2019. augusztus 3., szombat

[Napi e-vangelium] 2019. augusztus 04. vasárnap

2019. augusztus 4. – Évközi 18. vasárnap

Evangélium

Abban az időben valaki odalépett Jézushoz a tömegből és megszólította: Mester, mondd meg testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget. De ő elutasította: Ember, ki hatalmazott fel rá, hogy bírótok legyek és elosszam örökségeteket? Majd a néphez fordult: Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.
Példabeszédet is mondott nekik: Egy gazdag embernek bőséges termést hozott a földje. Így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! Ám az Isten így szól hozzá: Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad? Így jár az, aki vagyont halmoz fel magának ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék.
Lk 12,13-21

Elmélkedés

Kié a szíved?
Amikor azt a forrást keressük, amelyből élni tudunk, akkor valójában mindig Istent keressük, őt szomjazzuk. Ő nem csupán erőt ad nekünk az élethez, hanem ő maga az élet, tehát úgy találhatjuk meg az életet, ha benne élünk, s neki élete van bennünk. Ha ez a találkozás, Istennel való egyesülés létrejön, akkor életünk már nem csak a mennyországba, az örökkévaló Isten felé vezető út lesz számunkra, hanem elővételezése és részbeni birtoklása mindannak, ami majd a mennyországban teljes valóságában lesz a miénk.
Jézus azt ajánlja a mai evangéliumban, hogy ne a gazdagodás, ne a földi javak gyűjtése legyen a legfőbb életcélunk, hanem az Istenben való gazdagodás. Tanításának elmondására az ad alkalmat, hogy valaki kéréssel fordul hozzá, segítséget kér tőle, hogy egy örökösödési vita rendeződjön. A testvérek közti vita tárgya az örökség, a vagyon. Amikor ezt Jézus megtudja, akkor rögtön kijelenti, hogy nem akar foglalkozni az üggyel, nem szeretné megismerni a helyzetet, nem akar ítélőbíró lenni egy olyan ügyben, amelyben emberek esnek egymásnak minél nagyobb vagyon megszerzése érdekében. A kérés elhangzásának pillanatától érződik Jézus ellenállása, meg sem fordul a fejében, hogy ilyen anyagi ügyekkel foglalkozzon. Aki ismeri életmódját és elvárásait tanítványaival szemben, az nem csodálkozik ezen. Ő maga mindig egyszerűen élt, nem volt semmilyen vagyona, nem volt háza vagy földbirtoka. Vándorbotján kívül semmije nem volt. Pénzt nem hordott magánál, mert nem volt neki, még a templomadót is csak úgy tudta megfizetni, hogy csoda révén jutott pénzhez. Arra az esetre gondolok, amikor Kafarnaumba érve a templomadó szedésével megbízottak számon kérik Pétertől: „A ti Mesteretek nem fizeti meg a két drachmát?" (Mt 27,24). A kérdést hallva Jézus utasítást ad Péternek, hogy menjen a tengerhez, vessen horgot vízbe, és az első horogra akadt hal szájában találni fog egy pénzt, ebből fizesse meg a templomadót. Szegénységére jellemző, hogy reggelente, amikor elindul, még nem tudja, hogy este hol fog nyugovóra térni, szállást találni. Egy követésére lelkesen vállalkozónak ezért mondja: „A rókának odúja van, az ég madarának fészke, de az Emberfiának nincs hová lehajtsa fejét" (Mt 8,20). Szegénységére jellemző továbbá, hogy vándorútjai során mások gondoskodnak róla, főként jószándékú asszonyok, akikről név szerint is megemlékezik Lukács evangélista (vö. Lk 8,1-3).
Ugyanezt az egyszerűséget kívánta meg tanítványaitól is. Amikor útra küldi őket, akkor kifejezetten kéri, hogy semmit ne vigyenek magukkal, ne az anyagi javakban, hanem tőle kapott hatalomban bízzanak. Ezt mondja nekik: „Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut!" (Lk 10,4).
Az evangélium második felében Jézus példabeszédet mond egy gazdagról, aki semmi mással nem törődik, mint vagyona gyarapításával. Az Úr figyelmeztetése azoknak szól, akik ehhez az emberhez hasonlóan élnek: „Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad?"
A vagyonodban bízol vagy Istenre bízod az életed? A gazdagság által nyújtott biztonságban bízol vagy Isten gondviselésében? A vagyon féltése van a szívedben vagy Isten él benne? Kié a szíved?
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te azt ajánlod tanítványaidnak és minden követődnek, hogy az Istenben való gazdagodásra törekedjenek. Ugyanezt tanítod nekünk is. Elismerjük, hogy hiába van rengeteg pénzünk, valójában végtelenül szegények vagyunk, ha a lelki értékeket semminek tekintjük. Hiába gondoljuk magunkat gazdagnak, ha közben nincs szükségünk rád. Hiába gyűjtögetjük és nézegetjük földi kincseinket és javainkat, mert a gazdagság elvakít minket, és nem látjuk meg a szükséget szenvedő embereket. Segíts minket, Urunk, hogy ne az anyagi javakban, hanem az isteni gondviselésben bízzunk! Segíts minket a lelki kincsek gyűjtésében, a jócselekedetek gyakorlásában!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190804.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-felirakozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

[Napi e-vangelium] 2019. augusztus 04. vasárnap

2019. augusztus 4. – Évközi 18. vasárnap

Evangélium

Abban az időben valaki odalépett Jézushoz a tömegből és megszólította: Mester, mondd meg testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget. De ő elutasította: Ember, ki hatalmazott fel rá, hogy bírótok legyek és elosszam örökségeteket? Majd a néphez fordult: Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.
Példabeszédet is mondott nekik: Egy gazdag embernek bőséges termést hozott a földje. Így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! Ám az Isten így szól hozzá: Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad? Így jár az, aki vagyont halmoz fel magának ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék.
Lk 12,13-21

Elmélkedés

Kié a szíved?
Amikor azt a forrást keressük, amelyből élni tudunk, akkor valójában mindig Istent keressük, őt szomjazzuk. Ő nem csupán erőt ad nekünk az élethez, hanem ő maga az élet, tehát úgy találhatjuk meg az életet, ha benne élünk, s neki élete van bennünk. Ha ez a találkozás, Istennel való egyesülés létrejön, akkor életünk már nem csak a mennyországba, az örökkévaló Isten felé vezető út lesz számunkra, hanem elővételezése és részbeni birtoklása mindannak, ami majd a mennyországban teljes valóságában lesz a miénk.
Jézus azt ajánlja a mai evangéliumban, hogy ne a gazdagodás, ne a földi javak gyűjtése legyen a legfőbb életcélunk, hanem az Istenben való gazdagodás. Tanításának elmondására az ad alkalmat, hogy valaki kéréssel fordul hozzá, segítséget kér tőle, hogy egy örökösödési vita rendeződjön. A testvérek közti vita tárgya az örökség, a vagyon. Amikor ezt Jézus megtudja, akkor rögtön kijelenti, hogy nem akar foglalkozni az üggyel, nem szeretné megismerni a helyzetet, nem akar ítélőbíró lenni egy olyan ügyben, amelyben emberek esnek egymásnak minél nagyobb vagyon megszerzése érdekében. A kérés elhangzásának pillanatától érződik Jézus ellenállása, meg sem fordul a fejében, hogy ilyen anyagi ügyekkel foglalkozzon. Aki ismeri életmódját és elvárásait tanítványaival szemben, az nem csodálkozik ezen. Ő maga mindig egyszerűen élt, nem volt semmilyen vagyona, nem volt háza vagy földbirtoka. Vándorbotján kívül semmije nem volt. Pénzt nem hordott magánál, mert nem volt neki, még a templomadót is csak úgy tudta megfizetni, hogy csoda révén jutott pénzhez. Arra az esetre gondolok, amikor Kafarnaumba érve a templomadó szedésével megbízottak számon kérik Pétertől: „A ti Mesteretek nem fizeti meg a két drachmát?" (Mt 27,24). A kérdést hallva Jézus utasítást ad Péternek, hogy menjen a tengerhez, vessen horgot vízbe, és az első horogra akadt hal szájában találni fog egy pénzt, ebből fizesse meg a templomadót. Szegénységére jellemző, hogy reggelente, amikor elindul, még nem tudja, hogy este hol fog nyugovóra térni, szállást találni. Egy követésére lelkesen vállalkozónak ezért mondja: „A rókának odúja van, az ég madarának fészke, de az Emberfiának nincs hová lehajtsa fejét" (Mt 8,20). Szegénységére jellemző továbbá, hogy vándorútjai során mások gondoskodnak róla, főként jószándékú asszonyok, akikről név szerint is megemlékezik Lukács evangélista (vö. Lk 8,1-3).
Ugyanezt az egyszerűséget kívánta meg tanítványaitól is. Amikor útra küldi őket, akkor kifejezetten kéri, hogy semmit ne vigyenek magukkal, ne az anyagi javakban, hanem tőle kapott hatalomban bízzanak. Ezt mondja nekik: „Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut!" (Lk 10,4).
Az evangélium második felében Jézus példabeszédet mond egy gazdagról, aki semmi mással nem törődik, mint vagyona gyarapításával. Az Úr figyelmeztetése azoknak szól, akik ehhez az emberhez hasonlóan élnek: „Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad?"
A vagyonodban bízol vagy Istenre bízod az életed? A gazdagság által nyújtott biztonságban bízol vagy Isten gondviselésében? A vagyon féltése van a szívedben vagy Isten él benne? Kié a szíved?
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te azt ajánlod tanítványaidnak és minden követődnek, hogy az Istenben való gazdagodásra törekedjenek. Ugyanezt tanítod nekünk is. Elismerjük, hogy hiába van rengeteg pénzünk, valójában végtelenül szegények vagyunk, ha a lelki értékeket semminek tekintjük. Hiába gondoljuk magunkat gazdagnak, ha közben nincs szükségünk rád. Hiába gyűjtögetjük és nézegetjük földi kincseinket és javainkat, mert a gazdagság elvakít minket, és nem látjuk meg a szükséget szenvedő embereket. Segíts minket, Urunk, hogy ne az anyagi javakban, hanem az isteni gondviselésben bízzunk! Segíts minket a lelki kincsek gyűjtésében, a jócselekedetek gyakorlásában!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190804.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-felirakozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2019. augusztus 2., péntek

[Napi e-vangelium] 2019. augusztus 03. szombat

2019. augusztus 3. – Szombat

Evangélium

Amikor Heródes Antipász, a negyedes fejedelem meghallotta a Jézusról szóló híreket, azt mondta szolgáinak: „Ez Keresztelő János: ő támadt fel a halálból, azért van ilyen csodatevő ereje." Heródes ugyanis annak idején elfogatta Jánost, bilincsbe verette és börtönbe vetette Heródiás miatt, aki fivérének, Fülöpnek a felesége volt. János ugyanis figyelmeztette: „Nem szabad őt feleségül venned!" Heródes emiatt ki akarta végeztetni Jánost, de félt a néptől, mert prófétának tartották őt. Amikor Heródesnek születésnapja volt, Heródiás leánya a vendégek előtt táncolt. Ez nagyon megtetszett Heródesnek, ezért esküvel ígérte, hogy bármit is kér, megadja neki. A leány, mivel anyja már előre kioktatta, így szólt: „Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!" Erre a király elszomorodott, de esküje és a jelenlevő vendégek miatt megparancsolta, hogy adják oda neki (Keresztelő János fejét). Erre elküldvén lefejeztette Jánost a börtönben. Fejét elhozták egy tálon, és odaadták a leánynak; ő meg elvitte anyjának. Akkor János tanítványai eljöttek, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd felkeresték Jézust, és mindezt hírül adták neki.
Mt 14,1-12

Elmélkedés

Keresztelő Szent János halálának történetét Máté evangélista Heródes visszaemlékezéseként jegyzi le. Ezt olvassuk a mai napon. Keresztelő Jánost az egész nép Isten prófétájának tartotta, ezt még Heródes is elismeri. Életmódja jel volt az emberek számára. Tanítása, prófétai fellépése egyáltalán nem nevezhető barátságosnak, hanem inkább kemény, figyelmeztető jellegű. Szavára mégis odafigyeltek az emberek és bűnbánatuk jeleként sokan mentek hozzá megkeresztelkedni. János személyének jelentősége és fellépésének hatása abban is megmutatkozott, hogy sokan követték életmódját, lettek a tanítványai. Ha tehát erkölcsi kiállásról és a bűnökre való figyelmeztetésről volt szó, akkor János nem hallgatott. Nem hallgatott az uralkodó család, Heródes erkölcstelen életmódja láttán sem. Az uralkodó nem vette ezt jó néven, ezért előbb börtönbe záratta, majd lefejeztette Keresztelő Jánost. Az uralkodó erőfitogtatása, félelme és önkényessége azonban nem moshatta tisztára lelkét.
Keresztelő Jánosnak az volt a küldetése, hogy bűnbánatot hirdetve felkészítse a népet Jézus érkezésére, fellépésére. János haláláról értesülve Jézus inkább egy időre elhagyja a Jordán vidékét, mert érzi, hogy az ő élete szintén veszélyben van, mint minden olyan prófétáé, aki az erkölcsi rend védelmének érdekében az igazságot bátran kimondja.
© Horváth István Sándor


Imádság

Mindenható Istenünk, Urunk! Te jól tudod, hogy mi lakik az emberben, mi lakik a szívünkben. A te képmásodat hordozzuk magunkban, ami azt jelenti, hogy nem önmagunkért, hanem neked élünk. Életünk akkor válik igazi értékké, ha azt a te és az emberek szolgálatára szenteljük. Alakíts át minket akaratod szerint, hogy szívünk mindig a te szándékaidat keresse! Add nekünk a szívünket átformáló megtérés kegyelmét, hogy Fiadhoz hasonlóan életünket áldozzuk neked!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190803.mp3

2019. augusztus 1., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2019. augusztus 02. péntek

2019. augusztus 2. – Péntek

Evangélium

Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: „Honnan van ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka)fivérei? És nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is? Honnét vette hát mindezt?" És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: „Sehol sem becsülik kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában." Hitetlenségük miatt nem is művelt ott sok csodát.
Mt 13,54-58

Elmélkedés

Útja során Jézus most abba a városba érkezik, ahol felnevelkedett. Az emberek ismerősként fogadták, köszöntötték. A helyzet azonban gyorsan megváltozik, amikor Jézus tanítani kezd a zsinagógában. A hallgatóság nem érti, honnét származik tudása és bölcsessége. Úgy gondolják, hogy jól ismerik őt. Tudják, hogy nem tanult egyetlen rabbi mellett sem, hanem József mellett megtanulta az ácsmesterséget. Egy ácstól pedig senki nem várja azt, hogy bölcsen magyarázza a próféták szövegeit vagy értelmezze a törvényeket. Jézus tehát nem felel meg a názáretiek elvárásainak. Mondhatjuk úgy is, hogy a názáretiek éppen elvárásaik és előítéleteik miatt botránkoznak meg és utasítják el Jézust.
Elutasításuk okát Máté evangélista így írja le: „Hitetlenségük miatt nem is művelt ott sok csodát." Márk evangélista kissé keményebben fogalmaz: „nem is tudott" egyetlen csodát sem tenni (vö. Mk 6,5). Ezek a kijelentések nem Jézus isteni erejének csökkenését jelzik, hanem arra utalnak, hogy a csodák előtt az Úr hitet kér, hitet vár az emberektől. Ahol pedig ez a hit hiányzik, mert az előítéletek megakadályozzák annak ébredését, ott nincs alapja a csodának, nincs mit megjutalmazzon Isten.
Isten a mi számunkra is mutat időnként jeleket. Ha ezek iránymutatásai helyett továbbra is saját elképzeléseinkhez ragaszkodunk, akkor a hitetlen názáretiek utódai vagyunk. Ha viszont hiszünk Jézusban, akkor velünk is csodákat tesz.
© Horváth István Sándor


Imádság

Istenünk, te jól ismersz bennünket és bűneink ellenére is meglátod belső szépségünket. Segíts minket, hogy olyanná váljunk, amilyennek te látsz minket! Legyen mindig közel hozzád a szívünk! A szabadság sosem jelentheti a tőled való elszakadást vagy függetlenséget, hiszen éppen a te törvényeid biztosítják számunkra az igazi lelki szabadságot. Ha engedelmeskedünk a te törvényeidnek és nem tekintjük azokat oktalan módon szabadságunk korlátainak, akkor valóban jobbakká válhatunk. Segíts minket, hogy bűneink megvallása után a jó útra térjünk és azon megmaradjunk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190802.mp3

2019. július 31., szerda

[Napi e-vangelium] 2019. augusztus 01. csütörtök

2019. augusztus 1. – Csütörtök

Evangélium

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „A mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?" „Igen!" – felelték. Erre így folytatta: „Minden írástudó, aki jártas a mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint a családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő." Amikor Jézus befejezte példabeszédeit, más helyre ment onnét.
Mt 13,47-53

Elmélkedés

Jézus továbbra is az Isten országáról, a mennyek országáról tanít. Újabb példabeszédében a halászháló képét használja, amely mindenféle halat kifog a tengerből. A halászok akkor vonják partra a hálót, amikor az megtelik. Megüti a fülünket az a szó, hogy „megtelik." A munka nem eredménytelen, nem üresen húzzák ki a hálót. Nem is akkor, amikor félig van, azaz a munkának már van valamennyi eredménye. A halászok megvárják, amíg megtelik a háló és ekkor húzzák ki.
A hasonlat szerint az Isten országa az ő kegyelmének és az emberi közreműködésnek köszönhetően folyamatosan növekszik. Ez a gondolat már szerepelt a magvetőről szóló hasonlatban is. Bár egyes magok rossz talajba, kövek és tövisek közé, vagy az útszélre hullottak, mégis a jó földbe hullottak bőséges termést hoztak. A másik példabeszéd szerint pedig a kicsiny mustármag tud naggyá növekedni. A halászháló megtelése azonban még ezeknél is jobban szemlélteti azt, hogy az igehirdetés, az emberhalászat szolgálata eredményt hoz. A pillanatnyi kudarcok és sikertelenségek nem veszik el azoknak a kedvét, akik Isten országának növekedéséért fáradoznak. Jézus ígérete alapján bízunk abban, hogy szolgálatunk bőséges termést fog hozni és Isten halászhálója megtelik. Hirdessük mindenkinek az Isten országáról szóló örömhírt!
© Horváth István Sándor


Imádság

Ó, Uram Jézus, te azt parancsoltad nekem, hogy szüntelenül imádkozzam, add nekem kegyelmedet, hogy meg tudjam tenni, s add meg ezt azoknak a lelkeknek is, akiket rám bíztál. Isteni Ige, te magad vagy bennünk az örökké tartó és szüntelen imádság. Isten Báránya, te vagy a világosság, amely megvilágítja lelkünk egész égboltját. Bár soha ne akarnánk más imádságot, csak a te imádat, más fényességet, csak a te fényességedet, más szeretetet, csak a te szeretetedet! A hozzád intézett imádságban, Istenem, egy a szemlélés és a szeretet. Engedd, hogy olyan tökéletesen és olyan bensőségesen tudjak hozzád imádkozni, hogy elfeledkezzem önmagamról, és ne tudjam, hogy imádkozom, mert csupán te vagy bennem!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190801.mp3

2019. július 30., kedd

[Napi e-vangelium] 2019. július 31. szerda

2019. július 31. – Szerda

Evangélium

Jézus egyszer ezt a két példabeszédet mondta tanítványainak: Hasonló a mennyek országa a földbe rejtett kincshez. Ha valaki megtalálja, újra elrejti azt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt a földet. Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki igazgyöngyöt keres. Amikor aztán egy nagyon értékes igazgyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.
Mt 13,44-46

Elmélkedés

Az evangéliumban újabb két hasonlatot olvasunk Isten országáról, amelyeket rövidségük miatt nem is nevezhetünk példabeszédnek, hanem inkább csak mondásoknak. Az első mondás földbe rejtett kincshez, a második egy értékes igazgyöngyhöz hasonlítja Isten országát. Az üzenet, a mondanivaló mindkét hasonlatnál ugyanaz: aki megtalálja a kincset vagy az igazgyöngyöt, az mindenéről lemond, hogy megszerezhesse azt. Mindkét személy, a szántóvető és a kereskedő, amikor rátalálnak a kincsre és a drágakőre, rögtön felismerik annak egyedülálló értékét, és azonnal döntést hoznak, hogy minden vagyonukról lemondva megszerzik azt. Itt nem trükközésről vagy kereskedői ravaszságról van szó, hanem arról, hogy ami igazán értékes, azt lemondások árán is érdemes megszerezni. Mivel a két hasonlat Isten országáról szól, ezért nem a birtoklás vágya készteti őket erre, hanem az üdvösség vágya.
A mondások üzenete egyértelmű: Isten országánál nincs értékesebb. A Krisztushoz tartozás és az Istennek való engedelmesség az ember számára a legfontosabb. A földi javakról lemondva olyan lelki kincsekhez juthatunk, amelyek életünk boldogságát eredményezik. Ne kényszerűségből és szomorúsággal vállaljuk a lemondásokat, hanem örömmel és az isteni gondviselésben bízva. Isten mindennél értékesebb ajándékot, az örök életet adja nekünk.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te összegyűjtöd és őrzöd nyájadat, az Egyházat, és fáradhatatlanul indulsz az eltévedt bárányok után, hogy visszavezesd őket a közösségbe. Ismered és nevén szólítod mindazokat, akik nyájadhoz tartoznak. Te vagy a Jó Pásztor, aki a kereszten életedet adtad juhaidért, az emberekért. Hívj fiatalokat a papságra, hogy téged követve egész életükkel megmutassák a világnak és nekünk szereteted! Segíts minket, hogy a papjaid által hirdetett evangéliumhoz méltóan éljünk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190731.mp3

2019. július 29., hétfő

[Napi e-vangelium] 2019. július 30. kedd

2019. július 30. – Kedd

Evangélium

Egy alkalommal, amikor Jézus befejezte tanítását, elbocsátotta a sokaságot és hazatért. Otthon azt kérték tőle tanítványai: „Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet!" Kérésükre így magyarázta meg: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld ez a világ. A jó mag az Isten országának a fiai, a konkoly pedig a gonoszság fiai. Az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogyan aratáskor összeszedik a konkolyt és elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, azok összeszednek országából minden botrányt és minden gonosztevőt, és tüzes kemencébe vetik. Ott majd sírás és fogcsikorgatás lesz. Akkor az igazak ragyognak majd Atyjuk országában, mint a nap. Akinek füle van, hallja meg!"
Mt 13,36-43

Elmélkedés

A búzáról és a konkolyról szóló példabeszédet szombaton olvastuk az evangéliumban, ma pedig ennek magyarázatát. Ahogyan a magvetőről szóló tanítás magyarázatát sem az egész nép, hanem csak a tanítványok hallják, ugyanígy most is csak nekik fejti ki a hasonlat értelmét Jézus. Ezek szerint a jó mag és a rossz mag, a búza és a gyomnövény együtt növekszik, miként a világban egyaránt jelen van a jó és a rossz, egyaránt tevékenykedik Isten és a sátán, a gonosz lélek. Bizonyos értelemben küzdelem ez az ember végső sorsáért, üdvösségre jutásáért, ami Isten szándéka, vagy a kárhozatra kerüléséért, ami a gonosz szándéka. Az embernek sok esetben nehéz megkülönböztetni a jót és a rosszat, ami megnehezíti választásunkat. A gonosz ugyanis mesterien használja a megtévesztés eszközét, azaz jónak tűnteti fel, ami valójában rossz és kerülendő.
Bölcsességre, tapasztalatra, a Szentlélek segítségére van szükségünk, hogy minden élethelyzetben felismerjük és megtegyük a jót, mindazt, ami Istennek tetsző és minket az üdvösség felé segít. Bölcsességre van szükség ahhoz is, hogy felismerjük a rosszat, a gonosz kísértéseit és azokat elutasítsuk, elkerülendő a kárhozatot.
A mi személyes döntésünktől függ, hogy földi életünk után mi lesz örök sorsunk. Ennek fényében és felelősségünk tudatában keressük és tegyük meg mindig azt, ami lelkünk javára szolgál.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te egyeseket a szegények felé fordulás, a szeretetszolgálat útján indítasz el. Önzetlen és önfeláldozó szívet adsz nekik, hogy szeretetedben éljenek és a te szeretetedet sugározzák a rászorulóknak és nélkülözőknek. Másokat a hitre nevelés útján indítasz el, hogy a tőled kapott tanítást, az üdvösség örömhírét jó magként vessék el az emberi szívekbe, mindazok szívébe, akik keresik az igazságot és vágyakoznak az üdvösségre. Adj nekik erőt, hogy hivatásukat felelősséggel végezzék! Segíts minket, hogy ne térjünk le a lelki fejlődés útjáról, mindig ragaszkodjunk hozzád, aki az üdvösségre vezetsz minket!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190730.mp3

2019. július 28., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2019. július 29. hétfő

2019. július 29. – Hétfő

Evangélium

Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek: A mennyek országa hasonló a mustármaghoz, amelyet a földműves elültet földjébe. Ez a mag kisebb ugyan mindenféle magnál, de amikor felnő, nagyobb, mint a kerti vetemények. Valóságos fa lesz belőle, úgyhogy az ég madarai eljönnek, és ágai között laknak.
Jézus azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: A mennyek országa hasonló a kovászhoz. A gazdaasszony elvegyíti három véka lisztbe, és a kovász átjárja az egész tésztát. Mindezt példabeszédekben mondta Jézus a népnek. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Beteljesedett, amit így jövendölt meg a próféta: „Megnyitom ajkamat, és példabeszédekben hirdetem azt, ami titok volt a világ kezdete óta."
Mt 13,31-35

Elmélkedés

Példabeszédeiben Jézus szívesen alkalmaz ellentéteket, ma is két ilyen hasonlatot olvasunk az evangéliumban. A kicsiny mustármag több méteres fává növekszik és a kevés kovász élesztő hatása az egész tésztát átjárja. E példákhoz hasonlóan Isten országának szerény üzenete sokakhoz eljut. Jézus tanítványi köréből létrehozza, megalapítja az Egyházat, mint olyan közösséget, amely Isten országának jele a világban. Az Egyház kezdetben kicsiny, de idővel, az évszázadok során egyre többekhez eljut világszerte.
A példabeszéd feltárja feladatunkat és bátorítást ad annak teljesítéséhez. Keresztény hivatásunk, hogy Isten országának növekedéséért dolgozzunk, azaz mi magunk is törekedjünk a tanítás jó magját eljuttatni az emberekhez. Bíznunk kell abban, hogy szavainkban felismerik Isten üzenetét! Bíznunk kell abban, hogy nem felejtik el gyorsan a megismert igazságot! Bíznunk kell abban, hogy szívükben növekedésnek indul az üdvösség örömhíre! Bíznunk kell abban, hogy az aratás idejére termést fognak hozni!
A két hasonlatot összeköti továbbá az a gondolat, hogy a megsemmisülésből valami új születik. A magnak a földbe hullva meg kell halnia, hogy növény fejlődhessen belőle. Az élesztő elvegyül a lisztben, ennek hatására tud megkelni a tészta. Minden meghalásból, megsemmisülésből, önátadásból titokzatos módon valami új születik.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Vezess végső célom, a mennyei Atya felé! Belátom, hogy egyedül a krisztusi út, a szeretet útja, a remény útja, a megbocsátás útja, az öröm útja, az igazi szabadság útja, az élet tiszteletének útja vezet az Atyához az örök üdvösségre! Segíts megtalálnom a helyes utat és támogass, hogy ezt az utat soha el ne hagyjam s azon meg ne álljak! Segíts kegyelmeddel, hogy mindig közelebb kerüljek az Atyához! Légy velem és te vezess életutamon! Vezess a szeretet útján!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190729.mp3

Blogarchívum