2013. február 16., szombat

[Evangelium] 2013-02-16

2013. február 16. – Szombat

Amikor Jézus egyszer Kafarnaumban járt, meglátott egy Lévi nevű vámost,
aki a vámnál ült. Megszólította őt: „Kövess engem!" A vámos erre fölkelt,
és mindenét otthagyva, követte Jézust. Lévi azután Jézus tiszteletére nagy
lakomát rendezett házában. Jézussal együtt sok vámos és más ember
telepedett az asztalhoz. A farizeusok és az írástudók méltatlankodva
fordultak a tanítványokhoz: „Hogyan lehet az, hogy ti a vámosokkal meg a
bűnösökkel együtt esztek és isztok?" Jézus felelt meg nekik: „Nem az
egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy
az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek!"
Lk 5,27-32

Elmélkedés:

A vámos Lévi meghívását olvassuk az evangéliumban, aki a későbbiekben Máté
apostolként szerepel. Jézus odalép hozzá és megszólítja: „Kövess engem!"
(Lk 5,27). Ő pedig nem gondolkozott, nem kérdezett, hanem társai és a
jelenlévők csodálkozására azonnal indult, „mindenét otthagyva, követte
Jézust" (Lk 5,28).
Késlekedés nélküli indulása azt jelzi, hogy kész szakítani korábbi
életével, kész feladni mindazt, ami számára a megélhetést jelentette. A
megszólítás és meghívás életében olyan fordulatot hozott, amire korábban
biztosan nem gondolt. Jól megélt foglalkozásából, a biztos haszon miatt
eltűrte, hogy megvetik az emberek amiatt, hogy egy idegen hatalom érdekeit
kiszolgálva szedi a vámot. Lelkiismeretét már nem zavarta, hogy becsapja
az embereket, és saját hasznát növelve többet kért mindenkitől a
megszabottnál. Ebből a helyzetből szólítja ki őt Jézus váratlan hívása.
Miért indul mégis, amikor mindene megvan, a biztos megélhetés és
jövedelem? Ez az evangélium titka marad. Talán a szíve mélyén mégsem volt
elégedett. Vagy az őt megszólító személy szavában, tekintetében volt oly
különleges erő, aminek nem tudott, nem akart ellenállni. Máté történetében
mindenesetre azt látjuk, hogy egy bűnös ember életét hogyan változtatja
meg gyökeresen a Jézussal való személyes találkozás.
„Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy
megtérjenek!" (Lk 5,32) – mondja Jézus a történet végén. Meghallom-e most,
a nagyböjt idején Jézus hívó szavát? Meghallom-e megtérésre felszólító
szavát? Belátom-e, hogy bűnös vagyok és egyedül Isten kegyelme tisztíthat
meg?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Nekem Te vagy az Uram, akinek akaratát a sajátoménál jobban szeretem!
Mivel nem tudok állandóan szavakkal imádkozni; ha valaha is imádkoztam
igazi odaadással, most halld meg kiáltásomat! Fogadd kegyesen a Téged
kérlelő odaadást, mint végtelen kiáltást; s hogy szavaim még méltóbbak
legyenek a meghallgatásra, adj imádságomnak erőt és állhatatosságot!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130216.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. február 15., péntek

[Evangelium] 2013-02-15

2013. február 15. – Péntek

Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték
tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te
tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?" Jézus így felelt nekik: „Vajon
szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok,
amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek."
Mt 9,14-15

Elmélkedés:

Keresztelő János tanítványai azt kérik számon Jézustól, hogy miért nem
figyelmezteti tanítványait a böjt megtartására, ami a korabeli vallásos
zsidóság számára a vallásosság egyik megnyilvánulása volt. E szavakat
olvasva fogalmazódik meg bennünk a kérdés: Mire való a böjtölés? Mi a
böjtölés helyes módja? Miért ajánlja az Egyház különösen is figyelmünkbe a
böjtöt a húsvéti előkészület idején?
A gyerekek – akikre még amúgy sem vonatkoznak a böjt előírásai – szokták
mesélni, hogy milyen nehéz volt számukra lemondani valamilyen finomságról.
Egy kisfiú mondta például, hogy édesanyja arra kérte, hogy ne egyen
fagyit, mert a testvére sem ehet megfázásos betegsége miatt, és biztosan
rosszul esne neki, ha családtagjait finom fagyival látná. Történetét
nagyot sóhajtva így fejezte be: „Hát én lemondtam a fagyiról! Ugye milyen
nagy hőstett volt, atya?"
Ha a gyermekek így is tekintenek a lemondásra, a felnőttek azért vegyék
komolyabban a böjtöt és a lemondásokat! Nem hőstett ez, amivel
büszkélkedni kell mások előtt. Főként nem Isten előtt. A helyes böjtölés
alapmagatartása az Isten előtti alázat és az Isteni Gondviselésre való
ráhagyatkozás. A táplálkozásban való mértékletesség azt a célt szolgálja,
hogy Istenre éhezzünk és testünk fegyelmezése közben jobban
töltekezhessünk a lelki javakkal. A nagyböjti időben Istenre vágyakozom,
aki lelkemet táplálja igazságával.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus, add meg nekem, hogy mindig elégedett legyek azzal, amit te
adsz nekem, s adományaidban felfedezzem az életemet boldogító kegyelmet.
Segíts nekem, hogy ne a földi kincsek felé fordítsam szívemet, hanem
egyedül feléd, aki tudod, mire van szükségem az örök élethez. Nyisd meg
szememet, hogy észrevegyem a körülöttem élő nélkülözőket és szegényeket,
hogy önzetlenül, szeretettel segítsem őket. Köszönöm Jézusom, hogy megóvsz
engem attól, hogy a földi gazdagság miatt megtagadjam szereteted és
szegénység sem kényszerít tisztességtelen vagy becstelen cselekedetre.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130215.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. február 14., csütörtök

[Evangelium] 2013-02-14

2013. február 14. – Csütörtök

Amikor Péter apostol megvallotta, hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így
szólt a tanítványokhoz: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a
főpapok és az írástudók elutasítják, megölik, de harmadnapra feltámad."
Majd így szólt mindnyájukhoz: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát,
vegye föl mindennap a keresztjét, és úgy kövessen engem! Mert aki meg
akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki elveszíti életét énmiattam,
megmenti azt. Mit használ az embernek, ha a egész világot megnyeri is,
önmagát azonban elveszíti, és romlásba dönti?"
Lk 9,22-25

Elmélkedés:

Már most, a nagyböjt kezdetén világosan jelzi számunkra az evangélium,
hogy ez az időszak a szenvedő Krisztussal való találkozás ideje. A szakasz
első részében Jézus megjövendöli szenvedését, halálát és feltámadását,
majd pedig a következő rész szerint arról beszél, hogy tanítványaira is
ugyanez a sors vár, nekik is fel kell vállalniuk a kereszthordozást.
Jézus három alkalommal beszél előzetesen apostolainak és tanítványainak a
rá váró szenvedésekről, amely azt jelzi, hogy felkészül minderre. A
szenvedéseket nem utasítja majd el, hanem engedelmesen elfogadja azokat,
de nem azért mert nem képes ellenállni az emberi gonoszságból fakadó
erőszaknak, hanem mert ez az Atya akarata. Ennek az engedelmességnek lesz
a viszonzása az Atya részéről az, hogy elfogadja a Fiú áldozatát az
emberek megváltásáért. Jézus tehát készül a szenvedésekre, beszél erről
tanítványainak, ők azonban aligha értik szavait, főként a feltámadás marad
homályos számukra. Hiába igyekszik Jézus övéit is felkészíteni sorsára, az
apostolokat oly váratlanul éri Jézus elfogása és keresztre feszítése,
mintha sosem hallottak volna erről. Valójában csak Jézus feltámadását
követően érthették meg, hogy miről is beszélt nekik korábban Mesterük.
A jövendölések után arra bíztatja Jézus követőit, hogy vegyék fel és
hordozzák életük keresztjeit. Ezek a szavak éppen úgy vonatkoznak ránk is,
mint az egykori tanítványokra. Mit jelent a kereszthordozás? Mindennapi
életünk gondjait, valamint a betegségeket és szenvedéseket viseljük
türelemmel, és fogadjuk el azt, mint a mennyei Atya akaratát. Nem
beletörődés ez, hanem Isten akaratának elfogadása még akkor is, ha nem
látom pillanatnyilag azok értelmét.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, látva önnön nyomorúságunkat, és remélve a gyógyulás ígéretében,
azonnal válaszolunk: Itt vagyunk, mert Te vagy a mi Urunk, Istenünk!
Hívtál, s mi válaszoltunk: itt vagyunk! Tettekkel fogjuk bizonyítani, hogy
a tieid vagyunk, és senki másnak nem vetjük alá magunkat, csak neked, és
ezt mondjuk: te vagy, Uram, a mi Istenünk!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130214.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. február 13., szerda

[Evangelium] 2013-02-13

2013. február 13. – Hamvazószerda

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Vigyázzatok!
Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei
Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne
kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az
utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, ezzel már
meg is kapták jutalmukat. Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed,
mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor
Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig
imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az
emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni!
Bizony mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj
be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz!
Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne
legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az
emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek, ezzel már meg
is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd
meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki
a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
Mt 6,1-6.16-18

Elmélkedés:

Ma, hamvazószerdán elkezdődik a 40 napig tartó húsvéti előkészület, a
nagyböjt. Ez az időszak a bűnbánatra és a megtérésre ad lehetőséget.
Krisztus társaiként indulunk el a szenvedés útján, amelyet egykor
végigjárt, illetve elindulunk az Istennel való kiengesztelődés útján,
amelyet az ő keresztáldozata hozott meg számunkra. A mai szentmisén
különleges szertartás jelzi a böjti időszak kezdetét. A pap hamuval
keresztet rajzol homlokunkra, ami emberi végességünkre emlékeztet,
ugyanakkor bűnbánatra hív. Porból lettünk és visszatérünk a porba. Az
ember számára kikerülhetetlen halál mégsem jelent számunkra teljes
megsemmisülést, mert létezik a feltámadás. A Krisztus feltámadásába vetett
hitünk azt is magába foglalja, hogy Isten minket is fel fog támasztani.
Az Egyház három dolgot ajánl a nagyböjtre, amelyek minden esztendőben a
vallási életben való megújulást szolgálják: az imádságot, a böjtölést és
az adakozást, amit régies magyar szóhasználattal alamizsnálkodásnak
nevezünk. A mai evangéliumban e három dologról ad tanítást Jézus.
Természetesen az év többi időszakában is fontos az imádság, de most még
több figyelmet és időt kell szentelnünk erre. Máskor is érdemes
mértékletességet tartanunk, de most azzal a szándékkal böjtölünk, hogy még
inkább figyelhessünk a lelki javakra. A szegények segítése máskor is és
nagyböjtben is kötelességünk, hiszen minden rászorulóban Krisztust kell
látnunk.
Jézus kiemeli, hogy e cselekedeteinkkel ne az emberek előtt akarjunk
hivalkodni, hanem inkább „titokban" végezzük őket, azt jelezvén ezzel,
hogy egyedül Isten kedvét keressük általuk. Az elmúlást jelző hamu
emlékeztessen bennünket ma és a nagyböjt napjaiban arra, hogy el nem múló
és az örök üdvösséget biztosító érdemeket szerezhetünk az ima, a böjt és
az adakozás által.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus, aki teljes odaadással fogadtad el a kereszthalált
üdvösségünkért, tégy minket és a világ minden emberét keresztáldozatod
részesévé, hogy létünk és cselekedeteink szabad és tudatos részesedés
legyenek üdvözítő művedben. Boldog II. János Pál pápa

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130213.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. február 12., kedd

[Evangelium] 2013-02-12

2013. február 12. – Kedd

Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó
Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis
mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók
ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így
tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek,
míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így
például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.
A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: „Miért nem követik
tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?"
Ezt a választ adta nekik: „Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás,
amint írva van: Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van
tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi
parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi
hagyományokhoz ragaszkodtok."
Azután így folytatta: „Ügyesen kijátsszátok Isten parancsait, hogy a
magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat
és anyádat, és aki atyját vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék! Ti
ellenben azt tanítjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának:
amivel segíthetnélek téged, az „korbán" vagyis Istennek szentelt áldozati
adomány, annak nem engeditek meg, hogy bármit is tegyen apja vagy anyja
érdekében. Így a magatok hagyományával kijátsszátok Isten parancsát, és
még sok más ehhez hasonlót tesztek."
Mk 7,1-13

Elmélkedés:

Az elmúlt napokban olyan emberekkel találkoztunk, akik jó szándékkal
keresték Jézust, a gyógyítót. Ezzel ellentétes azok gondolkodása, akikről
a mai evangéliumban olvasunk. Írástudók és farizeusok jönnek Jézushoz,
hogy a mózesi törvényekről és azok értelmezéséről vitatkozzanak vele.
Jézust tartják a felelősnek azért, hogy tanítványai nem tartják be a
tisztasági előírásokat, mert bizonyára ő nem figyelmezteti őket e
hagyományok megtartására. Most még nem Jézus személye áll kritikájuk
középpontjában, hanem tanítványainak magatartása, amit ők helytelennek
minősítenek. Később már kifejezetten Jézus ellen irányulnak vádjaik.
Jézus válaszában rávilágít arra, hogy a kérdezők magatartása valójában
helytelen, hiszen ők az emberek által hozott szabályokat, mint például
jelen esetben a tisztasági előírásokat, fontosabbnak tartották az isteni
törvényeknél. Jézus mindig azzal érvel, hogy az Isten által adott
törvényeknek a szándékát kell nézni és megérteni, mert ezek az alapjai az
emberi szabályoknak, és nem fordítva. Hiába tartaná meg ugyanis valaki a
vallási törvényeket, ha mindez nem Isten iránti szeretetből fakad. Hiába
törekszik valaki a külső tisztaságra, ha lelkét bűnök terhelik. Jézus
szavai szerint a látszatnál fontosabb a szív érzése és szándéka.
Ha állandóan csak a „tiltott gyümölcsre" vágyakozom, és nem értem meg,
hogy Isten törvénye engem véd, az üdvösségemet kockáztatom. Ha nem értem
meg, hogy a szeretet parancsa nekem szól, az üdvösségemet veszélyeztetem.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus, segíts engem abban, hogy becsületesen, tisztességesen élve,
az embereket szolgálva és Hozzád hűségesen haladjak előre az örök élet
felé. Add, hogy mindig felismerjem, mit kell tennem, s adj erőt mindannak
megtételéhez, ami üdvösségemhez szükséges. Céljaim és végső célom
elérésében vezessen engem igazságban és tisztességben a Szentlélek!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130212.mp3
 

________________________________

Aktuális:
FIATALOK FIATALOKNAK
"Tiéd a döntés"- hétvége nem házas fiataloknak febr. 22-24 között
Szigetmonostoron (Budapest közelében).
Ha 20 és 30 év közötti vagy, (esetleg egy picit fölötte) és szeretnéd
önmagadat jobban megismerni, akkor itt a helyed! A hétvége során fiatalok
és felnőttek fogják személyes életüket megosztani veled, mely során sok
mindenben magadra ismerhetsz. Társaiddal együtt gondolkodhattok és
felfedezhetitek, hogyan is lehet egymással boldogulni,hogyan tudsz a
mindennapi helyzetekkel úgy megbirkózni, hogy utána jobban érezd magad.
Dönts egy tudatosabb életvezetés mellett! Tiéd a döntés!
További információ: https://sites.google.com/site/tiedadontes/

Jelentkezés: tiedadontes [kukac] gmail.com
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. február 11., hétfő

[Evangelium] 2013-02-11

2013. február 11. – Hétfő

Jézus és apostolai egyszer áthajóztak a Genezáreti-tó túlsó partjára, és
ott kikötöttek. Amint kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön fölismerték
Jézust. Bejárták az egész környéket, s a betegeket hordágyon odavitték,
ahol a hír szerint Jézus tartózkodott. Amerre csak járt, a falvakban, a
városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy
legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette,
meggyógyult.
Mk 6,53-56

Elmélkedés:

Lelkesedés, hit, csodálat, bizalom figyelhető meg azon események
hátterében, amiről a mai evangéliumban olvasunk. Jézus csodáinak híre
hamar terjed, emiatt betegeket hoznak hozzá. Márk evangélista ebben az
esetben nem nevez meg egyetlen betegséget sem konkrétan és nem ír le
egyetlen csodát sem pontosan, csupán azt említi, hogy hordágyon lévő,
béna, mozgásképtelen embereket is hoznak Jézushoz. A rövid szakaszt így
zárja le: „Aki csak megérintette (Jézust), meggyógyult" (Mk 6,56).
Az érintés kettős irányú. Egyrészt a betegek szeretnék megérinteni Jézust,
másrészt ő érinti meg a betegeket. A testi bajban szenvedők az érintéssel
azt fejezik ki, hogy Jézustól várják a segítséget. Jézus érintése pedig az
irgalmas Isten érintését jelenti számukra. Isten nem fordul el senkitől,
mindenkin segíteni akar. A betegségektől és szenvedésektől szabadulni
vágyók számára gyógyulást eredményez Isten érintése.
A lelkemet is szeretné megérinteni, meggyógyítani Isten. Engedem-e, hogy
irgalma megérintsen? A legfőbb jó, amit Jézus adhat, az üdvösség, az örök
élet. Megszabadulhatok bűneimtől, mert az irgalomban gazdag Isten
megérint, magához ölel, miként a tékozló fiút magához ölelte atyja.
Irgalmas Atyám, ölelj magadhoz, hogy érezzem szereteted!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézus Krisztus, lelkem Pásztora, vedd el tőlem minden bűnömet kereszted és
szereteted erejében! Tiéd akarok lenni! Gyönge vagyok és a bűn sokszor
fogva tart, de szeretném őszinte szívvel és teljes erőmből ismét
megkísérelni, hogy mindennel szakítsak, ami Tőled távol tart. Életem
egyetlen Pásztora, segíts ebben!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130211.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. február 10., vasárnap

[Evangelium] 2013-02-10

2013. február 10. – Évközi 5. vasárnap

Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett
köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két
bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát
az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé
beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet.
Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: „Evezz a mélyre, és
vessétek ki a hálótokat halfogásra." „Mester – válaszolta Simon – egész
éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra kivetem a
hálót." Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a
háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és
segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy
majdnem elsüllyedt.
Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt:
„Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok." A szerencsés halfogás
láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot
és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött
Simonba: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel." Erre partra vonták
hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust.
Lk 5,1-11

Elmélkedés:

Jó volna váltani
Idős beteghez hívtak gyóntatni, siettem is, amennyire lehetett. A házhoz
érkezve egy szemmel láthatóan valóban rossz egészségi állapotban lévő
férfi nyit ajtót. Köszönés után mondom is neki, hogy tényleg rosszul néz
ki, jó, hogy időben hívott. Erre mentegetőzni kezd, hogy nem ő a beteg,
hanem a mama, akihez sietve be is vezet egy szobába. A mama viszont
jelentősen jobb állapotban volt, igaz, ágyban feküdt szinte mindig.
Derűsen, mosolyogva köszöntött, és ugyanilyen hangnembe beszélgettünk még
jó ideig a szentgyónása után. Elmondta, hogy egész nap csak imádkozik,
televíziót nem néz, mert csak fárasztaná, s ebből megértettem, hogy miért
ennyire jó kedélyű. Látogatásom után a már korábban említett férfi kísért
ki, s mesélni kezdi, hogy milyen szörnyűségeket látott az imént a
híradóban, mennyi katasztrófa, baleset történt megint. Így fejezi be
mondandóját: „Szinte belebetegszem a sok rossz látványába." Mondom neki:
„Nem szinte, hanem biztosan. Jó volna csatornát váltani." Íme, egy példa
arra, amit a szakemberek oly régóta hangoztatnak, hogy a negatív hírek
mennyire rossz hatással vannak az emberre, főként arra, aki nem veszi
észre önmagán ezek káros hatásait és nem változtat időben.

Az elmúlt két vasárnapon Jézus sikertelen, eredménytelen názáreti
fellépéséről olvastunk. Ezt a kudarcot követően küldte el tanítványait
missziós útra, hogy tanítsanak. Mintha csak azt akarta volna nekik
sugallni, hogy valójában nincs kudarc, nincs veszett helyzet. Bármilyen
negatív élmény után el lehet indulni egy egészen új úton, ami aztán
eredményt hozhat. Hányszor hallok papokat így panaszkodni: Belefáradtam a
munkába. Évek óta küszködöm és alig van eredménye a szolgálatomnak. Vagy
hányszor hallok hasonló negatív tapasztalatokat tanároktól: Minden
jószándék ellenére semmi eredménye sincs a munkámnak. A tanulókat nem
érdekli semmi. A szülők sem maradnak ki a hasonló csalódásokból: Mennyit
kínlódom a gyerekek nevelésével, de nem hallgatnak rám.

De feladhatja-e egy pap, tanár vagy szülő a hivatását? Abbahagyhatja-e
fáradozását csak azért, mert időnként kudarcok érik? Feladhatja-e
hivatását, amire életét szentelte? A válasz egyszerű: semmiféle kudarc
vagy sikertelenség nem adhat okot erre. A rossz tapasztalatok inkább
ösztönözzenek arra, hogy új utat, új lehetőséget keressen az illető a
hívek, a tanítványok, a gyerekek szívéhez! Ha valami eredménytelen volt,
azt nem érdemes folytatni, de lehet helyette újat kitalálni.

Nem csak a názáreti kudarc utáni misszióba küldés hordozza ezt az
üzenetet, hanem a mai evangélium is ezt a tanulságot közvetíti számunkra.
Tanítását követően Jézus arra szólítja fel Pétert és halásztársait, hogy
evezzenek ki és vessék ki a hálót halfogásra. Ők éppen arról beszélgettek
egymással, hogy haszontalan erőfeszítés volt egész éjszakai munkájuk, mert
semmit sem fogtak. Figyeljünk oda erre a „semmire!" Nem arról van szó,
hogy kevés halat fogtak, többre számítottak és emiatt csalódottak voltak,
hanem nem fogtak semmit. Egyetlen halat sem. Van-e ennél nagyobb kudarc
egy halász számára? Okozhat-e bármi is ennél nagyobb csalódást? Ebben a
helyzetben hangzik el Jézus részéről a kérés, hogy induljanak halászni.
Amikor megtapasztalják emberi kicsinységüket és tehetetlenségüket, akkor
szólítja meg őket Jézus. Milyen csodálatos Péter bizalma Jézus iránt! Így
szól: „A te szavadra kivetem a hálót!" (Lk 5,5). Igaz, hogy fáradtak
vagyunk és nem sok értelmét látom a további halászatnak a friss kudarc
után, de engedelmeskedem, kivetem a hálót. Ez az engedelmesség, ez a
bizalom, ez a hit meghozza a bőséges eredményt, s annyi halat fognak, hogy
a háló már nem bírja a nagy súlyt és szakadozni kezd. Ez a bőség éppen az
ellenkezője annak a „semminek," amiről Péter az imént beszélt. Jézus
szavát, kérését teljesítve a reménytelen helyzet ellenére is van eredménye
a munkának, mégpedig olyan bőséges eredménye, amire senki sem számított.

A csodálatos halfogás történetét olvasva érdemes elgondolkoznom: Valóban
van reményvesztett helyzet? Véglegesnek szabad-e tekintenem az időleges
kudarcot? Tudok-e bízni Jézus szavában a kilátástalannak tűnő
helyzetekben? Van-e bátorságom ahhoz, hogy a sikertelenségek után új
erővel, lendülettel keressek más lehetőségeket? Miként egykor beszállt
Péter hajójába, ugyanúgy Jézus ma beszáll életem csónakjába. És én még
mindig félek elindulni? Milyen kudarcot ne tudnék túlélni, ha ő velem van?
Milyen kudarc után ne tudnék bármit újrakezdeni, ha ő velem van? Egy
kudarc nem veheti el kedvemet, legfeljebb figyelmeztet, hogy ideje
váltani.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus! Nagy öröm él szívemben, mert emberré lettél, beszálltál
életem hajójába és ezzel részt vállaltál életemből. Azért teszed ezt, hogy
velem együtt indulj a világ nagy tengere felé. Emberi erőm sokszor
kevésnek bizonyul. Kudarc és sikertelenség ér nap mint nap, de a veled
való találkozás óta újra erőt érzek magamban, és lelkesedést, hogy ismét
érted fáradozzak. Taníts engem, hogy mindig engedelmeskedjek szavadnak és
emberhalász legyek, aki bátran indulok az emberekhez, hogy hirdessem a te
evangéliumodat. Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130210.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum