Napi Evangélium: 2020. szeptember 6.

2020. szeptember 12., szombat

[Napi e-vangelium] 2020. szeptember 13. vasárnap

2020. szeptember 13. – Évközi 24. vasárnap

Evangélium

Abban az időben: Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?" Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer. A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte, és úgy kérlelte: Légy türelemmel irántam, mindent megfizetek. Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte. A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: Add meg, amivel tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte, és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett, hanem ment, és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Amikor szolgatársai látták a történteket, nagyon elszomorodtak. Elmentek és elbeszélték uruknak. Akkor az úr magához hívatta őt, és így szólt hozzá: Te, gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik. Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének."
Mt 18,21-35

Elmélkedés

Királyi és keresztényi erény
Aki mérlegelés tárgyává teszi vagy feltételekhez köti, hogy megbocsásson-e embertársának, ha vét ellene, az nagyon ingoványos, mocsaras területre tévedt, ahonnan mihamarabb ki kell kerülnie, különben elsüllyed. A megbocsátás virága nem képes nőni a mocsárban, hanem egyedül a békességre törekvés szikláin virágzik. „Uram, ha vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?" – fordul Péter apostol Jézushoz a mai evangéliumban. Meglepő választ kap: „Nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer." Nem kell hozzá komoly matematikai ismeret, könnyen ki tudjuk számolni, hogy hetvenszer hét, az 490. De ez nem azt jelenti, hogy a négyszázkilencvenegyedik sértést és az utána következőket nem kell megbocsátanunk. Jézus egy nagy számot mond, hetvenszer akkorát, mint amire Péter gondol, s ezzel azt jelzi, hogy a megbocsátáskor nincs helye sem a méricskélésnek, sem a számolgatásnak. A megbocsátásnak nincsenek, nem lehetnek határai.
Az ősi időkben a megbocsátást a királyok erényének tartották. Az emberi kapcsolatokat alapvetően igazságosság jellemzi. A régi időkben ugyanúgy, mint napjainkban. Ha az emberek nem képesek egymás között elintézni vitás ügyeiket, akkor közbelép a bíróság, az igazságszolgáltatás. A bírói döntések lényege, hogy azok igazságosak legyenek, azaz a bűnös kellő mértékű büntetést kapjon, és az ártatlan fél valamilyen kártérítésben részesüljön. A régi időkben a királyoknak mindenkor megvolt az a kiváltságuk, hogy a bűnösnek megkegyelmezzenek, megbocsássanak. Ha az igazságosság elve szerint büntetést érdemelne valaki, a király megbocsáthat neki, kegyelemben részesítheti őt. Ezért mondjuk, hogy a megbocsátás a királyok erénye. A mai joggyakorlatban is jelen van egyébként ez a régi kiváltság. Az uralkodó, az államfő bizonyos esetekben kegyelmet adhat.
A keresztény felfogás szerint a megbocsátás forrása az Isten, az irgalomban gazdag Isten. A béna ember meggyógyítása történetében olvassuk a következőt: „Ki más bocsáthatja meg a bűnöket, mint egyedül az Isten?" (Lk 5,21). De az újszövetségi Szentírásban más helyeken is ugyanezzel a gondolattal találkozunk. A megbocsátás forrásáról, Krisztus engesztelő kereszthaláláról így tanít Szent Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében: „Mindnyájan vétkeztek és nélkülözik az Isten dicsőségét. Megigazulásukat azonban ingyen kapják, Isten kegyelmének erejéből, Jézus Krisztus megváltása árán" (Róm 3,23-24). Isten szeretetből bocsát meg. Erről így ír Szent Pál: „Isten azzal tesz tanúságot irántunk való szeretetéről, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk" (Róm 5,8). Amikor az ember megbocsát, akkor az irgalmas Istent utánozza. Ennek igazolására feltétlenül megemlítendő Jézus tanítása, amelyet a Mi Atyánk kezdetű imádságban rendszeresen elmondunk: „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" (Mt 6,12 és Lk 11,4). Ugyanezt írja Szent Pál az efezusiaknak írt levelében: „Egymás iránt legyetek jóságosak, könyörületesek, bocsássatok meg egymásnak, ahogy Isten is megbocsátott nektek Krisztusban" (Ef 4,32).
A megbocsátással kapcsolatban Jézus egy példabeszédet mond a szívtelen, a kegyetlen szolgáról, akinek nagy összegű tartozását elengedte az úr, de ő ezután könyörtelenül követelt egy kisebb tartozást társától. Könyörtelenségéről értesülve az úr végül megbüntette őt. A szívtelen szolga esete emlékeztessen minket a megbocsátás fontosságára. A megbocsátás nem csak a királyok erénye, hanem minden keresztény emberé.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, irgalmas Atyánk! Hisszük, hogy a szeretet erősebb a bűnnél. A tőled tanult szeretet vezet bennünket a törekvésben, hogy békében éljünk veled, a mi Atyánkkal és embertársainkkal. A veled való kapcsolatunkban újra és újra megtapasztalhatjuk az irgalmat, amelyet emberi kapcsolatainkban is gyakorolnunk kell. A harag, a bosszú, a megtorlás nem lehet jelen embertársainkkal való kapcsolatunkban, mert képmutatás volna részünkről tőled gyógyulást kérni bűneinkre, ha szívünkben harag él felebarátunk iránt. Irgalmas jóságod és megbocsátó szereteted legyen példa számunkra, hogy mindig készek legyünk szeretetből, tiszta szívvel megbocsátani. Taníts minket megbocsátó lelkületre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200913.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2020. szeptember 11., péntek

[Napi e-vangelium] 2020. szeptember 12. szombat

2020. szeptember 12. – Szombat

Evangélium

Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden fát gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét, sem a tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hiszen a szív bőségéből szól a száj! Miért mondjátok nekem: „Uram, Uram!" – ha nem teszitek, amit mondok?
Megmondom nektek, kihez hasonlít az, aki hozzám jön, hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja: hasonlít ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és az alapot sziklára rakta. Jött az árvíz, rázúdult a házra, de nem tudta azt összedönteni, mert jó alapra épült. Aki viszont hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez, aki házát alap nélkül építette a puszta földre. Amikor rázúdult az árvíz, háza azonnal összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
Lk 6,43-49

Elmélkedés

Az evangéliumban Jézus fügéről és szőlőről, mint jó gyümölcsökről beszél, továbbá az értéktelen, haszontalan tövisbokorról. A bibliai időkben éppúgy, mint manapság a palesztin vidék egyik legkedveltebb gyümölcse a füge. A füge termékenységet, békességet és jólétet jelképezett. A szőlő szintén hasznos növény, egyrészt finom a gyümölcse, másrészt bor készíthető belőle, amely a szív örömének, derűjének, vidámságának a jelképe. Talán egy korabeli szólást idéz Jézus, amikor ezt mondja: „Minden fát gyümölcséről lehet megismerni."
Az ember is jó vagy rossz gyümölcsöt terem attól függően, hogy mi lakik a szívében.
Cselekedeteink, amelyek mások számára is szemmel láthatóak, visszatükrözik belső világunkat, gondolkodásmódunkat és szándékainkat. Elárulják, hogy mi lakik a szívünkben. Ha Jézus tanítása szerint élünk, azaz viselkedésünkkel, mindennapi magatartásunkkal, szavainkkal és tetteinkkel őrá igyekszünk hasonlítani, akkor jó gyümölcsöt teremhetünk lelkiekben. Olyan gyümölcsöket, amelyek egyrészt a saját üdvösségünket szolgálják, másrészt mások javára lehetünk velük.
Ha valaki felebarátjáról rossz véleménnyel van, az sok esetben csak a saját rosszindulatát mutatja ki ezzel. Ő a rossz fa, amely ehetetlen, rossz gyümölcsöt terem. Aki pedig a jó tulajdonságokat veszi észre embertársában, arról jogosan feltételezhető, hogy jóindulat él szíve mélyén mindenki iránt. Ő az a jó fa, amely jó gyümölcsöt terem.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható és teremtő Istenünk! Te az embert a saját képedre és hasonlatosságodra teremtetted. Szívünkbe adtad a vágyat, hogy téged keressünk és benned találjuk meg boldogságunkat. Fiad, Jézus azt kéri tőlünk, hogy hozzá váljunk hasonlóvá. Segíts minket, hogy arcunkon hordozzuk Jézus arcát! Segíts, hogy egészen odaadjuk, felajánljuk magunkat neked! Adj nekünk bölcsességet, hogy felfogjuk Jézus szavainak értelmét, komolyan vegyük azt és megadjunk neked mindent, ami téged illet!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200912.mp3

2020. szeptember 10., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2020. szeptember 11. péntek

2020. szeptember 11. – Péntek

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezeket a hasonlatokat mondta tanítványainak: „Vajon vezethet-e vak világtalant? Nem esnek-e bele mind a ketten a gödörbe? Nem nagyobb a tanítvány mesterénél: Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a mestere. Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? Hogyan mondhatod embertársadnak: Barátom, hadd vegyem ki szemedből a szálkát, holott saját szemedben nem látod meg a gerendát? Képmutató! Vedd ki előbb a magad szeméből a gerendát, s aztán törődj azzal, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből."
Lk 6,39-42

Elmélkedés

Ki merné önmagáról azt állítani, hogy ugyanolyan tisztánlátással rendelkezik, mint Isten? Ki merné azt állítani, hogy ugyanolyan igazságos értékeléssel és ítélettel tekint önmaga életére, mint ahogyan Isten tekint rá? Nyilvánvalóan ez önámítás volna, önmagunk becsapása. Aki ilyet mond, az úgy öltötte magára a farizeusok ruháját, hogy észre sem vette. Isten látja a mi jó tulajdonságainkat és a rosszakat is. Ismeri erősségeinket és gyengeségeinket. Látja jó szándékú törekvéseinket, de helytelen vágyainkat is. Mi sokszor részleges vakságban szenvedünk. Erős oldalunkat, jó tulajdonságainkat látjuk, de a másik oldalt nem vesszük észre, nem akarjuk észrevenni. Ami tetszik, azt meglátom, de ami nem tetszik, arról nem veszek tudomást. Ezt nevezem részleges lelki vakságnak. Ez a hozzáállás azonban nem segít abban, hogy legyőzzem hibáimat, sőt, megakadályoz benne. Jézus fel akarja nyitni a szememet, hogy észrevegyem gyengeségeimet, megbánjam bűneimet.
A másik bűnét persze gyorsan észreveszem. Akkor semmi nem homályosítja el látásomat. Pedig nem a másik bűneivel, hanem a saját vétkeimmel kellene törődnöm, a saját rossz szokásaimtól kellene megszabadulnom. Erre emlékeztet, erre figyelmeztet minket a szálkáról és a gerendáról szóló rövid tanítás a mai evangéliumban. Jézus a tökéletesség útjáról beszél. Ez az út hibáink beismerésével és megbánásával kezdődik.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Hittel vallom, hogy valóságos ember és valóságos Isten vagy. Életünk során sokszor megtapasztaljuk, mennyire sebezhetőek és kiszolgáltatottak vagyunk, főként akkor, ha nem érezzük jelenlétedet. Közeledésed eloszlatja félelmeinket. Isteni hatalmadat és erődet felismerve bátorság tölt el, hogy életünk legnehezebb helyzeteiben is velünk vagy. Lelkünket megmentő, hitünket növelő, bátorságot adó és kereső szívünket lecsendesítő Jézus, jöjj, ments meg minket!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200911.mp3

2020. szeptember 9., szerda

[Napi e-vangelium] 2020. szeptember 10. csütörtök

2020. szeptember 10. – Csütörtök

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Nektek, akik hallgattok engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek, milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok, így nagy jutalomban részesültök, és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is."
Lk 6,27-38

Elmélkedés

Néha elgondolkodunk azon, hogy mi különböztet meg minket, keresztény embereket a más vallásokhoz tartozóktól. Több dolgot is felsorolhatnánk, de talán az a legjellegzetesebb különbség, hogy még az ellenségeinket is szeretjük. Tesszük ezt egyrészt azért, mert Jézusnak ez volt a kérése, másrészt azért, mert Isten is kivétel nélkül mindenkit szeret. Erről a két dologról olvasunk a mai evangéliumi részletben.
Az ellenségszeretet alapja a megbocsátás, ami két összetartozó mozzanatból áll: bocsánatot kérek attól, akit megbántottam, és megbocsátok annak, aki vét ellenem. Ez a két mozzanat olyan, mint a madárnak a két szárnya. Ha az egyik szárny törött vagy hiányzik, a madár nem tud repülni, hiába erős a másik szárnya.
Jézus szeretet-parancsa az ellenség szeretetében éri el csúcsát. Jót tenni azzal, aki rosszat tesz nekünk, valóban nem könnyű. Áldást mondani arra, aki átkoz bennünket, nem egyszerű. Az igazságtalanság mindenkinek fáj. Jézus azt kéri tőlünk, hogy legyünk jóindulatúak azokhoz, akik velünk szemben valamilyen igazságtalanságot követtek el. A rosszat nem lehet egy másik rossz cselekedettel legyőzni. Az erőszakot nem lehet megszüntetni újabb erőszakkal. A bosszú, a megtorlás világából át kell lépnünk a megbocsátás és a szeretet világába. Ezzel a jóságos Isten példáját követjük, aki szeretetét a hálátlanok, a hűtlenek és minden bűnös felé megmutatja.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, segíts, hogy örömhíredet hirdethessük! Add, hogy hívásodra mindig figyelni tudjunk! Te azt kívánod, hogy az emberek szabadon kövessenek téged. Nyisd meg, kérünk, az emberek szemét, hogy meglássák az evangélium fényét. Nyisd meg az emberek szívét, hogy befogadják a te igéd igazságát, és boldogok legyenek, mert az örömhírben életet találnak.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200910.mp3

2020. szeptember 8., kedd

[Napi e-vangelium] 2020. szeptember 09. szerda

2020. szeptember 9. – Szerda

Evangélium

Az apostolok kiválasztása után Jézus lejött a hegyről, tanítványaira emelte tekintetét, és így szólt: „Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.
Boldogok vagytok, ha gyűlölnek titeket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot emlegetik az Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben. Atyáik is így bántak a prófétákkal.
De jaj nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.
Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.
Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!
Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal."
Lk 6,20-26

Elmélkedés

Tapasztalatból tudjuk, hogy nem kerülhetjük el a betegséget, a fájdalmat, a szenvedést és a halált. Egyetlen ember sem térhet ki ezek elől. A kérdés csak az, hogy miként fogadjuk ezeket? Beletörődve abba, amin úgysem tudunk változtatni? Vagy hittel tekintünk rájuk, mint olyan dolgokra, amelyek által egy magasabb lelki szintre juthatunk?
Amikor Jézus a boldogságok útjáról beszél tanítványainak, akkor olyan dolgokat említ, amiket a legszívesebben elkerülnénk. A szegénységet, az éhezést, a sírást. Továbbá a mások részéről felénk áradó gyűlöletet és rágalmakat. Miért lennénk ezektől boldogok? Jézus úgy beszél ezekről az emberi tapasztalatokról, élményekről, mint amelyek fordulatot hoznak az életbe. Az éhség bővelkedésre, a sírás nevetésre fordul. Ha azt szeretnénk, hogy szívünk megteljen örömmel és boldogsággal, akkor ki kell ürítenünk szívünket, hogy Isten tudja azt betölteni. Betölteni az ő lelki ajándékaival és kegyelmével, de legfőképpen önmagával. Az igazi boldogság csak Istenben válhat teljessé. Az igazi boldogságot egyedül az érezheti, akinek szívét Isten szeretete tölti be. A lelki szegények egyedüli gazdagsága, tulajdona Isten. A lélek éhségét egyedül Isten szava tudja csillapítani. A szomorúság, a bánat, a gyász idején egyedül Isten tudja megvigasztalni az embert.
Senki nem élhet boldogság nélkül. A boldogságot pedig Isten adja.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, add, hogy elvethessem a szívekbe a te igéid csíráit. Mindannyiunkat örök életre hívsz. Rajtam múlik, hogy hány szívben fogan meg szavad életem példája által. Küldj munkásként földjeidre. Add meg a kellő bátorságot, mert ha csak egy is a legkisebbek közül meghallja szavad, ha csak egy szívben jó talajra talál a mag általam, az az örök élet forrása lehet! Tégy engem is jó talajjá, hogy állandó kapcsolatban lehessek veled, hogy gyökeret verjen bennem szent jelenléted.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200909.mp3

2020. szeptember 7., hétfő

[Napi e-vangelium] 2020. szeptember 08. kedd

2020. szeptember 8. – Kedd, Szűz Mária születése, Kisboldogasszony

Evangélium

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg a népét bűneitől." Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
és az Emmánuel nevet adják neki,
ami azt jelenti: „Velünk az Isten."
Mt 1,18-23

Elmélkedés

A liturgikus év rendje szerint a mai napon Jézus édesanyjának, Szűz Máriának a születését ünnepeljük, amit a magyar hagyomány Kisboldogasszony napjának nevez. Az evangélistáknak az volt a szándéka, hogy Jézus életét, tanítását és cselekedeteit mutassák be, ezért műveikben nyilvánvalóan hiába is keresnénk Mária születésének elbeszélését.
Az ünnep evangéliuma Jézus születésének körülményeiről szól és beavat minket Mária anyaságának titkába. Isten azt kéri tőle, hogy szolgálja azzal a megváltás művét, hogy Isten Fiának anyja lesz. Amikor a názáreti leány az angyali üdvözletkor megismeri Isten rá vonatkozó személyes tervét, akkor hittel és örömmel mond igent. A születendő gyermeknek, Jézusnak ő lesz az édesanyja. A gyermeknek viszont nincs földi édesapja, mert a mennyei Atya az ő atyja. A történelemben sem korábban, sem ezt követően nem fordult elő, hogy valakinek ne lenne apja, ez a természet törvénye. Isten azt kéri Máriától, hogy egy természetfeletti dologban higgyen, azt fogadja el, mint életének részét. Ekkor Mária és József jegyességben éltek, még nem voltak összeházasodva. József jól tudta, hogy Mária születendő gyermeke nem tőle származik, ezért el akarja őt bocsátani. Ekkor látomásban Isten vele is megismerteti Mária anyaságának a titkát és utasítást kap, hogy vegye feleségül őt és nevelje majd fel a gyermeket. József hitt Isten szavának és engedelmesen teljesítette, amit Isten kért tőle.
Mária és József hite és engedelmessége példa számomra, hogy miként érdemes fogadnom Isten velem kapcsolatos szándékát.
© Horváth István Sándor

Imádság

Add Uram, hogy lelkem szüntelenül Krisztus békéjének örvendjen! Hogy mindig nyugodtan és tiszta tekintettel nézhessek az emberek szemébe! Hogy számból csak tiszta beszéd, bátorító szó hangozzék, és lépéseim biztosak, útjaim mindig egyenesek, határozottak legyenek! Add, hogy kezemet mindig szívesen nyújtsam, ha adni, segíteni kell, szívem kitáruljon, s az emberek szükségét megérezzem, értelmem éber és friss legyen az igazság csak az igazság befogadására, és akaratom mindig afelé vezesse gondolataimat, szavaimat, tetteimet, ami fölemel!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200908.mp3

2020. szeptember 6., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2020. szeptember 07. hétfő

2020. szeptember 7. – Hétfő

Evangélium

Jézus az egyik szombaton elment a kafarnaumi zsinagógába, és tanítani kezdett. Volt ott egy jobb kezére béna ember. Az írástudók és a farizeusok figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e szombaton; hogy aztán okot találjanak a vádaskodásra. Ő azonban ismerte gondolataikat. Megszólította tehát a béna kezű embert: „Kelj fel, és állj ide a középre!" Az felkelt és odaállt. Jézus akkor hozzájuk fordult: „Kérdem tőletek: Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy pusztulni hagyni?" Végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!" Az megtette, és meggyógyult a keze. Erre esztelen harag szállta meg őket, és arról kezdtek tanakodni, hogy mit tegyenek Jézussal.
Lk 6,6-11

Elmélkedés

A mai evangélium egy béna kezű ember gyógyítását írja le. A csoda miatt a farizeusok azzal vádolják meg Jézust, hogy nem tartja meg a szombatot. Megítélésük szerint a gyógyítás munkának számít, amit nem szabadna ilyenkor végezni.
Lukács evangélista még a csoda megtörténte előtt megjegyzi, hogy Jézus jól ismerte a jelenlévő farizeusok gondolatait. Azt figyelték, hogy történik-e valami a beteggel. Jézus minden mozdulatát lesték. Megérinti-e a beteget? Tesz-e vele valamit? Tesz-e bármi olyat, amire ők azt mondhatják, hogy ez már munka? Jézus belelát a gondolataikba és tudja, hogy bármit is tesz, vádolni fogják őt. Ezért aztán nem is tesz semmit. Nem érinti meg a beteg kezet, egy ujjal sem nyúl a beteg testrészhez. Ebben az esetben úgy gyógyít, hogy nem tesz semmit, csupán mond valamit. A szavával gyógyít. Megparancsolja a betegnek, hogy nyújtsa ki a kezét. Ezt ő meg tudja tenni, mert bénultsága azonnal megszűnik. A jelenlévők számára egyértelmű, hogy a csoda Jézus kimondott szavának köszönhető. Cselekedetével Jézus azt akarja bemutatni, hogy a farizeusok hamis törvényértelmezése nem akadályozhatja meg őt abban, hogy gyógyítson és csodáival jelenvalóvá tegye az emberek számára Isten irgalmát, szabadító erejét.
Észreveszem-e Jézus csodáit, amelyeket napjainkban tesz?
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus! A mindennapi kenyér a te ajándékod, hogy testünket tápláljuk. Az élő kenyér, az Oltáriszentség szintén a te ajándékod lelkünk táplálására. Saját testedet, önmagadat adod nekünk, hogy bennünk élj. Ajándékod vételére minden embert meghívsz. Segíts, hogy soha ne utasítsuk el meghívásodat, ne utasítsunk el téged! Tégy bennünket élő közösséggé a szentáldozás, az egy kenyérből való részesedés által! Tégy minket hozzád hasonlóvá a szentáldozás által!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200907.mp3

2020. szeptember 12., szombat

2020. szeptember 11., péntek

2020. szeptember 10., csütörtök

2020. szeptember 9., szerda

2020. szeptember 8., kedd

2020. szeptember 7., hétfő

2020. szeptember 6., vasárnap

Blogarchívum