Napi Evangélium: 2023. augusztus 20.

2023. augusztus 26., szombat

[Napi e-vangelium] 2023. augusztus 27. vasárnap

2023. augusztus 27. – Évközi 21. vasárnap

Evangélium

Abban az időben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?" Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának." Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti, kinek tartotok engem?" Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás.
Mt 16,13-20

Elmélkedés

Te Péter vagy
A mai evangéliumban arról olvasunk, hogy Jézus a tizenkét apostol egyikére, Simon Péterre bízta az Egyház vezetésének feladatát a következő szavakkal: „Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat." Nem előzmények nélküli ez a különleges megbízatás.
Amikor testvérének, Andrásnak a hívására Péter először találkozott Jézussal, az Úr rögtön új nevet adott neki, rátekintett az egyszerű halászra és így szólt: „Te Simon vagy, János fia, ezentúl Péter (azaz szikla) lesz a neved" (Jn 1,42). A névadás jelentőségét jelzi, hogy egyedül őneki ad az Úr új nevet, és egyetlen más apostolnak vagy tanítványnak sem. Az új név új küldetést is jelent Péter számára, de ennek a küldetésnek a tartalma csak a későbbiekben válik világossá számára és a többi apostol számára. Jézus tehát az első pillanattól, az első találkozástól kezdve másként tekint Péterre, mint a többiekre. Ezen kívül az evangéliumokban még számos apró jeleit fedezhetjük fel az Úr Péter felé megnyilvánuló szeretetének. Amikor Jézus Kafarnaum városába érkezik tanítványaival, Péter családjának házába tér be megszállni éjszakára (vö. Mt 8,14; Mk 1,29; Lk 4,38). Egy alkalommal pedig, amikor Jézus a Genezáreti-tó partján összegyűlt népet készült tanítani, az ott lévő halászhajók közül Péterét választja, hogy az ő bárkájáról hirdesse nekik Isten igéjét (vö. Lk 5,3). Feltűnő továbbá az is, hogy egyes helyekre csak három apostola kíséri el az Urat. Így van ez, amikor Jairus tizenkét esztendős lányát feltámasztja, vagy amikor a színeváltozás hegyén csak a három kiválasztottnak, Péternek, Jakabnak és Jánosnak mutatja meg isteni dicsőségét, illetve a Getszemáni-kertben, Jézus szenvedése kezdeténél is ők vannak jelen. Az evangélisták valamennyi esetben Péter nevével kezdik a felsorolást, jelezve, hogy Jézus különleges helyet szán neki. Végezetül említsük még meg azt is, amikor az utolsó vacsorán – kis párbeszédet követően – Jézus Péternek a lábát mossa meg elsőként az apostolok közül.
Ezek az esetek Jézus oldaláról mutatják Péter elsődleges szerepét, ugyanakkor Péter maga is észreveszi és elfogadja ezt, s számos esetben a többiek nevében szólal meg. Ő teszi fel a kérdést a megbocsátással kapcsolatban: „Hányszor kell megbocsátanom testvéremnek? Talán hétszer?" (Mt 18,21). Ő kérdezi meg azt is, hogy mi lesz azoknak a jutalma, akik mindent elhagytak Jézusért (vö. Mt 19,27). Más esetekben pedig a többiek nevében is nyilatkozik. Pontosan egy ilyen eseményről hallottunk a mai evangéliumban. Jézus megkérdezi az apostolokat, hogy kinek tartják őt. A többi apostol hallgatását Péter hitvallása töri meg: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia."
Szent Péter apostol és az ő utódai, a római pápák mindenkor Krisztusnak, a Jó Pásztornak példája szerint vezették Isten rájuk bízott nyáját, mindenkor arra törekedve, hogy megőrizzék Isten népének egységét. A történelem folyamán az Egyház számára minden bizonnyal a szakadások, az egység sérülése jelentették a legfájdalmasabb sebeket. Ebből következik, hogy talán éppen a hitbeli egységre való törekvés és a szeretetbeli egység megvalósulása lehet a leghitelesebb jel korunkban a világ számára, hogy Egyházunkban felismerje azt a közösséget, amelyet napjainkban is maga Krisztus éltet. Ez a Krisztusra alapozott belső egység valóban hitelessé teszi az evangélium hirdetését, amely Krisztus földi helytartójának, a pápának, a vele egységben lévő püspököknek és az ő munkatársaiknak, a papoknak és a szerzeteseknek, valamint a világi híveknek egyaránt feladata.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te azt tanácsolod nekünk és azt kéred tőlünk, hogy törekedjünk bemenni a szűk kapun. Részünkről küzdelem, igyekezet, törekvés szükséges ahhoz, hogy eljussunk az üdvösségre. Az üdvösségre nem széles, hanem csak egy szűk kapu vezet, azaz feltételei vannak a belépésnek, de ha megtesszük a szükséges erőfeszítéseket és lépéseket, akkor elnyerhetjük az üdvösséget. Urunk, hisszük, hogy te vagy minden ember Üdvözítője. Segíts minket, hogy minden erőnkkel arra törekedjünk, hogy a te vezetéseddel elérjünk mennyei Atyánkhoz, aki örökké tartó boldogsággal ajándékoz meg minket!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230827.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2023. augusztus 25., péntek

[Napi e-vangelium] 2023. augusztus 26. szombat

2023. augusztus 26. – Szombat

Evangélium

Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz: Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt elviselhetetlen terheket kötöznek össze és helyeznek az emberek vállára, de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Amit tesznek, azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Szélesre szabják imaszíjukat, és köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a főhelyekre ülni, a zsinagógában pedig az első székekbe. Elvárják, hogy az emberek köszönjenek nekik a főtereken és hogy rabbinak, azaz mesternek szólítsák őket. Ti ne hívassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. De Atyának se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. És Tanítónak se hívassátok magatokat, hisz egy a ti Tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája. Aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják.
Mt 23,1-12

Elmélkedés

Az előzményekben vitákat kezdeményező írástudókról és farizeusokról mondja el Jézus a véleményét. Elismeri vallási buzgóságukat és a törvényekben való jártasságukat, ugyanakkor rámutat bűnükre, vallásosságuk felszínességére és képmutatásukra. Az Úr szavait egyaránt értelmezhetjük kemény vádbeszédnek, szigorú figyelmeztetésnek vagy jószándékú felhívásnak életük megváltoztatására. A bevezetés szerint szavait a néphez és saját tanítványaihoz intézi, de mégsem arról van szó, hogy negatív ítéletet mondjon a farizeusokról és az írástudókról a hátuk mögött, hiszen a fülük hallatára is hasonlókat szokott megfogalmazni. Mindez azért is igaz, mert a nép sorában lehettek olyanok, akik e vallási csoportokhoz tartoztak, tehát ők is hallották a nyílt véleményt.
Jézus tehát úgy beszél az ószövetség népének hivatalos képviselőiről, a régi idők vallási vezetőiről, a zsinagóga népéről, az elmúlt idők közösségéről, hogy pozitív üzenetet mondjon az újszövetség most alakuló népéhez, a születő Egyház tagjaihoz, az új korszak közösségéhez. Figyelmeztetés ez abban az értelemben, hogy az ő közösségéhez tartozók ne kövessék el ugyanazokat a hibákat és bűnöket, és ne essenek a látszatvallásosság csapdájába. Mivel a külsőségekben megnyilvánuló, de valójában kiüresedett vallásgyakorlat bennünket is fenyeget, ezért az Úr szava mindannyiunknak szól.
© Horváth István Sándor

Imádság

Jó Pásztorunk, Jézus Krisztus! Miként egykor kiválasztottad az apostolokat és elküldted őket, hogy a te nevedben tanítsanak és csodákat tegyenek, úgy napjainkban is hívj magadhoz fiatalokat, akik téged és szeretetedet megismerve indulhatnak a világba. Küldj az evangélium hirdetésére, valamint isteni titkaid és csodáid közvetítésére papokat, akik életüket egészen neked szentelik! Add, Urunk, hogy elfogadják és hűséggel teljesítsék hivatásukat mindazok, akiket a papságra vagy a szerzetesi életre kiválasztasz. A te szereteted alakítsa át szívüket, hogy képesek legyenek embertestvéreiknek továbbadni a te jóságodat, irgalmadat és szeretetedet!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230826.mp3

2023. augusztus 24., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2023. augusztus 25. péntek

2023. augusztus 25. – Péntek

Evangélium

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?" Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták."
Mt 22,34-40

Elmélkedés

Az ószövetségi nép számára a mózesi törvény előírásai nem egy külső hatalomtól érkező, az emberre kényszerítő erőként nehezedő parancsok voltak, hanem olyan szabályok, amelyek az Isten és az ember által kötött szövetséget meghatározták. E szövetséget, amely valóban szeretetközösség, Isten kezdeményezte és ő határozta meg kereteit. Ha a törvény parancsaiban meglátjuk az ember életét védő és az emberi kapcsolatok alapjává a szeretetet tevő isteni szeretetet, rögtön kegyelemnek, ajándéknak, segítségnek tekintjük őket, hiszen megtartásuk azt eredményezi, hogy a szeretetszövetség megmaradjon Isten és az ember között. Ebben az értelemben válik számunkra kötelességgé, paranccsá a szeretet.
Jézus tudását, törvényismeretét akarják próbára tenni az írástudók a legfőbb parancsról kérdezvén őt. Ő természetesen nem az emberi kiegészítéseket tartja a legfontosabbnak, hanem az eredeti isteni törvény két alappillérét, az Isten és az embertárs felé megnyilvánuló szeretetet említi legfőbb parancsnak. Jézus tehát nem egyet mond, hanem kettőt, s ezzel az emberszeretet kötelességét közvetlenül az istenszeretet mellé állítja. Igen, bizonyos értelemben kötelességünknek kell tekintenünk, hogy viszonozzuk Isten felénk áradó ingyenes szeretetét és szeressük embertársainkat.
Törekszem-e arra, hogy minden nap valamilyen tett formájában kifejezzem szeretetemet?
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Minden alkalommal, amikor a szentmisében felidézzük az utolsó vacsora eseményét és minden alkalommal, valahányszor a te keresztedre emeljük tekintetünket, a te szüntelenül megújuló és megnyilvánuló isteni szeretetedre gondolunk. Ez segítsen minket a szeretetben való állandó megújulásban! A te szereteted jele az a kenyér, amelyben önmagadat adod nekünk. A te jelenléted teszi különlegessé e kenyerünket, amely szándékod és rendelésed szerint mindennapi lelki táplálékunk. Segíts minket, hogy szeretetedet továbbsugározzuk környezetünkre és a te minden ember felé megnyilvánuló szereteted igaz tanúi legyünk.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230825.mp3

2023. augusztus 23., szerda

[Napi e-vangelium] 2023. augusztus 24. csütörtök

2023. augusztus 24. – Csütörtök, Szent Bertalan apostol

Evangélium

Egy alkalommal: Fülöp találkozott Nátánáellel, és közölte vele: „Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták szólnak, a názáreti Jézust, József fiát." „Jöhet-e valami jó Názáretből?" – kérdezte Nátánáel. „Jöjj, nézd meg!" – felelte Fülöp.

Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!" Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?" Jézus így felelt: „Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt." Nátánáel erre elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya." Jézus így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél." Majd így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett."
Jn 1,45-51

Elmélkedés

A Krisztus-követés és az újabb tanítványok érkezésének lépéseit mutatja be a mai evangélium, amelyben Fülöp az Úrhoz vezeti Nátánáelt. Egyesek – köztük Fülöp – találkoznak Jézussal és felismerik benne azt a személyt, akit érdemes követni, s akinek érdemes a tanítványává lenni. Élményszerű találkozásukról nem hallgatnak, hanem elmondják másoknak. Az újabb tanítvány-jelöltek számára nem elég a lelkes tanúságtétel, ők is személyes élményt szeretnének.
Így kerül kapcsolatba Jézussal Nátánáel, akit a keresztény hagyomány azonosít a mai napon ünnepelt Szent Bertalan apostollal. Most találkozik először az Úrral, de ez az első élmény is hitvallásra készteti őt: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya." Bizonyára a személyes találkozás hatása ez, hiszen ez a zsidó férfi már sokat hallhatott Jézusról, de eddig még nem találkozott vele.
Mi is oly sokat hallunk Jézusról, rendszeresen olvassuk életének történetét és tanítását, de vajon mit ébreszt bennünk, amikor személyesen találkozhatunk vele? Mit érzünk, amikor szentségimádást végzünk vagy szentáldozáshoz járulunk? Mit érzünk, amikor megbocsátja bűneinket? Jézus jól ismer bennünket és ismeri életünket. Akkor is tudja, mit csinálunk, amikor mi nem vesszük észre közelségét és jelenlétét. A vele való találkozások pedig megújítják elkötelezettségünket mellette.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te azt ajánlod tanítványaidnak és minden követődnek, hogy az Istenben való gazdagodásra törekedjenek. Ugyanezt tanítod nekünk is. Elismerjük, hogy hiába van rengeteg pénzünk, valójában végtelenül szegények vagyunk, ha a lelki értékeket semminek tekintjük. Hiába gondoljuk magunkat gazdagnak, ha közben nincs szükségünk rád. Hiába gyűjtögetjük és nézegetjük földi kincseinket és javainkat, mert a gazdagság elvakít minket, és nem látjuk meg a szükséget szenvedő embereket. Segíts minket, Urunk, hogy ne az anyagi javakban, hanem az isteni gondviselésben bízzunk! Segíts minket a lelki kincsek gyűjtésében, a jócselekedetek gyakorlásában!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230824.mp3

2023. augusztus 22., kedd

[Napi e-vangelium] 2023. augusztus 23. szerda

2023. augusztus 23. – Szerda

Evangélium

Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy szőlőjébe munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd nektek." Azok el is mentek. Majd a hatodik és a kilencedik órában újra kiment és ugyanígy cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat talált. Megkérdezte tőlük: „Miért álldogáltok itt egész nap tétlenül?" Azok ezt válaszolták: „Mert senki sem fogadott fel minket." Erre azt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe!"
Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: „Hívd össze a munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!" Először azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és egy-egy dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik többet fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap terhét és hevét viseltük!" Ő azonban ezt felelte az egyiküknek: „Barátom, nem vagyok igazságtalan veled. Nemde egy dénárban egyeztél meg velem? Ami a tied, fogd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit szánok, mint neked. Talán azzal, ami az enyém, nem tehetem azt, amit akarok? Vagy rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?" Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók!
Mt 20,1-16a

Elmélkedés

A szőlőmunkásokról szóló példabeszédet sokan félreértik, és azt gondolják, hogy igazságtalanság történt. Véleményük szerint a szőlősgazda igazságtalanul járt el, amikor ugyanakkora összeget adott mindenkinek, és nem tett különbséget azok között, akik egész nap fáradoztak, illetve akik csupán egyetlen órát dolgoztak a nap folyamán.
A szőlősgazda és az első munkások reggel kölcsönösen megegyeztek egy dénárban, amit a munka végeztével hiánytalanul meg is kaptak. Ami a megállapodás alapján járt nekik, azt pontosan megkapták. Akkor hol van itt az igazságtalanság? Sehol, mert a gazda nem bánt velük igazságtalanul. Az már egy másik kérdés, hogy miért adott szintén egy dénárt azoknak, akik az elsőkhöz képest kevesebbet dolgoztak? Mert jószívű, nagylelkű volt. És ő nem lehet nagylelkű? De igen! A saját vagyonával azt tesz, amit akar. Akár két dénárt is adhatott volna azoknak, akik csak egy órát dolgoztak, persze nem akarta bosszantani a reggel munkába állókat.
Ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy a fizetés mértéke miatt lázadozó elsők valójában irigyek. És az irigység bűn.
A történet nem pénzről és munkabérről szól, hanem azt példázza, hogy Isten minden embernek ugyanazt a jutalmat (egy dénárt) szeretné adni a földi élet után, és ez az üdvösség. Az üdvösség minden ember számára Isten nagylelkűségének ajándéka, ugyanakkor üdvösségünkért legalább egy keveset nekünk is tennünk kell.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, te jól ismersz bennünket és bűneink ellenére is meglátod belső szépségünket. Segíts minket, hogy olyanná váljunk, amilyennek te látsz minket! Legyen mindig közel hozzád a szívünk! A szabadság sosem jelentheti a tőled való elszakadást vagy függetlenséget, hiszen éppen a te törvényeid biztosítják számunkra az igazi lelki szabadságot. Ha engedelmeskedünk a te törvényeidnek és nem tekintjük azokat oktalan módon szabadságunk korlátainak, akkor valóban jobbakká válhatunk. Segíts minket, hogy bűneink megvallása után a jó útra térjünk és azon megmaradjunk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230823.mp3

2023. augusztus 21., hétfő

[Napi e-vangelium] 2023. augusztus 22. kedd

2023. augusztus 22. – Kedd

Evangélium

A gazdag ifjú távozása után Jézus így szólt tanítványaihoz: „Bizony, mondom nektek: A gazdag nehezen jut be a mennyek országába. Újra mondom nektek: Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutnia Isten országába." Ennek hallatára a tanítványok igen megdöbbentek, és azt kérdezték: „Hát akkor ki üdvözülhet?" Jézus rájuk tekintett, és így szólt: „Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges." Ekkor Péter megkérdezte: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?" Jézus így válaszolt: „Bizony, mondom nektek: ti, akik követtetek engem: a világ megújulásakor, amikor az Emberfia dicsőséges trónjára ül, együtt ültök majd vele tizenkét trónon, hogy ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett. Sőt mindaz, aki elhagyja értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, és elnyeri majd az örök életet. Sokan lesznek az elsőkből utolsók, és az utolsókból elsők."
Mt 19,23-30

Elmélkedés

A mai evangéliumi részlet előzménye Jézus találkozása a gazdag ifjúval. Az ifjú jószándékkal érdeklődött aziránt, hogy mit kell tennie az üdvösség, az örök élet elnyerése érdekében. Jézus azt kérte tőle, hogy adja el mindenét és kövesse őt. Az ifjú azonban erre nem hajlandó, nem akar lemondani vagyonáról, tehát gazdagsága megakadályozza Jézus követésében. E jelenet folytatásaként teszi Jézus a következő kijelentést: „Bizony, mondom nektek: A gazdag nehezen jut be a mennyek országába." Tanításának középpontjában azonban nem a gazdagság vagy annak elutasítása áll, hanem az üdvösség kérdése. A kezdetben lelkes, majd csalódottan távozó ifjú esete csak lehetőséget ad neki arra, hogy felhívja tanítványai és követői figyelmét a gazdagság veszélyére, tudniillik, hogy letérítheti az embert az üdvösség útjáról.
Az örök életet sok ember könnyen szeretné elnyerni. Jézus azonban nem ígér senkinek ilyet. Az üdvösségre vezető út hosszabb, nehezebb, meredekebb, mint azt az ember gondolná, de nem lehetetlen rajta haladni. El kell ismernünk, hogy próbára tesz minket ez az út. Erős bennünk a törekvés, de gyengének érezzük magunkat. A tökéletesség és az életszentség nem a mi képességeinktől és erőnktől függ, hanem Isten kegyelmi segítségétől.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, irgalmas Atyánk! Hisszük, hogy a szeretet erősebb a bűnnél. A tőled tanult szeretet vezet bennünket a törekvésben, hogy békében éljünk veled, a mi Atyánkkal és embertársainkkal. Irgalmas jóságod és megbocsátó szereteted legyen példa számunkra, hogy mindig készek legyünk szeretetből, tiszta szívvel megbocsátani. Taníts minket igazi nagylelkűségre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230822.mp3

2023. augusztus 20., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2023. augusztus 21. hétfő

2023. augusztus 21. – Hétfő

Evangélium

Egy alkalommal Jézushoz járult egy gazdag ifjú, és megkérdezte: „Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?" Jézus így válaszolt neki: „Miért kérdezel engem a jóról? Csak egyedül Isten a jó. Ha pedig el akarsz jutni az életre, tartsd meg a parancsokat!" Az ifjú tovább kérdezte: „Melyeket?" Jézus felsorolta: „Ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, atyádat és anyádat tiszteld, és szeresd felebarátodat úgy, mint önmagadat!" Az ifjú erre kijelentette: „Ezt mind megtartottam. Mit kell még tennem?" Jézus így felelt: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el mindenedet, és árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, és kövess engem!" Ennek hallatára az ifjú szomorúan eltávozott, mert nagy vagyona volt.
Mt 19,16-22

Elmélkedés

A mai evangéliumi történet nem példabeszéd, nem egy kitalált eset, hanem egy valóságban megtörtént találkozás. A gazdag ifjú ezt kérdezi: „Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?" Jézus a fontosabb mózesi törvények felsorolásával válaszol, majd pedig a tökéletesség magasabb formájára hívja meg az ifjút, amikor vagyonának eladására és a szegényeknek való odaadására szólítja fel őt. Sajnos ez utóbbira ő képtelen, ezért szomorúan távozik.
Bár a találkozás rossz fordulatot vesz, mégis pozitív üzenetet hordoz számunkra. Elsőként érdemes odafigyelnünk arra, hogy az ifjú Jézushoz fordul kérdésével. Olyan személynek tartja őt, aki meg tudja mutatni számára az örök élet felé vezető utat. Másodszor: az ifjúban van valamiféle elégedetlenség önmagával és saját vallásosságával szemben. Bár saját szavai szerint megtartja a törvényeket, mégis mindezt kevésnek tartja, többet szeretne tenni, és megvan benne a készség, hogy elinduljon a Jézus által mutatott úton. Harmadszor pedig ott él a szíve mélyén az örök élet vágya, arra is gondol, ami a földi élet után lesz.
Ezek az alapvető szempontok segítsenek minket abban, hogy Jézus vezetését kérjük az örök élet útján! Csak meg ne akadályozzon ebben minket az evilági vagyon és a földi kincsek szeretete!
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram Jézus, te azt parancsoltad nekem, hogy szüntelenül imádkozzak. Add nekem kegyelmedet, hogy meg tudjam tenni, s add meg ezt azoknak a lelkeknek is, akiket rám bíztál. Isteni Ige, te magad vagy bennünk az örökké tartó és szüntelen imádság. Isten Báránya, te vagy a világosság, amely megvilágítja lelkünk egész égboltját. Bár soha ne akarnánk más imádságot, csak a te imádat, más fényességet, csak a te fényességedet, más szeretetet, csak a te szeretetedet! A hozzád intézett imádságban, Istenem, egy a szemlélés és a szeretet. Engedd, hogy olyan tökéletesen és olyan bensőségesen tudjak hozzád imádkozni, hogy elfeledkezzem önmagamról, és ne tudjam, hogy imádkozom, mert csupán te vagy bennem!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230821.mp3

2023. augusztus 26., szombat

2023. augusztus 25., péntek

2023. augusztus 24., csütörtök

2023. augusztus 23., szerda

2023. augusztus 22., kedd

2023. augusztus 21., hétfő

2023. augusztus 20., vasárnap

Blogarchívum