2010. július 24., szombat

[Evangelium] 2010-07-24

2010. július 24. - Szombat

Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek: A mennyek
országa hasonlít ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett földjébe. Amíg
azonban az emberek aludtak, eljött ellensége, konkolyt hintett a búza
közé, aztán elment.
Amikor felnövekedett a vetés, és már kalászba szökkent, akkor előtűnt a
konkoly is. Erre elmentek a szolgák a gazdához, és megkérdezték tőle:
"Uram, nemde jó magot vetettél földedbe? Honnét van tehát a konkoly?" Mire
a gazda így felelt: "Ellenséges ember cselekedte ezt."
A szolgák tovább kérdezték: "Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük
belőle?" Azt válaszolta nekik: "Nem! Nehogy a konkolyt gyomlálva
kitépjétek vele együtt a búzát is. Hagyjátok, hadd nőjön fel mindkettő az
aratásig! Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt
szedjétek össze, és kössétek kévébe, hogy tűzre kerüljön. A búzát pedig
gyűjtsétek csűrömbe!"
Mt 13,24-30

Elmélkedés:

Jézus egy újabb hasonlatot mond, amely szerint az isteni tanítás jó magja
mellett a rossz tanítás konkolya is beférkőzik az emberek szívébe.
Figyeljünk meg a szolgák és a gazda bölcsességét! A szolgák okossága abban
mutatkozik, meg, hogy meg tudják különböztetni a búzát és a konkolyt. Nem
keverik össze a kettőt. Mivel azonban azonnal nekilátnának a gyomlálásnak,
szükség van a gazda okosságára is, aki ezt a feladatot későbbre hagyja. Az
úr ugyanakkor azt is tudja, hogy kitől származik a rossz mag. Isten jól
tudja, hogy a tévedések konkolya bennünket is megkísért. Tudja, hogy
üdvözítő szándéka nem az egyetlen erő, amely az emberi lelkekért küzd. A
jó és a rossz szétválasztása mindig az aratás urának a feladata.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram Jézus, tedd kezed a szememre, hogy elkezdjem tisztán látni ne a
látható, hanem a láthatatlan dolgokat. Nyisd meg szememet, hogy ne a
jelenbe, hanem a jövőbe tekintsek.
Tedd szívem tekintetét átlátszóan tisztává, hogy lélekben Istent
szemléljem.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. július 23., péntek

[Evangelium] 2010-07-23

2010. július 23. - Péntek, Szent Brigitta, Európa társvédőszentje

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi
szőlőtő, Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt
bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy
még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet
hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként
a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy
ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők.
Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz. Mert nélkülem semmit
sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és
elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és
szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és
megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és
tanítványaim lesztek.
Jn 15,1-8

Elmélkedés:

Az evangéliumi példázat szerint a keresztényekhez úgy kell Jézushoz
kapcsolódniuk, miként a szőlővesszőknek a szőlőtőhöz. Ahogyan Krisztus
ragaszkodik hozzánk, ugyanúgy kell nekünk is kitartanunk mellette, és
ahogyan ő szeret minket, úgy kell nekünk is szeretnünk őt. E kölcsönösség
nélkül elszakadnánk Jézustól, és nem tudnánk termést hozni, mert nélküle
semmit sem tehetünk. Mind a közösség belső megosztottsága, mind a külső
üldözések azt eredményezhetik, hogy valaki leszakad a szőlőtőről, azaz
eltávolodik Krisztus szeretetétől. Annak érdekében, hogy valamennyien
megmaradjunk Krisztus szeretetében, a közösség belső egységének
megteremtésére és megőrzésére kell törekednünk, és erősítenünk kell
egymást, hogy a külső nehézségeket és a támadásokat is elviseljük. Az
egységet megőrizve és Jézus képviselőiként a világban élve valóban meg
fogjuk dicsőíteni az Atyát.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Istenem, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt, amin
úgysem változtathatok;
Bátorságot, hogy változtassak azon, aminek megváltoztatására képes vagyok;
És bölcsességet, hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettő között.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. július 22., csütörtök

[Evangelium] 2010-07-22

2010. július 22. - Csütörtök, Szent Mária Magdolna

A hét első napján, (Húsvétvasárnap) kora reggel, amikor még sötét volt,
Mária Magdolna kiment Jézus sírjához. Odaérve látta, hogy a követ
elmozdították a sírtól. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és
ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott.
Ott ültek, az egyik a fejnél, a másik a lábnál. Így szóltak hozzá:
"Asszony, miért sírsz?" "Mert elvitték az én Uramat - felelte -, és nem
tudom, hová tették." Ezzel hátrafordult, és íme, Jézus állt előtte. Nézte,
de nem ismerte föl, hogy ő az. Jézus megkérdezte: "Asszony, miért sírsz?
Kit keresel?" Mária Magdolna azt hitte, hogy a kertész az, és így
válaszolt: "Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy magammal
vihessem." Jézus erre megszólította: "Mária!" Mária felkiáltott:
"Rabbóni!" vagyis "Mester"! "Ne tartóztass! - felelte Jézus. Még nem
mentem föl az Atyához. Te most menj testvéreimhez, és vigyél hírt nekik!
Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti
Istenetekhez." Mária Magdolna elsietett. Hírül vitte a tanítványoknak:
"Láttam az Urat." - És elmondta, amit az Úr üzent.
Jn 20,1. 11-18

Elmélkedés:

A szentírás tanúsága szerint Mária Magdolna volt az első, aki Jézus
feltámadásának hajnalán az Úr sírjához ment, s ő találkozhatott elsőként a
Feltámadottal. Jézus és Mária Magdolna párbeszédéből megérthetjük a
feltámadás lényegét: Jézus visszatér az Atyához, akitől eljött emberi
világunkba. Nem egyszerűen azért támad fel, hogy néhány alkalommal
megmutassa magát az embereknek, hanem, hogy visszatérjen a mennyei
Atyához, megmutatva az utat, amelyen mi is a mennybe juthatunk. Ha
megtanulunk nyitott szívvel járni és hittel szemlélni a világot, s ha
megtanuljuk felismerni és értékelni akár a legkisebb jót is, amivel
találkozunk, akkor észre fogjuk venni Jézust, aki naponta hozzánk lép és
megszólít minket, mint egykor Mária Magdolnát.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Mikor nyugtalan voltam, csillapítottad gyötrelmeimet.
Mikor fáradt voltam, Te adtál pihenést.
Mikor egyedül voltam, szeretetet hoztál.
Mikor beteg voltam, gondoskodtál rólam.
Mikor megsértettek, Te segítettél.
Mikor idősödtem, mosolyt varázsoltál arcomra.
Mikor gondjaim voltak, megosztottam veled és segítettél.
Mikor boldog voltam, örömömben is részt vettél.
Boldog Kalkuttai Teréz

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Az árvíz vagy más természeti csapás által sújtott vidékek papjait és
plébániáit szentmisék mondatásával is lehet segíteni, mivel e helyeken a
szegényebb híveknek nincs lehetősége miseadományok felajánlására.
Az érintettekkel való egyeztetést követően elvállaltam a közvetítést a
szentmisét mondatni szándékozók és a miséző papok között.
Aki ilyen módon szeretne segíteni, részletes információkat itt talál:
http://zalalovo.plebania.hu/plebania/miseadomany
Időközben egy papi szolidaritási mozgalmat is sikerült elindítani. Ez azt
jelenti, hogy az ország különböző részein élő papok végzik el a
szentmiséket, de annak adományáról lemondanak egy rászoruló plébánia vagy
atya javára.
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. július 21., szerda

[Evangelium] 2010-07-21

2010. július 21. - Szerda

Abban az időben:
Jézus elment hazulról és leült a Genezáreti-tó partján. Hatalmas tömeg
gyűlt össze, ezért beült egy csónakba, a tömeg pedig ott állt a parton.
Ekkor példabeszédekben sok mindenre oktatta őket: "Íme, kiment a magvető
vetni. Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az ég madarai,
és ezeket mind megették. Némely szem kövek közé esett, ahol nem volt elég
termőföld. Ezek hamar kikeltek, hisz nem volt mély a föld. Majd amikor a
nap fölkelt és forrón tűzött, kiégtek, mert nem volt gyökerük. Voltak
szemek, amelyek tövisek közé estek, és amikor nőni kezdtek, a tövisek
elfojtották őket. De a többi szem jó földbe hullott, és termést hozott: az
egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.
Akinek füle van a hallásra, hallja meg!"
Mt 13,1-9

Elmélkedés:

Isten országának növekedése, az Egyház fejlődése jelentősen függ attól,
hogy milyen talajra hull az emberi lelkekben az igazság tanítása. Isten
országának termést kell érlelnie, állandóan növekednie kell, s nem állhat
meg a fejlődésben. Ne várjunk gyors, hirtelen történő lelki növekedést se
önmagunkban, se másokban, hiszen mindennek megvan a maga természetes
rendje. A kitartó, hűséges, de esetleg lassúbb fejlődés sokszor többnek
bizonyul a hirtelen lelkesedésnél, amely hamar véget érhet. Isten szava
nem mindig a legideálisabb körülmények között növekszik, hanem sokszor ki
van téve a viszontagságoknak és a viharoknak. De még a nehéz körülmények
között is, a világi gondok szabad földjében is képesek vagyunk bőséges
termést hozni.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Te, Uram, aki kívül vagy az időn,
csak mosolyogsz, amikor látod,
hogyan viaskodunk mi vele.
Jól tudod, mit csinálsz.
Nem követsz el hibát,
akkor sem követtél el,
amikor kiosztottad az időt az embereknek.
Mindenkinek adtál időt, hogy kiszámíthassa,
mit is akarsz vele.
Igen, van időm, Uram.
Minden idő az enyém, amit nekem adtál:
életemnek évei,
éveimnek napjai,
napjaimnak órái.
Az én dolgom csupán,
hogy nyugodtan és tisztán töltsem;
hogy megtöltsem úgy, ahogyan Te kívánod
hogy engedelmeskedjem Neked,
aki a vizet borrá változtathatod,
mint egykor Kánában tetted...
Uram, többé már nem időt kérek Tőled,
hogy ezt vagy azt tehessem.
Csak kegyelmet kérek Tőled,
hogy a nékem adott időben
azt tegyem, amit Te akarsz.
Michel Quist
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. július 20., kedd

[Evangelium] 2010-07-20

2010. július 20. - Kedd

Egy alkalommal Jézus éppen a népsokaságot tanította. Eközben anyja és
rokonai odaérkeztek, és kint várakoztak rá, mert beszélni akartak vele.
Valaki szólt is Jézusnak: "Anyád és rokonaid kint várnak, és beszélni
akarnak veled." Jézus erre így válaszolt annak, aki szólt neki: "Ki az én
anyám, és kik az én rokonaim?" Majd kitárta kezét tanítványai felé, és így
szólt: "Ezek az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti mennyei Atyám
akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám."
Mt 12,46-50

Elmélkedés:

Ki az én anyám, és kik az én rokonaim? - kérdezi Jézus. Tévedés lenne azt
gondolni, hogy, amikor Jézus tanítványait nevezi családtagjainak, akkor
ezzel megtagadja a természetes családi köteléket. Sokkal inkább arról van
szó, hogy Jézus egy új közösséget hoz létre, amelyhez mindazok tartoznak,
akik teljesítik Isten parancsait. Ehhez a krisztusi közösséghez tartozunk
mi is, amely közösség nagyon is családias. Jézust nem csupán mesterünknek
és urunknak tekinthetjük, hanem a barátunknak és a testvérünknek is, s ez
egészen közvetlen kapcsolatot enged meg. Ő nem rejtőzik el
megközelíthetetlen magasságokban, hanem emberi közelségbe ereszkedik le,
hogy új közösségébe hívjon minket. Szeretnék-e családtagja lenni?
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Hála neked, emberek Teremtő és Megváltó Istene, aki hogy fényességedet az
egész világ előtt kinyilvánítsad, nagy lakomát rendeztél, amelyen saját
testedet és véredet szolgáltad föl eledelül, s szent asztaltársaságoddal
minden hívő embert megörvendeztettél, üdvösségszerző kelyheddel
megmámorosítottál, mert hiszen abban benne van a paradicsomnak minden
gyönyörűsége, úgy hogy velünk lakomáznak a szent angyalok is sokszoros
örömmel.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. július 19., hétfő

[Evangelium] 2010-07-19

2010. július 19. - Hétfő

Néhány írástudó és farizeus így szólt egyszer Jézushoz: "Mester, jelet
szeretnénk tőled látni." Jézus így válaszolt: "Ez a gonosz és hűtlen
nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét.
Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában,
úgy lesz az Emberfia három nap és három éjjel a föld szívében. A ninivei
férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik
ezt a nemzedéket, mert ők megtértek Jónás prédikálására. Ámde itt nagyobb
van, mint Jónás. Dél királynője feltámad az ítéletkor ezzel a nemzedékkel
együtt, és elítéli ezt a nemzedéket, hiszen ő a föld végső határáról is
eljött, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét. Itt pedig nagyobb valaki
van, mint Salamon."
Mt 12,38-42

Elmélkedés:

A vallási vezetők jeleket követelnek Jézustól, azaz csodákat akarnak
látni, amelyek igazolják Jézus isteni hatalmát. Hitünk erősítésére néha
talán mi is csodajeleket szeretnénk látni. De Jézus válasza figyelmeztet
minket is, hogy a csodák kérése és várása önmagában hiábavaló dolog. A
nagy jel már megadatott számunkra, s ez Krisztus feltámadása. Nem kell
újabbat kérnünk, hanem hinnünk kell a feltámadásban, a halhatatlanságban,
az élet győzelmében a halál felett és az örök életben. Jézus feltámadása
olyan esemény, amelynek hatása van minden ember életére. A halhatatlan
Krisztushoz kell hűségesnek maradnunk ahhoz, hogy mi is feltámadjunk az
örök életre.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Te tanúsítod, Istenem, hogy semmi sem vigasztalhat meg engem, semmi
teremtett dolog meg nem nyugtathat, csak te, én Istenem, akit vágyva
vágyok örökké szemlélni.
De ez meg lehetetlen ebben a halandó életben, azért nagy türelemre kell
fognom magam, s minden vágyakozásommal együtt kezedbe kell tennem
lelkemet.
Hiszen a szentek is, Uram, akik már veled együtt ujjonganak a mennyben,
míg éltek, nagy türelemmel várták dicsőséged napjának fölvirradását.
Amit ők hittek, azt hiszem én is, amit ők reméltek, azt remélem, ahová ők
elérkeztek, bízva bízom, hogy kegyelmeddel én is eljutok oda.
Kempis Tamás

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Az árvíz vagy más természeti csapás által sújtott vidékek papjait és
plébániáit szentmisék mondatásával is lehet segíteni, mivel e helyeken a
szegényebb híveknek nincs lehetősége miseadományok felajánlására.
Az érintettekkel való egyeztetést követően elvállaltam a közvetítést a
szentmisét mondatni szándékozók és a miséző papok között.
Aki ilyen módon szeretne segíteni, részletes információkat itt talál:
http://zalalovo.plebania.hu/plebania/miseadomany
Időközben egy papi szolidaritási mozgalmat is sikerült elindítani. Ez azt
jelenti, hogy az ország különböző részein élő papok végzik el a
szentmiséket, de annak adományáról lemondanak egy rászoruló plébánia vagy
atya javára.
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. július 18., vasárnap

[Evangelium] 2010-07-18

2010. július 18. - Évközi 16. vasárnap

Abban az időben: Jézus és tanítványai betértek az egyik faluba. Egy Márta
nevű asszony befogadta őt házába. Ennek nővére, Mária odaült az Úr
lábához, és hallgatta szavait.
Márta meg sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: "Uram
- méltatlankodott -, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy
szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen nekem."
Az Úr azonban így válaszolt: "Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és
téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik
részt választotta. Nem is veszíti el soha."
Lk 10,38-42

Elmélkedés:

Az egy szükséges
Nyaranta mindig szívesen megyek a hittanosokkal táborozni, és persze ők is
örömmel várják ezeket az alkalmakat. Az egyik esztendőben a táborozás első
napjának reggelén a csoportok vezetőivel beosztottuk, hogy aznap melyik
csoport milyen munkában segít: kik mennek majd bevásárolni, melyik csapat
végzi a takarítást, kik segítenek a konyhában, kik készülnek fel az esti
tábortűz vidám műsorára és kik végzik a miseszolgálatot, amelybe a
ministrálás mellett az is beletartozott, hogy az evangélium történetét a
gyerekek eljátszották a többieknek. Elsőként a miseszolgáló csoportot
szerettem volna kiválasztani, de önként jelentkező híján jobbnak láttam a
végére hagyni. Másodikként azt kérdeztem, hogy kinek a csoportja akar a
konyhában segíteni a terítésnél és a mosogatásnál? Pár másodpercre
elgondolkoztak, aztán hirtelen három kéz is a magasba lendült. Még magam
is meglepődtem, hogy ennyire népszerű volna a konyhai munka? De hamar
kiderült tévedésem, mert azonnal mondták, hogy ők inkább az előzőre, azaz
a miseszolgálatra jelentkeznek, mert mégiscsak könnyebb. Így történt, hogy
a tábor további napjain mindig a misével kapcsolatos feladatokra sikerült
elsőként megtalálni a felelős csoportot.

Az imént hallott evangéliumban választásról, Márta és Mária önkéntes
választásáról volt szó. Miközben Márta a házukba betérő Jézus
megvendégeléséről, ellátásáról gondoskodik minden erejével, a testvére,
Mária a tanító Jézust hallgatja. Kettejük különböző viselkedése hamar
kisebb vita forrásává válik. Márta szóvá teszi Jézusnak testvére
tétlenségét, s azt várja, azt kéri, hogy Jézus figyelmeztesse Máriát. Ő
azonban nem ad igazat Mártának, hanem inkább a szavaira, a tanítására
figyelő Máriát dicséri meg. A szöveg értelmezésénél érdemes óvatosnak
lennünk, nehogy félreértsük annak mondanivalóját! Ilyen téves értelmezés
volna, ha kijelentenénk: Jézus elutasítja, kevésbé értékeli a felebaráti
szeretetből fakadó cselekedeteket, s azokat teljesen feleslegesnek tartja.
De az is Jézus szavainak helytelen értelmezése volna, ha azt gondolnánk,
hogy arra bátorít minket, hogy ne tegyünk semmit, csak hallgassuk őt
állandóan.

Lényeges, hogy a jelen történet az irgalmas szamaritánusról szóló
példabeszédet követi Szent Lukács evangéliumában, amelyet az elmúlt
vasárnap hallottunk. A példabeszédben a mi Urunk azt tanítja, hogy az
üdvösséghez szükséges a felebaráti szeretet gyakorlása. Márta és Mária
elbeszélése éppen ezt egészíti ki azzal, hogy az aktivitás mellett
mennyire fontos, hogy a tanítvány időnként odaüljön Jézus lábához és
hallgassa őt. Sőt, Jézus közvetlen jelenlétében előbbre való az ő
hallgatása, mintsem a lázas munkavégzés és tevékenykedés.

Márta a becsületesen, lelkiismeretesen dolgozók számára lehet példa, Mária
pedig az Istenre figyelők, a lelki életet előnyben részesítők példája, de
mégse mondjuk azt, hogy nekünk egyiket vagy a másikat kell követnünk.
Sokkal inkább arról lehet szó, hogy mindkét jellemvonás megtalálható
mindannyiunkban, és életünkben meg kell találnunk a kétféle viselkedésnek,
azaz a munkának és a lelki életnek az egyensúlyát. Úgy van ez, mint a
nyári hittanos táborokban nálunk: nem ugyanazok mosogatnak egész héten és
nem ugyanaz a csoport szolgálhat a szentmisén, hanem a hét folyamán
mindenkinek kijut mindkettőből és a többi feladatból is.

Mai elmélkedésünk befejezéséül néhány tanulságot szeretnék még
megfogalmazni:
Ne méltatlankodjunk mindennapi teendőink végzése közben! Ne kelletlenül,
hanem szívesen dolgozzunk, s tekintsük munkánkat szolgálatnak!
Jusson időnk Istenre és a lelki életre!
Hiába fáradozunk azon, hogy minden jót megadjunk Jézusnak például
embertársaink szolgálatával, ha közben nem fogadjuk el azt, amit ő ad
nekünk: az örök élet tanítását!
Az egyetlen szükséges számunkra az üdvösség, az örök élet! Ha ezt
elveszítjük, akkor mindent elveszítünk, bármiért is fáradoztunk
életünkben!
Ahogyan egykor Márta és Mária házába, úgy a mi házunkba is betér, a mi
életünkbe is belép Jézus. Fogadjuk, hallgassuk őt szívesen!
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus, miként egykor beléptél Márta és Mária házába, térj be az én
házamba is, ahol megosztom veled életemet. Tudom, hogy úgy nyerhetem el az
üdvösséget, ha életemet embertársaim szolgálatába állítom és közben
szüntelenül rád figyelek. Segíts engem, hogy mindig tudjam, mit kell
tennem, mikor kell dolgoznom fáradhatatlanul és mikor elcsendesedve
imádkoznom. Márta dolgos kezeivel szeretnék tevékenykedni és Mária
szívével szeretnélek téged hallgatni, hogy megtaláljam és soha el ne
veszítsem az egy szükségeset.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum