2012. december 15., szombat

[Evangelium] 2012-12-15

2012. december 15. – Szombat

Színeváltozása után tanítványai megkérdezték Jézust: „Miért mondják az
írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?" Ő így felelt: „Illés eljön
ugyan, és helyreállít mindent, én azonban azt mondom nektek, hogy Illés
már eljött, de nem ismerték fel, és kényük-kedvük szerint bántak vele. Így
szenved majd az Emberfia is tőlük." Ekkor értették meg a tanítványok, hogy
Keresztelő Jánosról beszélt nekik.
Mt 17,10-13

Elmélkedés:

A mai evangéliumi szakasz ugyan nem követi a tegnap vett részletet Máté
evangélista írásában, de mondanivalójában ahhoz kapcsolódik. Jézus
színeváltozásakor a három kiválasztott apostol, akik fenn voltak vele a
hegyen, azt látták, hogy a Mester Mózessel és Illéssel beszélget. Ez az
élmény váltja ki belőlük a kérdést: „Miért mondják az írástudók, hogy
előbb Illésnek kell eljönnie?" (Mt 17,10). Jézus korában elevenen élt az a
vallásos hagyomány, amely szerint a Messiás eljövetelét Illés visszatérése
előzi meg. Illés ugyanis nem úgy halt meg, ahogyan a többi ember, hanem
Isten ragadta el őt egy tüzes szekéren az égbe, és azt gondolták, hogy ő
újra meg fog jelenni az emberek körében, mielőtt beteljesedne a Megváltó
jövetelére vonatkozó isteni ígéret.
Jézus úgy válaszol, hogy nem támasztja alá ezt a hiedelmet és nem is
cáfolja meg. Azt állítja, hogy „Illés eljövetele" Keresztelő Szent János
személyében valósult meg, ő az a próféta, akit Isten azért küldött, hogy a
népet előkészítse a Megváltó érkezésére. Jánost azonban sokan
elutasították.
Igazi bölcsesség szükséges ahhoz, hogy a jeleket ne csak észrevegyük,
hanem meg is értsük azok jelentését. Igazi bölcsesség szükséges ahhoz,
hogy a nekünk szóló üzeneteket ne csak hallgassuk, hanem meg is értsük
azok mondanivalóját. Igazi bölcsesség szükséges ahhoz, hogy az Isten által
hozzánk küldött embereket elfogadjuk, figyelmeztetésüket komolyan vegyük
és buzdításukat kövessük. Az adventi időszak tanítson bennünket erre a
bölcsességre!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, annyi okunk volna a csüggedésre, a szorongásra, magunkba
zárkózásra, annyi okunk volna a félelemre. De Jézus minket is megszólít:
ne féljetek! Adj nekünk, Istenünk, nyitott szívet, készséges, hívő
értelmet, befogadni kész, tiszta emberséget. Add, hogy félrevezető emberi
szándékok ne zavarhassanak meg minket. Add, hogy e világ zűrzavarában
Téged hirdethessünk az aggódóknak, Téged, aki ma is megszólítasz minket:
Ne féljetek!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121215.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. december 14., péntek

[Evangelium] 2012-12-14

2012. december 14. – Péntek

Egy alkalommal így szólt Jézus a néphez: „Kihez hasonlítsam ezt a
nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják
pajtásaiknak: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem
zokogtatok." Eljött János. Nem eszik, és nem iszik; azt mondják rá:
„Ördöge van." Eljött az Emberfia. Eszik-iszik, és azt mondják rá: „Lám, a
falánk, borissza ember, a vámosok és a bűnösök barátja!" Az Isten
bölcsességét azonban művei igazolták."
Mt 11,16-19

Elmélkedés:

A szentírástudósok vélekedése szerint talán egy korabeli gyermekjáték
mondókáját idézhette Jézus ezekkel a szavakkal: „Furulyáztunk, de nem
táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok" (Mt 11,17). A talányos
kijelentés egyaránt vonatkozhat Keresztelő Szent Jánosra és Jézusra is,
illetve az ő küldetésük eredményére. Keresztelő Szent János a prófétákra
jellemző határozottsággal és keménységgel lépett fel. Feladata az volt,
hogy a Messiás előhírnökeként bűnbánatot hirdessen. Sokan hallgattak rá,
de akadtak olyanok is, akik szívük keménysége miatt nem ismerték fel
személyében az Isten emberét és nem fogadták el, hogy általa Isten
figyelmezteti őket. Mondhatjuk, hogy ők voltak azok, akiket nem lehetett
könnyekre, a bűnbánat könnyeire fakasztani.
Jézus is átélte a hasonló eredménytelenséget. Hajlamosak vagyunk rá, hogy
csak a tanítását szívesen hallgató tömegeket vegyük észre az evangéliumi
leírásokban, de valójában ezek a beszámolók nem hallgatnak arról sem, hogy
voltak olyanok is, akik elutasították Jézus személyét és nem fogadták el
tanítását.
Kortársait Jézus azokhoz a korábbi nemzedékekhez hasonlítja, akik
elutasították a prófétákat, és kételkedve fogadták mindazt, amit általuk
Isten üzent az ő népének. Az ő szava, beszédstílusa sokkal szelídebb volt
a próféták és Keresztelő János szavainál. Tanítása igazi örömhírként
hangzott, de mégsem fogadta el mindenki ezt a szabadságot hozó, a lelket
felemelő tanítást. Vajon a mi nemzedékünk hogyan fogadná őt? Vajon én
hogyan fogadnám őt? Az nem járható út, hogy semmi sem tetszik és semmit
nem tekintek életet irányító igazságnak. Az nem járható út, hogy semmilyen
isteni jelet nem fogadok el. Az nem járható út, hogy senkinek a
személyében nem ismerem fel az Isten küldöttét.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, küldj ma is követeket hozzánk, akik utadat előkészítik, akik igédet
hirdetik, miként János, a Keresztelő tette. Küldj ma is követeket hozzánk,
akik készek arra, hogy háttérben legyenek, hogy Te, Urunk, bennünk
növekedjél. Küldj ma is követeket hozzánk, akik érted és nem önmagukért
élnek. Adj bocsánatot és új kegyelmet, hogy szolgálhassunk Neked, és
előkészíthessük számodra az utat az emberek között, hogy megvalósulhasson
a Te országod.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121214.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. december 13., csütörtök

[Evangelium] 2012-12-13

2012. december 13. – Csütörtök

Abban az időben Jézus így nyilatkozott Keresztelő Jánosról: Bizony mondom
nektek: Az asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő
Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő. A
mennyek országa Keresztelő János napjaitól mindmáig erőszakot szenved, és
az erőszakosok szerzik meg. A próféták és a törvény Jánosig mindannyian
ezt jövendölték. Ha tudni akarjátok, Illés ő, akinek el kell jönnie.
Akinek füle van, hallja meg!
Mt 11,11-15

Elmélkedés:

Jézus elismerő szavakkal beszél Keresztelő Jánosról. Ezt mondja: „Az
asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál" (Mt
11,11). Vajon mi váltotta ki ezt a dicséretet? Mit értékelt ennyire
magasan Jézus? Ha Keresztelő János lelki nagyságának titkát keressük,
észre kell vennünk, hogy messzemenőkig teljesítette azt a küldetést, amit
Isten bízott rá. A Mindenható Isten, amikor elérkezettnek látta az időt,
hogy Fiát elküldje a világba, az ő jövetelét a Keresztelő működésével
készítette elő. János a Megváltó előhírnökeként lépett fel, és hirdette,
hogy hamarosan beteljesedik Isten egykor tett ígérete, s eljön a Messiás.
Igazi prófétaként figyelmeztette a népet arra, hogy letértek Isten
törvényeinek útjáról, megszegték a szövetséget, amelyet Isten kötött
velük, ugyanakkor megmutatta az Istenhez való visszatérés útját is. Az
emberek szívesen hallgatták őt és a bűnbánat jeleként keresztelkedtek meg
nála a Jordán folyóban. Amikor tömegesen, nagy számban jöttek Jánoshoz az
emberek, nem szállt a dicsőség a fejébe. Nem gondolta nagynak önmagát. Nem
akart többet tenni, mint amit Isten kért tőle. Népszerűsége csúcsán sem
mondta azt, hogy ő a Megváltó, pedig sokan gondolták, hitték ezt róla.
Ekkor is a legnagyobb alázattal mutatott Krisztusra, a Megváltóra.
Elismerte, hogy Krisztusban jött el a Messiás.
Keresztelő Szent János, az adventi időszak jellegzetes alakja irányítsa a
mi figyelmünket Krisztusra, a Megváltóra! Szívleljük meg megtérésre
szólító szavát és tartsunk bűnbánatot! Várjuk tiszta szívvel Jézus
születésének karácsonyi ünnepét!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó, isteni fényesség, a te megmérhetetlen szereteteddel nyisd meg lelkünket
a hitnek, hogy téged igazán megismerjünk. Tágítsd ki szívünket, hogy téged
befogadhasson! Illess bennünket, hogy tiszta szeretettel keressünk téged,
benned megpihenjünk, és veled egyesüljünk, mint ahogy egyek a tagok a
testben a fejjel, és amint egy a szőlővessző a tőkével. Engedj a te
erődből és a te kegyelmedből élni mindvégig, míg csak el nem jutunk szent
színed látására!
Granadai Szent Lajos

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121213.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Mindenkinek elküldtem a könyve(ke)t, aki korábban megrendelte. Ha valaki
még nem kapta meg, ezen a héten várhatja.
Még annyi könyv van, amennyivel többet rendeltem a nyomdától. Aki a
napokban kéri, annak december 17-én, hétfőn postázom, és van remény, hogy
karácsonyig megérkezik. Kizárólag a készlet erejéig! Rendelés a lejjebb
található űrlapon.
Szeretettel: István atya (Horváth István Sándor)
Szívem első gondolata 2013: 1200 Ft/db + 200 Ft/db postaköltség
Magyarországra. (Külföldre a magas postaköltség miatt nem vállalom.)
Bővebb információ a könyvről:
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/szivem_elso_gondolata_2013
És elkészült az idei karácsonyra az új "mesekönyv", új, igaz
történetekkel.
A hit ajándéka: 900 Ft/db + 100 Ft/db postaköltség Magyarországra.
(Külföldre a magas postaköltség miatt nem vállalom.)
Bővebb információ a könyvről:
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/a_hit_ajandeka

Megrendeléshez kattintson a linkre és töltse ki az űrlapot! Aki korábban
megrendelte, kérem, ne küldje el újra ugyanazt a rendelést, nekik
folyamatosan küldöm.
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dHNRUnEyNEJQY2Q0OVBZa1JFUVRObEE6MQ#gid=0
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. december 12., szerda

[Evangelium] 2012-12-12

2012. december 12. – Szerda

Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám
mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én
felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert
én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az
én igám édes, és az én terhem könnyű."
Mt 11,28-30

Elmélkedés:

Sokan úgy érzik, hogy Isten törvényei és parancsai korlátozzák vagy
elveszik szabadságukat. El kell ismerni, hogy Isten törvényeinek
megtartása bizonyos esetekben valóban nehéz. De emberi szabadságom
semmiképpen sem szűnik meg, ha elfogadom Isten játékszabályait, elfogadom
az általa felállított korlátokat és határokat.
A bűn, azaz a parancsok megtagadása és nem teljesítése feltételezésekre
épül. Annak feltételezésére, hogy önmagam ura vagyok és nincs szükségem
Istenre. A bűn annak feltételezésén alapul, hogy az Istennel való szakítás
jó lesz számomra és semmilyen hátrányos következmény nem ér. De hová vezet
az Isten nélküli élet? Hová vezet az Isten nélküli szabadság? Meddig
juthatok saját terveimmel és elképzeléseimmel, ha azokból hiányzik az
Isten? Az Isten nélküli szabadság valójában a bűn szolgaságát és rabságát
jelenti. Ha elszakadok Istentől, a bűn börtönébe zárom magamat. Ha nem
veszem magamra Krisztus igáját, azaz az ő törvényeit, akkor azonnal a bűn
igája nehezedik rám. Krisztus igájának felvétele azt jelenti, hogy
elfogadom Isten uralmát felettem. Elfogadom akaratát és irányítását,
elfogadom, hogy szeret és az üdvösségemet akarja.
Isten parancsait meg lehet tartani kényszerűségből is. A jelképes igát
lehet hordozni kényszerből is. De mennyivel értékesebb, ha szeretetből,
Isten iránti szeretetből hordozom. Ekkor válik könnyűvé, könnyen
hordozhatóvá. Ennek fényében új értelmet kapnak Jézus szavai: „Vegyétek
magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos
szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, és az én terhem
könnyű" (Mt 11,29-30).
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, mivel te a lelkünkben laksz, a te imád a miénk is, én pedig
szeretnék abban szüntelenül részt venni; ezért lelkem kis edényként az
élet e forrása alá tartom, és hogy ezt tovább tudjam adni a lelkeknek,
hagyom, hogy végtelen szereteted hullámai elborítsanak.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121212.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Mindenkinek elküldtem a könyve(ke)t, aki korábban megrendelte. Ha valaki
még nem kapta meg, ezen a héten várhatja.
Még annyi könyv van, amennyivel többet rendeltem a nyomdától. Aki a
napokban kéri, annak december 17-én, hétfőn postázom, és van remény, hogy
karácsonyig megérkezik. Kizárólag a készlet erejéig! Rendelés a lejjebb
található űrlapon.
Szeretettel: István atya (Horváth István Sándor)
Szívem első gondolata 2013: 1200 Ft/db + 200 Ft/db postaköltség
Magyarországra. (Külföldre a magas postaköltség miatt nem vállalom.)
Bővebb információ a könyvről:
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/szivem_elso_gondolata_2013
És elkészült az idei karácsonyra az új "mesekönyv", új, igaz
történetekkel.
A hit ajándéka: 900 Ft/db + 100 Ft/db postaköltség Magyarországra.
(Külföldre a magas postaköltség miatt nem vállalom.)
Bővebb információ a könyvről:
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/a_hit_ajandeka

Megrendeléshez kattintson a linkre és töltse ki az űrlapot! Aki korábban
megrendelte, kérem, ne küldje el újra ugyanazt a rendelést, nekik
folyamatosan küldöm.
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dHNRUnEyNEJQY2Q0OVBZa1JFUVRObEE6MQ#gid=0
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. december 11., kedd

[Evangelium] 2012-12-11

2012. december 11. – Kedd

Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Mit
gondoltok? Ha valakinek száz juha van, és egy elcsatangol közülük, nem
hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyen, és nem megy-e, hogy megkeresse
az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony mondom nektek:
jobban örül neki, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így
mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül."
Mt 18,12-14

Elmélkedés:

Jézus érdekes példabeszédet mond az egyetlen elveszett bárányt kereső
pásztorról. Első pillantásra egészen természetesnek tartjuk, hogy a
rábízott állatokért felelős pásztor elindul, hogy megkeresse az egyetlen
elveszettet. Aztán amikor belegondolunk, hogy a keresés idejére otthagyja
a kilencvenkilenc másik bárányt, veszélynek teszi ki őket, akkor
elcsodálkozunk a pásztor magatartásán. Még inkább megdöbbent bennünket,
hogy jobban örül a megtalált egyetlennek, mint a többinek, amik nem
vesztek el.
A pásztor akár azt is mondhatta volna magában, hogy nem is olyan nagy
veszteség, ha százból egy elveszik. Gondolhatta volna, hogy ettől még
biztosan megkapja a munkájáért járó fizetséget, a gazdája biztosan nem
fogja emiatt elbocsátani állásából. Mondhatta volna, hogy nem
kockáztathatja a többi bárány biztonságát, neki a nyájjal kell maradnia.
De ő nem így tesz.
A pásztor magatartását azonnal megértjük, ha arra gondolunk, hogy a
példabeszéd az Isten irgalmáról szól. Arról az Istenről, aki számára
minden elveszett ember fontos. Aki nem legyint lemondóan, ha valaki bűnben
van, hanem utána indul a bűnösöknek, megkeresi őket, hogy visszavezesse a
közösségbe.
Érdemes az elveszett bárány helyébe képzelnünk magunkat. Sőt, valójában
egyedül az elveszett bárány helyébe képzelhetjük magunkat. Jó tudni, hogy
Isten elindult felém. Elindult, hogy megkeressen, és visszavezessen oda,
ahol biztonságban vagyok. Visszavezessen a közösségbe és az ő közelébe.
Örömének oka egyszerű: újra hozzá tartozom!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus! Eddig szavaidra figyeltünk, tanításodat hallgattuk, amely
nyugalommal és békével töltött el minket. De most be kell látnunk, hogy
ennél többet kérsz tőlünk, mert többre is vagyunk képesek. Az üdvösséghez
nem elegendő számunkra, ha hittel elfogadjuk tanításodat, hanem
jócselekedetek is kérsz tőlünk. Mi már nem Keresztelő Jánoshoz, hanem
hozzád fordulunk, Jézusunk: Mit tegyünk? Mutasd meg nekünk, Urunk, hogy
mit kell tennünk üdvösségünk érdekében!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121211.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. december 10., hétfő

[Evangelium] 2012-12-10

2012. december 10. – Hétfő

Egyik napon, amikor Jézus tanított, farizeusok és törvénytudók is ültek
körülötte, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból és Jeruzsálemből
jöttek. Az Úr ereje akkor arra indította Jézust, hogy gyógyítson.
Ekkor néhány férfi egy béna embert hozott hordágyon. Be akarták vinni a
házba, hogy eléje tegyék, de a tömeg miatt nem fértek hozzá. Ezért
fölmentek a tetőre, és azon át bocsátották le ágyastul a középre, Jézus
elé. Hitük láttára Jézus így szólt: „Ember, bocsánatot nyertek bűneid."
Erre az írástudók és a farizeusok azt gondolták magukban: „Ki ez, hogy így
mer káromkodni? Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nemde egyedül Isten?" Jézus
pedig gondolataikba látva megszólalt: „Miért gondolkodtok így magatokban?
Mi könnyebb, ha azt mondom: „Bocsánatot nyertek bűneid!" – vagy azt: „Kelj
föl és járj!"? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma földön
a bűnök megbocsátására." Ezzel a bénához fordult: „Mondom neked, kelj föl,
fogd ágyadat, és menj haza!" Erre ő a szemük láttára tüstént fölkelt.
Fogta ágyát, amelyen feküdt, és Istent magasztalva hazament. Erre
mindnyájukat ámulat fogta el, magasztalták Istent, és félelemmel eltelve
mondogatták: „Csodadolgokat láttunk ma."
Lk 5,17-26

Elmélkedés:

A mai evangéliumi történet egy csodás gyógyításról számol be, test és
lélek gyógyításáról. Egy béna, magatehetetlen, önerejéből járni nem képes
embert hoznak hordágyon Jézushoz. Már egészen közel vannak a célhoz,
amikor a Gyógyító körül összegyűlt tömeg útjukat állja. Nem tudnak tovább
jutni, nem tudnak Jézus közelébe kerülni a beteggel. Váratlan fordulat
történik ekkor. Nem kezdenek vitatkozni az emberekkel, nem kérik, hogy
nyissanak számukra utat, hanem új utat, új lehetőséget keresnek, és nagyon
leleményesen, a tetőn keresztül jutnak Jézus közelébe. Az akkori
építkezési szokások lehetővé tették, hogy könnyen kibontsák a tetőt és a
beteget Jézus elé tegyék. Jézus reakcióját Lukács evangélista így vezeti
be: „hitük láttára." Igen, a hit leleményessé tesz. A hit kitartóvá tesz.
A hit új utat mutat. A hit új lehetőséget tár fel. A hit segít elérni,
megvalósítani a kitűzött célt.
A történet ekkor új fordulatot hoz: hitük láttára Jézus így szólt: „Ember,
bocsánatot nyertek bűneid" (Lk 5,20). A hit tehát a bűnök megbocsátását
eredményezi. A körülállók közül egyesek talán ezt gondolhatták: de hát ez
az ember nem ezért jött, barátai nem ezért fáradoztak, hanem azért, hogy
járni tudjon. Ezt a fajta nagyon is emberi gondolkozást azonban felülmúlja
Isten Fiának a gondolkozása. Ő nem csak a testet akarja meggyógyítani,
hanem a lelket is. Ő nem csupán a testi egészségét akarja visszaadni,
hanem a lélek egészségét is. Jelezvén, hogy mennyire összetartozik a test
és a lélek, és megmutatván, hogy isteni erejével képes a testet és a
lelket egyaránt meggyógyítani, Jézus csodát tesz a bénával, aki ettől a
pillanattól fogva járni tud, s ennek látványos bizonyítékaként saját lábán
távozik.
Hiszem-e, hogy Jézus képes engem is meggyógyítani? Hiszem-e, hogy Jézus
képes bűneimet megbocsátva lelkemet meggyógyítani? Megtalálom-e az utat az
irgalmas Istenhez?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó, Krisztus, népek királya, akit az emberiség évszázadok óta várt és
vágyott; az emberiség, melyet megsebzett a bűn, Te, aki mindannak talpköve
vagy, az emberiség újjáépítheti önmagát és határozott, megvilágosító
vezetést nyerhet útján a történelmen keresztül! Te, aki a megosztott
népeket egyesítetted Atyádnak bemutatott áldozati adományoddal, jöjj, és
mentsd meg az embert! Az embert, aki szánalomra méltó és nagyszerű, az
embert, aki általad jött létre a föld porából, s a Te képedet és
hasonlóságodat hordozza!
Boldog II. János Pál pápa

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121210.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Januártól immár harmadik évfolyamába lép az általam alapított Élő Kenyér
újság. Általános iskolás korú gyermekeknek készítjük, havonta jelenik meg.
64+4 oldal, teljesen színes, tele képekkel. Tartalmazza a vasárnapi
szentmiséket, játékos feladatokat, szenteket, történeteket. Az Élő Kenyér
segíti a gyerekeket, hogy bekapcsolódjanak a szentmisébe. A hitoktatók is
jól használhatják a hittanórákon, ministránsfoglalkozásokon. Egy Élő
Kenyér előfizetés kiváló karácsonyi ajándék lehet egy gyermek számára. A
2013. januári számot még karácsony előtt küldöm. Az újsághoz kapcsolódó,
gyerekeknek szóló internetes játék a www.elokenyer.hu oldalon található.
Szeretettel ajánlom főként a szülők és nagyszülők figyelmébe, akik
gyermekük, unokájuk hitre nevelését fontosnak tartják a Hit évében és
utána is.
István atya (Horváth István Sándor)
Megrendelhető az alábbi linken elérhető űrlapon:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dENkenlJNWstRllmeGE5OE1pWE8wc1E6MQ
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. december 9., vasárnap

[Evangelium] 2012-12-09

2012. december 9. – Advent 2. vasárnapja

Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik esztendejében történt: Poncius
Pilátus volt Judea helytartója. Galileának Heródes volt a negyedes
fejedelme, testvére, Fülöp meg Itureának és Trachonitisz tartományának,
Lizániász pedig Abilinának volt a negyedes fejedelme. Annás és Kaifás
főpapok idejében az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a
pusztában.
S ő bejárta a Jordán egész vidékét, hirdette a bűnbánat keresztségét a
bűnök bocsánatára, ahogy meg van írva Izajás próféta beszédeinek
könyvében: „A pusztába kiáltónak ez a szava: Készítsétek az Úr útját,
egyengessétek ösvényeit. A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat
hordjátok el. Ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima
úttá, és minden ember meglátja az Isten üdvösségét."
Lk 3,1-6

Elmélkedés:

Csendben, hangtalanul
A gyerekek ámulva nézik a színében az adventhez igazodó lila ciklámeneket
a templomban. Érdekes számukra, ahogy napról napra kinyílnak a növény
bimbói. Mindenki választott magának egyet és most versenyeznek, hogy kién
lesz több virág. Visszafojtott lélegzettel számolják a csodálatos
ciklámenek virágait a szentmise után, majd suttogva beszélik meg egymással
az eredményt. A gyerekek a szokásosnál is csendesebbek, nem akarják
semmiféle nesszel megzavarni a növények fejlődését. Zaj nélkül lépek
hozzájuk, s alig hallhatóan mondom: „Csendben nyílnak. Hangtalanul." A
kisebbek talán most tapasztalják meg életükben először, hogy az egyszerű,
csodálatos dolgokhoz nem kell semmiféle lárma, zörej vagy zaj.

Advent 2. vasárnapján az evangélium pontos időmeghatározással kezdődik.
Annak rögzítésével, hogy kik voltak egykor az uralkodók a Római
Birodalomban és annak tartományában. Mintha csak egy történelemkönyvet
olvasnánk. Tényszerű felsorolása ez helyeknek, időknek és személyeknek,
hogy megerősödjön az olvasóban annak tudata, hogy itt most nem
mendemondáról fog hallani, hanem megtörtént eseményekről, valódi
személyről. Lukács evangélista számára valójában nem a felsorolt
uralkodók, a római császár, a helytartó és a fejedelmek érdekesek, hanem
Keresztelő János, aki Isten embereként lépett fel. János a pusztában élt,
oda kellett mennie azoknak, akik hallgatni akarták őt. Egykor az emberek a
puszta csendjében nem hallottak mást, mint Keresztelő János szavát. Ez a
szó az Isten törvényeinek útjára való visszatérésre szólította fel őket.
Arra, hogy megtisztulva készüljenek a Megváltó érkezésére, amely már
egészen közel van. A pusztaság csendjében megérezték bűneik súlyát. A
puszta csendjében megértették a bűntől való szabadulás, a bűnös élettel
való szakítás fontosságát. A pusztaság csendje megmutatta számukra a
bűntől való szabadulás útját.

Városaink, falvaink zajából jó volna nekünk is kivonulnunk egy csendes
helyre, egy lelki pusztába, ahol meghallhatjuk Isten küldöttének szavát.
Jó volna megtalálnunk a csendet. Az adventi vásárok forgatagában aligha
találunk rá. A hangos reklámok özönében aligha találunk rá a csendre. A
bevásárlóközpontok csalogató zenéjében aligha találjuk meg a csendet.
Pedig jó volna legalább egy kis időre csendet teremteni magunk körül és
magunkban, mert szükségünk van erre a csendre. Az Istent váró csendre. Az
Istent kereső csendre. A bűneimre rádöbbentő csendre. A bűnbánatot
ébresztő csendre. A szívünk mélyén megszólaló Isten csendjére. Isten
szabadító, megtisztító, megváltó csendjére.

Hiszem, hogy ezt a csendet bárhol meg lehet találni. Még egy autóbuszon,
vonaton vagy villamoson is munkába vagy iskolába menet. Igen, ott is meg
lehet találni ezt a csendet, ha az evangéliumot olvassuk vagy arról
elmélkedünk. Ilyenkor nem halljuk a forgalom zaját, észre sem vesszük az
emberek tülekedését, elhalkulhat minden zavaró hang. Hiszem, hogy még egy
munkahelyen is, gépek hangos zakatolása közepette, vagy a főnök fülünket
sértő hangos utasításai mellett is meg lehet találni ezt a csendet.
Hiszem, hogy az édesanyák még gyermekük hangos sírása közben is
rálelhetnek erre a csendre. Persze könnyebb belépni pár percre egy csendes
templomba és ott megtapasztalni az Istenre váró csendet, de hiszem, hogy
bármely más helyen is megtalálhatjuk ezt a csendet. Lelkünk csendjét.
Szívünk csendjét. A csendet, amelyet Isten teremt bennünk. Lehet hangos és
zajos a világ, az utca, a munkahely, még az otthonunk is, de Isten képes
csendet teremteni bennünk. Kérjük tőle a várakozás csendjét! Kérjük tőle a
reményteli, örömteli várakozás csendjét!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Te vagy az igazi fény. Te vagy az igazi világosság.
Te vagy a világ világossága. Te vagy életem világossága. Te vagy az
egyetlen, aki elhozhatod életembe a hit fényét, a remény világosságát és a
szeretet ragyogását. Eljött az idő, itt a kedvező alkalom, most kell
elindulnom a bűnbánat útján, a hit útján, a hozzád vezető úton. Uram! A
karácsonyi ünnep öröme a veled való találkozásból születhet meg. Add, hogy
megérkezzek hozzád és felismerjem, benned, a betlehemi Gyermekben az
Istent, aki végtelenül szeretsz engem és minden embert. Hiszek, Uram,
erősítsd bennünk a hitet!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121209.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum