2008. április 19., szombat

[Evangelium] 2008-04-19

2008. április 19. - Szombat

Az utolsó vacsorán Jézus így szólt tanítványaihoz: "Ha ismernétek engem,
Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok."
Fülöp megjegyezte: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk."
Jézus így válaszolt: "Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz
engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Hogyan mondhatod hát:
Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed talán, hogy én az Atyában vagyok,
és az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól
mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van. Higgyétek el,
hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem! Ha másért nem, legalább a
tetteimért higgyétek! Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem,
ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt még
nagyobbakat is tehet azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek
majd nevemben az Atyától, megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a
Fiúban. Ha pedig tőlem kértek valamit a nevemben, azt is teljesítem."
Jn 14,7-14

Elmélkedés:

Fülöp azt kéri Jézustól, hogy mutassa meg az Atyát. Fülöp kérése, amely a
többi apostol szívében is megfogalmazódhatott és a mi szívünknek is nagy
vágya, arra készteti Jézust, hogy beavassa őt és minket a mennyei Atyával
való kapcsolatának titkába. Megtudjuk, hogy az Úr milyen bensőséges
egységben van a mennyei Atyával. Cselekedeteik, szavaik közösek. Megtudjuk
továbbá, hogy Jézus azért lehet Út számunkra, mert ő az Atya
kinyilatkoztatása. Mivel Jézus személyén keresztül az Atya egészen közel
jött hozzánk, ezért minél jobban közeledünk hozzá, annál közelebb kerülünk
az Atyához. Ha Őneki engedelmeskedünk, akkor egyúttal a mi mennyei Atyánk
engedelmes gyermekei is vagyunk. Ha hitünk és cselekedeteink által
egységben vagyunk Jézussal, akkor az Atyával is közösségbe kerülünk.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, te akartad, hogy az én megváltásom a te lelked halálküzdelmével
kezdődjék. Én pedig az általam és az emberek által elkövetett sok sértés
helyrehozásaként ma elkezdem neked szentelni a lelkemet. Formálj belőlem,
ó, Uram, amit akarsz: minden fönntartás nélkül rád bízom magam. Neked
szentelem akaratomat: tedd mindig azonossá a tiéddel. Neked szentelem
emlékezetemet, hogy mindig emlékezzék rád; értelmemet, hogy mindig veled
foglalkozzon.


________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Mónika imát kér gyermekáldásért.
Zsófia imát kér családjáért, egy házaspárért, akik második gyermeküket
elveszítették, valamint négy, egyedül maradt lányért.
Hajnalka imát kér önmagáért és családjáért, hogy mindenben Isten akarata
teljesedjen.
László imát kér elhunyt anyósáért, Gabrielláért.
Egy szomorú édesanya imát kér lelki betegségben szenvedő fiáért.
Balázs imát kér 83 éves nagymamájáért, akit hétfőn műtenek.
Csaba imát kér egy 6 éves kislányért, akinél daganatot találtak a
koponyájában.
Krisztina imát kér kisfiáért, akit kedden operálnak a szemével.
Köszönöm mindenki imáit!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. április 18., péntek

[Evangelium] 2008-04-18

2008. április 18. - Péntek

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: "Ne nyugtalankodjék a
szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek! Atyám házában sok
hely van. Ha nem így lenne, mondtam volna-e: "Elmegyek, és helyet készítek
nektek?" Ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és
magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. Hiszen
ismeritek az utat oda, ahová én megyek!" Ekkor Tamás így szólt: "Uram, mi
nem tudjuk, hová mégy; hogyan ismerhetnénk hát az utat?" Jézus ezt
felelte: "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az
Atyához, csak általam."
Jn 14,1-6

Elmélkedés:

Nyilvános működésének esztendeiben Jézus mindig úton volt. Járta a
falvakat és a városokat, a poros utakat, de közben utat talált az emberek
szívéhez is. Útitársakat gyűjtött maga mellé, akiket meghívott, hogy közös
úton járjanak. Sokakat hívott, de nem mindenki indult el vele. Új utakat
mutatott az embereknek: a megtérés útját, a gyógyulás útját, a
próbatételek útját, az igazság útját. A sötétség és a bűn tévútjáról
igyekezett letéríteni az embereket. Ő maga is végigment a szenvedés
keresztútján, aztán pedig elindult a feltámadás útján. Fáradhatatlanul
járta azt az utat, amelyet az Atya jelölt ki neki, s amelyen végig kellett
mennie ahhoz, hogy nekünk megmutassa a mennybe vezető utat. Elindulok-e az
úton, amelyet Jézus mutat nekem?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jóságos Istenem, hálás szível köszönöm Neked mindazt, amivel mindennap
elhalmozol Jóságodból, köszönök mindent azok helyett és nevében is, akik
ezt nem teszik meg. Édes Jézusom, határtalan Jóság! Milyen sokat tettél
azért, hogy az emberek viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, hogy
sokan nem szeretnek Téged? Szent kegyelmeddel eltökélem, hogy amennyire
csak képes vagyok, szeretlek Téged mindenek fölött! Ámen.


________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Úgy tűnik, hogy ezen a héten elérjük a 14 ezres számot a listatagság
számának tekintetében. Hagyományainkat folytatva a 14 ezredik feliratkozó,
valamint aki őneki ajánlja az e-vangéliumot, egy-egy bibliát kap
ajándékba.
Köszönöm, hogy ajánljátok ismerőseiteknek a listát és terjesztitek az
e-vangéliumot.
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. április 17., csütörtök

[Evangelium] 2008-04-17

2008. április 17. - Csütörtök

Miután a húsvéti vacsorán Jézus megmosta tanítványai lábát, így szólt
hozzájuk: "Bizony, bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem
a küldött küldőjénél. Boldogok vagytok, ha ezt megértitek, és így is
cselekedtek. Nem mindnyájatokról mondom ezt. Ismerem azokat, akiket
választottam. De be kell teljesednie az írásnak: "Akivel megosztottam
kenyeremet, sarkát emelte ellenem." Előre megmondom, mielőtt megtörténnék,
hogy amikor megtörténik, higgyétek, hogy én vagyok. Bizony, bizony, mondom
nektek: aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be; aki pedig engem
fogad be, azt fogadja be, aki küldött engem."
Jn 13,16-20

Elmélkedés:

Jézus szolgálni jön erre a világra. A nagycsütörtöki utolsó vacsorán az
apostolok lábát megmosó Jézus tanúságot tesz arról, hogy az emberek akarja
szolgálni, majd másnap, nagypénteken, amikor engedelmesen vállalja a
kereszthalált, a mennyei Atya szolgájának bizonyul. Mindkét cselekedet
esetében azt kell mondanunk, hogy nem csupán jelképes tettekről van. Az Úr
azt kéri tőlünk, hogy ugyanezt tegyük. Szolgáljuk embertársainkat és
életünket állítsuk Isten szolgálatába. De nem két, különböző dologról van
itt szó, hanem arról, hogy az embereket szolgálva Istennek szolgálunk. Így
volt ez Jézus megváltó halálakor, és ez történik akkor is, amikor Jézus
szolgálatát folytatom.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Mindenható Isten tiszta szívből kérünk,
Fogadd imádságunk, buzgó könyörgésünk.
Amit eddig végzett töredelmes lelkünk,
Vagy amit mulasztva eddig még nem tettünk,
Pótolja szent Fiad drágalátos Vére,
Legyen buzgó lelkünk megszentelésére.
Tedd boldoggá Isten, aki remél Benned,
Szenvedő hazánkról töröld le a könnyet.
Add meg híveidnek kik a sírba tértek,
Adjon drága Jézus örök üdvösséget. Ámen.


________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Úgy tűnik, hogy ezen a héten elérjük a 14 ezres számot a listatagság
számának tekintetében. Hagyományainkat folytatva a 14 ezredik feliratkozó,
valamint aki őneki ajánlja az e-vangéliumot, egy-egy bibliát kap
ajándékba.
Köszönöm, hogy ajánljátok ismerőseiteknek a listát és terjesztitek az
e-vangéliumot.
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. április 16., szerda

[Evangelium] 2008-04-16

2008. április 16. - Szerda

Abban az időben Jézus hangos szóval hirdette: Aki bennem hisz, nem
énbennem hisz, hanem abban, aki küldött engem. Aki engem lát, azt látja,
aki küldött engem. Én világosságul jöttem e világra, hogy aki bennem hisz,
ne maradjon sötétségben. Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem tartja
meg, azt nem én ítélem el, mert hiszen nem azért jöttem, hogy elítéljem a
világot, hanem hogy megváltsam a világot. Van bírája annak, aki megvet, és
nem fogadja el tanításomat. A tőlem hirdetett ige ítéli el őt az utolsó
napon. Mert én nem magamtól beszéltem, hanem az Atya, aki küldött engem,
hagyta meg nekem, hogy mit mondjak és mit hirdessek. Tudom, hogy az ő
parancsa örök élet. Amit tehát hirdetek, úgy hirdetem, amint az Atya
mondta nekem.
Jn 12,44-50

Elmélkedés:

Az emberek és a mennyei Atya közti közvetítő szerepéről beszél Jézus. Tőle
tudjuk, hogy Isten a mi Atyánk, akitől Jézus elhozza az örök életre
meghívó tanítást. Elhozza a megváltás s a hit világosságát. Aki
visszautasítja mindezt, az az Atya ajándékát veti el magától. Jézus
közvetítő tevékenységének köszönhetően Isten-keresésünk nem hiábavaló és
eredménytelen emberi erőlködés. Isten közeledik felénk, hogy könnyebb
legyen nekünk a felismerés, a hit, a szeretet megtapasztalása. Isten talál
ránk, hogy elárasszon miket a megbocsátással. Ha hittel elfogadom az Atya
küldöttének, Jézusnak szavát, akkor az Atyának engedelmeskedem. Jézus
halálig elmenő engedelmessége legyen példa számomra!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Én Istenem! Felajánlom magamat égő áldozatul irgalmas szeretetednek, hogy
életem a tökéletes szeretet egyetlen hősi tette legyen. Könyörgök Hozzád,
hogy a Benned rejlő végtelen szeretetnek árját öntsd át lelkembe, hogy az
engem felemésszen, és a Te szeretetednek vértanújává tegyen.
Igen, így akarok elkészülni rá, hogy Előtted megjelenhessek: a szeretet
mártírhalálával akarok meghalni, s így egyenest a Te irgalmas szereteted
karjaiba repülni.
Lisieux-i Szent Teréz


________________________________

Aktuális:
XXIX. Budapest - Márianosztra Országos Ifjúsági Zarándoklat
2008. május 1-3.
2008. május 1-én 29. alkalommal vágunk neki a Budapest és Márianosztra
közötti útnak. Az idén magát a Bibliát helyezzük a középpontba.
Gyere Te is! Gyertek Ti is!
Ha még soha nem voltál...
Ha már egyszer majdnem eljöttél...
Ha már voltatok és jó volt...

www.marianosztra.zarandoklat.hu
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. április 15., kedd

[Evangelium] 2008-04-15

2008. április 15. - Kedd

Abban az időben a templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt.
Jézus éppen a templomban járt, Salamon oszlopcsarnokában. A zsidók
körülvették őt, és megkérdezték: "Meddig tartasz még bizonytalanságban
minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk nyíltan!" Jézus így felelt:
"Mondtam már nektek, de nem hiszitek el. Cselekedeteim, amelyeket Atyám
nevében művelek, tanúságot tesznek rólam. De ti nem hisztek, mert nem
vagytok juhaim közül valók. Az én juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem
őket, és ők követnek engem. Én örök életet adok nekik. Nem vesznek el
soha, és senki sem ragadja el őket kezemből. Atyám, aki nekem adta őket,
hatalmasabb mindenkinél: senki sem ragadhatja el őket Atyám kezéből. Én és
az Atya egy vagyunk."
Jn 10,22-30

Elmélkedés:

A szamariai asszony, akitől Jákob kútjánál vizet kér Jézus, egy
beszélgetés során megérti, hogy Jézus a Messiás, s ezt örömmel mondja el a
város lakóinak. A vakon született ember, miután Jézus segítségével látni
kezd, örömmel fejezi ki hitét, s ismeri fel gyógyítójában a Messiást.
Egyeseket a tanítás, másokat pedig a csodák vezetnek el a Messiás
felismerésére. Ugyanakkor vannak olyanok is, akiknek mindez nem elég.
Róluk olvasunk a mai evangéliumban. Újabb bizonyítékot, újabb csodát
akarnak, de az Úr nem teljesíti kérésüket. Mindazok a jelek, ugyanis,
amelyeket véghezvisz, elegendőek ahhoz, hogy eljusson valaki a hitre. Ne
követeljünk újabb bizonyítékokat, hanem engedelmeskedjünk hittel a mi
Urunknak!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Szánd Uram, a szenvedőket,
Szánd, Uram, az éhezőket,
Hiszen ez a te világod!

Add, hogy mi értük éljünk,
Add, hogy dolgozhassunk értük,
s jöjjön el a te országod!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. április 14., hétfő

[Evangelium] 2008-04-14

Jn 10,11-18

Abban az időben Jézus így szólt: "Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor
életét adja a juhokért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok
nem a sajátjai, otthagyja a juhokat, és elfut, amikor látja, hogy jön a
farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut
el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor. Ismerem
enyéimet, és enyéim is ismernek engem, - mint ahogy az Atya ismer engem,
és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. De más juhaim is vannak,
amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is vezetnem kell. Hallgatni
fognak szavamra, és egy nyáj lesz és egy pásztor. Azért szeret engem az
Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd ismét visszavegyem. Nem veszi el
tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van
rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól."
2008. április 14. - Hétfő

Elmélkedés:

Én vagyok a jó pásztor és életemet adom a juhokért - mondja Jézus a mai
evangéliumban. Az Úr kereszthalála mutatja, hogy Jézus mennyire komolyan
gondolta mindezt. Amikor elérkezett a pillanat, hogy az Atya akaratának
engedelmeskedve oda kell adni életét a mi megváltásunkért és
üdvösségünkért, akkor nem nem késlekedett. Az Atya iránti szeretet mellett
az irántunk való szeretet is erre ösztönözte. Nem nem fél és nem félti
önmagát, hanem értünk aggódik és utánunk jön, ha látja, hogy bűneink miatt
rossz úton járunk. Nagyon ostobának kellene lennünk ahhoz, ha ezen utánunk
induló szeretet elől el akarnánk rejtőzni, s nem engednénk, hogy Ő
vezessen minket az üdvösség útján.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Adj nekem, Uram
buzgalmat - téged keresni,
bölcsességet - téged követni
lelket - téged ismerni,
tekintetet - téged látni,
életet - mely néked tetszik,
kitartást a végsőkig,
és boldog véget!
Gaston Phébus gróf imája

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. április 13., vasárnap

[Evangelium] 2008-04-13

2008. április 13. - Húsvét 4. vasárnapja

Abban az időben így szólt Jézus: "Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a
kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki
viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a
juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket.
Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a
hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját
nem ismerik."
Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről
beszél. Jézus ezért így folytatta: "Bizony, bizony, mondom nektek: Én
vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok tolvajok és
rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam
keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj
csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy
életük legyen, és bőségben legyen."
Jn 10,1-10

Elmélkedés:

A nyerő csapat
Jean Vanier, a Hit és Fény, valamint a Bárka Közösségek alapítója mondta
egyszer a következőket: "Mindannyian arról álmodunk, hogy a nyerő
csapatban vagyunk, legyen szó fociról, politikáról vagy akár az Egyházról.
Mégis, látszólag legyőzik Krisztust és sokszor Egyházát is, és mi ezt
nehezen viseljük. Jézus odaadta életét mindenkiért, nem csak a tanításban
és csodáiban, hanem szenvedésében és halálában is".

Ma, húsvét 4. vasárnapján, a Papi és szerzetesi hivatások világnapján
azokra gondolunk és azokért imádkozunk, akik nem csupán álmodtak arról,
hogy Krisztus csapatában játszanak, hanem meg is valósították álmukat.
Meghallották Jézus hívását a csapatba és életüket neki szentelték. A
kérdés most az számunkra, hogy nyerő-e ez a csapat? Egy olyan korban,
amikor sokan támadják az Egyházat és papjait kitalált vagy valós emberi
gyengeségek miatt, lehet-e nyerő Krisztus csapata?

A papok számára a keresztény élet játékszabályai szigorúbbak, mint mások
számára. Talán sokan hallották már, hogy a Vatikán kezdeményezésére néhány
éve mindig megrendezik Rómában a Papi Labdarúgó Kupát, amelyen papokból és
papságra készülő szeminaristákból álló csapatok mérik össze ügyességüket a
zöld gyepen. Ezeken a mérkőzéseken sokkal szigorúbbak a szabályok, mint
más meccseken. A játékosok természetesen nem káromkodnak, de már a durva
szavak használatáért is piroslap jár, és az sem folytathatja tovább a
játékot, aki például a bíró döntése ellen hevesen tiltakozik. Pontosan
ugyanígy van ez a papság életében is, akik a nyilvánosság
reflektorfényében "fociznak", miközben a többség a pályán kívülről nézi
őket. Rengetegen nézik életüket, "játékukat", s sokan alkotnak róluk éles
kritikát. De ha a papok betartják a rájuk vonatkozó szigorú szabályokat,
akkor igazi tanúságtétel lesz életük. Itt ugyanis nem csak gólra megy a
játék, hanem minden megmozdulásukkal, a szentségek kiszolgáltatásával, a
gyerekekkel és a fiatalokkal való törődésükkel, a családok bátorításával,
a szegények segítésével, a betegek meglátogatásával, egyéni imaéletükkel
egyaránt példát mutatnak a nézőközönségnek. Szeretetük, türelmük,
figyelmességük, pontosságuk és együttérzésük szintén elengedhetetlen.
Példás összjátékuk a rájuk bízott hívekben azt az érzést kelti, hogy nem
egyedül akarnak küszködni, hanem egymást erősítve élik meg hivatásukat.

Lehet-e nyerő a mi papi csapatunk? Igen, ha mindenben engedelmeskedünk a
csapatkapitánynak, Jézusnak. Ő nem az edzőkhöz hasonlóan kívülről ad
nekünk tanácsokat, hanem csapattagként velünk együtt játszik. Ő lelkesít
minket hivatásunk megélése közben, neki köszönhetjük, hogy örömteli lesz a
játékunk, ő tartja össze csapatunkat, és ő segíti azokat a
csapattársainkat, akik néha nem képesek hozni igazi formájukat. A
felkészülés során és a játék közben is a csapatkapitány emlékeztet minket
azoknak a legendás hírű egyéniségeknek a példájára és küzdeni akarására,
akik életszentségükkel oly sok győzelmet szereztek az elmúlt századokban
az Egyház számára. Minden papnak az a célja, hogy az isteni üzenet
közvetítésével, a szeretet és megbocsátás hirdetésével és Istent dicsőítő
cselekedeteivel, mint megannyi góllal az emberek szívébe lopja magát és
elnyerje a nézők tetszését.

Minden sportágban sok szó esik az utánpótlásról. Mi, papok, akik felelősen
gondolkodunk a jövő Egyházáról, nem feledkezünk el arról, hogy buzgón
kérjük csapatunk tulajdonosát, a mindenható Istent azért, hogy Ő
gondoskodjon az utánpótlásról. Mindennap imádkozunk azért, hogy Isten
hívjon olyan fiatalokat a csapatba, akik életüket az Egyháznak szentelik
és győzelemre viszik Krisztus ügyét!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jézusom, lelkek isteni Pásztora, ki apostolaidat meghívtad és a lelkek
halászaivá tetted őket: vond magadhoz a buzgó és nemes ifjú lelkeket is,
hogy tanítványaiddá és segítőiddé váljanak. Add, hogy érezzék a világ
üdvözítése utáni szomjadat, amiért folyton megújítod papjaidnak keze által
áldozatodat oltárainkon.
Add, hogy minél többen kövessék hivó szavadat, folytassák művedet a
földön, építsék Titokzatos Testedet, az Egyházat. Add, hogy Egyházad a
föld sója és a világ világossága legyen. Ámen.
VI. Pál pápa

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum