2012. szeptember 29., szombat

[Evangelium] 2012-09-29

2012. szeptember 29. – Szombat, Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael
főangyalok

Egy alkalommal: Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így
szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség."
Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?" Jézus így felelt: „Még
mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt." Nátánáel erre
elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya." Jézus
így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt.
Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél." Majd így folytatta: „Bizony,
bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten
angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett."
Jn 1,47-51

Elmélkedés:

Ne gondoljunk feltétlenül arra, hogy Jézus különleges képességével látta a
távolban Nátánáelt és ezért mondta neki azt, hogy mielőtt Fülöp apostol
hívta volna látta őt. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a korábbi napok
valamelyikén Jézus láthatta egyszer őt a fügefa alatt, amely az írástudók
kedvelt beszélgetőhelye lehetett. Nátánáel kérdése mégis nagyon érdekes:
„Honnan ismersz engem?" – fordul Jézushoz. Néha talán mi is elcsodálkozunk
azon, hogy az Úr mennyire ismer minket. Jól ismeri gondolatainkat, szívünk
szándékait, érzéseinket és vágyainkat. És ismeri bűneinket, eleséseinket,
gyarlóságainkat is. Milyen jó volna, ha rólunk is olyan jó véleménnyel
volna, mint Nátánáelről és minket is igaz embernek ismerne!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem
tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli
jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az
ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben,
kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem
boldogságod birtoklására! Szent Ágoston
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. szeptember 28., péntek

[Evangelium] 2012-09-28

2012. szeptember 28. - Péntek

Amikor egyszer Jézus egyedül imádkozott, és csak tanítványai voltak vele,
megkérdezte tőlük: „Kinek tartanak engem az emberek?" Ők így válaszoltak:
„Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások szerint viszont a
régi próféták közül támadt fel valaki."
Ő tovább kérdezte: „Hát ti kinek tartotok engem?" Péter válaszolt: „Az
Isten Fölkentjének." Jézus rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el
senkinek. Majd hozzáfűzte: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének,
főpapok és írástudók elvetik őt, megölik, de harmadnapra feltámad."
Lk 9,18-22

Elmélkedés:

A tegnapi evangéliumban olyanokról hallottunk, akik nem ismerik valójában
Jézust, ma pedig az apostolokat halljuk, akik mindig Jézussal vannak ezért
a legjobban kell ismerniük. Szembetűnő a válaszok közti különbség. Az
apostolok, akiknek nevében Péter megfogalmazza, hogy Jézus az Isten
Fölkentje, egyre inkább megismerik Mesterüket, s megértik küldetését. Ezt
eredményezi a Krisztushoz való közelség és a szándék, hogy nyitottak és
befogadóak legyenek arra a kinyilatkoztatásra, amely Krisztusra
vonatkozik. Ez nem a kíváncsiskodás, hanem az Úr iránti szeretet jele. Ha
arra törekszem, hogy minél többet legyek Jézus közelében, egyre jobban
megismerhetem őt, s megérthetem tanításának titkát.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, te imádkoztál tanítványaidért, hogy mind az idők végéig egyek
legyenek, amint te egy vagy az Atyával és az Atya veled. Nézz le, Uram,
részvéttel arra a sok szakadásra, mely azok között éktelenkedik, akik
tiednek vallják magukat, és vezesd haza őket abba a közösségbe, amelyet te
alapítottál kezdetben: szent, katolikus, apostoli Egyházadba. Hogy amint
az égben egy a szentek egysége, idelenn is csak egy legyen, szentséges
neved megvallásában és dicséretében.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. szeptember 27., csütörtök

[Evangelium] 2012-09-27

2012. szeptember 27. – Csütörtök

Heródes, a negyedes fejedelem mindenről értesült, amit Jézus tett és
hirdetett. Nyugtalanság fogta el, mert egyesek azt mondták: „János támadt
fel a halálból." Mások szerint: „Illés jelent meg újra." Voltak, akik azt
állították: „A régi próféták közül kelt életre valamelyik." Heródes így
töprengett: „Jánost lefejeztettem... Ki lehet hát az, akiről ilyeneket
hallok?" És kereste az alkalmat, hogy személyesen láthassa Jézust.
Lk 9,7-9

Elmélkedés:

Jézus tanításának és tetteinek híre Heródeshez is eljutott. Még Heródest
is, aki nem sokkal korábban lefejeztette Keresztelő Jánost, arra ösztönzi
ez, hogy keresse a Jézussal való személyes megismerkedés lehetőségét. De
csak kíváncsiságból és félelemből akar Jézussal találkozni. Kíváncsi arra,
hogy ki lehet az az ember, aki csodatévő erővel rendelkezik, s attól fél,
hogy egy népszerű és hatalommal rendelkező személy elveheti uralmát. Az
emberek sok minden gondolnak Jézusról, s látszik, hogy fogalmuk sincs
arról, hogy a mennyei Atya küldte őt a világba. Mi azért akarjuk Jézust és
tanítását megismerni, hogy aszerint éljünk.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Vezesd, ó, Krisztus, az ifjúságot igazságban, hogy ne hagyják magukat
tévútra vezetni új bálványok által, mint amilyen a magamutogató
fogyasztás, a mindenáron való jólét, az erkölcsi lazaság, vagy az
erőszakos tiltakozás. Hadd éljék meg inkább a te üzenetedet örömben, mely
a Nyolc Boldogság üzenete, az isteni és felebaráti szeretet üzenete, az
erkölcsi elkötelezettség üzenete a társadalom hiteles alakítása érdekében.

________________________________

Aktuális:
Idén október 20-án lesz a Budapest Sportarénában az EZ AZ A NAP!
rendezvény.
Információ: www.ezazanap.hu

Aki szeretné támogatni egy görög katolikus templom építését Nyíregyházán
itt talál információkat: http://www.gorogtuz.hu
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. szeptember 26., szerda

[Evangelium] 2012-09-26

2012. szeptember 26. – Szerda

Jézus összehívta a tizenkét apostolt. Erőt és hatalmat adott neki az
ördögök felett és a betegségek gyógyítására. Aztán szétküldte őket, hogy
hirdessék Isten országát, és gyógyítsák meg a betegeket. Meghagyta nekik:
„Semmit se vigyetek az útra: se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se
pénzt! Két ruhátok se legyen! Ha valahol betértek egy házba, maradjatok
ott, amíg tovább nem utaztok! De ha nem fogadnak be, hagyjátok el a
várost, és a port is rázzátok le lábatokról vádképpen ellenük!" Azok útra
keltek, bejárták a falvakat. Hirdették mindenütt az evangéliumot, és
meggyógyították a betegeket.
Lk 9,1-6

Elmélkedés:

Amikor Jézus elküldi apostolait, hogy Isten országának örömhírét
hirdessék, akkor nekik teljesen eszköztelenül kell útnak indulniuk. Semmi
mást nem vihetnek magukkal, mint Jézus üzenetét, és küldetésüket csakis
küldőjük nevében végezhetik. Az apostolok tehát nem bízhatnak sem a maguk
képességeiben, sem más emberek segítségében, hanem csak egyedül Jézusban,
aki átadja nekik hatalmát, hogy munkájukat hatékonyan és eredményesen
tudják végezni. A feladat mindaddig valóban gyümölcsöző is, amíg a Mester
nevében történik. Ha más evangéliumot hirdetnének vagy más tanítást
mondanának, biztosan elveszítenék Isten Szentlelkének támogatását. Jézus
tanítványaiként mi is szert tehetünk arra az erőre és hatalomra, amely
Jézustól származik, s amely bennünket is képessé tud tenni arra, hogy az Ő
nevében hirdessük az igazság tanítását. Legyünk Jézus apostolai, azaz
küldöttei!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Hálát adunk néked, Atyánk, az életért és tudásért, melyet
kinyilatkoztattál nekünk a Te szolgád, Jézus által! Dicsőség néked
mindörökké! Ahogyan e kenyértöredékek szét voltak szóródva a hegyeken és
eggyé váltak összegyűjtve, úgy gyűljön össze egyházad királyságodban a
Föld határairól! Mindenható Uralkodónk, ki mindent nevedért teremtettél,
ételt és italt adtál az embereknek, hogy élvezzék, nekünk pedig lélek
szerinti ételt és italt adtál, és örök életet Szolgád által. Dicsőség
néked mindörökké!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. szeptember 25., kedd

[Evangelium] 2012-09-25

2012. szeptember 25. – Kedd

Jézus egyszer egy házban tanított, amikor odajöttek anyja és rokonai, de a
tömeg miatt nem tudtak bejutni hozzá. Ekkor jelentették neki: „Anyád és
rokonaid kint állnak, és látni akarnak." Ő azonban így válaszolt: „Az én
anyám és rokonaim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és tettekre is
váltják!"
Lk 8,19-21

Elmélkedés:

Tévedés volna azt gondolnunk, hogy a mai evangéliumban olvasott szavaival
Jézus megtagadja azt a szeretetteljes kapcsolatot, amely édesanyjához és
rokonaihoz fűzi. Sokkal inkább arról van szó, hogy a legbensőségesebb
kapcsolat kereteit kiszélesíti, amikor abba belefoglalja mindazokat, akik
ugyan nincsenek vele vérségi kapcsolatban, de tanulékony lélekkel
hallgatják tanítását és meg is tartják azt.
Az evangélium alkalmat ad nekünk arra, hogy megvizsgáljuk, milyen
viszonyban vagyunk Jézussal? Milyen kapcsolatban vagyunk vele és mi az
alapja ennek? Akarunk-e vele egyre szorosabb kapcsolatba kerülni, amelyet
valóban a szeretet irányít? Testvéreim, rokonaim és barátaim sorában hol
foglal helyet Jézus? Szívesen hallgatom-e tanítását? Megvalósítom-e
mindazt, amit ő kér tőlem annak érdekében, hogy szeretetét megtapasztalva
egyre közelebb kerüljek hozzá?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus, te feltámadásodat követően számos alkalommal megjelentél
tanítványaidnak, s élőként mutattad meg magad nekik. Mielőtt a földről a
mennybe távoztál megbízást adtál nekik tanításod, örömhíred továbbadására.
E küldetés nekem, mint a te követődnek is szól. Segíts engem kegyelmeddel
és a Szentlélekkel, hogy e küldetésemet teljesítve törekedjek szüntelenül
a menny felé!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. szeptember 24., hétfő

[Evangelium] 2012-09-24

2012. szeptember 24. – Hétfő, Szent Gellért püspök és vértanú

Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek azoktól, akik
megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek,
aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két
verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta
nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek
hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az
emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha
valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt,
aki a mennyekben van.
Mt 10,28-33

Elmélkedés:

Az isteni gondviselésbe vetett bizalom minden kereszténynek erőt az
életben, de különösen is azokban az időkben, amikor üldözések miatt
nehezebb a tanúságtétel. A nehézségek megtapasztalásakor ugyanis egyesek
azt gondolhatják, hogy egyedül maradtak, nem számíthatnak az emberek
segítségére, de még Isten is elhagyta őket. Ha ilyenkor eszünkbe jut Jézus
vigasztaló szava a gondviselésről, új erőre kapunk, hogy kiálljuk a
próbatételt és hűségesek maradjunk Urunkhoz. Isten vigyáz ránk és segít
minket, hogy egyre előbbre jussunk az üdvösség útján.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Minden ember számára Jézus az Ember. Ő a szegények ínsége, az éhezők
reménye, a szeretők öröme. Ő az élő Kenyér, akit nem az Őt befogadó
hasonít magához, hanem Ő vesz át minket, a tápláltakat, magába, titokzatos
Testébe, hogy mindenki mindenben Krisztus legyen. Ő az Ámen. Ki Őbenne
bízik, az üdvözül.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. szeptember 23., vasárnap

[Evangelium] 2012-09-23

2012. szeptember 23. - Évközi 25. vasárnap

Abban az időben Jézus és tanítványai átmentek Galileán. De Jézus nem
akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait készült oktatni. Ezt
mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután
megölték, harmadnapra feltámad." Ők nem értették ezeket a szavakat, de
féltek megkérdezni.
Ezután Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, Jézus megkérdezte
tőlük: „Miről vitatkoztatok az úton?" Tanítványai azonban hallgattak, mert
az úton egymás közt arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük. Leült,
odahívta a tizenkettőt, és így szólt: „Ha valaki első akar lenni, legyen
mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája." Aztán odahívott egy
kisgyermeket, közéjük állította, majd magához ölelte, és ezt mondta nekik:
„Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig
engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem."
Mk 9,29-36

Elmélkedés:

Nincs idő a fájdalomra?
Nemrégiben egy gyógyszertári sorban állás közben pillantottam a következő
feliratra: „Nincs idő a fejfájásra!" Egy fájdalomcsillapítót reklámoztak
így. Nem tudom, hogy az emberek egyetértenek-e a kijelentéssel, de nekem
nem tetszett. Az orvosláshoz értőknek biztosan megfájdul a feje az ilyen
ámítástól. Hogyan magyarázza el az orvos a betegének, hogy a gyógyulás a
valóságban mégsem megy olyan gyorsan, mint a reklámokban? Nincs idő a
fejfájásra! Mintha csak a gyógyszer gyártók futása előtt hallanám a
kommentátort: Az első rajtkockáról a „Már negyed óra múlva kifejti
hatását" versenyző indul. A másodiknál „Tíz perc múlva hat" készülődik. A
harmadik induló „Öt perc múlva elmúlik a fájdalom". A negyedik futó:
„Azonnal érezni fogja hatását". Hová ez a nagy rohanás? Már néhány percig
sem bírjuk elviselni a fájdalmat? Tényleg nincs idő a fájdalomra? Nincs
idő a szenvedésre? És jönnek az újabb kérdések: Nincs idő a betegek
ápolására? Nincs idő a részvét kifejezésére? Nincs idő a gyász
feldolgozására? Hová sietünk?

A mai evangéliumban Jézus a rá váró szenvedésekről beszél tanítványainak:
„Az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután megölték,
harmadnapra feltámad" (Mk 9,31). Szavait nem értik a tanítványok, mert az
ő Messiás-képükbe nem fér bele a szenvedés. Nem is foglalkoznak tovább a
kérdéssel. Mintha csak ezt gondolnák: nem kell ezzel foglalkozni. Van
érdekesebb témánk, ki a nagyobb közülünk?

Az apostolok ugyan lepergetik magukról a szenvedésre és a halálra
vonatkozó szavakat, de mi mégiscsak kanyarodjunk vissza a témához! Jézus
szenvedéséhez és a mi szenvedéseinkhez. Az Úr hozzáállásához és mi
hozzáállásunkhoz. Mit kezdjünk a fájdalmunkkal és a szenvedésünkkel? Jézus
egyértelműen fogalmaz: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye
fel keresztjét mindennap, és úgy kövessen" (Lk 9,23). A kereszthordozás
egyes keresztények részéről önsajnálatba, végtelen panaszkodásba, az
áldozat szerepében való tetszelgésbe csap át. Ez helytelen. Keresztünket
más lelkülettel kell elfogadnunk és hordoznunk. És ez a jelenre
vonatkozik, nem a jövőre. Az igehirdetésben néha azt az eltolódást érzem,
hogy Krisztus kereszthalála és feltámadása reményt ad nekünk arra, hogy a
túlvilágon majd nem lesz szenvedés. Mintha a keresztnek csupán a jövőben
megvalósuló üzenete volna. Valójában Krisztus keresztje választ ad nekünk
mai kérdéseinkre és üzenetet hordoz arról, hogy mit kezdjünk most a
szenvedéseinkkel. Ha nem toljuk el magunktól a keresztet, ha nem próbáljuk
másokra hárítani a magunk keresztjét, ha nem elmenekülni akarunk előle, és
ha nem akarjuk későbbre halasztani keresztünk felvételét, akkor
megtaláltuk a természetes gyógymódot. Ahogyan Krisztus vállalta, úgy én is
elfogadom és hordozom életem keresztjét. Nem tekintem magamat emiatt
hősnek, nem csinálok magamból áldozatot, hanem viszem a keresztemet.

A kereszt Isten újszerű megoldása a szenvedésre. Isten Fia, Jézus Krisztus
emberré lett, hogy vállalhassa az emberi szenvedést. Jézus tudta, hogy a
gyűlölet süllyedő hajóján nem érdemes befoltozni a léket, mert a probléma
nem a hajó oldalán tátongó lyuk, hanem maga a hajó. Tudta, hogy az
értelmetlennek tartott szenvedések hajóját nem érdemes megmenteni. Ezért a
kereszten új hajót épített: értelmet adott a szenvedésnek. Így vált a
kereszt a szeretet jelévé, amely hirdeti, hogy minden emberi fájdalom,
minden emberi szenvedés szeretetté alakítható. Aki átszáll a szeretet
hajójára, biztosan megmenekül. Ezt nevezzük megváltásnak. Ez Isten újszerű
válasza a szenvedés nagy kérdésére. Nem természetes, hanem
természetfeletti gyógymód. Isten gyógyít, felemel, felmagasztal. Jézus
mondta: „Ha majd felemelnek a földről, mindenkit magamhoz vonzok" (Jn
12,32). A kereszten függő Krisztus magához vonz, hogy gyógyítson,
felemeljen.

Amikor hazaértem a gyógyszertárból – bizonyára a nyári kánikula miatt –
kissé fájni kezdett a fejem. Most menjek vissza gyógyszerért? Dehogy! Van
más módszer, amit még édesanyámtól tanultam nagyon régen. A házi
patikámból elővettem a levendulát. Leültem, megtámasztottam a hátam, és
mélyen lélegeztem a levendulából. E természetes gyógymód nálam bevált. Más
fájdalmaimra, szenvedéseimre pedig természetfeletti módszert keresek.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te az alázatos, bizakodó, gyermeki lelkületet
állítod elénk példaként, s ezzel megmutatod számunkra az utat, a
lehetőséget, amely az üdvösségre vezet. Nem másokhoz akarjuk magunkat
hasonlítani, hanem arra törekszünk, hogy Isten szemében növekedjünk, az ő
akarata szerint éljünk. Az Atya által számunkra kijelölt úton szeretnénk
járni, miként te is neki engedelmeskedtél keresztutadon. Isten dicsőségét
szeretnék szolgálni szavainkkal, tetteinkkel és egész életünkkel. Taníts
bennünket a gyermeki bizalomra! Taníts minket keresztünk hordozására!
Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum