2009. október 10., szombat

[Evangelium] 2009-10-10

2009. október 10. - Szombat

Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, felkiáltott egy asszony a tömegből:
"Boldog a méh, mely hordozott téged, és az emlő, amely táplált!" Erre ő
így válaszolt: "És még milyen boldogok azok, akik Isten szavát hallgatják
és meg is tartják!"
Lk 11,27-28

Elmélkedés:

Isten szavának hallgatásához elegendő, ha az ember megnyitja fülét. E
szavaknak tettekre váltáshoz azonban a szívünket is meg kell nyitnunk, s
éppen ezt szeretné a mi Urunk. Hittel és engedelmességgel érdemes
odafigyelnünk a szóra, az igazságra, amely életünket a helyes irányba
állítja, s Isten felé vezet minket. S ha Isten szava szükséges az ember
számára, hogy eljusson Istenhez, akkor a hívek részéről jogos az igény,
hogy, hogy hitelesen eljusson hozzájuk ez az igazság. E jogos igény
teljesítéséhez olyan személyekre van szükség, akik az isteni megszólítás,
hívás és küldés révén vállalják az igehirdetés feladatát. Idén, a papság
évében különösen is gyakran imádkozzunk, hogy legyenek olyan fiatalok,
akik az Ige szolgálatába állítják életüket, önmagukat.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Köszönöm Jézusom, hogy enyém lettél,
Hogy a szívembe beköltöztél!
Ne hagyj magamra hosszú utamon,
Legyél vigaszom, oltalmazóm!
Erősíts a gyengeségben,
Adj támaszt egyedüllétben,
Soha ne engedd el kezemet,
Fogadd el szerető szívemet!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. október 9., péntek

[Evangelium] 2009-10-09

2009. október 9. - Péntek

Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög
kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt
mondták: "Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az
ördögöket." Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeitek tőle.
Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: "Minden önmagában
meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában
meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok,
hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám, ha én Belzebub
segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével
űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis
Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az
Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig
van biztonságban, amíg el nem jön az, aki erősebb nála. Ez legyőzi,
elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki
nincs velem, az ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór. Amikor a
tisztátalan lélek kimegy az emberből, nyugtalanul bolyong a magányos
pusztaságban. Miután hasztalanul próbált megnyugodni, azt mondja magában:
"Visszamegyek házamba, ahonnét kijöttem." Odamegy, és azt látja, hogy
egykori lakóhelyét kisöpörték és rendbehozták. Erre elmegy, hoz magával
hét más lelket, akik nála is gonoszabbak. Ezek bevonulnak a házba, és ott
laknak. Az illető ember sorsa pedig rosszabbra fordul, mint azelőtt volt."
Lk 11,15-26

Elmélkedés:

Jézus csodái fényes bizonyítékai annak, hogy valóban Isten. A vele való
találkozás a remény fényét gyújtják meg a gyógyulni vágyó betegeknek.
Fontos látnunk, hogy csodái nem csak a testi bajokat szüntetik meg, hanem
kiszólítják az embereket a bűn sötétségéből és elindítják őket a hit
világosságának útján. Minden csodának az a feltétele, hogy az ember kész
legyen elfogadni a hitet, készen álljon arra, hogy a hit útján, a
világosság útján járjon. A gonosz lélek azonban arra törekszik, hogy
elhomályosítsa a jóság cselekedeteit, sötétbe burkolja a szeretetből
fakadó tetteket. Ezért születhet meg a képtelen vád, hogy Jézus az ördögök
fejedelmének, a sötétség urának segítségével teszi csodáit. A gonosz lélek
ugyanis éppen a hit útjáról, a világosság útjáról szeretné letéríteni az
embereket. Keressük mindig az Úr útját!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Add Istenem, hogy szeressük egymást!
Add, hogy minden embert szeressünk,
még ellenségeinket is;
nem azért, mivel testvéreink,
hanem hogy azok legyenek!
Add, hogy mindig égjen bennünk
ez a testvéri szeretet,
a testvér mint olyan iránt,
és az ellenség iránt,
hogy a szeretettől testvér legyen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. október 8., csütörtök

[Evangelium] 2009-10-08

2009. október 8. - Csütörtök, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű
városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való
Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt:
"Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden
asszonynál!"
Lk 1,26-28

Elmélkedés:

Az angyali üdvözlet eseményének kezdetét olvastuk a mai evangéliumban, de
érdemes elolvasnunk a folytatását is. Az angyal elhozza a názáreti
leánynak a hírt, hogy gyermeke fog születni, aki a világ Megváltója lesz.
Mindez Isten akarata és terve szerint történik így. Az angyal örömmel
köszönti Máriát, aki örömmel egyezik bele, hogy az isteni üdvözítő szándék
eszköze legyen. Jézus világra jövetele tehát ezzel az örömhírrel kezdődik.
Miként a mennyei Atya lehajlása sem csupán Máriának, hanem az egész
emberiségnek szólt, ugyanígy mindannyiunknak szól az örömhír, s nekünk is
érdemes igent mondanunk Isten akaratára. Mi is megtapasztalhatjuk, hogy
velünk van az Úr és megáldja életünket.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Fohász Máriához
Minden reményemet beléd helyezem,
Isten anyja, reményt vesztettek reménysége
Te mindenkit szívesen megvédsz,
aki hozzád esedezik,
Te vagy a keresztények menedéke!

Hallgasd meg tisztátalan
ajkam könyörgését.
Emlékeztesd szent Fiadat,
a mi urunkat és parancsolónkat,
hogy te az ő édesanyja vagy!
Kérd, hogy jóságos szívét ne zárja be előttem,
bocsássa meg bűneimet,
és adja meg a kegyelmet
hogy parancsait hűségesen teljesítsem!
Prohászka Ottokár
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. október 7., szerda

[Evangelium] 2009-10-07

2009. október 7. - Szerda

Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát; Ekkor egyik
tanítványa arra kérte: "Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy
János is tanította imádkozni tanítványait." Jézus erre így szólt hozzájuk:
"Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
Bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek.
És ne vígy minket kísértésbe."
Lk 11,1-4

Elmélkedés:

Imádságainkkal sokszor valamiféle jót szeretnénk elérni, megszerezni. De
itt ne gondoljunk feltétlenül anyagi javakra, hanem inkább lelkiekre. E
javakat Istentől várjuk, tőle kérjük. Imádságunkkal tehát elismerjük, hogy
szükségünk van Isten segítségére, mindarra, amit ő képes megadni nekünk.
Sőt, még ennél is tovább kell mennünk, hiszen Isten önmagát adja nekünk,
önmagával szeretne gazdagítani minket. Ha érdemes valamiért, valamilyen
lelki jóért imádkoznunk, akkor az nem más, mint hogy részesedjünk Isten
életében. Mindebből következik, hogy imáinkkal nem csupán a szóbeli
kapcsolatot keressük Istennel, hanem arra törekszünk, hogy vele éljünk,
egész életünket kapcsoljuk hozzá.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, tégy ellentmondás nélkül engedelmessé,
a szív kisszerűsége nélkül lelki szegénnyé,
foltok nélkül tiszává,
zúgolódás nélkül türelmessé,
színlelés nélkül alázatossá,
szertelenségre való hajlam nélkül vidámmá,
kislelkűség nélkül szomorúvá,
fennhéjázás nélkül komollyá,
könnyelműség nélkül vonzóvá,
hamisság nélkül igazlelkűvé!
Aquinói Szent Tamás

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Köszönettel fogadom a támogatásokat plébániánk felújítására és az
adakozóknak szívesen küldök ajándékba egyet a saját könyvecskémből. Kaptam
újabb műalkotásokat, amelyekre ismét lehet licitálni, mégpedig
nyilvánosan.
Minderről bővebben képekkel együtt itt lehet tájékozódni:
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/A_plebania_felujitasa
Köszönöm mindenki támogatását!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. október 6., kedd

[Evangelium] 2009-10-06

2009. október 6. - Kedd

Abban az időben: Jézus és tanítványai miközben Jeruzsálem felé haladtak,
betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába.
Ennek nővére, Mária odaült az Úr lábához, és hallgatta szavait. Márta meg
sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: "Uram -
méltatlankodott -, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni?
Szólj neki, hogy segítsen nekem."
Az Úr azonban így válaszolt: "Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és
téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik
részt választotta. Nem is veszíti el soha."
Lk 10,38-42

Elmélkedés:

Félreértelmeznénk a mai evangélium mondanivalóját, ha arra gondolnánk,
hogy Jézus nem értékeli a szorgalmas Márta munkáját, hiszen a becsületesen
végzett emberi munka a Teremtő Istent dicséri, és az Istennek végzett
szolgálat mindenképpen értékes. Jézus arra szeretné irányítani
figyelmünket, hogy az ő követésének alapja az ő tanításának a hallgatása.
Ez az az egy szükséges dolog, ami az ember számára a legfontosabb. Isten
szavának tehát el kell jutnia minden emberhez, s ebben a feladatban nagy
részt vállalnak a papok, akik Isten igéjének hirdetésére vállalkoznak.
Csak az isteni tanítás figyelmes, tanulékony hallgatójából lehet hiteles
igehirdető. Idén, a papság évében gondoljunk arra, hogy amikor a papot
hallgatjuk, akkor magát Krisztust hallgatjuk. Sose a pap szavainak külső
jellegzetességeire, hibáira vagy éppen ékesszóló mivoltára figyeljünk,
hanem mindig azt halljuk, meg, amit Isten személyesen nekünk akar mondani.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Fiadat dicsérve ó, Istenanya, mindnyájan téged ünneplünk, élő templom!
Méhedben lakott az Úr; az, aki kezében tartja a világegyetemet, szentté és
dicsőségben gazdaggá tett téged. Ő tanított mindenkit erre az énekre:
Üdvözlégy, Isten és az Ige lakóhelye; üdvözlégy minden szentnél nagyobb
szent.

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Köszönettel fogadom a támogatásokat plébániánk felújítására és az
adakozóknak szívesen küldök ajándékba egyet a saját könyvecskémből. Kaptam
újabb műalkotásokat, amelyekre ismét lehet licitálni, mégpedig
nyilvánosan.
Minderről bővebben képekkel együtt itt lehet tájékozódni:
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/A_plebania_felujitasa
Köszönöm mindenki támogatását!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. október 5., hétfő

[Evangelium] 2009-10-05

2009. október 5. - Hétfő

Abban az időben egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye őt.
"Mester - szólította meg -, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"
Jézus így felelt: "Mit mond erről a törvény? Mit olvasol benne?" A
törvénytudó így válaszolt: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig,
mint saját magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél. Tedd ezt,
és élni fogsz." A törvénytudó igazolni akarta magát, ezért megkérdezte
Jézustól: "De hát ki az én felebarátom?"
Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Történt, hogy egy ember Jeruzsálemből
lement Jerikóba. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték,
és félholtan otthagyták. Egyszer csak egy pap jött lefelé az úton.
Észrevette, de elment mellette. Azután egy levita jött arra, ő is
meglátta, de elment mellette. Végül egy szamaritánusnak is arra vitt az
útja. Amikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat
és bort öntött sebeire, és bekötözte, majd pedig felültette teherhordó
állatára, elvitte egy vendégfogadóba és gondoskodott róla. Másnap elővett
két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha
többet költenél rá, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül
ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?" A törvénytudó
így válaszolt: "Aki irgalmasságot cselekedett vele." Jézus így folytatta:
"Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!"
Lk 10,25-37

Elmélkedés:

Az evangéliumokat olvasva észrevehetjük, hogy az emberek különféle
ügyekben fordulnak Jézushoz. Mindenféle kérés mögött bizonyára egy korábbi
tapasztalat található. A legtöbb esetben talán a gyógyulást keresők
fordulnak hozzá. Bizonyára már látták Őt gyógyítani, vagy hallottak arról,
képes meggyógyítani mindenféle testi bajt. Emellett többször fordulnak
hozzá, hogy űzze ki a gonosz lelkeket, mert korábban már láthattak ilyen
cselekedeteket. Ellenfelei inkább próbára akarják mindig tenni, mert
tudják, hogy jól ismeri a törvényt és az írásokat. A mai evangélium
szerint pedig egy törvénytudó érdeklődik Jézusnál az örök élet felöl. A
kérdés mögött ott rejtőzik a törvénytudó fejében, hogy ez az ember tud
valamit az örök életről. Különben nem is fordulna hozzá. Igen, Jézus tud
valamit az örök életről. Ő tudja megmutatni az utat számunkra, amelyen
eljuthatunk az örök életre. Ha el szeretnénk jutni i is az üdvösségre nem
érdemes máshoz fordulnunk, mert az örök élet tanítása nála van.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, amint tebenned bíztunk!
Áldott vagy te, Urunk, taníts meg minket a te igazságaidra!
Áldott vagy te, Uralkodó, oktass bennünket a te igazságaidra!
Áldott vagy te, Szent, világosíts meg minket a te igazságaiddal!
Uram, a te kegyelmed örök, kezeid munkáit meg ne vesd!
Téged illet a dicséret és a dicsőség.

________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (46.)
A múlt héten komoly visszajelzést kaptam a Vatikánból, hogy egészen jó
úton járok az e-vangélium küldésével. Ez ugyan nem személyesen nekem
szólt, de nyugodtan vonatkoztathatom magamra is. Azt történt ugyanis, hogy
közzétették a 2010. évi tömegtájékoztatási világnap témáját, amely így
szól: "A pap és a lelkipásztorkodás a digitális világban: az új médiumok
Isten szava szolgálatában". A világnapra szóló üzenet arra szólítja fel a
papokat, köztük engem is, hogy "úgy tekintsék az új médiaformákat, mint
lehetséges erőforrást Isten szava terjesztéséhez", hiszen az új médiumok
"hatékony eszközzé válnak a papok kezében az evangelizáláshoz és a
közösségteremtéshez". Ha belegondolok, hogy lassan hat esztendeje pontosan
ezt teszem, bizony azt is mondhatnám, hogy jócskán megelőztem a kort,
amikor elindítottam levelezőlistánkat.
Talán sokaknak jó hír, ezért megosztom veletek, hogy hamarosan megjelenik
könyv formájában, három kötetben három korábbi év összes vasárnapi és
ünnepi elmélkedése. Talán így maradandóbb, mint a könnyen törölhető
e-mail.
István atya
Imakérések: http://zalalovo.plebania.hu/uzenet/imakeres
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/A_plebania_felujitasa
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. október 4., vasárnap

[Evangelium] 2009-10-04

2009. október 4. - Évközi 27. vasárnap

Abban az időben: A farizeusok odamentek Jézushoz és megkérdezték:
"Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?" Próbára akarták ugyanis
tenni. Ő azonban kérdéssel válaszolt: "Mit parancsolt nektek Mózes?" Azt
felelték: "Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elváljunk."
Jézus folytatta: "A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a
parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az
ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten
egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy.
Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét."
Otthon tanítványai ismét megkérdezték őt ezzel kapcsolatban. Ezt
válaszolta: "Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést
követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy,
házasságot tör."
Mk 10,2-12

Elmélkedés:

A jó Isten nem ezt akarta
Ha össze kellene gyűjtenem, hogy melyek a legbutább, legostobább mondatok,
amelyeket életem során hallottam, biztosan bekerülne az első tízbe a
következő kijelentés: "Mi nagyon kulturált módon váltunk el, a gyermek
szinte észre sem vette, alig érezte meg". Hát elképzelhető az, hogy a
gyermek észre sem veszi szülei válását? Nem inkább arról van szó, hogy az
önző szülő nem vette észre, hogy gyermeke megváltozott, s mennyire szenved
szüleinek válása miatt?

Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el annak a lánynak a történetét, aki tíz
év alatt sem tudta feldolgozni szüleinek válását, s valószínűleg örökké
szívében fogja hordani ezt a sebet. Eszter 20 éves volt, amikor
megismertem, s egy hosszabb beszélgetés alkalmával elmesélte, hogy mi a
legnagyobb bánata. Tíz év távlatából már csak halványan emlékezett arra,
hogy nem sokkal az ő elsőáldozása után, több hónapig tartó mindennapi
veszekedéseket követően apja elköltözött otthonról. Korábban hiába
próbálta magát távol tartani szülei veszekedéseitől, de ez nem sikerült,
nem is sikerülhetett neki. Ebben az időben észrevehetően romlott
tanulmányi eredménye, egészen magába fordult, osztálytársaitól elzárkózott
vagy veszekedett velük. Az apa elköltözését követően egyszerűen nem akarta
tudomásul venni a tényt: szülei házassága felbomlott, apját elveszítette.
Hosszú időn keresztül könyörgött édesanyjának, hogy hívja vissza apját,
mert élt benne a reményt, hogy szüleit újra egyesíteni tudja. Elmondása
szerint utólag visszaemlékezve is az egyik legszörnyűbb pillanat az volt,
amikor be kellett látnia, hogy a válás végleges, s nincs remény arra, hogy
újra egy család legyenek. Történetét Eszter könnyek között ezzel zárta: "A
jó Isten ezt biztosan nem így akarta."

Igen, az ő szülei esetében sem így akarta Isten és mások esetében sem,
mert az Ő elképzelésébe nem fér bele a válás, ahogyan erről a mai vasárnap
evangéliumában hallottunk. Farizeusok fordultak Jézushoz a válással
kapcsolatban: "Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?" Majd pedig az
ószövetségi idők legnagyobb tekintélyének számító Mózesre hivatkoznak,
akinek a törvénykönyvében az található, hogy válólevéllel elbocsátható a
feleség. Kérdésükből az tűnik ki, hogy a saját álláspontjukat akarják
védelmezni, az emberek által hozott törvényeket próbálják igazolni. A szó
szoros értelmében törvénytudók ők, akik ismerik ugyan az emberi
szabályokat, de Isten szándékával nincsenek tisztában vagy szívesen
elfeledkeznek arról a maguk érdekében. Jézus világosan kifejti számukra,
hogy az általuk idézett előírásokat messze felülmúlja Isten törvénye,
akinek tekintélye nagyobb Mózesénél. Nem hivatkozhatnak tehát a mózesi
idők törvényeire, hiszen ezeket megelőzte Isten törvénye, amelyet már a
teremtéskor az emberi szívekbe írt. Jézus a Teremtés könyvét idézi
számukra, amelyben az található, hogy Isten egymás számára, egymás
boldogítására alkotta meg a férfit és a nőt. Kettejük kapcsolata, amelyet
házasságnak nevezünk, egész életre szóló szeretetközösséget jelent. Ha
megbomlik vagy végső esetben felbomlik ez a szeretetközösség, annak az
ember az oka. Ezért nem lehet Isten felelősségre vonni.

Sokan hangoztatják manapság, hogy a házasság intézménye elavult, s újfajta
kapcsolatokat próbálnak a házassággal egyenlő szintre emelni. Valójában
azonban a házasság jó, Isten terve a házassággal kapcsolatban jó
elgondolás. Még a válások sajnálatosan nagy száma miatt sem mondhatjuk
azt, hogy lám, rossz dolog a házasság, valami mást kellene helyette
kitalálni. Mindazok, akik egyszer házasságot kötöttek, sose gondolják azt,
hogy a házasságon kívül, egy új kapcsolatban fogják megtalálni
boldogságukat! Fogadjuk el Isten tervét, s mindenki a házasságon belül
keresse a maga boldogságát, és segítse házastársát boldogsága
megtalálásában. Ha a házastársa valamelyike figyelmen kívül hagyva Isten
akaratát önző módon csupán a maga akaratának érvényesítését tartja
fontosnak, akkor az a kapcsolat könnyen váláshoz vezet.

Minden válás után elmondható, amit Eszter mondott szülei válása után: "A
jó Isten ezt biztosan nem így akarta." Hát keressük Isten akaratát!
Tartsuk szentnek a házasságot! Tartsuk mindenkor szentnek a férfi és a nő
szerelmét, szeretetét! Tartsuk szentnek mindig Isten akaratát!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jézus, add, hogy úgy szóljak mindig, mintha ez lenne az utolsó szavam,
amelyet kimondok! Add, hogy mindig úgy cselekedjem, mintha ez lenne az
utolsó tettem, amelyet végbeviszek! Add, hogy úgy tudjak szenvedni mindig,
mintha ez lenne az utolsó gyötrelmem, amelyet felajánlhatok Neked! Add,
hogy mindig úgy imádkozzam, mintha ez lenne az utolsó lehetőségem itt a
földön, hogy beszélgessek Veled!
Chiara Lubich
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum