2010. október 9., szombat

[Evangelium] 2010-10-09

2010. október 9. - Szombat

Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, felkiáltott egy asszony a tömegből:
"Boldog a méh, mely hordozott téged, és az emlő, amely táplált!" Erre ő
így válaszolt: "És még milyen boldogok azok, akik Isten szavát hallgatják
és meg is tartják!"
Lk 11,27-28

Elmélkedés:

A tömegből felkiáltó asszony Jézus édesanyját nevezi boldognak, ő viszont
még boldogabbnak tartja azokat, akik hallgatják tanítását. A két
kijelentés semmiképpen nem hordoz ellentmondást önmagában. Közös alapjukat
könnyű megtalálnunk, s ez nem más, mint a Jézussal való személyes
kapcsolat, ami minden emberi boldogság alapja.
Mária, Jézus édesanyja számára a boldogságot a fiával való kapcsolat
biztosította. Az angyali üdvözletkor így imádkozott: "Boldognak hirdet
engem minden nemzedék" (Lk 1,48). Boldogsága a Jézussal való közelségből
és lelki kapcsolatból fakadt. Lélekben együtt volt fiával még akkor is,
amikor a keresztúton a testi szenvedéseknek csak szemlélője lehetett.
Számunkra a tanítás hallgatása és a szentségekben való részesedés
biztosítja elsősorban a baráti, testvéri, személyes viszonyt Jézussal.
Vegyük észre, hogy a Jézus által boldogoknak nevezettek között vagyunk mi
is, akik naponta hallgathatjuk tanítását az evangéliumban!
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Ma, Istenem, meg akarom ismételni ígéretemet, amelyet a keresztségben
fogadtam: ellene mondok az ördögnek, a világnak, az érzékiségnek, a
pompának, a test kívánságainak.
Igen, ebben a szándékomban egyúttal Neked szentelem egész lelkemet minden
erejével, és testemet minden képességével.
Szalézi Szent Ferenc

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Pénteken Devecserben voltam, és a vörösiszap katasztrófa helyszínén
igyekeztem segíteni és tájékozódni a helyzetről. Délelőtt én mondtam a
Magyarok Nagyasszonya napi szentmisét, logisztikai segítséget adtam, aztán
"terepre" mentem felszereléseket osztani és jó szót adni. Beszéltem
jónéhány családdal. Az egy hete még házaknak nevezett kilúgozott romok
abszolút lakhatatlanok, és teljes mértékben megértem, hogy oda nem akar
senki visszaköltözni. Idén már láttam árvíz pusztította házakat, de ez
annál leírhatatlanul rosszabb. Képeket majd a hétvégén teszek fel a
www.zalalovo.plebania.hu oldalra, de most már nincs hozzá erőm.
A károsultak megsegítésére meghirdetem a 100 paplan Devecserbe akciót.
Ágynemű és huzat garnitúrákat, meleg takarókat, törölközőket szeretnék
eljuttatni nekik 12-15 ezer Ft értékben darabonként. Csecsemő és
gyermekruha is kell, ezt is keresek nagy mennyiségben a jövő héten. A
e-vangélium olvasók többsége pontosan tudja, miről van szó, de az új
listatagoknak hamarosan teszek fel részletes információt plébániánk
honlapjára. Minden adományozó neve ott lesz olvasható. Külön értesítést
nem lesz időm küldeni.
Aki nem tud másként segíteni, kérem, imádkozzon értük!
Szeretettel: István atya

Adományát elküldheti:
1. On-line plébániánk honlapján: http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Kérem, válassza az adomány lehetőséget, majd az adomány céljánál jelölje
meg: Devecser
2. Átutalással:
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Kérem a közlemény rovatban feltüntetni: Devecser
IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472 0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB

3. Postai utalvánnyal:
Cím: Zalalövői Plébánia, H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Kérem a közlemény rovatban feltüntetni: Devecser
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 8., péntek

[Evangelium] 2010-10-08

2010. október 8. - Péntek, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű
városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való
Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt:
Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden
asszonynál!
Lk 1,26-28

Elmélkedés:

Gábor angyal köszöntése több egy egyszerű üdvözlésnél vagy köszönésnél,
hiszen Mária iránti mély tiszteletet és megbecsülést fejezik ki a
mondottak. Mária nagysága elismerésére utalnak a szavak, hogy kegyelemmel
teljes és áldottabb minden asszonynál. Ő megérti és elfogadja
kiválasztottságát, beleegyezik az Isteni akaratba és az Úr alázatos és
engedelmes szolgálója lesz. Ez a lelkület teszi őt naggyá. Alaptalan a
félelem, hogy Jézus Anyja iránti tiszteletünk elhomályosítja Krisztus
dicsőségét, hiszen soha nem magára akarja irányítani figyelmünket, hanem
Fiára és Fiának üdvözítő tetteire. Mária mindig azt mondja nekünk, amit
egykor a kánai menyegzőn a szolgáknak is: tegyük azt, amit Jézus mond
nekünk!
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Ó, kegyelmek Úrnője, fordítsd szemedet e népre, mely századok óta hűséges
hozzád és a te fiadhoz! Tekints e nemzetre, mely reményét mindig a te
anyai szeretetedbe vetette. Tekints reánk irgalmas szemeddel, és nyerd el
számunkra, gyermekeidnek azt, amire a leginkább szükségünk van.

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasó barátaim!
Sikerült Mód Miklós devecseri plébánossal felvennem a kapcsolatot.
Jelezte, hogy a Devecserben és Kolontáron bekövetkezett iszapár
katasztrófa károsultjainak megsegítésére pénzadományokat a Devecseri
Plébánia számlájára lehet küldeni közvetlenül.
Számlatulajdonos: Devecseri Rk. Plébánia
Számlaszám: 12084003-00103523-00100003
Postai utalványon: Devecseri Plébánia 8460 Devecser, Petőfi u. 10.
A hozzánk az elmúlt napokban e célra küldött összegeket természetesen
továbbítom.
Kérlek benneteket, hogy segítsetek!
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 7., csütörtök

[Evangelium] 2010-10-07

2010. október 7. - Csütörtök

Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványainak: Tegyük fel, hogy
valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja:
Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s
nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az ajtó már be van
zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak
neked. Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból,
erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége
van. Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak nektek, keressetek és
találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap,
aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan
apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér,
akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán
skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni
gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket
azoknak, akik kérik tőle.
Lk 11,5-13

Elmélkedés:

Kérjetek és adnak nektek - mondja Jézus a mai evangéliumban, de elsősorban
nem az anyagi javakra gondol, hanem a lelkiekre, miként ez a későbbiekben
ki is derül. A keresztény ima egyik formája a kérés, amelyben Istenhez
fordulunk, s elismerjük, hogy segítségére várunk. Ha őszintén ki tudjuk
mondani, hogy mindig az ő akarata legyen meg, és ha hiszünk abban, hogy
Isten mindig a javunkat akarja, akkor észrevehetjük, hogy jól tudja, mire
van szükségünk lelkünk épülése érdekében. Isten mindig többet ad nekünk,
mint, amit mi kérünk tőle. A legértékesebbet szeretné mindannyiunknak
megadni: az üdvösséget. Kérjük imáinkban a magunk és szeretteink számára,
hogy elnyerjük az üdvösséget. Ez a legértékesebb kérés mindenki számára.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Istenem! Most nyugodni térek a te áldásoddal. Egyszer eljön életem utolsó
estéje is, amikor örök nyugalomra térek. Engedd, hogy úgy éljek, hogy
minden cselekedetem előkészület legyen erre az örök nyugalomra, hogy
hitemből kivirágozzék a színről színre való látás, reményemből a
birtoklás, s tökéletlen szeretetemből a veled való tökéletes egyesülés!
Szalézi Szent Ferenc
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 6., szerda

[Evangelium] 2010-10-06

2010. október 6. - Szerda

Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát; Ekkor egyik
tanítványa arra kérte: Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János
is tanította imádkozni tanítványait. Jézus erre így szólt hozzájuk: Amikor
imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
Bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek.
És ne vígy minket kísértésbe.
Lk 11,1-4

Elmélkedés:

Az imádkozással az a célunk, hogy legyőzzük az Isten és az ember közti
végtelen távolságot. Azt a nagy különbséget, amely a gyarló ember és a
szent Isten között fennáll. Néhány egyszerű szó, néhány apró kérés,
amelyekre Jézus tanít minket, alkalmas arra, hogy kapcsolatba kerüljünk
Istennel. Létrejöjjön, egy olyan személyes, bensőséges viszony, amely az
édesapa és gyermeke között fennáll. A Miatyánkot csak akkor tudjuk
őszintén imádkozni, ha életünkben már legalább egyszer rácsodálkoztunk
arra, hogy a mennyei Atya gyermekei vagyunk. De vajon meglátszik-e
életünkön, viselkedésünkön, hogy Isten gyermekei vagyunk?
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Igen, Uram, úgy legyen! Igen, Atyám, mindig igent mondok! Milyen jó vagy
te, legfőbb jóság! Örökké áldott légy, Istenem, aki mindenekfölött jó
vagy!
Élek vagy halok, mindig boldog vagyok abban a tudatban, hogy olyan
megmérhetetlenül jó az Isten.

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Többen jelezték, hogy mi, az e-vangélium olvasói és a lista tagjai is
próbáljunk segíteni a Kolontárban, Devecserben és környékükön
bekövetkezett iszapkatasztrófa károsultjainak. Kis türelmet kérek, amíg
tájékozódom a helyi karitásztól, hogy milyen konkrét segítség volna
valóban hasznos. Addig is lehet adományokat küldeni a szokott módon
,Devecser' megjelöléssel.
A károsultak nevében is köszönöm a jószándékú adományokat!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 5., kedd

[Evangelium] 2010-10-05

2010. október 5. - Kedd

Abban az időben: Jézus és tanítványai miközben Jeruzsálem felé haladtak,
betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába.
Ennek nővére, Mária odaült az Úr lábához, és hallgatta szavait. Márta meg
sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: Uram -
méltatlankodott -, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni?
Szólj neki, hogy segítsen nekem.
Az Úr azonban így válaszolt: Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és
téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik
részt választotta. Nem is veszíti el soha.
Lk 10,38-42

Elmélkedés:

A tétlenség és a lustaság, amely oly sokakat megkísért, súlyos bűn. Sokan
szeretik munka könnyebb végét megfogni, s haszontalan dolgokra pazarolják
idejüket, ahelyett hogy szorgalmasan dolgoznának. Mások pedig éppen az
ellenkező végletbe esnek, éjjel-nappal, megállás nélkül dolgoznak. Nincs
számukra egy pillanat megállás sem, s még be sem fejeztek valamit, máris
új munkába kezdenek. Az állandó tevékenykedés szintén a bűn forrása lehet.
Nagyon nehéz megtalálni a kettő közti egyensúlyt az életünkben, mert
könnyen elhajlunk egyik vagy másik irányba. A két evangéliumi szereplő,
Márta és Mária, a két lelkületet jelenti. Az egyik dolgozik, a másik
látszólag tétlen, hiszen csak Jézusra figyel, s nem tesz egyebet. Keressük
és próbáljuk megtalálni az egyensúlyt!
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Isteni Üdvözítőnk, aki földi tartózkodásod alatt olyan gyöngéd szeretettel
viseltettél a szegények iránt, adj a mi szívünkbe is a tiedhez hasonló
megértést. Engedd, hogy érzéki természetünk ellenkezését legyőzzük!
Engedd, hogy a szegényeket segítsük, fájdalmaikban vigasztaljuk,
tudatlanságukban tanítsuk, s minden nyomorúságukban könnyebbséget
igyekezzünk nekik szerezni.
Add, hogy a szegényekkel szemben tanúsított barátságunk a te barátaiddá
tegyen bennünket, ki az Atyával és a Szentlélekkel együtt élsz és
uralkodol örökkön örökké! Ámen.
Páli Szent Vince
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 4., hétfő

[Evangelium] 2010-10-04

2010. október 4. - Hétfő, Assisi Szent Ferenc

Abban az időben egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye őt.
Mester, szólította meg, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Jézus
így felelt: Mit mond erről a törvény? Mit olvasol benne? A törvénytudó így
válaszolt: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből,
teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját
magadat. Jézus ezt mondta neki: Helyesen feleltél. Tedd ezt, és élni
fogsz. A törvénytudó igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: De
hát ki az én felebarátom?
Válaszul Jézus ezt mondta neki: Történt, hogy egy ember Jeruzsálemből
lement Jerikóba. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték,
és félholtan otthagyták. Egyszer csak egy pap jött lefelé az úton.
Észrevette, de elment mellette. Azután egy levita jött arra, ő is
meglátta, de elment mellette. Végül egy szamaritánusnak is arra vitt az
útja. Amikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat
és bort öntött sebeire, és bekötözte, majd pedig felültette teherhordó
állatára, elvitte egy vendégfogadóba és gondoskodott róla. Másnap elővett
két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha
többet költenél rá, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül
ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került? A törvénytudó így
válaszolt: Aki irgalmasságot cselekedett vele. Jézus így folytatta: Menj,
és te is hasonlóképpen cselekedjél!
Lk 10,25-37

Elmélkedés:

Az irgalmas szamaritánus történetével Jézus azt tanítja, hogy senkit se
zárjunk ki a felebaráti szeretetből, hanem mindenkivel tegyünk jót. Mi
persze sok esetben próbálunk kifogásokat keresni, hogy miért nem
segítettünk valakinek. Más esetekben az előítéletek akadályoznak minket a
jó megtételében, vagy saját kicsinyességünk. Isten viszont nagylelkű.
Gazdag az irgalomban. Nem méricskél, nem spórol, nem számítgatja, hogy mit
kap cserébe. Mindenkinek felkínálja irgalmát. Ezt a mindenki felé
odaforduló, irgalmas szívű Istent kellene utánoznunk nap mint nap, amikor
segítségre, könyörületre, irgalomra szoruló emberekkel találkozunk. Ha
irgalmasan és segítőkészen megnyitjuk szívünket felebarátaink felé, akkor
mi is jobban fogjuk érezni Istenünk irgalmas szeretetét.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Mindenható Isten! Áldalak Téged, mert erre a napra és órára méltattál,
hogy részt kapjak tanúid sorában, Krisztusod kelyhében, a testnek és
léleknek romolhatatlanságában és örök életre való feltámasztásában.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. október 3., vasárnap

[Evangelium] 2010-10-03

2010. október 3. - Évközi 27. vasárnap

Abban az időben: Az apostolok kérték az Urat: Növeld bennünk a hitet. Az
Úr így válaszolt: Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt
mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a
tengerben, engedelmeskedik nektek. Melyiktek mondja béresének vagy
bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: Gyere ide tüstént és ülj asztalhoz.
Nem ezt mondja-e inkább: Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat és
szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is! S
talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is,
amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan
szolgák vagyunk, hiszen csak kötelességünket teljesítettük.
Lk 17,5-10

Elmélkedés:

Hegyeket mozgatni
A szentírás egyik legérdekesebb mondását olvastuk Szent Lukács
evangéliumából: Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt
mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a
tengerben, engedelmeskedik nektek (Lk 17,6). Ezt a mondást Máté
evangélista a következőképpen jegyzi le: Ha csak akkora hitetek lesz is,
mint a mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek, menj innen oda,
elmegy, és semmi sem lesz lehetetlen nektek (Mt 17,20). Jézus szavai azt
tanítják, hogy egy parányi hit hatalmas dolgokra képes az emberben. Tehát
nem hiedelem, nem babona, nem tévhit és nem téveszme, hanem valódi hit. Az
apostolok egykori buzgóságával fordulunk ma mi is Jézushoz: Urunk, növeld
bennünk a hitet!

Természetesen nem csak önmagunkért imádkozunk, hanem a kicsinyhitűek, a
kételkedők, a hitetlenek számára is kérjük a hit növekedését. Egy olyan
világban, amikor válságba került a hit, s amikor az emberek nem ismerik a
hit tartalmát és nem tudják értelmezni a hit jeleit, mi mást volna
sürgetőbb kérni Jézustól, mint hogy növelje a hitet minden emberben? S
vajon a hit válságának hatását magukon érző emberek számára van
mondanivalója az Egyháznak? És van-e mondanivalónk azoknak, akik nem
érzik, nem veszik észre, hogy életük éppen amiatt futott zsákutcába, hogy
elveszítették hitüket?

Kétségtelen tény, hogy napjainkban igen nagy a kísértés, hogy az ember
Isten nélkül, Istenbe vetett hit nélkül éljen. A technikai fejlődés és az
anyagi gyarapodás sokakban azt az érzést keltik, hogy mindenre képesek a
maguk erejéből. De valóban így van ez? Tényleg korlátlan lehetőségek
állnak előttünk? Aligha. Hiába érünk el emberi tudományunk segítségével
nagyszerű dolgokat, attól még az életünk nem lesz boldog, és azt sem
állíthatjuk, hogy mindent megvalósíthatunk.

Jézus azt mondja, hogy a hit segítségével többre vagyunk képesek, mint
nélküle. A hegyeket mozgatni kifejezés jelképes értelmű, hiszen hegyek
alatt érthetjük mindazokat az akadályokat, amelyek elénk tornyosulnak
életünk útján. A hegyek jelentik ugyanakkor mindazt, ami a felebaráti
szeretet megvalósításának és az Istenhez való közeledésünk útjába áll.
Minden, ami elénk magasodik, s ami miatt nem látjuk életünk végső célját.
A hit, és itt az igazi, élő istenhitre gondoljunk, szükséges ahhoz, hogy
ezeket a jelképes hegyeket elmozdítsuk utunkból, s akadálytalanul
haladjunk előre a szeretet útján. Ezek a hegyek sokszor magasabbak, mint a
földrajzi magaslatok. Néha leküzdhetetlennek tűnnek. És itt jön elő, hogy
a hit Isten ajándéka az ember számára, és nem emberi gondolkodásunk
eredménye. Hinni nem azt jelenti, hogy elhitetünk magunkkal valamit, hanem
azt, hogy elfogadjuk mindazt, amit Isten kinyilatkoztat számunkra, s
rábízzuk egész életünket.

A hit csodálatos ajándékát minden ember megkapja. Legalább egy
mustármagnyit, de ez éppen elegendő. És ez a mondanivalója az Egyháznak az
olyan emberek számára, akik átélik a hit válságát. Minden kételkedés,
minden hitetlenség, minden kicsinyhitűség ellenére, fedezzék fel magukban
a mustármagnyi hitet! És ha megtalálták, akkor imádkozzanak bátran és nagy
bizalommal Istenhez azért, hogy növelje bennük a hitet! A hit nem
élettelen magként hever a lelkünk mélyén, hanem növekedni akar. Azt bárki
állíthatja magáról, hogy vallásos, vagy legalább annyit, hogy vallásos a
maga módján, de ettől mg nem hívő ember. Akkor vagyok igazi hívő, ha a hit
eleven magként él bennem, s abból valami kinő, kifejlődik. Imádkozzunk
azért, hogy Jézus növelje bennünk a hitet, hogy az abból kifejlődő
jócselekedetek megváltoztassák életem és világom.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus, nagy bizalommal fordulok hozzád, hogy növeld hitemet, amely
még a mustármagnál is kisebb. A te szemeddel akarom nézni a világot, a te
szíved szeretetével akarom szeretni embertársaimat.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum