2007. december 8., szombat

[Evangelium] 2007-12-08

2007. december 8. - Szombat, Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába
egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való
Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt:
"Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden
asszonynál!" Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett,
hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: "Ne félj, Mária!
Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben, és
fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli
Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját.
Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!"
Mária ekkor megkérdezte az angyalt: "Hogyan történhet meg ez, amikor én
férfit nem ismerek?" Az angyal ezt válaszolta neki: A Szentlélek száll le
rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki
tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is
gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár
magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen." Erre Mária
így szólt: "Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!"
Ezután az angyal eltávozott.
Lk 1,26-38

Elmélkedés:

Tiszta forrás
A természetben szívesen kiránduló emberek kedvelt célpontjai a források.
Általában lakott településektől távolabb, erdők mélyén vagy hegyekben
találhatóak folyóink forrásai. A természetjáró ember tudja, hogy az
érintetlen környezetben a forrás vize mindig tiszta. Nem csupán
tisztított, amilyen sokszor a vízvezetékhálózaton keresztül érkező víz,
hanem természetesen tiszta. Egy-egy folyó vizét a forrástól távolabb
beszennyezhetik bőrgyárak, aranybányák vagy más ipari létesítmények
szennyével, mint például a Rába vagy a Tisza esetében, de a forrásnál
mindig kristálytiszta a víz. Épelméjű ember azt tartja kívánatosnak, hogy
a víz a forrástól egészen a tengerig tiszta is maradjon. Sajnos ez sok
esetben csak a forrásnál és annak közelében biztosított.

Ma, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén úgy áll előttünk Jézus
édesanyja, mint tiszta forrás, aki élete végéig megőrizte tisztaságát.
Elsősorban nem emberi akaratának vagy erejének, hanem Isten kegyelmének
volt köszönhető, hogy fogantatásának pillanatában tökéletesen tisztán
kezdődött az ő emberi élete, de Mária akarata és ereje is kellett ahhoz,
hogy egész élete folyamán megőrizze tisztaságát, bűn nélküliségét.

A természetben úgy jutunk el a forrásokhoz, hogy keresésük közben
minduntalan arra vagyunk kiváncsiak, hogy honnan jön a folyó vize. A
forráshoz érkezvén viszont kénytelenek vagyunk megállni, nem juthatunk
tovább, nem hatolhatunk be a föld mélyébe, ahonnan a víz ered. Ezért hát
minden forrás titok. Mária bűn nélkül történt fogantatása éppenígy titok
számunkra. Isten titka, amelyet a bűnnel naponta küzdő ember nehezen ért
meg. És hitünk titka, amelyre mindig azzal a vágyakozással gondolunk, hogy
erőt merítsük belőle a bűn elleni küzdelmünkben.

Ezt a hittitkot igyekszik megértetni velünk, közelebb hozni szívünkhöz IX.
Piusz pápa 1854. december 8-án kihirdetett Ineffabilis Deus (A
kimondhatatlan Isten) kezdetű bullája, amely szerint "a Boldogságos Szűz
Mária fogantatásának első pillanatában, a mindenható Isten egyedülálló
kegyelméből és kiváltságából, az emberi nem Üdvözítőjének, Jézus
Krisztusnak érdemeire való tekintettel, az áteredő bűnnek minden
szennyétől mentes volt". E hittitok arra bátorít minket, hogy az isteni
kegyelemmel együttműködve ne engedjünk a bűn csábításának és így
törekedjünk az életszentségre.

A szeplőtelen fogantatás hitigazságának ünnepélyes kihirdetése után négy
esztendővel, 1858-ban a franciaországi Lourdes-ban a csodálatos fényben
megjelenő Mária úgy mutatkozott be Bernadettnek, hogy ő a szeplőtelen
fogantatás. A jelenés helyének kis barlangjában egykor forrás fakadt,
amely mind a mai napig nem apadt ki, s amelynek tiszta vizéből évről évre
zarándokok milliói isznak. Mondhatjuk, hogy a csoda reményében. A betegek
a csodás gyógyulás reményében, a megtörtek a megerősödés reményében, a
hitben meggyengültek a rendíthetetlen hit ajándékának reményében, a
bűnösök a lelki tisztulás reményében. Eközben mindannyian úgy tekintenek
Máriára, mint akinek bűnöktől mentes életpéldája az a tiszta forrásvíz,
amely képes enyhíteni a lelki szomjúságot és erőt ad a mindennapokban. E
friss, tiszta forrásvíz adjon nekünk erőt ahhoz, hogy adventi utunkat
végigjárva eljuthassunk Krisztushoz.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Alma Redemptoris Mater...
Áldunk, Megváltónknak Anyja,
nyílt kapuja fönn a magas égnek,
és tengercsillag!
Nyújts oltalmat nekünk,
szánd meg jóra vágyó népedet!
Hisz te lettél Anyja csodálatos módon
szent és áldott Teremtődnek:
szűz azelőtt, szűz utána is,
Gábor angyal köszöntött,
néked ávét mondván.
Szánj meg, kérünk, minden bűnöst!


________________________________

Aktuális:
Kedves Listatagok!
Melinda imát kér súlyos beteg apósáért és kórházban fekvő édesapjáért.
A pécsi Máltások két testvérükért kérnek imát.
Dóra imát kér édesanyjáért, aki hónapok óta nem talál munkát.
Ildikó imát kér gyermekeiért, akiknek házassága válságba került.
Zoltán imát kér egy 30 éves, negyedik gyermekét váró kismamáért, aki nehéz
szülés elébe néz, s akinek magzatánál rendellenességeket találtak.
Géza imát kér egy Olaszországban élő magyar lány tüdőrákos férjéért.
Emília imát kér gyermekáldásért egy 6 éve erre váró házaspár számára.
Imát kérnek továbbá egy 50 éves, hasnyálmirigyrákban szenvedő édesapáért.
Kinga imát kér Helgáért és Imréért, hogy sikeresen vizsgázzanak.
Zsófia imát kér barátnőjéért, aki jelenleg egyedül maradt három
kislányával, és volt férjéért, hogy visszataláljon Istenhez.
Köszönöm imáitokat!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. december 7., péntek

[Evangelium] 2007-12-07

2007. december 7. - Péntek

Tanítóútján egyik alkalommal két vak követte Jézust. Egyre ezt kiáltozták:
"Könyörülj rajtunk, Dávid fia!" Amint hazaérkezett, bementek hozzá a
vakok. Jézus megkérdezte tőlük: "Hiszitek-e, hogy tudok segíteni
rajtatok?" "Hisszük, Uram!" - felelték azok. Akkor megérintette szemüket,
és így szólt: "Legyen a hitetek szerint!" Erre megnyílt a szemük. Jézus
pedig rájuk parancsolt: "Vigyázzatok, ezt senki meg ne tudja!" Ám azok
elmenvén, elhíresztelték a dolgot az egész vidéken.
Mt 9,27-31

Elmélkedés:

Izajás próféta az eljövendő messiási időkről szólva arról beszél, hogy
hallókká válnak a süketek, a vakok újra látni fognak, uralomra jutnak a
szelídek és örömre változik a szegények szomorúsága. Mindez nem csak
jövendölés, hanem Isten ígérete is, amely Jézus személyében fog majd
beteljesedni. Ő az, aki isteni hatalmával meggyógyítja a betegeket,
megnyitja a süketek fülét és a vakok szemét. Ő nem csak boldognak nevezi a
szelídeket és a szegényeket, hanem meg is adja nekik ezt a boldogságot. A
Megváltó érkezése az én életembe is változást hoz azáltal, hogy a bűnbánat
révén megtisztítja és meggyógyítja lelkemet. Közelgő jövetele töltsön el
engem is a megváltottak igazi, lelki örömével!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, add, hogy szerencsében és balszerencsében hűséggel álljak melletted;
a boldogságban tele alázattal, a szerencsétlenségben keményen és meg nem
hajolva.
Csak az legyen örömöm, ami Hozzád vezet, csak az szomorítson el, ami Tőled
elválaszt!
Aquinói Szent Tamás

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. december 6., csütörtök

[Evangelium] 2007-12-06

2007. december 6. - Csütörtök

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Nem mindaz, aki azt
mondja nekem: Uram, Uram! - jut be a mennyek országába, hanem csak az, aki
teljesíti mennyei Atyám akaratát. Aki hallgatja tanításomat, és tettekre
is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette. Szakadt
a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem
dőlt össze, mert sziklára épült. Mindaz pedig, aki hallgatja ugyan
tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít a balga emberhez, aki házát
homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és
rázúdult a házra. Az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle."
Mt 7,21. 24-27

Elmélkedés:

Izajás próféta az eljövendő messiási időkről szólva arról beszél, hogy
hallókká válnak a süketek, a vakok újra látni fognak, uralomra jutnak a
szelídek és örömre változik a szegények szomorúsága. Mindez nem csak
jövendölés, hanem Isten ígérete is, amely Jézus személyében fog majd
beteljesedni. Ő az, aki isteni hatalmával meggyógyítja a betegeket,
megnyitja a süketek fülét és a vakok szemét. Ő nem csak boldognak nevezi a
szelídeket és a szegényeket, hanem meg is adja nekik ezt a boldogságot. A
Megváltó érkezése az én életembe is változást hoz azáltal, hogy a bűnbánat
révén megtisztítja és meggyógyítja lelkemet. Közelgő jövetele töltsön el
engem is a megváltottak igazi, lelki örömével! Ne csupán hallgassam az Úr
szavait, hanem tegyem is meg azt!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó örök Ige, Isten és Mária Fia, újítsd meg a lelkek rejtekében születésed
csodáját! Megváltott fiaidat öltöztesd halhatatlanságba, gyújts bennük
szeretetet, egyesítsd valamennyit titokzatos Tested kötelékeivel, hogy
eljöveteled meghozza a biztos békét, az egyesek és a népek közötti
testvéri összefogást! Ámen.
Boldog XXIII. János pápa

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. december 5., szerda

[Evangelium] 2007-12-05

2007. december 5. - Szerda

Abban az időben Jézus a Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy hegyre,
és leült. Nagy sokaság jött hozzá. Hoztak magukkal sántákat, bénákat,
vakokat, némákat meg sok más beteget, és lába elé tették őket.
Valamennyiüket meggyógyította. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek,
a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult, és
magasztalta Izrael Istenét. Jézus akkor összehívta tanítványait, és így
szólt hozzájuk: "Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem,
és nincs mit enniük. Nem akarom étlen hazaküldeni őket, hogy ki ne
dőljenek az úton." A tanítványok erre megjegyezték: "De honnan szerzünk
itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget ellássunk?" Jézus
megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?" "Hét, és néhány apró halunk" -
felelték. Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Aztán
fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta
tanítványainak, a tanítványok pedig a népnek. Miután mindnyájan ettek és
jóllaktak, hét kosár kenyérmaradékot szedtek össze.
Mt 15,29-37

Elmélkedés:

Izajás próféta egy jelképekkel teli beszédet, jövendölést mond arról, hogy
milyen lesz Isten Országának és uralmának megvalósulása a földön. A
nélkülözést és a szegénységet felváltja az Isten által biztosított
javakban való bővelkedés. A bánatra és a szomorúságra maga Isten ad
vigasztalást. A szolgaság helyett szabadulást, a halál kényszere helyett
örök életet hoz. A jövendölés igazi újdonsága talán az, hogy mindez nem
csupán a választott nép számára lesz megtapasztalható, hanem minden
nemzetre és népre kiterjed. Minden ember részese lehet az Isten által
elhozott kegyelmi időszak adományainak. Az üdvösségből és a kegyelemből
senki sincs kizárva. Jézus nekem is elhozza a megváltást. Személyében
beteljesedik mindaz, amit a próféta jövendölt.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó, Krisztus, népek királya, akit az emberiség évszázadok óta várt és
vágyott; az emberiség, melyet megsebzett a bűn, Te, aki mindannak talpköve
vagy, az emberiség újjáépítheti önmagát és határozott, megvilágosító
vezetést nyerhet útján a történelmen keresztül!
Te, aki a megosztott népeket egyesítetted Atyádnak bemutatott áldozati
adományoddal, jöjj, és mentsd meg az embert!
Az embert, aki szánalomra méltó és nagyszerű, az embert, aki általad jött
létre a föld porából, s a Te képedet és hasonlóságodat hordozza!
II. János Pál pápa

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. december 4., kedd

[Evangelium] 2007-12-04

2007. december 4. - Kedd

Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus
felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: "Áldalak téged, Atyám,
mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől,
és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked. Mindent
átadott nekem Atyám. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya; és az
Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja
jelenteni." Jézus ezután tanítványaihoz fordult, és külön nekik mondta:
"Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek, sok próféta és
király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani,
amit ti hallotok, de nem hallotta."
Lk 10,21-24

Elmélkedés:

Izajás próféta jövendölése szerint az eljövendő Messiás új rendet és új
uralmat hoz majd a világba. A mostani emberi uralmat az igazságtalanság
jellemzi, amelyet a Megváltó igazságos uralma fog majd felváltani. Ő fog
igazságot szolgáltatni a szegényeknek, s mindazoknak, akiket
méltánytalanság vagy jogtalanság ért. Az emberi békétlenség és
háborúskodás helyett megvalósul az Isten által nyújtott igazi béke.
Egyrészt a külső béke, azaz a népek közti békesség, másrészt a belső béke,
azaz az emberi szívek Istenre találó és benne megnyugvó békéje. A bűn
rabszolgasága helyett elérkezik a bűntől való szabadulás ideje, a kegyelem
ideje. Adventben megváltó kegyelem érkezik az én életembe is.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jöjj el, népek várakozása, Úr Jézus! Örvendeztess meg minket isteni
jelenléteddel! Nagy szükségünk van tanácsra, segítségre, oltalomra. Ha
saját erőnkből akarunk választani jó és rossz között, könnyen tévedésbe
esünk, s észrevétlenül a csalárdság áldozatai leszünk. Ha jók szeretnénk
lenni, hiányzik belőlünk az erő és a bizalom. Amikor ellen akarunk
szegülni a gonosznak, gyakran gyöngének bizonyulunk és alulmaradunk. Jöjj,
és segíts nekünk, Urunk!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. december 3., hétfő

[Evangelium] 2007-12-03

2007. december 3. - Hétfő

Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy pogány százados
járult eléje, és így szólt: "Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és
szörnyen kínlódik." Jézus így felelt: "Megyek és meggyógyítom." A százados
ezt válaszolta: "Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak
egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt
ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: "Menj!" -
elmegy; a másiknak: "Jöjj ide!" - akkor hozzám jön; és szolgámnak: "Tedd
ezt!" - és megteszi."
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez:
"Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért
azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és
asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában."
Mt 8,5-11

Elmélkedés:

Az ószövetségi választott nép sokszor letért Isten parancsainak útjáról,
eltávolodott az üdvösség ösvényétől. Hűtlenné vált és megszegte a
szövetséget, amely életének alapja volt. A könyörtelen büntetés helyett
Isten újra és újra vissza akarja vezetni népét az üdvösség biztos útjára.
Azt szeretné, hogy az emberek megtérjenek és elhagyják bűneiket. Mindez
Isten szeretetének és üdvözítő szándékának a jele és bizonyítéka. E felénk
áradó irgalmas szeretet a Megváltó érkezésében teljesedik be, aki képes
lesz arra, hogy a bűn útjáról visszatérítse az embereket Istenhez. A
megváltó Jézus érkezésére készülünk az adventi időben, aki a mi számunkra
is elhozza a bűntől való szabadulást.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jöjj, Uram, világosítsd meg vakságunkat,
jöjj segítségére a gyarló, gyönge embernek!
Jöjj el, isteni dicsőség fénye!
Jöjj el, isteni erő és bölcsesség:
tedd fényessé éjszakánkat,oltalmazz a veszélyben,
tedd látóvá vakságunkat, erősítsd bátorságunkat,
vezess kezeddel fogva minket, hogy hűségesen,
szent akaratod szerint járjunk
földi zarándokutunkon,
míg végül fölveszel az örök hazába,
amelyet te alapítottál és magad építettél föl!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. december 2., vasárnap

[Evangelium] 2007-12-02

2007. december 2. - Advent 1. vasárnapja

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberfia eljön,
ugyanaz történik, mint Noé napjaiban. A vízözön előtti napokban az emberek
ettek, ittak, nősültek és férjhez mentek -, egészen addig a napig, amikor
Noé beszállt a bárkába. Semmit sem sejtettek mindaddig, míg be nem
következett a katasztrófa, és a víz el nem sodorta mindannyiukat. Így lesz
ez akkor is, amikor az Emberfia eljön. Ha akkor ketten lesznek kint a
mezőn, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Ha két asszony őröl a
malmával, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Virrasszatok tehát,
mert nem tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok! Mert nyilvánvaló,
hogy ha a ház gazdája tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, fenn
virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házba. Legyetek tehát ti is
készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amikor nem is
gondoljátok.
Mt 24,37-44

Elmélkedés:

Az igazi fény
Egy budapesti jóbarátom mesélte, hogy tavaly december elején, az egyik
délutánon a feleségével és három gyermekükkel elmentek megnézni a
karácsonyi kínálatot. Körül akartak nézni egy kicsit, hogy mit érdemes
venni ajándékba a gyerekeknek. A lakásuk közelében lévő bevásárlóközpontot
választották, hiszen jól tudták, hogy a több száz üzletben minden kapható.
A hatalmas épület a karácsonyi vásár idejére óriási díszvilágítást kapott
kívül és belül egyaránt. Távolról is jól látható színes lámpák és égők
ezrei vonzották a vásárlókat a pláza felé, s mentek is az emberek a sötét
decemberi napon a csillogó fények irányába. Az épületbe lépve mindenki
elámulhatott az óriási fényártól, s a barátom két nagyobbik gyermeke is
versengve kezdték el egymásnak mutatni a különleges lámpákat és
karácsonyfákat, amelyeket a folyosókon vagy az üzletekben felfedeztek. Így
indultak el a nyüzsgő embertömegben, hogy végignézzék a boltokat. A nagy
nézelődés közepette hirtelen észrevették, hogy a legkisebb gyermek, a négy
éves kis Eszter eltűnt. Egy pillanat alatt földbe gyökerezett a lábuk és
kétségbesve néztek körül, hogy hol lehet a kislány. Hová tűnhetett ebben a
nagy tömegben? Lám, a nagy csillogás és a rengeteg megvásárolható ajándék
annyira elvonta a figyelmüket, hogy még saját gyermekükről is
megfeledkeztek. Hogy fogják most megtalálni? Merre induljanak el keresni?
A gyerek valójában csak néhány méterre volt tőlük, de a tömeg miatt nem
láthatták. Azonnal visszafelé kezdtek el indulni, s nagy szerencséjükre
két üzlettel odébb mindjárt meg is találták Esztert, aki csak néhány
métert maradt le. Nagy megkönnyebbüléssel léptek oda a kislányhoz, aki egy
kirakat előtt állt és valamit nagyon nézett. Vajon mi tetszett meg neki?
Talán egy szép baba? Vagy valamilyen más, érdekes játék? Talán egy
csillogó-villogó karácsonyfa? De a kirakatban nem gyerekjátékok voltak,
hanem mindenféle utazótáskák, bőröndök és hátizsákok. A kis Eszter viszont
nem a táskákat nézte, hanem egy kis adventi koszorút. A kisebb-nagyobb
bőröndök között egy asztalkán ott volt egy hagyományos adventi koszorú,
egyszerű fenyőágakkal, három lila és rózsaszín gyertyával. Mivel éppen
advent első hete volt, a koszorún még csak egy gyertya égett, s ennek
fénye vonzotta a kislányt. Eszter felnézett a szüleire, s a kis lángra
mutatva ezt mondta: "A templomban is ugyanilyen gyertya égett vasárnap a
koszorún".

Ezt az adventi kis történetet azért meséltem el, mert valamit tanulhatunk
ettől a négy esztendős kislánytól. Valami nagyon fontosat megtanulhatunk
tőle, ami hasznunkra lehet az adventi készületben. Esztert ugyanis nem
kápráztatta el a hatalmas fényár, ami betöltötte a bevásárlóközpontot, s
amely mindenki mást elkápráztatott. Ez a kislány a sok millió lámpa között
is felfedezte ezt a kicsiny lángocskát, ezt a parányi fényt, amely
valahonnan ismerős volt számára, s addig nézte, amíg eszébe nem jutott,
hogy a templomban látott hasonlót. Egyedül ő fedezte fel az igazi fényt,
amit talán senki más nem vett észre a csillogás közepette. Talán nem
csupán egy gyermek képes erre, hanem azok a felnőttek is, akikben van még
egy kis gyermeki lelkület, s megőriztek valamit gyermekkoruk
vallásosságából.

A mai napon elkezdődik az advent, a karácsonyi előkészület ideje. Ezt
jelzi a templomunkban felállított adventi koszorún meggyújtott első
gyertya. Vajon jelent-e nekünk valamit ez az apró fény? Észrevesszük-e e
lángocskát? E gyertya meggyújtásával egyidőben a városok üzleteiben, meg
az utcákon mindenütt sokezer, talán sokmillió lámpát gyújtanak. Bizony e
nagy fényözönben, a sok mesterséges fényforrás között nehéz észrevennünk
egyetlen szál gyertya természetes fényét. Bizony, ebben az időszakban,
amikor minden az ajándékvásárlásra buzdít minket, nehéz odafigyelnünk még
nekünk, vallásos embereknek is az advent lényegére. Pedig ezt kellene
tennünk. Az előttünk álló négy hétben lassan fel kellene készülnünk Jézus
születésének ünnepére. De vajon elég lesz-e az, hogy hétről hétre eggyel
több gyertyát gyújtunk meg? Nem lesz ez kevés a decemberi
díszvilágításban? Elárulom, hogy nem lesz kevés. A karácsonyi fények
kialszanak, az égőket januárban leszerelik. De a világ Világossága, Jézus
Krisztus mindig ragyogni fog. Nem csak karácsony éjszakáján, hanem az
ünnep után is. Ő az igazi fény. Ő az igazi világosság. Ő az egyetlen, aki
elhozhatja életünkbe a hit fényét, a remény világosságát és a szeretet
ragyogását. Vegyük észre a napról napra közeledő fényt, aki maga Jézus és
engedjünk, hogy bevilágítsa életünket és családjaink életét.

Befejezésül még elmondom, hogy a barátom említette azt is, hogy a
következő vasárnapon, amikor este a család összegyűlt az adventi koszorú
körül, Eszter gyújtotta meg a második gyertyát, s ezzel már nagyobb lett
az igazi fény. Ha meg akarjuk találni az igazi világosságot, Jézust, nem
kell a plázákba járnunk, hiszen odahaza, a családi adventi gyertyagyújtás
alkalmával megtalálhatjuk Őt. Javaslom mindenkinek, hogy legyen otthon
adventi koszorúnk. Esténként gyűljön össze a család egy rövid imára, egy
kis szentírásolvasásra, közös éneklésre. Ha ezt megtesszük, akkor az igazi
fény növekedni fog bennünk, családunkban és a világban. Adja Isten, hogy a
világ szemkápráztató, hamis és csalóka fényei helyett az igazi fényre
tudjunk figyelni! Így várjuk a világ Világosságának, Jézusnak érkezését!
Egyedül ő képes arra, hogy az éjszaka homályát és a bűn sötétségét
karácsony éjjelén legyőzze születésével.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jöjj el, Úr Jézus, akire a népek várakoznak, s akire mi is várakozunk!
Örvendeztess meg minket isteni jelenléteddel! Nagy szükségünk van arra,
hogy fényt hozz bűnös életünk sötétségébe. Saját erőnkből képtelenek
vagyunk arra, hogy legyőzzük a sötétséget. Nehezen tudjuk megkülönböztetni
a világ csalóka fényeit a te világosságodtól, amely most még oly
erőtlennek látszik. Jézus, legyel Te bennünk a Fény! Növekedjél bennünk
Te, az igazi fény! És add, hogy Téged, az igazi fényt sugározzunk a
világba!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum