2016. október 22., szombat

[Napi e-vangelium] 2016-10-22

2016. október 22. – Szombat, Szent II. János Pál pápa

Abban az időben odajött Jézushoz néhány ember, s azokról a galileaiakról
hozott hírt, akiknek vérét Pilátus az áldozat vérével vegyítette. Erre
Jézus megjegyezte: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek
voltak, mint a többi galileai, mivel így jártak? Mondom nektek: nem! De ha
nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan. Vagy azt
gondoljátok, hogy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony
és megölte őket, bűnösebbek voltak a Jeruzsálemben élő többi embernél?
Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is
mindnyájan."
Aztán egy példabeszédet mondott. „Egy embernek fügefa volt a szőlőjében.
Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált. Erre így szólt
vincellérjéhez: Idejárok három év óta, hogy gyümölcsöt keressek ezen a
fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt a helyet? De az így
válaszolt: Uram, hagyd meg még az idén. Körülásom és megtrágyázom, hátha
terem majd jövőre. Ha mégsem, akkor kivághatod."
Lk 13,1-9

Elmélkedés:

Kár volna tagadnunk, hogy Jézus beszéde, amit a mai evangéliumban
olvasunk, bizony fenyegető jellegű. A beszédben kétszer szerepel a
következő kijelentés: „ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is
mindnyájan." A megtérés és annak elutasítása egyenlő az élet vagy a halál
választásával, tehát az ember örök sorsáról, üdvösségéről vagy a
kárhozatra kerüléséről van szó. Az ember életét egyaránt fenyegetik a
természet erői, a hatalom részéről tanúsított erőszak és üldözés, vagy
valamilyen váratlan helyzet is halálhoz vezethet. Erre utalnak a Jézus
által említett példák Pilátus kegyetlenségéről, illetve egy torony
ledőléséről. De az ember számára az igazi veszély a bűn, amely a lélek
halála. Ha valaki nem hajlandó a megtérésre és bűnében marad, az el fog
veszni, azaz nem jut a mennyországba. A fenyegető hangnem minden bizonnyal
azt a célt szolgálja, hogy az embereket ráébressze saját felelősségükre és
elrettentse őket a kárhozattól.
A fügefáról szóló tanítás újabb szempontot ad a megtéréshez. Az ember nem
halogathatja döntését, hanem mielőbb meg kell hoznia azt. Állást kell
foglalnia, hogy elfogadja-e hittel az üdvösség tanítását vagy elutasítja
azt. A döntés elhalasztása az ember számára végzetes lehet, mert Isten
ugyan türelmes, de a mi időnk véges.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Nagyirgalmú Atyánk, a szent év legyen a kitárulkozás, a dialógus és a
találkozás ideje mindazokkal, akik Krisztusban hisznek, és más vallások
követőivel: mérhetetlen szeretetedben légy gazdagon irgalmas mindenki
iránt. Dicsérünk téged, Atyánk, mindörökké!
Szent II. János Pál pápa

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161022.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2016. október 21., péntek

[Napi e-vangelium] 2016-10-21

2016. október 21. – Péntek

Szolgálati közlemény (frissített változat)

Sajnos a freemail és a citromail címekre az e-mail kézbesítés az utóbbi
időben többször nem működött, ezért akinek a freemail/citromail használók
közül van másik e-mail címe (például gmail), akkor azt javasoljuk, azzal
iratkozzon fel.

EZÚTON NAGYON KÖSZÖNJÜK mindazoknak, akik eddig átiratkoztak.

A régi freemail vagy citromail címről való leiratkozás és a másik címmel
való feliratkozás menete:

1. A freemail címekre kézbesítést lemondani (a meglévő freemail címről)
itt lehet: evangelium-lemondas (kukac) hcbc.hu
2. Feliratkozni itt lehet a másik címmel a napi evangélium
listára/hírlevélre:
http://www.evangelium365.hu/
A feliratkozás az evangelium375 honlap alján található.

Az evangelium365 honlapon az Olvasom menüpontban, a napi dátum melletti
hangszóróra kattintva a szokásos módon meg is lehet hallgatni a Napi
E-vangéliumot.

--------------------------------------------------------------------------

Abban az időben Jézus így szólt a sokasághoz: Ha látjátok, hogy nyugaton
felhő támad, mindjárt mondjátok: „Eső jön!", és úgy is történik. Ha déli
szél fúj, azt mondjátok: „Hőség lesz!", és megjön az is. Képmutatók! Az ég
és föld jeleiből tudtok következtetni; a mai idők jeleit miért nem
ismeritek fel? Miért nem ítélitek meg magatok, hogy mi az igazság? Amikor
ellenfeleddel a hatóságokhoz mégy, igyekezzél még az úton kibékülni vele,
hogy a bíróhoz ne hurcoljon. Mert ha a bíró elé visz, akkor a bíró átad a
börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vet téged. Mondom neked, ki nem
szabadulsz onnan, amíg tartozásodat az utolsó fillérig le nem fizeted.
Lk 12,54-59

Elmélkedés:

A bibliai időkben az időjárás előrejelzés nem volt olyan fejlett tudomány,
mint napjainkban, de az évszázadok során összegyűlt tapasztalatok alapján
már akkor meg tudtak bizonyos dolgokat előre mondani. Bizonyos légköri
viszonyok és jelenségek olyan jelek voltak, amiből nagy valószínűséggel
tudtak következtetni a közelgő esőzésre vagy a várható hőségre.
Jézus azt a kérdést teszi fel az evangéliumban, hogy ha az emberek az égi
jelekből tudnak következtetéseket levonni, akkor miért nem ismerik fel az
idők jeleit? Miért nem ismerik fel tanításában az Isten országa örömhírét?
Miért nem ismerik fel szavában Isten üdvözítő üzenetét? E kérdés Jézus
részéről panaszként és vádként hangzik el kortársai felé, akik nem
tanúsítanak kellő igyekezetet, szorgalmat és buzgóságot, hogy felismerjék
tanításában és cselekedeteiben a messiási idők jeleit. A hallgatóság
részéről bizalmatlanság, hitetlenség és elutasítás mutatkozik. Ez inkább a
vallási vezetőket jellemzi, hiszen az egyszerű emberek általában
lelkesedéssel és az elfogadás szándékával hallgatják Jézust. Ahhoz, hogy
valaki felismerhesse az idők jeleit, a szavak mögé kell néznie, a
cselekedetek mélyére kell tekintenie, hogy hittel felismerhesse ezek
által, hogy Jézus a mennyei Atya által küldött Messiás, a Megváltó, az
Üdvözítő.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus, te sosem kerested az emberek tetszését, hanem minden
jócselekedeteddel egyedül a mennyei Atya akaratát teljesítetted. Segíts
engem abban, hogy önzetlen legyek a szeretet gyakorlásában, s felfedezzem
a viszonzás nélkül tett jóban az örömöt és a lelki növekedés lehetőségét.
Taníts meg engem arra, hogy ne keressem nagyravágyóan az első helyeket,
hanem alázatosan teljesítsem hivatásomat ott, ahová te állítasz.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161021.mp3
 
_______________________________________________
Napi E-vangélium

2016. október 20., csütörtök

[Evangelium] 2016-10-20

2016. október 20. – Csütörtök

Szolgálati közlemény:
Sajnos a freemail és a citromail címekre az e-mail kézbesítés az utóbbi
időben többször nem működött, ezért akinek a freemail/citromail használók
közül van másik e-mail címe (például gmail), akkor azt javasoljuk, azzal
iratkozzon fel.
A régi freemail vagy citromail címről való leiratkozás és a másik címmel
való feliratkozás menete:
A freenail címekre kézbesítést lemondani (a meglévő freemail címről) itt
lehet: evangelium-lemondas (kukac) hcbc.hu

Feliratkozni itt lehet a napi evangélium listára/hírlevélre:

http://www.evangelium365.hu/
A feliratkozás a honlap alján található.

--------------------------------------------------------------------------

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Azért jöttem, hogy tüzet
gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon!
Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Mennyire várom, hogy ez
beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre?
Mondom nektek, nem azt, hanem szakadást. Ezentúl, ha öten lesznek egy
házban, megoszlanak egymás között: három kettő ellen, és kettő három
ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány
az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával."
Lk 12,49-53

Elmélkedés:

Jézus a következő kijelentést teszi a mai evangéliumban: „Azt gondoljátok,
azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek, nem azt, hanem
szakadást." E szavak könnyen félreérthetők, s talán egyesek azt vélik,
hogy az Úr békétlenséget akar teremteni az emberek között a földön. Ha
összevetjük a kijelentést a Máté szerinti változattal (vö. Mt 10,34),
illetve ha megnézzük az evangélium eredeti nyelvét, akkor talán így
kellene fordítani Jézus szavait: „Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy
erőszakkal békét teremtsek a földön? Mondom nektek, nem azt, hanem
meghasonlást." Jézus tanítása döntésre, állásfoglalásra készteti az
embereket, s emiatt az emberek egymás ellen fordulhatnak.
Ez a fajta szembefordulás jól látható a világban és a kezdetektől fogva
jelen van az egyházi közösségben is. Amikor Lukács megírja két művét, a
keresztény közösség már megtapasztalja az üldözéseket. A külső veszély
mellett a közösség belső gondjai is megjelennek, egyesekben alábbhagy a
kezdeti buzgóság, a lelkesedés. Jézus tanításának felidézése hármas célt
szolgál: egyrészt buzdítás, hogy a közösség tagjai tartsanak ki a hitben,
másrészt megerősítés, hiszen az Úr előre beszélt arról, amit a közösség
tagjai átélnek, harmadrészt pedig ígéret, hogy aki kitart a hitben, az
üdvözülni fog.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó, Istenem, mikor találom meg végre nyugalmamat? Nagyon vágyódik lelkem
tehozzád! De erős leszek, s türelmesen várom azt az órát, melyen isteni
Megváltóm az örök üdvösségre hív. Addig csak az lesz a gondom, hogy neki
tetszően éljek, s szent akaratát teljesítsem.

?>
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. október 19., szerda

[Evangelium] 2016-10-19

2016. október 19. - Szerda

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Gondoljátok meg: Ha
tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni
házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában,
amikor nem is gondoljátok."
Péter megkérdezte: "Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy
mindenkinek?" Az Úr így válaszolt: "Ki a hű és okos sáfár, akit ura
szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az
élelemből? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben
talál. Bizony, mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a
szolga azt mondja magában: "Uram bizonyára késni fog", és elkezdi verni
a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és
megérkezik ennek a szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja,
és olyan órában, amikor nem gondolja, bizony kegyetlenül megbünteti, és
a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de
nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki
azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak
kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és
akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon."
Lk 12,39-48
Elmélkedés:
Az éjszakában virrasztó szolgák és a visszatérő házigazda példázata a
várakozás és az éberség fontosságára irányítják figyelmünket. Az Úr
jövetele biztos, de annak ideje bizonytalan, nem látható előre. Ez
utóbbi tény szüntelen felkészültséget kíván a keresztény embertől.
Veszélyt jelenthet számunkra, ha "elalszunk," azaz lelkünk nincs
tiszta, szent állapotban az érkezés idején. De az is veszély, ha olyan
evilági tevékenységbe kezdünk, ami magához láncol minket, leköti
figyelmünket és erőinket, s emiatt végső célunkról megfeledkezünk. A
vagyon gyűjtögetése, az anyagi javakban való túlzott bizakodás
csökkenti bennünk a maradandó értékek, a lelki kincsek utáni vágyat.
Jézus korában az embereknek nem sok vagyonuk volt. Amit örökölt vagy
sok évnyi munkával megszerzett, nem vihette a bankba, hanem kis házában
rejtegette, nehogy megtalálja valaki és ellopja tőle. Pontosan úgy
gondolkodott, ahogyan napjaink embere: amiért megdolgozunk, s ami a
miénk, azt szeretnénk biztonságban tudni, vigyázunk rá, nehogy elvegyék
tőlünk, legfeljebb biztonságosabb módszerek állnak rendelkezésünkre.
Lelki kincseinket Isten tartja számon, ő vigyáz rájuk. Senki ember nem
veheti el, nem lophatja el tőlünk. Minden jócselekedetünk fel vagy
jegyezve Istennél, aki a végső ítéleten megjutalmaz minket.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te földi életedben magad is küldött voltál,
küldetést teljesítettél. Annak a küldetésnek megvalósítása volt
életcélod, amit a mennyei Atya bízott rád. Szavaddal és életeddel
tanúságot tettél Isten szeretetéről a világban. Mennybemeneteled előtt
azzal bíztad meg apostolaidat és tanítványaidat, hogy folytassák e
tanúságtételt Isten szeretetéről és munkálkodjanak a hit terjesztésén.
Legyen minden keresztény célja a hit hirdetése! Vegyenek részt minél
többen a hit hirdetésében! Adj nekem is hitvalló, hithirdető
lelkületet! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161019.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2016-10-19

2016. október 19. – Szerda

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Gondoljátok meg: Ha tudná
a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába.
Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem
is gondoljátok."
Péter megkérdezte: „Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy
mindenkinek?" Az Úr így válaszolt: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura
szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből?
Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben talál.
Bizony, mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a szolga azt
mondja magában: „Uram bizonyára késni fog", és elkezdi verni a többi
szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és megérkezik ennek a
szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja, és olyan órában, amikor
nem gondolja, bizony kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára
juttatja. Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy
akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így
tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki
sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet
kérnek számon."
Lk 12,39-48

Elmélkedés:

Az éjszakában virrasztó szolgák és a visszatérő házigazda példázata a
várakozás és az éberség fontosságára irányítják figyelmünket. Az Úr
jövetele biztos, de annak ideje bizonytalan, nem látható előre. Ez utóbbi
tény szüntelen felkészültséget kíván a keresztény embertől. Veszélyt
jelenthet számunkra, ha „elalszunk," azaz lelkünk nincs tiszta, szent
állapotban az érkezés idején. De az is veszély, ha olyan evilági
tevékenységbe kezdünk, ami magához láncol minket, leköti figyelmünket és
erőinket, s emiatt végső célunkról megfeledkezünk. A vagyon gyűjtögetése,
az anyagi javakban való túlzott bizakodás csökkenti bennünk a maradandó
értékek, a lelki kincsek utáni vágyat.
Jézus korában az embereknek nem sok vagyonuk volt. Amit örökölt vagy sok
évnyi munkával megszerzett, nem vihette a bankba, hanem kis házában
rejtegette, nehogy megtalálja valaki és ellopja tőle. Pontosan úgy
gondolkodott, ahogyan napjaink embere: amiért megdolgozunk, s ami a miénk,
azt szeretnénk biztonságban tudni, vigyázunk rá, nehogy elvegyék tőlünk,
legfeljebb biztonságosabb módszerek állnak rendelkezésünkre.
Lelki kincseinket Isten tartja számon, ő vigyáz rájuk. Senki ember nem
veheti el, nem lophatja el tőlünk. Minden jócselekedetünk fel vagy
jegyezve Istennél, aki a végső ítéleten megjutalmaz minket.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te földi életedben magad is küldött voltál,
küldetést teljesítettél. Annak a küldetésnek megvalósítása volt életcélod,
amit a mennyei Atya bízott rád. Szavaddal és életeddel tanúságot tettél
Isten szeretetéről a világban. Mennybemeneteled előtt azzal bíztad meg
apostolaidat és tanítványaidat, hogy folytassák e tanúságtételt Isten
szeretetéről és munkálkodjanak a hit terjesztésén. Legyen minden
keresztény célja a hit hirdetése! Vegyenek részt minél többen a hit
hirdetésében! Adj nekem is hitvalló, hithirdető lelkületet! Hiszek, Uram,
erősítsd bennünk a hitet!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161019.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. október 18., kedd

[Evangelium] 2016-10-18

2016. október 18. – Kedd, Szent Lukács evangélista

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló
sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat
aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok
közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton
senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok:
Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha
nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és
igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról
házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit
elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett
hozzátok az Isten országa!"
Lk 10,1-9

Elmélkedés:

A mai napon Szent Lukács evangélistát ünnepeljük, akinek írását jogosan
nevezzük az irgalmasság evangéliumának. A négy evangélium közül ugyanis az
ő műve tartalmazza a legtöbb tanítást és jézusi példabeszédet az isteni
irgalmasságról. Az evangéliumon kívül az Apostolok Cselekedetei című
szentírási könyv is az ő írása, amelyet annak köszönhetően írt meg, hogy
több éven át volt Szent Pál apostol munkatársa.
Az evangélium örömhír, Isten jóhíre, amely Jézus személyében válik valóra.
Jézusban a történelmi idő elérkezett csúcspontjára, beteljesedésére, és új
korszak kezdődik el, amelyet az üdvösség időszakának nevethetünk. Az
ószövetség ideje, az isteni ígéretek ideje Keresztelő János fellépésével
lezárult, az ígéretek beteljesedtek Jézusban. Ő hozza el az emberek
számára az üdvösség tanítását, amely örömhír. E szempontok miatt érthető,
hogy miért Lukács művében fordul elő a legtöbbször Jézusra vonatkozóan az
Üdvözítő megnevezés. Jézus tehát az Üdvözítő, aki szabadulást hoz az
embereknek. Nem politikai értelemben messiás, aki kivívja a nép
szabadságát, önállóságát, függetlenségét, hanem lelki szabadító.
Megszabadítja az embereket a lelki rossztól, a bűntől a megbocsátás által
és a testi bajoktól a csodák által. Jézus az Üdvözítő, aki minden embert,
engem is az örök életre vezet.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jóságos Istenem, hálás szível köszönöm neked mindazt, amivel mindennap
elhalmozol jóságodból, köszönök mindent azok helyett és nevében is, akik
ezt nem teszik meg. Édes Jézusom, határtalan jóság! Milyen sokat tettél
azért, hogy az emberek viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, hogy
sokan nem szeretnek téged? Szent kegyelmeddel eltökélem, hogy amennyire
csak képes vagyok, szeretlek téged mindenek fölött!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161018.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. október 17., hétfő

[Evangelium] 2016-10-17

2016. október 17. – Hétfő

Abban az időben, amikor Jézus tanított, valaki megszólalt a sokaságból:
„Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!" Ő így
válaszolt neki: „Ember, ki hatalmazott fel engem, hogy bírátok legyek, és
elosszam örökségteket?" Majd a tömeghez fordult: „Vigyázzatok, és
őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől
függ az ember élete".
Példabeszédet is mondott nekik: „Egy gazdag embernek a földje bőséges
termést hozott, így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtenem a
termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat
építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd
elégedetten mondom magamnak: Ember, van elég vagyonod, eltart sok évig.
Pihenj, egyél, igyál, és élvezd az életet! Ám az Isten így szólt hozzá:
Esztelen, még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit
szereztél? Így jár az, aki kincset gyűjt magának, ahelyett hogy Istenben
gazdagodnék!"
Lk 12,13-21

Elmélkedés:

A becsületesen végzett munkával az ember önmaga és családja számára
biztosítja a megélhetést. A munka értéket teremt és maga is érték, amely
nemesíti az ember életét. Könnyű azonban túlzásba esni. A munka
mennyiségével is és azzal is, hogy az embernek mi a célja a munkával.
Sokan így bátorítják magukat: „Nincs időm megállni, nincs idő a pihenésre,
folyton dolgozni kell." A telhetetlenség is fűti az embert, aki egyre
többet akar birtokolni, megszerezni. Először csak magának gyűjtöget, majd
a gyermekeinek akar házat építeni, utána pedig azt érzi kötelességének,
hogy unokái megélhetéséhez is hozzájáruljon. A munka mókuskerekében pörgő
emberek azt gondolják, majd később megállnak, lesz idejük kipihenni
magukat. Valójában akkor már késő lesz.
Talán hasonlóan gondolkodott az evangéliumi példabeszédben szereplő gazdag
ember is. Jézus esztelennek nevezi őt, mert csak magára gondol, csak a
jelenben él és nem gondol másokra, nem gondol végső sorsára. Az esztelen
gazdag személyében napjainkban is sokan felismerik vagy felismerhetnék
magukat. Aki átadja magát az anyagi jólétnek és önmagát hajszolja annak
érdekében, hogy minél több dolgot birtokolhasson, könnyen megfeledkezik
Istenről. Aki az anyagi javak bűvöletében él, könnyen megfeledkezik a
lelki dolgokról. Aki úgy gondolja, hogy az evilági kincsek boldoggá
teszik, az nem fog törekedni az örök életre.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus, taníts meg engem az alázatos és türelmes várakozásra! Taníts
meg engem arra, hogy téged érdemes várnom, s a veled való végső
találkozást! Taníts meg engem arra, hogy ne azonnali eredményt várjak,
hanem türelemmel várjam a te kegyelmed növekedését bennem.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161017.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. október 16., vasárnap

[Evangelium] 2016-10-16

2016. október 16. – Évközi 29. vasárnap

Abban az időben: Példabeszédet mondott Jézus arról, hogy szüntelenül kell
imádkozni, és nem szabad belefáradni. Így szólt: Az egyik városban élt egy
bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott. Élt abban a városban
egy özvegyasszony is. Ez elment hozzá, és kérte: Szolgáltass nekem
igazságot ellenfelemmel szemben. A bíró egy ideig vonakodott, aztán mégis
így szólt magában: Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de ez az
özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki, mert a
végén még nekem jön és megver.
Az Úr így szólt: Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró. Vajon
Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá
folyamodnak? Talán megvárakoztatja őket? Mondom nektek, hamarosan
igazságot szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia
eljön, talál-e hitet a földön?
Lk 18,1-8

Elmélkedés:

Talál-e hitet?
Az elmúlt két vasárnap már elmélkedtünk a hitről, a mai evangélium záró
részében szintén a hit kerül elő. Jézus a következő kijelentést teszi:
„Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?"
Kissé cinikus válasz volna részünkről, ha azt mondanánk, ez attól függ,
mikor jön el. Hiszen az emberiség története folyamán egyes korszakokban
erősebben ragyog a kereszténység fénye, míg más időszakokban halványulni
látszik. Hogyan viszonyul napjaink embere a hithez?
Sokan azt tartják bombabiztos igazságnak, aminek van tudományos alapja,
ami tudományos módszerekkel bizonyítható. Tartalmazhat akármilyen üzenetet
a Szentírás, mondhatnak akármit a régmúlt idők szentjei, taníthat bármit
is az Egyház, a mai ember hajlamos csak azt elhinni, amit a tudomány
bizonyított. A tudományos eredményeket nem szabad lekicsinyelnünk, de
bálványoznunk sem érdemes, hiszen szinte minden tudományban vannak olyan
alapigazságok, alaptételek, amelyek nem bizonyítottak, mégis mindenki
elfogadja őket, mert különben annak a tudományágnak a rendszere romba
dőlne. Azt is könnyen beláthatjuk, hogy az érzékelhető, a megtapasztalható
világon kívül léteznek más valóságok is, amelyeknek a súlyát vagy méretét
nem lehet mérni.
A hívő ember olykor értetlenül áll azon tény előtt, hogy Isten időnként
próbára teszi hitét. Nagyon jó példa erre az ószövetségből Ábrahám esete.
Egy napon Isten azt kéri tőle, hogy áldozza fel a fiát. A kérést Isten nem
indokolja semmivel, nem fűz hozzá magyarázatot, csak egyszerűen előadja
kérését, s mint utólag kiderül, mindez csupán azért történik, hogy próbára
tegye Ábrahám hitét. Nagyon érdekes, hogy Ábrahám meghallgatja a kérést és
nem kér magyarázatot, nem kezd el alkudozni, nem tesz Istennek ajánlatot,
hogy esetleg valami mást áldozzon fel a fia helyett, hanem elindul, viszi
a fiát, hogy teljesítse azt, amit Isten kér tőle. Ő, aki valamivel
korábban a legvégsőkig elment az alkudozásban, amikor Szodoma és Gomorra
városát akarta megmenteni, most hallgat, nem mond semmit. A hit, az
Istenben való hit itt a feltétlen engedelmességben, Isten akaratának
elfogadásában mutatkozik meg. Az utolsó pillanatban persze Isten
megállítja őt, megakadályozza, hogy megölje, feláldozza fiát, és
kinyilvánítja, hogy mindezzel csak Ábrahám hitét akarta próbára tenni.
Ábrahámhoz hasonlóan mi is jóságosnak, irgalmasnak ismerjük meg Istent,
aki mindig a szeretet arcát mutatja felénk. Isten végtelenül türelmes
hozzánk, új lehetőségeket kapunk tőle, hogy visszatérjünk hozzá, ha
bűneink miatt eltávolodunk tőle és megszakítjuk a vele való
szeretetközösséget. Amikor pedig életünkben beáll valamilyen fordulat,
történik egy nem várt esemény, akkor elhomályosul előttünk Isten jóságos,
szerető arca, és hitünk alapja rendül meg. Ez a hit próbája. Mielőtt
nagyon megrettennénk tőle, gondoljunk arra, hogy Jézus is átélte ezt,
mégpedig a kereszten, a halála előtti pillanatokban. Ezért mondhatta:
„Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?"
Ahogyan Jézus számára a sötétség órája után felragyogott a feltámadás
világossága, ugyanúgy mi is bízhatunk abban, hogy Isten képes mindent jóra
fordítani. Ha hiszünk ebben és hűségesek leszünk Istenhez, akkor az
Emberfia fog találni hitet a földön.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te arra bátorítottad tanítványaidat és buzdítasz
minket is, hogy szüntelenül imádkozzunk. Szükségünk van bátorításodra,
hiszen sokszor kételkedünk az ima erejében. Ha Isten nem azonnal teljesíti
kéréseinket, vagy nem egészen úgy, ahogyan mi szerettük volna, könnyen
elbizonytalanodunk. Pedig kitartóan kell imádkoznunk, mindig azzal a
bizalommal, hogy Isten mindent megad nekünk, ami a lelkünk üdvösségét
szolgálja. Segíts minket a hit próbatételei idején, hogy szívünkben
megőrizzük a jóságos Isten arcát!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161016.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum