2011. december 24., szombat

[Evangelium] 2011-12-24

2011. december 24. - Szombat

Abban az időben Zakariás, János atyja eltelt Szentlélekkel, és ezekre a
prófétai szavakra nyílt az ajka:
„Áldott az Úr, atyáink Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő
népét; erős szabadítót támasztott minekünk szolgájának, Dávidnak
családjából. Amint szólott a szentek szájával, ősidők óta a próféták ajka
által, megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel
néznek minket; atyáinkkal irgalmat gyakorol, hogy szent szövetségére
emlékezzék, az esküre, amelyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy nekünk
váltja be, amit ígért; hogy félelem nélkül és megszabadulva az ellenség
kezéből, neki szolgálatot teljesítsünk: szentségben és igazságban járjunk
előtte napról napra, amíg élünk.
Téged pedig, gyermek, a fölséges Isten prófétájának fognak mondani, mert
az Úr előtt jársz, egyengetni az ő útját; az üdvösség ismeretére tanítod
nemzetét, hogy bocsánatot nyerjen minden bűnük Istenünk irgalmas szívétől,
amellyel meglátogat minket felkelő Napunk a magasságból, hogy fényt hozzon
azoknak, akik sötétségben és halálos homályban ülnek, lépteinket pedig a
béke útjára vezérelje."
Lk 1,67-79

Elmélkedés:

A műholdas helymeghatározó eszközök korában sem bontják le a
világítótornyokat, amelyek évszázadok óta a biztos irányt mutatják
fényükkel a hajósoknak. A fény segít bennünket a tájékozódásban, az
eligazodásban és a helyes út megtalálásában. Szükségünk van az iránymutató
világosságra, főleg akkor, ha eltévedünk, vagy idegen környezetben
vagyunk, mert a sötétben elveszítjük biztonságérzetünket és bizonytalanul
keresgélünk. Jézus születése fogja beragyogni a mai éjszakát. A Gyermek,
Mária fia, aki ezen az estén megszületik Betlehemben és a te szívedben, az
isteni kegyelem fényét hozza el a mennyből, hogy megtörje a bűn sötétségét
a földön. Jézus tündöklő fénye mutatja meg nekünk az irányt a mennybe.
Kövesd a betlehemi csillag fényét, hogy megtaláld Jézust, életed igazi
világosságát!
© Horváth István Sándor

2011. december 25. – Urunk születése - Karácsony – Éjféli mise
Evangélium
Azokban a napokban Augusztusz császár elrendelte, hogy írják össze a
földkerekség lakosságát. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíria
kormányzója Kirinusz volt. Mindenki elment a maga városába, hogy
összeírják. Galilea Názáret nevű városából József is fölment Dávid
városába, a judeai Betlehembe, hogy összeírják eljegyzett feleségével,
Máriával, aki gyermeket várt. Amíg ott tartózkodtak, beteltek Mária
napjai, hogy megszülje gyermekét. Világra hozta elsőszülött fiát, pólyába
takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
A környéken pásztorok tanyáztak a szabad ég alatt, nyájukat őrizték az
éjszakában. Egyszerre csak megállt előttük az Úr angyala, és az Úr
dicsősége beragyogta őket. Nagyon megrémültek. Az angyal így szólt
hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az
egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, az Úr Krisztus, Dávid
városában. Ez lesz nektek a jel: kisdedet találtok pólyába takarva és
jászolba fektetve." Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül.
Istent dicsőítve ezt zengték: Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség
a földön a jóakaratú embereknek!
Lk 2,1-14

Elmélkedés
Ha a szíved jászol lenne
Október vége felé számos híradásban szerepelt, hogy immár hét milliárd
ember él a Földön. Több ország is beszállt abba a versenybe, hogy náluk
született a hétmilliárdodik ember, Oroszországtól Indiáig számos helyen
köszöntöttek egy-egy újszülöttet, mint a kerek szám tulajdonosát. A
számítások természetesen csak becslésekre alapultak, mert pontosan nem
lehet megmondani, hogy hányan is élünk bolygónkon. Igazából semmi
jelentősége nincs annak, hogy hol és mikor született a hétmilliárdodik
földlakó, és kit nevezünk annak. Csupán érdekesség, könnyen felejthető hír
volt mindez.
Ennél sokkal jelentősebb esemény volt egykor Jézus születése, amelyet
évszázadok óta megünneplünk Karácsony napján. Jézus születésének híre nem
kerülhetett az újságok címlapjára, mert abban is időben nem volt újság.
Nem szerepelt vezető hírként a híradóban, mert nem volt televízió. A
pásztorok sem internetes közösségi oldalakról tudták meg a hírt, mert nem
volt még számítógép, de nem is mobiltelefonon hívták fel őket az angyalok.
A történet sokkal egyszerűbben indult. A karácsonyi éjféli mise imént
felolvasott evangéliuma egyszerű szavakkal írja le a több mint 2000 évvel
ezelőtti eseményeket. A római császár által elrendelt népszámlálás idején
József elmegy jegyesével, Máriával Betlehembe. Itt tartózkodásuk idején
jött el az ideje annak, hogy Mária megszülje gyermekét. Mivel a városban
nem kaptak szállást, egy istállóban találnak menedéket, itt születik meg
Jézus, akit édesanyja a jászol szalmájára fektet. Ugyanebben az estén a
környéken nyájukat őrző pásztoroknak angyalok jelennek meg és elmondják,
hogy megszületett a Megváltó. Egyszerű szavakkal elmondott egyszerű
történet, amely akár a világ legismertebb története is lehetne, de mégsem
az. A felmérések szerint ugyanis az emberek többségének igencsak hiányosak
az ismeretei azzal kapcsolatban, hogy mit is ünneplünk karácsonykor.
Németországban például csak az emberek fele tudja, hogy karácsony ünnepe
Jézus Krisztushoz kapcsolódik. Angliában a kisiskolások egyharmada hiszi
azt, hogy a háromkirályok az internetről tudták meg Jézus születését.
Magyarországon pedig – annak köszönhetően, hogy évek óta ugyanazt a filmet
mutatja karácsony este a televízió – a gyerekek többsége azt hiszi, hogy
ilyenkor azt ünnepeljük, hogy egy szőke hajú, óvodás kisfiú a szülei
távollétében sikeresen megvédi a házat a betörőkkel szemben. Bármennyire
is humorosan hangzik, bizony a helyzet nagyon elszomorító, óriási a
tudatlanság a karácsonnyal és vallási ünnepeinkkel kapcsolatban.
Ebből a tudatlanságból fakadóan sokan az ajándékozást vagy a fenyőfát,
mások a kellemes családi hangulatot teszik az ünneplés tárgyává, ismét
mások számára pedig a hóesés a legfontosabb. Valójában az ünnep lényege és
titka egészen máshol van, de ezt a titkot aligha értik meg azok, akik
évente egy alkalommal, az éjféli mise alkalmával tévednek be a templomba.
Olyan ez számukra, mint amikor találnak egy könyvből kiszakadt lapot,
amelyen néhány mondat van csupán, s hiába olvassák el újra és újra a
sorokat, nem tudják, hogy miről szól a könyv egésze, s talán nem is
kíváncsiak rá.
Hol van a karácsonyi titok? Talán az angyalok énekében, akik Isten
dicsőségét zengik és békét hirdetnek a jóakaratú embereknek. És a
pásztorok buzgóságában, akik hisznek az angyali üzenetben, és azonnal
elindulnak, hogy felkeressék a Megváltót. És talán a betlehemi istálló
csendje, egyszerűsége is titkot rejt. A betlehemi csillag fénye egy
újszülött Gyermekre világít. A titkot megértenéd, ha a szíved jászol
lenne.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te emberré lettél értünk és vállaltad emberi
sorsunkat. Születésed által megújítasz minket. Emberi világunkba
születéseddel az isteni világba hívsz mindannyiunkat. Megváltást és
üdvösséget hozol számunkra. Ó, betlehemi Gyermek, taníts minket, hogy
örökre megőrizzük magunkban a gyermeki lelkületet!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. december 23., péntek

[Evangelium] 2011-12-23

2011. december 23. - Péntek

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült.
Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr,
és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy
körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De
anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve." Azok megjegyezték: „Hiszen
senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!" Érdeklődtek erre
atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a
szavakat írta rá: „János a neve." Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig
megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta
Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg
az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla,
elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr
van vele."
Lk 1,57-66

Elmélkedés:

Keresztelő János születésekor mindenki együtt örült az édesanyával,
Erzsébettel, aki már annyira idős volt, hogy amikor világra hozta
gyermekét, emberi szemmel nézve már nem számíthatott erre. Az öröm oka az,
hogy Isten olyan dolgot tett, ami emberileg lehetetlen. De még ennél is
nagyobb lesz az öröm Jézus születésekor! Születésén való örvendezésünk oka
itt is az, hogy Isten olyat tesz, amire az ember képtelen: elküldi a
megváltót. Nélküle nem tudnánk megszabadulni vétkeinktől, s a bűn elleni
küzdelmünk teljesen hiábavaló volna. Az irgalmas Isten azonban
segítségünkre siet és elküldi Fiát, a megváltót. Örvendezzünk mindannyian
teljes szívvel Jézus érkezésének, megváltásunk kezdetének!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó jöjj, ó jöjj, Emmánuel,
csak téged áhít Izrael,
és hozzád sóhajt untalan,
mert Isten híján hontalan!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák",
amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat
december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető
(Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. december 22., csütörtök

[Evangelium] 2011-12-22

2011. december 22. - Csütörtök

Erzsébet meglátogatása alkalmával Mária így magasztalta Istent:
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert
tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak
hirdet engem minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas,
szentséges az ő neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra,
akik félik őt. Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a
gőgös szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az
alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat
elküldte üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve
irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak
mindörökre!" Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután
visszatért otthonába.
Lk 1,46-56

Elmélkedés:

Erzsébet meglátogatásakor Szűz Mária ujjongó szívvel ad hálát Isten
nagylelkűségéért. Isten irgalmának kiáradása, a hatalmasok félreállítása,
az alázatosak és kicsinyek felemelése, az éhezők táplálása mind-mind Isten
nagyszívűségének a jele. S mindez egyetlen eseményben, Jézus születésében
valósul meg.
Ezzel szemben az ember sokszor kicsinyes, akiben semmi jele a
nagylelkűségnek. A magunkéhoz ragaszkodunk, ahelyett, hogy elfogadnánk,
ami Istené, s amit ő ad nekünk. Emberi terveink megvalósításán fáradozunk,
ahelyett, hogy elfogadnánk a velünk kapcsolatos isteni szándékot.
Szívünk akkor fog ujjongani az örömtől, ha karácsony éjszakáján
felismerjük a betlehemi gyermekben megváltónkat.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Te Úr vagy minden nép fölött,
és Szegletkő, mely összeköt,
sárból formáltad hívedet,
most jöjj, fejezd be művedet!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák",
amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat
december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető
(Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. december 21., szerda

[Evangelium] 2011-12-21

2011. december 21. - Szerda

Azokban a napokban Mária útrakelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába
sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor
Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat,
és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott
vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan
lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe
csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat!
Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!"
Lk 1,39-45

Elmélkedés:

Amikor Lukács evangélista lejegyzi Mária Erzsébetnél tett látogatásának
történetét, elsősorban nem az lehetett a célja, hogy Mária jóságát vagy
rokona iránt érzett szeretetét hangsúlyozza, hiszen akkor nem írta volna
le azt is, hogy három hónap múlva hazatért otthonába, amikor pedig
Erzsébetnek a legjobban lett volna szüksége a segítségre. A történet
jelentősége abban áll, hogy találkozik a két leendő édesanya. Erzsébet,
aki Keresztelő János édesanyja és Szűz Mária, aki méhében hordozza Jézust.
Találkozik a két asszony és a két gyermek is. Az Erzsébet méhében
megmozduló János köszönti Jézust. Az adventi időben Jézus közeledik
hozzánk. Megmozdul-e a lelkünk az Úr karácsonyi érkezésére?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó jöjj, ó jöjj el, napkelet,
mert éjben járunk nélküled;
jöjj, igaz Napunk, halld imánk
és fényességed áraszd ránk!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák",
amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat
december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető
(Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. december 20., kedd

[Evangelium] 2011-12-20

2011. december 20. - Kedd

Hat hónappal Keresztelő János születésének hírüladása után Isten elküldte
Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt
egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az
angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr
veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!" Ennek hallatára Mária
zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal
azonban folytatta: „Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert
íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt
nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Uralkodni fog
Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!" Mária ekkor
megkérdezte az angyalt: „Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem
ismerek?" Az angyal ezt válaszolta neki: „A Szentlélek száll le rád, és a
Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, aki tőled
születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is
gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár
magtalannak tartják az emberek, Istennél semmi sem lehetetlen." Erre Mária
így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!"
Ezután az angyal eltávozott.
Lk 1,26-38

Elmélkedés:

Amikor Jézus születését hírül hozza az Isten angyala, többek között azt
mondja a názáreti leánynak, Máriának, hogy „szent lesz, aki tőled
születik". Karácsony éjszakáján tehát a Szent lép be a profán világba, a
Szent Isten érkezik el, hogy megszentelje az embereket és az emberek
világát. Sokszor jogosan érezzük, hogy egy olyan világban élünk, amely
szinte már semmit sem tisztel, semmit nem tart szentnek. Mindent lehet
gyalázni, mindenkit meg lehet alázni, bárki becsületét el lehet venni,
mert már az emberi méltóság értéke sem szent. A szent Isten belép ebbe a
világba, az Isten emberré lesz, hogy utat mutasson az emberségre és az
életszentségre.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó Dávid kulcsa, nyitni kész,
ha ajtót nyitsz, nem zárja kéz,
halál árnyéka vesz körül,
mirajtunk immár könyörülj!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák",
amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat
december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető
(Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. december 19., hétfő

[Evangelium] 2011-12-19

2011. december 19. – Hétfő

Heródesnek, Júdea királyának napjaiban élt egy Zakariás nevű pap, aki Ábia
papi osztályába tartozott. Felesége Áron törzséből származott, és
Erzsébetnek hívták. Mindketten igazak voltak Isten előtt, és
feddhetetlenül éltek az Úr parancsai és törvényei szerint. De nem
született gyermekük, mivel Erzsébet magtalan volt, és már mind a ketten
éltesebb korúak voltak.
Amikor Zakariás egy alkalommal osztályának rendjében szolgálatot
teljesített Isten színe előtt, ráesett a sor, hogy a papi szolgálat
szokása szerint az Úr templomába menjen, és bemutassa a tömjénáldozatot. A
tömjénáldozat órájában nagy tömeg imádkozott a templomon kívül. Akkor az
áldozati oltár jobb oldalán megjelent Zakariásnak az Úr angyala. Láttára
Zakariás zavarba jött, és félelem szállta meg. Az angyal azonban így szólt
hozzá: „Ne félj, Zakariás! Könyörgésed meghallgatásra talált. Feleséged,
Erzsébet fiút szül, és Jánosnak fogod hívni. Örömöd és vigasságod lesz ő,
és sokan örülnek majd születésének. Nagy lesz az Úr előtt: bort és
részegítő italt nem iszik, sőt már anyja méhében betelik Szentlélekkel.
Izrael fiai közül sokakat megtérít Istenükhöz, az Úrhoz. Illés szellemében
és erejével fog színe előtt járni, hogy az atyák szívét a fiak felé
fordítsa, az engedetleneket az igazak lelkületére vezesse, és az Úr iránt
készségessé tegye a népet."
Zakariás erre megkérdezte az angyalt: „Miből tudhatom meg mindezt? Hiszen
már öreg vagyok, és feleségem is éltesebb korú." Az angyal így válaszolt:
„Én Gábor vagyok, az Isten színe előtt állok, aki azért küldött, hogy
beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt. De mivel nem hittél
szavamnak, amely majd valóra válik annak idején, megnémulsz, és nem tudsz
beszélni a beteljesedés napjáig." A nép várta Zakariást, és csodálkozott,
hogy annyit késlekedik a templomban. Amikor pedig kijött, nem tudott
megszólalni. Ebből megértették, hogy a templomban látomása volt. Intett
nekik, de néma maradt.
Mihelyt szolgálatának napjai elmúltak, hazament. E napok után felesége,
Erzsébet méhében fogant, de öt hónapon keresztül titkolta. „Így tett velem
az Úr – mondta –, arra méltatott e napokban, hogy elvegye szégyenemet az
emberek előtt."
Lk 1,5-25

Elmélkedés:

Amikor az Úr angyala hírül hozza Zakariásnak, hogy hamarosan gyermeke fog
születni, azt állítja a gyermekről, hogy „nagy lesz az Úr előtt". Érdemes
odafigyelnünk a helyszínre. Az esemény a jeruzsálemi templomban történik,
egy olyan szent helyen, ahol Isten jelen van. Isten házában kezdődik tehát
a hamarosan bekövetkező üdvösség örömhírének a meghirdetése. Keresztelő
János lesz az a nagy próféta, akinek feladata, hogy készségessé tegye az
embereket Isten iránt. Bár az emberek egy részéről elutasítást szenved, az
Úr előtt mindig nagy marad, mert teljesíti küldetését a bűnbánat
keresztségét hirdetve és Jézus érkezését előkészítve. Hivatásunk
teljesítésével válhatunk naggyá Isten előtt.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó jöjj el Jessze vesszeje,
rab nemzeteknek fényjele;
ha szólsz, elnémul földi nagy,
jöjj, szabadítónk csak te vagy!.
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák",
amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat
december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető
(Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. december 18., vasárnap

[Evangelium] 2011-12-18

2011. december 18. – Advent 4. vasárnapja

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába
egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való
Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt:
„Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden
asszonynál!" Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett,
hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: „Ne félj, Mária!
Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben, és
fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli
Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját.
Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!"
Mária ekkor megkérdezte az angyalt: „Hogyan történhet meg ez, amikor én
férfit nem ismerek?" Az angyal ezt válaszolta neki: A Szentlélek száll le
rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki
tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is
gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár
magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen." Erre Mária
így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!"
Ezután az angyal eltávozott.
Lk 1,26-38

Elmélkedés:

Gyermek születik
Van, aki örömmel, és van, aki, kétségbeesve fogadja a hírt, hogy gyermeket
vár. Van, aki soha korábban nem érzett boldogságot érez, és sajnos van,
akiben soha korábban nem tapasztalt rossz érzések ébrednek, amikor
szembesül a ténnyel, hogy gyermeke fog születni. Egyesek az első
pillanattól szeretettel várják a születendő új életet, mások fejében pedig
rögtön felmerül a gondolat, hogy meg szabaduljon a magzattól, s ne engedje
megszületni a gyermeket. Egy gyermek születésének a híre sokak számára
jelent nagy-nagy boldogságot, elsősorban a várandós kismamának és
családjának, de sajnálatos módon sokaknak jelent rossz hírt, s
gátlástalanul megszabadulnak a nem várt gyermektől. Mennyire különbözőek
az emberi gondolatok, reakciók és magatartások! A különféle emberi
viselkedéseken a mindennapi életben nem csodálkozunk, hiszen nincs
különösebb jelentősége annak, hogy az egyik ember jobb, a másik bal kézzel
mosunk fogat, vagy bizonyos dolgokat másként teszünk. De itt egészen
másról van szó: egy megfogant emberi élet, egy születendő emberi élet nem
engedhetne meg ilyen különbségeket az emberek viselkedésében, főként nem a
felelősségteljes viselkedésben.

Láthatjuk, hogy az ember mennyire veszélyes vizekre evez, amikor az élet
és halál területéhez érkezünk. Mert a születés és a halál, az emberi élet
kezdete és vége Isten kezében van. De a gőgős ember, az önmagát sokszor
Istennek képzelő ember döntéshelyzetbe akarja hozni önmagát a születés és
a halál kérdésében. Természetesen teremteni, életet létrehozni Isten
nélkül nem vagyunk képesek. Amit e területeken tenni tudunk az egészen
egyszerűen gyilkosság. Az ember képes arra, hogy kioltsa egy emberi lény
életét, mielőtt az megszülethetne az Isten által kijelölt időben. És az
ember képes arra, hogy kioltsa egy ember életét, mielőtt az véget érne az
Isten által rendelt időben. De ez gyilkosság és súlyos bűn. Ezzel szemben
akkor járunk el helyesen, ha elfogadjuk, hogy a születés és a halál úgy és
akkor történjen, amikor ezt Isten akarja. A megszülető életet Isten
ajándékának kell tekintenünk, és hittel el kell fogadnunk, hogy a földi
halállal Isten új életet, örök életet ajándékoz nekünk.

Advent 4. vasárnapján az evangéliumban az angyali üdvözletet, Jézus
születésének hírüladását hallottuk. Isten angyala jelenik meg a názáreti
leánynak, Máriának, és meghozza neki a hírt, hogy hamarosan gyermeke fog
születni. Mária először csodálkozik ezen, amikor az isteni hírnöktől
megtudja, hogy milyen csodálatos feladatra választotta ki őt a mindenható
Isten, örömmel egyezik bele az isteni akaratba és mond igent az isteni
szándékra. Örömmel fogadja Isten szándékát, örvendezik a hírnek és
legfőképpen örvendezik annak, hogy anya lesz és gyermeke születik.

Minden születés változást hoz. Egy gyermek születése gyökeresen
megváltoztatja szülei, családja életét. Jézus születése egykor
megváltoztatta az egész világot, új korszak kezdődött az emberiség
történelmében. Jézus születésének megünneplése évről évre változást,
megújulást, újjászületést hoz, hozhat életünkbe. Fogadjunk örömmel minden
életet, amelyet Isten ad nekünk! Fogadjuk örömmel minden gyermek
születését! És fogadjuk örömmel a gyermekként megszülető Jézust, aki lelki
újjászületést hoz számunkra!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó jöjj, ó jöjj el, Adonáj,
ki cserjelángból szólalál,
majd kőbe vésted tíz szavad,
jöjj tárt karokkal jómagad!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák",
amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat
december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető
(Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum