2020. február 8., szombat

[Napi e-vangelium] 2020. február 09. vasárnap

2020. február 9. – Évközi 5. vasárnap

Evangélium

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, mint hogy kidobják, s eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!"
Mt 5,13-16

Elmélkedés

Ahol fény van, ott élet van
Egy tanító történet szerint volt egyszer egy gyertya, kikerülvén a gyertyaöntő kezéből, rácsodálkozott saját szépségére. Létrejöttének első pillanataiban elhatározta, hogy őt nem fogják meggyújtani. Úgy gondolta, hogy karcsú és magas termetét nem fogják tönkretenni azzal, hogy elégetik, ezért elhatározta, hogy soha nem fog égni. Szándékát a többi gyertya hamar megtudta, ezért egy régi, már erősen megfogyatkozott gyertya igyekezett elmagyarázni neki, hogy a gyertyáknak az a lényegük, hogy égjenek, mert így tudnak világosságot adni. De az új gyertya erősködött, hogy nem akar elfogyni, ő mindig ugyanilyen szép szeretne maradni. Aztán egy másik gyertya próbálkozott. Magyarázta, hogy csak viasz és kanóc marad örökre, ha nem engedi, hogy meggyújtsák. Éppen akkor válik gyertyává, akkor tölti be rendeltetését, ha meggyújtják és világítani fog. A kis gyertya azonban ragaszkodott az elképzeléséhez: „Nem baj, ha sötétség lesz körülöttem, én akkor is olyan maradok, amilyen most vagyok." Egy napon aztán arra ébredt, hogy egy születésnapi tortán találta magát s mire tiltakozni kezdett volna, már meg is gyújtották. Fénye egyre csak nőtt, egyre jobban beragyogta az őt néző gyermekek arcát. Örömüket és mosolyukat látva azonnal megértette, hogy az ő rendeltetése és hivatása az, hogy égjen és fényt adjon.
Ez az egyszerű történet megvilágítja Jézusnak a mai evangéliumban elhangzó mondását és keresztény hivatásunkat. Jézus azt mondja: „Ti vagytok a világ világossága. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a házban." Szavait tanítványaihoz intézi és mindazokhoz, akik őt követik, hozzánk is. Amikor azonban emberi gyengeségemre és törékenységemre gondolok, akkor nehéz elhinnem, hogy én is világosság vagyok. Mintha csak azt mondanám: Én nem vagyok erre képes. Nem vagyok erre alkalmas. Én nem akarok égni. Ilyenkor olyan vagyok, mint a hivatását elfelejtő gyertya. A magam szépségében gyönyörködöm, örülök, hogy Krisztushoz tartozom, de ennél többet nem szeretnék, ne is várjon tőlem senki. Meg akarom őrizni jelenlegi életállapotomat, nem szeretnék továbblépni, nem szeretem az újdonságokat és kihívásokat. Ez a gondolkodásmód ellenkezik azzal, amit Isten ad nekünk hivatásként. Fény nélkül, világosság nélkül, a nap nélkül nem volna élet a földön. Egészen természetesnek tartjuk, hogy napközben világosság vesz minket körül, és este, a sötétedés után lámpát kapcsolunk, hogy világosság legyen körülöttünk. Áramszünet idején aztán megtapasztaljuk, hogy mennyire hiányzik a máskor természetesnek tartott világosság. A sötétben elbizonytalanodunk, elveszítjük tájékozódó képességünket, félelem tölt el minket. A sötétben rögtön keresni kezdünk valamit, amivel világítani lehet. S ilyenkor elég egyetlen kicsiny gyertyának is a fénye és máris megszűnik a sötétség.
Jézus ezt mondja magáról: „Én vagyok a világ világossága" (Jn 8,12). Ahol Krisztus jelen van, ott fény van. És ahol fény van, ott élet van. Ha mi Krisztus világosságában élünk és a hit fénye ragyogja be életünket, akkor képesek leszünk arra, hogy ezt a fényt továbbadjuk azoknak, akik sötétségben, a hitetlenség homályában vannak. Jézus kifejezetten arra kér minket, hogy ne rejtsük el a tőle kapott fényt. A hit és a szeretet megélésében és továbbadásában ismerhetjük fel hivatásunkat.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Nem a magunk igazságát keressük, hanem a te igazságodhoz ragaszkodunk. Szeretnénk újra felfedezni a krisztusi igazság gazdag tartalmát és azt, mint világító fényt felmutatni a világnak. Csak így tudunk fényes, világító, megvilágosító példát mutatni. Eljött az idő, hogy újfajta módszereket alkalmazzunk az emberekkel való párbeszéd, az igehirdetés és az evangelizáció terén. Eljött az idő, hogy új utakat keressünk az egység megvalósítása területén. Eljött az idő, hogy ne csupán azt hangoztassuk, hogy ki, miért van kizárva a szentségek vételéből, hanem megkeressük annak lehetőségét, hogy az isteni kegyelem az ő életüket is megújítsa a szentségek által. Eljött az idő, hogy a szegények felé új formában mutassuk ki önzetlen szeretetünket.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200209.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2020. február 7., péntek

[Napi e-vangelium] 2020. február 08. szombat

2020. február 8. – Szombat

Evangélium

Abban az időben az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: „Gyertek ti is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy kicsit!" Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket. Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket sok mindenre.
Mk 6,30-34

Elmélkedés

A tanítványok immár maguk mögött tudhatják első önálló munkájukat. Mesterüktől, Jézustól megbízást és hatalmat kaptak, s munkájuk után most visszatérnek hozzá. Elmondják tapasztalataikat, de ezt csak Jézus tudja meg, Márk evangélista nem jegyzi le az utókor számára. Azt viszont megtudjuk a történetből, amit amúgy is sejtettünk, hogy elfáradtak. Ezért javasolja nekik Jézus, hogy vonuljanak félre és pihenjenek, de a nagy terv meghiúsul, mert a tömeg megsejti, hogy hová indulnak a bárkával. Jézus megszánja a népet és tanítani kezdi az embereket, s ettől kezdve már nem is fontos, hogy mi lett a pihenni vágyó tanítványokkal.
Mi lehet a mondanivalója annak, hogy Márk kissé méltatlanul bánik a tanítványokkal? A történetben mindenkinek a figyelme Jézusra irányul és az eseményeknek ő a mozgatója. Nem a küldöttek számítanak, hanem aki küldi, megbízza őket. Emberi képességeik szintén nem lényegesek, hiszen azt messze felülmúlja az a hatalom, az az erő, amit Jézustól kapnak. Nem szükséges részletezni, hogy mit tettek, hiszen másnak úgysincs gyümölcse, mint annak, amit Jézus nevében cselekedtek.
Tudom-e úgy végezni szolgálatomat, tudok-e úgy tanúságot tenni Jézusról, hogy nem önmagamra, hanem az Úrra irányul mindenki figyelme?
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, már rád találtam, mégsem adtam el mindenem, a rossz szokásaim, hibáim, kicsinyességem, melyek gátolnak abban, hogy egészen a tiéd legyek. Ne menj el tőlem, legyél segítségem, győzz bennem a rossz felett, mert nem vágyok másra, csak hogy a fényed uralkodjék bennem. Köszönöm, hogy kincs vagyok a szívedben, segíts, hogy kinccsé váljak mások számára.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200208.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2020. február 6., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2020. február 07. péntek

2020. február 7. – Péntek

Evangélium

Heródes Antipász király is értesült Jézus tetteiről, mert híre messze földön elterjedt. Azt gondolta, hogy Jézusnak azért van csodatevő ereje, mert Keresztelő János támadt fel benne a halálból. Voltak azonban, akik azt állították Jézusról, hogy ő Illés. Ismét mások azt hirdették, hogy próféta; olyan, mint egy a többi próféta közül. Ennek hallatára Heródes továbbra is azt gondolta magában: „Ő János, akinek fejét vétettem. Ő támadt fel a halálból." Heródes volt ugyanis az, aki embereivel elfogatta Jánost, és börtönbe vetette. Testvérének, Fülöpnek felesége, Heródiás miatt tette, akit feleségül vett. János ugyanis figyelmeztette Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét." Emiatt Heródiás áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért meg akarta őt menteni. Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis szívesen meghallgatta. Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes a születése napján lakomát adott vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea előkelőségeinek. Közben Heródiás leánya bement, táncolt nekik és Heródes meg vendégei előtt nagy tetszést aratott. A király így szólt a leányhoz: „Kérj tőlem, amit akarsz! Megadom neked". Sőt meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom neked, még az országom felét is". A leány kiment, és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?" Anyja ezt felelte: „Keresztelő János fejét". Erre visszasietett a királyhoz, és előadta kérését: „Azt akarom, hogy most azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!" A király nagyon elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való tekintettel nem akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának. Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és egy sírboltba temették.
Mk 6,14-29

Elmélkedés

A Jézus követéséről szóló tegnapi gondolatainkat ma folytassuk azzal, hogy milyen ára van a követésnek, a tanítványi életnek. Küldetésünk során persze sokszor gondolunk az Úr által ígért sokszoros, százszoros jutalomra, mert ez megerősít minket a tanúságtételben és új erőt ad szolgálatunkhoz. Márk evangélista sajátos módszerrel mutatja be, hogy a tanítványnak, aki kimondja az igazságot és kitart a hitben, annak milyen árat kell fizetnie. Keresztelő Szent János vértanúsága ugyanis éppen ezt szemlélteti. Az evangélista ennek részletes elbeszélésével megszakítja a cselekmények menetét, és a tanítványok misszióba küldése és visszaérkezése közé beiktatja ezt a történetet. A születésnapi tivornya féktelen és esztelen tombolásba fordul. A bosszúálló asszony kelepcébe csalja a jellemtelen, gyáva és erkölcstelen uralkodót, Heródes királyt, aki kivégezteti Keresztelő Jánost. János sorsát az útnak induló tanítványok jól ismerték, hiszen ez valamivel korábban történt, közvetlenül Jézus működésének kezdete előtt. A tanítványok biztosan lelkesen indultak útnak, hogy Mesterük megbízásából és a tőle kapott hatalom birtokában tanítsanak és gyógyítsanak, de lelkesedésüket kissé beárnyékolja annak tudata, hogy az igazságot határozottan kimondó János egy részegen ostoba esküt tevő király és vérszomjas felesége áldozatává vált.
Mindez nem tántorította el őket attól a küldetéstől, amit Jézustól kaptak. A sokszor jellemtelen világ tőlünk is áldozatot kíván.
© Horváth István Sándor


Imádság

Áldott legyél, aki azért jöttél, hogy életünk legyen. Köszönöm, hogy tőled semmi nem választhat el; hogy számodra nincs elveszett drachma vagy eltévedt bárány, mert számodra mindenki él, és senki nem szakadhat ki kezedből. Hálát adok neked, hogy a te országod törvénye nem emberi szabály, hanem új szövetség. Köszönöm, hogy első zsengeként feltárod előttünk a feltámadás reménységét!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200207.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2020. február 5., szerda

[Napi e-vangelium] 2020. február 06. csütörtök

2020. február 6. – Csütörtök

Evangélium

Abban az időben: Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett. Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot: sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra.
Azután így folytatta: „Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük." Azok elmentek, s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.
Mk 6,7-13

Elmélkedés

A keresztény élet nem kényelmes üldögélést vagy nézelődést jelent. De nem is azt, hogy egyre megvilágosultabban tekintünk hitünk igazságaira és szüntelenül azt várjuk, hogy Isten egyre jobban feltárja számunkra törvényeinek értelmét. Tévednek azok, akik olyan lelki kalandot várnak a vallásosságtól, amely távol áll a hétköznapok küzdelmeitől és a mindennapok kötelességeitől. Ha ilyen dolgokat várnánk a kereszténységtől, akkor Jézus súlytalan tanítóvá, erkölcsi megmondóemberré vagy érthetetlen filozófussá válna számunkra.
A keresztény hit és a keresztény élet Jézus követését jelenti. Egy olyan személyét, aki állandóan úton van, utakat keres az emberek felé. Útja során pedig, akár siet, akár ráérősen halad, mindig észreveszi az embereket. És megérinti őket szavával vagy éppen a kezével. Éppúgy betér a szegények, mint a tehetősek házába, ha szeretettel hívják és fogadják. De azon sem csodálkozik, ha őt és tanítványait nem fogadják be és aznap éppen nincs hová a fejüket lehajtaniuk. Odalép a hivatali asztalánál dolgozó vámszedőhöz, felemeli a porból a házasságtörő asszonyt, megérinti a leprásokat, akikkel nem volna szabad érintkezni, megáldja a gyerekeket. Ha félrevonul, hogy egyedül legyen, akkor sincs egyedül, hanem az Atyával van, hozzá imádkozik.
Ezt a Jézust követjük, őt kellene mindenben utánoznunk.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus, imádkozni hívtál, és mi veled tartottunk a hegyre. Uram, Jézus, imádkozni hívtál, és felfénylett előttünk arcod. Uram, Jézus, imádkozni hívtál, és dicsőséged betöltött minket. Uram, Jézus, imádkozni hívtál, és minket elnyomott az álom. Uram, Jézus, imádkozni hívtál, és mi azt éreztük, jó nekünk itt lenni. Uram, Jézus, imádkozni hívtál, és félelem szállt le ránk. Uram, Jézus, imádkozni hívtál, és mi hallottuk hangod. Uram, Jézus, imádkozni hívtál, és mi elhallgattunk.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200206.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2020. február 4., kedd

[Napi e-vangelium] 2020. február 05. szerda

2020. február 5. – Szerda

Evangélium

Abban az időben: Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle bölcsesség ez, amely neki adatott? És a csodák, amelyeket kezével véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk?" És megbotránkoztak benne. Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában, rokonai körében, a saját házában." Nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön.
Mk 6,1-6

Elmélkedés

Nap mint nap tanuljuk és gyakoroljuk, hogy a szeretet szemével nézzük a másik embert. Főként azokkal érdemes ilyen kapcsolatban lenni, akik szinte állandóan a közelünkben vannak, akikkel együtt dolgozunk vagy együtt élünk. Tudjuk, hogy főként a családtagok között mennyire hamar elmérgesedhet a kapcsolat a szeretet lelkülete nélkül. Igen, sokszor félre kell tennünk előítéleteinket. Meg kell látnunk a másik személy szeretetre vágyakozását, még akkor is, ha olykor sérülékeny vagy sebzett arcát mutatja felénk.
A mai evangéliumban a Názáretben élő emberekről olvasunk. Ebben a városban, a körükben nőtt fel Jézus, s amikor most visszatér hozzájuk és a zsinagógai istentiszteleten tanítani akarja őket, akkor ők nem a szeretet, hanem a botránkozás szemével tekintenek rá. Mi a problémájuk Jézussal? Ott kezdődik számukra a gond, hogy Jézus nem az az ember, akinek eddig hitték. Ők meg voltak arról győződve, hogy ismerik származását és családját, de csodái és rendkívüli erejű tanítása miatt már nem illik bele az általuk alkotott képbe. A názáretiek saját elképzelésük és előítéletük rabjává válnak, s ez megakadályozza őket abban, hogy Jézusban meglássák az Isten Fiát. Így jár az, aki saját megszokott látásmódjához ragaszkodik, és nem keres, nem talál magának új nézőpontot.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Istenünk! Látjuk és elismerjük, hogy a világban, az Egyházban és bennünk egyaránt jelen van a jó és a rossz. Isten és a sátán küzd a lelkünkért, örök sorsunkért. Segíts, hogy minden helyzetben felismerjük és elutasítsuk a gonosz kísértéseit! Növeld bennünk az életszentség vágyát, hogy készek legyünk engedelmeskedni neked, teljesíteni akaratodat! Gyarlóságunk, esendőségünk és bűnre hajló emberi természetünk ellenére is hozzád tartozunk, és tanításod szerint akarunk élni. Segítsen minket a te kegyelmed és irgalmad az üdvösségre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200205.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2020. február 3., hétfő

[Napi e-vangelium] 2020. február 04. kedd

2020. február 4. – Kedd

Evangélium

Abban az időben, amikor Jézus a bárkával ismét átkelt a Genezáreti-tó túlsó partjára, a parton nagy tömeg sereglett köréje. Ekkor odajött egy Jairus nevű férfi, a zsinagóga elöljárója, s mihelyt meglátta őt, a lába elé borult, és nagyon kérte: „Halálán van a lányom. Jöjj, tedd rá a kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!" Erre ő elment vele.
Nagy tömeg kísérte, és tolongott körülötte. Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve vérfolyásban szenvedett. Sok orvos sokféle kellemetlen kezelésnek vetette alá: Mindenét rájuk költötte, de hasztalan, egyre rosszabbul lett. Hallott Jézusról, ezért átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját, így gondolkodott magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok." És azonmód megszűnt a vérfolyása. Érezte testében, hogy meggyógyult bajából. Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. Megfordult a tömegben, és megkérdezte: „Ki érintette meg a ruhámat?" Tanítványai ezt válaszolták: „Látod, hogy szorongat a tömeg, mégis azt kérdezed: Ki érintett meg?" De ő mégis körülnézett, hogy lássa, ki volt az. Az asszony félve, remegve előlépett – mert hisz tudta, hogy mi történt vele –, odaborult eléje, és őszintén bevallotta neki az igazságot. Ő így szólt hozzá: „Leányom, hited meggyógyított téged. Menj békével, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!"
Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga elöljárójának házából és közölték: „Meghalt a lányod. Miért fárasztanád a Mestert?" A hír hallatára Jézus így bátorította a zsinagóga elöljáróját: „Ne félj, csak higgy!" Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen. Amikor odaértek az elöljáró házához, nagy riadalmat, sok siratót és jajgatót látott. Bement és így szólt hozzájuk: „Mit lármáztok itt, miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik." Azok kinevették. Ő azonban mindenkit kiparancsolt, maga mellé vette a gyermek apját, anyját, s kísérőivel együtt bement (a helyiségbe), ahol a gyermek volt. Megfogta a kislány kezét, és azt mondta neki: „Talita kúm", ami annyit jelent: „Kislány, mondom neked, kelj föl!" A kislány azonnal fölkelt, és járni kezdett. Tizenkét éves volt. Azok pedig magukon kívül voltak a csodálkozástól. De ő szigorúan meghagyta, hogy ezt a dolgot senki meg ne tudja. Azután szólt nekik, hogy adjanak enni a kislánynak.
Mk 5,21-43

Elmélkedés

Jairus lányának feltámasztásáról olvasunk a mai evangéliumi részben. A történet jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha kicsit visszatekintünk az előzményekre, Jézus csodáira. Korábban Jézus parancsolt a betegségnek és azok megszűntek, mert hatalma van a betegség felett. Parancsolt a szélnek és a viharnak, mert hatalma nagyobb, mint a természet erői. Parancsolt a gonosz lelkeknek és szavára azok elhagyták a megszállottakat, mert az Úr isteni hatalma erősebb, mint a gonosz hatalma. E történetekben észrevehető a fokozás. Jézus hatalmának bemutatása akkor éri el a tetőpontját, amikor egy halott kislányt támaszt fel, visszahívja őt az életbe. Meg tudja tenni, mert van hozzá hatalma, s az erősebb, mint a halál.
Jairus elismeri Jézus hatalmát pusztán már annak tényével, hogy hozzá fordul segítségért. De ehhez rögtön hozzá kell tennünk azt is, hogy még nem ismeri ennek a hatalomnak az igazi nagyságát, még nem tudja, hogy az Úrnak hatalma van még a halál felett is. Amikor előadja kérését, még él a lánya, tehát gyógyítást vár, gyógyító csodát remél. Amikor hamarosan a kislány halálhírét hozzák, ő nem hallgat azokra, akik feleslegesnek tartják Jézus jövetelét, hanem az Úr bátorítására hisz. Inkább hisz Jézusnak, mintsem azoknak, akik reménytelennek látják a helyzetet. A csoda, a tizenkét éves kislány feltámasztása az ő hitének és az Úr irgalmasságának köszönhető.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, az irgalmasság Istene, könyörülj rajtunk, bűnösökön. Taníts meg bennünket a könyörületre és a megbocsátásra. Ne engedd, hogy hasonlóak legyünk a könyörtelen szolgához, aki nem követte ura irgalmasságát. Emlékeztess minket arra, hogy gyengeségeink miatt milyen sokszor esünk el életünk rögös útján. Szítsd fel szívünkben a megbocsátást és a segítő szándékot botladozó testvéreink iránt. Add meg nekünk az irgalom lelkét, hogy akaratod szerint kovásza legyünk eljövendő országodnak.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200204.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2020. február 2., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2020. február 03. hétfő

2020. február 3. – Hétfő

Evangélium

Jézus és tanítványai áthajóztak a Genezáreti-tó keleti partjára, a gerázaiak földjére. Amint Jézus kiszállt a hajóból, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. A sírboltokban lakott, és még láncra verve sem tudták féken tartani. Sokszor megbilincselték és láncra verték, de a láncokat eltépte, és a bilincseket összetörte. Senki sem bírt vele. Éjjel-nappal a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, folyton kiabált, és kövekkel ütötte-verte magát. Amint messziről meglátta Jézust, odafutott. A földre vetette magát előtte, és hangosan így kiáltott: „Mi bajod velem, Jézus, a magasságbéli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj!" Jézus ráparancsolt ugyanis: „Tisztátalan lélek, takarodj ki ebből az emberből!" Erre Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?" Azt válaszolta: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk." Nagyon kérte Jézust, hogy ne űzze el őket arról a vidékről. Akkor éppen egy nagy sertéskonda legelészett ott a hegyoldalban. A tisztátalan lelkek azt kérték Jézustól: „Küldj minket a sertésekbe, hogy megszálljuk azokat!" Jézus beleegyezett. Akkor a tisztátalan lelkek kimentek az emberből, és megszállták a mintegy kétezer sertésből álló kondát. A sertések a hegyoldalból a tóba rohantak, és a vízbe fúltak. Őrzőik erre elfutottak, hírét vitték a városba meg a tanyákra. Az emberek kitódultak, hogy megnézzék, mi történt. Jézushoz érve látták, hogy az, akit az imént még egy légió tartott megszállva, most felöltözve, ép ésszel ül előttük. Erre megdöbbentek. A szemtanúk elmondták nekik, hogy mi történt a megszállottal és a sertésekkel. Ekkor kérlelni kezdték Jézust, hogy távozzék a határukból. Amikor Jézus hajóra szállt, az imént még megszállott kérte, hogy vele mehessen. Ő azonban nem engedte, hanem így szólt hozzá: „Menj haza tieidhez, és mondd el nekik, hogy milyen nagy dolgot művelt az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!" Az el is ment, és Dekápolisz környékén elhíresztelte, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus. Ezen mindenki elcsodálkozott.
Mk 5,1-20

Elmélkedés

Abban az evangéliumi részben, amelyet a mai napon olvasunk, Szent Márk egy ördögűző csodán keresztül nagyon szemléletes módon mutatja be Jézus hatalmát. Aki korábban parancsolt a szélnek és a háborgó tengernek, és azok szavának engedelmeskedve elcsendesedtek, most egy embert megszállva tartó seregnyi ördögnek parancsol, s ők nem tudnak ellenállni isteni hatalmának.
A megszállottság azt jelenti, hogy a gonosz lélek valakit egészen az uralma alá kényszerít, átveszi a személy felett az uralmat. Az ember nem tud ellenállni. Nyilvánvaló, hogy nem szabadon, hanem kényszerből teszi azt, amire az őt uraló gonosz készteti. Tulajdonképpen Isten is uralkodni akar az emberen, de mindig meghagyja az ember döntési szabadságát. A gonosz uralma és Isten uralma között a szabadság elvétele vagy annak meghagyása a lényeges különbség. A gonosz megkötözi, bezárja, rabbá teszi az embert. Ezzel szemben Isten szabadsággal ajándékozza meg. Azt is látnunk kell, hogy egyedül Isten tud minket megszabadítani, megváltani.
Ne engedjük, hogy a gonosz befolyást gyakoroljon vágyainkra, érzelmeinkre és gondolatainkra! Ne engedjük, hogy befolyásolja szándékainkat és cselekedeteinket! Isten kegyelmi segítségével vissza tudjuk utasítani a kísértéseket. Ő adja nekünk a képességet, hogy szabadon dönthessünk mellette.
© Horváth István Sándor


Imádság

Köszönöm, Uram, hogy te vagy Krisztus, az élő Isten Fia, az Üdvözítő, aki új életet ajándékozol mindannyiunknak. Uram, sokszor nem értem terveidet, céljaidat, eszközeidet vagy az eseményeket, amelyek megtörténnek veled, velem, velünk, körülöttünk. De tudom, hogy a te útjaid nem a mi útjaink. Küldd el a Szentlelket, hogy általa megérthessük, megérezhessük a kereszt titkát, üdvösségre és új életre szülő tervedet, és hogy a Lélek bölcsessége által felismerhessük életünkben tőled kapott keresztünket, amelyet az ő erejével akarunk hordozni. Add, hogy megláthassuk, megpróbáltatásaink növekedésünkre szolgálnak, és így örvendezhessünk a belőlük fakadó gyümölcsöknek.


Aktuális

Kedves e-vangélium olvasók!

Hálás köszönetemet fejezem ki azoknak, akik adományaikkal nagylelkűen támogatják e-vangelizációs szogálatunkat!

2020-ban már 16 éve, hogy küldöm számotokra az e-vangéliumot. Ez idő alatt több mint 150 millió e-vangélium üzenetet küldtem el a lista tagjainak. Évek óta sikeresen működik a meghallgatható e-vangélium, amely különösen is fontos a látássérültek számára. Egyre többen használják az okostelefon alkalmazásokat az evangélium napi olvasásához, illetve hallgatásához. Az Evangélium365 csapatának tagjai Isten dicsőségére végzik munkájukat, szolgálatukat.

Az e-vangéliumot kizárólag az olvasók adományaiból üzemeltetjük és fejlesztjük. Köszönet a támogatóknak, akiknek köszönhetően valamennyi szolgáltatás ingyenes!

A 2020. év kezdetén szeretettel kérem, akinek van rá lehetősége, támogassa idén is adományával az e-vangelizációt. Magyarországon a legkisebb fizetőeszköz az 5 forintos. Szeretettel kérlek benneteket, támogassátok naponta ennyivel az e-vangelizációt! Egy évre 1825 Ft. Akinek pedig a jó Isten többet adott, felajánlhat e jelképes összegnél többet is. Köszönjük a támogatást!
A jó Isten áldását kérve rátok, szeretettel:
István atya - Horváth István Sándor
2020. február 3.

Köszönjük, hogy Ön is támogatja az e-vangelizációt!
1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az Adománynál válasszuk célként: Evangélium365

2. Utalás Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Evangélium365

Utalás külföldről:
IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472 0000 0003 B
IC (SWIFT) kód: OKHBHUHB

3. Sárga postai csekk kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben.
Kérem, írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden jelezze, hogy az e-vangélium támogatásához kér csekket.

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia, H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Evangélium365
 


Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200203.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

Blogarchívum