2010. november 13., szombat

[Evangelium] 2010-11-13

2010. november 13. - Szombat

Abban az időben Jézus példabeszédet mondott arról, hogy szüntelenül kell
imádkoznunk és nem szabad belefáradnunk. Így szólt: „Az egyik városban élt
egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott. Élt abban a
városban egy özvegyasszony is. Ez elment hozzá, és kérte: „Szolgáltass nekem
igazságot ellenfelemmel szemben." A bíró egy ideig vonakodott, aztán mégis
így szólt magában: „Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de ez az
özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki, mert a végén
még nekem jön és megver."
Az Úr így szólt: „Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró. Vajon
Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá
folyamodnak? Talán megvárakoztatja őket? Mondom nektek, hamarosan igazságot
szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e
hitet a földön?"
Lk 18,1-8


Elmélkedés:
Nem csupán akkor, amikor nagy bajban vagyunk vagy szerencsétlenség ér
minket, hanem szüntelenül kell imádkoznunk. Az Istennel való élet egyik
nyilvánvaló jele, hogy naponta imádkozunk. Az ima minden esetben találkozás.
Az ember felé szeretetét állandóan megmutató Isten és ezt a szeretetet
elfogadó ember találkozása. Az üdvösség útját megmutató Isten és az ezen az
úton haladó ember találkozása. A lelki békességet nyújtó és a békességre
vágyakozó ember találkozása. Az irgalomban gazdag Isten és a bűnbánó ember
találkozása. Az akaratát kinyilvánító Isten és az istentől kapott hivatását
elfogadó és teljesítő ember találkozása. Fedezzük fel az imában az Istennel
való találkozás mélységét!
© Horváth István Sándor


Imádság:
Én Istenem! Felajánlom magamat égő áldozatul irgalmas szeretetednek, hogy
életem a tökéletes szeretet egyetlen hősi tette legyen. Könyörgök Hozzád,
hogy a Benned rejlő végtelen szeretetnek árját öntsd át lelkembe, hogy az
engem felemésszen, és a Te szeretetednek vértanújává tegyen.
Igen, így akarok elkészülni rá, hogy Előtted megjelenhessek: a szeretet
mártírhalálával akarok meghalni, s így egyenest a Te irgalmas szereteted
karjaiba repülni.
Lisieux-i Szent Teréz
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. november 12., péntek

[Evangelium] 2010-11-12

2010. november 12. - Péntek

Jézus így beszélt tanítványaihoz második eljöveteléről: „Mint ahogy Noé
korában történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is. Ettek, ittak,
házasodtak, férjhez mentek addig a napig, amíg Noé be nem szállt a bárkába.
Akkor jött a vízözön, és elpusztította valamennyit. Ugyanígy történt Lót
napjaiban is. Ettek és ittak, adtak és vettek, ültettek és építettek. De
amelyik napon Lót elhagyta Szodomát, kénköves tűzeső hullott az égből, és
elpusztította valamennyit. Ugyanígy lesz azon a napon is, amikor az Emberfia
megjelenik. Aki abban az órában a háztetőn tartózkodik, és holmija van lenn
a házban, le ne jöjjön érte, hogy elvigye! Aki a mezőn lesz, haza ne jöjjön!
Emlékezzetek Lót feleségére! Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt;
aki pedig elveszíti, megmenti azt az (örök) életre. Mondom nektek: azon az
éjszakán ketten lesznek egy fekvőhelyen; az egyiket felveszik, a másikat
otthagyják. Két asszony együtt őröl; az egyiket felveszik, a másikat
otthagyják. Ketten lesznek a mezőn; az egyiket felveszik, a másikat
otthagyják." A tanítványok megkérdezték: „Hol lesz ez, Uram?" Azt felelte:
„Ahol a holttest van, odagyűlnek a sasok."
Lk 17,26-37


Elmélkedés:
Jézus mennybemenetelét követően sok egykori követőjében élhetett az az
elképzelés, hogy az Úr eljövetele hamarosan be fog következni. Az évek,
évtizedek múltával egyre gyakrabban kerülhetett elő a kérdés, hogy vajon
miért késik az Úr eljövetele? Meddig kell még várni rá? A kérdés még
fontosabbá lett az üldözések elkezdődésével, hiszen azok megszüntetését
várták. Vajon miért késlekedik az Úr, akinek újbóli jövetele
megszabadíthatja övéit az üldözésektől? E kérdésekre adott válaszokban
idővel előtérbe került, hogy a keresztény legyen hűséges, várakozzon
türelemmel, hiszen az Úr eljövetele bármikor bekövetkezhet. Mivel az időpont
ismeretlen az ember számára, legyünk mindig felkészültek!
© Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, te mindig jobban szerettél minket, mint saját magadat, s egyre ezt
teszed ma is, amikor az Oltáriszentségben ételként adod magad nekünk. Te azt
akarod, hogy bennünk is oly nagy legyen a kölcsönös szeretet, hogy a másikat
mindig jobban szeressük, mint saját magunkat.
Taníts meg arra, hogy szeretetemet tettekkel bizonyítsam, hogy testvéremért
megtegyem mindazt a jót, amit megtehetek, imádkozzak érte, és minden
kínálkozó alkalommal szolgáljam őt. Tégy felkészültté arra, hogy minden
fenntartás nélkül elkötelezzem magam testvéreim szolgálatában, és életemet
adjam értük.
Add meg azt is, hogy mások elképzelése és akarata szerint is szolgálni
tudjam őket szeretetből, mivel te, drága Üdvözítőm, a kereszten haldokolva
erre tanítottál engem!
Szalézi Szent Ferenc
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. november 11., csütörtök

[Evangelium] 2010-11-11

2010. november 11. - Csütörtök

A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa.
Ő ezt válaszolta: „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt
mondani: „Nézd itt van, vagy amott!" Isten országa köztetek van." Azután
tanítványaihoz fordult: „Jönnek napok, amikor az Emberfiának egyetlen napját
is szívesen látnátok, de nem látjátok. Mondják majd nektek: „Nézzétek, itt
van, vagy amott!" Oda ne menjetek, és ne higgyétek! Mert ahogy a cikázó
villám az ég egyik felétől a másikig villan, úgy jön el azon a napon az
Emberfia is. Előbb azonban sokat kell szenvednie, és megvetésben kell
részesülnie ettől a nemzedéktől."
Lk 17,20-25


Elmélkedés:
Isten országa eljövetelének idejéről kérdezik a farizeusok Jézust. Mikor fog
eljönni, mikor fog megvalósulni Isten Országa? Valószínűleg teljesen hiába
magyarázná Jézus ezeknek az embereknek, hogy az ő eljövetelével már jelen
van Isten országa, aligha értették volna meg. Inkább arról kezd tanítani,
hogy az Isten országa változást fog hozni a világba és az emberek életébe. A
farizeusok éppen ezt a változást nem akarják, mert akkor saját
álláspontjukat kellene felülvizsgálniuk és életmódjukon kellene
változtatniuk. Az Isten országát én sem külső jelekből fogom észrevenni,
hanem abból, hogy bennem megváltozik valami. Lelki megújulásom jelzi, hogy
bennem megvalósul-e Isten országa.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Kérlek, Uram Jézus Krisztus, aki valóságosan és lényegedben jelen vagy a
kenyér és a bor színe alatt: táplálj engem, vigasztalj és erősíts engem
mindig, különösen utolsó órámon.
Engedd, hogy téged, akit most a kenyér fátyola alatt imádok, ez élet után
színről színre láthassalak! Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. november 10., szerda

[Evangelium] 2010-11-10

2010. november 10. - Szerda

Jézus egyszer útban Jeruzsálem felé áthaladt Szamaria és Galilea
határvidékén. Amikor betért az egyik faluba, tíz leprás férfi jött vele
szembe. Még messze voltak, amikor megálltak, és hangosan így kiáltottak:
„Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!" Ő rájuk tekintett, és így szólt
hozzájuk: „Menjetek és mutassátok meg magatokat a papoknak." Útközben
megtisztultak.
Az egyik, amikor észrevette, hogy meggyógyult, visszament, hangos szóval
dicsőítette Istent, arcra borult Jézus lába előtt, és hálát adott neki. És
ez az ember szamaritánus volt. Jézus megkérdezte: „Nemde tízen tisztultak
meg? Hol maradt a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy
hálát adjon Istennek, csak ez az idegen?" Aztán hozzá fordult: „Kelj fel és
menj! Hited meggyógyított téged."
Lk 17,11-19


Elmélkedés:
Egy gyógyító csodáról olvasunk a mai evangéliumban, amelyben tíz beteg
részesül. Orvosilag gyógyíthatatlan bajuk szűnik meg, mégis közülük kilenc
megfeledkezik arról, hogy kifejezze köszönetét a gyógyító felé. Jézus nem
várt tőlük hálapénzt, de hálátlanságuk fájdalmat okozott neki. Csupán egy
meggyógyult ember tartotta fontosnak, hogy szavakkal is kifejezze háláját.
Köszönjünk meg minden jót, amit akár emberektől, akár Istentől kapunk! A
háláját mindig kifejező ember elégedett az életével, s nem irigykedik a
másikra. Ne csupán akkor találjuk meg Istent, amikor kérünk tőle valamit!
Vegyük észre és csodálkozzunk rá azokra az apróságokra, amelyeket a mai nap
és a holnap hoz.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre,
fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak
neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy.
Ezzel fordulok hozzád és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden
időben, és arra kérek minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem
együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.
Kempis Tamás
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. november 9., kedd

[Evangelium] 2010-11-09

2010. november 9. - Kedd, a Lateráni bazilika felszentelése

Abban az időben:
Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban
árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint
pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette
mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók
pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg
azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát
vásárcsarnokká!" Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: „Emészt a
házadért való buzgóság."
A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket
teszed?" Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három
nap alatt fölépítem!" A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez
a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?" Ő azonban testének
templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe
jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.
Jn 2,13-22


Elmélkedés:
„Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!" –
olvassuk a mai evangéliumban. Egykori ellenfelei nem értik Jézus szavait, és
még a tanítványok számára is rejtve marad egy ideig e kijelentés értelme és
tartalma. Hogyan kell értenünk Jézus rejtélyes szavait? Jézus ellenfelei nem
felejtik el e szavakat és ezt hozzák fel vádként, amikor halálát akarják. De
a tanítványok sem felejtik el a mondást, csak ők egészen másként értelmezik.
Számukra csak a feltámadást követően válik világossá mesterük kijelentése, s
megértik, hogy Jézus saját halálát és feltámadását jövendölte meg előre. A
feltámadásba vetett hit számos kijelentés helyes értelmét tárja fel
számunkra.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Teljenek be ajkaink dicséreteddel, hogy énekeljük, Uram, a te dicsőséged;
mert arra méltattál minket, hogy részesüljünk halhatatlan, éltető, szent,
égi titkaidban. Erősíts meg minket szentséged által, hogy egész nap
elmélkedjünk igazságaid felett. Alleluja!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. november 8., hétfő

[Evangelium] 2010-11-08

2010. november 8. - Hétfő

Egy alkalommal Jézus így beszélt tanítványaihoz: „Lehetetlen, hogy botrányok
ne forduljanak elő; de jaj annak, aki azokat okozza! Jobb lenne, ha
malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák, mint hogy egyet is
megbotránkoztasson ezek közül a kicsinyek közül. Vigyázzatok magatokra! Ha
vét ellened testvéred, fedd meg! De ha megbánja, bocsáss meg neki! Még ha
napjában hétszer vét is ellened, de hétszer fordul hozzád, és azt mondja:
Megbántam, – bocsáss meg neki!"
Az apostolok kérték az Urat: „Növeld bennünk a hitet!" Az Úr így válaszolt:
„Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok ennek a
szederfának: Szakadj ki tövestől, és verj gyökeret a tengerben! –
engedelmeskedik nektek."
Lk 17,1-6


Elmélkedés:
Az apostolokéhoz hasonló buzgósággal fordulunk Jézushoz: Urunk, növeld
bennünk a hitet! De miért van szükségünk a hitre? Egyáltalán szükségünk van
rá? Sokan élnek hit nélkül, Istenbe vetett hit nélkül, Isten nélkül. Akinek
nincs szüksége Istenre, annak hitre sincs. A hit nélkül elképzelhetetlen az
Istennel való személyes kapcsolat. A hívő ember azért szeretne megerősödni
hitében, hogy egyre jobba átélhesse Isten jelenlétét, megtapasztalja
szeretetét. Mi növelheti hitünket? A szentírás figyelmes olvasása, az
olvasott tanítás megvallása és megélése által egyaránt növekszik hitünk.
Isten mindannyiunkat hív a hit útjára, hogy vele éljünk és eljussunk a vele
való, örökké tartó közösségre.
© Horváth István Sándor


Imádság:
Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, amint tebenned bíztunk!
Áldott vagy te, Urunk, taníts meg minket a te igazságaidra!
Áldott vagy te, Uralkodó, oktass bennünket a te igazságaidra!
Áldott vagy te, Szent, világosíts meg minket a te igazságaiddal!
Uram, a te kegyelmed örök, kezeid munkáit meg ne vesd!
Téged illet a dicséret, téged illet az ének.
Téged illet a dicsőség, Atya, és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és
örökkön-örökké. Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. november 7., vasárnap

[Evangelium] 2010-11-07

2010. november 7. - Évközi 32. vasárnap

Abban az időben Jézus ezeket mondta a szadduceusoknak, akik azt tartják,
hogy nincs feltámadás: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig
méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra,
nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé,
mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak.
Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról
szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob
Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen
mindenki érte él."
Lk 20,27. 34-38


Elmélkedés:
Örök életre teremtve
Ki ne emlékezne közülünk gyermekkorából olyan a mesére, amelyben vagy a
halhatatlanság szerét kereső szegénylegény tűnik fel, vagy a
halhatatlanságra vágyó királyfiról szól. Az ilyen történetekben számos
próbatételt kell kiállnia a főhősnek, meg kell ismernie és a maga
szolgálatába kel állítania a természet titokzatos erőit, s útja során soha
nem feledkezhet meg nagy céljáról, a halhatatlanság titkának megfejtéséről
és megszerzéséről. A nem hívők nem tudják, nem találnak magyarázatot arra,
hogy honnét van az emberben a halhatatlanság utáni vágy, a hívők viszont úgy
gondolják, hogy az örökkévaló Isten ültette belénk az örök élet utáni
vágyat. A hívő ember nem azt akarja, hogy földi élete tartson örökké, hanem
bízik abban, hogy halálát és feltámadását követően örökké élhet majd Isten
közelében. A feltámadásban való hit természetesen jóval több mint megoldás,
magyarázat arra, hogy milyen értelemben lehetünk halhatatlanok. Krisztus
feltámadása nyújtja nekünk a reményt, hogy mi is feltámadunk.
A feltámadásban való hit sok ember számára próbatétel. A halál könyörtelen
tényével szembesülve könnyen azt gondoljuk, hogy az életnek ezzel vége, s
utána nem következik semmi. Valóban nem is tud semmit tenni a magunk
erejéből, hogy ez ne így legyen. Isten viszont igen! Ő, aki életet ad minden
embernek, képes arra is, hogy új életet adjon az embernek a halál után. Új
életet adott Fiának, Jézusnak, akit húsvétvasárnap hajnalra feltámasztott,
és új életet ad majd nekünk is, amikor feltámaszt minket az örök életre. A
feltámadást követően találkozhatunk az örök szeretettel.
A mai evangéliumban azokról olvastunk, akik nem hittek a feltámadásban. A
szadduceusoknak nevezett vallási csoport tagjai arra hivatkozva nem fogadták
el a feltámadás tanát, mert arról nincs szó a mózesi törvénykönyvekben.
Saját álláspontjuk igazolása érdekében szállnak vitába Jézussal. Jézus felel
a vitát kezdeményezőknek, s válaszában Istent az élők Istenének nevezi. A
szentírás tanítása szerint Isten ad életet minden teremtményének, így az
embernek is. De a földi életnél is nagyobbat akar adni az embernek: az örök
életet a feltámadás által. Ha életünket neki ajánljuk fel, akkor halálunk
után is vele fogunk élni.
„Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él" (Lk
20,38). – zárja le a feltámadással kapcsolatos kérdéskört Jézus. A
kijelentést azt a gondolatot indítja el bennem, hogy Isten azoké, akik nem
időznek sokáig a lelki halál állapotában, azaz a bűnben. Isten azoké, akik
nem érzik jól magukat akkor, ha bűneik révén eltávolodnak Istentől. Mert
vagy az Isten él énbennem vagy a gonosz lélek. Vagy Istennel élek vagy
bűnben élek. Földi életünkben Istennek köszönhetjük a lelki feltámadást,
azaz a bűnbocsánatot, miként egykor majd Istennek köszönhetjük a testi
feltámadást is. És miként feltámasztásunk is Isten ajándéka lesz, ugyanígy a
bűnből való új életre támadásunkat is Istennek köszönhetjük. A
feltámadásában halhatatlannak mutatkozó Jézus megosztja velünk életét, s
nekünk adja az örök életet. Ne érjük be kevesebbel, mint az örök élettel! A
feltámadásban való hit különleges erőt, segítséget ad nekünk törekvésünkhöz
az örök élet felé!
© Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, Jézus! Hiszek feltámadásodban, s hiszem, hogy te vagy a halhatatlan
Úr. Te vállaltad emberi sorsunkat, s életedet megosztottad velünk. Hozzád
kötöm magam, hogy veled éljek, s részesüljek a feltámadásban. Segíts engem
szüntelenül törekedni a menny felé!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum