2016. október 1., szombat

[Evangelium] 2016-10-01

2016. október 1. – Szombat

A hetvenkét tanítvány, akiket Jézus az evangélium hirdetésére küldött,
nagy örömmel tért vissza. „Uram – mondták Jézusnak –, a te nevedre még a
gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk." Ő így válaszolt: „Láttam a
sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy
kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá
legyetek: Semmi sem fog ártani nektek. Mindazonáltal ne annak örüljetek,
hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy
nevetek föl van írva a mennyben."
Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott:
„Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mivel elrejtetted ezeket a
bölcsek és az okosak elől, és feltártad az egyszerűeknek, így van ez,
Atyám, mert így tetszett neked. Az Atya mindent átadott nekem. Senki más
nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú,
és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni." Jézus azután tanítványaihoz
fordult, és így szólt: „Boldog az a szem, amely látja, amit ti láttok.
Mondom nektek: Sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok,
de nem látta; szerette volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta."
Lk 10,17-24

Elmélkedés:

Az evangéliumokat olvasva sok olyan részt találhatunk, amikor Jézus
Istenről és az ő tulajdonságairól tanít. Főként Lukács evangéliumában
olvasunk olyan kijelentéseket és példabeszédeket, amelyek az irgalmas
Istent mutatják be, aki bűnei ellenére is szeretettel fordul az ember
felé. Isten irgalmas Atyaként fordul felénk, gyermekeihez. Jézus Istent az
ő Atyjának tekinti, s arra bátorít minket, hogy mi is úgy tekintsünk
Istenre, mint Atyánkra. Azért jött el emberi világunkba, hogy
megismertesse velünk az Atyát. A mai evangélium így fogalmazza ezt meg:
„Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri más,
csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni."
Sok emberben téves kép él Istenről, s azt hiszik, hogy ő egy haragvó,
büntető, az emberi vétkeket megtorló Isten. Jézus egészen mást tanít. Ő is
elmondja, hogy Isten igazságos, azaz a jókat megjutalmazza, a gonoszokat
pedig megbünteti, de emellett nagyobb hangsúlyt kap beszédeiben az
irgalmas, a megbocsátó, az embert a bűnből kiemelő, az embereket az
életszentségre törekvésben segítő Isten, aki mindig új lehetőséget ad
nekünk. Ha bűneink miatt eltávolodunk tőle, ő mindig visszavár minket, s
ha bűnbánattal közeledünk felé, akkor visszafogad szeretetébe. Ennek a
végtelen isteni irgalomnak köszönhetjük, hogy Istenben élhetünk.
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te az alázatos, bizakodó, gyermeki lelkületet
állítod elénk példaként, s ezzel megmutatod számunkra az utat, a
lehetőséget, amely az üdvösségre vezet. Nem másokhoz akarjuk magunkat
hasonlítani, hanem arra törekszünk, hogy Isten szemében növekedjünk, az ő
akarata szerint éljünk. Az Atya által számunkra kijelölt úton szeretnénk
járni, miként te is neki engedelmeskedtél keresztutadon. Isten dicsőségét
szeretnénk szolgálni szavainkkal, tetteinkkel és egész életünkkel. Taníts
bennünket a gyermeki bizalomra! Taníts minket keresztünk hordozására!
Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161001.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 30., péntek

[Evangelium] 2016-09-30

2016. szeptember 30. – Péntek

Jézus egy alkalommal így szólt tanítványai előtt: „Jaj, neked, Korozain!
Jaj, neked, Betszaida! Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek volna
azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már rég szőrzsákban és hamuban
tartottak volna bűnbánatot. Ezért Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa
lesz az ítéleten, mint nektek. És te Kafarnaum? Vajon az égig emelkedel?
Egészen az alvilágig fogsz süllyedni." Majd így folytatta: „Aki titeket
hallgat, engem hallgat; és aki titeket megvet, engem vet meg. Aki pedig
engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem."
Lk 10,13-16

Elmélkedés:

A korábbi napokban többször volt szó arról, hogy Jézus Isten üzenetét
hozta el a világba. Nem elégszik meg azzal, hogy követői, tanítványai
hallgassák szavát, hanem azt kéri, hogy valósítsuk meg azt életünkben. A
mai evangélium továbbviszi az Úr kérését. Jézus gondoskodni akar arról,
hogy tanítása, amelyben minden ember felfedezheti az üdvösségre vezető
igazságot, minden kor embere számára megismerhető legyen. Tudja, hogy nem
maradhat örökké ebben a világban, vissza fog térni a mennybe, ezért
apostolait bízza meg azzal, hogy tanításának hirdetői legyenek. Az
apostolok elfogadják ezt a feladatot, s ennek köszönhetően az Egyház az
idők végezetéig hirdeti a krisztusi tanítást.
Mind a küldöttek, mind a leendő hallgatók számára lényeges a kijelentés,
amit Jézus azoknak mond, akiket megbíz az igehirdetéssel: „Aki titeket
hallgat, engem hallgat." A küldött nem a maga igazát hirdeti, hanem csak
azt, amit az Úrtól kapott. Az emberek pedig nem egy ember gondolatait
hallják, hallgatják, hanem Krisztus tanítását. E hirdetés és hallgatás
révén terjed a hit. Krisztus szavának hallgatása nélkül, az igehirdetők
szolgálata nélkül nem terjedhetne a hit, nem növekedhetne Isten országa.
Isten minden korban szól az emberekhez, napjainkban is szól hozzánk, hogy
igazsága vezesse életünket.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó, Istenem, mikor találom meg végre nyugalmamat? Nagyon vágyódik lelkem
tehozzád! De erős leszek, s türelmesen várom azt az órát, melyen isteni
Megváltóm az örök üdvösségre hív. Addig csak az lesz a gondom, hogy neki
tetszően éljek, s szent akaratát teljesítsem. Mindenben Isten akarata
legyen meg, hiszen az övéi vagyunk az időben és az örökkévalóságban. Ámen.
Chantal Szent Franciska

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160930.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 29., csütörtök

[Evangelium] 2016-09-29

2016. szeptember 29. – Csütörtök, Szent Mihály, Szent Gábor és Szent
Rafael főangyalok

Egy alkalommal: Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így
szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség."
Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?" Jézus így felelt: „Még
mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt." Nátánáel erre
elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya." Jézus
így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt.
Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél." Majd így folytatta: „Bizony,
bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten
angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett."
Jn 1,47-51

Elmélkedés:

Az angyalok Isten teremtményei, miként az emberek. A különbség csak annyi,
hogy ők szellemi lények, nincs testük. Az embernek van teste és lelke,
pontosabban az ember test és lélek egysége. Az angyaloknak is van szabad
akarata. Egykor nekik is megadatott a választás lehetősége. Bukott
angyaloknak, gonosz lelkeknek nevezzük azokat, akik szabad akarattal
fellázadtak Isten ellen. Jó angyaloknak pedig azokat, akik Isten mellett
döntöttek. Az angyalok Isten tökéletes munkatársai, akik Istent szolgálják
s engedelmeskednek neki. Ők az Isten szolgálatában élik meg szabadságukat.
A mai napon a három főangyalt (régiesebb szóhasználattal: arkangyalok)
ünnepeljük. Szent Mihály főangyal jelentése: „ki olyan, mint az Isten?" A
sátán elleni küzdelemben társa az embernek. Gábor (Gábriel) főangyal
jelentése: „Isten erősnek bizonyult." Ő hozza meg a hírt Zakariásnak fia,
Keresztelő János születéséről, és valamivel később szintén őt küldi Isten
a Názáretben élő Máriához, hogy közölje vele a hírt arról, hogy ő lesz a
Megváltó Anyja. Rafael főangyal neve ezt jelenti: „Isten gyógyít." Főként
a nehéz helyzetekben számíthatunk segítségére.
Az angyalok színről színre látják Istent és állandóan készen állnak
szolgálatára. Ha földi életünk során mi is Istennek szolgálunk, akkor az
örök életben megláthatjuk őt és vele élhetünk a tökéletes boldogságban.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus! Szeretném, ha tanításod jó talajra hullna a szívemben! Add,
hogy mindig nyitott szívvel hallgassalak és segíts, hogy tanításod szerint
éljek! Segítsen engem a Szentlélek a tanítás hűséges hallgatásában,
megértésében, megélésében és bátor hirdetésében!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160929.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 28., szerda

[Evangelium] 2016-09-28

2016. szeptember 28. – Szerda

Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai,
elhatározta, hogy tanítványaival Jeruzsálembe megy. Történt pedig, hogy
útközben valaki így szólt hozzá: „Követlek, bárhová mégy." Jézus így
válaszolt: „A rókának van odúja, az ég madarainak fészke, de az
Emberfiának nincs hová fejét lehajtania."
Egy másikat Jézus szólított fel: „Kövess engem!" Az így válaszolt: „Uram,
engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat." „Hagyd a holtakra,
hadd temessék el halottaikat – mondta neki –, te pedig menj, és hirdesd az
Isten országát."
Egy harmadik ezt mondta neki: „Uram, követlek téged, de engedd meg, hogy
előbb elbúcsúzzam a családomtól." Jézus így válaszolt: „Aki kezét az eke
szarvára tette, és mégis hátratekint, nem alkalmas az Isten országára."
Lk 9,57-62

Elmélkedés:

A hivatás lényegére mutat rá az a jézusi kijelentés, amelyet a mai
evangéliumban olvasunk: „Aki kezét az eke szarvára tette, és mégis
hátratekint, nem alkalmas az Isten országára." Bár előszeretettel
alkalmazza az igehirdetés ezt a mondást kifejezetten a papi hivatásra,
mégis helyesebb, ha emberi hivatásunk lényegi mozzanatát látjuk meg benne.
Bármilyen tevékenységet kezdünk is el, annak végzése során a feladatra
kell összpontosítanunk és nem engedhetjük, hogy figyelmünk szétszóródjon,
más dolgokra terelődjön. A munka eredményéhez és hatékonyságához egyaránt
szükséges ez. A bibliai időkben a szántást nem gépekkel végezték, hanem
állatok segítségével. Az embernek az volt a feladata, hogy irányítsa az
állatot, amely az ekét húzta. Ha nem erre figyelt, hanem hátrafelé, más
irányba nézegetett, akkor az állatok mentek a maguk feje után.
Minden ember hivatása, hogy törekedjen az életszentségre és az üdvösség
elnyerésére. Mindegy, hogy valaki kétkezi munkás vagy értelmiségi, fizikai
vagy szellemi dolgozó, a keresztény emberben megvan ez a törekvés.
Életcélunk, hogy Isten kedves gyermekei legyünk, az ő parancsai szerint
éljünk, s mindennek jutalmaként részünk legyen az örök életben. Ezt a célt
sosem szabad szemünk elől tévesztenünk.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Tisztán látjuk, hogy korunkban milyen nagy szükség
van evangéliumod jó magjára, amely termést hozhat az emberi szívekben.
Támogass és lelkesíts bennünket, hogy ne féljünk tanúságot tenni a te
tanításodról és a te személyedről, hiszen benned mindenki felismerheti az
igazságot. Segítsd munkánkat és szolgálatunkat, hiszen minden növekedés
egyedül neked köszönhető!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160928.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 27., kedd

[Evangelium] 2016-09-27

2016. szeptember 27. – Kedd

Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai,
elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt. Ezek
elindultak, betértek a szamaritánusok egyik falujába, hogy szállást
készítsenek neki. De azok nem fogadták be Jézust, mert Jeruzsálembe
tartott. Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: Uram,
akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot, hadd pusztítsa el őket? De ő
hozzájuk fordult és megfeddte őket: Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van
bennetek. Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem
hogy megmentse. Ezután másik faluba mentek.
Lk 9,51-56

Elmélkedés:

Az ember néha egészen indulatos, s lássuk be, ilyenkor túlzásokra vagyunk
képesek. Bizonyos élethelyzetekben magával ragad minket a hevesség, az
indulat, nem vagyunk képesek uralkodni magunkon, s olyan dolgokat mondunk
vagy teszünk, amelyeket normális esetben sosem. Ilyesmi indulatról
olvasunk a mai evangéliumban. Jakab és János apostolokat elkapja az
indulat, felháborodnak azon, hogy Jézust nem fogadják be az egyik faluban.
Az elutasítás egyébként nem kifejezetten Jézusnak vagy tanítványainak
szól, mert abban a korban a szamaritánusok, azaz a szamariai országrészben
élők meglehetősen ellenséges viszonyban voltak a többi zsidóval, amely
például abban mutatkozott meg, hogy nem adtak szállást azoknak, akik a
jeruzsálemi zarándoklatra igyekeztek.
Jézus helyteleníti két apostola gondolkodását, lelkületét, akik isteni
büntetést szeretnének eszközölni a szamaritánusokra. Kijelenti, hogy
Istennek soha nincs szándékában a pusztítás, nem akarja az ember kárát.
Megmenteni, megváltani jött az embereket, mert a mennyei Atya az emberek
üdvösségét akarja.
Indulataink megfékezését szolgálja, ha nem ellenségként, hanem barátként,
testvérként tekintünk a másik emberre, s ezt akkor is megtesszük, amikor ő
nem a mi elképzeléseink szerint beszél vagy cselekszik.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Miasszonyunk, Istennek szent Anyja, minden asszonyok között az első, aki
fogadalommal az Úrnak szentelted szüzességedet, kérlek téged, nyerd meg
nekem szent Fiadtól azt a kegyelmet, hogy a mai naptól kezdve ő legyen
lelkem jegyese. Megígérem neked és neki, hogy soha nem lesz más jegyesem,
mint ő, és mindent megteszek, ami tőlem függ, hogy tisztán és folt nélkül
őrizzem meg magam egyedül neki, napjaim során életem alkonyáig.
Sziénai Szent Katalin

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160927.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 26., hétfő

[Evangelium] 2016-09-26

2016. szeptember 26. – Hétfő

Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb
közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket,
maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: Aki befogadja ezt a
gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt
fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a
legnagyobb. Ekkor János vette át a szót: Mester, láttunk valakit, aki
ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged
velünk együtt. Jézus így válaszolt: Ne tiltsátok meg, mert aki nincs
ellenetek, az veletek van.
Lk 9,46-50

Elmélkedés:

A Szentírás a kezdetektől fogva hirdeti, hogy az igazán értékes dolgokat,
életünk leginkább megbecsülendő kincseit nem kiverekedjük magunknak, nem
megharcolunk érte és nem erőszakkal szerezzük meg, hanem ajándékként,
jutalomként kapjuk. Sok mindenért meg kell küzdenünk az életben és nem
várhatjuk azt, hogy minden jóban ingyen, munka nélkül részesüljünk, de ami
igazán értékes az életünkben, azt Isten adományaként kapjuk.
Mindezek fényében nem sok értelme van az emberek egymás közti
versengésének. Az apostolok azon vitatkoznak, hogy ki a nagyobb közülük.
És mi is feltehetjük a kérdést: ki a nagyobb ember? De mi értelme van
ennek a kérdésnek? Miért akarnánk a másik ember fölé kerülni? És miért
akarnánk őt magunknál kisebbnek látni? Isten mindannyiunkra úgy tekint,
mint gyermekeire és nem tesz különbséget az emberek között. Jóságát és
szeretetét mindenki felé kimutatja. A gyermek azért lehet példa a
keresztény ember számára, mert elfogadja szülei gondoskodását, törődését.
Nem törtet, nem tülekszik, nem akar mások elé kerülni, hanem elfogadó és
engedelmes. Ezzel a lelkülettel fogadjunk mindent, amit Isten ad nekünk.
Így valósul meg bennünk és növekszik általunk az Isten országa.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenem, Uram, Teremtőm és Megváltóm, újítsd meg ma bensőmben
Szentlelkedet, végy be fogadott gyermekeid sorába, mint újszülöttet, hogy
örvendve hirdessem az ígéret fiaival: elnyertem kegyelmed árán, amit a
természet nem adott meg.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160926.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 25., vasárnap

[Evangelium] 2016-09-25

2016. szeptember 25. – Évközi 26. vasárnap, a Szentírás vasárnapja

Abban az időben: Jézus a következő példabeszédet mondta:
„Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap
dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja
előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, ami a
gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák
jöttek, és nyalogatták a sebeit.
Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is
meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett,
meglátta messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt. Felkiáltott: Atyám,
Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva
hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban.
Fiam – felelte Ábrahám –, emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt
életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt
vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek
nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon,
se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki.
Akkor arra kérlek, atyám – kiáltotta újra –, küldd el őt atyai házunkba,
ahol még öt testvérem él. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide
jussanak a gyötrelmek helyére.
Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak.
Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki a halottak
közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának.
Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a
halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek."
Lk 16,19-31

Elmélkedés:

Üdvösségre vezető szó
A Szentírásban számos olyan csodálatos történet és lélekemelő gondolat
van, amelyek Isten szeretetéről, a gondviselésről és az ő irgalmáról
szólnak. Különösen is igaz ez az evangéliumokra, Jézus életére és
tanítására, akinek személyében és személyén keresztül megismerhetjük azt
az Istent, aki mindenkor szeretettel fordul felénk. Nagyon hasznos, ha
rendszeresen olvassuk ezeket a történeteket, mert vigasztalást és reményt
nyújtanak számunkra. Ha mindezek mellett olyan szándékkal olvassuk a
Szentírást, hogy abban felfedezzük az üdvösségre vezető igazságot, akkor
nem állhatunk meg a részleteknél, hanem úgy kell tekintenünk a szent
szövegek egészére, hogy azok valóban Isten üzenetét, útmutatását
közvetítik számunkra. Mert éppen ez a kinyilatkoztatás szándéka. Isten
azért tárja fel előttünk önmagát és közli velünk üzenetét, hogy
vágyakozzunk az ő megismerésére és a vele való életre, és törekedjünk az
üdvösségre. Keresztény emberként szilárdan hisszük, hogy a Szentírás
üzenete nem csupán egyes kiválasztott személyeknek vagy népnek szól, hanem
minden embernek. A Szentírásban Isten szavát, mint az emberek üdvössége
érdekében kimondott teljes és végső szavát olvashatjuk. Teljesnek
mondhatjuk ezt az üdvözítő isteni szót, mert ennek ismerete elég ahhoz,
hogy az örök életre, az üdvösségre jussunk. Itt természetesen nem csupán
elméleti ismeretről van szó, hanem a megismert igazság szerinti életről
is. És végsőnek is nevezhetjük ezt az üdvösségre vezető tanítást, mert
Isten már nem változtatja meg tervét és nem szegi meg ígéretét. Fiának,
Jézus Krisztusnak kereszthalálával örökre kiengesztelődött az
emberiséggel, elfogadta azt az áldozatot, amelyet Jézus a mi
üdvösségünkért hozott.
Szent Pál apostol a következőket írja a rómaiakhoz címzett levelében:
„Milyen nagy Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége!
Mennyire megfoghatatlanok az ő ítéletei, és kifürkészhetetlenek az ő
útjai!" (Róm 11,33). Isten titkai, rejtett szándékai nem értelmetlenséget
jelentenek, hanem egy magasabb rendű igazságot, mégpedig azt, hogy ő
mindent megtesz az emberek megváltása és üdvözítése érdekében. Az ember a
maga önzésében és kicsinységében nehezen érti meg ezeket a szándékokat, de
az Úr szenvedése és halála egyértelműen jelzik számára, hogy Isten nem
ismer korlátokat és határokat a szeretetben.
Ma, a Szentírás vasárnapján Jézusnak azt a példabeszédét olvassuk az
evangéliumban, amelyik a gazdag emberről és a szegény Lázárról szól.
Halála után Lázár az üdvösségre, a jócselekedeteket elmulasztó és csak
önmagának élő gazdag pedig a kárhozatra jutott. A példabeszéd
figyelemreméltó része Ábrahám és az elkárhozott gazdag párbeszéde. Ábrahám
emlékeztet arra, hogy Isten a mózesi törvények és a próféták szava által
pontosan megmutatta az embereknek az üdvösség útját, de a gazdag ezt nem
ismerte fel.
A mai evangélium üzenete ez: van Szentírásod, amelyben Isten feltárja
előtted az üdvösség útját. Hallgass a Szentíráson keresztül megszólaló
Istenre! Kövesd azt az utat, amelyet Isten mutat neked, és akkor
eljuthatsz az örök életre!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Istenünk! Azzal a szándékkal olvassuk a Szentírást, hogy rád, a
te szavadra, üzenetedre figyeljünk és téged hallgassunk. Segíts, hogy
észrevegyük azt is, hogy te meghallgatsz minket és éppen a Szentírás
üzenete által válaszolsz emberi kérdéseinkre. Szomjazunk igazságodra,
készséges szívvel hallgatunk téged, aki utat mutatsz számunkra. Tanulékony
lélekkel figyelünk rád és kifejezzük készségünket, hogy tanításod szerint
akarunk élni. Alakítsd át életünket a te éltető és üdvösségre vezető
igazságoddal!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160925.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum