2016. február 13., szombat

[Evangelium] 2016-02-13

2016. február 13. – Szombat

Amikor Jézus egyszer Kafarnaumban járt, meglátott egy Lévi nevű vámost,
aki a vámnál ült. Megszólította őt: „Kövess engem!" A vámos erre fölkelt,
és mindenét otthagyva, követte Jézust. Lévi azután Jézus tiszteletére nagy
lakomát rendezett házában. Jézussal együtt sok vámos és más ember
telepedett az asztalhoz. A farizeusok és az írástudók méltatlankodva
fordultak a tanítványokhoz: „Hogyan lehet az, hogy ti a vámosokkal meg a
bűnösökkel együtt esztek és isztok?" Jézus felelt meg nekik: „Nem az
egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy
az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek!"
Lk 5,27-32

Elmélkedés:

Az írástudók és farizeusok a saját szempontjukból minősítik Jézus
cselekedeteit. Ők bűnösnek tartják a vámosokat, mert pénzügyekkel
foglalkoznak, s mert tevékenységükkel a megszálló rómaiakat szolgálják.
Bűnös voltuk miatt a vámosokkal való találkozást, érintkezést helytelennek
tartották. Felháborodnak azon, hogy Jézus szóba áll egy vámossal, Lévivel,
akit Máté apostollal azonosíthatunk. Megütköznek azon, hogy betér az
általuk bűnösnek tartott ember házába, és elfogadja tőle a vendéglátást.
Érthetetlen számukra, hogy Jézus egy vámost is meghív, hogy tanítványa
legyen. Méltatlankodásukat nem közvetlenül Jézusnak, hanem tanítványainak
mondják el, választ azonban a mi Urunktól kapnak: „Nem az egészségeseknek
kell az orvos, hanem a betegeknek."
E talányos mondás arra utal, hogy küldetése azokhoz szól, akik nem tartják
magukat vallási értelemben tökéletesnek, azaz elismerik, hogy javulniuk,
lelkiekben fejlődniük kell. A farizeusok és írástudók a vallásosság
példaképeinek tartották magukat, akik tökéletesen megtartják a mózesi
törvényeket, s ezzel Isten előtt igaznak, jónak számítanak. Ők
tökéletesnek, bűntelennek képzelték magukat, ezért a bűnbánatra való
felszólítást meg sem hallották. Velük szemben állnak azok, akik elismerik
bűnösségüket és Isten előtti alázatuk alkalmassá teszi őket az isteni
megbocsátás befogadására.
Ma imádkozom a bűnösök megtéréséért.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Édesanyánk, vezesd gyermekeidet, hogy minden ember felismerje Krisztust, a
világ világosságát. Mutatkozzon meg még egyszer az emberiség történelmében
Fiadnak, Jézus Krisztusnak végtelen megváltó hatalma, az Atya irgalmas
szeretetének hatalma! A Szentlélek alakítsa át a lelkeket! Gyógyítsa meg
emlékezetünket, és tisztítsa meg szívünket. Isten uralkodjon mindörökké
közöttünk, ő, aki Atya, Fiú és Szentlélek.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160213.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. február 12., péntek

[Evangelium] 2016-02-12

2016. február 12. – Péntek

Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték
tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te
tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?" Jézus így felelt nekik: „Vajon
szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok,
amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek."
Mt 9,14-15

Elmélkedés:

A böjtöléssel kapcsolatban hangzik el egy kérdés Jézus felé a mai
evangéliumban. A kérdezők ezúttal nem a Jézus cselekedeteibe belekötni
szándékozó írástudók és farizeusok, hanem Keresztelő János tanítványai,
akik megtartották a korabeli zsidó szokásokat a böjttel kapcsolatban.
Kérdésükből úgy tűnik, hogy Jézus és tanítványai nem tartották meg a böjti
szokásokat. Az Úr válasza nem magyarázkodás vagy mentegetőzés. Feleletéből
kiderül, hogy azt az időszakot, amíg ő tevékenykedik, nem tekinti a böjt
idejének, de távozása után majd eljön az ideje a böjtnek is. Amíg ő a nép
körében tanít és gyógyít, az kegyelmi idő az emberek számára. Most nem
kell böjtölni, hanem mindenki örvendezzen annak, hogy Isten irgalma kiárad
az emberekre és mindenki hallhatja az üdvösség örömhírét.
Fontos leszögeznünk, hogy Jézus nem tartja helytelennek a böjtölést. Az a
tény viszont, hogy ő és tanítványai nem az akkori előírások szerint
tartják meg, azt jelzi, hogy a böjtölés gyakorlatának megújítását akarja,
miként erről a hamvazószerdai evangéliumban olvastuk kijelentését. Eljött
az ideje annak, hogy a böjtölésben és a többi vallási cselekedetben
megújuljanak az emberek.
Számunkra most van itt a böjt ideje. Testi böjtölésünk szolgálja lelkünk
újjászületését és szeretetünk megújítását!
Ma részt veszek a templomi keresztúti imádságon.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenem! Lehet lelkünk még oly fennkölt: telve jószándékkal, buzgalommal,
elszántsággal, mégis elég egy pillanatra elszakadnunk tőled, hogy
legkiválóbb érzelmeink szertelenséggé fajuljanak, szeretetünk erőtlen
érzelemmé satnyul, előrelépésünk lelki kevélységgé ágaskodik, buzgalmunk
erőszakossággá türelmetlenkedik, önbizalmunk elbizakodottsággá fuvalkodik.
Ilyenkor döbbenünk rá arra, hogy biztos úton csak te tudsz vezetni
bennünket. A te szavad a legfőbb életszabályunk. Az életadó erőt is
belőled merítjük a hit csatornáján keresztül.
Boldog John Henry Newman

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160212.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. február 11., csütörtök

[Evangelium] 2016-02-11

2016. február 11. – Csütörtök

Amikor Péter apostol megvallotta, hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így
szólt a tanítványokhoz: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a
főpapok és az írástudók elutasítják, megölik, de harmadnapra feltámad."
Majd így szólt mindnyájukhoz: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát,
vegye föl mindennap a keresztjét, és úgy kövessen engem! Mert aki meg
akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki elveszíti életét énmiattam,
megmenti azt. Mit használ az embernek, ha a egész világot megnyeri is,
önmagát azonban elveszíti, és romlásba dönti?"
Lk 9,22-25

Elmélkedés:

Böjt, imádság és jócselekedetek. E három szót ízlelgetjük a nagyböjt
elején. Tegnap megtartottuk a hamvazószerdai szigorú böjtöt. A többség
valószínűleg az Egyház által ajánlott módon: háromszori étkezés, de csak
egyszeri jóllakás, mindez húsétel nélkül. Néhányan talán még ennél is
szigorúbban, csupán kenyeret és vizet fogyasztva ezen a napon. Egyesek
könnyebben, mások talán nehezebben viselték, de azért ők is túlélték.
Holnap, pénteken ismét böjti és bűnbánati nap van. Talán már tervezgetjük,
hogy milyen böjtöt vállalunk magunkra az idei nagyböjtben, milyen ételt
vonunk meg magunktól. Emellett azt is átgondoljuk, hogy miként szeretnénk
megújítani imaéletünket. És remélhetőleg egy-egy gondolat már azzal
kapcsolatban is felvillan fejünkben, hogy kikkel tudnánk valamilyen jót
cselekedni. Böjt, imádság és jócselekedetek. Önként vállaljuk ezeket,
mindenki lelki beállítottsága és lehetőségei szerint.
Ezek mellett a nagyböjtben sokat találkozunk még a szenvedés, a betegség,
a kereszthordozás gondolatával. Krisztus szenvedésére emlékezvén ki ne
gondolna az emberi szenvedésekre? A szenvedést már nem önként vállalja az
ember. A sors, az élet, az idő méri ránk – gondolják sokan. Istentől
kapjuk – mondják mások. Büntetésként vagy próbatételként. Jézus azt
ajánlja, hogy vegyük fel keresztünket és így kövessük őt. A szenvedést, a
betegséget nem kell keresnünk és nem kell kérnünk, enélkül is elér minket.
Rajtunk múlik, hogy kelletlenül elszenvedjük vagy elfogadjuk és az Úrral
együtt hordozzuk.
Ma meglátogatok egy beteget vagy imádkozok a betegekért.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Előtted, Uram, bűnös és por vagyok: irgalmadból élek, neked köszönhetek
mindent; alárendelem magam neked, hagyom, hogy fájdalmaid és szenvedéseid
teljesen átalakítsanak; teljes engedelmességben és akaratodhoz simulva
hagyatkozom terád.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160211.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. február 10., szerda

[Evangelium] 2016-02-10

2016. február 10. – Hamvazószerda

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Vigyázzatok!
Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei
Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne
kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az
utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, ezzel már
meg is kapták jutalmukat. Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed,
mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor
Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig
imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az
emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni!
Bizony mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj
be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz!
Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne
legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az
emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek, ezzel már meg
is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd
meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki
a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
Mt 6,1-6.16-18

Elmélkedés:

A mai nappal megkezdődik a nagyböjt, a húsvétra való előkészület ideje. A
bölcs ember jól tudja: akkor válhat ünneppé egy nap, ha arra valóban
felkészül. Akkor telik meg örömmel a szíve az ünnep alkalmával, ha az
előkészület során testét és lelkét egyaránt megtisztítja. A nagyböjt
negyven napja erre a megtisztulásra ad lehetőséget. A nagyböjti időszak
első napját hamvazószerdának nevezzük, amely elnevezés a naphoz kapcsolódó
szertartásból ered. A hamvazás szertartása során a pap hamuval keresztet
rajzol a hívek homlokára, miközben a két következő szöveg valamelyikét
mondja: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!" vagy „Emlékezz
ember, por vagy és porrá leszel." E rövid szertartás célja nem csupán a
nagyböjt kezdetének sajátos jelzése, hanem a bűnbánatra való felhívás.
Böjtölés, imádkozás, alamizsnálkodás. E három gyakorlatot ajánlja az
Egyház a nagyböjti időszakra, s ezekkel kapcsolatban olvassuk Jézus
tanácsát a mai evangéliumban. Az imádkozást könnyebben értjük, a böjt és
az alamizsna azonban napjainkban sok hívő ember számára is idegenül
hangzik. Mit jelentenek ezek? A böjt a test fegyelmezését jelenti, hogy
jobban oda tudjunk figyelni a lelkünkre. A böjt a lelki tartalom, a lelki
megújulás, a bűnbánat nélkül csak fogyókúra és koplalás. Az
alamizsnálkodás a szegények, a rászorulók adománnyal való segítését
jelenti, tágabb értelemben vonatkoztathatjuk mindenféle jócselekedetre,
amit embertársainkkal teszünk.
Jézus tanácsa szerint a böjt, az ima és a jócselekedet gyakorlásával nem
az emberi elismerést keressük, hanem kifejezzük Istennek bűnbánatunkat.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

© Horváth István Sándor Atyám, vétkeztem ellened – mondom én is a tékozló
fiúval – már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz. Képmásodra
teremtettél, nagy feladatokra hívtál, és én megbántással válaszoltam
cselekedeteimben, beszédemben, gondolataimban. Én vétkem, én igen nagy
vétkem! De rád tekintek, Uram, a te Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus
nevében, aki értem is vérét ontotta a kereszten: bocsásd meg bűneimet,
vétkeimet, gyöngeségeimet!
Te vagy az örök szeretet, fogadj ismét gyermekeddé, és tarts meg
kegyelmedben! Tiéd akarok lenni, tiéd akarok maradni mindörökre.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160210.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. február 9., kedd

[Evangelium] 2016-02-09

2016. február 9. – Kedd

Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó
Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis
mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók
ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így
tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek,
míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így
például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.
A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: „Miért nem követik
tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?"
Ezt a választ adta nekik: „Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás,
amint írva van: Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van
tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi
parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi
hagyományokhoz ragaszkodtok."
Azután így folytatta: „Ügyesen kijátsszátok Isten parancsait, hogy a
magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat
és anyádat, és aki atyját vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék! Ti
ellenben azt tanítjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának:
amivel segíthetnélek téged, az „korbán" vagyis Istennek szentelt áldozati
adomány, annak nem engeditek meg, hogy bármit is tegyen apja vagy anyja
érdekében. Így a magatok hagyományával kijátsszátok Isten parancsát, és
még sok más ehhez hasonlót tesztek."
Mk 7,1-13

Elmélkedés:

A mai evangéliumi jelenet arra példa, hogy a tanító Jézus nem riad vissza
attól, hogy mondanivalóját szembeállítsa korának más tanítói, az írástudók
és a farizeusok tanításával. Jézus kijelentéseinek értelmezése során
azonban ne essünk túlzásokba, hiszen nem az volt a szándéka, hogy vitába
kerüljön a hivatalos tanítókkal. Az írástudók azt tekintették legfőbb
feladatuknak, hogy értelmezzék a mózesi törvényt és gyakorlati tanácsokat
adjanak annak megtartásával, alkalmazásával kapcsolatban. Ez olyan helyes
szándék részükről, amelyet Jézus is elismert. Ugyanakkor sok esetben az
írástudók értelmezése és alkalmazási javaslata eltért attól, amit Isten
eredetileg akart az általa adott törvénnyel, s erre hívta fel Jézus a
figyelmet, ami ellenszenvet váltott ki belőlük. A fokozatosan erősödő
ellentét másik oka az írástudók és farizeusok képmutatása volt, azaz jól
értelmezték és helyesen tanították ugyan az isteni törvényeket és
parancsokat, de ők maguk nem tartották meg azokat, illetve ha
megtartották, ezzel inkább az emberek elismerését akarták megszerezni,
mintsem Isten tetszését keresték.
Jézus jogosan gondolta, hogy mindenkinél jobban ismeri az Atyát és jogosan
állította, hogy jobban ismeri másoknál az Atya törvényeit. A mennyei
Atyával való egysége az alapja annak, hogy az igazságot tanítja. Ezt az
igazságot érdemes követnünk.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Úristen, aki gondviselésed eszközéül gyarló embereket
választasz, ily módon is kitünteted isteni hatalmadat a világ
kormányzásában, áraszd ránk kegyelmedet, hogy ki imádva elismerem benned a
legfőbb hatalmasságot és minden hatalom kútfejét: annak általad rendelt
egyházi és világi képviselőit köteles engedelmességgel tiszteljem, s így
isteni törvényednek készséggel hódolva, teljesítsem szent akaratodat.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160209.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. február 8., hétfő

[Evangelium] 2016-02-08

2016. február 8. – Hétfő

Jézus és apostolai egyszer áthajóztak a Genezáreti-tó túlsó partjára, és
ott kikötöttek. Amint kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön fölismerték
Jézust. Bejárták az egész környéket, s a betegeket hordágyon odavitték,
ahol a hír szerint Jézus tartózkodott. Amerre csak járt, a falvakban, a
városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy
legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette,
meggyógyult.
Mk 6,53-56

Elmélkedés:

Sokan azt feltételezik Istenről, hogy a betegség, a szenvedés és a sokféle
emberi nyomorúság tőle származik. Ehhez még azt is hozzáteszik, hogy így
akarja büntetni a bűnös embereket. Elsősorban a nem hívők vélekednek így,
de vallásukat gyakorló emberek szájából is hallani hasonló kijelentéseket,
amikor váratlanul találkoznak a szenvedéssel, főként ha ők annak
elszenvedői. A „Miért büntet így az Isten?" típusú kérdések mögött ez a
felfogás húzódik meg. Úgy tűnik, a betegséget és a szenvedést nehezebb
elfogadni, de könnyebb érte Istent hibáztatni. Ez az Isten-kép valójában
teljesen torz és helytelen. Ez az elképzelés Istenről egyáltalán nem felel
meg annak, amilyennek Isten megmutatkozik Jézus személyében, s amilyennek
Jézus megmutatja előttünk a mennyei Atyát.
Éppen ellenkezőleg: Isten nem a betegségek okozója. Isten nem leli örömét
abban, hogy szenvedések érik az embert. Isten az ember testi és lelki
egészségét akarja. Nyilvános működése évei során ezért gyógyított meg oly
sok beteget Jézus, visszaadva a testi egészséget, és hirdette,
közvetítette Istentől a bűnök bocsánatát, visszaadva a lelki egészséget.
Ezt a hetet a betegek szolgálatára, látogatására szentelem. Nem csupán
együttérzésemet akarom kifejezni, hanem együtt akarok lenni azzal, aki
számára próbatételt jelent a betegség vagy a szenvedés.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Istenem, szívből bánom egész életem minden vétkét, mert ezzel
rászolgáltam büntetésedre; mivel hozzád, legnagyobb jótevőmhöz hálátlan
voltam; különösen pedig azért, mert téged, végtelenül jó Istent ezáltal
megbántottalak!
Ígérem, hogy életemet megjavítom, és többé nem akarok vétkezni. Jézusom,
add ehhez kegyelmedet!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160208.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. február 7., vasárnap

[Evangelium] 2016-02-07

2016. február 7. – Évközi 5. vasárnap

Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett
köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két
bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát
az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé
beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet.
Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: „Evezz a mélyre, és
vessétek ki a hálótokat halfogásra." „Mester – válaszolta Simon – egész
éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra kivetem a
hálót." Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a
háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és
segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy
majdnem elsüllyedt.
Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt:
„Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok." A szerencsés halfogás
láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot
és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött
Simonba: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel." Erre partra vonták
hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust.
Lk 5,1-11

Elmélkedés:

Kivetem a hálót
Ernest Hemingway, az 1954-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regényíró
azzal kezdi Az öreg halász és a tenger című művét, hogy a halász már
nyolvannégy napja nem fogott semmit. Kezdetben, negyven napig egy fiú is
vele járt halászni, de szülei megbélyegezték a halászt, szerencsétlennek
nevezték, ezért nem mehetett többé vele. A fiú sajnálta az öreget, ezért
esténként lejárt hozzá a partra, segített neki megfoltozni a vitorlát,
amely a hajó árbocára csavarodva olyan volt, mint az örökös vereség
lobogója. Egy napon aztán az öreg halásznak szerencséje van, hatalmas hal
akad a horgára. A cápák azonban megtámadják, megeszik a halat, amelynek
csak a csontvázát tudja napokkal később partra vinni. A regény a
küzdelemről szól. Küzdelem a tengerrel, a hallal, a ragadozókkal, az
időjárással, a természet erőivel. Az ember küzdelme önmagával, önmaga
emberségével. A történet végére a fiú újra csatlakozik az öreghez, mert
abban bízik, hogy majd ő fog szerencsét hozni neki.
A mai evangéliumban szereplő Péter apostol ugyan nem nyolcvannégy, hanem
csak egy napig nem fogott semmit, de már ezt is kudarcként élte meg
társaival együtt. Mesterségéhez jól értett, az évek során sok
tapasztalatot szerzett, tudta jól, hogy mikor és hol tud eredményesen
halászni. Ezen a bizonyos napon talán ő maga sem értette, hogy munkája
miért volt sikertelen. Mindenesetre nem aggódott, jogosan remélte, hogy
majd a következő napon nagyobb szerencséje lesz. Aznapra befejezte a
munkát, és a többiekkel együtt mosták hálóikat. Ma már nem lesz szükség a
bárkára, nyugodtan használhatja Jézus, ha onnan szívesebben tanítja az
embereket. Úgy tűnik, hogy Jézus kérése váratlanul éri őt. Talán arra
gondolhatott, hogy a tanításhoz biztosan ért a Mester, de a halászathoz
kevésbé. Mégsem utasítja vissza a kérést, hanem készséggel teljesíti azt.
Utalást tesz ugyan arra, hogy egész éjszaka dolgoztak, de mégsem tartja
reménytelennek az ötletet. Készségét, engedelmességét és beleegyezését így
fejezi ki: „de a te szavadra kivetem a hálót." Engedelmességét Jézus
csodával jutalmazza, annyi halat fognak, amennyit korábban még soha. A
csoda láttán megvallja bűnösségét, majd pedig új feladatot kap Jézustól,
aki ezt mondja neki: „Ezentúl emberhalász leszel."
Az Egyház az emberhalászat csodálatos feladatát végzi évszázadok óta és
ezt fogja tenni a világ végezetéig. Az apostolok mai utódai azzal a
meggyőződéssel végzik feladatukat, hogy Isten hívta meg őket erre és Isten
munkatársai. Nem fogságba akarják vetni az embereket hanem elvezetni őket
arra az igazi szabadságra, amelyet Isten adhat mindenkinek. Isten hálójába
kerülni azt jelenti, hogy Isten országához tartozunk. Azok az emberek,
akik elfogadják, hogy az emberhalászok titokzatos hálója kifogja őket,
döntésükkel az üdvösséget választják és elindulnak Isten felé. Az irgalmas
Isten az ember üdvösségét akarja. Meg akar menteni minket a kárhozattól és
az örök boldogságot adja nekünk. Az emberhalászat tanúságtételt jelent.
Törekedjünk arra, hogy keresztény életünk jel legyen mindazoknak, akik
keresik az irgalmas és üdvözítő Istent.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te Péter apostolt és halásztársait követésedre és
emberhalászatra hívtad meg. Ők kezdetben nem értették pontosan mit jelent
új feladatuk, az emberhalászat, mégis olyan erővel ragadta meg őket a te
hívásod, hogy nem tiltakoztak és nem ellenkeztek, hanem rögtön indultak és
tanítványaid lettek. Benned felismerték az Isten Fiát, akinek odaadhatják
életüket, s akit érdemes szolgálniuk. Segíts minket, akiket szintén
meghívsz követésedre és szolgálatodra, hogy mi is készséggel fogadjuk
hívásodat, és bátran vállaljuk az emberhalászatot, amivel megbízol minket!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160207.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum