2014. május 3., szombat

[Evangelium] 2014-05-03

2014. május 3. – Szombat

A kenyérszaporítás napján, amikor beesteledett, Jézus tanítványai lementek
a tóra. Beszálltak a bárkába és elindultak a tavon át Kafarnaum felé. Már
rájuk sötétedett de Jézus még mindig nem volt velük. Erős szél fújt, és a
tó háborgott. Huszonöt-harminc stádiumnyit (mintegy öt kilométert) eveztek
már, amikor látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához. Nagyon
megijedtek. De Jézus bátorította őket: „Én vagyok, ne féljetek!" Fel
akarták venni a bárkába, de a bárka abban a pillanatban partot ért, éppen
ott, ahová tartottak.
Jn 6,16-21

Elmélkedés:

Jézus közeledik a bárkában evező apostolokhoz, akik nagyon megijednek –
olvastuk az evangéliumban. Természetesen nem Jézustól ijedtek meg, hanem
attól, hogy a vízen jár, s teszi ezt könnyedén a háborgó hullámok tetején.
Jézus néha különleges dolgokat tesz. A kánai menyegzőn a vizet borrá
változtatja, parancsol a természet erőinek, lecsendesíti a vihart,
meggyógyítja a betegeket, feltámasztja a halottakat. Csodái azt mutatják,
hogy isteni hatalommal rendelkezik, mert ő az Isten Fia. A vízen járás
eseményét nem a gyógyító, hanem a természeti csodák közé sorolhatjuk, de
itt is Jézus istenségének bizonyítékáról van szó.
„Én vagyok, ne féljetek!" – mondja apostolainak az Úr, és ez a kijelentése
erősebb hangsúlyt kap, ha a feltámadása utáni megjelenéseivel hozzuk
párhuzamba, hiszen akkor ugyanezekkel a szavakkal bátorítja a félelmükben
bezárkózókat. A háborgó tavon az okozta a tanítványok félelmét, hogy
egyedül vannak, nincs velünk a Mester. Jézus kereszthalála után szintén az
okozza csalódottságukat, hogy az Úr eltávozott körükből, úgy érzik magukra
maradtak. A félelmet, csüggedést akarja eloszlatni a Feltámadott. Az Úr
újbóli jelenléte egyúttal istenségét is bizonyítja, hiszen nem vonatkoznak
rá a természet törvényei, azaz a zárt ajtók ellenére is képes megjelenni.
Jézus közelében nincs okom félelemre, hiszen szívemet örömmel és
bátorsággal tölti el.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Te megadod nekünk, hogy mindig újra kezdhetünk! Te ajándékozod
nekünk a jövőt. Minden nap érezzük, hogy múlik az idő, éveink száma véges.
Urunk, mindannyian szeretnénk végtelen távlatokban élni. Szeretnénk
megtapasztalni a soha el nem múló fényt, szeretnénk, ha mienk lehetne az
élet teljessége. Kérünk, add, hogy az előttünk álló időt igazi
gazdagodásra használhassuk. Add, hogy azt keressük mindig, ami soha véget
nem ér. Add, hogy mindennapjainkban megtapasztalhassuk: a szeretet soha el
nem múlik.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140503.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. május 2., péntek

[Evangelium] 2014-05-02

2014. május 2. – Péntek

Abban az időben Jézus átment a Galileai-tengernek, vagyis Tibériás-tavának
a túlsó partjára. Nagy tömeg követte, mert látták a csodajeleket,
amelyeket a betegeken végbevitt. Jézus fölment egy hegyre, és ott leült
tanítványaival együtt. Közel volt húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus
fölemelte szemét, és látta, hogy nagy tömeg jön feléje, így szólt
Fülöphöz: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?" Ezt pedig
azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert ő tudta, hogy mit fog tenni.
„Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami
keveset" – felelte Fülöp. Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére
megszólalt: „Van itt egy fiú, akinél öt kenyér és két hal van, de mi ez
ennyinek?" Jézus meghagyta: „Telepítsétek le az embereket!" Sok fű volt
azon a helyen. Letelepedtek hát: szám szerint mintegy ötezren voltak
csupán a férfiak. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és
kiosztotta a letelepedett embereknek; ugyanígy (adott) a halból is,
amennyit csak akartak. Amikor pedig jóllaktak, szólt tanítványainak:
„Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba." Összeszedték,
s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit
meghagytak azok, akik ettek. Amikor pedig az emberek látták a csodajelet,
amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: „Ez valóban az a próféta, aki a
világba jön." Amikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el
akarják vinni, hogy erőszakkal királlyá tegyék, ismét visszavonult a
hegyre, egészen egyedül.
Jn 6,1-15

Elmélkedés:

Manapság, amikor az üzletek polcain százféle pékáru közül válogathatunk,
kevésbé érezzük, hogy a kenyér Isten ajándéka. Amikor a régebbi időkben az
emberek saját maguk vetették el a búzát a földbe és hétről-hétre
megtapasztalták, hogy a termés mennyire ki van szolgáltatva az időjárás
körülményeinek, jobban megbecsülték a kenyeret, s jobban tudták, hogy a
termés Isten jóságától is függ. A kenyér persze napjainkban is ugyanúgy
készül az aratástól a sütésig, mint évszázadokkal ezelőtt, csak nem látjuk
közvetlenül azt a sok-sok emberi munkát, illetve azt az isteni áldást,
amelynek köszönhetően asztalunkra kerül.
A csodálatos kenyérszaporítás alkalmával Jézus ad kenyeret az embereknek,
aki az utolsó vacsorán önmagát adta lelki kenyérként az Oltáriszentségben.
Ajándék ez elsősorban a mennyei Atyának, hiszen az iránta való
engedelmesség vezeti mindig Jézust. De ajándék ez az apostoloknak is, akik
az utolsó vacsorán kapott parancs szerint Jézus távozása után a
kenyértörésben találják meg közösségük alapját. Ugyanakkor ezt az
ajándékot, saját testét az Oltáriszentségben Jézus mindannyiunknak is
nyújtja, mégpedig úgy, mint az örök élet táplálékát. Olyan titok ez,
amelyet nem kívülről kell szemlélnünk, hanem élni kell a lelki táplálkozás
e nagy lehetőségével. A földi kenyér is és a lelki kenyér is Isten
ajándéka számunkra, amely biztosítja földi és örök életünket.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézusunk, ments meg bennünket attól, hogy elforduljunk tőled,
megfeledkezzünk gondviselésedről és a lelki értékekről, amelyeket neked
köszönhetünk. Ments meg minket attól, hogy szívünkön eluralkodjon a
kapzsiság, a telhetetlenség és a gazdagodás féktelen vágya! Taníts minket
egyszerűségre és szegénységre, hogy mindig elégedettel legyünk azzal, amit
Te ad nekünk! Jézusunk, te légy szívünk gazdagsága!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140502.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. május 1., csütörtök

[Evangelium] 2014-05-01

2014. május 1. – Csütörtök, Szent József, a munkás

Abban az időben így tanított Jézus: „Aki a mennyből jön le, az mindenki
fölött áll. Aki viszont a földről való, az földies, és a földi dolgokról
beszél. Aki a mennyből való, az felülmúl mindenkit. Arról tesz tanúságot,
amit látott és hallott, tanúságtételét azonban senki sem fogadja el. Ám,
aki mégis elfogadja tanúságát, az megerősíti, hogy az Isten igazmondó.
Akit Isten küldött, Isten igéit hirdeti, mert Isten nem adja szűkösen a
Szentlelket. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe helyezett. Aki
hisz a Fiúban, annak örök élete van; aki pedig nem hisz a Fiúnak, az nem
nyeri el az örök életet, hanem Isten büntetése sújtja."
Jn 3,31-36

Elmélkedés:

A mai napon Szent Józsefre, Jézus nevelőapjára, mint a munkások
védőszentjére emlékezünk. Szent József mindennapi kétkezi munkával, az
ácsmesterség gyakorlásával biztosította családja megélhetését. Egyszerű
ember volt, akiről az evangéliumok csak nagyon keveset árulnak el. Olyan
ember volt, aki a kezdetektől fogva ismerte az isteni titkokat és
hallgatott az álmában kapott isteni útmutatásokra. Éppen az ő
egyszerűsége, igaz vallásossága, Istennek való engedelmessége, csendes
életmódja és szorgalmas munkája bizonyítja azt, hogy nem kell rendkívüli
cselekedeteket végrehajtani ahhoz, hogy valaki tetszésre találjon Isten
előtt. E tulajdonsága példaként szolgál a mai családapák számára, akik
hűségesek házastársukhoz, fontosnak tartják a vallásos értékek átadását
gyermekeiknek és csendes munkájukkal bizonyítják családjuk iránti
szeretetüket. Példaképe azoknak a munkásoknak és dolgozóknak, akik nem
csupán pénzkereseti forrást látnak a munkában, hanem saját személyiségük
kibontakoztatásának és a teremtés művébe való bekapcsolódásnak a
lehetőségét is észreveszik benne.
Az ügyeskedés, mások becsapása, az anyagi javak felelőtlen kezelése
helyett válasszuk a becsületes munkát! Milyen jó volna, ha mindenki
megtalálná örömét a szorgalommal és becsülettel végzett munkában, amely
közelebb visz bennünket Istenhez, s kifejezi szeretetünket családunk
iránt.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, adj készséges szívet, hogy befogadhassunk mindent, ami szép, jó
és igaz, s adj világos látást, hogy elutasíthassunk mindent, ami hamis,
ami rút, ami rossz. Teremts bennünk tiszta szívet, Istenünk, hogy jó
gazdái lehessünk ennek a világnak. Ne szennyezzenek be minket gonosz
indulatok, gyűlölet, harag, viszálykodás. Egyetértést adj nekünk! Add,
hogy fiatalok és idősek egyre jobban megértsük: csak akkor leszünk igazán
emberek, ha tiszta a szívünk.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140501.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. április 30., szerda

[Evangelium] 2014-04-30

2014. április 30. – Szerda

Abban az időben így tanított Jézus: „Úgy szerette Isten a világot, hogy
egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök
élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a
világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik
ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt
Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az
emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik
gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot,
és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki
azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd jusson
nyilvánosságra, hogy tetteit Istenben vitte végbe."
Jn 3,16-21

Elmélkedés:

Első olvasásra úgy tűnhet, hogy a mai evangéliumi szakasz a Nikodémussal
való párbeszéd része. Valójában az evangélista Jézus mondásaiból egy olyan
beszédet formál, amely megvilágítja a beszélgetés témáját: a megváltás és
a szeretet titkát, a kereszt titkát.
A hit Isten megismerésének útja. Isten megismerése során ráébredünk arra,
hogy legfőbb tulajdonsága a szeretet, sőt ő a szeretet. János apostol írja
mintegy vallomásszerűen: „Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret
bennünket, és mi hittünk a szeretetnek" (Jn 4,16). Isten szeretete akkor
éri el tetőpontját, amikor az Atya elküldi Jézust, a Fiút a világba és ő
feláldozza magát a kereszten. Bár bűneink miatt ítéletet és büntetést
érdemelnénk, s bár oly sok rosszal bántjuk meg Istent, ő nem akar ránk
örökké haragudni, hanem kész megbocsátani. Nem akar minket elítélni, hanem
a legvégsőkig elmegy annak érdekében, hogy megmentse az embert, megmentsen
minket. Ha ennyire határtalan az isteni szeretet, akkor mi miért
méricskélünk kicsinyesen, amikor e szeretet viszonzásáról vagy a
felebaráti szeretetről van szó? Próbáljuk meg utánozni Isten nagylelkű
szeretetét!
Ha valóban hiszünk a Jézus kereszthalálában és feltámadásában megmutatkozó
isteni szeretetnek, akkor egy új távlat nyílik meg számunkra, a hit útja,
amely a halálon és a feltámadáson keresztül az örök életre vezet.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Te szeretsz engem a szenvedésben is! Uram, hiszek irántam való
jóságodban és szeretetedben. Biztosan tudom, hogy Te gondoskodsz rólam.
Sok kegyetlenség van a világban. De a világ minden természetes
összefüggésével együtt egy magasabb hatalomnak van alávetve. Hiszem, hogy
Te vagy a világ Ura és Teremtője. Hiszem, hogy minden a Te kezedben van,
minden ember, én is. Te Atyánk vagy, és szeretsz mindannyiunkat. Köszönöm,
hogy Te vagy az állandó változásban az élet nyugvópontja, amelyhez
tarthatom magam. Köszönöm, hogy szilárd életem van Benned, és így a jövőm
nincs a véletlenre bízva.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140430.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. április 29., kedd

[Evangelium] 2014-04-29

2014. április 29. – Kedd

Abban az időben: Nikodémus éjnek idején felkereste Jézust, aki így szólt
hozzá: „Ne csodálkozzál, hogy azt mondtam neked: újjá kell születnetek! A
szél ott fúj, ahol akar: hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön,
és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született." Erre
Nikodémus megkérdezte: „Hogyan lehetséges ez?" Jézus így válaszolt neki:
„Te Izrael népének tanítója vagy, és nem érted ezeket? Bizony, bizony,
mondom neked, hogy arról beszélünk, amit tudunk; és arról tanúskodunk,
amit látunk. De a mi tanúságtételünket nem fogadjátok el. Ha földi
dolgokról beszélek nektek és azt sem hiszitek el, hogyan fogjátok elhinni,
ha mennyei dolgokról beszélek majd nektek? Senki sem ment föl a mennybe,
csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia. És amint Mózes felemelte
a kígyót a pusztában, úgy fogják felmagasztalni az Emberfiát is, hogy
mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen."
Jn 3,7-15

Elmélkedés:

Nikodémus emberi módon gondolkozik. Tud Jézus csodáiról, de ezek alapján
arra a következtetésre jut, hogy Jézus egy isteni képességekkel rendelkező
tanító. Hogyan rendelkezhet egy ember ilyen hatalommal? – kérdezi, s mivel
utána akar járni a dolgoknak, felkeresi Jézust. Beszélgetésük érdekessége,
hogy először két különböző dologról beszélnek. Nikodémus embertől, anyától
való testi újraszületésre gondol, Jézus viszont a Lélektől, a
Szentlélektől való lelki újjászületésről beszél. Jézus mindjárt látja
beszélgetőpartnere emberi gondolkodásmódját, ezért abba az irányba tereli
a beszélgetést, hogy Nikodémus felismerje, hogy ő nem csak ember, hanem
Isten is. Ezt azért tudja megtenni, mert észreveszi Nikodémus nyitottságát
és keresését. Ha nyitott szívvel keresem az igazságot, megtalálom az Urat,
aki maga az igazság.
A beszélgetés második részében tanítás hangzik el arról, hogy az Emberfia
hozza el az embereknek az örök életet és a benne való hit által lehet
eljutni az üdvösségre. Jézus egy példát említ, azt az esetet, amikor az
ószövetségi választott nép tagjai úgy menekülhettek meg a mérges
kígyóktól, hogy feltekintettek a Mózes által fára feltett rézkígyóra. E
jelenet Jézus keresztre feszítésének ószövetségi előképe. Mindazok, akik
feltekintenek Krisztus keresztjére, illetve a megfeszített Emberfiára,
megszabadulnak az örök haláltól és elnyerik az örök életet.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Úr Jézus, köszönjük, hogy közöttünk való jelenléteddel ajándékozol meg.
Utunkon erősítesz és bátorítasz. Add, hogy mélyen tudatában legyünk
jelenlétednek. Küldő szavadra örömmel válaszoljunk minden
cselekedetünkkel. Adj nekünk bölcsességet és alázatot, hogy felismerjük
jelenlétedet más testvéreink között is. Tégy eggyé bennünket!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140429.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. április 28., hétfő

[Evangelium] 2014-04-28

2014. április 28. – Hétfő

Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi, aki a zsidók egyik
főembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki:
„Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis
ilyen csodajeleket tenni, amilyeneket te művelsz, ha az Isten nincs vele."
Jézus így felelt neki: „Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki újra nem
születik, nem láthatja meg az Isten országát." Erre Nikodémus megkérdezte:
„Hogyan születhetik valaki újra, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza
anyja méhébe, hogy újra szülessék?" Jézus így felelt: „Bizony, bizony,
mondom neked: aki újjá nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be
az Isten országába. Ami testből születik, az test, – ami viszont Lélekből
születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy ezt mondtam neked: újjá kell
születnetek! A szél ott fúj, ahol akar; hallod ugyan a zúgását, de nem
tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből
született."
Jn 3,1-8

Elmélkedés:

A Nikodémussal folytatott párbeszéd részletes leírásával János evangélista
egy konkrét személy esetében mutatja be a hit útját. A húsvét ünnepe és a
feltámadás titkának megismerése a hit útján indít el mindannyiunkat, s
ennek az útnak jelentős állomása a lelki újjászületés. Krisztus test
szerinti feltámadásának egyik következménye az, hogy tanítványainak
lelkileg kell újjászületniük, amit Isten Lelke kezdeményez bennük.
Erről beszél Jézus Nikodémusnak, aki egy éjszaka keresi fel őt. A vízből
és a Szentlélekből való újjászületést nyugodtan vonatkoztathatjuk a
keresztség és a bérmálás szentségére. A vízzel való keresztség, amelyet az
Egyház húsvét éjszakáján szolgáltat ki a hittanulóknak, igazi lelki
újjászületést jelent. A megkeresztelt meghal a bűnnek, szakít korábbi
bűnös életével, és feltámad, újjászületik Krisztusban. A bérmálás
szentsége, amely a Szentlélek ajándékának elnyerése, szintén újjászületést
jelent abban az értelemben, hogy a bérmálandó személy ekkor kötelezi el
magát teljes felelősséggel a keresztény életre.
A lelki újjászületés harmadik lehetősége a bűnbocsánat szentsége, amelyben
a megtérő és bűnbánó ember vétkeit Isten eltörli. A keresztségben és a
bérmálásban csak egyszer részesedhetünk, de a bűnbocsánat szentségében
értelemszerűen többször. Éljünk rendszeresen ezzel a lehetőséggel, amely
által az irgalmas Atya szeretett gyermekeiként fogad vissza minket
szeretetébe.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Nap mint nap szomjazok igazságodra, készséges
szívvel hallgatlak téged, aki utat mutatsz számomra. Tanulékony lélekkel
figyelek rád és kifejezem készségemet, hogy tanításod szerint akarok élni.
Alakítsd át életemet a te éltető és üdvösségre vezető igazságoddal!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140428.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. április 27., vasárnap

[Evangelium] 2014-04-27

2014. április 27. – Húsvét 2. vasárnapja, az Isteni Irgalmasság vasárnapja

Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a
tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben
zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: „Békesség
nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr
láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség
nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." E szavak
után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek
megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg,
az nem nyer bocsánatot."
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük,
amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk
az Urat." De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem
érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát,
én nem hiszem!"
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok Tamás is ott volt velük.
Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és
köszöntötte őket: „Békesség nektek!" Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd
ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg
oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!" Tamás így válaszolt: „Én Uram,
én Istenem!" Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál
engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!" Jézus még sok más
csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva
ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a
Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne.
Jn 20,19-31

Elmélkedés:

Sebeink gyógyítója
Balesetet szenvedett kisfiúval siet édesanyja a kórház sürgősségi
osztályára. A fiú úgy gondolta, az első tavaszi szép nap a legjobb alkalom
felébreszteni téli álmából kerékpárját és kipróbálni. Óvatlan volt,
megcsúszott az úton, s egyik karját a kézfejétől a válláig csúnyán
lehorzsolta. Az orvos óvatosan mozgatja karját, aztán megszólal: „Úgy
tűnik nem tört el semmi, de azért megröntgenezzük." Aztán a nővér lép a
gyerekhez, hogy lemossa, fertőtlenítse karját. Megfeszült testtel,
összeszorított foggal várja a műveletet. Minden érintésre felszisszen,
összerándul a teste, mert annyira fáj neki. Hiába a jótékony mozdulat, a
gyógyító szándékú érintés, ő csak a fájdalmat érzi. Édesanyja a másik
kezét fogja, neki talán még jobban fáj minden érintés. Bizonyára
mindannyian voltunk hasonló helyzetben gyerekkorunkban vagy később.
Éreztük már, hogy ha sebeinkhez érnek eltölt minket a fájdalom.
Magam elé idézem Caravaggio híres festményét a hitetlen Tamásról, amint
ujját mélyen a Jézus oldalán lévő sebbe helyezi. Nem a bőrfelület óvatos
érintése ez, hanem egy annál erőteljesebb mozdulat. Jézus arcán nem
tükröződik fájdalom, mégis azt érezzük, hogy fáj neki Tamás hitetlensége.
Fáj neki, hogy egyik apostola nem akart hinni társainak, és kételkedett
abban, hogy ő valóban feltámadt és megjelent nekik. És ebben a helyzetben
Jézus akar gyógyítani. Ő, a megsebzett, a keresztre feszített akar
gyógyítani. Ő, akinek szívét lándzsával döfték át, most gyógyítani akarja
Tamás hitetlenségét. Megengedi, hogy az apostol megérintse sebét, hogy ez
a tapasztalat végképp eloszlassa minden kételkedését.
Az apró részletek között érdemes odafigyelnünk arra, hogy Tamás a
mutatóujjával érinti meg a sebet. Jelképes lehet ez, hiszen mintegy
rámutat a sebre, s ezzel felhívja figyelmünket, hogy nézzük mi is ezeket a
sebeket, mint a halál bizonyítékait a feltámadt testen. A keresztre
feszítéskor szerzett sebek jelentőségéről a feltámadás után a nagypénteki
elmélkedésben már szót ejtettünk. Legyenek ezek a mi számunkra is
bizonyítékok!
Caravaggio képén Jézus megragadja Tamás apostol kezét és szinte ő húzza
oda, érinti oda a lándzsa okozta oldalsebhez. A mai napon Jézus a mi
kezünket is megfogja, s engedi, hogy megérintve bizonyosságot szerezzünk.
Egy gyerek talán csak kíváncsiságból tenne ilyet, ő szeret mindent
megérinteni, ami szokatlan vagy érdekes számára. Mi azzal a szándékkal
érintsük a feltámadt Krisztus oldalát, hogy meggyógyíthassa
hitetlenségünket, eloszlassa kételyeinket és megerősítse feltámadásába
vetett hitünket. Szava, felszólítása, bátorítása nem csupán Tamásnak szól,
hanem nekünk is: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a
kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!" (Jn
20,27). Ne féljünk megérinteni a sebeket! Mert nem ezzel okozunk újabb
fájdalmat Jézusnak, hanem a hitetlenségünkkel. Engedjük, hogy hitet
ébresszen bennünk!
Lelki sebeink gyógyítására, bűneink megbocsátására egyedül Isten képes. Az
Isteni Irgalmasságot ünnepeljük a mai napon, amelyet Szent II. János Pál
pápa kezdeményezésére tartunk meg minden esztendőben a húsvét utáni
vasárnapon. Szemléljük ma Jézus sebeit, az irgalom forrását és a szeretet
jelét!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Feltámadt Urunk! Te nem hagytad magára Tamás apostolt kételkedésében és
nem engedted, hogy a hitetlenség eluralkodjék lelkén. Teljesítetted
kérését, megengedted neki, hogy sebeidet megérintse. Nekünk is
segítségünkre sietsz, amikor megrendül hitünk vagy kételkedni kezdünk.
Erősítsd a mi hitünket! Vezess bennünket a hit útján! Segíts, hogy
eljussunk a feltámadásba vetett hitre, s Tamással együtt valljuk meg
hitünket: Én Uram, én Istenem! Hiszek feltámadásodban.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140427.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum