2025. július 20. – Évközi 16. vasárnap
Evangélium
Abban az időben: Jézus és tanítványai betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Ennek nővére, Mária odaült az Úr lábához, és hallgatta szavait.
Márta meg sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: „Uram – méltatlankodott –, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen nekem."
Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszíti el soha."
Lk 10,38-42
Elmélkedés
A jobbik rész
Lukács evangéliumában sok olyan történetet találunk, amelyben két, egymással ellentétes magatartást állít elénk Jézus. Gondoljunk csak például az elmúlt vasárnap elhangzott példabeszédre az irgalmas szamaritánusról. Az egyik oldalon az a két ember áll, akik elmulasztották a segítségnyújtást, a másik oldalon pedig a szamaritánus, aki a bajbajutott segítségére sietett. A példázatnak egyértelműen az a célja, hogy a hallgatót döntésre késztesse, melyik magatartást akarja követni e kettő közül.
Vagy ott van a tékozló fiú esete. Az egyik oldalon találjuk a fiút, aki természetesen nem tékozló, bűnös élete miatt lehet példa számunkra, hanem a bűnbánata miatt. Megbánta bűnös életét, s visszatért az irgalmas atyához. A másik oldalon pedig ott van az ő idősebb testvére, aki irigykedve nézi, hogy atyjuk visszafogadja öccsét. Ezekhez hasonlóan szembeállítja Jézus a mennybe jutó szegény Lázár és a kárhozatra kerülő dúsgazdag ember személyét (vö. Lk 16,19-31), a templomban feltűnően imádkozó farizeust és a hátul, csendben imádkozó vámost (vö. Lk 18,9-14), a kilenc meggyógyított, de hálátlan leprást és azt az egyet, aki visszatért Jézushoz köszönetet mondani (vö. Lk 17, 11-19).
Mind-mind olyan példabeszédek ezek, amelyek választási helyzetbe állítanak minket, a hallgatókat. Ki a követendő példa? A segítő vagy a cserbenhagyó? A bűnbánó vagy az irigykedő? Az Istenben bízó szegény vagy a vagyonában bizakodó gazdag? E helyzetekben csak az egyiket lehet választani.
A mai vasárnap evangéliumában Márta és Mária személye áll előttünk. A két testvér ellentétes magatartása abban mutatkozik meg, hogy amikor Jézus betér hozzájuk, az egyikük a házimunkával, a vendég ellátásával törődik, a másik pedig leül a vendég mellé, hogy hallgassa őt és beszélgessen vele. Márta egy idő után kérdőre vonja Jézust, hogy miért tűri el testvére tétlenségét. Jézus ezt mondja neki: „Márta, te sok mindennel törődöl, és téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszíti el soha" (Lk 10,41-41). Ebből a válaszból azt is gondolhatnánk, hogy ismét választanunk kell, de valójában nem erről van szó. Márta a mindennapi teendők lelkiismeretes végzésének és a becsületes munkának a példája. Mária pedig a lelki élet, az Istenre figyelés és imádkozás példája. Nem választanunk kell e két lehetőség között, hanem megtalálnunk e kettő helyes egyensúlyát az életünkben! Senki nem mondhatja tehát azt, hogy ő csak az imádságból él, s nem dolgozik semmit, de a munkára hivatkozva sem szabad elhanyagolni a lelki életet! Márta tevékenységének és Mária Istenre hallgatásának is helye van az életünkben.
A cselekvés és a szemlélődés sokszor úgy mutatkozik meg, mint az Egyház kettős feladata: a világ szolgálata és Isten szolgálata. Az első az evilági tevékenység, a második az Isten felé irányuló természetfeletti küldetés, s e kettő bizony sok esetben feszültségbe kerül egymással. Jézus szavaiban azt érezhetjük, hogy nem lehet e két dolgot egy szintre helyezni, mert nem egyenértékűek. El kell fogadnunk azt az igazságot, hogy az embernek egyénileg és a közösség tagjaként a világ megszentelésére, keresztény szellemmel való átitatására kell törekedni, amely tevékenység a hitből és az Egyház természetfeletti küldetéséből fakad. Az is igaz továbbá, hogy a világ felé fordulás végső soron a hit megőrzését és erősödését is szolgálja. Ezt a feltétlenül szükséges cselekvést mégsem tekinthetjük egyenrangúnak az istentisztelettel. Az istentisztelet elsőbbséget élvez az Egyház küldetésében, ez az a „jobbik rész", amiről Krisztus beszél az evangéliumban.
© Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te meghívsz minket, hogy téged kövessünk és vezetéseddel eljussunk a mennyei Atyához. Meghívsz, hogy tőled tanuljunk és szolgálatodba álljunk. Tudjuk, hogy tanítványodként ugyanaz a sorsunk, mint a tiéd, aki mesterünk és tanítónk vagy. Nem akarjuk kikerülni a keresztutat. Nem keresünk más utat, ami könnyebbnek tűnhet. Azzal a szándékkal hallgatjuk szavaidat, hogy azok szerint éljünk. Hozzád hasonlóan engedelmeskedünk a mennyei Atyának, mert hisszük, hogy türelemmel viselt szenvedéseink jutalma az örök élet és az örökké tartó boldogság lesz. Segíts minket az üdvösségre!
Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu
Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20250720.mp3
Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas
Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás
