2013. május 25., szombat

[Evangelium] 2013-05-25

2013. május 25. – Szombat

Abban az időben: Kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk a kezét.
A tanítványok azonban elutasították őket. Amikor Jézus meglátta ezt,
megharagudott, és ezt mondta nekik: „Engedjétek hozzám jönni a
gyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
Bizony, mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy
gyermek, nem megy be oda." Azután ölébe vette a gyermekeket, és kezét
rájuk téve, megáldotta őket.
Mk 10,13-16

Elmélkedés:

A felnőttek sokszor lekezelően vagy kioktató módon viselkednek a
gyerekekkel. Az igaz, hogy egy felnőtt életkorának köszönhetően több
élettapasztalattal rendelkezik, és nyilvánvalóan tanultabb, mint egy
gyermek, de ez nem adhat okot számára a fölényes viselkedésre. Sokszor el
is veszítik türelmüket, mert megfeledkeznek arról, hogy ami számukra
könnyedén megvalósítható, az egy gyermeknek nagy erőfeszítésébe kerül,
vagy akár megvalósíthatatlan. Milyen legyen a felnőttek viselkedése a
gyermekekkel szemben, akik számára a felnőttek példaképek, azaz
viselkedésüket utánozzák?
Az evangéliumban szereplő tanítványok hibát követnek el: megakadályoznák,
hogy gyermekeket vigyenek Jézushoz. Viselkedésüket magyarázhatnánk azzal,
hogy Jézus korában a gyermekek és a felnőttek világa jobban elkülönült
egymástól, mint korunkban. A tanítványok szándéka az lehetett, hogy a
gyermekek ne zavarják tanító vagy gyógyító tevékenységében Jézust. Ő
viszont nem elutasító velük, hanem szeretettel fogadja és megáldja őket.
Sőt, példaképül állítja őket a tanítványok elé.
Vajon miben követendők ők? A kisgyermekek tulajdonsága, hogy ösztönösen
megbíznak szüleikben, mert mellettük érzik biztonságban magukat, s tudják,
hogy ők gondoskodnak róluk. Ezt a gyermeki bizalmat, ráhagyatkozást kell
éreznünk Isten iránt, akinek gyermekei vagyunk. Isten atyaként szeret
minket, gondoskodik rólunk. Isten a boldogságunkat és az üdvösségünket
akarja. Engedelmeskedjünk neki és bízzuk rá életünket!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus, te mindig meghallgatsz minket, bár emberi szavaink
nélkül is tudod, hogy mire van szükségünk lelki fejlődésünkhöz. Hittel és
bizalommal fordulunk hozzád, és kérünk, hogy adj meg nekünk mindent, ami
üdvösségünkre szolgál! Köszönettel és hálával tartozunk neked azért, mert
gondunkat viseled és segítesz minket, hogy eljussunk az üdvösségre.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130525.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. május 24., péntek

[Evangelium] 2013-05-24

2013. május 24. – Péntek

Egy alkalommal Jézus útra kelt Kafarnaumból, és Júdea határába ment, a
Jordán túlsó partjára. Ott ismét nagy tömeg sereglett köréje, ő pedig
szokása szerint tanította őket. Akkor a farizeusok odamentek Jézushoz és
megkérdezték: „Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?" Próbára
akarták ugyanis tenni. Ő azonban kérdéssel válaszolt: „Mit parancsolt
nektek Mózes?" Azt felelték: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és
elváljunk."
Jézus folytatta: „A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a
parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az
ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten
egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy.
Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét."
Otthon tanítványai ismét megkérdezték őt ezzel kapcsolatban. Ezt
válaszolta: „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést
követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy,
házasságtörést követ el."
Mk 10,1-12

Elmélkedés:

A házassággal, pontosabban a válással kapcsolatban tesznek fel kérdést
Jézusnak az írástudók és a farizeusok. Ők megengednék a válást, Jézus
viszont határozottan elutasítja azt. Mi a két álláspont közti különbség
oka? A különbség lényege abban áll, hogy a farizeusok az emberi törvényre
hivatkoznak, ami időnként változik, helyesebben szólva a törvényhozók
változtatják őket, ezzel szemben Jézus az isteni törvényre és Isten
eredeti szándékára hivatkozik a házassággal kapcsolatban. A kettő
szembekerülését az okozza, hogy az emberi törvények alkalmazkodnak a kor
igényeihez, követelményeihez (nevezhetjük ezt akár fejlődésnek is), s
ennek következtében eltérnek Isten törvényétől.
A bibliai teremtéstörténet szerint Isten saját képére és hasonlatosságára
alkotta meg az embert, és szívébe írta törvényeit, ezért minden ember
elsődleges kötelessége, hogy keresse a Teremtőt, felfedezze a szívébe
vésett isteni törvényeket, és azok szerint éljen. Előfordul, hogy az ember
felismeri ugyan az isteni törvényt, de mivel annak megtartását nehéznek
tartja, kitalálja a kivételeket, azaz azokat az eseteket, amikor nem
alkalmazza az isteni parancsokat. Következő lépésként aztán az ember a
kivételeket törvény szintjére emelve megalkotja a saját törvényeit,
amelyek természetesen már nagyon messze vannak Isten eredeti akaratától.
Mivel az ember a teremtést követően az évszázadok során már meglehetősen
messze került Istentől, ezért ő elküldte hozzánk Jézus Krisztust, akinek a
személyében megmutatta, hogyan kell az embernek élnie, Istennek
engedelmeskednie. Jézus Krisztustól, az Isten Fiától tanuljuk meg, hogyan
élhetünk Istennek tetsző módon.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézusom édes Szíve, én nem tudlak úgy szeretni, ahogy kell, csak általad.
Nem tudok hozzád jönni, ha nem vonzol engem. Nem tudok rád hagyatkozni, ha
te nem támogatsz. Hogy mindenem a tiéd lehessen, végy birtokodba, Uram,
hogy ne legyek többé a magamé, hanem a Tiéd.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130524.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. május 23., csütörtök

[Evangelium] 2013-05-23

2013. május 23. – Csütörtök

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Bizony mondom nektek: Ha
valaki csak egy pohár vizet is ad nektek inni azért, mert Krisztuséi
vagytok, megkapja érte jutalmát. Ha viszont valaki csak egyet is bűnre
csábít a kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna neki, ha
malomkövet kötnének a nyakába, és a tengerbe vetnék. Ha a kezed bűnre
csábít, vágd le! Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a
kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad csábít bűnre, vágd le!
Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozatra jutnod. Ha
pedig szemed csábít bűnre, vájd ki! Jobb fél szemmel bemenned Isten
országába, mint két szemmel a kárhozatra jutnod, ahol a féreg el nem
pusztul, és a tűz ki nem alszik. Mindenkit tűzzel sóznak meg. Mert jó
dolog a só; ha azonban a só ízét veszti, mivel ízesítik meg? Legyen
bennetek só, és őrizzétek meg a békét egymás között.
Mk 9,41-50

Elmélkedés:

Az evangéliumi beszámolók szerint Jézus gyakran tett megdöbbentő
kijelentéseket, amin az emberek meghökkentek. A szegény asszony templomi
perselybe dobott két fillérjét többnek tartotta például a gazdagok nagyobb
összegű adományánál. Máskor azt az embert nevezte legnagyobbnak, aki
mindenki szolgálatát vállalja. Megdöbbentő volt az is, amikor a gazdag
ifjúnak azt mondta, hogy minden vagyonát adja el, ossza szét a
szegényeknek, és úgy kövesse őt. Vagy például anyjának és testvérének
nevezte mindazokat, akik tanítását megtartják.
A mai evangéliumi részben Jézus minden bizonnyal legfurcsább kijelentését
olvassuk. Ha valamelyik testrészünk, kezünk, lábunk vagy szemünk bűnre
csábít minket, inkább szabaduljunk meg tőle, nehogy miatta a kárhozatra
jussunk. Hogyan kell értenünk ezeket a kijelentéseket?
Ha szó szerint vennénk és végrehajtanánk Jézus felszólításait, akkor az
utcán valószínűleg rengeteg nyomorék emberrel találkoznánk, akiknek a
keze, a lába vagy a szeme hiányozna. Jézus biztosan nem azt akarja, hogy
az emberek tömegesen végezzenek öncsonkítást.
A keleti népek gondolkozása és kifejezésmódja kedveli a túlzó
kijelentéseket, amelyek megerősítik a mondanivalót. A kemény szavakat
azért használja Jézus, hogy megértsük: az ember számára a legfőbb jó az
örök üdvösség, amelynek elnyerésére minden erőnkkel törekednünk kell. A
legnagyobb rossz pedig az örök kárhozat, amit minden erőnkkel el kell
kerülnünk. Nem engedhetjük, hogy a bűn megakadályozzon minket az örök
életre jutásban.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus, hittel vallom, hogy te valóban Isten vagy, aki isteni
hatalmadat oly sokszor kinyilvánítottad az embereknek. Taníts meg engem
arra, hogy mindig őszinte bizalommal merjek hozzád fordulni, aki
üdvösségemet és minden ember üdvösségét akarod. Ments meg engem életem
viharaiban és vezess engem a biztos kikötőbe, a te országodba!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130523.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. május 22., szerda

[Evangelium] 2013-05-22

2013. május 22. – Szerda

Egyszer János apostol ezekkel a szavakkal fordult Jézushoz: „Mester,
láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk.
Megtiltottuk neki, mert nem követ minket." Jézus ezt válaszolta: „Ne
tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen
szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, velünk van."
Mk 9,38-40

Elmélkedés:

Az apostolok azonnal megtiltják a Jézus nevében csodákat tevő embernek,
hogy folytassa tevékenységét, mert nem akar velük tartani. Jézus egészen
ellentétesen gondolkozik. Ő türelmet, engedékenységet tanúsít. Véleménye
szerint nem kell megtiltani neki, mert abban bízik, hogy aki az ő nevében
tesz jót, az biztosan nem fogja őt szidalmazni, gyalázni. Milyen nagy a
különbség e két hozzáállás között!
Gondolkodásunkat, cselekvésünket érdemes Jézus életszemléletéhez
közelítenünk. Nézzük a világ dolgait az ő szemével! Értékeljük az
eseményeket az ő fejével! Ne legyenek előítéleteink senki felé, hanem
bizalommal közeledjünk mindenkihez! Az elhamarkodott ítélet tévútra vezet
minket. Feltételezzünk mindenkiről jó szándékot! Jézus azt tanítja, hogy
gyümölcséről ismerhető fel a jó és a rossz fa. Érdemes mindennapi
imáinkban kérni a Szentlélek segítségét, hogy a jót és a rosszat meg
tudjuk különböztetni! Kérjük segítségét, hogy felismerjük és elutasítsuk a
rosszat, mindazt, ami lelkünknek kárt okoz! Kérjük segítségét, hogy
felismerjük és válasszuk a jót, mindazt, ami lelkünk üdvösségét szolgálja!
Célunk, hogy egyre jobban hasonlítsunk Jézushoz, úgy gondolkozzunk és
éljünk, ahogyan ő. Nem elég megtanulnom, hogy mit vár tőlem, hanem úgy
kell élnem és viselkednem, ahogyan ő. Nem elég elméletben kereszténynek
lennem, hanem minden élethelyzetben Krisztus tanítványának kell
bizonyulnom.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, nem azért hívsz követésedre, mintha szükséged volna szolgálatunkra,
hanem egyedül azért, hogy üdvösségünkről gondoskodj. A te követésed, Uram,
azt jelenti, hogy részesedünk az üdvösségben, fényed követése pedig, hogy
felfogjuk világosságodat. Szolgálatunk nem ad neked semmit, mert neked
nincs szükséged az ember szolgálatára; mégis, azoknak, akik téged
szolgálnak és követnek, életet, romolhatatlanságot és örök életet adsz.
Amint neked, Uram, nincs szükséged semmire, nekünk annyira szükségünk van
a veled való közösségre. A mi dicsőségünk nem más, mint hogy hűségesen és
szilárdan kitartsunk szolgálatodban. Szent Iréneusz

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130522.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. május 21., kedd

[Evangelium] 2013-05-21

2013. május 21. – Kedd

Abban az időben: Jézus és tanítványai átmentek Galileán. Jézus azonban nem
akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait készült oktatni. Ezt
mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután
megölték, harmadnapra feltámad." Ők nem értették ezeket a szavakat, de
féltek megkérdezni Jézust.
Ezután Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, Jézus megkérdezte
tőlük: „Miről vitatkoztatok az úton?" Tanítványai azonban hallgattak, mert
az úton egymás közt arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük.
Akkor Jézus leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt: „Ha valaki első
akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája."
Aztán odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította; majd magához ölelte,
és ezt mondta nekik: „Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben,
engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt,
aki küldött engem."
Mk 9,30-37

Elmélkedés:

Jeruzsálem felé haladva Jézus arról tanítja apostolait, hogy milyen sors
vár rá. Megjövendöli szenvedését és halálát, amely hamarosan bekövetkezik,
ugyanakkor feltámadásáról is említést tesz. Jézus úgy gondol ezekre az
elkövetkezendő napokra és eseményekre, mint küldetésének és szolgálatának
beteljesedésére. Amikor önként vállalja, hogy az mennyei Atya akaratának
megfelelően halálával megváltsa az emberiséget, akkor ezt annak tudatában
teszi, hogy cselekedetével megváltásunkat és üdvösségünket szolgálja. A
szeretet szolgálatával a legkisebb lesz az emberek szemében. Eközben az
apostolok arról beszélgetnek, hogy ki a nagyobb közülük. Mintha oda sem
figyeltek volna Mesterük szavaira. Mintha meg sem értették volna, hogy
miről beszél nekik Jézus. Az apostolok nagyok szeretnének lenni az emberek
szemében.
Jézusnak egyértelműen nem tetszik versengésük. Miért mérik magukat
egymáshoz? Miért nem mérik magukat a Mesterhez? Ekkor egy gyermeket állít
eléjük, akinek kicsinysége példa lehet számukra. Nem a gyerekes
viselkedést, hanem gyermeki lelkületet és a versengés helyett a
szolgálatot várja tanítványaitól.
A szenvedés és a halál vállalásával a mi Urunk mindenki szolgája, minden
ember üdvösségének szolgája lett. Ha hozzá hasonlóan vállalom az emberek
szolgálatát, nagy leszek a mennyek országában.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te a mi emberi közreműködésünkkel akarsz csodákat
tenni napjainkban, hogy jelenléted és segítséged megtapasztalható legyen
minden ember számára. Adj nekünk igazi bölcsességet, hogy felismerjük azt
az utat, amelyet te mutatsz nekünk, s amelyen te vezetsz minket az
üdvösség felé!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130521.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. május 20., hétfő

[Evangelium] 2013-05-20

2013. május 20. – Hétfő

Amikor a színeváltozás hegyéről Jézus visszatért tanítványaihoz, látta,
hogy nagy tömeg tolong körülöttük, és írástudók vitatkoznak velük. Amint
az emberek észrevették Jézust, mindnyájan meglepődtek, majd elébe siettek
és üdvözölték. Jézus megkérdezte tanítványait: „Miről vitatkoztok velük?"
Valaki a tömegből így felelt neki: „Mester! Elhoztam hozzád a fiamat.
Gonosz lélek lakik benne, aki némává tette. Valahányszor hatalmába keríti,
földhöz vágja. Habzik a szája, fogait csikorgatja és megmerevedik. Már
kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki belőle, de nem tudták."
Jézus így válaszolt: „Ó, hitetlen nemzedék! Meddig maradjak még veletek?
Meddig tűrjelek titeket? Vezessétek hozzám a gyermeket!" Erre odavitték
hozzá. Mihelyt a gonosz lélek meglátta Jézust, tüstént elkezdte ide-oda
rángatni a fiút, az pedig a földre zuhant, és habzó szájjal vonaglott.
Jézus megkérdezte a fiú apját: „Mióta szenved ebben a bajban?" Ő azt
felelte: „Gyermekkora óta. A gonosz lélek gyakran tűzbe és vízbe
taszította, hogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, szánj meg minket, és
segíts rajtunk!" Jézus így felelt neki: „Ha valamit tehetsz? Minden
lehetséges annak, aki hisz!" Erre a fiú apja azonnal felkiáltott: „Hiszek,
Uram, segíts az én hitetlenségemen!"
Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg verődik össze, ezekkel a
szavakkal parancsolt rá a tisztátalan lélekre: „Te néma és süket lélek!
Parancsolom neked, menj ki belőle, és soha vissza ne térj belé!" Erre (a
gonosz lélek) összevissza rángatta a fiút, és hangos kiáltással kiment
belőle. A fiú olyan lett, mint a halott. Többen meg is jegyezték:
„Meghalt!" Jézus azonban megragadta kezét, és felsegítette. A fiú talpra
állt. Amikor azután Jézus hazaérkezett, és egymás között voltak, a
tanítványok megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni a gonosz lelket?"
Jézus így felelt: „Ezt a fajtát semmi mással nem lehet kiűzni, csak
imádsággal és böjtöléssel."
Mk 9,14-29

Elmélkedés:

Jézus nyilvános működése időszakában mindennapi jelenet volt, hogy
betegeket hoztak hozzá a gyógyulás reményében. A mai evangéliumban egy
olyan esetről van szó, amikor egy apa viszi Jézushoz fiát, akit
gyermekkora óta gyötör, megszállva tart a gonosz lélek. A tanítványok
hiába próbálkoztak a gonosz kiűzésével a fiúból, nem jártak eredménnyel.
Sikertelen próbálkozásuk után az apa és beteg gyermeke számára az egyedüli
remény Jézus maradt. A gyógyulásnak most is – mint általában Jézus más
csodáinál – feltétele a hit, mert „minden lehetséges annak, aki hisz" (Mk
9,23). Hitből itt nincs hiány! Már önmagában azzal, hogy Jézus segítségét
kéri, kifejezi az apa, hogy hisz Jézus gyógyító erejében, hisz isteni
erejében. Hitének kifejezésére az apa így kiált fel: „Hiszek Uram, segíts
az én hitetlenségemen!" (Mk 9,24). Mintha csak ezt mondaná: hiszek,
hiszem, hogy meg tudod gyógyítani a fiamat, és ha van bennem a
hitetlenségnek, a kételkedésnek akár a legkisebb nyoma is, akkor te
szüntesd meg azt, nehogy a gyógyulásnak akadálya legyen!
Az eset elgondolkoztat: sokszor sikertelenül küzdök a rosszal, kevésnek
bizonyul erőm. Hiába igyekszem elhagyni rossz szokásaimat, gyenge vagyok.
Jézushoz fordulok-e ilyen esetekben? Hiszem-e, hogy tud rajtam segíteni?
Hiszek-e abban, hogy azért jött a világba, hogy az embereket meggyógyítsa
a lélek betegségéből, megszabadítson a bűntől? Jézus minden ember
megváltója. Engem is megváltott, új életre hív. Egy olyan életre, amelyben
nem a bűn, nem a gonosz lélek uralkodik rajtam, hanem ő.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Istenünk! Hálatelt szívvel imádunk, magasztalunk és dicsőítünk
Téged! Mutasd meg nekünk szeretetedet! Urunk Jézus, igaz közbenjárónk az
Atyánál! Te jól ismersz minket és ismered szükségleteinket. Engedd csak
azt kérnünk, ami javunkra szolgál, s ami lelkünk üdvösségéhez szükséges.
Ámen.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130520.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. május 19., vasárnap

[Evangelium] 2013-05-19

2013. május 19. – Pünkösdvasárnap

Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a
tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben
zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: „Békesség
nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr
láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség
nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." E szavak
után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek
megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg,
az nem nyer bocsánatot."
Jn 20,19-23

Elmélkedés:

Egy halász lelkesedése
Fiatalok beszélgetnek egymással az esti filmről, majd témát váltva a
fészbúk aktivitásukról. Szóba kerül, hogy hol lehet klassz ruhákat kapni a
városban, melyik új telefonra vágyakoznak. Azt gondolnám, hogy ezek
valóban őket érdeklő témák, de inkább unalom sugárzik beszélgetésükből,
mintsem lelkesedés. Aztán komolyabb témák következnek: mit tanulnak az
egyetemen, mit terveznek annak befejezése után, mire lesz jó a diploma. A
lelkesedést még mindig hiányolom, pedig talán elvárható volna valakitől,
aki az általa megálmodott életpályának nekiindul. Valakitől, aki
teremteni, újat alkotni, felfedezni, szépet létrehozni akar a munkájával,
s nem csupán azért akar dolgozni, hogy legyen miből befizetni a sárga
csekkeket. Talán jogosan érzem, hogy elvárható volna a lelkesedés. Talán
jogosan érzem, hogy a fiataloktól ellopták a jó ügyekért érzett
szenvedélyt, lelkesedést. A húsvéti időszakban olvastuk az evangéliumban,
hogy amikor a halászó Péter apostol meghallja, hogy az Úr Jézus áll a
parton, akkor nem várja meg, hogy szépen nyugodtan kievezzenek a bárkával,
hanem azonnal a vízbe veti magát és kiúszik a partra, hogy minél hamarabb
a Mesterhez érjen. Micsoda lelkesedés! Pedig ez még a Szentlélek pünkösdi
eljövetele előtt történt. Tanuljuk meg a lelkesedést az öreg halásztól,
aki még nem is volt olyan öreg! Lelkesítsen bennünket a Szentlélek!
A húsvét utáni ötvenedik napon, tíz nappal Urunk mennybemenetelét követően
a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük ma, pünkösd napján. Az egykori
eseményt nem az evangélium, hanem az Apostolok Cselekedetei szentírási
könyv írja le, ezt olvassuk a szentmise olvasmányában (vö. ApCsel 2,1-11).
Eszerint az apostolok együtt vannak és imádkozva várják, hogy az Úr
ígérete beteljesedjék, eljöjjön a Szentlélek. Bizonyára nem tudták, hogy
miként fog ez történni, mindenesetre nyitottak. Az együttlét, mint a
közösség jele, valamint az imádkozás, mint az Istenre figyelés jele
elengedhetetlen a Szentlélek fogadásához. Ahol ugyanis ez hiányzik, azaz
ahol széthúzás vagy ellenkezés van, vagy ahol az emberek nem figyelnek
Isten szándékára, akaratára, üzenetére, ott zárt szívekre talál a Lélek. A
Szentlélek jövetelét különleges jelek kísérik: heves szélvihar
közeledéséhez hasonló zúgás támad, majd lángnyelvek jelennek meg, amelyek
az apostolokra ereszkednek. A Lélek indítására nem tanult nyelveken
kezdenek beszélni Jézus tanításáról, haláláról és feltámadásáról.
Miben fedezhető fel a Szentlélek működése, hatása, tevékenysége, egyszóval
jelenléte? Mindenekelőtt a szentírási könyvekben. Hitünk szerint a
Szentlélek sugallta a Szentírást, ő irányította a szerzőket, hogy Isten
üzenetét tévedés nélkül jegyezzék le, és hiány nélkül tartalmazza azt az
igazságot, amely bennünket az üdvösségre vezet. Emellett a Szentlélek
hatása figyelhető meg a szent Hagyományban, amely évszázadokon keresztül
megőrizte a krisztusi tanítást, valamint az Egyházi Tanítóhivatalban is,
amely a tanítás tévedésektől mentes továbbadásának felelőse.
A Szentlélek működésének másik fontos területe a liturgia, a szentségek
kiszolgáltatása, különösen is a szentmise. E szertartások során Isten a
Lélek segítségével létesít kapcsolatot velünk, emberekkel. A Lélek
közvetítésével vagyunk képesek imádkozni, Istenhez szólni, és az ő
üzenetét meghallani, megérteni.
A Szentlélek harmadik, s idén, a Hit évében különösen is kiemelendő
működési területe az apostoli, hithirdető, evangelizációs munka. A
Szentlélek áldásos működésének köszönhetően az evangélium hirdetése minden
korban megújítja az Egyházat. Mindazok, akik részt szeretnének venni ebben
az évszázadokon átívelő szolgálatban, engedjék, hogy bennük is működjön a
Lélek! Engedjék, hogy az Értelem Lelke az evangélium igazságának
felfedezésére vezesse őket! Engedjék, hogy Isten Lelke az evangélium
hirdetésére indítsa őket!
Sokszor emlegetjük, hogy a Szentlélek az új élet forrása. Jelen van minden
születésnél és újjászületésnél. Jelen van minden ember születésénél és a
keresztségben való újjászületésénél. Jelen van lelki újjászületésünknél,
amikor a szentgyónásban bocsánatot nyerünk. Jelen van az Egyház
születésénél, ezt ünnepeljük a mai pünkösdi ünnepen, és jelen van az
Egyház állandó újjászületésénél. A Szentlélek az új evangelizáció forrása.
Ösztönözzön bennünket hitünk titkainak megértésére és indítson bennünket
Krisztus evangéliumának hirdetésére! Legyen a Szentlélek mindannyiunk
számára a hitben való újjászületés forrása!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jöjj el, Szentlélek Isten! Jöjj el, éltető Lélek! Jöjj el, Jézus Lelke!
Jöjj el, aki jelen voltál a megtestesüléskor. Jöjj el, aki a feltámadáskor
új életet adtál az Úrnak! Jöjj el, Szentlélek, az apostolok és az Egyház
Lelke! Jöjj, segítsd az Egyház minden tagját a tanúságtételben és az
evangélium hirdetésében! Jöjj, adj új lendületet a keresztényeknek az
evangélium felfedezésére és életté váltására! Jöjj, adj bátorságot hitünk
hirdetésére! Jöjj el, megbocsátás Lelke és egységet adó Lélek! Jöjj el,
hitünk éltetője és erősítője! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130519.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum