2012. június 16., szombat

[Evangelium] 2012-06-16

2012. június 16. – Szombat, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor
Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. Az
ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban
Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei észrevették volna. Abban a
hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek, amikor keresni
kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszafordultak
Jeruzsálembe, hogy ott keressék. Három nap múlva találtak rá a templomban,
amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak
hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor a szülei
meglátták őt, nagyon meglepődtek. Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért
tetted ezt velünk? Lásd, atyád és én bánkódva kerestünk téged." Ő azt
felelte: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell
lennem?" Ám ők nem értették, mit akar ezzel mondani. Akkor hazatért velük
Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait anyja mind megőrizte
szívében.
Lk 2,41-51a

Elmélkedés:

Jézus először zarándokolt el a húsvéti ünnepekre Jeruzsálembe, amely 12
éves kortól volt kötelező. „Miért kerestetek? Hát nem tudtátok, hogy Atyám
dolgaiban kell lennem?" – mondja Jézus aggódó édesanyjának és Józsefnek,
miután az ünnepek után hazafelé tartva nem találták és visszatértek a
városba. A 12 esztendős Jézus először nyilatkoztatja ki, hogy Isten az ő
Atyja. Sem a templomi tanítók, akik szintén hallhatták a kijelentést, sem
pedig Mária és József nem értették ezeket a szavakat. Későbbi tanításaiból
pedig feltárul számunkra, hogy milyen egységben él az Atyával. De nem csak
azt nyilatkoztatja ki, hogy Isten az ő Atyja, hanem azt, is, hogy a mi
Atyánk. Isten Atyasága egyrészről azt jelenti, hogy ő az egész
világmindenség forrása és mindennek a teremtője, másrészt, hogy minden
gyermeke iránt jóságos és szeretettel teljes. Jézus biztatására bátran
szólíthatjuk Istent Atyánknak. Minden körülmények között bízzuk magunkat,
életünket Istenre, akinek gyermekei vagyunk!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Add, Urunk, hogy látásunk ne homályosuljon el, hozzád törekvő akaratunk ne
gyengüljön el. Add, hogy akadályokat nem ismerve keressünk és kutassunk
Téged. Add, hogy felismerhessünk Téged, aki magadhoz hívsz mindannyiunkat.
Add, hogy készek legyünk önmagunkat átadni Neked. Add, hogy tudjunk mindig
leborulni Istenséged titka előtt.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. június 15., péntek

[Evangelium] 2012-06-15

2012. június 15. – Péntek, Jézus szentséges szíve

Abban az időben a zsidók, mivel az előkészület napja volt, és a holttestek
nem maradhattak a kereszten, megkérték Pilátust, hogy töresse el a
keresztrefeszítettek lábszárát, és vetesse le őket a keresztről. Az a
szombat ugyanis nagy ünnep volt. Elmentek tehát a katonák, és eltörték a
lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt fölfeszítettek.
Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték
el a lábszárát, hanem az egyik katona beledöfte lándzsáját az oldalába. És
ekkor vér és víz folyt ki belőle. Az tanúskodik erről, aki látta ezt, és
az ő tanúságtétele igaz. Jól tudja ő, hogy igazat mond, hogy ti is
higgyetek. Mert mindez azért történt, hogy beteljesedjék az írás: „Csontot
ne törjetek benne!" És ami az írás más helyén áll: „Föltekintenek arra,
akit keresztülszúrtak."
Jn 19,31-37

Elmélkedés:

Szentháromság vasárnapját és Úrnapját követően a pünkösd utáni időszak
harmadik nagy ünnepe Jézus Szívének napja. Ez az ünnep az isteni
irgalmasságra irányítja figyelmünket. A szentmise könyörgése szerint Jézus
szívének az a szándéka nemzedékről nemzedékre, hogy megmentse az embereket
az örök haláltól, azaz megmentse lelkünket a kárhozattól. Az Atya megváltó
szándéka akkor teljesedett be, amikor a kereszten Jézus feláldozta értünk
életét. A katona lándzsája által megnyitott szívéből kiáradó víz és vér az
isteni kegyelem és irgalmasság jelképe, hiszen a megbocsátás Jézus
szívéből árad ki minden ember felé. Aki hittel tekint fel a kereszten
függő Jézusra és hittel felismeri benne a Megváltót, az számíthat bűnei
bocsánatára. János evangélista nem csupán Jézus halálról és később
feltámadásáról tanúskodik, hanem arról is, hogy Isten maga a szeretet és a
szeretet megtapasztalható az ember számára. Ennek egyik lehetősége, amikor
a szentgyónásban Isten eltörli bűneinket és új, tiszta szívet teremt
bennünk.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, annyi okunk volna a csüggedésre, a szorongásra, magunkba
zárkózásra, annyi okunk volna a félelemre. De Jézus minket is megszólít:
ne féljetek! Adj nekünk, Istenünk, nyitott szívet, készséges, hívő
értelmet, befogadni kész, tiszta emberséget. Add, hogy félrevezető emberi
szándékok ne zavarhassanak meg minket. Add, hogy e világ zűrzavarában
Téged hirdethessünk az aggódóknak, Téged, aki ma is megszólítasz minket:
Ne féljetek!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. június 14., csütörtök

[Evangelium] 2012-06-14

2012. június 14. - Csütörtök

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Mondom nektek: ha igaz
voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok
be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj!
Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az
ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: Te
esztelen!, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: Te
istentelen!, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron
felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van
ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki
testvéreddel. Csak aztán térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat.
Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy
átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek.
Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem
fizeted."
Mt 5,20-26

Elmélkedés:

A tegnapi, meglehetősen ellentmondásos rész magyarázatát azzal fejeztük
be, hogy a régi törvények megtartása helyett Jézus újszövetségi
törvényének, a szeretet parancsának irányába fejlődik a kereszténység. Az
első tanítványok tehát már felismerték, hogy Jézus többet kíván tőlük,
mint a régi előírások megtartását. És pontosan erről beszél Jézus is a mai
evangéliumban, amely szerint többet vár el követitől, mint a farizeusok
vallásossága, akik koruk leginkább törvénytisztelő zsidói voltak. Jézus
egy újfajta erkölcsi magatartást hirdet meg. Ehhez kívánkozik még egy
gondolat, ami részben kapcsolódik a tegnapi szakasz magyarázatához is:
Jézus nem a törvények jogi szemléletű megtartását szorgalmazza, hanem azok
erkölcsi támpontjai, a hit, a remény és a szeretet a fontos nála. Ezeket
az erkölcsi értékeket az általa elküldött Szentlélek oltja a szívünkbe.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindig soknak tartjuk, amit mi teszünk másokért; ellenben amit mások
tesznek érettünk, azt semmibe sem vesszük. Úgy látszik, két szívünk van:
egy lágy, gyöngéd, engedékeny, önmagunk számára, és egy kemény, szigorú,
zord, embertársaink számára.
Szalézi Szent Ferenc
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. június 13., szerda

[Evangelium] 2012-06-13

2012. június 13. - Szerda

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne gondoljátok, hogy
azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem
megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony, mondom nektek, amíg
az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből egy „í" betű sem, sőt
egy vessző sem, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is
eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket,
azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És mindaz, aki
megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek országában.
Mt 5,17-19

Elmélkedés:

A mai evangéliumi szakaszban arról beszél Jézus, nem akarja megszüntetni a
törvényt, hanem azért jött, hogy beteljesítse azt. E kijelentése
egyértelműen az ószövetségi zsidó törvényekre vonatkozik. Bár Jézus e
parancsok megtartásáról beszél, a keresztény egyházak valójában nem
tartják meg a régi ószövetségi előírásokat. Éppen ezért meglehetősen nehéz
ezen rész értelmezése és az ellentmondás feloldása. A keresztény egyházak
nem tartják ugyan meg a 613 ószövetségi törvényt, de tanításuk a régi
törvény egészének szellemére és annak alappilléreire, a Tízparancsolatban
részletezett Isten- és emberszeretetre épül. Másrészt Jézus feltámadását
követően volt olyan elképzelés az első keresztények között, amely szerint
pontosan meg kell tartani a zsidó törvényeket. Ebből az időből származik
Máté evangéliuma, aki egyébként is elsősorban a zsidóságból megtértek
számára írja könyvét. Érthető tehát, hogy ilyen mondatokat is lejegyez,
bár egyes szentíráskutatók szerint ezeket Jézus nem így mondhatta el. Ezt
a korai szemléletmódot pár évvel később már felülmúlja Szent Pál tanítása
és a jeruzsálemi apostoli zsinat is úgy határoz, hogy a pogányságból
megtérteknek nem kell megtartaniuk a zsidó törvényeket. A fejlődés tehát
már a legkorábbi időktől abba az irányba halad, hogy az ószövetségi, régi
törvény helyett Jézus új törvénye a mértékadó.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, küldj ma is követeket hozzánk, akik utadat előkészítik, akik igédet
hirdetik, miként János, a Keresztelő tette. Küldj ma is követeket hozzánk,
akik készek arra, hogy háttérben legyenek, hogy Te, Urunk, bennünk
növekedjél. Küldj ma is követeket hozzánk, akik érted és nem önmagukért
élnek. Adj bocsánatot és új kegyelmet, hogy szolgálhassunk Neked, és
előkészíthessük számodra az utat az emberek között, hogy megvalósulhasson
a Te országod.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. június 12., kedd

[Evangelium] 2012-06-12

2012. június 12. – Kedd

Jézus így tanított a hegyi beszédben: „Ti vagytok a föld sója. De ha a só
ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, mint hogy kidobják, s
eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült
várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá
rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a
házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva
jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!"
Mt 5,13-16

Elmélkedés:

Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva
jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat! – mondja Jézus. Amikor
másokért élük, vagy másoknak szolgálunk, akkor hajlamosak vagyunk magunkra
vonni a figyelmet, könnyen önteltté válhatunk, s minden jócselekedetünkért
viszonzást és elismerést várunk. A fény nem önmagát világítja meg, hanem
önmagán kívül minden mást láthatóvá tesz. Keresztény jócselekedeteinket
soha ne a magunk dicsőségére tegyük, ne elismerést várjunk az emberektől,
hanem tegyük úgy, hogy mi magunk észrevétlenek maradunk, csak maga a tett
marad mögöttünk, ami már nem ránk, hanem az Istenre irányítja a figyelmet.
Azért is tegyük ezt, mert minden jóságot, amit az embereknek adni tudunk,
mi is Istentől kaptuk. Ő minden jó forrása.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Nyisd meg, Urunk, a gazdagok szívét a szegények és szenvedők szükségletei
iránt. Add, hogy a munkanélküliek munkaadóra találjanak. Segítsd a
hajléktalanokat, hogy otthonra találjanak. Adj a családoknak minden
nehézséget legyőző szeretetet. A fiataloknak nyiss utat és távlatot a
jövőbe. Oltalmazó palástodat terjeszd ki a kicsinyekre, hogy meg ne
botránkoztassák őket.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. június 11., hétfő

[Evangelium] 2012-06-11

2012. június 11. – Hétfő, Szent Barnabás apostol

Jézus e szavakkal küldte a nép közé apostolait: „Menjetek, és hirdessétek,
hogy közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel
halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, és űzzetek ki ördögöket! Ingyen
kaptátok, ingyen is adjátok! Ne legyen övetekben se arany, se ezüst, se
rézpénz! Ne vigyetek magatokkal úti tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se
botot! Méltó ugyanis a munkás a kenyerére. Ha egy városba vagy faluba
érkeztek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó arra, hogy nála maradjatok,
amíg csak el nem távoztok! Amikor pedig beléptek a házba, köszöntsétek a
ház népét. Ha érdemes rá a ház, akkor a békétek rászáll; ha pedig
érdemtelen, akkor békétek visszaszáll rátok."
Mt 10,7-13

Elmélkedés:

Miként egykor, az első években nagy lendületet adott az Egyház életének az
apostolok buzgósága, amelyet a Szentlélek szított fel bennük, ugyanúgy
napjainkban az Egyház újjászületésének a forrása az lehet, ha apostoli
lelkesedéssel és a Lélek erejével terjesztjük Jézus tanítását. A
Szentlélek arra ösztönöz minket, hogy keressük meg azokat az új
módszereket és lehetőségeket, amelyekkel megszólíthatjuk az embereket. Az
embereket, akik választ keresnek személyes gondjaikra, s akik nap mint nap
szembe találják magukat a világ kihívásaival. Minderre a mi hiteles
válaszunk csak az lehet, hogy a szavaink mellett keresztény életünk jó
példájával mutatjuk meg a krisztusi utat.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, mivel te a lelkünkben laksz, a te imád a miénk is, én pedig
szeretnék abban szüntelenül részt venni; ezért lelkem kis edényként az
élet e forrása alá tartom, és hogy ezt tovább tudjam adni a lelkeknek,
hagyom, hogy végtelen szereteted hullámai elborítsanak.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. június 10., vasárnap

[Evangelium] 2012-06-10

2012. június 10. – Vasárnap, Úrnapja, Krisztus szent testének és vérének
ünnepe

A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt
feláldozzák, tanítványai megkérdezték (Jézust): „Mit akarsz, hová menjünk,
hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?" Erre elküldte két
tanítványát ezekkel a szavakkal: „Menjetek a városba. Találkoztok ott egy
emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahová bemegy, ott
mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezi, hogy hol van az a szállás,
ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom? Ő mutat majd
nektek egy étkezésre berendezett, tágas, emeleti termet. Ott készítsétek
el nekünk." A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak,
ahogy megmondta; és elkészítették a húsvéti vacsorát. Vacsora közben
kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta
nekik: „Vegyétek, ez az én testem." Majd fogta a kelyhet, hálát adott,
odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: „Ez az
én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. Bizony mondom nektek:
nem iszom többé a szőlő terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom
az Isten országában." Ezután zsoltárt énekelve kimentek az
Olajfák-hegyére.
Mk 14,12-16. 22-26

Elmélkedés:

Hitünk szent titka
A gazdasági válság kezdete óta világszerte mindennapossá váltak az utcai
tüntetések, amelyekről rendszeresen hírt hallunk. Általában az
elégedetlen, mármint a jövedelmükkel elégedetlen emberek vonulnak az
utcára magasabb fizetést követelve. Más esetekben az utcai tüntetések
politikai vonatkozásúak, vagy egy társadalmi problémára akarják felhívni a
figyelmet a szervezők, illetve a résztvevők. Az ilyen utcai megmozdulások
sokszor megmaradnak a békés felvonulás szintjén, máskor azonban sajnos
elszabadulnak az indulatok és akár napokra vagy hetekre csatatérré
változtatnak egy várost komoly anyagi károkat okozva, s főként veszélyes
sérüléseket okozva embereknek.

Évente két alkalommal a katolikus hívők is az utcára vonulnak papjaik és
püspökeik vezetésével, de ezek a rendezvények különböznek az imént
említettektől. A vallásos emberek nem fizetésemelést követelnek és nem
politikai véleményüket akarják kifejezni, hanem egészen más szándékkal
lépnek ki a templom falai közül. A húsvéti feltámadási körmenet és az
úrnapi körmenet külsőleg talán hasonlít egy békés felvonuláshoz, de
egészen más a szándéka. Hitünk alapját, életünk forrását, Jézus Krisztust
mutatjuk meg a világnak, aki valóságosan jelen van az Oltáriszentségben.
Őt visszük a körmeneten, hogy áldja meg a világot, városainkat és
falvainkat, ő áldjon meg bennünket. A körmenettel nem a feltűnést keressük
és nem a közlekedést akarjuk megzavarni, hanem szeretnénk megmutatni, hogy
Isten jelen van köztük, jelen van a világban.

A mai ünnep evangéliumában az utolsó vacsorán történtekről hallottunk,
amikor Jézus a kenyeret saját testeként adta apostolainak, majd pedig a
bort saját véreként adta nekik meghagyván, hogy cselekedetét az ő
emlékezetére ismételjék meg. Az Egyház az Úr kívánságának a szentmisében
tesz eleget, amikor a felszentelt pap Krisztus személyében és az Egyház
nevében átváltoztatja a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és véréve.
A szentmise lényegét sajnos még a felnőtt hívők közül is sokan félreértik,
amikor azt gondolják, hogy a mise az utolsó vacsora megjelenítése, annak
megismétlése, amit Krisztus ezen az apostolaival elköltött étkezésen tett.
Valójában azonban a szentmise Jézus keresztáldozatának a megjelenítése,
hiszen a mi Urunk a kereszten adta oda visszavonhatatlanul önmagát
Istennek és nekünk. Felajánlása ebben az értelemben Istennek értünk
bemutatott áldozat volt. A szentmisében tehát mindenekelőtt Krisztus
keresztáldoztára emlékezünk, valamint az ő feltámadására is, amely annak
jele, hogy az Atya elfogadta az ő áldozatát. Ha ezen a gondolatmeneten
továbbhaladunk, rögtön megértjük, hogy a szentmisén való részvételünk
akkor teljes, ha nem csupán emlékezésnek és ünneplésnek tartjuk azt, hanem
Krisztus áldozatához odatesszük a mi áldozatunkat is, azaz felajánljuk
önmagunkat Istennek. A szentmise ugyanis nem csupán a miséző pap áldozata,
hanem minden hívő áldozata is, hiszen a pap mind a maga, mind a résztvevők
nevében mutatja be ezt az áldozatot.

A szentmise fontos mozzanata, amikor az átváltoztatott kenyérre és borra
mutatva elhangzik a következő: Íme, hitünk szent titka. Oltáriszentség
hitünk szent titka. Az átváltoztatott kenyérbe és borban Krisztus
valóságosan és titokzatosan jelen van. Erre a titokra figyelünk, ezt a
titkot ünnepeljük. A XVI. Benedek pápa által meghirdetett és idén
októberben kezdődő Hit éve jó alkalom lesz számunkra, hogy hitünkben
megerősödjünk. Készüljünk a Hit évére már most azzal, hogy hitünknek ezt a
csodálatos titkát és a benne rejlő csodálatos erőt újra felfedezzük.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Hittel valljuk, hogy jelen vagy az
Oltáriszentségben, amely az örök élet kenyere számunkra. E titokzatos
kenyér a te áldozatodat teszi jelenvalóvá, hogy lelkünk tápláléka légy.
Élj bennünk Szent Tested által, hogy életünket a te szolgálatodra és az
evangélium hirdetésére szenteljük. Úgy akarunk élni, ahogyan te éltél, és
úgy akarunk szeretni mindenkit, ahogyan te szeretsz minket. Segíts minket,
hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum