2015. október 3., szombat

[Evangelium] 2015-10-03

2015. október 3. – Szombat

A hetvenkét tanítvány, akiket Jézus az evangélium hirdetésére küldött,
nagy örömmel tért vissza. „Uram – mondták Jézusnak –, a te nevedre még a
gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk." Ő így válaszolt: „Láttam a
sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy
kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá
legyetek: Semmi sem fog ártani nektek. Mindazonáltal ne annak örüljetek,
hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy
nevetek föl van írva a mennyben."
Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott:
„Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mivel elrejtetted ezeket a
bölcsek és az okosak elől, és feltártad az egyszerűeknek, így van ez,
Atyám, mert így tetszett neked. Az Atya mindent átadott nekem. Senki más
nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú,
és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni." Jézus azután tanítványaihoz
fordult, és így szólt: „Boldog az a szem, amely látja, amit ti láttok.
Mondom nektek: Sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok,
de nem látta; szerette volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta."
Lk 10,17-24

Elmélkedés:

Lukács evangélista az események leírása során időben kicsit ugrik, amikor
a hetvenkét tanítvány missziós útra küldését követően azonnal arról számol
be, hogy útjukról visszatérnek. Nem állíthatunk semmi biztosat arról, hogy
napokig vagy hetekig lehettek-e távol, de ennél hosszabb időre, azaz több
hónapra nem érdemes gondolnunk. Mindenesetre örömteli beszámolójuk arra
utal, hogy küldetésük sikerrel járt, kár, hogy az evangélista nem írt
bővebben tapasztalataikról.
Útnak indulásukkor megkapták a hatalmat Jézustól ahhoz, hogy betegeket
gyógyítsanak. Úgy tűnik, hogy a gyógyítás rájuk ruházott hatalma valóban
betegek gyógyulását eredményezte és még ördögöket, démonokat is sikerült
kiűzniük a megszállottakból. Lelkesen sorolt élményeik hallatán Jézus
örvendezik, hogy a sátán vereséget szenvedett, immár valóban
megtapasztalható Isten országának jelenléte és növekedése a világban. Az
emberek számára eljött a szabadulás ideje, az üdvtörténet új korszaka, a
békesség ideje. Az evangélium hirdetésével mindenkihez eljut az igazság
tanítása.
A küldetését hűségesen teljesítő tanítvány jutalma nem marad el. Jézus azt
mondja, hogy nevük fel van írva a mennyben, amely kijelentés azt jelenti,
hogy szolgálatuk jutalmaként elnyerik Istentől az üdvösséget, eljutnak a
mennybe.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Szívemnek Világossága! Elvesztem a földi dolgokban és sötétséggé lettem.
De éppen ebben a sötétségben fog el a vágy utánad. Eltévedtem, de akkor
rád gondoltam, és hallottam hangodat. Most hát szomjasan és lihegve térek
vissza a te forrásodhoz. Inni akarok belőle, életet akarok meríteni – nem
én akarok önmagam élete lenni.
Szent Ágoston

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151003.mp3
 

References

Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-10-03
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. október 2., péntek

[Evangelium] 2015-10-02

2015. október 2. – Péntek

Jézus egy alkalommal így szólt tanítványai előtt: „Jaj, neked, Korozain!
Jaj, neked, Betszaida! Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek volna
azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már rég szőrzsákban és hamuban
tartottak volna bűnbánatot. Ezért Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa
lesz az ítéleten, mint nektek. És te Kafarnaum? Vajon az égig emelkedel?
Egészen az alvilágig fogsz süllyedni." Majd így folytatta: „Aki titeket
hallgat, engem hallgat; és aki titeket megvet, engem vet meg. Aki pedig
engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem."
Lk 10,13-16

Elmélkedés:

A hetvenkét tanítvány missziós útra indítása előtt Jézus buzdító beszédet
mondott nekik, ennek második részét tartalmazza a mai evangélium. Most
arra hívja fel figyelmüket, hogy nem mindenhol fogják jószándékkal fogadni
őket. A küldötteknek az a feladata, hogy hirdessék: „Elérkezett az Isten
országa." Ezt hirdette Jézus a népnek és ezt hirdetik ők is. S miként
Jézust sem hallgatta mindenki lelkesen, ugyanúgy ők is találkozni fognak
az elutasítással, de ez a részbeni kudarc nem tántoríthatja őket vissza
attól, hogy tovább folytassák azt a szolgálatot, amire küldetést kaptak. A
küldöttek befogadása vagy elutasítása Krisztus befogadását vagy
visszautasítását jelenti.
A beszédben konkrétan megemlítésre kerül Korozain, Betszaida és Kafarnaum
városa. Jézus többek között ezekben a városokban is tanított, illetve
csodák is történtek itt, e városok lakói azonban nem hittek benne, ezért
ítéletet vonnak magukra. Az ítélettel, a pusztulással vagy a kárhozattal
való fenyegetőzés nem jellemző Jézus beszédstílusára, bár kétségtelen,
hogy sokszor keményen megmondja véleményét az igaz vallásosságnak csupán
látszatát keltő farizeusoknak. Jézus szívesebben beszél Isten országáról,
s ennek örömhírét hirdetni küldi tanítványait is.
Meghallom-e az üdvösség nekem szóló örömhírét?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Hálát adok neked, én világosságom, hogy megvilágosítottál engem és
megismertelek téged. Megismertelek téged, mint egyedül élő Istent.
Megismertelek téged, mint ég és föld teremtőjét, mint mindenható igaz
Istent. Halhatatlant és láthatatlant, körülírhatatlant és
kifejezhetetlent. Örök, megközelíthetetlen, végtelen Istent. Mint a
mindenség ősokát, mint a világot mozgató erőt, akinek nem volt kezdete és
nem is lesz vége sohasem.
Szent Ágoston

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151002.mp3
 

References

Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-10-02
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. október 1., csütörtök

[Evangelium] 2015-10-01

2015. október 1. – Csütörtök

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló
sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat
aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok
közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton
senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok:
„Békesség e háznak!" Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek,
ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek
és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok
házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket,
egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és
hirdessétek: „Elérkezett hozzátok az Isten országa!" De ha betértek
valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára,
és mondjátok: „Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt,
de tudjátok meg: Elérkezett hozzátok az Isten országa!" Bizony, mondom
nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a napon, mint ennek a
városnak."
Lk 10,1-12

Elmélkedés:

Többször említettük korábban, hogy abban az időben, amikor Lukács megírja
evangéliumát, már élő keresztény közösségek léteznek, amelyek ugyan nem
nagy létszámúak, de lassan kezdenek kialakulni bennük a különféle
szolgálatok. E szolgálatok eredetét a hetvenkét tanítvány küldetésének
leírásával egészen Jézusig vezeti vissza Lukács, bemutatva azt, hogy mind
az igehirdetés, mind a gyógyítás feladata volt az első küldötteknek. A
tanítványoknak ezt a hetvenkettes csoportját megkülönböztetjük az Úr
tizenkét apostolától, bár valamennyien küldöttek.
Jézus így indítja útnak őket: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés" (Lk
10,2). E kijelentés is megerősíti, hogy már az apostoli idők után járunk.
A vetés munkáját Jézus és az apostolok már korábban elvégezték, mostanra
elérkezett az aratás ideje, amely az új küldöttek feladata. Ha kevés a
szolgálatot végzők száma, akkor az eredeti küldőhöz kell fordulni:
„Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába" (Lk 10,2).
Ennek értelmében minden egyházi szolgálat Krisztustól eredeztethető, hozzá
nyúlik vissza. Másnak nincs hatalma ahhoz, hogy újabb küldötteket nevezzen
ki.
A közösség tagjai az Egyházban szolgálatot végző személyekre mindig úgy
tekintsenek, mint akiket Krisztus személyesen választott ki, s
imádkozzanak értük, hogy hűségesek legyenek küldőjükhöz!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jóságot és szeretetet adj nekem, Uram, hogy szívem gazdagságából másoknak
is juttathassak. Ne hagyd elfelejtenem, hogy a legkisebb jóság és szeretet
sokszor kimondhatatlan örömöt tud okozni.
J. Fischer

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151001.mp3
 

References

Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-10-01
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. szeptember 30., szerda

[Evangelium] 2015-09-30

2015. szeptember 30. – Szerda

Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai,
elhatározta, hogy tanítványaival Jeruzsálembe megy. Történt pedig, hogy
útközben valaki így szólt hozzá: „Követlek, bárhová mégy." Jézus így
válaszolt: „A rókának van odúja, az ég madarainak fészke, de az
Emberfiának nincs hová fejét lehajtania."
Egy másikat Jézus szólított fel: „Kövess engem!" Az így válaszolt: „Uram,
engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat." „Hagyd a holtakra,
hadd temessék el halottaikat – mondta neki –, te pedig menj, és hirdesd az
Isten országát."
Egy harmadik ezt mondta neki: „Uram, követlek téged, de engedd meg, hogy
előbb elbúcsúzzam a családomtól." Jézus így válaszolt: „Aki kezét az eke
szarvára tette, és mégis hátratekint, nem alkalmas az Isten országára."
Lk 9,57-62

Elmélkedés:

Három meghívás-történetet olvasunk az evangéliumban a mai napon, amelyek
mindegyike más szempontból világítja meg a tanítványi életet, a
Krisztus-követést. Elsőként egy olyan személy lép Jézushoz, akinek sem
neve, sem életkora nem ismert. Lelkesedését fejezi ki bátor kijelentése
Jézus felé: „Követlek, bárhová mégy" (Lk 9,57). Jézus válasza gyorsan
kiábrándítja őt. Bizonyára arra számított, hogy Jézus és tanítványai
között olyan kapcsolat van, mint amilyet más zsidó tanítók és tanítványaik
körében már látott, s ő Jézust választja mesterének. Az Úr viszont többet
kíván tanítványaitól és többet szeretne tőle is: a tanítvány mindenben úgy
éljen, úgy viselkedjen, ahogy a mestere. A tanítványság tehát nem iskolás
tanulást jelent, hanem életformát, mégpedig Jézus életformájával való
teljes azonosulást.
A jelenet második szereplőjét Jézus hívja meg követésére, de ő késlekedik,
csak evilági feladatai, kötelességei elvégzése után indulna. Fontos
tanulság, hogy akit az Úr meghív, annak azonnal indulnia kell, hogy
tanítványa lehessen.
A harmadik személy szintén önként jelentkezik, csupán annyi időt kér, hogy
családjától elbúcsúzzon. Válaszában az Úr egyértelművé teszi, hogy
tanítványainak előre kell tekintenie, arra a feladatra kell
összpontosítani, amire küldetést kapnak.
Bár a három személy végső döntését nem ismerjük, ez ne akadályozzon meg
minket a személyes döntés meghozatalában.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, léted élet, életed szeretet, és szereteted kimeríthetetlen
örömforrás. Ha ezt megérteném, minden reggel, mellyel megajándékozol,
szívem örömmel telne meg, s minden este szívem az irántad való bizalom
melengető simogatásával térne nyugovóra. Kérlek, teljesítsd be azt, amit
bennem elkezdtél, mert a te szereteted az életnél is több és jobb.
J. K. Lavater

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150930.mp3
 

References

Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-09-30
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. szeptember 29., kedd

[Evangelium] 2015-09-29

2015. szeptember 29. – Kedd, Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael
főangyalok

Egy alkalommal: Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így
szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség."
Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?" Jézus így felelt: „Még
mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt." Nátánáel erre
elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya." Jézus
így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt.
Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél." Majd így folytatta: „Bizony,
bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten
angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett."
Jn 1,47-51

Elmélkedés:

János evangéliumának ezen részlete nem a Nátánáellel való találkozás,
hanem az angyalok említése miatt került a mai napra, amikoris a három
főangyalt, Szent Mihályt, Gábort és Rafaelt ünnepeljük. A katolikus
tanítás szerint az angyalok szellemi lények, akik az emberhez hasonlóan
értelemmel és szabad akarattal rendelkeznek, ugyanakkor nincs testük. A
Szentírásban Isten szolgáiként, küldötteiként, hírvivőiként jelennek meg,
akik mintegy kapcsolatot tartanak a menny és a föld, Isten és az emberek
között.
Nátánáellel folytatott beszélgetése során Jézus a következőket mondta:
„látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak
az Emberfia felett" (Jn 1,51). Szavai az ószövetség nagy alakjának,
Jákobnak látomására, álmára utalnak, aki látta az angyalokat a föld és az
ég között közlekedni (vö. Ter 28,12). Az újszövetség idején is jelentős
szerepet kapnak az angyalok azáltal, hogy Isten üzenetét közvetítik az
emberek felé. Gondoljunk csak például Gábor angyalra, aki meghozza a hírt
Máriának, hogy a mindenható Isten őt választotta ki arra, hogy a Megváltó
anyja legyen, mégis inkább Jézus Krisztus az, aki összekapcsolja a földet
és a mennyet saját személyében. Őt követve eljuthatok az örök életre, ahol
Isten örökkévaló imádása jelenti a teljes boldogságot.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, te hívtál bennünket. A nyugtalanság, mely szavad hallására úrrá lesz
rajtunk, ennek bizonyítéka. Te ismered gyengeségünket, és tudod, hogy
milyen könnyen esünk gyávaságba. Tudod, milyen félénken lépkedünk előre.
De te hívtál bennünket, tehát rád hagyatkozhatom.
Kempis Tamás

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150929.mp3
 

References

Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-09-29
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. szeptember 28., hétfő

[Evangelium] 2015-09-28

2015. szeptember 28. – Hétfő

Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb
közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket,
maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: Aki befogadja ezt a
gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt
fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a
legnagyobb. Ekkor János vette át a szót: Mester, láttunk valakit, aki
ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged
velünk együtt. Jézus így válaszolt: Ne tiltsátok meg, mert aki nincs
ellenetek, az veletek van.
Lk 9,46-50

Elmélkedés:

Jóllehet Jézus már többször beszélt apostolainak szenvedéséről és
haláláról, de az ő elképzeléseikben még mindig valamiféle dicsőséges
uralkodás élhetett, amelynek idején ők is majd fontos szerephez juthatnak.
Erre utal az evangélium bevezető mondata, amely szerint versengés támadt
közöttük, hogy ki a nagyobb, kié a vezető szerep. Túlzás volna azt
állítani, hogy csupán ilyen elképzeléseik miatt tartanak ki Jézus mellett,
mindenesetre titkolt szándékaikat leplezi le egymás közti versengésük.
Méltatlan viselkedésük aligha tetszett Mesterüknek, aki figyelmeztető
szavai mellett egy jelképes cselekedettel emlékezteti őket az
alázatosságra. Egy kisgyermeket állít közéjük és kijelenti: „aki a
legkisebb köztetek, az a legnagyobb" (Lk 9,48). A mi általunk használt
fordításban az szerepel, hogy Jézus „odahívott egy gyermeket" és maga
mellé állította. Más fordítások talán jobban visszaadják az eredeti
mondanivalót azzal, hogy „kézenfogott egy kisgyermeket," hiszen ez a
mozdulat az Úr részéről azt fejezi ki, hogy a védtelen, kiszolgáltatott,
alázatos, kicsiny gyermekkel azonosul és nem azokkal, akik nagyravágyó
terveket forgatnak elméjükben.
Jézus jelképes cselekedete nem csak az egykori apostoloknak szólt, hanem
figyelmeztetés mindazoknak, akik az Egyház tagjai vagy vezetői.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, a te szavad élet. Egészen egyszerű embereket messze túlnöveszt
önmagukon, és arra képesít, hogy félelem nélkül kiálljunk érted. Add, hogy
szavad bennem is élő legyen, és tedd szavadat élővé általam mások életében
is!
A. Pereira

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150928.mp3
 

References

Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-09-28
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. szeptember 27., vasárnap

[Evangelium] 2015-09-27

2015. szeptember 27. – Évközi 26. vasárnap, a Szentírás vasárnapja

Abban az időben: János (apostol) így szólt Jézushoz: „Mester, láttunk
valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk.
Megtiltottuk neki, mert nem követ minket." Jézus ezt válaszolta: „Ne
tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen
szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, velünk van. Aki inni ad nektek akár
csak egy pohár vizet is az én nevemben, – azért, mert Krisztuséi vagytok,
– bizony, mondom nektek, nem marad jutalom nélkül. De aki megbotránkoztat
egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha
malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák. Ha a kezed
megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel
a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat,
vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat
olthatatlan tüzére kerülnöd. Ha a szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb
fél szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra
jutni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik."
Mk 9,38-43. 45. 47-48

Elmélkedés:

Szabaddá tenni az utat
Néhány évvel ezelőtt lelkinapra hívtak egy plébániára. Az egész napos
program része volt egy buzdító beszélgetés a fiatalokkal, majd külön a
szülőkkel, gyóntatás, szentségimádási óra és prédikáció a délutáni
szentmisében. A misére készülvén a sekrestyében észrevettem a templomi
szószékhez vezető lépcsőt és mindjárt felvetettem ötletként a házigazda
atyának, hogy mi lenne, ha a szószékről mondanám a prédikációt. Nem volt
rá ideje, hogy válaszoljon, mert a sekrestyés néni közbeszólt: „Azon a
szószéken már legalább 15 éve nem járt senki. Ha előre szólnak, szívesen
elpakoltam volna a lépcsőről, de így elég nehéz volna feljutni." Szemügyre
véve a polcként szolgáló lépcsőt, nem erősködtem tovább. Régi füstölő,
felgöngyölt futószőnyeg, gyertyatartók, virágvázák, takarítóeszközök és
ismeretlen tartalmú dobozok torlaszolták el az utat s akadályozták meg,
hogy a régi szószékről történjen az igehirdetés.
Azért említem az esetet, mert sok ember évek, évtizedek óta akadályozva
érzi magát abban, hogy rendszeresen olvassa Isten üzenetét, a Szentírást.
A lustaság, a kényelem, a megszokottság, pontosabban az elszokottság
kacatjai torlaszolják el az utat. Gyorsan rendet lehetne tenni, s most ne
mondjuk azt, hogy nincs rá idő, hiszen a mai ünnep, a Szentírás vasárnapja
jó alkalmat ad erre. Hamar tisztázni lehetne, hogy mi akadályoz meg abban,
hogy a Szentírás mindennapi lelki táplálékom legyen. Nyitott kapukat
döngetek azoknál, akik olvassák e sorokat és naponta az evangéliumi
elmélkedéseket, hiszen ők Krisztus tanításából élnek. De gondoltak-e arra,
hogy másoknak segítsenek abban, hogy szabaddá tegyék számukra az Isten
szavához vezető utat? Mert a Szentírás mindenkié. Isten üzenete minden
emberhez szól. Nem sajátíthatja ki azt magának senki. Nem mondhatom, hogy
örömmel tölt el az, hogy naponta találkozom Isten igéjével és fontos
útmutatást jelent ez számomra, hanem segítenem kell másokat, hogy ők is
felfedezzék a Krisztus tanításában rejlő lelki kincset.
Szentgyónás vagy lelki beszélgetés alkalmával papként gyakran megkérdezem,
hogy az illető szokott-e Szentírást olvasni. Egy fiatal édesapa egyszer
azt válaszolta, hogy gimnazista korában minden nap olvasott egy részletet,
de már sok éve ki sem nyitotta Bibliáját. Kérdeztem, hogy nincsenek-e
elvonási tünetei? Nincsenek, válaszolta mosolyogva, mert értette a humort,
s mert csak humornak gondolta kérdésemet. Aztán már komolyan mondtam neki,
hogy szerintem lehetnek, mert a felsorolt bűnei, a családi és munkahelyi
problémái arra utalnak, hogy teljesen elveszítette a támpontot, az Isten
iránymutatását életében. Elgondolkozott véleményemen és pár hónappal
később örömmel mesélte, hogy újra felfedezte a bibliaolvasás örömét.
Ő szabaddá tette az utat, a saját útját, hogy megnyithassa lelkét Isten
akarata számára. Milyen jó volna, ha másokat is megérintene Isten szava!
Milyen jó volna, ha minden keresztény ember odafigyelne a hozzá szóló
Istenre! Milyen jó volna, ha mindenki arra törekedne, hogy életében Isten
szavának útján járjon, azaz megvalósítsa mindazt, amit olvas és megért!
Tegyük szabaddá az utat, amelyen Isten közelít felénk!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Istenünk! Miközben olvassuk a Szentírást, terád figyelünk, téged
hallgatunk, s felfedezhetjük azt is, hogy te meghallgatsz minket és a
Szentírás üzenete által válaszolsz kérdéseinkre. Tudom, hogy a kitartó
olvasás, a figyelmesség és a tanulékony lélek elengedhetetlen ahhoz, hogy
meghalljam szavadat, megértsem útmutatásodat. Segíts, hogy meghalljalak a
Szentírás szavaiban, a megszólaló és lelkem visszhangját váró Istent!
Segíts, hogy a te szent Fiad, Jézus Krisztus örömhíréhez méltóan éljek és
eljussak hozzád az örök üdvösségre!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150927.mp3
 

References

Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-09-27
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum