2010. szeptember 4., szombat

[Evangelium] 2010-09-04

2010. szeptember 4. - Szombat

Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt.
Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva
eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: ?Miért tesztek olyant, ami
szombaton tilos??
Jézus válaszolt nekik: ?Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival
együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett,
és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna
szabad megenniük.? Majd hozzátette: ?Az Emberfia ura a szombatnak is.?
Lk 6,1-5

Elmélkedés:

Az ószövetségi időkben azért volt a szombat szent nap, amelyen többek
között nem szabadott munkát végezni, mert Isten a teremtéskor művének
befejezése után a hetedik napon megpihent. A szombati pihenőnapra
vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatban Jézus több alkalommal is
vitába kerül a vallási vezetőkkel. A vitákat általában az váltja ki, hogy
a tanítványok nem tartják meg a szombatot, azaz olyan dolgokat tesznek,
amelyeket a hagyomány szerint nem volna szabad, és mesterük, Jézus ezt
megengedi nekik. A farizeusok ezt úgy értékelték, hogy Jézus maga sem
tartja tiszteletben ezeket a szabályokat, különben figyelmeztetné
tanítványait azok megtartására. A szombattal kapcsolatos viták során, a
mai evangéliumban olvasott részben Jézus azt a választ adja nekik, hogy ő
ura a szombatnak is. Jézus tudja, hogy a farizeusok felcserélik a
sorrendet, amikor a szombat szigorú megtartását minden egyéb emberi
cselekedet elé helyezik.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Ó, Istenem! A jövőbe pillantás félelemmel tölt el. De miért is kellene
elmélyednem a jövőben? Csak a jelen pillanat drága nekem, hiszen lehet, a
jövő nem is látogatja meg lelkem. Az elmúlt időn nincs hatalmam, hogy
megváltoztassam, javítsam, vagy bármit hozzáadjak. Ezt sem a bölcsek, sem
a próféták nem tudták megtenni. Istenre bízom hát mindazt, amit a múlt
magával vitt. Ó, jelen pillanat, csak te vagy egészen az enyém.
Minden erőmmel óhajtok veled élni. Bár kicsi és gyenge vagyok
én,mindenhatóságod kegyelmét adod nekem mégis. Bízva tehát irgalmadban, az
élet útját kisgyermekként járom. Szívem, mely a Te nagyobb dicsőségedet
óhajtja, Néked mindennap újra felajánlom.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. szeptember 3., péntek

[Evangelium] 2010-09-03

2010. szeptember 3. - Péntek

Egy alkalommal a farizeusok és írástudók így szóltak Jézushoz: János
tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, és ugyanígy a farizeusok
tanítványai is; a tieid azonban csak esznek-isznak. Jézus így felelt
nekik: Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a vőlegény?
Eljön az idő, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek.
Példabeszédet is mondott nekik: Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy
ócska ruhára tegye. Hiszen így az újat is elszakítja, és az ócska ruhára
sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor
szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új
bor új tömlőbe való: akkor mindkettő megmarad. Aki óbort iszik, nem
kívánja az újat, mert azt mondja: Jobb az óbor.
Lk 5,33-39

Elmélkedés:

Új ruháról és új borról beszél Jézus a mai evangéliumban. A szentírásban
két különböző jelentéssel fordul elő az ?új? szó. Egyrészt jelenti, ami
fiatal, azaz időben új, másrészt arra vonatkozik, ami természetében új,
minőségileg jobb, mint az azt megelőzők. E jelentéstartalmak jön még az
is, hogy minden új dolog szent, azaz például az újszülöttek vagy a termés
zsengéje Istennek van szentelve.
Jézus tanítása abban az értelemben jelent újat, hogy különbözik az
ószövetségi törvény tanításától. A Törvény lényege ugyan megmarad, de meg
kell újulnia és egy új lélekkel töltődik át. Jézus új tanítása bennünket
is megújít lélekben.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Atyánk! Jézus Krisztusnak,
az Evangélium Emberfiának
halhatatlan életet adtál.
De még ennél is többet tettél:
minden embernek, aki reménykedik,
a kegyelem gazdagságát
helyezted kilátásba.
Ezért merjük imánkat Hozzád intézni:
tökéletesítsd bennünk, amit elkezdtél,
teremjen sok gyümölcsöt
minden kegyelemmel megáldott ember
az idők végezetéig. Ámen.
Sziénai Szent Bernardin
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. szeptember 2., csütörtök

[Evangelium] 2010-09-02

2010. szeptember 2. - Csütörtök

Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett
köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két
bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát
az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé
beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet. Amikor
befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: Evezz a mélyre, és vessétek ki a
hálótokat halfogásra. Mester ? válaszolta Simon ?, egész éjszaka
fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót. Meg
is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a
másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok
odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt.
Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: Uram,
menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok. A szerencsés halfogás láttán
ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és
Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött
Simonba: Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel. Erre partra vonták hajóikat,
és mindenüket elhagyva követték Jézust.
Lk 5,1-11

Elmélkedés:

Ezentúl emberhalász leszel ? mondja Jézus Péternek a csodálatos halfogást
követően. Minden emberhalász Isten üzenetével, Isten tanításának
hirdetésével fogja az embereket, de nem önmaga, hanem Jézus számára. Ha a
halászat-horgászat hasonlatánál akarunk maradni, akkor úgy fogalmazhatunk,
hogy ez az emberhalászat csak akkor eredményes, ha vannak olyanok, akik
megeszik a csalétket, azaz hallgatják a tanítást. A halászatnak az a
célja, hogy a vízből kifogjuk a halakat, s megegyük, és ez a hal életébe
kerül. Az emberhalászatnak azonban nem az a célja, hogy a természetes
élettérből kiszakítva az ember halálát okozza, hanem Jézus szolgálatába
szeretne állítani és az Ő közösségébe hív.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Ébreszd fel, lelkem, vágyaidat!
Megérkezett lelkednek boldog órája,
melyben Jézusod közeledik,
hogy szívedbe szálljon.
Íme, az egek királya!
Íme, Istened és Megváltód jő hozzád
forró vágyódással.
Mondd neki: Jöjj el, Jézusom,
jöjj az én lelkembe, mert utánad vágyódik!
De mielőtt nekem ajándékozod magad,
ajándékul és áldozatul nyújtom
gyarló szívemet. Íme, átadom azt neked.
Fogadd el tőlem! Jöjj, ne késs elfogadni!
Liguori Szent Alfonz
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. szeptember 1., szerda

Teréz anya születésének 100. évfordulója

Kedves Zoltán!
Szeretettel hívom Önt, mint az e-vangélium olvasóját, valamint családtagjait és barátait a Boldog Kalkuttai Teréz anya születésének 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepi szentmisére, amelynek főcelebránsa én leszek és a prédikációt is én mondom.
A szentmise a Szombathelyi Székesegyházban lesz 2010. szeptember 5-én, vasárnap 19 órakor. A szentmise után kb. 20 órai kezdettel plébániánk Szent Veronika kórusa előadja Takács Attila: Szemedben a jóság fénye című zenés darabját, amely Teréz anya életéről szól és ez alkalomra íródott.

A mostani emléknapra a darab megjelent CD-n, amely az előadás után megvásárolható.
Természetesen azok is hozzájuthatnak a lemezhez, akik nem tudnak részt venni személyesen az ünnepségen. A korábbiakhoz hasonlóan a megrendeléshez a nevet és a postacímet, valamint a darabszámot kell csupán elküldeni a zalalovo@gmail.com címre.
Információ, letölthető szövegek, kották és belehallgatási lehetőség itt:
http://zalalovo.plebania.hu/list/szvk_kiadvanyok/Szemedben_a_josag_fenye_CD_lemez
A honlapon a Szent Veronika kórus korábbi lemezeinek ismertetése is megtalálható.

Életére Isten áldását kérem!
Szeretettel: István atya



Üdvösséget!
Horváth István Sándor

Zalalövői Plébánia
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Tel.: (+36)92-371-049

 

[Evangelium] 2010-09-01

2010. szeptember 1. - Szerda

Kafarnaumi tartózkodása idején Jézus a zsinagógából jövet betért Simon
(Péter) házába. Simon anyósa éppen magas lázban szenvedett. Mindjárt
szóltak is neki az érdekében. Jézus a beteg fölé hajolt, parancsolt a
láznak, és a láz megszűnt. A beteg azonnal fölkelt, és szolgált nekik.
Napnyugtakor mindnyájan odavitték Jézushoz a betegeket, akik különféle
bajokban szenvedtek. Mindegyikre rátette kezét, és meggyógyította őket.
Sokakból gonosz lelkek mentek ki, és ezt kiáltozták: Te vagy az Isten Fia!
Jézus azonban rájuk parancsolt, és nem engedte, hogy beszéljenek; azok
ugyanis tudták, hogy ő a Krisztus. Amikor megvirradt, Jézus kiment egy
magányos helyre; a népsokaság pedig keresésére indult, és meg is találta.
Tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. Jézus azonban így válaszolt: Más
városoknak is hirdetnem kell Isten országának evangéliumát, mert ez a
küldetésem. Azután folytatta tanítását Galilea zsinagógáiban.
Lk 4,38-44

Elmélkedés:

Miután Jézus meggyógyította Péter anyósát és több megszállottból is kiűzte
az ördögöket, az emberek marasztalása ellenére is tovább indul, hogy
máshová is elvigye örömhírét. Nem arról van szó, hogy Jézus egyszerűen
otthagyja azokat az embereket, akik a segítségét kérik. Nem részvétlenség
vagy a szánalom hiánya indítja őt arra, hogy továbbmenjen, hanem a
küldetése, amely nem korlátozódhat egyetlen helyre vagy egyes személyekre.
Küldetése mindenkihez szólt. Jól tudta, hogy az emberi kérések nem
téríthetik el küldetésétől, amelyet a mennyei Atya bízott rá. E
küldetéstudat vezette őt abban, hogy mindhalálig teljesítse feladatát.
Sosem keresett kibúvókat, nem menekült el feladata elől a szenvedés és a
halál pillanatában sem.
Mi a küldetésem? Felismertem-e már küldetésemet, amit Isten adott nekem?
Hogyan teljesítem felismert hivatásomat?
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Szentlélek, jöjj a szívembe!
Vond magadhoz hatalmaddal, igaz Isten!
Adj nekem szeretetet félelemmel,
őrizz meg, Krisztusom,
minden rossz gondolattól,
gyullassz fel a te legédesebb szerelmeddel,
hogy minden gond könnyűvé váljék!
Szent Atyám, én édes Uram,
segíts engem minden cselekedetemben!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. augusztus 31., kedd

[Evangelium] 2010-08-31

2010. augusztus 31. - Kedd

Jézus egyszer lement Kafarnaumba, Galilea egyik városába, és szombaton ott
tanított. Tanítása ámulatba ejtett mindenkit, mert szavának hatalma volt.
Volt ott a zsinagógában egy tisztátalan lélektől megszállt ember, aki így
kiáltozott: El innen! Mi dolgunk veled, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy
elveszíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje. Jézus ráparancsolt:
Némulj el, és menj ki belőle! Erre az ördög a földre sújtotta az embert,
és kiment belőle, anélkül, hogy bajt okozott volna neki. Csodálkozás fogta
el valamennyiüket, és egymás közt ezt mondogatták: Mi ez? Akkora
hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, hogy kimennek a
megszállottakból. Ennek híre elterjedt az egész környéken.
Lk 4,31-37

Elmélkedés:

A tisztátalan lélek által megszállt ember gyógyításának történetét azzal
vezeti be az evangélista, hogy azért hallgatták az emberek nagy
lelkesedéssel Jézust, mert "szavának hatalma volt". Jézus más esetekben
oly erővel érintette meg az embereket, hogy azok képesek voltak eddigi
életüket teljesen megváltoztatni. Akiket megszólított, hogy kövessék őt,
azonnal indultak. Máskor nem csupán egyes személyeket, hanem hatalmas
tömegeket volt képes megigézni a jézusi tanítás. Ellenfelei pedig sokszor
nem voltak képesek ellentmondani neki, amikor vitákban akarták próbára
tenni. Számos esetben olvashatunk arról is az evangéliumban, hogy
bármilyen cselekedet nélkül, egyszerű szavakkal tudott Jézus gyógyítani. A
jézusi szó ereje most egy emberből kiűzi a gonosz lelket, újabb
bizonyítékát adva annak, hogy még ők sem képesen szembeszállni Jézussal.
Milyen hatást vált ki Jézus szava bennem, aki naponta hallgatom őt?
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Örök Szentháromság, aki fényesség vagy,
add, hogy lelkem részesedjék
a te világosságodban!
Te, aki tűz vagy,
részesíts magaddal a tűzben,
s ebben a tűzben egyesítsd akaratomat a tieddel.
Te, aki bölcsesség vagy,
add meg lelkemnek azt a bölcsességet,
hogy fel tudja ismerni
és meg tudja különböztetni a te igazságodat.
Te, aki erő vagy, adj lelkemnek erőt;
legyen annyira erős, hogy se a gonoszlélek,
se teremtmény ne tudja megfosztani erősségétől.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. augusztus 30., hétfő

[Evangelium] 2010-08-30

2010. augusztus 30. - Hétfő

Abban az időben Jézus elment Názáretbe, ahol (egykor) nevelkedett. Szokása
szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás
próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a
helyre talált, ahol ez volt írva: ?Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem
és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a
foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az
elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.? Összetekerte az
írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem
rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: ?Ma beteljesedett az írás,
amelyet az imént hallottatok.? Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a
fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak. ?De hát nem József fia ez?? ?
kérdezgették.
Ekkor így szólt hozzájuk: ?Biztosan ezt a mondást szegezitek majd nekem:
?Orvos, gyógyítsd önmagadat! A nagy tetteket, amelyeket ? mint hallottuk ?
Kafarnaumban végbevittél, tedd meg a hazádban is!? Majd így folytatta:
?Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában.
Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az
ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az
egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a
szidoni Cáreftában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában
is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai
Námán.? Ezt hallva, a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak,
kiűzték őt a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen
városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt
közöttük, és eltávozott.
Lk 4,16-30

Elmélkedés:

Amikor útja során Jézus betér a názáreti zsinagógába és ott beszédet intéz
azokhoz az emberekhez, akik jól ismerték őt, a kezdeti helyeslést követően
szavai nagy felháborodást váltanak ki, és mindenki szembefordul vele. Az
ellenségeskedés odáig megy, hogy az életére akarnak törni. Jézus szavai
arra indították őket, hogy színt valljanak. E a próbatételen aztán
kiderül, hogy ki veszi komolyan szavait és ki hajlandó követni őt.
Pontosan ilyen helyzetbe állít minket is sokszor Jézus. Nem bólogathatunk
nagyokat a szép szavak hallatán, hanem színt kell vallanunk, hogy készek
vagyunk-e elkötelezni magunkat. Hogyan viselkedünk, amikor kemény kérdések
és nehéz helyzetek előtt állunk?
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Add meg nekem, irgalom Istene, hogy mindazt, ami tetszésedre van, buzgón
óhajtsam, okosan kifürkésszem, valóban fölismerjem, neved tiszteletére és
dicsőségére tökéletesen teljesítsem.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. augusztus 29., vasárnap

[Evangelium] 2010-08-29

2010. augusztus 29. - Évközi 22. vasárnap

Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála
étkezzék. Amikor észrevette, hogy a meghívottak válogatják az első
helyeket, egy példabeszédet mondott nekik. "Amikor lakomára hívnak -
kezdte -, ne ülj az első helyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad
előkelőbb is. Ha ez megérkezik, odajön, aki meghívott titeket, és
felszólít: Add át a helyedet neki! És akkor szégyenszemre az utolsó helyet
kell elfoglalnod.
Ha tehát hivatalos vagy valahova, menj el, és foglald el az utolsó helyet,
hogy amikor a házigazda odajön, így szóljon hozzád: Barátom, menj följebb!
Milyen kitüntetés lesz ez számodra a többi vendég előtt! Mert mindazt, aki
magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt
felmagasztalják."
Ekkor a házigazdához fordult: "Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne hívd
meg barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat,
mert azok is meghívnak és viszonozzák neked. Ha lakomát adsz, hívd meg a
szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat. Boldog leszel, mert ők nem tudják
neked viszonozni. Te azonban az igazak feltámadásakor megkapod
jutalmadat."
Lk 14,1. 7-14

Elmélkedés:

Vendéglátás
A jegyesoktatások alkalmával a házasságra való lelki felkészülés mellett
az egyéb előkészületekről is el szoktam beszélgetni a fiatalokkal. Szinte
kivétel nélkül mindig szóba kerül, hogy a legnagyobb gondot a vendéglista
összeállítása jelenti számukra. Az esküvőre meghívandó személyek
névsorának összeírásakor számos szempontot kell figyelembe venni, s bizony
a szülők véleményét is érdemes meghallgatni. Vigyázni kell, nehogy
kimaradjon valaki, mert abból sértődés és évekig tartó harag lehet. Fontos
szempont, hogy akik a rokonság köréből vagy az ismerősök közül korábban
meghívták a családot saját esküvőjükre, őket mindenképpen illik
viszonzásként meghívni. A lakodalmas terem nagysága azonban határt szab,
mindenkit mégsem lehet meghívni, s emiatt akár szűkíteni is kell a
névsort. De ki maradjon ki, s kik jöjjenek mindenképpen az ünnepre?
Szóval, nem egyszerű feladat. Szintén komoly gondot jelent az esküvő
napján a lakodalmi vigasságra érkező vendégeknek megmutatni a helyüket. S
ha nincs, aki irányítsa a dolgot, akár kisebb veszekedések is
elfordulhatnak. A közelmúltban voltam egy lakodalomban, ahol az ifjú pár
azzal vette elejét az esetleges tülekedésnek, hogy a terítékek mellé
mindenkinek kiírták a nevét. Ez a megoldás egészen jónak tűnt, bár
észrevettem, hogy egyesek cserélgetni kezdték a névtáblákat, hogy jobb
helyre kerüljenek, mint amit előre kijelöltek számukra. A megfelelő hely
biztosítása és megtalálása természetesen nem csak lakodalmakon, hanem más
rendezvényeken is gondot jelenthet.

A mai evangéliumból arra következtethetünk, hogy a probléma nem új keletű,
s már Jézus korában is elfordult. Az evangélium első részében a mi Urunk
éppen egy olyan esetet mond el, amikor a vendégek az első helyekre akarnak
kerülni. A történet vége aztán megszégyenülés lesz, mert a házigazda
hátrébb ülteti őket. Ezt követően Jézus rögtön el is mondja a követendő
magatartást: legyünk szerények, s inkább az utolsó helyet válasszuk. Az
egész történetnek tulajdonképpen semmi köze sincs a vallási élethez, egy
mondat azonban egyértelműen átemeli az elbeszélést a hétköznapi, civil
környezetből a vallási élet világába. A mondanivalót Jézus így foglalja
össze: ?Aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza,
azt felmagasztalják? (Lk 14,11). Ez a szabály életünk minden területén
érvényes.

Az evangéliumi szakasz második felében egy más jellegű tanácsot ad Jézus,
amelynél még egyértelműbben kidomborodik a vallási vonatkozás. A kérdés a
következő: Kit hívjunk meg vendégségbe? Nem csupán lakodalmi mulatságba,
hanem bármilyen vendégségbe. Nagyon figyelemre méltó a kijelentés, hogy a
meghívások tervezésekor lépjünk túl a rokoni és baráti körön, s ne csak
olyanokat hívjunk, akik viszonozni tudják a vendéglátást, hanem a
szegényeket és a rászorulókat is hívjuk meg. A vendéglátás így igazán
önzetlen jócselekedetté válik. A napokban olvasni kezdtem egy újságcikket
a vendégszeretetről. Az írás ezzel kezdődött: ?A vendégszeretet nem azt
jelenti, hogy mindenféle jöttmentet a saját otthonunkban lássunk vendégül
és ott biztosítsunk számukra szállást?. Itt rögtön abba is hagytam az
olvasást, mert nem értettem egyet a kijelentéssel. Az evangéliumban
ugyanis Jézus éppen arról beszél, hogy olyanok felé, akiket a mai
gondolkodás sajnos szerencsétlen jöttmenteknek tekint, tehát a sánták, a
bénák és vakok felé is nyilvánuljon meg a szeretetünk. A kölcsönösség
jegyében, a viszonzás reményében végzett cselekedetek legfeljebb az üzleti
életben minősíthetők hasznosnak, de vallási értelemben nem nevezhetjük
őket jócselekedeteknek. Az igazi jótetteinkért, amelyekkel Krisztusnak
segítünk, s őt látjuk vendégül, nem emberektől kapunk elismerést, hanem
mennyei jutalmat kapunk.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus, te sosem kerested az emberek tetszését, hanem minden
jócselekedeteddel egyedül a mennyei Atya akaratát teljesítetted. Segíts
engem abban, hogy önzetlen legyek a szeretet gyakorlásában, s felfedezzem
a viszonzás nélkül tett jóban az örömöt és a lelki növekedés lehetőségét.
Taníts meg engem arra, hogy ne keressem nagyravágyóan az első helyeket,
hanem alázatosan teljesítsem hivatásomat ott, ahová te állítasz.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum