2015. június 13., szombat

[Evangelium] 2015-06-13

2015. június 13. – Szombat, Szűz Mária szeplőtelen szíve

Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor
Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. Az
ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban
Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei észrevették volna. Abban a
hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek, amikor keresni
kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszafordultak
Jeruzsálembe, hogy ott keressék. Három nap múlva találtak rá a templomban,
amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak
hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor a szülei
meglátták őt, nagyon meglepődtek. Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért
tetted ezt velünk? Lásd, atyád és én bánkódva kerestünk téged." Ő azt
felelte: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell
lennem?" Ám ők nem értették, mit akar ezzel mondani. Akkor hazatért velük
Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait anyja mind megőrizte
szívében.
Lk 2,41-51a

Elmélkedés:

A tegnapi napon Isten szeretetét és irgalmát ünnepeltük, amely Jézus szent
szívéből árad az emberiség felé, s amely a megváltás forrása. Ma Szűz
Mária szeplőtelen szíve áll ünneplésünk és tiszteletünk középpontjában,
amely szív az ártatlanságnak, a tisztaságnak és az anyai szeretetnek a
jelképe. Annak érdekében, hogy Mária teljes tisztaságban fogadhassa és
hordozhassa méhében a Megváltót, Isten az ő számára külön juttatott
kegyelmével megóvta őt minden személyes bűntől. Így tette őt alkalmassá
arra, hogy a Megváltó anyja legyen. Illett ugyanis, hogy a szent Isten egy
szent, teljesen bűntelen, ártatlan és egészen tiszta ember által jöjjön a
világra.
Az evangéliumban arról az esetről olvasunk, amikor egy jeruzsálemi
zarándoklat elmúltával a Szent Család tagjai hazafelé indulnak Názáretbe.
Az ekkor 12 esztendős Jézus azonban a városban marad. Édesanyja, Mária és
nevelőapja József három napon át nagy aggodalommal keresik, mire
megtalálják a templomban. A történetet Lukács evangélista azzal zárja,
hogy Jézus szavait édesanyja mind megőrizte szívében. Mária tehát, aki
szíve alatt hordozta az örök Igét, a szívében fontolgatta az általa
mondott szavakat is.
Ha Krisztus örök életre vezető tanítása él a szívemben és ez alakítja
életemet, akkor maga Krisztus él bennem.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, add, hogy magamba szívjam a te lelkiségedet, és magammal vigyem
hétköznapi életembe. Add, hogy szeretetet vigyek oda, ahol gyűlölet
uralkodik, hogy kibékülést hozzak létre ott, ahol egymásra neheztelnek,
hogy egységet teremtsek ott, ahol széthúzás van, hogy igazságot hirdessek
ott, ahol tévedés uralkodik, hogy hitet ültesse k a kételkedés helyébe,
hogy reményt élesszek ott, ahol kétségbeesés ütött tanyát, hogy fényt
gyújtsák ott, ahol sötétség ült a lelkekre, hogy örömöt fakasszak ott,
ahol szomorúság nehezedik az emberekre.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-13
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150613.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 12., péntek

[Evangelium] 2015-06-12

2015. június 12. - Péntek, Jézus szíve

Abban az időben a zsidók, mivel az előkészület napja volt, és a
holttestek nem maradhattak a kereszten, megkérték Pilátust, hogy
töresse el a keresztrefeszítettek lábszárát, és vetesse le őket a
keresztről. Az a szombat ugyanis nagy ünnep volt. Elmentek tehát a
katonák, és eltörték a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit
vele együtt fölfeszítettek. Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy
már meghalt. Ezért nem törték el a lábszárát, hanem az egyik katona
beledöfte lándzsáját az oldalába. És ekkor vér és víz folyt ki belőle.
Az tanúskodik erről, aki látta ezt, és az ő tanúságtétele igaz. Jól
tudja ő, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert mindez azért
történt, hogy beteljesedjék az írás: "Csontot ne törjetek benne!" És
ami az írás más helyén áll: "Föltekintenek arra, akit
keresztülszúrtak."
Jn 19,31-37
Elmélkedés:
Kis idővel Jézus halálát követően a katonák azzal a szándékkal döfték
át lándzsával az Úr szívét, hogy megbizonyosodjanak haláláról. János
evangélista minden bizonnyal azért írja le a jelenetet, hogy az olvasók
számára is kétségtelen legyen, hogy Jézus valóban meghalt a kereszten.
Ha ugyanis nem halt volna meg, könnyű lett volna természetes
magyarázatot találni arra, hogy miként mutatkozott élőként harmadnap
apostolai és tanítványai körében. Ez esetben a feltámadás nem volna
igaz. Ezt a tévedést oszlatja el az evangélista. Akit megkínoztak és
aki ennyit szenvedett a kereszten, s végül akinek szívét is átszúrták,
az valóban meghalt.
Mindezen túl a keresztény hagyomány lelki tartalommal tölti meg az
eseményt, amikor az Úr Jézus átszúrt szívét a kegyelem, az üdvösség, az
irgalom és a szeretet forrásának tekinti. Isten Fia földi élete során
számos módon kimutatta az emberek iránti szeretetét, de ez a szeretet
akkor érte el tetőfokát, amikor feláldozta életét, meghalt az
emberekért, értünk.
Tanítson minket alázatra és igaz bűnbánatra a mai ünnep! Érintsen meg a
Jézus szívéből áradó irgalom, hogy felismerjem: az Úr szeretete
szerezte meg bűneim bocsánatát, neki köszönhetően nyerek irgalmat
vétkeimre. Uram, Jézus Krisztus, szeretlek téged, légy irgalmas hozzám!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Mennyei Atyánk! Te a nappalt kihozod az éjszakából - fölébresztesz
minket új munkára. Engedd, hogy lássuk nagyságodat, és dicsőségedért
álljunk szolgálatodra. Küldj minket a nagy világba, ragyogjon bennünk
kegyelmed lángja, hordozzon minket nagy irgalmad, vezéreljen mindig
akaratod! Áldd meg napi munkánkat, őrizz meg a súlyos botlásoktól,
szenteld meg az emberek közösségét, hogy testvérként küzdjünk az örök
életért.

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-12

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150612.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 11., csütörtök

[Evangelium] 2015-06-11

2015. június 11. – Csütörtök, Szent Barnabás apostol

Jézus e szavakkal küldte a nép közé apostolait: „Menjetek, és hirdessétek,
hogy közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel
halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, és űzzetek ki ördögöket! Ingyen
kaptátok, ingyen is adjátok! Ne legyen övetekben se arany, se ezüst, se
rézpénz! Ne vigyetek magatokkal úti tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se
botot! Méltó ugyanis a munkás a kenyerére. Ha egy városba vagy faluba
érkeztek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó arra, hogy nála maradjatok,
amíg csak el nem távoztok! Amikor pedig beléptek a házba, köszöntsétek a
ház népét. Ha érdemes rá a ház, akkor a békétek rászáll; ha pedig
érdemtelen, akkor békétek visszaszáll rátok."
Mt 10,7-13

Elmélkedés:

A ma ünnepelt Szent Barnabás apostol nevét hiába keresnénk azon Tizenkettő
között, akiket Jézus kiválasztott tanítványai közül. A szó legszűkebb
értelmében azt a tizenkét személyt nevezzük apostolnak, akiket Jézus
kifejezetten arra választott, hogy vele legyenek, majd pedig küldetést
adott nekik. Az újszövetségi könyvekben ugyanakkor nem csupán Krisztus
küldötteire, hanem az Egyház küldötteire vonatkozóan is szerepel az
apostol kifejezés. Ilyen értelemben nevezzük apostolnak Szent Barnabást,
akinek neve ezt jelenti: a „vigasztalás fia."
Az Apostolok Cselekedetei beszámol arról, hogy az első keresztény közösség
tagjai örömmel megosztották egymással javaikat, vagyonközösségben éltek.
Így tett a ciprusi származású József nevű férfi is, aki szántóföldjét
eladta, és annak árát az apostolokhoz vitte, hogy osszák ki a
szegényeknek. Ezt követően kapta az apostoloktól a Barnabás melléknevet
(vö. ApCsel 4,32-37). Ő lett a segítője Szent Pálnak a pogányok körében
végzett igehirdetése során. Életéről ugyan keveset tudunk, de annál többet
szolgálatáról, missziós buzgóságáról. Igazi apostol ő tehát abban az
értelemben, hogy saját személyét háttérbe szorítva, Krisztus ügyét
állította életében az első helyre.
Kövessük Szent Barnabás példáját abban, hogy mi is örömmel vigyük Krisztus
örömhírét és vigasztalását az embereknek!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, mondd ki örök igédet bennem, és add, hogy meghalljam! Áraszd
szívembe fényedet, és add, hogy azt lássam! Uram, rajzold belém
vonásaidat, és engedd, hogy azokat megőrizzem! Uram, tessenek Neked
cselekedeteim, és adj erőt, hogy készséggel mindig újra kezdjem.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-11
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150611.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Köszönöm, hogy az elmúlt évek során többen elküldtétek véleményeteket és
javaslataitokat az e-vangéliummal kapcsolatban. A jövőbeli fejlesztések
miatt továbbra is szeretném megismerni minél több e-vangélium olvasó
véleményét, mert a ti igényeiteknek megfelelően szeretnék továbblépni az
e-vangélium küldésben.

Munkatársaimmal készítettem egy internetes kérdőívet. Szeretettel kérem,
szánjatok 15-20 percet a kitöltésre! Nagyon fontos számomra a ti
véleményetek!

Köszönettel: István atya - Horváth István Sándor
A kérdőív az alábbi linkre kattintva jelenik meg:
https://docs.google.com/forms/d/10HnSRWvooTDxJ5SvRfXVrvUAp0lYec4DEOKUl3luLHc/viewform
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 10., szerda

[Evangelium] 2015-06-10

2015. június 10. – Szerda

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne gondoljátok, hogy
azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem
megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony, mondom nektek, amíg
az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből egy „í" betű sem, sőt
egy vessző sem, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is
eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket,
azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És mindaz, aki
megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek országában.
Mt 5,17-19

Elmélkedés:

Jézus szavai bizonyos értelemben újdonságként hatottak egykori
hallgatóira. Nem azért, mintha vallásilag tudatlanok lettek volna, s nem
is azért, mert Jézus gyökeresen mást tanított, mint a korábbi idők
tanítói. Tanításának újdonsága abban állt, hogy meg tudta ragadni Isten
törvényeinek lényegét, fel tudta tárni az embereknek a törvények eredeti,
isteni szándékát, s meg tudta mutatni a törvények szerinti élet helyes
útját. A vallás hivatalos őrei, a tanítás őrzői számára mindez úgy tűnt,
hogy semmibe veszi a vallási intézményeket, mindazt, amely évszázadok óta
az emberek vallási és társadalmi életét szabályozza.
A hegyi beszédben, miként erről a mai evangéliumban olvasunk, Jézus
egyértelművé teszi, hogy nem megszüntetni akarja az ószövetségi törvényt,
hanem tökéletessé tenni, beteljesíteni. Ünnepélyes hangvételű kijelentése
egy „hegyen" hangzik el, itt mondja azt, hogy teljessé akarja tenni a
törvényt, amit Isten Mózes idejében szintén egy hegyen, a Sínai-hegyen
adott. Jézus szavaiból kicseng, hogy nem elegendő a törvények betű
szerinti megtartása, hanem annak szellemét is nézni kell, azaz azt a célt,
amit Isten akart elérni a törvényekkel. A törvény lényege pedig a szeretet
Isten felé és az embertárs felé. Jézus szeretet-törvénye a szívembe van
írva.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk Jézus Krisztus! Apostolod szava: Mindnyájan egy kenyér, egy test
vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérben részesülünk. Egy test, egy lélek,
amint hivatásunk is egy reményre szól. Egy a hit, egy a keresztség, egy az
Úr, egy az Isten, mindnyájunk Atyja. – Akik tehát az Úr asztalához
testvérként járulunk, a templomon kívül is a testvéri lelkületet kell,
hogy ápoljuk.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-10
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150610.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Köszönöm, hogy az elmúlt évek során többen elküldtétek véleményeteket és
javaslataitokat az e-vangéliummal kapcsolatban. A jövőbeli fejlesztések
miatt továbbra is szeretném megismerni minél több e-vangélium olvasó
véleményét, mert a ti igényeiteknek megfelelően szeretnék továbblépni az
e-vangélium küldésben.

Munkatársaimmal készítettem egy internetes kérdőívet. Szeretettel kérem,
szánjatok 15-20 percet a kitöltésre! Nagyon fontos számomra a ti
véleményetek!

Köszönettel: István atya - Horváth István Sándor
A kérdőív az alábbi linkre kattintva jelenik meg:
https://docs.google.com/forms/d/10HnSRWvooTDxJ5SvRfXVrvUAp0lYec4DEOKUl3luLHc/viewform
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 9., kedd

[Evangelium] 2015-06-09

2015. június 9. – Kedd

Jézus így tanított a hegyi beszédben: „Ti vagytok a föld sója. De ha a só
ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, mint hogy kidobják, s
eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült
várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá
rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a
házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva
jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!"
Mt 5,13-16

Elmélkedés:

A hegyi beszéd következő részében Jézus sóhoz és világossághoz hasonlítja
tanítványait, követőit, s mindazokat, akik befogadják Isten országát. Már
ezt megelőzően, a nyolc boldogság-mondásnál is éreztük, hogy Jézus
feladatot ad, s szavait most is így érdemes értelmeznünk. Azt a küldetést
kapjuk tőle, hogy legyünk a föld sója, legyünk a világ világossága!
Rögtön eszünkbe jut, hogy Jézus magáról mondta: „Én vagyok a világ
világossága" (Jn 8,12). Ő tehát a forrás, akinek fényében, világosságában
élünk, s akinek fényét tovább kell sugároznunk a világ felé. Nem élhetünk
e fény nélkül és a világ sem élhet nélküle. Ha megszakítjuk kapcsolatunkat
Jézussal, mi magunk is a sötétségbe, mármint a hitetlenség és a bűn
sötétségébe kerülünk, valamint hivatásunkat sem tudjuk a világ felé
gyakorolni, azaz nem leszünk képesek arra, hogy Isten szeretetének
világosságát sugározzuk. Az isteni kegyelem, jóság, irgalom és szeretet
közvetítői csak akkor lehetünk, ha mi magunk is ebben a kegyelemben és
szeretetben élünk. Jézus örömhírének szóbeli hirdetésével és
jócselekedeteink által világossággá válunk. Nem magunkra akarjuk felhívni
a figyelmet, hanem Istennek akarunk dicsőséget szerezni. Így fog
megvalósulni az, hogy jótetteinket látva az emberek Istent fogják
magasztalni.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Itt vannak Uram, egyszerű kezeim – milyen keveset alkotnak a Te
szeretetedért! De hogyan is legyek eggyé Veled, ki oly halkan szólsz csak
bennem? – Félelmem ezer akadályt teremt, míg hitemből végül is szeretet
lehet. Mégis bízom abban, hogy Te hozzám találsz, és egykor a reményem
boldog birtoklás lesz.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-09
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150609.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 8., hétfő

[Evangelium] 2015-06-08

2015. június 8. – Hétfő

Abban az időben, Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült,
tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így
tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést
nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva
mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert
nagy lesz a ti jutalmatok az égben"
Mt 5,1-12

Elmélkedés:

Jézus hegyi beszédét olvassuk ezen a héten az evangéliumban, amelynek
bevezető részében a boldogság útját vázolja fel. Az emberek boldogságról
alkotott elképzelése meglehetősen eltér, mindenki más-más módon szeretne
boldog lenni. Van, akit a magas kereset és a vagyon gyűjtése tesz
boldoggá. Mások a sportban vagy a művészi alkotótevékenységben, az evésben
vagy más kívánságaikban vélik megtalálni. A munka, a tanulás vagy a
családról való gondoskodás szintén sokak számára lehet a boldogság
forrása. Láthatjuk, hogy mindezek valóban tudnak az ember számára örömet
okozni, de lehet, hogy ez az öröm csak egy ideig tart.
Mi kell az igazi, a maradandó boldogsághoz? Éppen erről tanít Jézus.
Szavain elcsodálkozunk, mert józan eszű ember soha nem nevezné boldognak
azokat, akikről Jézus mégis ezt állítja. Biztosak lehetünk abban, hogy a
mi Urunk tisztában volt azzal, hogy az általa mondott boldogság-ígéretek
megdöbbenést és csodálkozást fognak kiváltani, ezért röviden meg is
magyarázza, hogy valójában miért boldogok a szegények, a sírók, a
szelídek, az éhezők és szomjazók, az irgalmasok, a tiszta szívűek, a
békességszerzők, valamint az üldözöttek. A magyarázat közös eleme, hogy
Istentől kapnak valamit. Azért boldogok ezek az emberek, mert Istentől
kapják, hogy országába jutnak, Isten vigasztalja meg őket, Istentől nyerik
el örökségüket, Isten fogja megszüntetni éhségüket, Isten fog nekik
irgalmazni. Egyszóval, Isten számukra minden. Aki pedig elmondhatja, hogy
övé az Isten, az valóban boldog.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézus Krisztus, Jó Pásztorunk, járj körül a világban papjaid személyében!
Általuk taníts minket, bocsásd meg bűneinket, vigasztald a szenvedőket,
erősítsd a Benned bízókat, újítsd meg a szeretet kötelékét Isteni Szíved
és az emberi szívek között.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-08
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150608.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 7., vasárnap

[Evangelium] 2015-06-07

2015. június 7. – Vasárnap, Úrnapja, Krisztus szent teste és vére

A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt
feláldozzák, tanítványai megkérdezték: „Mit akarsz, hová menjünk, hogy
elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?" Erre elküldte két tanítványát
ezekkel a szavakkal: „Menjetek a városba. Találkoztok ott egy emberrel,
aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg
a házigazdának: A Mester kérdezi, hogy hol van az a szállás, ahol a
húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom? Ő mutat majd nektek egy
étkezésre berendezett, tágas, emeleti termet. Ott készítsétek el nekünk."
A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak, ahogy
megmondta; és elkészítették a húsvéti vacsorát. Vacsora közben kezébe
vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta nekik:
„Vegyétek, ez az én testem." Majd fogta a kelyhet, hálát adott,
odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: „Ez az
én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. Bizony mondom nektek:
nem iszom többé a szőlő terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom
az Isten országában." Ezután zsoltárt énekelve kimentek az
Olajfák-hegyére.
Mk 14,12-16. 22-26

Elmélkedés:

Lelki egyesülés
Az egyházi év folyamán nagycsütörtök este emlékezünk a szentmisében Jézus
utolsó vacsorájára. Ünneplésünk középpontjában ennek megfelelően az
Oltáriszentség áll, amelyet ekkor alapított és bízott Egyházára az Úr
Jézus. Ma, úrnapján - Krisztus szent teste és vére napján - szintén e
szentséget ünnepeljük, igaz kissé más hangsúllyal. Az úrnapi körmenetek
világszerte azt üzenik, hogy keresztény hívőként megmutatjuk a világnak
Krisztust, az ő ajándékát, az ő szeretetének jelét, az élő kenyeret,
amelyben Krisztus valóságosan jelen van. Ő a mi lelki életünk forrása, ő
táplál minket önmagával, hogy az örök életre jussunk.
Az evangéliumban Szent Márk írásából olvassuk fel az utolsó vacsora
előkészítésének és magának a vacsorának eseményét. A leírás a zsidó húsvét
ünnepével és az ahhoz kapcsolódó étkezéssel, továbbá a húsvéti bárány
említésével kezdődik, majd pedig azzal végződik, hogy Jézus önmagát, a
saját testét adja a kenyérben az apostoloknak. Ez a leírás azt sugallja,
hogy amikor Márk megírja evangéliumát, akkor a keresztény közösség
istentisztelete, azaz a szentmise alkalmával már nem csupán a húsvéti
eseményt, Jézus kereszthalálát és feltámadását ünnepli, hanem
megemlékeznek az utolsó vacsorán történtekről is, s ezek szorosan
kapcsolódnak egymáshoz.
A húsvéti időszak lezárult pünkösd ünnepével, de az Egyház liturgiája a
mai nappal ismét visszavezet minket húsvét titkához, Krisztus áldozatához.
A cél az, hogy jobban figyeljünk az Úr Jézus ajándékára, a lelki
táplálékra, amelyet ő ad nekünk. A mai ünnep egyrészt meghívás, hogy
találkozzunk a kenyérben önmagát adó Krisztussal, ugyanakkor buzdítás
számunkra, hogy őt tekintsük lelki fejlődésünk éltető forrásának. A
Krisztussal való rendszeres találkozás a szentáldozásban megújítja lelki
életünket és megerősít minket abban, hogy hozzá és az általa alapított
közösséghez tartozunk. Isten egészen egyszerű megoldást választott,
egyszerű lehetőséget biztosított számunkra azzal, hogy találkozzunk,
lelkileg egyesüljünk Krisztussal: az étkezés, a táplálkozás lehetőségét.
Nem elegendő hinnünk abban, hogy Krisztus valóságosan jelen van testével
és vérével a kenyérben és a borban, nem elég az, ha tiszteletünket a
legmagasabb és egyedül Istent illető formában, az imádásban fejezzük ki,
hanem egyszerű dolgot kér: vegyük magunkhoz lelki táplálékként, mindennapi
kenyérként Krisztus testét.
Az Eucharisztia iránti tiszteletünk alapja a hit. Hiszünk abban, hogy
Jézus valóságosan jelen van az átváltoztatott kenyérben és borban. Az
Oltáriszentség esetében nem közönséges kenyérről, hanem átváltoztatásról
és átváltoztatott kenyérről és borról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a
kenyér és a bor lényegileg alakul át Krisztus szent testévé és vérévé,
miközben külső alakját és formáját mind a kenyér, mind a bor megtartja.
Szemünkkel ugyan nem látunk semmiféle átalakulást, de hitünk szerint mégis
megtörténik az átváltozás csodája. Az átváltoztatás a szentmisében
történik, a miséző pap Krisztus személyében cselekedve jeleníti meg az Úr
áldozatát. Nem öncélú cselekedet ez, hanem arra irányul, hogy a hívők a
szentáldozásban egyesülhessenek Jézussal.
Vágyom-e a találkozásra, a szentáldozásra?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus! Hiszem, hogy te szólsz hozzám. Amikor a szentmisében a te
szavadat hallgatom, a te irántam való szeretetedre gondolok. Hiszem, hogy
értem és minden emberért vállaltad a szenvedést és áldoztad fel magadat a
kereszten. Amikor áldozatod megújul az oltáron, ismét a te végsőkig
kitartó szeretetedre tudok gondolni. Hiszem, hogy te jelen vagy az
átváltoztatott kenyérben. Amikor a szentáldozásban magamhoz veszem
testedet, akkor értem meg igazán, hogy mennyire szeretsz engem! Segíts,
hogy mindig veled és a te szeretetedben éljek!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-07
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150607.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum