2010. január 16., szombat

[Evangelium] 2010-01-16

2010. január 16. - Szombat

Miután Jézus meggyógyított egy bénát, kiment a Tibériás-tó partjára. Nagy
sokaság tódult hozzá, ő pedig tanította őket. Amint Jézus elhaladt a vám
mellett, észrevette, hogy ott ül Lévi, aki Alfeus fia volt. Odaszólt neki:
"Kövess engem!" Lévi (akit Máténak is hívtak) felállt, és követte.
Később Jézus elment vendégségbe Lévi házába. Ott Jézussal és
tanítványaival együtt sok vámos és nyilvános bűnös is asztalhoz
telepedett, mert sokan oda is elkísérték. Amikor a farizeusok közül való
írástudók látták, hogy Jézus együtt eszik a nyilvános bűnösökkel és a
vámosokkal, ezzel a kérdéssel fordultak a tanítványokhoz: "Miért eszik és
iszik a ti Mesteretek együtt a vámosokkal és a nyilvános bűnösökkel?"
Ennek hallatára Jézus ezt válaszolta nekik: "Nem az egészségeseknek van
szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Én nem azért jöttem, hogy az
igazakat hívjam, hanem a bűnösöket."
Mk 2,13-17

Elmélkedés:

A béna ember meggyógyítása, akinek bűneit megbocsátotta Jézus, már
jelezte, hogy a mi Urunk küldetése a bűnösökhöz szól. Ezt jelenti ki
egyértelműen a mai evangéliumban, amikor így szól: Én nem azért jöttem,
hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket. A kijelentés előzménye az
volt, hogy felrótták neki, hogy szóba áll a bűnösökkel. Jézus pedig nem
tiltakozik, nem mentegetőzik. Igen, szóba áll a bűnösökkel. Természetesen
ez nem azt jelenti, hogy helyesli a bűnt. De felajánlja a bűnös számára a
megtérés útját, felkínálja az irgalmasságot. Lehetőséget ad, hogy a bűnös
elinduljon Isten felé.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó Krisztus Jézus, hiszem, hogy igaz Isten és igaz ember vagy. Te vagy az
isteni út, mely végtelen biztonsággal hidalja át azt a szakadékot, amely
elválaszt engem az Istenségtől.
Hiszem, hogy szent emberséged tökéletes és oly hatalmas, hogy engem
nyomorúságaim, hiányaim és gyarlóságaim ellenére el tud vezetni oda, ahol
te magad vagy: az Atya keblére.
Add, hogy hallgassak szavadra, kövessem példádat, és soha el ne szakadjak
tőled.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 15., péntek

[Evangelium] 2010-01-15

2010. január 15. - Péntek

Néhány nap múlva Jézus visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre,
hogy otthon van, annyian jöttek össze, hogy még az ajtó előtti téren sem
fértek el; ő pedig hirdette nekik az igét. Közben odahoztak hozzá egy
bénát. Négyen vitték. Mivel a tömegtől nem fértek a közelébe, kibontották
fölötte a tetőt, ahol volt, és a nyíláson át leengedték a hordágyat,
amelyen a béna feküdt. Jézus pedig, látva hitüket, így szólt a bénához:
"Fiam, bocsánatot nyertek bűneid." Ült ott néhány írástudó is. Ezek így
gondolkodtak szívükben: "Hogy beszélhet ez így? Káromkodik! Ki más
bocsáthatja meg a bűnt, mint egyedül az Isten?"
Jézus azonnal észrevette, hogy magukban ilyeneket gondolnak, így szólt
tehát hozzájuk: "Miért gondoljátok ezt szívetekben? Mi könnyebb: Azt
mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek, vagy azt mondani: Kelj föl,
fogd ágyadat és járj? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma
a földön a bűnök megbocsátására!" Ezzel odafordult a bénához: "Mondom
neked: Kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!" Az felkelt, fölvette
ágyát, és mindannyiuk szeme láttára eltávozott.
Mindenki elcsodálkozott. Dicsőítették Istent, és azt mondták: "Nem láttunk
még ilyet sohasem!"
Mk 2,1-12

Elmélkedés:

A csodák sorában különleges jelentőségű a béna meggyógyítása, amely azt
mutatja, hogy a testi bajok megszüntetése mellett Jézusnak hatalma van a
bűnök megbocsátására is. Különleges szabadítás ez, amelyben megnyilvánul
Jézus küldetésének lényege: megmenti jött az embereket. Nagy emberi
leleményességre és kitartásra volt szükség ahhoz, hogy a béna Jézus elé
kerüljön és meggyógyuljon. De az emberi képesség itt véget ér. Az ember
ennyit tud tenni, hogy segítsen a másik emberen, de ennél többet nem. És
itt jön az isteni képesség, erő, irgalom, amely egyedül képes arra, hogy a
bűnt eltörölje. Jézus velem is csodát szeretne tenni, olyan csodát, amire
egyedül ő képes és senki ember.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenünk, te jóságos vagy, mert képességet adtál nekünk, hogy téged
megismerjünk. Te teremtetted a mennyet és a földet. Te vagy a Mindenség
Ura, az egyedül igaz Isten, akin kívül más Isten nincs.
Urunk Jézus Krisztus által küldd el nekünk a Szentlélek országát!
Segíts minden embert, hogy felismerjen téged: Urát és Istenét, és hogy
mindig kitartson melletted!
Szent Iréneusz
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 14., csütörtök

[Evangelium] 2010-01-14

2010. január 14. - Csütörtök

Abban az időben egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így
kérlelte: "Ha akarod, te megtisztíthatsz engem!" Jézusnak megesett rajta a
szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki: "Akarom!
Tisztulj meg!" Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus
szigorúan ráparancsolt, azonnal elküldte, és így szólt hozzá: "Nézd,
senkinek se szólj erről, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és
tisztulásodért ajánld fel a Mózes által rendelt áldozatot, bizonyságul
nekik."
Ő azonban, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a
dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább
távolabbi, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis, mindenünnen
özönlöttek hozzá az emberek.
Mk 1,40-45

Elmélkedés:

Nyilvános működése idején, illetve tanító útján Jézus gyakran találkozik
betegekkel, s általuk a betegségekkel. Látja, hogy az emberek szenvednek a
betegségektől és szeretnének megszabadulni testi-lelki bajaiktól,
szeretnének egészségesek lenni. Jézus azt is tudja az emberek sokszor
teljesen tehetetlenek a betegséggel szemben, a maguk erejéből nem képesek
a gyógyulásra. Jézus viszont isteni erejével képes gyógyítani, képes
megszüntetni a bajt. Ezt az erőt, ezt a képességet ismerik fel az emberek,
akik aztán hozzá járulnak a gyógyulás reményében. A Jézus gyógyító, isteni
erejébe vetett hitéről tesz tanúságot a mai evangéliumban szereplő leprás
beteg, aki kijelenti, hogy az Úr képes őt megtisztítani, ha akarja. S ő
természetesen akarja ezt, hiszen irgalmasan segít mindenkinek.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Én Uram, én Istenem!
Úgy állok előtted,
mint koldus a gazdag ember előtt.
Kérlek, segíts nyomorúságomon, irgalmas!

Úgy állok előtted, Uram,
mint szolga az ura előtt.
Lelkem számára koldulok tőled ételt és italt.
Add rám a szeretet köntösét,
hogy eltakarjam vele bűneimet!

Úgy állok előtted, Uram,
mint barát a barátja előtt,
és kérlek, vonzz magadhoz
kimondhatatlan szereteteddel;
ne engedj tőled soha eltávoznom,
hogy mindig a tiéd legyek!

Úgy állok előtted, Uram,
mint gyermek az atyja előtt,
és kérlek, ne tagadd meg tőlem
atyai örökségem!
Canisius Szent Péter
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 13., szerda

[Evangelium] 2010-01-13

2010. január 13. - Szerda

Abban az időben Jézus kijött a kafarnaumi zsinagógából, és elment Simon és
András házába. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Mindjárt szóltak is
Jézusnak. Jézus odament hozzá, megfogta a kezét, és fölsegítette. Erre
megszűnt a láza, és szolgált nekik. Amikor lement a nap és beesteledett,
odavitték hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. Az egész
város ott szorongott az ajtó előtt. Jézus pedig sokakat meggyógyított,
akik különböző bajokban szenvedtek; és sok ördögöt kiűzött. De nem engedte
megszólalni őket, mert tudták, hogy ő kicsoda.
(Másnap) Jézus kora hajnalban felkelt, kiment (a házból), elment egy
elhagyatott helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele lévők utána mentek.
Amikor megtalálták, azt mondták neki: "Mindenki téged keres!" De ő azt
felelte: "Menjünk el máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is
hirdessem az evangéliumot, - hiszen ezért jöttem." És elment, hirdette az
evangéliumot a zsinagógákban Galilea egész területén, és kiűzte az
ördögöket.
Mk 1,29-39

Elmélkedés:

Mind tanítása, mind csodái Jézus isteni hatalmát és erejét igazolják. Az
emberek, ahogyan erről a mai evangéliumban olvasunk, inkább csodákat,
csodás gyógyításokat várnak a mi Urunktól. Betegeket visznek hozzá annak
reményében, hogy gyógyulást nyernek tőle. Ezzel szemben Jézus inkább a
tanításra akarja helyezni a hangsúlyt, ezért elindul, hogy más helyeken is
hirdesse az örömhírt, amit a mennyei Atya bízott rá. Az Atyának való
engedelmességet tehát előbbre helyezi, mint az emberi elvárásoknak való
megfelelést. A Krisztussal való élet azt jelenti a mi számunkra, hogy
példája szerint mi is mennyei Atyánk tetszését keressük engedelmességünk
által.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenem, add meg nekem, hogy önmagam mindenki szolgájának tartsam. Amikor
csak tehetem, engedelmességben szolgálok, az utolsó helyet választva.
Szolgálok azáltal, hogy nem engedem magam kiszolgálni, hanem szolgálok
másokat, bármit kell is tennem, bármi feladatot ellátnom.
Minderre te magad mutattál példát, aki Isten, Mester és Úr voltod ellenére
úgy voltál az apostolok között, mint aki szolgál. Add, hogy a te példád
szerint és veled együtt én is lelkemet adjam sokak megváltásáért.
Boldog Charles de Foucauld
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 12., kedd

[Evangelium] 2010-01-12

2010. január 12. - Kedd

Kafarnaum városában Jézus egy szombaton bement a zsinagógába, és tanított.
Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint
akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. A zsinagógában volt egy
ember, akit megszállt a tisztátalan lélek. Így kiáltozott: "Mi közünk
egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki
vagy: az Isten Szentje!" Jézus ráparancsolt: "Hallgass el, és menj ki
belőle!" A tisztátalan lélek erre összevissza rángatta az embert, aztán
nagy kiáltással kiment belőle. Mindenki nagyon megdöbbent. Az emberek
egymást kérdezgették: "Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas! Még a
tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki!" El is
terjedt a híre hamarosan Galilea egész vidékén.
Mk 1,21-28

Elmélkedés:

A Jézus szavaiban és tetteiben rejlő rendkívüli erőt hamar észreveszik az
emberek és csodálkozást vált ki belőlük. Nem tudják, hogy honnan származik
ez a hatalom, amely felülmúlja az emberi erőket, s nagyobb, mint a gonosz
hatalma. A gonosz lélektől való csodás szabadítások azt jelzik, hogy Jézus
érvényesíti az isteni jóság és üdvözítő szándék erejét az embereken, és
nem engedi, hogy a rossz befolyása győzzön. Ő tehát nem csak szavaival,
hanem cselekedeteivel is meg akarja nyerni az embert a maga számára, isten
számára. A mi számunkra pedig mindig az a választás marad, hogy mely
erőket engedjük felülkerekedni magunkban. A rossz hatásoknak vagy Isten
erejének engedünk?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, nincs üdvösségem, csak tebenned;
ha te nem leszel nyugalmam,
nem gyógyul meg gyöngeségem.
Istenem, légy védelmezőm,
biztos menedék, hogy megszabaduljak!

________________________________

Aktuális:
Szívünkben mély nyomot hagyott címmel megjelent könyvben három év összes
vasárnapi és ünnepnapi elmélkedése. Az általam írt, az evangéliumhoz
kapcsolódó elmélkedéseket az Új Ember Kiadó jelentette meg. 1 kötet ára
1900, de a három egyben csak 3800 Ft. Aki kéri, ezen áron és 700 Ft
postaköltséggel (külföldre több) el tudom küldeni, akár névre szólóan
dedikálva is.
Megrendelhető tőlem a his@katolikus.hu címen a név és a postacím
elküldésével.
Horváth István Sándor
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 11., hétfő

[Evangelium] 2010-01-11

2010. január 11. - Hétfő

Miután Keresztelő Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az
(Isten országáról szóló) evangéliumot: "Betelt az idő, közel van az Isten
országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban."
Amikor a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András,
akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a tengerbe. Jézus megszólította
őket: "Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket." Azok
rögtön otthagyták hálóikat, és követték őt. Amikor kissé továbbment,
meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hálóikat
rendezgették a bárkában. Őket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták
apjukat, Zebedeust a halászlegényekkel együtt a bárkában, és követték őt.
Mk 1,14-20

Elmélkedés:

Jézus új hivatást ad a halászoknak, akiket meghív. Azt akarja, hogy
emberhalászok legyenek. Tulajdonképpen Jézus is emberhalász, aki azért
jött, hogy az embereket megmentse. Kereszthalála a bűn mélységébe süllyedő
embereket felemeli, az egyháza közösségébe kapcsolja. A meghívottak Jézus
halásztársaivá válnak. Eddig csak a saját maguk megélhetésével
foglalkoztak, hogy azzal, hogy hálóikat javítgassák. Mostantól új feladat
vár rájuk. A meghívásban fontos az elhagyás eleme, azaz aki vállalkozik az
emberhalászat munkájára, annak fel kell számolnia korábbi életvitelét, s
Jézushoz, a meghívóhoz kell csatlakoznia. A hozzá való hűség teszi
eredményessé a munkát.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó, Uram, te vagy a reményem!
Benned bízik a lelkem!
Nem kell félnem, hiszen te, Istenem,
nemcsak velem vagy,
hanem bennem is vagy, és én tebenned!

________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (50.)
A külső hideget szívük jószándékának belső melege ellensúlyozta a
karácsonyi ünnepek alatt. Utólag is igazoltnak látom, hogy csak azoknak
sikerülhet szépen az ünnep, akik felkészülnek és lényegre figyelnek.
Persze az emberek lelki igényei is különbözőek, s vannak olyanok, akik egy
kevés hóeséssel beérik karácsonyra. Papként azt próbálom tanítani, hogy
érdemes ennél igényesebbnek lenni.
Bár egyesek kötelességüknek érzik, hogy sajnálatukat fejezzék ki amiatt,
hogy a pap egyedül van karácsonykor, ez nincs így. Az én karácsonyomat a
gyerekek és a fiatalok aranyozzák be, akik segítségemre vannak abban, hogy
a hívek számára ünneppé varázsoljam e napokat.
Arra számítottam, hogy a sokat emlegetett gazdasági válság miatt
csendesebb lesz a szilveszter. Számításom nem jött be. Vagy nincs válság,
vagy azokat érinti, akik korábban is rakéták és tűzijátékok nélkül
szilvesztereztek.
Jézus megkeresztelkedésének ünnepére személyre szóló levélben meghívtam a
2009-ben keresztelt gyerekeket és családjukat. Harmaduk el is jött az
ünnepségre. Még maradt számukra is a karácsonyi plüssjátékokból. Ezúton is
köszönöm mindenkinek, aki küldött! Majd egyszer ennek is és minden más
kezdeményezésnek beérik a gyümölcse.
A január 10-i Új Ember utolsó oldalán az Ilyennek látom papunkat
rajzpályázatról szóló cikk illusztrációjaként az egyik minisztránsom,
Levente rajza látható, amit bemutatja szolgálatomat. Érdemes megnézni,
mert még hasonlítok is a képre vagy a a kép énrám. :-)
Csütörtöktől több mint 20 ezren kapjátok az e-vangéliumot. Köszönöm
mindenkinek az evangelizációt!
Ajándékozzátok meg barátaitokat az e-vangéliummal! Ez karácsony után is
aktuális ajándék.
István atya

Szívünkben mély nyomot hagyott címmel megjelent könyvben három év összes
vasárnapi és ünnepnapi elmélkedése. Az általam írt, az evangéliumhoz
kapcsolódó elmélkedéseket az Új Ember Kiadó jelentette meg. 1 kötet ára
1900, de a három egyben csak 3800 Ft. Aki kéri, ezen áron és 700 Ft
postaköltséggel (külföldre több) el tudom küldeni, akár névre szólóan
dedikálva is.
Megrendelhető tőlem a his@katolikus.hu címen. István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 10., vasárnap

[Evangelium] 2010-01-10

2010. január 10. - Vasárnap, Urunk megkeresztelkedése

Abban az időben: A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek
magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk:
"Én csak vízzel keresztellek benneteket. De eljön, aki hatalmasabb nálam,
akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekkel és
tűzzel fog titeket megkeresztelni." Ekkor történt, hogy amikor a nép
keresztelkedni ment, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott,
megnyílt az ég, és a Szentlélek leszállt rá látható alakban, mint egy
galamb. Szózat is hallatszott az égből: "Te vagy az én szeretett Fiam,
benned telik kedvem."
Lk 3,15-16. 21-22

Elmélkedés:

Isten szeretett gyermeke
Még első lelkipásztori helyemen, körülbelül tizenöt évvel ezelőtt történt,
hogy az egyik hétköznapi esti szentmisére a felolvasásra beosztott gyermek
igencsak kedvetlenül érkezett. Amikor belépett a sekrestyébe, rögtön
láttam szomorúságát, aztán mindjárt el is kezdte mondani, hogy neki ma
nincs kedve olvasni, meg amúgy sem tud olvasni, és tulajdonképpen nem is
érti, hogy miért őt választottam erre a hétre felolvasónak. A nagy
panaszkodás és méltatlankodás közben persze levegőt is kellett vennie, ezt
a pillanatot használtam ki, hogy megkérdezzem: Hát milyen nagy bánat
nyomja a lelkedet, Esztikém? Mert természetesen, bár elfelejtettem
megemlíteni az előbb, őt is Eszternek hívták. De hiába kérdeztem, nem volt
hajlandó elárulni bánata okát, inkább csak azt mondogatta, hogy nincs
semmi baja, csak éppen nincs kedve olvasni. Csak bosszankodott,
mérgelődött magában, így kezdtük el a misét. Mondanom sem kell, hogy ezen
alkalommal Eszter felolvasásában sok köszönet nem volt, úgy elhadarta az
egész szöveget, hogy még én sem értettem belőle egy szót sem, pedig minden
más alkalommal gyönyörűen teljesítette ezt a feladatot. Amikor aztán az
oltárhoz mentünk, még mindig durcás arccal odasúgta nekem, hogy a
barátnője mutatott neki valamit. Ettől persze nem lettem okosabb, mert nem
értettem, hogy mit lehet mutatni egy tíz éves lánynak, ami ekkora bánatot
képes okozni. Csendesen csak annyit mondtam neki, hogy majd mise után
megbeszéljük ezt a dolgot. A szentmise befejeztével még azt sem várta meg,
hogy levessem a miseruhát, rögtön elkezdte mondani a délutáni eseményeket.
Szokása szerint ebéd után átment a barátnőjéhez, aki a játék végén
anyukájának az engedélyével és felügyeletével elővett egy féltve őrzött
kincset a szekrényből. A kincs egy gyönyörű, bordó színű bársony tokban
rejtőzött, s egy arany nyaklánc volt, rajta egy szép kereszttel. Az anyuka
elárulta, hogy kislánya akkor kapta ezt a szép ajándékot a keresztapjától,
amikor megkeresztelték. A barátnőjének és az ő anyukájának Eszter ugyan
nem mondta meg, hogy kissé irigykedve nézi a drága holmit, nekem azonban
elárulta, hogy az okozza bánatát, hogy ő miért nem kapott ilyen szép
ajándékot a keresztelésére. Mire ezt végre kimondta, egy kicsit el is
sírta magát. Eszter - mondtam neki - most én mutatok neked valamit, egy
sokkal értékesebbet, mint az arany nyaklánc. Erre aztán kíváncsian kapta
fel a fejét. Én pedig kinyitottam az egyik szekrény ajtaját és Eszter
kíváncsi tekintetétől kísérve egy fiókból elővettem egy fehér kis ruhát,
egy keresztelési inget. Akire rátesszük a keresztelésekor ezt a fehér
ruhát, az Isten gyermeke lesz - magyaráztam neki. Amikor téged itt, ebben
a templomban megkereszteltek, akkor te is Isten gyermeke lettél. "Isten
gyermeke lettem" - ismételte szavaimat a kislány. "Ez sokkal nagyobb
ajándék, mint a barátnőm aranylánca!" - kiáltott fel boldogan Eszter, s
már el is feledkezett gyerekes bánatáról.

A mai vasárnapon Jézus megkeresztelkedését ünnepeljük. Az imént elhangzott
evangéliumi részletben ennek rövid történetét hallottuk Szent Lukács
könyvéből. Nagyon érdekes, hogy az evangélista nem magára a keresztelés
cselekményére irányítja figyelmünket, hanem az azt követő mennyei
szózatra, isteni kinyilatkoztatásra. Az égből a mennyei Atya hangja
hallatszik, amint Jézusnak mondja: "Te vagy az én szeretett Fiam, benned
telik kedvem" (Lk 3,22).

A mai napon arra a napra is gondolunk, amikor minket megkereszteltek, s
amikor Isten gyermekévé fogadott minket. Valószínűleg többségünk nem
emlékezik erre a napra, hiszen egészen kis gyermekek voltunk. De az
biztos, hogy nagyon jelentős volt ez a nap. Isten ekkor nekünk mondta: Te
vagy az én szeretett gyermekem, benned telik kedvem. És azóta is minden
nap szeretne bennünket szeretett fiainak, szeretett gyermekeinek
szólítani. Szeretné, ha minden napunk úgy telne el, hogy kedvét találja
bennünk, cselekedeteinkben és életünkben. Szeretné, ha napról napra
növekedne bennünk a hit.

Az Egyház ősidők óta, egészen pontosan az első Pünkösd napjától fogva
szolgáltatja ki a keresztséget, mégpedig azoknak, akik hisznek Jézus
Krisztusban. A keresztség feltétele a hitvallás. Ha a keresztelendő
felnőtt személy, akkor személyesen vallja meg hitét Jézus Krisztusban, ha
gyermek, akkor a szülei teszik meg ezt az ő nevében. A kereszteléskor
mindenki nevet kap, mert Isten mindenkit név szerint, személyesen ismer. A
keresztségben kapott megszentelő kegyelem által részesülünk az isteni
életben, mégpedig a szentháromságos isteni életben, ezért szolgáltatjuk ki
e szentséget az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében. A megkeresztelt
ember örökre Krisztushoz tartozik, Krisztussal járja az üdvösség útját,
ugyanakkor az Egyháznak, és azon belül a helyi plébániai közösségnek is
tagja lesz, amely közösség jó példával segíteni hivatott őt a keresztény
életben való előrehaladásra és a hitben való növekedésre.

Kedves szülők, akik megkereszteltettétek gyermeketeket! Ezekre a fontos
dolgokra a meghatottság miatt talán nem is tudtatok kellőképpen
odafigyelni az ünnepélyes keresztelés perceiben. De most jó, ha
felelevenítjük mindezt. Hasznos, ha felidézitek, hogy mi történt a
kereszteléskor és megújítjátok szívetekben azt az ígértet, amelyet egykor
gyermeketek vallásos nevelésére vonatkozóan tettetek. Legyetek mindig
hűségesek ehhez az ígérethez! Gondoskodjatok arról, hogy gyermeketek
testben és lélekben egyaránt növekedjen, és Isten kedvét találja benne!

Kedves testvéreim, mindannyian, akik az egy keresztségben részesültünk!
Legyünk mindennap hálásak azért, hogy megkeresztelkedésünkkor Isten
gyermekeivé fogadott minket! Vigyázzunk lelkünk fehér ruhájára, hogy azt a
bűn ne mocskolja be! Vigyázzunk a hit lángjára, amelyet Isten kegyelme
gyújtott bennünk, s hitünkben állandóan növekedve haladjunk az üdvösség
útján! Éljünk úgy, hogy Isten szeretett gyermekeihez méltó!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenem, köszönöm, hogy gyermekeddé fogadtál és mennyei Atyámnak
szólíthatlak téged. Amikor részesültem a keresztségben, Te teremtettél
újjá engem, Te törölted el bűneim, Te adtad nekem lelkem tiszta ruháját,
Te adtad szívembe a hitet, s Te adtad szívembe a vágyat, hogy mindig Téged
keresselek. Segíts engem, hogy mindig a Te Fiad, Jézus Krisztus útján, a
hit útján, a kegyelem útján, a szeretet útján, az üdvösség útján, az örök
élet útján járjak! Taníts meg engem arra, hogy miként élhetek úgy, hogy
kedvedet találd bennem, s mindig a te szeretett gyermeked legyek!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum