2014. június 14., szombat

[Evangelium] 2014-06-14

2014. június 14. – Szombat

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Hallottátok, hogy ezt
is mondták a régieknek: „Hamisan ne esküdj, és tartsd meg az Úrnak tett
esküdet!" Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek! Sem az
égre, mert az az Isten trónja, sem a földre, mert az lábának zsámolya, se
Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa! De még saját fejedre se
esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod ősszé vagy feketévé tenni.
Legyen a ti beszédetek „igen, igen, nem, nem"; ami ettől eltér, az a
gonosztól van."
Mt 5,33-37

Elmélkedés:

Jézus a mai evangéliumban folytatja a régi, ószövetségi törvényről, s
annak egyes elemeiről szóló tanítását. Most az esküvel kapcsolatos
szabályoknak ad új irányt. „Ne esküdjetek!" (Mt 5,34) – hangzik Jézus
egyértelmű kijelentése. Jézus korában és azt megelőzően az esküt azért
használták, hogy a mondottak igaz voltát megerősítsék. Ennek megfelelően
az eskü biztonságot adott a szerződő feleknek s ezért jogos volt. Mi
okozta akkor Jézus éles szembefordulását az esküvel? Egyrészt az lehetett
a háttérben, hogy a farizeusok igyekeztek kibúvókat keresni, azaz olyan
lehetőségeket találni, amikor nem volt kötelező a fogadott eskü
megtartása. Másrészt sokan visszaéltek az esküvel és sok esetben hamis
vagy valótlan dolgok bizonyítására akarták felhasználni azt.
Jézus új törvénye eltér a farizeusok szabályaitól, s helyreállítja az
eskünek és más szabályoknak azt a rendjét, amelyet Isten akart. A legfőbb
törvény Jézus számára és a mi számunkra az Atyának való engedelmesség és
az igazmondás. A szavak őszinteségét természetesen továbbra is megkívánja,
a hazug beszéd ugyanis lerombolja a bizalmat az emberek között. Az
igazmondás azonban eskü nélkül is kötelező.
Befejezésként tárjuk fel Jézus kijelentésének egy új szintjét: Az az
ember, aki elutasítja az igaz Istent, egész életével hazudik, sőt másokat
is eltérít hazugságaival az igaz Istentől és az igazság tanításától.
Krisztusban ragyog fel számunkra az örök igazság.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Miasszonyunk, Istennek szent Anyja, minden asszonyok között első, aki
fogadalommal az Úrnak szentelted szüzességedet, kérlek téged, nyerd meg
nekem szent Fiadtól azt a kegyelmet, hogy a mai naptól kezdve ő legyen
lelkem jegyese. Megígérem neked és neki, hogy soha nem lesz más jegyesem,
mint ő, és mindent megteszek, ami tőlem függ, hogy tisztán és folt nélkül
őrizzem meg magam, egyedül neki, napjaim során életem alkonyáig.
Sziénai Szent Katalin

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140614.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. június 13., péntek

[Evangelium] 2014-06-13

2014. június 13. – Péntek

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Hallottátok a
parancsot: Ne törj házasságot! Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös
vággyal asszonyra néz, szívében már vétkezett vele. Ha a jobb szemed bűnre
visz, vájd ki, és vesd el magadtól. Jobb neked, ha elvész egy testrészed,
minthogy egész tested a kárhozatra kerüljön. Ha a jobb kezed visz bűnbe,
vágd le azt, és vesd el magadtól. Mert jobb neked, ha egy testrészed vész
el, minthogy egész tested a kárhozatra jusson. És ezt is mondták: Aki
elküldi feleségét, adjon neki válólevelet. Én pedig azt mondom nektek,
hogy aki elküldi feleségét – kivéve hűtlenség esetét –, okot ad neki a
házasságtörésre, és aki az elbocsátott nőt veszi feleségül, házasságtörést
követ el."
Mt 5,27-32

Elmélkedés:

A régi, ószövetségi törvényt tökéletessé téve Jézus új törvényt ad, amely
egyetlen parancsba foglalható: Szeressétek Istent és embertársaitokat!
Ha korábban is létezett a szeretet parancsa, akkor mi ebben az újdonság?
Miért hangsúlyozza Jézus oly sokszor, a régi és az új törvény közti
különbséget? Az egyik újdonság az, hogy a Jézus által emlegetett
szeretetnek a példája maga Krisztus. „Úgy szeressétek egymást, amint én
szerettelek benneteket" – mondja. Őt kell utánoznunk a szeretet
gyakorlásában. Az ő lelkületével kell közelednünk minden emberhez. Ő, aki
szeretetből feláldozta értünk életét, példát adott nekünk, hogy nem
magunkért, hanem csak másokért érdemes élnünk. Akkor értékes az életünk,
ha embertársainkat szolgáljuk és odaadjuk azt Istennek.
Jézusnak a házasságtöréssel kapcsolatban tett kijelentései mögött az a
szándék áll, hogy a bűnt gyökeresen kell orvosolni. Mert minden bűn a
(belső) szándékkal, a vággyal kezdődik. Ha valaki már a bűnös szándékok
ellen is küzd, akkor könnyebben elkerüli a bűnös (külső) cselekedeteket.
Túlzó kifejezésmódjával Jézus arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az
üdvösség mindennél fontosabb. Lelkünk üdvössége érdekében mindentől, ami
akadályoz bennünket érdemes megszabadulnunk, és minden lelki eszközzel
élnünk kell, ami az üdvösség felé segít minket.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó Jézus, te mindenkinek egyforma nagylelkűséggel felajánlod szavadat és
tanításodat. Ahogy a magvető nem tesz különbséget a földre vonatkozóan,
hanem egyszerűen mindenütt vet, éppúgy te is egyformán intézed tanításod a
gazdaghoz, a szegényhez, a bölcshöz, a tudatlanhoz, a buzgóhoz, a
lustához, a bátorhoz és a gonoszhoz. Megkülönböztetés nélkül beszélsz
mindenkihez. Add, Uram, hogy tanításodat figyelemmel hallgassam és
állandóan eszemben tartsam, s erővel és bátran megvalósítsam.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140613.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. június 12., csütörtök

[Evangelium] 2014-06-12

2014. június 12. – Csütörtök

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Mondom nektek: ha igaz
voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok
be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj!
Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az
ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: Te
esztelen!, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: Te
istentelen!, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron
felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van
ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki
testvéreddel. Csak aztán térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat.
Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy
átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek.
Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem
fizeted."
Mt 5,20-26

Elmélkedés:

Mintha az ószövetségi törvény ott lüktetne még az ereinkben, s ha valaki
megbánt minket, azonnal visszavágunk. Jól megjegyeztük a „szemet szemért,
fogat fogért" elvet, s ha kell, alkalmazzuk is. Hányszor halljuk másoktól
vagy talán magunk is mondjuk: a sértés ne maradjon viszonzatlan. Ha valaki
haragszik ránk, jogosnak érezzük, hogy mi se szívleljük őt. Ha bárki
rosszul szól hozzánk, sokszor mi is mindjárt durván válaszolunk neki. Hová
vezet ez a lelkület?
Amikor Jézus isteni tekintélyével törvényeket ad, akkor nem a régi
törvények helyett ad újakat, hanem egy új szintre emeli a korábbi
előírásokat. Az emberi ésszerűség határait túlszárnyalják azon kérései,
amelyekről a mai evangéliumban olvasunk. E tanácsok azt a célt szolgálják,
hogy igyekezzünk mindenáron megőrizni a békességet embertestvéreinkkel,
mert enélkül nem állhatunk Isten elé. Hamis vallásosság volna ugyanis úgy
állni Isten elé, hogy közben haragot táplálunk szívünkben felebarátaink,
embertársaink iránt. Ha készek vagyunk megbocsátani és kibékülni, mi is
számíthatunk az isteni megbocsátásra. A békülékeny lelkület, a békesség
szeretete nem a gyengeség jele, hanem a Jézus által ajándékozott boldogság
útja. A bosszú, a harag és a visszavágás helyett Jézus azt kéri tőlünk,
hogy bocsássunk meg. Milyen jó lenne, ha mindig a krisztusi szeretet
törvénye szerint élnénk!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenem, Uram, Teremtőm és Megváltóm, újítsd meg ma bensőmben
Szentlelkedet, végy be fogadott gyermekeid sorába mint újszülöttet, hogy
örvendve hirdessem az ígéret fiaival: elnyertem kegyelmed árán, amit a
természet nem adott meg.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140612.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. június 11., szerda

[Evangelium] 2014-06-11

2014. június 11. – Szerda, Szent Barnabás apostol

Jézus e szavakkal küldte a nép közé apostolait: „Menjetek, és hirdessétek,
hogy közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel
halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, és űzzetek ki ördögöket! Ingyen
kaptátok, ingyen is adjátok! Ne legyen övetekben se arany, se ezüst, se
rézpénz! Ne vigyetek magatokkal úti tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se
botot! Méltó ugyanis a munkás a kenyerére. Ha egy városba vagy faluba
érkeztek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó arra, hogy nála maradjatok,
amíg csak el nem távoztok! Amikor pedig beléptek a házba, köszöntsétek a
ház népét. Ha érdemes rá a ház, akkor a békétek rászáll; ha pedig
érdemtelen, akkor békétek visszaszáll rátok."
Mt 10,7-13

Elmélkedés:

A ma ünnepelt Szent Barnabás nem a Jézus által kiválasztott tizenkét
apostol testületéhez tartozott. Azért nevezzük mégis apostolnak, mert a
kezdeti időkben Szent Pál társaként vállalta az apostoli munkát, az
evangélium hirdetését. Eredeti neve József volt és Ciprus szigetéről
származott. Az Apostolok Cselekedetei beszámolója szerint földjét eladta,
hogy árát a szegényeknek adományozhassa (vö. ApCsel 4,37). Már ez a tény
mutatja elszántságát és lelkesedését, amely később, a pogányok körében
folytatott buzgó evangelizálás során még inkább megmutatkozott. Rendkívüli
bátorság kellett hozzá, hogy Pállal együtt elinduljon olyan emberek közé,
akik még nem hallottak semmit Jézusról és tanításáról, hogy az ő körükben
tegyenek tanúságot. Természetesen nem csupán emberi lelkesedése hozta meg
a várt eredményt, hanem a Szentlélek segítsége is kellett ehhez. Barnabás
példája azt mutatja, hogy Isten néha ismeretlen utakra hív minket, de
érdemes elindulnunk ezen az úton.
Az ünnep evangéliuma a missziós küldetésről szól. Jézus ezt mondja:
„Menjetek, és hirdessétek, hogy közel van a mennyek országa!" (Mt 10,7). E
feladatra vállalkozott Barnabás. Nagylelkűsége tehát arra indította, hogy
ne csak vagyonát adja oda, hanem egész életét az evangélium szolgálatára
szentelje. A szegények támogatása és az evangélium buzgó továbbadása
vallásosságomról, hitemről tanúskodik.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Istenünk! Te egyetlen Fiaddal és a Szentlélekkel a béke, az
irgalom, a szeretet, a megbocsátás és a jóság Istene vagy. A te békéd, a
te nyugalmad, a te szereteted és kegyelmed, istenséged irgalma legyen
velünk és közöttünk életünk minden napján!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140611.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. június 10., kedd

[Evangelium] 2014-06-10

2014. június 10. – Kedd

Jézus így tanított a hegyi beszédben: „Ti vagytok a föld sója. De ha a só
ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, mint hogy kidobják, s
eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült
várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá
rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a
házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva
jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!"
Mt 5,13-16

Elmélkedés:

A nyolc boldogságról szóló beszéd tegnap azzal fejeződött be, hogy
boldogok, akik a világban üldözést szenvednek Jézus miatt. A mai
evangéliumban a sóról és a világosságról van szó. Mindkét hasonlat azt
fejezi ki, hogy bár a világ üldözni fogja Krisztus tanítványait,
küldetésük mégis éppen ehhez a világhoz szól. Az a hivatásuk, hogy miként
a só ízesít és tartósít, a keresztények tanítóként és tanúságtevőként „jó
ízt adjanak" a világnak a krisztusi tanítás hirdetésével. Értelemszerűen
ez csak akkor lehetséges, ha megőrizzük, azaz „tartósítjuk" magunkban az
igazság tanítását.
A világosság hasonlata a hiteles keresztény életpélda felmutatását
jelenti. Nem öntelt gőg, hivalkodás vagy magamutogatás ez, hanem Krisztus
szerény és szelíd képviselete a világban. Olyan tanúságtétel, amelynek
eredménye nem az, hogy az érintett személy elismerést kap a világtól,
hanem az, hogy az általa tett jótetteket látva Istent fogják magasztalni
az emberek.
A két példázat lezárásaként Jézus azt kéri az őt követőktől, hogy
jócselekedeteikkel szerezzenek dicsőséget az Atyának, folytatva az ő
művét, tanúságtételét. Isten minket is úgy szeret, ahogy Fiát, Jézust. Mi
is ugyanúgy Atyánknak szólíthatjuk Istent, miként Jézus tette. S Isten
tőlünk is ugyanazt várja, mint Fiától: szerezzünk dicsőséget neki
jócselekedeteinkkel. Ez a küldetésem, így válok sóvá és világossággá.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre,
fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak
neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy. Ezzel fordulok hozzád
és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek
minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát
neked és dicsőítsen téged.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140610.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. június 9., hétfő

[Evangelium] 2014-06-09

2014. június 9. – Hétfő

Abban az időben, Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült,
tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így
tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést
nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva
mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert
nagy lesz a ti jutalmatok az égben"
Mt 5,1-12

Elmélkedés:

Ma Jézus hegyi beszédéből a nyolc boldogságról szóló tanítást olvassuk az
evangéliumban. Ugyanennek a résznek egy rövidebb változata megtalálható
Szent Lukács írásában is (vö. Lk 6,20-26). A Lukács-féle változat abba az
irányba mutat, hogy a földi élet küzdelmei és szenvedései után jutalom
várja az embert a mennyországban, azaz a boldogság majd a túlvilágon vár
az emberre. Szép ez a gondolat, de felveti a kérdést: Isten csak a
túlvilágon akarja boldoggá tenni életünket? Itt a földön miért nem?
Valóban azt akarja, hogy egész életünk küzdelem legyen?
Nyilvánvaló, hogy Isten azt akarja, hogy már itt a földön is boldogok
legyünk. Ezt kár volna kétségbe vonnunk. Isten a boldogságunkat akarja.
Erre bizonyíték a nyolc boldogság Máté szerinti leírása, amelyben Jézus
javaslatokat fogalmaz meg, hogy milyen lelkület legyen bennünk, ha a
boldogságot keressük. Mindjárt az első mondásnál szándékos a jelen idejű
megfogalmazás: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek
országa" (Mt 5,3). Nem az övék lesz, hanem már most az övék.
Az emberi boldogság hátterében mindig az Isten áll, aki vigasztalást nyújt
nekünk, aki beteljesíti az igazság utáni vágyunkat, aki irgalmasan
megbocsát nekünk, akit gyermekeiként megláthatunk, s aki hűségünkért
megjutalmaz minket. Induljak el bátran a szelídség, az irgalmasság, a
tisztaszívűség és a békesség útján! Induljak el a boldogság útján!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Kérlek, Uram Jézus Krisztus, aki valóságosan és lényegedben jelen vagy a
kenyér és a bor színe alatt: táplálj engem, vigasztalj és erősíts engem
mindig, különösen utolsó órámon. Engedd, hogy téged, akit most a kenyér
fátyla alatt imádok, ez élet után színről színre láthassalak!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140609.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. június 8., vasárnap

[Evangelium] 2014-06-08

2014. június 8. – Pünkösdvasárnap

Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a
tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben
zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: „Békesség
nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr
láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség
nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." E szavak
után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek
megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg,
az nem nyer bocsánatot."
Jn 20,19-23

Elmélkedés:

Megújulást hozó Szentlélek
Megérett ez a világ a pusztulásra – fordul hozzám a postán sorban állás
közben egy idős néni. Elégedetlensége okáról kérdezvén őt, mindjárt
sorolni kezdi mindazokat a negatív eseményeket, amelyekkel az elmúlt
napokban személyesen vagy a híradásokban találkozott: a fia hónapok óta
nem talál munkahelyet, valahol az országban félholtra vertek egy embert
saját házában néhány száz forintért, emelték a kenyér árát és így tovább.
A végén pedig megerősítésként megismétli: Megérett ez a világ a
pusztulásra.
Szavain elgondolva én másként fogalmaznék: Megérett a világ a változásra.
Kétségtelen, vannak negatív jelenségek. Sokan önző módon csak önmagukért
élnek, dolgoznak. A fiatalok számára a szórakozás vágya elnyomja a tanulás
és lelki fejlődés vágyát. Előtérbe kerültek olyan irányzatok, amelyek nem
tisztelik az emberi élet kezdetét és végét. A társadalmi igazságtalanság
miatt egyre nő a gazdagok és szegények közti távolság. A gazdasági
fejlődés háttérbe szorítja a környezet, az emberi élettér védelmét. A
demokráciának nevezett társadalmi modell sok szempontból csődöt mondott a
„globálisnak" nevezett értékek túlzott hangoztatása miatt. A béke
világméretű hirdetése mögött háborúk és polgárháborúk dúlnak. A pénzvilág
– túlterjeszkedve a gazdaság területén – tért hódít a tudomány, a művészet
és a sport világában. Az emberek közti kapcsolatokban természetellenes
formák kerülnek előtérbe. A becsületes munka helyett az ügyeskedés és a
versengés előnyt élvez. És mindenütt érezzük, hogy az ember elveszik a
felfordult világban. Igen, megérett a világ a változásra. Valóban megérett
a világ a megújulásra, mégpedig olyanra, amely az embert szolgálja.
Honnan, kitől várhatjuk ezt? Honnan, kitől jöhet olyan tartós megújulás,
amely nem lesz kártékony az ember számára, hanem valóban testi és lelki
fejlődését szolgálja? Honnan, kitől jöhet olyan újjászületés, amelynek
alapja az igazságosság, a szeretet és a béke? A történelem igazolja, hogy
az ember nem képes megvédeni magát önmagától. Szent II. János Pál pápa
több írásában és beszédében állította egymással szembe a „halál
kultúráját" és az „élet kultúráját" (például Az élet evangéliuma kezdetű,
1995-ben megjelent enciklika). A pápa az előbbi alatt azokat az emberi
élettel tudatosan szembeforduló rendszereket, folyamatokat értette,
amelyek különféle programokkal és tudományosnak nevezett módszerekkel
támadják az életet és az élethez való jogot. A „halál kultúrájának"
képviselői törvényes hátteret teremtenek életellenes magatartásukhoz, s
ezzel megtagadják azt, hogy Isten az élet és a halál Ura. Rossz,
erkölcsileg helytelen, bűnös kezdeményezések ezek az ember részéről.
Ezzel szemben az Egyház elismeri Isten hatalmát az élettel kapcsolatban.
Tiszteletben tartja Isten szándékát az emberi élettel, annak kezdetével és
befejezésével kapcsolatban. Elfogadni Isten rendjét és értékeit, ez az
élet kultúrája. Az ember és a világ számára megújulást, újjászületést a
Szentlélek hozhat. Ő tanít meg bennünket az igazságra és az igaz
értékekre. Ő ismerteti meg velünk, hogy mi a jó és mi a rossz. Ő ad nekünk
erőt, hogy elutasítsuk a rosszat és minden élethelyzetben a jót válasszuk.
A Szentlélek mutatja meg életünk célját, értelmét: Istent keresni és
megtalálni, a szeretetet keresni és megtalálni Istenben. Hozzon számunkra
Istenben való megújulást a pünkösdi Szentlélek!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus! Te az utolsó vacsorán megígérted tanítványaidnak, hogy
távozásod után elküldöd az Atyától a Vigasztalót, az Igazság Lelkét, s ez
az ígéret a feltámadásod utáni ötvenedik napon, pünkösdkor teljesedett be.
A Szentlélek eljövetele egykor megújulást hozott. Küldd el nekünk is
Lelkedet, hogy az élet tiszteletére, megbecsülésére, megóvására tanítson
minket! Jöjj el, Szentlélek, Urunk és éltetőnk! Segíts minket az élet
igéjének hirdetésében!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140608.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum