2008. február 16., szombat

[Evangelium] 2008-02-16

2008. február 16. - Szombat

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Hallottátok a (régi)
parancsot: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig ezt
mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik
gyűlölnek titeket! Imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak
titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját
jókra és gonoszakra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha
ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a
jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek
köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is?
Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei
Atyátok!"
Mt 5,43-48

Elmélkedés:

Jézus azt kéri övéitől, minden tanítványától, hogy szeretetük nagyobb
legyen a megszokott, emberek közti szeretetnél. Mindenkit, még az
ellenségeinket is szeressük! Ezt a tökéletes szeretetet egyedül Istentől
tanulhatjuk meg, aki kivétel nélkül mindenki iránt jóságos. Nem csak az
igazakat segíti kegyelmével, hanem a bűnösök felé is irgalmas szívvel
fordul, hogy letérjenek a bűn útjáról.
A nagyböjti időben egyik feladatunk ezért éppen az, hogy növekedjünk a
szeretetben. Ez viszont csak akkor valósulhat meg, ha Istenben növekszünk.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Isten anyja, aki gyöngéd anyai szeretettel vetted körül Názáretben az ifjú
Üdvözítőt, segíts nekem, hogy én is Isten gyermeke maradhassak!
Istenem, mindenemet neked köszönhetem: életemet, szüleimet, barátaimat.
Olyan sokan vannak, akik mindezeknek nem örülhetnek: a vakok, a betegek,
az elhagyott gyermekek, az éhezők.
Most minden bűnömet teljes szívemből bánom, és nem szeretném őket még
egyszer elkövetni. A te segítségeddel azon fogok fáradozni, hogy többé ne
vétkezzem.
Szűz Mária, Isten anyja, könyörögj értem most, amikor megvallom vétkeimet,
amelyek eltávolítottak engem szent Fiadtól!


________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Kata és párja imát kér gyermekáldásért.
Zsuzsanna imát kér rosszindulatú agydaganattal műtött harmadik osztályos
tanítványáért.
Mária kéri, hogy imádkozzunk egy gyermeket váró, súlyos krízisben lévő
párért.
Krisztián imát kér édesapja lelkiüdvéért, valamint az új munkahelyen való
boldogulásáért.
Júlia imát kér, hogy találjon munkát, valamint fiáért.
Sarolta szintén azért kér imát, hogy találjon munkát.
Zsuzsa imát kér 20 évesen meghalt Fanniért és elhunyt édesapjáért.
Judit imát kér fiaiért, Bencéért és Mátéért.
Két héttel ezelőtt Éva egy daganatos betegért kért imát, akit az Úr most
hazahívott. Kéri, hogy imádkozzunk feleségéért, Marikáért, hogy tudja őt
elengedni.
Balázs imát kér egy 6 éves, óvodás gyermekért, Marciért, aki egy lázas
betegség után súlyos izületi gyulladást kapott, s emiatt nem tud járni.
Imádkozzunk, hogy ne a járókeret vagy az operáció legyen számára a kiút,
hanem a teljes gyógyulás. Segítse őt a Szűzanya!
Terézia imát kér rákos beteg férje gyógyulásáért, valamint gyermeke
számára gyermekáldásért.
Miklós imát kér alkoholfüggéssel küzdő barátjáért, Károlyért.
Kitti imát kér a leendő anyósáért, akinél kiújult a betegsége és most nagy
lelki erőre van szüksége, hogy bízni tudjon a gyógyulásban!
Eszter imát kér egy nagyon beteg kedvesnővérért és beteg barátjáért.
Köszönöm mindenki imáit!
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. február 15., péntek

[Evangelium] 2008-02-15

2008. február 15. - Péntek

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha igaz voltotok nem
múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek
országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: "Ne ölj!" Aki öl,
méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre
mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: "Te
esztelen!", méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: "Te
istentelen!", méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az
oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza
van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki
testvéreddel. Csak azután térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat!
Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy
átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek.
Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem
fizeted.
Mt 5,20-26

Elmélkedés:

Jézus korában a farizeusok számítottak a leginkább vallásos csoportnak. A
nép körében arról voltak ismertek, hogy a vallási törvényeket a
legmesszebbmenőkig megtartják. Bár az emberek tisztelték őket emiatt,
Jézus mégsem volt elégedett vallásos magatartásukkal, mert sokszor csak a
parancsok külső megtartására törekedtek, s nem állt szívükhöz közel azok
tartalma. Jézus rögtön észrevette, hogy inkább keresték az emberek
tetszését, mint Istenét.
Jézus azt szeretné, hogy e látszat-vallásosságot felülmúlja az ő
tanítványainak a vallásos magatartása. Az ő követői ne csupán a külső
cselekedetekre figyeljenek, hanem gondolataikra és szívük szándékára is.
Az igazi vallásosság mozgatórugója csak az Isten iránti őszinte szeretet
lehet.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

A kereszt himnusza
Most minden földi szenvedés
dicsérje az Urat:
Dicsérje Őt szegénység és száműzetés,
Dicsérje Őt csalódás, kitagadottság, hontalanság,
Dicsérje Őt oltatlan szomj és nyugtalanság.
Dicsérje Őt fénnyel tusázó kincs elme,
Dicsérje Őt a Természet sötét gyötrelme...
Dicsérje Őt szeretet kínja: szent és drága.
Dicsérje Őt a lélek árvasága.
Dicsérje Őt a lelki börtön, szellemek fogsága.
Dicsérje Őt a bűnnek mardosása.
Dicsérje Őt a bűnbánóknak sóhaja.
Dicsérje Őt múlások vontatott jaja.

Dicsérje Őt halál keserves végcsapása is...
Mert boldog lett a földi kín:
beléje szeretett
a Szeretet...
Íme a Kereszt fája, min
a világ Üdve megfeszíttetett...
(Gertrud von Le Fort)

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. február 14., csütörtök

[Evangelium] 2008-02-14

2008. február 14. - Csütörtök

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: "Az aratnivaló
sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat
aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok
közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton
senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok:
"Békesség e háznak!" Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek,
ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek
és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok
házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket,
egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és
hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!"
Lk 10,1-9

Elmélkedés:

Az apostolok és a tanítványok, akik Jézus követségében útnak indultak, nem
csak hirdették Isten Országát, hanem megtapasztalhatták annak
megvalósulását is. Kegyelmi időszak tanúi voltak ők, s szolgálatukkal
hozzájárultak az Ország növekedéséhez.
A mi számunkra is kegyelmi időszak kezdődött a nagyböjttel. Mi is
elindulunk egy úton, az Atyához vezető úton. Ha van akadály Isten és
miközöttünk, akkor az nem más, mint a mi bűneink. Ha létezik akadály, ami
lehetetlenné teszi, hogy én is Krisztus követe és Országának hirdetője
legyek, akkor az nem más, mint az én bűneim. Ha őszinte bűnbánatot tartok,
én is megtapasztalhatom Isten kegyelmének működését.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, Istenem, szívből bánom egész életem minden vétkét, mert ezzel
rászolgáltam büntetésedre; mivel hozzád, legnagyobb jótevőmhöz hálátlan
voltam; különösen pedig azért, mert téged, végtelenül jó Istent ezáltal
megbántottalak! Ígérem, hogy életemet megjavítom, és többé nem akarok
vétkezni. Jézusom, add ehhez kegyelmedet!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. február 13., szerda

[Evangelium] 2008-02-13

2008. február 13. - Szerda

Egyszer Jézus köré sereglett a csodaváró tömeg, de ő így szólt hozzájuk:
"Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem kap más jelet,
mint Jónás próféta jelét. Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek, úgy lesz az
Emberfia is jel ennek a nemzedéknek. Az ítéleten majd ezzel a nemzedékkel
együtt megjelenik Dél királynője is, és helyeselni fogja elítélésüket,
hiszen ő a föld végéről is eljött, hogy hallgathassa Salamon bölcsességét;
itt pedig nagyobb valaki van, mint Salamon. Ninive lakói is ott lesznek az
ítéleten ezzel a nemzedékkel együtt, és helyeselni fogják a megbüntetését,
mert ők Jónás szavára bűnbánatot tartottak; itt pedig nagyobb valaki van,
mint Jónás."
Lk 11,29-32

Elmélkedés:

Az ószövetségi idők egyik jól ismert alakjáról, Jónás prófétáról beszél
Jézus a mai evangéliumban. Jónás azt a küldetést kapta, hogy hirdesse
Ninive lakóinak a megtérést. Isten bűnbánatot adott a város lakóinak
szívébe, akik a próféta szavára megbánták bűneiket. Jónás ugyan azt várta,
hogy az isteni büntetés majd bekövetkezik, Isten azonban megbocsátott a
bűnbánóknak.
Vajon odafigyelek-e Isten küldötteinek szavára? Felfigyelek-e a prófétai
szóra, a megtérésre indító szóra? Akarok-e bűnbánatot tartani? Nem csupán
a bűntetéstől való félelem miatt, hanem Isten iránti igaz szeretetből. Az
Atya megbocsátó szeretete indítson minket arra, hogy iránta érzett
szeretetből megbánjuk bűneinket!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Atyám, vétkeztem ellened - mondom én is a tékozló fiúval - már nem vagyok
méltó, hogy fiadnak nevezz. Képmásodra teremtettél, nagy feladatokra
hívtál, és én megbántással válaszoltam cselekedeteimben, beszédemben,
gondolataimban. Én vétkem, én igen nagy vétkem!
De rád tekintek, Uram, a te Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus nevében, aki
értem is vérét ontotta a kereszten: bocsásd meg bűneimet, vétkeimet,
gyöngeségeimet!
Te vagy az örök szeretet, fogadj ismét gyermekeddé, és tarts meg
kegyelmedben! Tiéd akarok lenni, tiéd akarok maradni mindörökre.


________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Itt a lehetőség az újabb 2 biblia egyikének megnyerésére. Az egyik a
12500-dik feliratkozóé, a másik pedig azé lesz, aki őneki ajánlja a
listát.
Ma reggel 12445 címre ékezik meg az e-vangélium. Most érdemes tehát
ismerőseiteknek ajánlani listánkat.
Feiratkozni például itt lehet: http://uj.katolikus.hu/napi_evangelium.html

Köszönöm, hogy a Biblia évében különösen is fontosnak tartjátok az
Evangélium terjesztését!
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. február 12., kedd

[Evangelium] 2008-02-12

2008. február 12. - Kedd

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Amikor imádkoztok, ne
szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor
nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen
mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek őt. Ti
tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek;
és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek,
mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok
meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket."
Mt 6,7-15

Elmélkedés:

Jézus egy olyan imára tanítja meg övéit és minket, amely az Atyára való
végtelen ráhagyatkozásra épül. A Miatyánk minden kérése mögött ott húzódik
a bizalom, amellyel az ember átengedi magát Istennek. Könnyen azt
mondhatnánk, hogy ez egy unalmas imádság, hiszen állandóan csak ezt
imádkozzuk, s vannak, akik talán nem is tudnak semmilyen más imát. Jó
lenne, ha ezt az imát megtanulnák azok is, akik önmagukat képzelik
Istennek, s elismernék az egyetlen Istent. Megtanulnák olyanok, akik
mindenhatónak képzelik magukat, s azt hangoztatják, hogy nincs szükségük
Istenre, s az Ő segítségére. Talán nem is szükséges az egész imát
megtanulni, hanem elég az első sorban szereplő megszólítást.
Ezen a héten tanuljuk meg mi is megszólítást! Szólítsuk meg Istent!
Nevezzük Őt bátran Atyánknak!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, Királyom! Gyújts bennem szent tüzet! Hogy izzó lelkesedéssel, friss,
fiatalos lendülettel a te szent ügyedet szolgáljam.
Erős kezű, rugalmas emberekre van most szüksége a világnak. Olyanokra,
akiknek élete érték: tevékenység és tüzes szeretet.
Uram, én ilyen akarok lenni!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. február 11., hétfő

[Evangelium] 2008-02-11

2008. február 11. - Hétfő

Egy alkalommal Jézus az utolsó ítéletről beszélt tanítványainak: Amikor az
Emberfia eljön az ő dicsőségében összes angyalának kíséretében, és helyet
foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő
pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a
kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára. Azután
a király így szól a jobbján állókhoz: "Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek
birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam és
ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok; idegen voltam, és
ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és ti
fölkerestetek; börtönben voltam, és ti meglátogattatok!"
Erre megkérdezik tőle az igazak: "Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy
enni adtunk volna neked, vagy szomjazni, hogy inni adtunk volna? Mikor
láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna, vagy ruhátlanul, hogy
betakartunk volna téged? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy
meglátogattunk volna?" Akkor a király így felel: "Bizony, mondom nektek:
Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!"
Ezután a balján állókhoz szól: "Távozzatok tőlem, ti, átkozottak, az örök
tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. Mert éhes voltam, és nem
adtatok nekem enni; szomjas voltam, és nem adtatok inni; idegen voltam, és
nem fogadtatok be; ruhátlan voltam, és nem takartatok be; beteg voltam és
börtönben sínylődtem: és ti nem látogattatok meg engem!"
Erre ők is megkérdezik: "Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni,
idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, és nem siettünk a
segítségedre?" Ő pedig ezt feleli majd nekik: "Bizony, mondom nektek: Amit
e legkisebbek egyikével nem tettetek, velem nem tettétek!" Ezek akkor az
örök büntetésre mennek, az igazak pedig az örök életre.
Mt 25,31-46

Elmélkedés:

Az imádság és a testi önfegyelmezés mellett a szegények segítése is
hozzátartozik a böjti időhöz a keresztény ember számára. A szegények és
rászorulók segítésének célját egészen új távlatba állítja Jézus, amikor
arról beszél, hogy minden ilyen segítséget és támogatást személyesen neki
teszünk. Aki pedig ezt elmulasztja, tulajdonképpen Jézustól tagadja meg a
segítséget. A dolog még komolyabbra fordul akkor, amikor ráébredünk, hogy
mindezen az üdvösségünk, az örök életünk múlik. Talán szükségünk van annak
az új látásmódnak az elsajátítására, amely a szeretet szemével meglátja a
szükséget szenvedőkben Jézus arcát.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, Jézus, édesanyád közbenjárása által kérem tőled azt a kegyelmet,
hogy egész életemben hű maradhassak hozzád. A hűség kegyelmét add meg,
amely erősebb a halálnál, és a síron túl is él.
Apostolodnak lenni valami egészen mást, sokkal többet jelent, mint
elszálló lelkesedést, átmeneti elfoglaltságot. Add, hogy ezt mindjobban
megértsem!
Kitartó odaadásra van itt szükség! Ezt az odaadó lelkületet pedig komoly
életprogrammal kell ébren tartani, hogy a veled való szoros kapcsolatom
egy pillanatra se szűnjék meg!
És ha este fáradtan tekintek vissza napi munkámra, küldd rám áldásodat,
töltsd el szívemet új örömmel!
Szítsa lángra újra a belőled áramló erő buzgalmam hamvadó parazsát, hogy
világító fáklyaként éljek, hűségesen a körülöttem terjedő sötétségben!


________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (13.)
Átment rajtam egy úthenger. A közömbösség és az érdektelenség vezette.
Aztán mindjárt hátramenetbe kapcsolt, hogy még rám tolasson a biztonság
kedvéért, de ezt már bolond lennék megvárni. Miután átvettem a plébániát,
többen figyelmeztettek, hogy számítsak rá, hogy az emberek nem nagyon
akarnak részt venni semmiben. Hát, erre nem számítottam.
A hétvégén megvolt az Emmausz kurzus. El is jöttek rá öten. Többen is
jelentkeztek persze, de volt aki beteg lett, "a másik szántóföldet vett, a
harmadik meg ökröt", hogy Jézus példabeszédét idézzem. Persze úgy is
felfoghatom a dolgot, hogy hurrá, volt 5 ember! Az úthengeres tolatás meg
úgy jön ide, hogy két hét múlva lesz egy hasonló hétvégi lelkigyakorlat:
Fülöp-kurzus. Ha most nem kelek föl, ugyanez lesz az eredmény, s megint
átmegy rajtam a gép, pedig jobb volna, ha autópályát építeni valahol az
országban.
Tudnom kell, hogy mi az oka a csekély érdeklődésnek. Talán kevés
információt adtam. Vagy a másik oldal azt érezte, hogy kevés információt
kapott. Ezen még tudok javítani a következő összejövetel előtt. De az is
lehet, hogy az ilyen lelki programokra még nem érett a plébánia népe. A
sivatagban nem kell mindjárt toronyház építéssel kezdeni, elég csak egy
fabódé. Vagy egy lombsátor. A fokozatosság elve mindenképpen szem előtt
tartandó tehát. Vagy keveset imádkoztam a cél érdekében? Ezen is könnyen
tudok javítani. És a ti segítségeteket is tudom kérni, kedves barátaim!
Mert a helyi érdektelenek nem tudják, hogy nem vagyok egyedül, hanem egy
szépszámú imádkozó közösség áll a hátam mögött. Mert ha ti velem együtt
nekiálltok imádkozni, akkor közülünk hárman is jutnak a plébánia minden
hívőjére 0-100 éves korig, de még a kutyáikra is. De vigyázat! Ne legyünk
elbizakodottak! Nem várhatom az imától, hogy egy csapásra minden
megváltozik! Ti gondolhattok többre is, én 10 személlyel is megelégszem.
Vagy inkább legyen annyi, amennyit a jó Isten akar!
Az is a tanulságok közé tartozik, hogy az egyszeri programoktól nem
érdemes túl sokat várni. Egy kezdő impulzust, lendületet adhatnak, de a
rendszeres programok talán eredményesebbek lehetnek. De elég a
töprengésből! Az én dolgom a magvetés, a növekedést Isten adja. Már nem
kell bátorítani a felkelésre. Megtettem. Inkább imádkozzatok velem együtt,
hogy Isten adjon növekedést, ha akar!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. február 10., vasárnap

[Evangelium] 2008-02-10

2008. február 10. - Nagyböjt 1. vasárnapja

Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán
megkísértse.
Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a
kísértő és így szólt: "Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek
változzanak kenyérré!" Jézus ezt felelte: "Írva van: Nemcsak kenyérrel él
az ember, hanem mindazon igével, mely Isten szájából származik."
Ezután a szent városba vitte őt a sátán, és a templom oromzatára
állította. Így szólt: "Ha Isten Fia vagy, vesd le magad! Hiszen írva van:
Angyalainak megparancsolta: A tenyerükön hordozzanak téged, hogy kőbe ne
üsd a lábadat!" Jézus ezt válaszolta: "De az is írva van: Ne kísértsd
Uradat, Istenedet!"
Végül egy igen magas hegyre vitte őt a sátán. Megmutatta neki a világ
valamennyi országát és azok gazdagságát. Azután így szólt: "Ezt mind neked
adom, ha leborulsz és imádsz engem!" Ekkor Jézus azt mondta neki:
"Takarodj, sátán! Mert írva van: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki
szolgálj!"
Erre otthagyta őt a sátán, és íme, angyalok jöttek és szolgáltak neki.
Mt 4,1-11

Elmélkedés:

Középen
Aki látta A Passió című filmet, Mel Gibson 2004-ben bemutatott nagysikerű
alkotását, bizonyára nem felejtette el, hogy a film azzal kezdődik, hogy
az Olajfák-hegyén imádkozó Jézus hirtelen és határozott mozdulattal a
Kísértőt jelképező kígyó fejére tapos. Mielőtt tehát Jézus megkezdené
szenvedését és keresztútját, még egyszer megkísérti őt a Gonosz, hogy
eltérítse őt a mennyei Atya akaratától, a megváltás művének
beteljesítésétől, de Jézus ellenáll a kísértésnek. A kísértő
megjelenítésével a film nem jár mesze az igazságtól, még akkor sem, ha az
evangéliumok nem említik kifejezetten jelenlétét. Máté, Márk és Lukács
evangélista leírása szerint az utolsó vacsorát követően Jézus kiment
tanítványaival az Olajfák-hegyére, a Getszemáni nevű kertbe. Mielőtt
elfogták volna így imádkozott: "Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem ez a
kehely. De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te" (Mt 26,39; vö.:
Mk 14,36; Lk 22,42). Jogosan értelmezhetjük ezt az imát úgy, hogy a
szenvedések elől való menekülés gondolatát a Kísértő ébresztette Jézusban.
Ezen értelmezést alátámasztja az is, hogy a virrasztani nem tudó és elalvó
apostoloknak a következőt mondja: "Virrasszatok és imádkozzatok, hogy
kísértésbe ne essetek!" (Mt 26,41; Mk 14,38; Lk 22,46).

A jelenetet azért idéztem fel, hogy világosan lássuk: Jézusnak az utolsó
pillanatig meg kellett küzdenie a Kísértővel, aki állandóan el akarta őt
téríteni küldetésétől. Ez a küzdelem a kezdetektől fogva zajlott, ahogyan
erről a mai evangéliumban olvastunk. Nagyböjt 1. vasárnapjának evangéliumi
részlete Jézus megkísértéséről szól, ami nyilvános működését megelőzően
történt. Mindhárom kísértésnél arról van szó, hogy Jézus önmagát helyezze
a középpontba és ne az Atyát. Az első kísértés így szól: "Mondd, hogy ezek
a kövek változzanak kenyérré!" (Mt 4,3). A kérés hátterében az áll, hogy
Jézus önmaga táplálására gondoljon, gondoskodjon a maga számára
ennivalóról, és ne bízzon az Isteni Gondviselésben. Másodszorra ezt mondja
a Gonosz: "Vesd le magad!" (Mt 4,6). Mintha csak ezt mondaná: Mutasd meg,
hogy ki vagy valójában! Mutasd meg, hogy milyen képességekkel rendelkezel!
Ha az Úr engedelmeskedne és levetné magát a templom tetejéről, ez Istentől
való elszakadást jelentene, s azt, hogy Jézus az Atya akaratától
függetlenül, az Ő szándékát semmibe véve cselekedne. A harmadik
kísértésnél hatalmat és dicsőséget ígér a Sátán. Ha Jézus elfogadná a
Sátán által felkínált hamis hatalmat és dicsőséget, ezzel lemondana
valódi, isteni hatalmáról és dicsőségéről. A három kísértés
visszautasításával Jézus kifejezésre juttatja, hogy nem akarja önmagát a
középpontba helyezi, hanem a mennyei Atyának engedelmeskedik, mégpedig
egyedül Őneki hajlandó engedelmeskedni.

A három kísértés azt mutatja, hogy Jézus is megkísérthető, sebezhető,
ugyanakkor a Szentlélek segítségével vissza lehet utasítani a
kísértéseket. Ez a tanítás azért fontos számunkra, mert mi is nap mint nap
megküzdünk a kísértésekkel. A Gonosz szinte állandóan arra indít minket,
hogy önmagunkat állítsuk a középpontba és ne Istent. Ezeket a kísértéseket
sokszor még felismernünk is nagyon nehéz, hát még visszautasítani! Sok
családfő fejében megfordul a gondolat: "Gondoskodnom kell családom
megélhetéséről." Ezt hangoztatván a jó anyagi feltételek biztosítása
érdekében sokan még a vasárnapi munkát is elvállalják. Az anyagi javak
megszerzése így fontosabbá válik, mint a lelki javak megszerzése. A
nagyböjti idő éppen azt a célt szolgálja, hogy odafigyeljünk saját
lelkünkre!

A túlzott önbizalom szintén kísértés. "Ki, ha én nem?" - mondjuk. "Majd én
megmutatom! Mindenre képes vagyok! Isten nem kell semmihez, mindent meg
tudok egyedül is tenni!" Az uralkodási és birtoklási vágy az emberben
elhomályosítja annak tudatát, hogy Isten az egész világ Ura, és Őt illeti
meg a dicsőség. A böjti időszak lehetőséget ad nekünk, hogy újra Istent
állítsuk életünk középpontjába.

És itt van még a kísértés, hogy mindig csak magunknak gyűjtsünk. Mindig
csak magunkra gondoljunk és magunkról gondoskodjunk. A nagyböjt megállít
minket és felszólít, hogy adakozzunk, tegyünk jót másokkal és segítsük
adományainkkal a szegényebbeket!

Láthatjuk tehát, hogy a kísértések visszautasítása Jézus esetében is és a
mi esetünkben is azt jelenti, hogy újra Isten kerüljön a középpontba.
Lássuk be: mi is sebezhetőek, mi is megkísérthetőek vagyunk, de ahogyan
Jézus, ugyanúgy mi is képesek vagyunk ellenállni a rossznak és tudunk
engedelmeskedni Istennek. Ebben segítsen minket az, hogy a nagyböjtben még
többet imádkozunk és megnyítjuk szívünket a szegények felé!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Adj nekem, Istenem, gyermeki szívet, hogy higgyek, gyöngéd szívet, hogy
szeressek; erős szívet, hogy bátran cselekedjem!
Adj gyermeki hitemhez biztonságérzetet, nyugalmat, a szerető gyöngédséghez
tisztaságot és bensőséget, a férfias tetterőhöz alázatosságot és
bizakodást!
Ha mindezt megadtad nekem, ezzel már elég gazdag vagyok, s minden imámat
meghallgattad.

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum