2017. október 28., szombat

[Napi e-vangelium] 2017-10-28

2017. október 28. - Szombat, Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok

Jézus egyszer fölment egy hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten
imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott
közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett: Simont, akit
Péternek is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt
és Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát és a buzgó Simont;
Júdást, Jakab fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt.
Azután lement velük, és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport
tanítvány sereglett köréje, és hatalmas tömeg vette körül Júdeából.
Jeruzsálemből, Tirusz és Szidon tengerparti vidékéről. Ezek azért
gyűltek össze, hogy hallgassák őt, és gyógyulást nyerjenek
betegségükből. Meggyógyultak azok is, akiket tisztátalan lelkek
gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle,
és mindenkit meggyógyított.
Lk 6,12-19
Elmélkedés:
Ki lehet apostol? - tehetjük fel a kérdést a mai evangélium kapcsán. A
kérdésre pontos választ kapunk, ha megnézzük, hogyan választotta meg a
tizenegy apostol az áruló Júdás helyére a tizenkettediket. Az Apostolok
Cselekedetei könyvben Lukács evangélista leírja, hogy olyan személyt
keresnek az apostolok, aki János keresztségétől kezdve a
mennybemenetelig együtt volt Jézussal útjai során és tanúskodni fog a
feltámadásról. Így esik Mátyásra a választás.
Mind Jézus meghívásainál, mind pedig Mátyás megválasztásánál szerepel
az imádság és a küldés. A tizenegy apostol is imádkozik, ahogyan Jézus
is a tizenkettő kiválasztása előtt, hogy az Atya akarata érvényesüljön.
Az lehet apostol, akit maga Isten választ ki erre a feladatra. A
kiválasztott személy, aki apostollá válik, küldetést kap. Jézus arra a
feladatra választja ki őket, hogy menjenek és hirdessék evangéliumát,
és tanúságot tegyenek róla az emberek előtt. Mátyást is erre a
feladatra, az evangélium hirdetésére és a feltámadásról való
tanúságtételre választják ki. A ma ünnepelt két apostol, a buzgónak
nevezett Simon és Júdás Tádé erre a tanúságtételre kaptak meghívást
társaikkal egyetemben.
Bennünket is meghív Jézus, hogy legyünk evangéliumának és
feltámadásának hirdetői. Meghív, hogy legyünk Jézus apostolai, azaz
küldöttei, akik tanúságot teszünk feltámadásáról!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Elveszett juhokként tévelygünk, ki-ki a maga útján; keresd meg
gyermekeidet, mert nagyon éhezzük és szomjazzuk a veled való összhang
elvesztett paradicsomát. Atyánk és Pásztorunk, fuss elénk, mert nem
leljük a pusztából hazavezető utat! Hálát adunk neked, Jézus, hogy
gondos anyát rendeltél számunkra; aki tisztára söpri elhagyott
hajlékunkat, és engeded nekünk, hogy magunkba szállva megtaláljuk a
bennünk elhomályosult világosságot!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171028.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. október 27., péntek

[Napi e-vangelium] 2017-10-27

2017. október 27. - Péntek

Abban az időben Jézus így szólt a sokasághoz: Ha látjátok, hogy
nyugaton felhő támad, mindjárt mondjátok: "Eső jön!", és úgy is
történik. Ha déli szél fúj, azt mondjátok: "Hőség lesz!", és megjön az
is. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni; a mai idők
jeleit miért nem ismeritek fel? Miért nem ítélitek meg magatok, hogy mi
az igazság? Amikor ellenfeleddel a hatóságokhoz mégy, igyekezzél még az
úton kibékülni vele, hogy a bíróhoz ne hurcoljon. Mert ha a bíró elé
visz, akkor a bíró átad a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vet
téged. Mondom neked, ki nem szabadulsz onnan, amíg tartozásodat az
utolsó fillérig le nem fizeted.
Lk 12,54-59
Elmélkedés:
Jézus korában, a bibliai időkben még egyáltalán nem létezett
időjárás-előrejelzés. De már abban az időben is hasznosak voltak a
megfigyelések. Bizonyos égi jelenségekből következtetéseket vontak le,
amelyek a közeljövőben várhatóak voltak. Pontosan tudták, hogy a
nyugati irányból érkező felhők esőt hoznak, a déli szél pedig hőséget
eredményez. Napjainkban komoly technikai felszerelések segítik a
meteorológusok munkáját, akik sokszor egészen pontos és egyre pontosabb
előrejelzéseket tudnak készíteni. Figyelmeztetéseik nagyon hasznosak
például azok számára, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. A természetben
pihenő, szabadidejüket töltő emberek számára szintén hasznos lehet egy
félelmetes vihar közeledésének előrejelzése.
Jézus arról beszél, hogy kortársai a természeti jelenségekből
következtetéseket vonnak le, de az idők jeleinek nincs hatása rájuk.
Végzetes lehet az, ha valaki nem akar tudomást venni a
figyelmeztetésekről és vakon megy előre, hogy megvalósítsa saját
elképzeléseit. Vallási életünkben is vegyük észre Isten
figyelmeztetéseit, amelyek jelzik számunkra, hogy helyes-e az az út,
amelyen járunk. A mai időkben is és minden korban jelek mutatják azt,
hogy Isten nem hagyja magára az embert, hanem lehet őt keresni, s meg
is lehet találni.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Ó, Istenem, te mérhetetlen szelídség és irgalom, ki ne szolgálna téged
teljes szívéből, aki csak egy kicsit is megismerte atyai szeretetedet?
Ki ne viselné szívesen igádat, amely nem teher, hanem édes; ki ne
hordozná terhedet, amely nem kínos, hanem erőssé tesz? Magad mondottad:
Vegyétek magatokra az én igámat, amely könnyű és édes, s így nyugalmat
találtok lelketeknek. Igen, Uram, ez a gyümölcse nagy parancsodnak,
hogy téged teljes szívünkből szeressünk; ez a szeretet s a neked való
szolgálat nemcsak jóvá tesz bennünket, hanem túlontúl boldoggá is!
Bellarmin Szent Róbert


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171027.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. október 26., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2017-10-26

2017. október 26. - Csütörtök

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Azért jöttem, hogy
tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon!
Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Mennyire várom, hogy ez
beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a
földre? Mondom nektek, nem azt, hanem szakadást. Ezentúl, ha öten
lesznek egy házban, megoszlanak egymás között: három kettő ellen, és
kettő három ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a
lányával és lány az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával."
Lk 12,49-53
Elmélkedés:
Jézus oly erővel hirdette egykor az Isten országáról szóló örömhírt,
hogy képes volt lelkesíteni apostolait és tanítványait, s lángra tudta
lobbantani sok ember szívét. De még ennél is mélyebb értelme van annak,
hogy Jézus azért jött a világba, hogy tüzet gyújtson. Az ószövetségi
időkben és Jézus korában is a tűz Isten jelenlétének, dicsőségének és
szentségének volt a jele. Isten égő csipkebokorban jelenik meg
Mózesnek, tüzes szekéren ragadja el Illés prófétát és tűzoszlop
alakjában védelmezi népét a pusztai vándorlás idején. Amikor tehát
Jézus tűzgyújtásról beszél, akkor Isten jelenlétére hívja fel a
figyelmet. Akarom-e, hogy bennem is égjen Isten jelenlétének lángja?
A beszéd folytatásában szakadásról beszél a mi Urunk, amely akár a
családtagok között is keletkezhet. Ennek oka az, hogy egyesek
elkötelezik magukat mellette, míg mások szembefordulnak vele. Sok
családban manapság is szinte mindennapi viszálykodás tárgya, hogy az
egyik házastárs gyakorolja vallását és a gyermekeket is ennek
megfelelően igyekszik nevelni, a másik viszont nem él vallásosan. Jézus
szavait nyugodtan érthetjük úgy, hogy csupán a családi béke kedvéért
nem lehet lemondani a vallásgyakorlatról, a templomba járásról vagy a
gyermekek hitre neveléséről. Hiszen, ha valaki ezt tenné, házastársa
könnyen mondhatná utána, hogy lám, nem is annyira fontos ez a dolog. Az
imádkozás sokat segíthet a helyzet feloldásában, a családi béke
megtalálásában.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Mindenható Istenünk! Te mindenkit meghívsz a veled való közösségre és
senkit sem zársz ki szeretetedből. Minden embernek felkínálod az
üdvösséget és megmutatod, milyen úton érhetjük azt el. Egyedül mi,
emberek zárhatjuk ki magunkat azzal, ha elutasítunk téged, megtagadjuk
a neked való engedelmességet és semmibe vesszük törvényeidet. Hálásak
vagyunk azért, hogy minden embernek, nekünk is és minden
embertársunknak megadod a segítséget ahhoz, hogy üdvözüljünk.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171026.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. október 25., szerda

[Napi e-vangelium] 2017-10-25

2017. október 25. - Szerda

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Gondoljátok meg: Ha
tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni
házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában,
amikor nem is gondoljátok."
Péter megkérdezte: "Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy
mindenkinek?" Az Úr így válaszolt: "Ki a hű és okos sáfár, akit ura
szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az
élelemből? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben
talál. Bizony, mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a
szolga azt mondja magában: "Uram bizonyára késni fog", és elkezdi verni
a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és
megérkezik ennek a szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja,
és olyan órában, amikor nem gondolja, bizony kegyetlenül megbünteti, és
a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de
nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki
azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak
kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és
akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon."
Lk 12,39-48
Elmélkedés:
Már gyermekkorunktól fogva hozzászoktunk ahhoz, hogy valaki számon kéri
tőlünk kötelességünk teljesítését, és felelősségre von, ha valamit nem
tettünk meg, illetve rosszul tettük. Szüleink és nevelőink bizonyára a
jutalmazásról, a dicséretről sem feledkeztek meg, ha valamit időben,
jól megtettünk. A gimnazisták és az egyetemisták jól tudják, hogy a
számonkérés idejének közeledése milyen lelki terhet jelent, főként
akkor, ha valamilyen mulasztás terheli a lelket. Mások nyugodt
lelkiismerettel várják a megmérettetés napját saját felkészültségükben
bízva.
A végső időkben Isten is számon kéri tőlünk, hogy mit tettünk földi
életünk során. Egyesek rettegnek ettől a naptól, mert mulasztásaik
vannak, mások viszont mindig készen állnak a találkozásra. Az egyik
embert inkább a felelősségre vonástól és büntetéstől való félelem
kényszeríti kötelességei teljesítésére, a másikat az Isten iránti
szeretet. Az utóbbi könnyebb.
A szolgának is megvan a maga felelőssége. Hűségesen kell teljesítenie
mindazt, amit ura rábíz, mert akire sokat bíztak, attól többet is
kérnek számon. Isten azt a feladatot bízza ránk, hogy közreműködjünk
szándékainak megvalósulásában a világban és az Egyházban. Isten
szolgáiként a szenvedéseken és a próbatételeken keresztül juthatunk a
mennyország dicsőségébe.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, áldd meg földünket, amelyre leszáll az éj sötétje, áldd meg a
városokat és a falvakat! Küldd a hazatérő édesapa elé gyermekeit a
mosoly angyalával arcukon! Simítsd el a házastársak nézeteltéréseit.
Szerezz békét a testvérek között! Tedd derűssé ezt a néhány órát
mindegyikük számára, hogy legalább amikor együtt vannak, ne
szidalmazzon téged senki, hanem szeressen! Imádkozom mindazokért, akik
ma este nem imádkoznak hozzád. Szeretlek téged mindazokért, akik már
nem szeretnek téged.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171025.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. október 24., kedd

[Napi e-vangelium] 2017-10-24

2017. október 24. - Kedd

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Csípőtök legyen
felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan
emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről
és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket
uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony, mondom nektek, felövezi magát,
asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második
vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok
a szolgák.
Lk 12,35-38
Elmélkedés:
Jézus példabeszédet mond a virrasztó szolgákról, akik arra várnak, hogy
uruk megérkezzen. "Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő
gyertya legyen" - olvassuk szavait. Az első kép, a felövezett csípővel
való várakozás az Egyiptomból való szabadulás eseményét idézi fel,
amikor a kivonulás előtti éjszaka felövezve, útra készen kellett
várakozniuk a zsidóknak. Nem kényelmesen asztalhoz ülve, hanem
indulásra készen fogyasztották el a húsvéti bárányt és ételeket. A
másik kép, az égő gyertya szintén a készenlétre utal. A hazatérő urat
nem sötétbe borult ház fogadja, amelyben már mindenki alszik, hanem
ébren várják jövetelét a szolgák.
E jelképes beszéd jól szemlélteti, hogy a lelki éberségről,
várakozásról és készületről van szó. A hit, a remény és a szeretet a mi
lelkünk égő mécsei, amelynek lángját őriznünk kell.
Az állandó várakozás állapotában élünk. Nem láthatjuk még színről
színre Istent, hanem várjuk a vele való találkozást. Oktalanság volna
részünkről, ha azt gondolnánk, hogy nem kell vele találkoznunk, és nem
kell számot adnunk neki életünkről. Érdemes készülnünk a találkozásra,
mert a számadás nem marad el. Ha jócselekedeteinkkel segítünk
embertársainknak és megdicsőítjük Istent, akkor jutalomra, örök
üdvösségre számíthatunk.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Istenem! Te vagy, aki megalkottál, aki ismersz. Tőled kaptam az
életemet, képességeimet, testvéreket magam mellé és naponta a számtalan
kegyelmet. A kevesebbet vagy a talentumot azért adtad, hogy akaratodat
teljesítsem. Tudom, hogy minden embert üdvözíteni akarsz. Vonj be engem
is tervedbe, hogy minél több embernek el tudjalak vinni. Ígérem, mások
elől nem rejtem el azokat a dolgokat, amelyek az életemben jóságodat és
szeretetedet hirdetik, hanem engedem, hogy szereteted általuk terjedjen
a világban.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171024.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. október 23., hétfő

[Napi e-vangelium] 2017-10-23

2017. október 23. - Hétfő

Abban az időben, amikor Jézus tanított, valaki megszólalt a sokaságból:
"Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!" Ő így
válaszolt neki: "Ember, ki hatalmazott fel engem, hogy bírátok legyek,
és elosszam örökségteket?" Majd a tömeghez fordult: "Vigyázzatok, és
őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való
bővelkedéstől függ az ember élete".
Példabeszédet is mondott nekik: "Egy gazdag embernek a földje bőséges
termést hozott, így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová
gyűjtenem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és
nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat.
Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van elég vagyonod,
eltart sok évig. Pihenj, egyél, igyál, és élvezd az életet! Ám az Isten
így szólt hozzá: Esztelen, még az éjjel számon kérik tőled lelkedet.
Kié lesz mindaz, amit szereztél? Így jár az, aki kincset gyűjt magának,
ahelyett hogy Istenben gazdagodnék!"
Lk 12,13-21
Elmélkedés:
A vagyon és a gazdagság könyörtelen úr. Sokan azt vélik, hogy
szabadabban, boldogabban élhetnek, ha gazdagok és nagy vagyonuk van.
Valójában azonban a gazdagság könyörtelen módon uralkodik az emberen.
Megfosztja attól a szabadságtól, hogy az igazán értékes dolgokra
figyeljen. Elfordítja az ember szívét Istentől és a lelki dolgoktól. A
vagyon elfojtja az ember szívébe magként vetett isteni szót és
megakadályozza annak fejlődését, növekedését. A pénz utáni mohóság, a
vagyon utáni vágyakozás, a kapzsiság azért is bűnnek számít, mert
ellenkezik a felebaráti szeretet törvényével. Aki a földi gazdagságban
bizakodik és minden igyekezetével gazdagodni szeretne, az elzárja
szívét a nagylelkű Isten és a szükséget szenvedő ember elől.
Ezekre a veszélyekre hívja fel a figyelmet Jézus, amikor azt állítja a
mai evangéliumban, hogy "nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az
ember élete." A példázatban szereplő oktalan gazdag nem lehet példakép
számunkra. Jézus tanítványainak azért kell mindenről lemondaniuk, azért
kell mindent odaadniuk másoknak, hogy szabaddá váljanak Isten
szeretetének a befogadására és mindannak elfogadására, amivel Isten
ajándékozza meg az embert. Isten nagyobb boldogságot szán nekünk, mint
amit bármiféle földi kincs nyújthat.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Megváltó Krisztusunk! Egységre hívtál minket, mint ahogy te is egy vagy
az Atyával. Olyan egységre, amelyben szeretet, egyetértés és
önzetlenség uralkodik. Olyan egységre, amely örömet és boldogságot
szül. Kimondhatatlan a hálánk, Urunk, hogy részünk lehet benned és a te
szeretetedben, amellyel vagy irántunk, amelyet meg sem érdemlünk! Tarts
meg ebben az egységben, ne hagyd, hogy a bűn újra visszataszítson
minket a szeretetlen, önző világba, ahol csak széthúzás és az egymástól
való eltávolodás vár ránk! Segíts nekünk, hogy azok közül, akik még
rabjai a gonosznak, minél többet tudjunk kihalászni és megmenteni az
életnek! Mert nélküled semmit sem tehetünk. Nélküled nem jutunk el az
egységre.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171023.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. október 22., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2017-10-22

2017. október 22. - Évközi 29. vasárnap, Missziós vasárnap

Abban az időben a farizeusok félrevonultak és megtanácskozták, hogyan
tudnának belekötni Jézus szavaiba. Majd odaküldték hozzá tanítványaikat
és a Heródes-pártiakat a következő kérdéssel: "Mester! Tudjuk, hogy
igazat beszélsz, és az Isten útját az igazsághoz híven tanítod, és nem
vagy tekintettel az emberek személyére. Mondd hát meg nekünk, mi a
véleményed: Szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem?" De Jézus
felismerte gonoszságukat, és így szólt hozzájuk: "Miért kísértetek, ti
képmutatók! Mutassátok csak meg az adópénzt!" Aztán megkérdezte tőlük:
"Kinek a képe és a felirata ez?" Azok azt felelték: "A császáré." Erre
ő így szólt hozzájuk: "Akkor hát adjátok meg a császárnak, ami a
császáré - az Istennek pedig, ami az Istené!" Ennek hallatára
elcsodálkoztak, otthagyták őt, és elmentek.
Mt 22,15-21
Elmélkedés:
Tegyünk tanúságot örömmel!
A mai vasárnap evangéliumában az adófizetéssel kapcsolatban fordulnak
Jézushoz. Máté evangélista elárulja a kérdezők szándékát, miszerint
bele akarnak kötni Jézus szavaiba, tanításába. A farizeusok nem bízzák
a dolgot a véletlenre, hanem félrevonulnak, tanácskoznak, ügyesen
kigondolják kérdésüket. A kérdés egyszerű, s látszólag egyszerűen lehet
rá majd válaszolni. "Szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem?" (Mt
22,17). Az adófizetés az egykori zsidóság körében mindennapos kérdés
lehetett, s bizonyára sok vitát eredményezhetett az igennel és a nemmel
felelők között. Jézus azonban nem a megszokott módon, nem egyszerű
egyetértéssel vagy elutasítással válaszol, s ennek megvan a maga oka.
Érdemes ismernünk a kérdés hátterében álló történelmi helyzetet. Jézus
korában a zsidók országa a Római Birodalom fennhatósága alatt állt, az
adófizetés elfogadása a római uralom elfogadását jelentette,
megtagadása pedig az idegen elnyomás elutasítását. A Jézusnak szegezett
kérdés ügyes csapdát rejt. Ha azt válaszolja, hogy szabad adót fizetni
a császárnak, akkor ezzel elismeri az idegen, elnyomó hatalmat, és ez
sok zsidó emberből váltana ki megütközést, ellenszenvet, olyanokból,
akik hittek a nép szabadságában, függetlenségében. Ők azok, akiknek a
fejében erősen élt a Messiás-király gondolata, aki majd meg fogja
szabadítani a választott népet az idegen uralomtól. Ha viszont
helytelennek nevezi az adófizetést, akkor ez a római császár elleni
lázadásnak számítana, s azzal vádolhatnák, hogy fellázítja a népet. A
csapda kikerülhetetlennek tűnik, bármit is válaszol a kérdezett,
szavaiba könnyen beleköthetnek. Jézus felismeri a csapdát, a kérdezők
gonosz szándékát és könnyedén tér ki: "Adjátok meg a császárnak, ami a
császáré - az Istennek pedig, ami az Istené!" (Mt 22,21). Ebbe aztán
senki nem tud belekötni, senki nem tud hibát találni. E felelettel nem
megy bele a politikai vitába, ezért ellenfeleinek később újabb témát
kell keresniük, ami vádaskodásuk alapja lehet.
Egyházunk a mai vasárnapon a Missziós Világnapot tartja. Minden
megkeresztelt ember meghívást kap, hogy tanúságot tegyen Jézusról és
hirdesse az adományként kapott hitet. Jézus követése válasz erre a
hívásra. Legyen példa az ő élete! Ahogyan átadta magát az Atyának,
ahogyan előttünk járt az alázatos szolgálat és a szeretet
cselekedeteivel, ahogyan odaadta életét a kereszten, hogy újra
megtalálja azt, ugyanúgy kell nekünk is élnünk, Istennek felajánlva
önmagunkat. Jézus egész élete missziós jellegű, a mennyei Atya
küldötteként érkezett a világba, majd pedig küldetését befejezvén maga
is küldetést adott tanítványainak. A misszió azt jelenti, hogy
szenvedélyesen szeretjük Jézust és cselekvő szeretettel fordulunk
embertársaink felé. Újra és újra odalépünk a kereszt elé és megállunk
imádkozni a keresztre feszített Jézus előtt, hogy felismerve
szeretetének nagyságát, támogatást és lelki erőt kérjünk küldetésünk
teljesítéséhez. A mennyei Atya az öröm forrása, a Fiú az öröm
megnyilvánulása, a Szentlélek pedig az öröm éltetője bennünk. Induljunk
és tegyünk tanúságot Krisztusról örömmel!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Mindenható és teremtő Istenünk! Te az embert a saját képedre és
hasonlatosságodra teremtetted. Szívünkbe adtad a vágyat, hogy téged
keressünk és benned találjuk meg boldogságunkat. Fiad, Jézus azt kéri
tőlünk, hogy hozzá váljunk hasonlóvá. Segíts minket, hogy arcunkon
hordozzuk Jézus arcát! Segíts, hogy egészen odaadjuk, felajánljuk
magunkat neked! Adj nekünk bölcsességet, hogy felfogjuk Jézus szavainak
értelmét, komolyan vegyük azt és megadjunk neked mindent, ami téged
illet!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171022.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Blogarchívum