2010. február 20., szombat

[Evangelium] 2010-02-20

2010. február 20. - Szombat

Amikor Jézus egyszer Kafarnaumban járt, meglátott egy Lévi nevű vámost,
aki a vámnál ült. Megszólította őt: "Kövess engem!" A vámos erre fölkelt,
és mindenét otthagyva, követte Jézust. Lévi azután Jézus tiszteletére nagy
lakomát rendezett házában. Jézussal együtt sok vámos és más ember
telepedett az asztalhoz. A farizeusok és az írástudók méltatlankodva
fordultak a tanítványokhoz: "Hogyan lehet az, hogy ti a vámosokkal meg a
bűnösökkel együtt esztek és isztok?" Jézus felelt meg nekik: "Nem az
egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy
az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek!"
Lk 5,27-32

Elmélkedés:

Jézus bűnbánatra felszólító szavát nem képesek meghallani, megszívlelni,
azok, akik igaznak tartják magukat, s azt állítják, hogy nincs bűnük.
Minden megtérés bűneink elismerésével kezdődik, amihez nagy alázat és
őszinteség szükséges. Alázat azért, hogy ne gondoljuk magunkat Istennél is
nagyobbnak, szentebbnek. Őszinteség pedig azért, mert könnyebb kibúvókat
keresni, s magunk helyett mást vagy a körülményeket hibáztatni. Szomorúan
láthatjuk, hogy korunkban kevés becsülete van a felelősségvállalásnak.
Sokan szívesebben hárítják másokra a vétkeket és hibákat, mintsem
beismernék saját felelősségüket. Ehelyett inkább legyünk őszinték, mert
ezzel indulhatunk el a megtérés, a változás útján.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Üdvözlégy, Jézus Krisztusomnak, Uramnak és Megváltómnak legszentebb és
valóságos teste, aki Szűz Máriától, a legtisztább szűztől születtél, akit
érettünk ártatlanul megkínoztak, s a keresztfán égi Atyádnak feláldoztak.
Üdvözlégy, drága, igaz vér, amely az én Uram szent sebéből ömlöttél ki!
Kérlek, Uram Jézus Krisztus, aki valóságosan és lényegedben jelen vagy a
kenyér és a bor színe alatt: táplálj engem, vigasztalj és erősíts engem
mindig, különösen utolsó órámon. Engedd, hogy téged, akit most a kenyér
fátyola alatt imádok, ez élet után színről színre láthassalak!
Canisius Szent Péter
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 19., péntek

[Evangelium] 2010-02-19

2010. február 19. - Péntek

Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték
tőle: "Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te
tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?" Jézus így felelt nekik: "Vajon
szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok,
amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek."
Mt 9,14-15

Elmélkedés:

Mire jó a böjtölés, mire szolgál a böjti időszak? - tehetjük fel a kérdést
a mai evangélium kapcsán. A böjtölés által tulajdonképpen Isten készít fel
minket valamilyen lelki jó fogadására, a napokban kezdődött nagyböjti
időben például Jézus feltámadásának ünneplésére. A mi oldalunkról akkor
valósul meg a böjt, ha annak valóban vallási indíttatása van, s az a
célja, hogy lelkiekben töltekezzünk. A koplalás, a fogyókúra éppen ezért
nem számít böjtnek. A nagyböjt folyamán a táplálkozásban való
mértékletesség is azt szolgálja, hogy Istenre éhezzünk. Őrá vágyakozzunk,
aki lelkünket akarja táplálni igazságaival és kegyelmével.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Istennek Igéje, én Uram taníts meg arra,
hogy nagylelkű legyek:
hogy úgy szolgáljak, mint megérdemled,
adjak számolgatás nélkül,
harcoljak, nem törődve a sebekkel,
dolgozzak, nem keresve pihenést,
teljesen megfeledkezve magamról,
nem várva más jutalmat,
mint hogy tudom: akaratodat teljesítem.

________________________________

Aktuális:
Kedves Barátaim!
Az elmúlt években minden nagyböjt jelentős növekedést hozott az
e-vangélium lista olvasói számában, s ez nektek volt köszönhető. A ma
kezdődő nagyböjti időszak egyik jócselekedete lehet, ha idén is
népszerűsítitek lelki közösségünket ismerőseitek között. Az elmúlt
hetekben sokat hallhattunk arról, hogy az internetet az evangéliumi üzenet
terjesztésére használják fel a papok. Idén, a papság évében, segítsetek
nekem e cél megvalósításában, azaz abban, hogy valóban egyre több emberhez
eljusson a mindennapi e-vangélium. Köszönöm a segítséget!
Feliratkozni itt lehet: http://evangelium.katolikus.hu/
Akinek gondja van a feliratkozással, forduljon hozzám a his@katolikus.hu
címen.
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 18., csütörtök

[Evangelium] 2010-02-18

2010. február 18. - Csütörtök

Amikor Péter apostol megvallotta, hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így
szólt a tanítványokhoz: "Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a
főpapok és az írástudók elutasítják, megölik, de harmadnapra feltámad."
Majd így szólt mindnyájukhoz: "Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát,
vegye föl mindennap a keresztjét, és úgy kövessen engem! Mert aki meg
akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki elveszíti életét énmiattam,
megmenti azt. Mit használ az embernek, ha a egész világot megnyeri is,
önmagát azonban elveszíti, és romlásba dönti?"
Lk 9,22-25

Elmélkedés:

Amikor Jézus az ő követésének feltételeiről beszél, akkor nem árul
zsákbamacskát. Pontosan megmondja, hogy mit kell tennie annak, aki a
tanítványa szeretne lenni, s milyen sorsra számíthat. Miként maga Jézus is
elutasításban, szenvedésben is részesül, ugyanúgy ezeken az állomásokon,
élethelyzeteken kel átmennie a benne hívőknek. S miként ős a feltámadásban
megdicsőülést nyert a mennyei Atyától, ugyanígy a benne hívők, s őt a
szenvedésben is követni tudók elnyerik majd a feltámadást. Lelkünk
megnyerésének, azaz az üdvösségnek nincs más útja. Nincs számunkra
Krisztus nélküli út, nincs szenvedések nélküli út, nincs lemondások
nélküli út. De Jézussal életutunk üdvösségre vezet.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Irgalmas és szent Urunk, küldj szüntelenül új munkásokat Országod
aratásába! Segítsd azokat, akiket arra hívsz, hogy napjainkban kövessenek
Téged! Engedd, hogy akik arcodat szemlélik, örömmel válaszoljanak a
csodálatos küldetésre, amelyet rájuk bíztál, néped és valamennyi ember
javára. Istenünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol,
most és mindörökké. Ámen.
II. János Pál pápa

________________________________

Aktuális:
Kedves Barátaim!
Az elmúlt években minden nagyböjt jelentős növekedést hozott az
e-vangélium lista olvasói számában, s ez nektek volt köszönhető. A ma
kezdődő nagyböjti időszak egyik jócselekedete lehet, ha idén is
népszerűsítitek lelki közösségünket ismerőseitek között. Az elmúlt
hetekben sokat hallhattunk arról, hogy az internetet az evangéliumi üzenet
terjesztésére használják fel a papok. Idén, a papság évében, segítsetek
nekem e cél megvalósításában, azaz abban, hogy valóban egyre több emberhez
eljusson a mindennapi e-vangélium. Köszönöm a segítséget!
Feliratkozni itt lehet: http://evangelium.katolikus.hu/
Akinek gondja van a feliratkozással, forduljon hozzám a his@katolikus.hu
címen.
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 17., szerda

[Evangelium] 2010-02-17

2010. február 17. - Hamvazószerda

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Vigyázzatok!
Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei
Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne
kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az
utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, ezzel már
meg is kapták jutalmukat. Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed,
mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor
Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig
imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az
emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni!
Bizony mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj
be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz!
Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne
legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az
emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek, ezzel már meg
is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd
meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki
a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
Mt 6,1-6.16-18

Elmélkedés:

A nagyböjti időszak minden esztendőben a bűnbánatra és a megtérésre ad
lehetőséget. Krisztus társaiként indulunk el a szenvedés útján, a
lemondások útján, az Istennel való kiengesztelődés útján. S ezen az úton
három lelki dolog segít bennünket, amelyeket Jézus ajánl nekünk: az
imádság, a böjt és az adakozás, azaz a szegények segítése. A mai napon a
homlokunkra hamuval rajzolt kereszt emberi létünk végességére figyelmeztet
minket: Porból lettünk és visszatérünk a porba. De a halál mégsem jelent
számunkra teljes megsemmisülést, mert létezik a feltámadás. A Krisztus
feltámadásába vetett hitünk azt is magába foglalja, hogy Isten minket is
fel fog támasztani. Miként a teremtéskor Isten a föld porából is képes
volt megalkotni az embert, ugyanígy porrá vált testünket is új éltre tudja
kelteni.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva,
hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk.
És minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát,
számolva minden ember adottságával.
Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet,
ahol szolgálnom kell.
Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csöndes,
hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek,
Uram!

________________________________

Aktuális:
Kedves Barátaim!
Az elmúlt években minden nagyböjt jelentős növekedést hozott az
e-vangélium lista olvasói számában, s ez nektek volt köszönhető. A ma
kezdődő nagyböjti időszak egyik jócselekedete lehet, ha idén is
népszerűsítitek lelki közösségünket ismerőseitek között. Az elmúlt
hetekben sokat hallhattunk arról, hogy az internetet az evangéliumi üzenet
terjesztésére használják fel a papok. Idén, a papság évében, segítsetek
nekem e cél megvalósításában, azaz abban, hogy valóban egyre több emberhez
eljusson a mindennapi e-vangélium. Köszönöm a segítséget!
Feliratkozni itt lehet: http://evangelium.katolikus.hu/
Akinek gondja van a feliratkozással, forduljon hozzám a his@katolikus.hu
címen.
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 16., kedd

[Evangelium] 2010-02-16

2010. február 16. - Kedd

A tanítványok egy alkalommal áthajóztak a Genezáreti-tavon. Elfelejtettek
kenyeret vinni magukkal, és csak egy kenyerük volt a bárkában. Jézus a
lelkükre kötötte: "Vigyázzatok! Óvakodjatok a farizeusok és Heródes
kovászától!" Ők egymás közt arról beszélgettek, hogy nem hoztak magukkal
kenyeret. Jézus észrevette, és így szólt: "Mit tanakodtok azon, hogy nincs
kenyeretek? Még most sem értitek, és nem fogjátok föl? Még mindig
érzéketlen a szívetek? Van szemetek, és nem láttok? Van fületek, és nem
hallotok? Nem emlékeztek arra, hogy amikor öt kenyeret megtörtem ötezer
embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?" Azt válaszolták:
"Tizenkettőt." "És amikor hetet törtem meg négyezer embernek, hány tele
kosár maradékot szedtetek össze?" Azt felelték: "Hetet." Erre újra
megjegyezte: "Hogyan lehet, hogy még mindig nem értitek?"
Mk 8,14-21

Elmélkedés:

Egyetlen kenyér valóban nagyon kevés étel a tanítványok és Jézus számára.
A gondot a tanítványok veszik észre, s rögtön beszélgetésük, sőt vitájuk
tárgya lesz. Mire elég egyetlen kenyér? Az ő kezükben valóban nem sokat.
De rögtön gondolniuk kellett volna arra, hogy Jézus kezében viszont
egészen sokat érhet. Korábban ugyanis két alkalommal is szemtanúi voltak
annak, hogy mesterük kevéske ennivalóval is több ezer embert tudott
jóllakatni. De erre most nem is gondolnak. Jézus azonban nem tekinti
problémának a kenyér hiányát, hanem kihasználja az alkalmat arra, hogy a
lelki kenyér utáni vágyat ébressze fel tanítványaiban. Nekik és nekünk is
szükségünk van a Jézus által adott lelki táplálékra, az isteni igazságra,
amely az örök életet hozza meg nekünk.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Köszönöm Teremtőm, hogy embernek születhettem erre a világra, amely telve
van csodával. Köszönök minden új napot, minden új lehetőséget, köszönöm a
munkakedvet és hogy mozogni tudok, hogy találkozhatom más emberekkel.
Köszönöm az egyedüllétet és a pihenést, a virradatot és az alkonyt, a
nyílt horizontot. Itt állok, kezeim telve vannak ajándékaiddal, segíts
nekem, hadd osszam meg önmagamat másokkal.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 15., hétfő

[Evangelium] 2010-02-15

2010. február 15. - Hétfő

Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi
jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni. Ő lelke mélyéből
felsóhajtott, és így szólt: "Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom
nektek: ez a nemzedék nem kap semmiféle jelet." Ezzel otthagyta őket.
Ismét hajóba szállt, és átkelt a Galileai-tó túlsó partjára.
Mk 8,11-13

Elmélkedés:

A farizeusok olyan jelet kívánnak Jézustól, amely egyértelműen bizonyítja,
hogy ő a messiás. Nem egy egyszerű csodát szeretnének látni, hiszen
ilyeneket Jézus több alkalommal is cselekedett már. Ők most messiási
cselekedetet követelnek. Valószínűleg abban reménykednek, hogy Jézus nem
tud ilyen jelet mutatni, s akkor elveszti népszerűségét a nép körében. A
mi Urunk azonban nem mutat ilyen jelet, hiszen ő a mennyei Atya akaratából
a kereszt jelét akarja majd mutatni. E jelet azonban sokan hitetlenül
fogadták egykor és fogadják ma is. A kereszt mindig a megbocsátás, a
megváltás, az isteni irgalmasság, a szeretet jele.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Mindenható Úristen, aki gondviselésed eszközeiül gyarló embereket
választván, ily módon is kitünteted isteni hatalmadat a világ
kormányzásában, áraszd ránk kegyelmedet, hogy ki imádva elismerem benned a
legfőbb hatalmasságot és minden hatalom kútfejét: annak általad rendelt
egyházi és világi képviselőit köteles engedelmességgel tiszteljem, s így
isteni törvényednek készséggel hódolva, teljesítsem szent akaratodat.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 14., vasárnap

[Evangelium] 2010-02-14

2010. február 14. - Évközi 6. vasárnap

Az apostolok kiválasztása után Jézus lejött a hegyről, és egy sík terepen
megállt. Rengeteg tanítvány sereglett köréje, és hatalmas tömeg vette
körül egész Júdeából, Jeruzsálemből, valamint a tíruszi és szidóni
tengermellékről. Ekkor tanítványaira emelte tekintetét, és megszólalt:
"Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.
Boldogok vagytok, ha gyűlölnek titeket az emberek, kizárnak körükből és
megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, emlegetik az
Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert
nagy jutalomban részesültök a mennyben. Atyáik is így bántak a
prófétákkal.
De jaj nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.
Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.
Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!
Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a
hamis prófétákkal."
Lk 6,17. 20-26

Elmélkedés:

Veled mindenkinél boldogabb vagyok
Még a tanév elején történt, hogy egy hétfői napon a gyerekek az iskolában
elkezdtek tízóraizni. Az egyik kisfiú lelkesen és persze nagyon éhesen
vette elő táskájából az otthon elkészített szendvicset, s amikor
kicsomagolta, mindjárt meg is nézte, hogy mi lapul a félbevágott
zsemlében. Nagy lelkesedése rögtön alábbhagyott, és az egész termet
betöltően, hangosan panaszkodni kezdett: "Mogyorókrém, pedig nem is
szeretem!" A többiek persze csodálkoztak a siránkozáson, mert a legtöbb
gyerek édesszájú és szereti az ilyen finomságokat. Végül aztán a kisfiú
megette a szendvicset. A következő napon ismét várták a gyerekek a
nagyszünetet, hogy végre ehessenek. Ugyanaz a fiú ekkor is elővette a
szendvicset, majd mindenki által hallhatóan felkiáltott: "Már megint
mogyorókrém! Mindig csak mogyorókrém!" A nagy jajgatás után aztán kissé
unottan megette. A jelenet persze másnap is megismétlődött, és így ment
egész héten. Osztálytársai közül senki sem értette, hogy mi a baj a finom
mogyorókrémmel, s többen szinte irigykedve nézték. Pénteken aztán a
szokásos panaszkodáskor az osztály legokosabb kislánya, akit - szinte
mondanom sem kell, mert mindenki ki tudja találni - Eszternek hívtak,
odament hozzá. Bár még csak harmadik osztályos volt, de Eszternek mindig
voltak jó ötletei, hasznos tanácsai társai számára. Szóval, Eszter odament
a fiúhoz és megkérdezte: "Ha nem szereted a mogyorókrémet, akkor miért nem
mondod meg anyukádnak, hogy mást készítsen neked tízóraira?" A fiú ezt
válaszolta: "Hiába mondanám, mert én készítem magamnak a szendvicset."

A történetet annak szemléltetésére mondtam el, hogy sokan magukban
méltatlankodnak valós vagy valótlan boldogtalanságukért, pedig könnyen
tudnának változtatni a dolgon, mert boldogtalanságukat nem más személy
okozza, hanem saját maguk tehetnek róla. De hol találjuk meg
boldogságunkat? Mitől lesz valóban boldog az életünk? Mit kell tennünk
annak érdekében, hogy boldogok legyünk? A mai evangéliumban Jézus a
boldogság útját mutatja meg, s valóban szükségünk is van arra, hogy maga
Isten mutassa meg nekünk az élet boldogságának természetét, mert az ember
Isten nélkül hiába keresné, sosem találná azt meg. De mielőtt Jézus
kijelentéseit szemügyre vennénk, egy másik példát is szeretnék mondani.

Jean Liedloff amerikai pszichológus és írónő több mint két évet töltött
Dél-Amerikában, a venezuelai dzsungelben egy indián törzs tagjai között,
akik gyakorlatilag ma is kőkorszaki körülmények között élnek.
Tapasztalatait később Az elveszett boldogság nyomában című könyvében írta
meg. Az indiánok között élve hamar felfigyelt arra, hogy mennyire boldog
és kiegyensúlyozott az életük, s ennek okát kezdte el keresni, s a
boldogság kulcsát az indiánok csecsemőkkel és gyerekekkel való
bánásmódjában találta meg. A gyermekeket mindenhová magukkal viszik, a
gyerek mindenhol ott van, ahol az élet zajlik, a gyerekek állandó fizikai
és lelki kapcsolatban vannak szüleikkel, elsősorban az édesanyjukkal. A
pszichológusnő szerint a gyereknek éppen erre van szüksége: az állandó
törődésre, a gondoskodásra, a szeretetre, s mivel mindezt születésének
pillanatától megkapja, ezért boldog az élete. A modern világban azonban a
gyermeknek az anyával való folyamatos, közvetlen kapcsolattartás igénye
nem teljesül, mert rácsos ágyba teszik, babakocsival utaztatják, s ha
kicsivel nagyobb lesz, külön szobát is kap. A távolságtartásnak ezek az
eszközei és módszerei az emberekben olyan hiányt ébresztenek, amely
boldogtalanságukat okozza. Nem tisztem értékelni az írónő elméletét, de
annyi biztos, hogy megállapításaiban sok igazság rejlik. Egyetlen
kijelentését szeretném még idézni, ami az indiánok között szerzett egyik
legfontosabb tapasztalata: a boldogság nem egy elérendő cél, hanem egy
természetes állapot.

Jézus boldogság-mondásait Máté és Lukács evangéliumában találjuk meg, az
imént az utóbbit olvastuk fel. A két felsorolás között bizonyos
különbségek vannak. Máténál nyolc, illetve kilenc boldogságot találunk,
Lukács csak négyet említ, s ezekhez négy "jaj-mondás" kapcsolódik. Máté
ezt a formát használja: "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a
mennyek országa". Lukács írásában ennél személyesebbek a mondások:
"Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa". Máténál
inkább erkölcsi jellegűek a boldogságok, míg Lukács evangéliumában egy-egy
konkrét emberi élethelyzetet, életállapotot jelölnek meg, mint a
szegénység, az éhezés, a sírás és az üldöztetés.

Jézus szavai szerint a boldogság nem olyan dolog, amelyet akkor
szerezhetünk meg, ha valamit teszünk érte. Ő nem azt mondja, hogy tegyük
meg ezt vagy azt és akkor boldogok leszünk. Ő itt nem azt parancsolja,
hogy legyünk nincstelen szegények és akkor boldogok leszünk. Nem azt
mondja, hogy boldogságunk érdekében ne együnk semmit és éhezzünk. Jézus
nem azt kéri, hogy álljunk neki sírni szomorúságunkban és akkor majd
boldogok leszünk. Nem azt javasolja, hogy menjünk el egy olyan országba,
ahol hitünkért üldözni fognak minket, s ettől majd boldog lesz az életünk.
Jézus egészen másról beszél, arról, hogy még a legnehezebb
élethelyzetünkben is vegyük észre azt, ami miatt boldogok lehetünk: ha
szegények vagyunk, akkor is tudunk örülni, mert Isten Országa a miénk. Ha
nélkülözünk, akkor is remélhetünk az isteni jutalmazásban. Ha sírunk is,
Istenben megtalálhatjuk örömünket. S végül: az üldözések és a
bántalmazások nem képesek elszakítani minket az üdvösségtől és az örök
boldogságtól.

Mit kell tennünk annak érdekében, hogy boldogok legyünk? - kérdeztük
elmélkedésünk elején. Az elhangzottak alapján talán már látjuk, hogy a
kérdés kissé sántít. A boldogság nem valamilyen tevékenységgel elérendő
cél, s még inkább nem valamilyen tárgyi dolognak, kincsnek a birtoklásával
megszerezhető cél. Hiába is szaladunk a boldogság után! A boldogság az
Istennel való élet, az Istenben való élet állapota.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus, taníts meg engem arra, hogy a legkisebb dolgokban is
felfedezzem az igazi öröm, az igazi boldogság forrását! A szegénység, a
nélkülözés, a szomorúság és az üldöztetés nem lehet akadály számomra, hogy
feléd közeledjek. Sőt, éppen ellenkezőleg, ezek segítenek a leginkább
abban, hogy megtaláljalak Téged, s benned boldogságomat. Érzem közelséged,
érzem gondviselésed, érzem irgalmadat, érzem jóságodat, érzem szereteted,
s ez nekem a boldogság. Jézusom, veled mindenkinél boldogabb vagyok.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum