Napi Evangélium: 2021. augusztus 1.

2021. augusztus 7., szombat

[Napi e-vangelium] 2021. augusztus 08. vasárnap

2021. augusztus 8. – Évközi 19. vasárnap

Evangélium

Abban az időben: A zsidók zúgolódni kezdtek (Jézus) ellen, amiért azt mondta: „Én vagyok az égből alászállott kenyér." Így érveltek: „Nem Jézus ez, Józsefnek a fia, akinek ismerjük apját, anyját? Hogyan mondhatja hát: az égből szálltam alá?" Jézus azonban így szólt: „Ne zúgolódjatok egymás között. Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya, aki engem küldött, nem vonzza – és én feltámasztom az utolsó napon. Meg van írva a prófétáknál: Mindnyájan Isten tanítványai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Atyára, és tanul tőle, hozzám jön. Nem mintha valaki is látta volna az Atyát, csak aki az Istentől van, az látta az Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. Ez az a kenyér, amely az égből szállott alá, hogy aki ebből eszik, meg ne haljon. Én vagyok az égből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem a világ életéért."
Jn 6,41-51

Elmélkedés

Az Úr ajándéka
A csodálatos kenyérszaporítást követően Jézus többek között ezt a kijelentést tette: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, többé nem éhezik, és aki bennem hisz, soha nem szomjazik" (Jn 6,35). Szavai csodálkozást, értetlenséget váltanak ki a hallgatóságból, de az Úr nem vonja vissza szavait, hanem megerősíti azokat. Végül eljut oda, hogy ezt mondja: „Én vagyok az égből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem a világ életéért." Ez már az utolsó vacsora eseménye, itt már az Oltáriszentség titkáról beszél, és ezeket a szavakat mi már utólag megértjük.
Aki felületesen olvassa Szent János evangéliumát, olyan benyomás ébredhet benne, mintha János állandóan ugyanazt ismételné. Figyelmesebben olvasva azonba észrevehető, hogy ez nem ismétlés kérdése, hanem valójában elmélkedésről van szó, újra és újra átgondolja mindazt, amit Jézus mondott. Az evangélium szerzője a maga módján ismételgeti ugyanazt a témát, de egyre magasabb szintre jut. Vélhetően Jézus beszédmódszere is hasonló volt. Biztosan nem a legfontosabb üzenet kimondásával kezdte tanítását az élő kenyérről, az élet kenyeréről, hanem fokozatosan vezette hallgatóit a titok megértése felé. Ezzel magyarázhatóak az ismétlések, amelyek természetesen minket is segítenek, hogy megértsük Jézus legnagyobb ajándékának jelentőségét.
Miként alakítja át életünket az Oltáriszentség? A kérdés megválaszolásához jó segítség számunkra Illés próféta példája, akiről röviden az olvasmányban hallottunk, s akinek életét érdemes újra elolvasnunk a Királyok első könyvéből. Miután könyörtelenül leszámol a bálványimádásra buzdító álprófétákkal, Illésnek menekülnie kell. Félti az életét és elmenekül a sivatagba. A nagy szónokból hiányoznak a szavak, Isten bátor harcosából hiányzik a bátorság. Illés meg akar halni, lefekszik és alszik békésen. Azt gondolja, jobb volna, ha többé fel sem ébredne. Aztán megérinti egy angyal, felébreszti őt. Megpillantja a sült cipót és a korsó vizet, amit más nem hozhatott, csak az angyal, Isten küldötte. Eszik és iszik, majd pedig ennek a tápláléknak erejével 40 napig megy Isten hegyéig, a Hórebig. Ott, egy barlang előtt találkozik Istennel. Korábban abban hitt, hogy karddal kell küzdenie az igaz és egyetlen Istenért, de a vándorlás és az Istentől kapott kenyér ereje megváltoztatta őt. Ez a változás és megtisztulás a feltétele annak, hogy találkozhasson Istennel.
A szentáldozás az Úrral való egyesülés a hívő ember számára. Nem közönséges étkezés ez, hanem az Úrral való lelki egyesülés lehetősége, amely során magunk is Krisztus testévé válunk. Az Oltáriszentség vétele tehát átalakít minket. Az Oltáriszentséget tisztelet, a legmagasabb fokú tisztelet illeti meg, ezt nevezzük imádásnak. Ez a legmagasabb fokú tisztelet nem csupán az eucharisztikus ünneplésre, azaz a szentmisére vonatkozik, hanem a szentmisén kívüli tiszteletre is. A legnagyobb gonddal őrizzük az Oltáriszentséget, kellő tisztelettel visszük el a betegekhez, akik nem tudnak részt venni a szentmisén, továbbá a hívők elé helyezzük, hogy imádásukat kifejezhessék. Tiszteletünk legszebb kifejezése az, amikor a misében szentáldozáshoz járulunk. Fejezzük ki elsősorban ezzel az Oltáriszentségben való hitünket!
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Nagylelkűségedet csodáljuk az Oltáriszentségben, amelyben titokzatos módon jelen vagy és magadat adod nekünk. Mély hálát érzünk irántad, hiszen te egészen egyszerű módon, megtört kenyérben adod magadat nekünk. Egyszerű módon adsz lehetőséget arra, hogy veled egyesüljünk. Irántad való szeretetünk jeleként veszünk téged magunkhoz. Hisszük, hogy valóságosan és maradandó módon jelen vagy az Oltáriszentségben. Hisszük, hogy a szentáldozás átváltoztató találkozás: a te szent testeddé átváltozott kenyér átváltoztat, átalakít minket. Azért járulunk szentáldozáshoz, hogy magunk is Krisztus testévé váljunk. Változtass, alakíts át minket, hogy áldozattá váljunk és neked ajánljuk életünket!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210808.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2021. augusztus 6., péntek

[Napi e-vangelium] 2021. augusztus 07. szombat

2021. augusztus 7. – Szombat

Evangélium

Egy alkalommal egy ember járult Jézushoz, és térdre borulva így kérlelte őt: „Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény, és sokat szenved. Hol tűzbe esik, hol meg vízbe. Elvittem tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani." Jézus így válaszolt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig leszek még veletek? Meddig tűrjelek titeket? Hozzátok ide a gyermeket!" Jézus ráparancsolt az ördögre, az kiment belőle, és a gyermek azonnal meggyógyult.
Amikor Jézus egyedül volt, a tanítványok hozzá mentek, és megkérdezték: „Miért nem tudtuk mi kiűzni?" Ő így válaszolt: „Mert gyönge a hitetek. Bizony, mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok e hegynek itt: Menj innét amoda! – átmegy, és semmi sem lesz számotokra lehetetlen."
Mt 17,14-20

Elmélkedés

Máté evangélista holdkórosnak és ördögtől megszállottnak nevezi azt a fiút, akinek meggyógyításáról olvasunk az evangéliumban. Mai ismereteink szerint valószínűleg epilepsziás beteg lehetett, legalábbis az apja szavaiból, a betegség tüneteiből erre következtethetünk. A gonosztól, az ördögtől való megszállottság arra utal, hogy a régi zsidó gondolkodás szerint minden testi betegség mögött az erkölcsi rossz, a bűn húzódik meg. A jelenet azt mutatja, hogy az orvosok tehetetlenek, nem tudták meggyógyítani a fiút. A tanítványok szintén tehetetlenek, s ennek oka Jézus szerint a hitetlenségük, kicsinyhitűségük. Ezzel szemben Jézus képes csodát tenni, hatalma van a betegség felett.
Első pillantásra egy csodaelbeszélésről van szó, de a sorok mögé nézve észrevesszük a hitre való buzdítást, amelyet a történet záró mondása erősít meg. A hit csodákra képes. A valódi hit segítségével minden várakozást és képzeletet felülmúló eredményekre képes az ember. A hit lényege az Istennel való közösség és a neki való teljes, feltétlen engedelmesség.
A hit nem arra való, hogy bármiféle cselekvést, közbeavatkozást, segítést kikényszerítsünk Istentől. Lehet, hogy az isteni segítség a hit jutalma, de nem feltétlenül a hit következménye. Isten akkor segít rajtunk, amikor azt jónak látja.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Minden alkalommal, amikor a szentmisében felidézzük az utolsó vacsora eseményét és minden alkalommal, valahányszor a te keresztedre emeljük tekintetünket, a te szüntelenül megújuló és megnyilvánuló isteni szeretetedre gondolunk. Ez segítsen minket a szeretetben való állandó megújulásban! A te szereteted jele az a kenyér, amelyben önmagadat adod nekünk. A te jelenléted teszi különlegessé e kenyerünket, amely szándékod és rendelésed szerint mindennapi lelki táplálékunk. Segíts minket, hogy szeretetedet továbbsugározzuk környezetünkre és a te minden ember felé megnyilvánuló szereteted igaz tanúi legyünk.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210807.mp3

2021. augusztus 5., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2021. augusztus 06. péntek

2021. augusztus 6. – Péntek, Urunk színeváltozása

Evangélium

Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük: az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó nekünk itt lennünk! Ha akarod, készítek itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!" Még beszélt, amikor íme, fényes felhő borította el őket, és a felhőből egy hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!" Ennek hallatára a tanítványok földre borultak és nagyon megrémültek. De Jézus odament hozzájuk, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel és ne féljetek!" Amikor szemüket fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust egymagát. A hegyről lejövet Jézus a lelkükre kötötte: „Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad!"
Mt 17,1-9

Elmélkedés

Bizonyára mindannyiunknak volt már olyan élménye, amikor valami a szemünk láttára hirtelen megváltozott, vagy bizonyos idő eltelte után egészen másként nézett ki, mint azt korábban láttuk. Amikor egy korábban nem tapasztalt szépség ragyog fel előttünk, akkor az mélyen megérint minket és ez valamilyen lelki változást eredményez bennünk. A természet szépsége, a tenger megpillantása, egy csodálatos naplemente vagy egy csillagos égbolt egyaránt ilyen érzést ébreszthet bennünk. De emberek is lehetnek ránk ilyen hatással. Amikor például az édesanya megpillantja újszülött gyermekét. Amikor szülők meglátják az elsőáldozásra ünnepi ruhába öltözött gyermeküket. Vagy amikor a házasságkötés napján a templomban a leendő férj megpillantja hófehér ruhában gyönyörű menyasszonyát.
Még a felsoroltaknál is nagyobb élmény lehetett a három kiválasztott apostol számára Jézus színeváltozásának látványa. A Mester isteni dicsőségét mutatta meg egy kis időre Péternek, Jakabnak és Jánosnak. Olyannak látták őt, mint még korábban soha. Látták őt visszavonultan imádkozni az Atyával, máskor lelkesen tanítani a népet vagy csodákat tenni. Isteni származásának, hatalmának megnyilvánulásai voltak ezek, de még nem látták őt az isteni dicsőség ragyogásában.
„Uram, jó nekünk itt lennünk!" – mondja Péter. És mi is ezt mondjuk, amikor Isten megmutatkozik előttünk, amikor Isten-élményben van részünk.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus! A dicsőség fényében állsz előttünk, s feltárod isteni dicsőségedet. Nem kellett neked a világ mulandó dicsősége és határozottan visszautasítottad a sátán által kínált hamis dicsőséget. A reád váró dicsőség látványa megerősít bennünket a hitben, erőt ad a mindennapi kereszthordozáshoz és reményt ad számunkra, hogy feltámadunk az örök életre. Ne engedd, hogy belefeledkezzünk evilági teendőinkbe és mulandó dolgok után vágyakozzunk! Segíts minket, hogy észrevegyük az örök értékeket és mindig szemünk előtt tartsuk végső célunkat, az üdvösséget!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210806.mp3

2021. augusztus 4., szerda

[Napi e-vangelium] 2021. augusztus 05. csütörtök

2021. augusztus 5. – Csütörtök

Evangélium

Abban az időben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: Kinek tartják az emberek az Emberfiát? Ezt válaszolták: Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának. Ő tovább kérdezte őket: Hát ti, kinek tartotok engem? Simon Péter válaszolt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.
Erre Jézus azt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás.
Ettől kezdve Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól; megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óva intette: Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled! Mire ő Péterhez fordult: Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!
Mt 16,13-23

Elmélkedés

A mai evangéliumban érdemes odafigyelnünk Péter apostol személyére és hitvallására. Jézus meghívta őt, a halászt, hogy emberhalász legyen. A tizenkét apostol testületében ő az első, és ez megfelel Jézus akaratának, aki az Egyház első vezetőjévé tette Pétert. Ezt mondja neki: „te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat."
Péter természete nem minden helyzetben mutatkozott sziklának. Szavakban bátor volt, de hamar elfogta a félelem. A kezdeti lelkesedés után gyorsan felébred benne a kicsinyhitűség. Jó példa erre Jézus vízen járásának története, amikor Péter is menni akar a vízen, sikerül is neki, amíg el nem kezd félni, ekkor Jézus menti meg őt. Az utolsó vacsorán lelkesen bizonygatja, hogy soha nem tagadná meg Mesterét, de néhány óra múlva elbukik. Péter emberi természete kezdetben biztosan nem szikla, de Jézus azzá tette. Egy alkalommal ezt mondja neki: „Imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet" (Lk 22,32). Pünkösdkor, a Szentlélek eljövetelekor nagy hatású beszédet intéz a jeruzsálemi néphez, amelyben tanúságot tesz az Úr feltámadásáról. Ekkor már sziklához hasonlít jelleme.
A hagyomány szerint élete végén Rómában, az üldözések láttán újra elfogja a félelem, el akar menekülni, de aztán mégis visszatér. Letartóztatják, halálra ítélik és kérésére fejjel lefelé feszítik keresztre, mert nem tartja magát méltónak arra, hogy ugyanúgy haljon meg, mint Jézus. Hűséges maradt Krisztushoz ekkor is, a halálban is szikla volt.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te azt ajánlod tanítványaidnak és minden követődnek, hogy az Istenben való gazdagodásra törekedjenek. Ugyanezt tanítod nekünk is. Elismerjük, hogy hiába van rengeteg pénzünk, valójában végtelenül szegények vagyunk, ha a lelki értékeket semminek tekintjük. Hiába gondoljuk magunkat gazdagnak, ha közben nincs szükségünk rád. Hiába gyűjtögetjük és nézegetjük földi kincseinket és javainkat, mert a gazdagság elvakít minket, és nem látjuk meg a szükséget szenvedő embereket. Segíts minket, Urunk, hogy ne az anyagi javakban, hanem az isteni gondviselésben bízzunk! Segíts minket a lelki kincsek gyűjtésében, a jócselekedetek gyakorlásában!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210805.mp3

2021. augusztus 3., kedd

[Napi e-vangelium] 2021. augusztus 04. szerda

2021. augusztus 4. – Szerda

Evangélium

Abban az időben: Jézus továbbhaladt. Tirusz és Szidon vidékére vonult vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz szellem!" Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai, és arra kérték: „Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk!" Jézus kijelentette: „Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól." Ám az asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal: „Uram, segíts rajtam!" Ő így válaszolt: „Nem való elvenni a gyerekek kenyerét és odadobni a kutyáknak!" Mire az asszony: „Igen, Uram, de a kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról!" Erre Jézus így szólt hozzá: „Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd!" És a lánya meggyógyult még abban az órában.
Mt 15,21-28

Elmélkedés

Miközben Jézus Galileában végzi tevékenységét, útja során pogányok által lakott területekre is eljut. Ilyen vidéken játszódik a mai evangéliumi jelenet. A kánaáni asszony, aki ördögtől megszállt, beteg lánya számára kér segítséget, „Dávid fiának" nevezi Jézust. A zsidók úgy gondolták, hogy az eljövendő messiás Dávid király leszármazottja, „Dávid fia" lesz, de meglehetősen furcsán, szokatlanul hangzik ez a megszólítás egy pogány személy szájából.
Amikor az asszony előáll kérésével, Jézus először „szóra sem méltatta." Az asszony nem tágít, nyilvánvalóan megismétli kérését. Ekkor a tanítványok nem az asszony meghallgatását kérik Mesterüktől, hanem azt, hogy küldje el, utasítsa vissza, de Jézus erre sem hajlandó. Talán furcsának tartjuk Jézus elutasítását, aki sem az asszony, sem a tanítványok kérésére először nem tesz semmit. Arra hivatkozik, hogy küldetése csak az Izraelben élőkhöz szól és nem Kánaán egész földjének lakóihoz. A pogány asszony kitartó kérése végül meghozza eredményét. Mondhatjuk, hogy az asszony legyőzi Jézust a vitában. Kérésében olyannyira kitartó, annyira okosan érvel, hogy Jézus meglátja hitét, rendíthetetlen elszántságát. Kérésének ismételt előadása ugyan kissé tolakodónak tűnik, de mégsem követelőző. Hite alázatossá teszi, s ennek jutalma lesz a gyógyítás.
Hittel, alázattal, bizalommal és kitartóan érdemes Istenhez imádkoznom, segítségét és kegyelmét kérnem.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, te jól ismersz bennünket és bűneink ellenére is meglátod belső szépségünket. Segíts minket, hogy olyanná váljunk, amilyennek te látsz minket! Legyen mindig közel hozzád a szívünk! A szabadság sosem jelentheti a tőled való elszakadást vagy függetlenséget, hiszen éppen a te törvényeid biztosítják számunkra az igazi lelki szabadságot. Ha engedelmeskedünk a te törvényeidnek és nem tekintjük azokat oktalan módon szabadságunk korlátainak, akkor valóban jobbakká válhatunk. Segíts minket, hogy bűneink megvallása után a jó útra térjünk és azon megmaradjunk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210804.mp3

2021. augusztus 2., hétfő

[Napi e-vangelium] 2021. augusztus 03. kedd

2021. augusztus 3. – Kedd

Evangélium

Amikor (a kenyérszaporítás után) mindnyájan ettek és jóllaktak, Jézus mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak csónakba, menjenek át előtte a túlsó partra, miközben ő elbocsátja a tömeget. Amint elbocsátotta az embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben beesteledett, és ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult feléjük a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy kísértet, és rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket: „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!" Erre Péter odaszólt neki: „Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!" Ő azt mondta: „Jöjj!" Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen, és ment Jézus felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni kezdett. Felkiáltott: „Ments meg, Uram!" Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megfogta őt, és így szólt hozzá: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?" Amikor beszálltak a bárkába, a szél elállt. A csónakban levők pedig leborultak előtte, és így szóltak: „Te valóban az Isten Fia vagy!" Akkor átkeltek a tavon, és Genezáret földjénél értek partot. Annak a helynek a lakói felismerték Jézust, hírét vitték az egész környéken. Eléje hoztak minden beteget, és kérték, hogy legalább ruhája szegélyét érinthessék. És akik csak hozzáértek, mind meggyógyultak.
Mt 14,22-36

Elmélkedés

Fárasztó evezés, törékeny hajó, erős ellenszél és emberi félelem. E dolgok foglalják röviden össze, hogy mi veszi körül, mi jellemzi az apostolokat a mai evangéliumi történetben. Ráadásul Mesterük, Jézus nincs velük, ő éppen imádkozik a hegyen. A két kép közti különbség óriási: Jézus békésen, egyedül, csendesen imádkozik, az apostolok pedig a háborgó tengeren küzdenek belső félelmeikkel és a külső veszéllyel, a természeti erőkkel. Éjszaka van, az apostolok úgy érzik, életük veszélyben van. Jézus közeledése hoz számukra fordulatot.
Milyen szándék vezette Jézust, amikor a víz tetején járt? Miért tette ezt, amikor tudhatta, hogy megjelenése félelmet fog kelteni tanítványaiban? A vízen járás esetében nem öncélú csodáról, nem magamutogatásról van szó. Jézus az ő istenségét igazolja apostolai előtt e tettével és hitet akar ébreszteni bennük. Olyan jelet mutat, amely alapján valóban hihetnek abban, hogy ő Isten. Istenségét egyrészt az mutatja, hogy képes a víz tetején járni, nem süllyed el, azaz nem vonatkoznak rá ennek a világnak természeti törvényei. Másrészt abban nyilvánul meg isteni hatalma, hogy képes megmenteni a kicsinyhitű Pétert. E különleges jelek elérik hatásukat, a tanítványok így vallják meg hitüket: „Te valóban az Isten Fia vagy!"
Kételkedéseimben Jézus segítségemre siet, hogy megmentsen.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, irgalmas Atyánk! Hisszük, hogy a szeretet erősebb a bűnnél. A tőled tanult szeretet vezet bennünket a törekvésben, hogy békében éljünk veled, a mi Atyánkkal és embertársainkkal. Irgalmas jóságod és megbocsátó szereteted legyen példa számunkra, hogy mindig készek legyünk szeretetből, tiszta szívvel megbocsátani. Taníts minket igazi nagylelkűségre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210803.mp3

2021. augusztus 1., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2021. augusztus 02. hétfő

2021. augusztus 2. – Hétfő

Evangélium

Abban az időben: Amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János haláláról, csónakba szállt és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De az emberek megtudták, és a városokból gyalogszerrel utána indultak Mikor kiszállt, már nagy tömeget látott ott. Megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket. Amint beesteledett, tanítványai odamentek hozzá, és figyelmeztették: „Sivár ez a hely, és késő már az óra is. Bocsásd el a tömeget, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet szerezzenek maguknak!" Jézus azonban ezt mondta nekik: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!" Ők ezt felelték: „Nincs másunk itt, csak öt kenyerünk és két halunk." Mire ő ezt mondta: „Hozzátok ide!" Miután megparancsolta, hogy a tömeget telepítsék le a fűre, fogta az öt kenyeret és a két halat, szemét az égre emelve áldást mondott, azután megtörte a kenyereket, és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig az embereknek. Mindannyian ettek és jól is laktak. Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérmaradékokkal. Pedig mintegy ötezer férfi evett, nem számítva a nőket és a gyerekeket.
Mt 14,13-21

Elmélkedés

A csodálatos kenyérszaporítás történetét olvassuk a mai napon. A leírás szerint Jézust tanítványai figyelmeztetik, hogy a több ezer embernek nincs ennivalója a pusztaságban, jobb volna mielőbb hazaküldeni őket. Ekkor Jézus így szól: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!" (Mt 14,16). Erre ők előhozakodnak az öt kenyérrel és a két hallal, ami igencsak kevésnek tűnik ahhoz, hogy ennyi ember ehessen belőle. Ezzel azt jelzik Jézus felé, hogy lehetetlennek tartják a kérés teljesítését. Amikor aztán Jézusnak adják a keveset, ő csodát tesz. Megáldja a kevés kenyeret, megtöri, majd a tanítványoknak adja, hogy osszák ki a népnek.
A történetet a szentírásmagyarázat hagyományát követve az Oltáriszentség előképeként értelmezzük. Az utolsó vacsorán, az Oltáriszentség alapításakor Jézus hasonlóan cselekszik. Megáldja és megtöri a kenyeret, majd saját testeként nyújtja apostolainak. Ezután megparancsolta nekik, hogy ezt cselekedjék az ő emlékezetére. Egyébként mindkét történet ugyanazzal a szófordulattal kezdődik: „amint beesteledett" (Mt 14,15 és Mt 26,20).
A szentmisében az utolsó vacsora jézusi cselekedetét tesszük jelenvalóvá, amikor az ő keresztáldozatára emlékezve és azt megelevenítve, a miséző pap Krisztus személyében cselekedve megáldja és megtöri a kenyeret, amely az Úr szent testévé átváltozva a híveknek kiosztásra kerül a szentáldozáskor.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus, készséges szívvel hallgatjuk szavadat, amellyel követésedre hívsz minket. Nem akarunk süketként viselkedni, mint akik nem hallják, nem értik szavadat. Keressük saját boldogságunkat és mások életét is boldogabbá szeretnénk tenni. Add, hogy szavadban felismerjük az örök életre vezető igazságot! Erősíts minket, hogy mindig veled éljünk, veled járjuk életünk zarándokútját, s végül megérkezzünk az Atya örök országába.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210802.mp3

2021. augusztus 7., szombat

2021. augusztus 6., péntek

2021. augusztus 5., csütörtök

2021. augusztus 4., szerda

2021. augusztus 3., kedd

2021. augusztus 2., hétfő

2021. augusztus 1., vasárnap

Blogarchívum