért, jelentette mindezt
urának. A házigazda haragra lobbant. Meghagyta szolgájának: "Menj ki
azonnal a város tereire és utcáira, és vezesd be ide a szegényeket,
bénákat, vakokat, sántákat!" A szolga jelentette: "Uram, parancsodat
teljesítettem, de még mindig van hely." Az úr akkor megparancsolta a
szolgának: Menj ki az országutakra és a sövények mentére, és kényszeríts
be mindenkit, hogy megteljék a házam! Mondom nektek: Senki sem ízleli meg
lakomámat azok közül, akik hivatalosak voltak."
Lk 14,15-24

Elmélkedés:

Olcsó kifogások keresése és ostoba mentegetőzés jellemzi a meghívottakat,
akik nem akarnak részt venni az ünnepségen. Mindez mögött pedig a
kegyetlen visszautasítás húzódik meg. Mert a szeretetteljes hívásnak nem
kell feltétlenül engedelmeskedni. A lakomán való részvétel nem kötelező
senki számára. Szabadon el lehet fogadni, de akár vissza is lehet
utasítani. Nem arról van szó tehát, hogy valaki eleve méltatlan és ezért
nem is kap meghívást, hanem arról, hogy mindenki meghívott, de egyesek
méltatlanná teszik saját magukat. Mindkettőnek következménye van, amelyet
a szabad döntést hozó személynek vállalnia kell. A hívás elfogadása tesz
jelenlévő vendéggé az Isten által rendezett lakomán.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenem, te minden ember szívébe beleoltottad a reményt, de keresztény,
természetfeletti reményt csak te adhatsz nekünk. Add meg nekem ezt az
erősséget, add meg minden nekem kedvesnek és minden hívő léleknek!
Add, hogy ez egész életünket, szenvedésünket és halálunkat fényesebbé
tegye, átváltoztassa, s nekünk ebben az életben, különösen a csalódások és
gondok napjaiban, benső erőt és bízó bátorságot adjon!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. november 5., hétfő

[Evangelium] 2007-11-05

2007. november 5. - Hétfő, Szent Imre herceg

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
"Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen.
Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt
megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok
azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony, mondom
nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál
nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja
őket, boldogok azok a szolgák.
Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj,
nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön
abban az órában, amikor nem is gondoljátok."
Lk 12,35-40

Elmélkedés:

Egyik korábbi plébániám híveitől szomorú hírt kaptam a napokban: meghalt
egy nálam mindössze két évvel idősebb fiatalasszony. Éppen az utolsó
apróságokat vitte volna át az új házba, amikor hirtelen összeesett és már
nem lehetett megmenteni az életét. Biztos vagyok benne, hogy lelkileg éber
volt, hiszen havonta elvégezte szentgyónását, bár nem számított arra, hogy
ilyen hamar fog találkozni az Úrral. Nem goldolta, hogy közeledik az óra,
de éber volt, mindig várta az Urat. Az új földi lakás helyett egy mennyei
otthont kapott, ami még a gyönyörűen berendezett földinél is szebb.
Egy időpontot senki sem írhat előre be a határidőnaplójába. Mégis,
láthatatlanul minden naphoz be van jegyezve.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Kegyelmes, igaz Istenem és Uram, Teremtőm és Megváltóm! Megjelöltél engem
orcád szent fényével, megváltottál egyszülött Fiad drága vérének árán, és
Lelkednek erejével az élet reményére újjáalkottál a szent keresztségben.
Add, hogy igaz, egész és ép szívvel hathatósan ellene mondjak a sátánnak,
minden pompájának és minden cselekedetének.
Add, hogy élő és buzgó, tettekben gazdag hittel híven higgyek tebenned,
Teremtőmben, szent Fiad, Jézus Krisztus által, aki az út, az igazság és az
élet, és a Szentlélek erejével!
Add, hogy tied legyek, és halálomig állhatatosan megmaradjak benned. Ámen.
Nagy Szent Gertrúd


________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (9.)
A legutóbbi beszámolómban említett felnőtteknek szóló bibliaóra, amelyet a
Biblia évére (2008.) tervezek, sokakat felizgatott. Eredetileg
mindenképpen a helyi híveknek terveztem. Mivel azonban többen jelezték,
hogy egy esetleg készülő írásos anyagot érdemes volna közkinccsé tenni
listánkon is, minden bizonnyal így fogok tenni. Majd időben jelezni fogom.
Az őszi szünetre még egy kis pihenés is jutott a mindenszentek táji hajrát
megelőzően. Brenner János atya egykori tanítványának meghívására és
jóvoltából eljutottam Szent X. Piusz pápa szülőhelyére, a Velence melletti
Riese falucskába. Elcsodálkoztam a Gondviselés működésén, amelynek
köszönhetően egy ilyen kis helyről és mérhetetlen szegénységből valaki
pápa lesz. Persze ugyanez elmondható II. János Pálról és a mostani pápáról
is, de azért mégiscsak meglepő.
Közben idehaza is zajlanak az események. Mivel a plébániánkon eddig nem
volt ifjúsági közösség (az igazsághoz hozzátartozik, hogy más közösség
sem), sikerült négy fiatalt elküldenem egy ifjúságivezető-képzőbe. Azzal a
lelkesedéssel tértek vissza, hogy tényleg jó volna nálunk is elkezdeni
valamit számukra, és egy ifjúsági mise is elkelne. Elkezdjük. Mint a
magvető a vetést, aztán a növekedést Isten biztosítja.
Zalapatakán közben megszólaltak a harangok. Az örömbe annyi kis üröm
vegyült, hogy közben zalamindszenti templomban ment tönkre az egyik
harang, az óraátállításkor egy napra Zalalövőn megállt az idő (na jó, csak
a toronyóra) és feltörték a templomban a perselyt. Úgy látszik, nem volt
róla tudomásuk, hogy a perselyeket naponta szokás üríteni. Mindenesetre
szükséges egy új, biztonságosabb beszerzése.
Az egyházi év vége felé közeledvén egyre jobban várom az adventet. A
hittanosaim és a minisztránsok pedig a havat. Meglátjuk, melyik érkezik
meg előbb.
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. november 4., vasárnap

[Evangelium] 2007-11-04

2007. november 4. - Évközi 31. vasárnap

Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű
gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni
Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát
előrefutott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa, mert arra kellett
elhaladnia.
Amikor Jézus odaért, felnézett, és megszólította: "Zakeus, gyere le
gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom." Erre ő sietve lejött, és
örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték:
Bűnös embernél száll meg. Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt:
"Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben
megkárosítottam, négyannyit adok helyette."
Jézus ezt felelte neki: "Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is
Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami
elveszett."
Lk 19,1-10

Elmélkedés:

Egy Isten-kereső lelki útja
Zakeusról, a jerikói vámosról hallottunk a mai evangéliumban, aki látni
szerette volna Jézust és ezért nevetségessé téve önmagát felmászott egy fa
tetejére, hogy vágya teljesüljön. Ezt követően Jézus az ő házába tér be
vendégségbe. A történet lényegét jobban megérthetjük, ha látjuk a
körülményeket. Már közeledik Jézus földi életének vége. Három éves
nyilvános működését és tanítását a nép körében befejezve most Jeruzsálembe
megy a közelgő ünnepekre. A Jeruzsálem felé vezető út utolsó szakaszához
érkezik, Jerikóba ér, amely már közel van a fővároshoz. Két jelentős és
látványos esemény kötődik ezen az úton a városhoz: egy vak koldusnak a
meggyógyítása (Lk 18,35-43) és a Zakeussal való találkozás (Lk 19,1-10).
Bartimeus, a vak koldus ott van az útszélen, hallja, hogy közeledik a
tömeggel Jézus, de esélye sincs arra, hogy megláthassa őt. Az emberek nem
foglalkoznak vele. Bartimeus azt akarja, hogy Jézus meglássa vagy legalább
meghallja őt. Hangos kiáltozására az Úr mégis felfigyel, magához hívatja,
csodát tesz vele és visszaadja szemevilágát.

Zakeussal egészen hasonló dolog történik. Annak az embernek, aki eddig
csak a pénznek élt és minden Jerikóba érkező emberben olyan személyt
látott, akit becsaphat és akitől magas összeget kérhet, most új vágy ébred
a szívében. Most nem pénzt akar szerezni, mint életének minden más
pillanatában, hanem Jézust akarja látni. Alacsony testmagassága miatt
nincs esélye arra, hogy a hatalmas tömegben meglássa Jézust. De nem mond
le vágyáról, hanem mit sem törődve az emberek gúnyolódásával és
nevetésével, felmászik a fügefára abban a reményben, hogy onnan észreveszi
majd az Urat. Ennél azonban sokkal több történik. Olyan dolog, amit még ő
sem remélt. Nem csak ő pillanthatta meg Jézust, hanem Jézus is észrevette
őt, s azonnal meglátta benne a lelki vakságából és önzéséből gyógyulni
akaró embert. Betért tehát a mások által bűnösnek tartott ember házába,
hogy oda is elvigye az üdvösséget.

A történet hátterében érdemes felfigyelnünk arra a lelki útra, amelyet
Zakeus végigjár. Az eseményt megelőzően egy mindenki által megvetett ember
volt. Az emberek lenézték, mert kiszolgálta az elnyomó rómaiakat. Jogosan
haragudtak rá amiatt, mert mindenkit becsapott és magas vámot kért, hogy
nagyobb legyen a haszna. Termete miatt is a nevetség tárgya volt. A
közösség kitaszította és megvetette.

Ez a kitaszított ember egyszercsak Isten-keresővé, Jézust látni akaróvá
válik. És ebben a vágyakozásában, keresésében nem tudja megakadályozni
senki. Hirtelen leleményessé válik, hogy megtalálja a megoldást. A
megalázó és gúnyos megjegyzéseket is eltűri, csakhogy meglássa Jézust.
Nincsenek nagyravágyó tervei, nem gondolja, hogy Jézus éppen ővele fog
beszélgetni, hanem megelégszik azzal, ha egy pillanatra láthatja a híres
vándortanítót.

Harmadik lépésként pedig adakozóvá válik. Ígéretet tesz, hogy vagyona
felét szétosztja a szegényeknek és bőséges kártérítést ad az általa
becsapottaknak. Megtérésének komoly jele ez. Megtapasztalta, hogy milyen
nagy az Isten irgalma iránta, s most ő is megmutatja, hogy tud irgalmas
lenni az emberek felé.

Tegyük láthatóvá magunkat, hogy az irgalmas Jézus tekintete szívünkbe
megtérést, életünkbe pedig üdvösséget hozzon!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó, Istenem, mikor találom meg végre nyugalmamat? Nagyon vágyódik lelkem
tehozzád! De erős leszek, s türelmesen várom azt az órát, melyen isteni
Megváltóm az örök üdvösségre hív. Addig csak az lesz a gondom, hogy neki
tetszően éljek, s szent akaratát teljesítsem.

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum