2013. augusztus 31., szombat

[Evangelium] 2013-08-31

2013. augusztus 31. – Szombat

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: Egy
ember egyszer idegenbe készült, ezért összehívta szolgáit, és rájuk bízta
vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a
harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra
kelt. Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, és másik
ötöt nyert rajta. Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt
szerzett. Az pedig, aki csak egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és
elrejtette a földbe urának ezüstjét.

Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott velük.
Jött az, aki öt talentumot kapott: hozott másik ötöt is, és így szólt:
„Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik ötöt nyertem rajta." Az úr
így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál,
sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!" Jött az is, aki két talentumot
kapott, és így szólt: „Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik
kettőt nyertem rajta." Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges
szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!"
Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott. Így szólt: „Uram!
Tudtam, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, ahová nem vetettél, és
onnan is szüretelsz, ahová nem ültettél. Félelmemben elmentem hát és
elástam a földbe a talentumodat. Nézd, ami a tied, visszaadom neked!"
Válaszul az úr ezt mondta neki: „Te gonosz és lusta szolga! Ha tudtad,
hogy aratok ott is, ahová nem vetettem, és szüretelek onnan is, ahová nem
ültettem, ezüstjeimet a pénzváltóknak kellett volna adnod, hogy ha
megjövök, kamatostul kapjam vissza! Vegyétek csak el tőle a talentumot és
adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert akinek van, annak még
adnak, hogy bővelkedjék: és akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije
van! Ezt a hasznavehetetlen szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre!
Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!"
Mt 25,14-30

Elmélkedés:

A Krisztus jövetelére való várakozás új szempontja kerül elő a mai napon.
A tegnap olvasott rész az ő érkezésének idejére vonatkozik, míg a
talentumokról szóló példabeszéd az ezt megelőző időszakra. A történetben
szereplő úr a szolgákra bízza javait, ezt jelképezi a talentumok
kiosztása. A rábízott vagyonnal mindenkinek gazdálkodnia kell. A szolgák
tehetségük és a rájuk bízott vagyon mértéke szerint kamatoztatták azt,
illetve olyan is volt, aki félelmében elásta. Ez utóbbit végül
helytelennek minősíti az úr. A talentumokkal való gazdálkodás
nyilvánvalóan kockázatot rejt magában, hiszen el is lehet azt veszíteni.
Ezt azonban vállalni kell, mert a tétlenség nagyobb bűn.
Istentől képességeket és adottságokat kapunk, amelyet helyesen és az ő
akarata szerint kell felhasználnunk. Nem elég a megőrzés minimalizmusa,
hanem a tettrekészség, a cselekvés egyre többet hoz ki abból, amit az Úr
neki juttatott. Ebből a példázatból is kiderül, hogy nem egyformák, hanem
különbözőek az emberi adottságok. Mégsem kell senkinek a másikhoz
hasonlítania magát, nem kell irigykedni, hanem mindenkinek a magáéval kell
gazdálkodnia. A kevéssel is úgy kell bánni, hogy több legyen, s lehessen
látni a fejlődést. A nagyobb képességek viszont nagyobb felelősséget is
kívánnak. A képességeket lelki fejlődésünkre és embertársaink javára kell
felhasználnunk. Használjuk Isten szándékainak megfelelően mindazt a jót,
ami bennünk van és éljünk a kegyelemmel, amelyet nekünk ad!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg nekem
az istengyermekség szellemét, taníts meg arra, hogyan kell mindig Isten
gyermekéhez méltóan cselekednem! Maradj bennem! Add, hogy én is mindig
benned maradjak, és úgy szerethesselek, ahogyan te szeretsz engem! Nálad
nélkül semmi vagyok. Magamtól semmire sem megyek. De egyesíts önmagaddal,
tölts el szereteteddel, hogy általad az Atyával és a Fiúval mindig
egyesüljek!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130831.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. augusztus 30., péntek

[Evangelium] 2013-08-30

2013. augusztus 30. – Péntek

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A
mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és
kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A
balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak
azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők
mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás
hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!" Erre a szüzek mindnyájan
fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat:
„Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!" Az okosak ezt
válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább
menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!" Míg azok vásárolni
mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a
menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is.
Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!" De ő így válaszolt:
„Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!" Virrasszatok tehát, mert
nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
Mt 25,1-13

Elmélkedés:

Jézus szavaiból tudjuk, hogy érkezése az utolsó időkben biztosan be fog
következni, de annak ideje az ember számára nem ismert. Ha tudnánk
ugyanis, hogy mikor fog bekövetkezni, könnyen számítgatásokba kezdenénk, s
halogatni kezdenénk megtérésünket. A könnyelműség és a felelőtlenség ebben
az esetben mindenképpen vétkesnek tekinthető, s nagy árat kell érte
fizetnünk, hiszen saját üdvösségünket tesszük kockára. A Jézussal való
találkozás ugyanakkor élteti bennünk a reményt, mert ez üdvösségünk
lehetősége. A keresztény remény sohasem a múlt, hanem a jövő, az eljövendő
találkozás felé fordul. Várakozásunkat és reményünket egyedül Isten képes
betölteni.
Az állandó éberséget, a felkészültséget, a reményteli várakozást mutatja
be az okos és a balga szüzekről szóló példabeszéd. Az okosak előrelátóak,
a balgák felkészületlenek. E két hozzáállást szemlélteti, hogy az okosak
visznek magukkal olajat lámpásaikhoz, de a balgák nem. A késve érkező
vőlegény lakomájára csak a felkészültek tudtak idejében bejutni. A
többiek, akik időközben elmentek olajért, kinnrekedtek, s visszaérkezvén
hiába kértek bebocsátást.
Az okos és balga szüzek könnyen elvonják figyelmünket a történet igazi
főszereplőjéről, a vőlegényről, akinek jövetelét várják. Ő áll valójában a
példázat középpontjában. Amikor a vőlegény megérkezik, együtt ünnepel a
felkészültekkel. Jövetelének idejét nem lehet előre tudni. Lehet, hogy
hamarosan érkezik, de lehet, hogy késik. Mindig várjuk az Úr érkezését és
álljunk készen a találkozásra.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó Jézus Krisztus, hiszem, hogy igaz Isten és igaz ember vagy. Te vagy az
isteni út, mely végtelen biztonsággal hidalja át azt a szakadékot, amely
elválaszt engem az Istenségtől. Hiszem, hogy szent emberséged tökéletes és
oly hatalmas, hogy engem nyomorúságaim, hiányaim és gyarlóságaim ellenére
el tud vezetni oda, ahol te magad vagy: az Atya keblére. Add, hogy
hallgassak szavadra, kövessem példádat, és soha el ne szakadjak tőled.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130830.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. augusztus 29., csütörtök

[Evangelium] 2013-08-29

2013. augusztus 29. – Csütörtök, Keresztelő Szent János vértanúsága

Miután Jézus megkezdte nyilvános működését, Heródes Antipász király
elfogatta Jánost, és börtönbe vetette. Testvérének, Fülöpnek felesége,
Heródiás miatt tette, akit feleségül vett. János ugyanis figyelmeztette
Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét." Emiatt Heródiás
áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette.
Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért
meg akarta őt menteni. Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis
szívesen meghallgatta.
Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes a születése napján lakomát adott
vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea előkelőségeinek.
Közben Heródiás leánya bement, táncolt nekik, és Heródes meg vendégei
előtt nagy tetszést aratott. A király így szólt a leányhoz: „Kérj tőlem,
amit akarsz! Megadom neked." Sőt meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom
neked, még az országom felét is." A leány kiment, és megkérdezte anyjától:
„Mit kérjek?" Anyja ezt felelte: „Keresztelő János fejét." Erre
visszasietett a királyhoz, és előadta kérését. „Azt akarom, hogy most
azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!" A király nagyon
elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való tekintettel nem
akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal,
hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta
fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.
Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és
egy sírboltba temették.
Mk 6,17-29

Elmélkedés:

A farizeusok elleni beszédek sorozata után Keresztelő János halálának
történetét olvassuk az ő emléknapján. A törvénytelen kapcsolatban élő
Heródes király jól tudta, hogy Keresztelő János „igaz és szent" ember.
Elismerte a pusztában élő próféta nagyságát és adott János szavára, hiszen
különben nem törődött volna azzal, hogy valaki szemére veti bűnös
kapcsolatát. Felesége viszont, akinek szintén tudomása lehetett János
elítélő figyelmeztetéséről, megharagudott rá emitt, és csak a kedvező
alkalmat kereste, hogy János vesztét okozza. Heródes ugyan börtönbe
záratta János, hogy a nép körében ne tudjon többet a témáról beszélni, de
ez nem volt elég törvénytelen feleségének, Heródiásnak. Amikor pedig
elérkezett az alkalom, Heródes gyengének bizonyult, engedett felesége
gonoszságának, s elrendelte a Keresztelő kivégzését.
János megtehette volna, hogy nem törődik a király bűnös életével és nem
teszi azt szóvá. De ő prófétaként, Isten küldötteként kötelességének
érezte a figyelmeztetést. A bűnösök jó útra térítése még akkor is
kötelességünk, ha emiatt rosszindulattal, gyűlölettel találjuk szemben
magunkat. Mindenekelőtt magunkban érdemes észrevennünk a bűnt. Ha valaki
jószándékkal segít ebben, figyelmeztet hibáimra, akkor érdemes hallgatnom
rá.
János sorsa előrevetíti Jézus sorsát és a követői sorsát is. Krisztus
tanítványának osztoznia kell Mestere sorsában, vállalva akár a
szenvedéseket és a halált is. János estében a vértanúsággal válik
teljessé, hogy neki kisebbednie kell, Jézusnak pedig növekednie. Bennem is
növekednie kell Krisztusnak.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk! Fiad, Jézus Krisztus vállalta a kereszt súlyát. Odaadta értünk
az életét. Taníts meg minket, Istenünk, hogy mindennapjainkban készségesen
vállaljuk az áldozatot. Nem beletörődést, hanem tudatos vállalást kívánsz
tőlünk. Add, hogy életünket Krisztus szerint alakíthassuk. Add, hogy
életünket értelmesen tudjuk leélni. Add, hogy feladatainkat készséggel
vállalhassuk.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130829.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. augusztus 28., szerda

[Evangelium] 2013-08-28

2013. augusztus 28. – Szerda

Jézus egyszer így korholta a farizeusokat: Jaj nektek, képmutató írástudók
és farizeusok! Olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok, amelyek
kívülről szépnek látszanak, belül azonban holtak csontjaival és mindenféle
undoksággal vannak tele. Így ti is kívülről igaznak látszotok az emberek
előtt, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Sírboltokat emeltek a
prófétáknak, feldíszítitek az igazak síremlékeit, és kijelentitek: „Ha
atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűnrészesek a próféták
vérében." Ezzel ti magatok tanúsítjátok, hogy a próféták gyilkosainak fiai
vagytok. Nos, fejezzétek hát be, amit atyáitok elkezdtek!
Mt 23,27-32

Elmélkedés:

A farizeusok elleni vádbeszéd utolsó részletéhez érkeztünk. Jézus talán
ebben fogalmazza meg a legvilágosabban, hogy mi a problémája a farizeusi
lelkülettel, viselkedéssel. Képmutatónak tartja őket. Ezt mondja róluk:
„igaznak látszanak az emberek előtt, belül azonban tele vannak
képmutatással és gonoszsággal" (Mt 23,28). Ítéletét kár volna
megkérdőjeleznünk, hiszen mindenkinél jobban tudta, hogy mi lakik az
emberek szívében. A farizeusok „igaz volta" és vallásossága csak látszat,
s ezzel nem az Isten kedvében akarnak járni, hanem csak az embereket
akarják megtéveszteni. Ezt nevezzük a vallási szóhasználatban
képmutatásnak. Nem tagadhatjuk, hogy a látszatvallásosság bűnébe bárki
könnyen beleeshet. Vallásos cselekedeteinknél a külsőségek látszata nem
feltétlenül egyezik a belső összeszedettséggel.
A szakasz második részében a prófétákkal szembeni elutasítást is a
farizeusok bűnei közé sorolja Jézus. A korábbi időkben ugyanis nem
hallgattak Isten küldötteire, a prófétákra, akik Jézushoz hasonlóan
szintén felemelték szavukat a látszatvallásosság ellen, s leleplezték azok
kétszínűségét, akik Isten szándékának teljesítése helyett az emberek
tetszését keresték. A farizeusi lelkület mögött meghúzódó emberi gonoszság
Jézusnak, a Messiásnak, az Isten Fiának megölésével, keresztre
feszítésével éri el betetőzését. Az ő elítélése Isten elutasítását
jelenti.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenem, add, hogy az időt úgy használjam fel, hogy értékes legyen földi
és örök életem számára. Óvj meg mindnyájunkat ebben az újesztendőben
minden bajtól, és a napok, hónapok múlásával közelebb kerüljünk Atyai
szívedhez. Szűz Mária, Isten Anyja, légy pártfogóm szent Fiadnál.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130828.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. augusztus 27., kedd

[Evangelium] 2013-08-27

2013. augusztus 27. – Kedd

Jézus egyszer így korholta az írástudókat és a farizeusokat: Jaj, nektek,
képmutató írástudók és farizeusok! Tizedet adtok a mentából, a kaporból és
a köményből, de elhanyagoljátok azt, ami a legfontosabb a törvényben: az
igazságosságot, az irgalmat és a hűséget. Ezeket meg kell tenni, de azokat
sem szabad elhanyagolni! Vak vezetők! Megszűritek a szúnyogot, de
lenyelitek a tevét. Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok!
Megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül azonban tele vagytok
kapzsisággal és tisztátalansággal. Vak farizeus! Tisztítsd meg előbb a
pohár belsejét, akkor majd a külseje is tiszta lesz!
Mt 23,23-26

Elmélkedés:

Jézus folytatja a farizeusok ellen mondott beszédét, amelyben újabb
példákkal mutat rá helytelen vallásosságukra. A farizeusok a törvények
külső megtartásának álarca mögé rejtőztek, miközben azok belső lényegét,
az eredeti isteni szándékot nem tartották meg. Esetükben a
törvénytisztelet csak az isteni törvényekhez kapcsolt emberi szabályokra
vonatkozott. Azt gondolták, hogy a legkisebb szabály, előírás megtartása
is szükséges az üdvösséghez. Az üdvözülés célja ugyan helyes náluk, de
rossz utat, helytelen eszközöket választottak annak elnyerésére.
Jézus szavai szerint a törvényt nem az tartja meg, aki a legkisebb
mennyiségű terményekből is megadja a köteles részt, hanem az, akit az
igazságosság és az irgalmasság vezérel cselekedeteiben. Életünk olyan
alappillérei ezek, amelyek vallási indíttatásúak. Azért teszek mindent az
igazságosság elvét szem előtt tartva, mert Isten igazságos az emberekhez
és hozzám. Azért gyakorlom az irgalmasságot és a felebaráti szeretetet,
mert Isten is irgalmas hozzám. Azért őrzöm a hűséget, mert Isten is hű a
felém irányuló szeretethez.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Istenünk! Csodálatos képességekkel áldottad meg az embereket és
bizalmad jeleként arra kérsz bennünket, hogy embertársaink szolgálatára
álljunk. Segíts minket, hogy minden adottságunkkal önmagunk és mások
üdvösségét segítsük, s ezáltal dicsőséget szerezzünk neked. Hűséges
szolgáid akarunk lenni, akik szolgálatunk jutalmaként eljuthatunk az örök
életre.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130827.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. augusztus 26., hétfő

[Evangelium] 2013-08-26

2013. augusztus 26. – Hétfő

Jézus egyszer így korholta a farizeusokat: Jaj, nektek, képmutató
írástudók és farizeusok! Elzárjátok a mennyek országába vezető utat az
emberek elől. Ti magatok nem mentek be oda, és azokat sem engeditek
odajutni, akik be szeretnének menni. Jaj, nektek, képmutató írástudók és
farizeusok! Tengert és szárazföldet bejártok, hogy egyetlen pogányt
megtérítsetek, és ha megtért, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább,
mint magatokat. Jaj, nektek, vak vezetők! Azt mondjátok: „Ha valaki a
templomra esküszik, az semmi; ha azonban a templom aranyára esküszik, az
kötelez." Ti, esztelenek és vakok! Hát mi nagyobb: az arany vagy a
templom, amely megszenteli az aranyat? – Továbbá azt mondjátok: „Ha valaki
az oltárra esküszik, az semmi, de ha a rajta lévő áldozati ajándékra
esküszik, az kötelez." – Ti, vakok! Hát mi nagyobb: az áldozati ajándék
vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot? Aki tehát az oltárra
esküszik az esküszik az oltárra és mindarra, ami rajta van. Aki a
templomra esküszik, az esküszik a templomra és arra aki ott lakik. Végül
aki az égre esküszik, az az Isten trónjára esküszik és arra, aki a trónon
ül.
Mt 23,13-22

Elmélkedés:

Jézus folytatja vitáját a farizeusokkal és újabb konkrét dolgokat említ,
amelyekből kiderül felszínes magatartásuk, illetve az, hogy a törvények
megtartása terén csupán a látszatra törekszenek.
Miért közli Máté evangélista ezt a beszédet, vitát? A válasz egyszerű: így
mutatja be a különbséget Jézus és a törvénymagyarázók véleménye között. E
beszédeket olvasva körvonalazódik számunkra az a jézusi szándék, amely a
felszínes és csupán a külsőségekben megnyilvánuló vallásosságot elítéli,
ugyanakkor a mi szándékaink tisztázására és szívünk megtérésére ösztönöz.
A vitabeszédek közlésének másik célja az evangélista részéről, hogy
bemutassa olvasóinak és nekünk annak hátterét, hogy miért keletkezik és
növekszik a Jézussal szembeni ellenségeskedés, amely végül az ő
elítéléséhez és halálához vezet. A kezdetben csak szóbeli vitákban
megnyilvánuló szembenállás az írástudók és a vallási vezetők részéről a
későbbiekben gyűlöletté fokozódik, és Jézus életére törnek.
A farizeusi lelkületet is feltárják ezek az evangéliumi részek. A farizeus
számára az a fontos, hogy az emberek lássák buzgóságát és úgy tekintsenek
rá, mint a vallásosság mintaképére. Ennek érdekében bűneit elrejti mások
elől, mert azok napfényre kerülése lerombolná a róla alkotott képet. Isten
elől pedig úgy próbálja elrejteni bűneit, hogy nem ismeri el azokat,
önmagát bűntelennek, tökéletesnek tartja. A rendszeres
lelkiismeretvizsgálat és szentgyónás segít a farizeusi gondolkodásmód
felismerésében és levetésében.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézusom! Tudom, hogy életem nagyszerű lehetőség arra, hogy
embertársaim segítésével kimutassam irántad való szeretetemet.
Mindenkiben, de főként a szegényekben a segítségre szorulókban téged
akarlak látni, a te arcodat szeretném felfedezni, neked igyekszem
segíteni. Segíts, hogy soha ne mulasszam el a segítségnyújtást és
jócselekedeim érdemként számítsanak majd a végső ítéleten!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130826.mp3
 

________________________________

Aktuális:
X. Sümegi gyalogos zarándoklat a Balaton-felvidéken 2013. szeptember
13-15. Indulás: szeptember 13-án, pénteken reggel 7 órakor
Balatonalmádiból a Szent Imre templomtól. Előtte fél órával gyülekezés.
Szentmise minden nap lesz. Szeptember 15-én vasárnap 10 óra körül érkezünk
Sümegre, ahol részt veszünk a nagybúcsús szentmisén és a körmeneten. A
teljes táv mintegy 80 km.
Bővebb információ: www.mariaut.hu
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. augusztus 25., vasárnap

[Evangelium] 2013-08-25

2013. augusztus 25. – Évközi 21. vasárnap

Abban az időben Jézus tanított mindazokban a városokban és falvakban,
amelyeken áthaladt. Így tette meg az utat egészen Jeruzsálemig. Valaki
megkérdezte tőle: „Uram, ugye kevesen üdvözülnek?" Ezt válaszolta neki:
Törekedjetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak
majd bejutni, de nem tudnak. A ház ura feláll és bezárja az ajtót, ti meg
kint maradtok és zörgetni kezdtek az ajtón: Uram, nyisd ki nekünk! Akkor
azt fogja nektek mondani: Nem tudom, honnan valók vagytok. Ti
bizonygatjátok: A szemed láttára ettünk és ittunk, a mi utcánkon
tanítottál. De ő megismétli: Nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok
egy szálig, ti gonosztevők! Lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor
Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és a prófétákat mind az Isten országában
látjátok, magatokat meg kirekesztve. Jönnek majd keletről és nyugatról,
északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában. Így lesznek
az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.
Lk 13,22-30

Elmélkedés:

Belépni a hit kapuján
Az evangéliumban az üdvösségre jutók számáról kérdezi valaki Jézust. Ő így
válaszol: „Törekedjetek bemenni a szűk kapun!" (Lk 13,24). Milyen kapura
gondol Jézus? A kérdésre maga az evangélium adja meg a választ. A Jézus
által említett kapun keresztül az Isten országába, a mennyországba, az
üdvösségre juthat az ember.
Törekvésről, de nem törtetésről beszél. És tülekedésről sincs szó, azaz
nem másokat félrelökve kell előrejutnunk. Minden igyekezetünkkel legyünk
azon, hogy bejussunk a mennybe. Az üdvösségre a mi Urunk szavai szerint
nem széles, hanem csak egy „szűk kapu" vezet, ami azt jelenti, hogy
feltételei vannak a belépésnek, de ha megtesszük a szükséges
erőfeszítéseket és lépéseket, akkor elnyerhetjük az üdvösséget.
A szentévek alkalmával Rómában megnyitják a zarándokok számára a szent
kapukat a város négy legnagyobb bazilikájában, a vatikáni Szent
Péter-bazilikában, a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, a lateráni
Szent János-főszékesegyházban és a Szűzanya római szentélyében, a Santa
Maria Maggiore-bazilikában. A szent kapuk az egész jubileumi évben nyitva
állnak az Örök Városba érkező hívők előtt. Ezeken a kapukon át csak
belépni szabad az említett templomokba. A zarándokok ugyanis látogatásuk
befejeztével egy másik ajtón keresztül hagyhatják el a templomot, a szent
kapun át nem szabad távozniuk.
A Hit évében természetesen a hit kapuján kellene belépnünk. Már jócskán
túlvagyunk e tematikus év felén, de még mindig vannak olyanok, akik el sem
indultak e jelképes kapu felé, egyetlen lépést sem tettek, hogy a hitre
jussanak. Mások talán még nem vették észre, hogy a hit kapuja nyitva áll.
Lehajtott fejjel matatnak táskájukban, keresik a kulcsot, a belépőkártyát,
pedig fel kellene nézniük és azonnal észrevennék, hogy a kapu nyitva áll
előttük.
XVI. Benedek pápa A hit kapuja címet adta apostoli levelének, amelyben
2011. októberében meghirdette a Hit évét. Ennek kezdő sorai így hangzanak:
„A hit kapuja, amely bevezet minket az Istennel való életközösségre és
lehetővé teszi a belépést az Egyházba, mindig nyitva áll előttünk" (Porta
fidei 1.). E szavak összefoglalják nem csupán a Hit évének célját, hanem
magának a hitnek is a célját, tudniillik azt, hogy a hit az Istennel való
életközösség alapja és a hit vezeti el az embert az Egyház közösségébe.
A kereszténységben az a csodálatos, hogy a tanbeli hit, az elméleti hit és
a hit tartalma elválaszthatatlan az élettől. A keresztény ember aszerint
él, amiben hisz. Annak engedelmeskedik, akiben hisz, tudniillik Istennek.
Életével tesz tanúságot hitéről. A nem hívőket, a kívülállókat
valószínűleg nem a tanítás vagy az elmélet szépsége, annak tartalmi
gazdagsága fogja lenyűgözni, hanem a keresztények hit szerinti élete. Az
elismerésen túl ez fogja bennük felkelteni a vágyat, hogy elfogadják a
hitet és maguk is a hit szerint éljenek. Akkor nem csupán azt fogják
mondani, hogy „nézzétek, mennyire szeretik egymást" (Tertullianus), hanem
felébred bennük a közösséghez való csatlakozás vágya. Akkor nem csupán
befogadói lesznek a hitnek, hanem egy idő után annak hirdetőivé válnak.
A hit és az élet egységét a bűn rontja meg. A bűn elszakít Istentől,
megmérgezi a vele való szeretetkapcsolatot és elszakít az Egyháztól. A hit
szerinti élet, szentségi élet. Bűneim megvallásával (szentgyónás)
helyreáll az Istennel való szeretetközösség, a szentáldozáshoz járulás, az
Oltáriszentség vétele pedig jelzi, hogy teljes közösségbe vagyok az
Egyházzal. Segítsen bennünket Isten kegyelme, hogy hitünk és életünk
egységben legyen!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Az általad említett kapun keresztül az Isten
Országába, a mennyországba, az üdvösségre juthatunk. Segíts, hogy
szüntelenül a menny felé törekedjek, ahol megadod a jónak jutalmát, s ahol
feltárulnak előttem Isten végtelen titkai: a szeretet titka, az irgalom
titka, a jóság titka, az élet titka. Te hívsz, te vársz engem a mennybe,
ahol örökre eltölt az isteni szeretet. Segíts nekem, hogy egész életemben
keressem azt a szűk ösvényt, amely menny felé vezet. Segíts, hogy
megtaláljam az örök élet kapuját és elnyerjem az üdvösséget! Hiszek, Uram,
erősítsd bennünk a hitet!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130825.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum