2011. március 19., szombat

[Evangelium] 2011-03-19

2011. március 19. – Szombat, Szent József, a Boldogságos Szűz Mária
jegyese

Dávid utódai közül Jákobtól született József, aki jegyese volt
Máriának, Jézus Krisztus szülőanyjának. Jézus Krisztus születése pedig
így történt: Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban
egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől.
Férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni. Ezért úgy
határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent
neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj
attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a
Szentlélektől van. Fiad születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő
váltja meg népét bűneitől!" Amikor József felébredt álmából, úgy
cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki.
Mt 1,16.18-21.24a


Elmélkedés:
Józsefnek, Mária jegyesének és Jézus nevelőapjának ünnepén egy
látomásról hallottunk az evangéliumban. Egy angyal jelent meg a
jegyesét elbocsátani készülő Józsefnek, hogy beavassa őt a titokba, az
isteni megváltás tervébe, a hamarosan bekövetkező eseményekbe. József
egészen emberi módon gondolkozik, amikor jegyeséről kiderül, hogy
áldott állapotban van és gyermeket vár, s emiatt meg akarja szakítani a
jegyességet. Talán a csalódottság készteti őt erre. Emberiességéről
tanúskodik, hogy nem szeretné Máriát nyilvánosan megszégyeníteni, mert
tudja, hogy a zsidó törvények szerint biztos halál, megkövezés várna
jegyesére, mint minden házasságtörőre. József szándékát azonban
megváltoztatja az isteni közbeavatkozás, magához veszi jegyesét és
később saját családja tagjaként neveli fel Jézust.
Vajon odafigyelek-e Isten útmutatásaira? Vajon képes vagyok-e emberi
akaratom háttérbe szorítására és Isten szándékainak elfogadására?
© Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, könyörülj azokon, akik fájdalmukat nem tudják legyőzni, akik
szenvedésükben nem tudnak fölegyenesedni, akik a csapásoktól sújtva –
mint vakok – kénytelenek tovább botorkálni!
Uram, segítsd őket, hogy ki tudjanak egyenesedni, állj mellettük, mint
legközelebbi barát, aki tud velük hallgatni, vigasztalni és keresztet
viselni, hogy újból fényt lássanak, a Te fényedet!
Páli Szent Vince
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. március 18., péntek

[Evangelium] 2011-03-18

2011. március 18. - Péntek

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha igaz voltotok nem
múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a
mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: „Ne ölj!"
Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az
ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének:
„Te esztelen!", méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: „Te
istentelen!", méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az
oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami
panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj,
előbb békülj ki testvéreddel. Csak azután térj vissza, hogy bemutasd
áldozatodat! Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton
vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a
börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az
utolsó garast is meg nem fizeted.
Mt 5,20-26


Elmélkedés:
A mai evangélium kapcsán az a kérdés fogalmazódik meg bennünk, hogy
mivel tudjuk felülmúlni a farizeusi törvénytiszteletet? Mi az a
többlet, amely Isten előtt igazzá tesz minket? Mi az, ami nem
hiányozhat belőlünk, ha a mennyek országába akarunk jutni?
A felsorolt jézusi példák a testvéri szeretetre és az irgalmasságra
irányítják figyelmünket, mint olyan értékekre, amelyek élettel töltik
meg embertársainkkal és Istennel való kapcsolatunkat. A szeretet hiánya
és a harag megmérgezi az emberekhez való viszonyukat. A megbocsátás
hiánya pedig megakadályozza, hogy Isten elé álljunk, aki azt várja
tőlünk, hogy mi is legyünk irgalmasok másokhoz, ahogyan ő is irgalmat
gyakorol velünk.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük
meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk. Te
türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként
kereszthalálod és szenvedésed kínjait.
Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre
kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk Hozzád.
Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban,
hogy Te támogatsz.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. március 17., csütörtök

[Evangelium] 2011-03-17

2011. március 17. - Csütörtök

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Kérjetek, és adnak
nektek; keressetek, és találtok; zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek.
Mert aki kér, az kap; aki keres, az talál; aki zörget, annak ajtót
nyitnak. Kicsoda az közületek, aki fiának követ ad, amikor az kenyeret
kér tőle? Vagy ha halat kér, ki ad kígyót neki? Ha tehát ti – bár
rosszak vagytok – tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább jót
ad a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik őt. Amit tehát akartok,
hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez ugyanis a
mózesi törvény és a próféták tanítása."
Mt 7,7-12


Elmélkedés:
Kérjetek, és adnak nektek – bátorít bennünket Jézus a mai
evangéliumban. Most, a nagyböjti időben ezeket a szavakat arra
vonatkoztatjuk, hogy ha Isten irgalmát kérjük, akkor azt meg is fogjuk
kapni. Az Egyháznak szüntelenül hirdetnie kell ezt az isteni
irgalmasságot, s ezt nem csupán Krisztustól kapott küldetése kívánja
meg, hanem az, hogy az emberek tudatában állandóan ott legyen, hogy
irgalmas az Isten. Miért?
Sok ember, amikor ráébred bűnös voltára, s észreveszi, hogy milyen
mélyre süllyedt lelki értelemben bűnei következtében, egyszerűen
összeroppan e lelki tehertől Nem lát kiutat, nem találja a megoldást,
mert nem tud a megbocsátásról, nem hallott Isten irgalmáról.
A sokszor emlegetett megtérés azt jelenti, hogy amikor beismerjük
bűneinket, ugyanakkor felfedezzük Isten irgalmát is, amely megbocsátja
és eltörli bűneinket. Az irgalom új lehetőséget nyit számunkra és
reményt ad, amely megvéd a kétségbeeséstől. Az Isten irgalmát ismerő, s
abban bízó ember számára van kiút a bűnökből, lehetőség van arra, hogy
új életet kezdjünk. Fedezzük fel Isten irgalmát és kérjük bocsánatát
bűneikért!
© Horváth István Sándor


Imádság:
Irgalmas és szent Urunk, küldj szüntelenül új munkásokat Országod
aratásába! Segítsd azokat, akiket arra hívsz, hogy napjainkban
kövessenek Téged! Engedd, hogy akik arcodat szemlélik, örömmel
válaszoljanak a csodálatos küldetésre, amelyet rájuk bíztál, néped és
valamennyi ember javára. Istenünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel
élsz és uralkodol, most és mindörökké. Ámen.
II. János Pál pápa
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. március 16., szerda

[Evangelium] 2011-03-16

2011. március 16. - Szerda

Egyszer Jézus köré sereglett a csodaváró tömeg, de ő így szólt
hozzájuk: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem
kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Ahogy Jónás jel volt a
niniveieknek, úgy lesz az Emberfia is jel ennek a nemzedéknek. Az
ítéleten majd ezzel a nemzedékkel együtt megjelenik Dél királynője is,
és helyeselni fogja elítélésüket, hiszen ő a föld végéről is eljött,
hogy hallgathassa Salamon bölcsességét; itt pedig nagyobb valaki van,
mint Salamon. Ninive lakói is ott lesznek az ítéleten ezzel a
nemzedékkel együtt, és helyeselni fogják a megbüntetését, mert ők Jónás
szavára bűnbánatot tartottak; itt pedig nagyobb valaki van, mint
Jónás."
Lk 11,29-32


Elmélkedés:
Jónás prófétáról és az ő szavára bűnbánatot tartó niniveiekről beszél
Jézus a mai evangéliumban. Mintegy példaként állítja elénk Ninive
városának lakóit, akik felismerték Isten küldöttét Jónásban és
megfogadták szavát.
Vajon ki az, aki napjainkban az ókori Ninivéhez hasonlító
nagyvárosainkban vagy más településeken ki mer állni a nagy
nyilvánosság elé a bűnbánatra és megtérésre szóló felhívással? Ki
hirdeti bátran az irgalom örömhírét? Ki meri elmondani a világban, hogy
Isten nem a vesztünket akarja, hanem megtérésünket? Ki figyel Isten
küldötteire manapság? Ki szívleli meg az isteni üzenetet és tart igaz
bűnbánatot?
A nagyböjt a bűnbánattartás ideje. A bűnbánatra pedig nem ember kér
minket, hanem maga Isten, akit megsértünk bűneinkkel, de aki ugyanakkor
irgalommal fordul felénk. Tegyünk tanúságot a bűnbánóknak irgalmazó
Istenről! Fordítsuk tekintetünket és mások figyelmét is a megváltás
nagy jelére, Krisztus kereszthalálára!
© Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, tégy méltóvá minket, hogy az egész világon szolgálhassuk azokat
az embertársainkat, akik szegénységben élnek és halnak meg.
Add meg nekik a mai napon a mi kezünk által mindennapi kenyerüket, és a
mi megértő szeretetünk által adj nekik békét és örömet.

________________________________
\
Aktuális:
Kedves barátaim!
Az ország szegényebb helyein szolgálatot végző atyákat továbbra is
lehet segíteni miseadománnyal. További információk:
http://zalalovo.plebania.hu/plebania/miseadomany
Sajtóapostolokat keresek az Élő Kenyér újság népszerűsítésére. Olyan
személyekre számítok, akik örömmel vállalják, hogy saját közösségükben,
plébániájukon vagy (egyházi) iskolájukban bemutatják és ajánlják a
szülőknek, nagyszülőknek az újságot. Ingyenes mintapéldányt,
információs anyagot szívesen küldök. Akik szívesen apostolkodnának,
kérem jelezzék szándékukat a zalalovo@gmail.com címen. Előre is
köszönöm a buzgóságot! Segítsük közösen a gyerekeket, hogy örömmel
olvassák az evangéliumot és szívesen jöjjenek a szentmisére!
Információk az újságról:
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/Elo_Kenyer_-_gyermekeknek_es_fiat
aloknak
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. március 15., kedd

[Evangelium] 2011-03-15

2011. március 15. - Kedd

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Amikor imádkoztok,
ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy
akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket!
Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek
őt. Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek;
és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek,
mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem
bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek
bűneiteket."
Mt 6,7-15


Elmélkedés:
Tegnap a jócselekedetekről hallottunk, ma pedig az imádságról, mint a
nagyböjti időszak meghatározó eleméről elmélkedjünk annak kapcsán, hogy
Jézus imádkozni tanítja a népet és minket is. A Fiúisten, akinek
valóban atyja a mennyei Atya, arra bátorít minket, hogy Atyánknak
szólítsuk Istent. A vallási élet forradalmi megújítása az ahhoz az
ószövetségi gyakorlathoz képest, hogy isten nevét egyáltalán nem
szabadott kimondani. Ezzel Jézus kifejezetten azt kéri, hogy barátai,
gyermeki hangon szólítsuk meg Istent, aki figyel szavunkra.
Jézus ugyanakkor figyelmeztet minket, hogy ne szószátyár módon vagy
végtelenül hosszan mondjuk Istennek a magunkét, hanem röviden, őszintén
tárjuk elé mindennapi gondjainkat. A sok beszéd már csak azért is
felesleges, mert Isten jól tudja, hogy mire van szükségünk, másrészt
azért sem ajánlatos, mert könnyen megakadályozhatja, hogy Isten
megszólaljon, s meghalljuk csendes szavát szívünk mélyén.
Az ima másik fontos jellemzője, hogy személyes kapcsolatot teremt
Istennel, akinek éppen az a szándéka, hogy közösségre lépjen az
emberrel, velünk. Keresem-e az Istennel való kapcsolatot a rendszeres
ima által?
© Horváth István Sándor


Imádság:
Tegyük jóvá, amit tudatlanságunkban vétkeztünk, nehogy váratlanul érjen
minket a halál órája. Akkor már hiába keresünk rá módot, nem lesz már
időnk bűnbánatra. Tekints ránk, Istenünk, könyörülj rajtunk;
megbántottunk, Urunk, téged. Segíts rajtunk, üdvözítő Istenünk, szent
neved dicsőségéért, Urunk, szabadíts meg minket.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. március 14., hétfő

[Evangelium] 2011-03-14

2011. március 14. - Hétfő

Egy alkalommal Jézus az utolsó ítéletről beszélt tanítványainak: Amikor
az Emberfia eljön az ő dicsőségében összes angyalának kíséretében, és
helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik
előtte, ő pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor
elválasztja a juhokat a kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a
kosokat pedig a baljára. Azután a király így szól a jobbján állókhoz:
„Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek
készített országot! Mert éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas
voltam, és ti innom adtatok; idegen voltam, és ti befogadtatok;
ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és ti fölkerestetek;
börtönben voltam, és ti meglátogattatok!"
Erre megkérdezik tőle az igazak: „Uram, mikor láttunk téged éhezni,
hogy enni adtunk volna neked, vagy szomjazni, hogy inni adtunk volna?
Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna, vagy ruhátlanul, hogy
betakartunk volna téged? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy
meglátogattunk volna?" Akkor a király így felel: „Bizony, mondom
nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem
tettétek!" Ezután a balján állókhoz szól: „Távozzatok tőlem, ti,
átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült.
Mert éhes voltam, és nem adtatok nekem enni; szomjas voltam, és nem
adtatok inni; idegen voltam, és nem fogadtatok be; ruhátlan voltam, és
nem takartatok be; beteg voltam és börtönben sínylődtem: és ti nem
látogattatok meg engem!"
Erre ők is megkérdezik: „Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy
szomjazni, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, és nem
siettünk a segítségedre?" Ő pedig ezt feleli majd nekik: „Bizony,
mondom nektek: Amit e legkisebbek egyikével nem tettetek, velem nem
tettétek!" Ezek akkor az örök büntetésre mennek, az igazak pedig az
örök életre.
Mt 25,31-46


Elmélkedés:
A végső ítéletről szóló mai evangéliumi részben arról van szó, hogy
egyesek az embertársaiknak nyújtott irgalmas tetteik jutalmaként
elnyerik az üdvösséget, míg mások, akik nem ismerték fel a szükséget
szenvedőkben Krisztust és elmulasztották a segítségnyújtást, nem jutnak
be az örök életre.
A katolikus egyház liturgikus rendje azért tárja elénk most, a
Nagyböjtben ezt a szakaszt, mert emlékeztetni akar bennünket arra, hogy
ez az időszak nem csupán a böjtölésről, az önmegtagadásról és a
lemondásokról szól, hanem arról is, hogy gyakorolnunk kell a felebaráti
szeretetet. Az alamizsna adás és az alamizsnálkodás ugyan régies
kifejezésnek tűnnek, de ma is időszerű cselekedet. Nem csupán
sajnálatból való adakozás ez, hanem vallásos cselekedet, amely a
szegényben és a rászorulóban magát Krisztust látja meg, s amely mindig
nagylelkű és tapintatos. A szegények iránti rokonszenvünk és
segítőkészségünk gyakorlati megnyilvánulása ez. Az alamizsnálkodást
Jézus az imádság és a böjt mellett a vallásos élet harmadik pillérének
nevezi (Mt 6,1-18), amelyet önzetlenül, sosem kérkedve vagy hivalkodva
az emberek előtt, és viszonzást nem várva kell gyakorolnunk.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Istennek Igéje, én Uram taníts meg arra, hogy nagylelkű legyek: hogy
úgy szolgáljak, mint megérdemled, adjak számolgatás nélkül, harcoljak,
nem törődve a sebekkel, dolgozzak, nem keresve pihenést, teljesen
megfeledkezve magamról, nem várva más jutalmat, mint hogy tudom:
akaratodat teljesítem.

________________________________
\
Aktuális:
Kedves barátaim!
Az ország szegényebb helyein szolgálatot végző atyákat továbbra is
lehet segíteni miseadománnyal. További információk:
http://zalalovo.plebania.hu/plebania/miseadomany
Sajtóapostolokat keresek az Élő Kenyér újság népszerűsítésére. Olyan
személyekre számítok, akik örömmel vállalják, hogy saját közösségükben,
plébániájukon vagy (egyházi) iskolájukban bemutatják és ajánlják a
szülőknek, nagyszülőknek az újságot. Ingyenes mintapéldányt,
információs anyagot szívesen küldök. Akik szívesen apostolkodnának,
kérem jelezzék szándékukat a zalalovo@gmail.com címen. Előre is
köszönöm a buzgóságot! Segítsük közösen a gyerekeket, hogy örömmel
olvassák az evangéliumot és szívesen jöjjenek a szentmisére!
Információk az újságról:
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/Elo_Kenyer_-_gyermekeknek_es_fiat
aloknak
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. március 13., vasárnap

[Evangelium] 2011-03-13

2011. március 13. – Nagyböjt 1. vasárnapja

Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán
megkísértse.
Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá
a kísértő és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek
változzanak kenyérré!" Jézus ezt felelte: „Írva van: Nemcsak kenyérrel
él az ember, hanem mindazon igével, mely Isten szájából származik."
Ezután a szent városba vitte őt a sátán, és a templom oromzatára
állította. Így szólt: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad! Hiszen írva
van: Angyalainak megparancsolta: A tenyerükön hordozzanak téged, hogy
kőbe ne üsd a lábadat!" Jézus ezt válaszolta: „De az is írva van: Ne
kísértsd Uradat, Istenedet!"
Végül egy igen magas hegyre vitte őt a sátán. Megmutatta neki a világ
valamennyi országát és azok gazdagságát. Azután így szólt: „Ezt mind
neked adom, ha leborulsz és imádsz engem!" Ekkor Jézus azt mondta neki:
„Takarodj, sátán! Mert írva van: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki
szolgálj!"
Erre otthagyta őt a sátán, és íme, angyalok jöttek és szolgáltak neki.
Mt 4,1-11


Elmélkedés:
Ima és szenvedés által
A múlt héten, hamvazószerdával elkezdődött a húsvéti előkészületi idő,
a nagyböjt. Remélhetőleg nem csupán az egyházi szertartásokban van
ennek jele, hanem a hívek életében is érzékelhető. Nagyböjti utunkon az
imádkozó és szenvedő Jézussal fogunk találkozni, hogy közeledjünk a
megváltás titkához. Tejes egészében megértetni a megváltás, Jézus
áldozatának lényegét nem vagyunk képesek, de közelebb kerülhetünk
hitünk eme titkához.
A nagyböjti időszak a megtérés, a lelki újjászületés, a lelki
átváltozás ideje. Az evangéliumokból elénk tárul az embereket
megszólító, bűnbánatra hívó, lelküket megérintő és meggyógyító Jézus.
Érintésével képes gyógyítani, szavával képes a lélekre hatni és
irgalmával képes a lelket megtisztítani. Az átalakító isteni erő
megtapasztalásának nem előfeltétele a társadalmi helyzet, az
iskolázottság vagy az anyagi körülmények. Vajon bennünket megérint-e a
nagyböjti időben Jézus?
Az első nagyböjti vasárnap evangéliuma Jézus háromszori
megkísértéséről, illetve azok határozott visszautasításáról szól.
Elsőként azt kéri a sátán Jézustól, hogy a köveket változtassa
kenyérré. Ha engedne a mi Urunk a kísértésnek, akkor a testi táplálékot
előtérbe helyezné a lelkivel szemben. Másodszor azt kéri a kísértő,
hogy Jézus mutassa meg istenségének és isteni hatalmának rendkívüli
erejét az emberek előtt azzal, hogy sértetlen maradna ha levetné magát
a templom tetejéről. Jézus azonban nem ilyen módon kívánja megmutatni
isteni erejét. A harmadik kísértés arra irányul, hogy az egyetlen, igaz
Isten helyett a gonoszt ismerje el legfőbb úrnak. A pusztai tartózkodás
Jézus számára a felkészülés ideje. Felkészülés arra, hogy megkezdje
nyilvános működését, elinduljon tanító útján, tanítványi közösséget
hívjon maga köré. Felkészülés, hogy változtasson az embereken.
A nagyböjt mindannyiunk számára a lelki újjászületés ideje lehet, a
megtérés alkalma. De mi az, ami képes megváltoztatni életmódunkat,
gondolkodásunkat? Mi vezet el bennünket a lélek megtéréséhez?
Mindenekelőtt az ima és a szenvedés. Talán mondhatom azt is, hogy az
imán és a szenvedésen kívül aligha képes bármi is gyökeres változást
eredményezni. Sok emberrel találkoztam már, akik egy idő után azt
érezték, hogy lelkileg kiszáradtak. Szerencsésebbek azok, akik ezt
felismerik önmagukon önállóan vagy lelkivezetőjük segítségével. De
akkor még mindig ott van a sok-sok küzdelem, annak keresése, hogy mi
indítja el és vezeti őket valóban Istenhez. Tapasztalatom szerint azok
az igazi megtérők, aki vagy a komolyan vett ima, vagy valamilyen komoly
szenvedés útján jutottak el Istenhez. Az imádkozó, elmélkedő,
elcsendesedő és Istenre hallgató ember ugyanis engedi, hogy Isten
átformálja őt. A szenvedésben szintén az isteni átalakító erő
tapasztalható meg. Ne féljünk elindulni az ima útján, a szenvedés
útján, mert ez az út az igazi megtéréshez vezet!
Ha szeretnék elmélyülni az imában, érdemes Jézushoz fordulnunk, hogy
tanítson minket imádkozni! És ha szeretnénk elmélyülni a szenvedés
titkában, azt kell kérnünk tőle, hogy merjünk elhagyatottak,
kiüresedettek lenni, akik az élettől semmit sem várunk, mert mindent
Istentől várunk. A szenvedésben pedig azt kérjük, hogy ne hagyjon el
minket!
© Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, Jézus, nyisd fel szememet az imára és taníts engem imádkozni!
Nyisd fel szememet, hogy a szenvedésben nem elviselhetetlen rosszat
lássak, hanem lehetőséget az Istenhez való közeledésre. Vezess engem az
ima és a szenvedés által a megtérés útján!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum