Napi Evangélium: 2020. június 21.

2020. június 27., szombat

[Napi e-vangelium] 2020. június 28. vasárnap

2020. június 28. – Évközi 13. vasárnap

Evangélium

Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi föl a keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám. Aki megtalálja életét, elveszíti azt, de aki értem elveszíti életét, megtalálja azt. Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki befogadja a prófétát, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. És aki az igazat befogadja, mert igaz, az az igaznak jutalmát kapja. S ha valaki csak egy pohár friss vizet ad is e legkisebbek egyikének azért, mert az én tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el a jutalma.
Mt 10,37-42

Elmélkedés

A kereszt életünk része
Szent Pál apostol a következőket írja a második korintusi levélben: „Krisztus szeretete sürget minket. Mert azt gondoljuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor valamennyien meghaltak, és ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, már ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt" (2Kor 5,14-15).
Vallásos vagy? Gyakorlod a vallásodat? Gyakorló hívő vagy? Ezeket és a hasonló kérdéseket egyetlen kérdés sűríti magába: Hordozod-e a kereszted? Egyszer valaki kicsit fellengzősen mutatta, hogy milyen szép keresztet hord a nyakában. Püspöki mellkereszteket megszégyenítő darab volt. Aztán a mellén lógó keresztet szorongatva szinte áradozva kezdett beszélni vallásosságáról. Farizeusokat megszégyenítő öndicséret volt. Nem akartam sokáig hallgatni, ezért félbeszakítottam: „Jézus nem a mellén, hanem a hátán vitte a keresztet. Jobb lenne, ha mindenki úgy hordaná a sajátját." Lehet-e másképpen értelmezi Jézus szavait, amit a mai vasárnap evangéliumában olvasunk: „Aki nem veszi föl a keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám"?
Valamelyik szépirodalmi műben, egy orosz író könyvében olvastam egy orvosról. Nem emlékszem, hogy melyik író művéről van szó, de nem is ez a lényeg. Ez a német orvos Moszkvában élt. A mindennapi betegei mellett sok időt szánt arra, hogy a város szegénynegyedeit járta, kereste azokat a betegeket, akiknek már ahhoz sem volt ereje, hogy a rendelőig elmenjenek. És sokat járt a börtönbe is, a fogvatartottakat, a rabokat gyógyítani, kezelni. Önzetlen szolgálatát városszerte ismerték, ezért „Moszkva angyalának" nevezték. Egyszer meglátogatta őt a moszkvai metropolita, a város legfőbb vallási méltósága, vezetője. Amikor beszélgetésük során éppen a börtönben lévőkre terelődött a szó, a metropolita megjegyezte: „Akit elítéltek, az bűnös." Az orvos erre a rendelő falán lévő egyszerű fakeresztre mutatva ezt válaszolta: „Szerintem csak megfeledkeztek Krisztusról."
Érdemes újra feltennünk a kérdést: Hordozod-e a kereszted? Vagy már megfeledkeztél róla? Kereszt nélkül nincs keresztény élet. Kereszt nélkül nincs krisztusi élet. A kereszt irányít minket, életünk része. Sok kritika éri a keresztényeket, a híveket és a közösségeket, magát az Egyházat, amelyek bizony fájdalmasan érintenek minket, akár jogtalanok, akár jogosak. Valóban sokszor méltatlanok a támadások és nem jószándékból fakadnak. De azokat a jószándékú kritikákat mindenképpen érdemes meghallgatnunk, amelyek kereszthordozásunk hiányosságaira mutatnak rá. A kereszt elsősorban nem egy tárgy, amit kiteszünk a templomok vagy más épületek falára. Fel lehet azon háborodni, ha valahol az iskolák termeiből el akarják távolítani a keresztet. Igen, szükséges, hogy védjük a keresztény értékeinket! De aki a saját életéből eltávolította a keresztet, az ne háborogjon olyan hangosan! Szép dolog, ha valaki keresztet hord a nyakában és nem szégyelli azt mások előtt. De ez csak akkor válik hiteles tanúságtétellé, ha észreveszi a rászorulókban Krisztust és segít nekik keresztjük hordozásában.
A kereszt és a kereszthordozás életformát, gondolkodást és cselekvést jelent. Akkor tudjuk megváltoztatni a világot, ha a kereszt már megváltoztatta a mi életünket.
© Horváth István Sándor

Imádság

Életem Ura, Jézus Krisztus! Készen állok arra, hogy tétovázás nélkül induljak és kövesselek téged! Tudom, hogy nehéz lesz ez az út számomra, de vállalom, mert ez vezet holt múltamból a jövő felé, az örök élet felé, az üdvösség felé. Nem tart vissza semmi. Nem hátráltathat semmi. Nem akadályozhat semmi. Te vagy számomra az út és te vagy a cél! Te légy vezetőm az örök élet felé! Te vagy az egyetlen, akiben megtalálom boldogságom és örök életem. Segíts, vezess, élj bennem! Adj erőt, hogy hűséges tanítványod és követőd legyek!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200628.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2020. június 26., péntek

[Napi e-vangelium] 2020. június 27. szombat

2020. június 27. – Szombat, Szent László király

Evangélium

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?" Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták."
Mt 22,34-40

Elmélkedés

Szent László király mai ünnepén arról olvasunk az evangéliumban, hogy melyik a legfőbb törvény. Jézust kérdezik ezzel kapcsolatban és ő válaszol. Az Isten iránti szeretetet teszi az első helyre a törvények rangsorában, s ehhez rögtön hozzákapcsolja a felebarát iránti szeretetet. Máté evangélista fontosnak tartja megjegyezni, hogy a kérdezők „alattomos szándékkal" fordulnak Jézushoz. E megjegyzésen elgondolkodva észrevesszük, hogy Jézus úgy válaszol, hogy tükröt tart a kérdezők felé. A szeretet világában csak jó szándék létezik. Aki rossz szándékkal, alattomos szándékkal kérdez, az nem a szeretet világában él.
Az egyik kispap egy prédikációban azt találta mondani, hogy ő azt feltételezi, hogy az Isten mindig jó szándékú. Bármi is történik az emberrel, minden mögött észre lehet venni az ő jó szándékát. Utána megdicsértem a szép gondolatért, de azért megjegyeztem, hogy ez ne feltételezés legyen, hanem meggyőződés. Megköszönte a figyelmeztetést, elismerte, hogy pontatlanul, kissé lazán fogalmazott. Megköszönte, mert érezte, hogy nem kritizálni akarom, hanem jó szándékkal figyelmeztetem. Nem sértődött meg, mert jó szándék volt benne, jó szándékkal fogadta az észrevételt.
Jó volna odafigyelnünk arra, hogy bármit teszünk vagy mondunk, előtte mindig ébresszük fel magunkban a jó szándék lelkületét.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Istenünk! Látjuk és elismerjük, hogy a világban, az Egyházban és bennünk egyaránt jelen van a jó és a rossz. Isten és a sátán küzd a lelkünkért, örök sorsunkért. Segíts, hogy minden helyzetben felismerjük és elutasítsuk a gonosz kísértéseit! Növeld bennünk az életszentség vágyát, hogy készek legyünk engedelmeskedni neked, teljesíteni akaratodat! Gyarlóságunk, esendőségünk és bűnre hajló emberi természetünk ellenére is hozzád tartozunk, és tanításod szerint akarunk élni. Segítsen minket a te kegyelmed és irgalmad az üdvösségre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200627.mp3

2020. június 25., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2020. június 26. péntek

2020. június 26. – Péntek

Evangélium

Amikor Jézus befejezte a hegyi beszédet és lejött a hegyről, nagy sokaság követte. Ekkor odament hozzá egy leprás, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem." Jézus kinyújtotta kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom, tisztulj meg!" Erre a leprás azonnal megtisztult. Akkor Jézus így szólt hozzá: „Nézd, ne mondd el ezt senkinek se, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld föl azt az áldozatot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul a gyógyulásról!"
Mt 8,1-4

Elmélkedés

Miután a hegyi beszédben megismertük Jézus tanítását, rátérünk az ő cselekedeteire. Először egy leprás beteg csodás meggyógyításáról olvasunk, erről szól a mai evangélium. Jézus korában a lepra egy gyógyíthatatlan bőrbetegség volt. A beteg helyzetét nehezítette, hogy nem érintkezhetett az egészséges emberekkel, a leprásoknak a többiektől elkülönítve kellett élniük. A törvény szerint kizárták a közösségből azt, akiről kiderült, hogy leprája van. Erre a szigorú rendelkezésre a betegség további terjedésének megakadályozása miatt volt szükség. A törvény még azt is előírta, hogy a leprásnak hangos kiáltással kellett figyelmeztetnie saját betegségére azokat, akikkel találkozott útközben, nehogy bárki is a közelébe kerülve megfertőződjön.
Jézus jól ismeri ezeket a törvényi előírásokat, mégis érintkezik a leprás beteggel. Megtehette volna, hogy csupán szavának erejével tisztítja meg őt a leprától, de Jézus ennél többet tesz, megérinti a beteget. A betegekkel való találkozásban, a gyógyításban, irgalmasságának kimutatásában nem korlátozhatja őt semmiféle emberi törvény.
A beteg kifejezi hitét, hogy Jézusban olyan személyt lát, aki tud neki segíteni, mert isteni ereje van. Ezt a hitet jutalmazza meg Jézus azzal, hogy csodát tesz és meggyógyítja őt.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus! A mindennapi kenyér a te ajándékod, hogy testünket tápláljuk. Az élő kenyér, az Oltáriszentség szintén a te ajándékod lelkünk táplálására. Saját testedet, önmagadat adod nekünk, hogy bennünk élj. Ajándékod vételére minden embert meghívsz. Segíts, hogy soha ne utasítsuk el meghívásodat, ne utasítsunk el téged! Tégy bennünket élő közösséggé a szentáldozás, az egy kenyérből való részesedés által! Tégy minket hozzád hasonlóvá a szentáldozás által!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200626.mp3

2020. június 24., szerda

[Napi e-vangelium] 2020. június 25. csütörtök

2020. június 25. – Csütörtök

Evangélium

Abban az időben Jézus így fejezte be a hegyi beszédet: „A mennyek országába nem jut be mindenki, aki azt mondja nekem: Uram! Uram! Csak az, aki mennyei Atyám akaratát cselekszi. Azon a napon sokan mondják majd nekem: Uram, Uram! Hát nem a te nevedben prófétáltunk? Nem a te nevedben űztük ki az ördögöket? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát?
Én akkor kijelentem majd nekik, hogy nem ismertelek soha benneteket. Távozzatok színem elől, ti, gonosztevők! Mert mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak; az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle." Ezzel Jézus befejezte a hegyi beszédet. A népsokaság elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az ő írástudóik.
Mt 7,21-29

Elmélkedés

Jézus hegyi beszédének végéhez érkeztünk a mai napon. Az utolsó hasonlat nagyon szemléletes: a homokra épített és a viharban könnyen romba dőlő ház képét állítja szembe a sziklára épült és a viharokat is kiálló házzal. Az első annak az embernek az életét szemlélteti, aki hallgatja az Úr szavát, de nem a hallottak szerint él. A második a követendő utat mutatja be, azoknak az életét, akik megvalósítják mindazt, amit Jézustól hallanak.
Miért mondja ezt a példát Jézus? Azért, mert az előzőekben hosszasan tanította az embereket és nem szeretné, ha bárki is megállna a hallgatásnál. Akik eddig köréje gyűltek és figyelmesen hallgatták, most keljenek fel és vigyék magukkal a tanítást. Induljanak, és amit a szívükbe fogadtak, azt valósítsák meg. Jézus szava nem emberi okoskodás, hanem isteni igazság. Jézus szava nem bölcselkedés, hanem megvalósítandó igazság.
Két lehetőség közül választhatunk. Vagy Isten törvényeire alapozva élünk vagy azok nélkül próbálunk boldogulni. Döntésünk következményét is látnunk kell: életünk cselekedetei szoros kapcsolatban vannak a halál utáni sorsunkkal. Jézus óv minket a hamis elbizakodottságtól, amely a szavakban bízik és egészen bizonyosra veszi az üdvösséget. Nem hangzatos szavakat, hanem a szeretet cselekedeteit kéri tőlünk.
Hogyan hallgatom Jézus szavát? Megvalósítom-e a hallottakat?
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, az irgalmasság Istene, könyörülj rajtunk, bűnösökön. Taníts meg bennünket a könyörületre és a megbocsátásra. Ne engedd, hogy hasonlóak legyünk a könyörtelen szolgához, aki nem követte ura irgalmasságát. Emlékeztess minket arra, hogy gyengeségeink miatt milyen sokszor esünk el életünk rögös útján. Szítsd fel szívünkben a megbocsátást és a segítő szándékot botladozó testvéreink iránt. Add meg nekünk az irgalom lelkét, hogy akaratod szerint kovásza legyünk eljövendő országodnak.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200625.mp3

2020. június 23., kedd

[Napi e-vangelium] 2020. június 24. szerda

2020. június 24. – Szerda, Keresztelő Szent János születése

Evangélium

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve." Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!" Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve." Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele." A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött és mindaddig a pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett.
Lk 1,57-66. 80

Elmélkedés

Egyházunk a mai napon Keresztelő Szent János születését ünnepli, aki a Megváltó előhírnöke volt. Szent Lukács evangélista művének elején Jézus születésével párhuzamba állítva beszéli el Keresztelő János születésének hírüladását és születését. Ez utóbbiról olvasunk a mai evangéliumban. János szülei, Zakariás és Erzsébet már idősek voltak, ezért nem gondolhattak arra, hogy gyermekük fog születni. Amikor az Isten angyala megjelenik Zakariásnak templomi szolgálata közben, és hírül hozza neki, hogy a mindenható Isten gyermekkel áldja meg házasságukat, ő nem hisz az isteni üzenetnek, ezért büntetésül hitetlenségéért megnémul. Hangját csak a gyermek születésekor, az isteni ígéret beteljesülésekor nyeri vissza, és hangos szóval magasztalja Istent.
Mi lesz ebből a gyermekből? – kérdezik a rokonok, akik jelen vannak János születésekor és látják a csodás körülményeket. Isteni jelnek tartják Zakariás megnémulását, majd némaságának megszűnését. E jel alapján úgy gondolják, hogy az Úr a most született gyermekkel van és különleges terve lehet vele. Azt érzik, hogy talán előkészít valamit Isten, és a gyermek születésével különleges idő érkezett el az üdvtörténetben. János születése tehát várakozást teremt, s előkészíti Jézus születését.
Érdemes hinnünk abban, hogy Isten akaratából jövünk a világra, neki köszönhetjük az életet és terve van velünk.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mennyei Atyám! Adj nekem önfeláldozó, szelíd szívet, mint a te egyszülött Fiadnak. Add, hogy minden élethelyzetben ki tudjam mondani: Legyen meg a te akaratod! Jézus, köszönöm, hogy előttem jártál az úton, és megmutattad, hogyan lehet Istennek tetsző, tiszta, szent életet élni. Adj nekem erőt és alázatot az engedelmességhez! Szentlélek, jöjj, és taníts, hogy Isten dicsőségére éljek, az ő akaratát cselekedve, mindenkor hitben és alázatban. Köszönöm, Uram, irgalmadat, jóságodat. Segíts, hogy mindig felismerjem akaratodat és a te lelkületeddel szolgálhassak másoknak!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200624.mp3

2020. június 22., hétfő

[Napi e-vangelium] 2020. június 23. kedd

2020. június 23. – Kedd

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne vessétek oda a szent dolgokat a kutyáknak, és ne szórjátok gyöngyeiteket a sertések elé, hogy lábukkal el ne tapossák azokat, és megfordulva, szét ne tépjenek titeket is. Mindazt, amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik! Ez ugyanis a Törvény és a próféták tanítása. A szűk kapun menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a romlásba visz, és sokan mennek be rajta. De milyen szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják!
Mt 7,6.12-14

Elmélkedés

A történelmi tapasztalat lassan formálta az ószövetségi választott népet. Mózes korában megtörtént a szövetségkötés, amelynek Isten volt a kezdeményezője és amelynek az általa adott tízparancsolat volt az alapja. A nép azonban letért a törvények útjáról, s csak több fájdalmas történelmi esemény gondolkoztatta el őket. A jeruzsálemi templom lerombolása, a szövetség ládájának eltűnése és az évtizedekig tartó babiloni fogság bűnbánatot ébresztett és elindította a vallásosság megújítását. Ennek külső jele volt a templom újjáépítése. De hogyan lehet megújítani az embereket? A válasz egyszerű volt: a törvényt kell érthetően megmagyarázni nekik. A szándék ugyan jó volt, de az idő folyamán olyan aprólékos törvényértelmezés lett belőle, hogy Jézus korára alig lehetett kiigazodni a törvények szövevényes rendszerében. Az írástudók nap mint nap vitatkoztak arról, hogy fel lehet-e állítani valamiféle rangsort a törvények között és egyáltalán melyik a legfőbb parancs. Korábban láthattuk, hogy még Jézust is be akarták vonni az ilyen vitákba (vö. Mt 22,34-39).
A mai evangéliumban Jézus a törvények bonyolult rendszerével ellentétben egy olyan útmutatást fogalmaz meg, amely nagyon egyszerű és bárki könnyen megjegyezheti: „Mindazt, amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik!" Az emberek közti kapcsolatokat ez az evangéliumi aranyszabály határozza meg. Talán nekünk is érdemes ehhez szabni életünket.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A szeretet oly titokzatos számunkra, hiszen nem tudhatjuk, hogy mi az a cselekedet, mozzanat vagy szó, ami felkelti a szeretet érzését szívünkben valaki iránt. És azt sem láthatjuk előre, hogy mi lesz az a cselekedetünk vagy szavunk, amely alapján felebarátunk megértheti, hogy szeretjük őt, mert ez a tett a mi szeretetünknek a jele. Ahhoz kérjük segítségedet, hogy szeretetünk soha ne merüljön ki szavakban, hanem cselekedetekben nyilvánuljon meg. Segíts minket abban, hogy tanításodat, a szeretet csodálatos üzenetét egyre jobban megértsük és meg is valósítsuk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200623.mp3

2020. június 21., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2020. június 22. hétfő

2020. június 22. – Hétfő

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal fognak fölöttetek is ítélkezni, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is. Miért látod meg embertársad szemében a szálkát, a magadéban meg nem veszed észre a gerendát? Vagy hogyan mondhatod embertársadnak: „Hadd vegyem ki szemedből a szálkát!", holott a te szemedben gerenda van? Képmutató! Vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és csak azután láss hozzá, hogy kivedd embertársad szeméből a szálkát!
Mt 7,1-5

Elmélkedés

A mai evangéliumban Jézus egyik legismertebb mondását olvassuk, amely így hangzik: „Vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és csak azután láss hozzá, hogy kivedd embertársad szeméből a szálkát!" Nem vallásos emberek is ismerik a mondást, s talán nem is tudják, hogy Jézushoz köthető, az ő hegyi beszédében hangzott el.
A másik ember hibáit mindig könnyebben észrevesszük, mint a magunk bűneit. És természetesen szívesebben is foglalkozunk velük, a magunkét pedig inkább leplezni igyekszünk. Az igazság azonban a következő: a másik emberben a saját hibánk a leginkább zavaró. Amit az ő legrosszabb tulajdonságának tartunk, az bizony bennünk is megvan.
És sajnos van ennél rosszabb is: másokra vetítjük a saját rossz tulajdonságainkat, miközben nekik nincs is olyan bűnük. A másik ember ártatlansága, tiszta élete, becsületessége annyira zavar bennünket, hogy hamisan megvádoljuk őt. A saját bűneink miért nem zavarnak ennyire bennünket?
Viselkedésünk hátterében az áll, hogy próbáljuk elhárítani a felelősséget: nem én vagyok a hibás, mindenért a másik a felelős, mindent ő kezdett. Jézus világossá teszi, hogy ez képmutatás és ezzel nem megyünk semmire. Bűneinktől úgy szabadulhatunk meg, hogy belátjuk azokat, megbánjuk és bocsánatot kérünk Istentől.
© Horváth István Sándor

Imádság

Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk. Te türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként kereszthalálod és szenvedésed kínjait. Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk hozzád. Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy te támogatsz.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200622.mp3

2020. június 27., szombat

2020. június 26., péntek

2020. június 25., csütörtök

2020. június 24., szerda

2020. június 23., kedd

2020. június 22., hétfő

2020. június 21., vasárnap

Blogarchívum