2009. október 3., szombat

[Evangelium] 2009-10-03

2009. október 3. - Szombat

A hetvenkét tanítvány, akiket Jézus az evangélium hirdetésére küldött,
nagy örömmel tért vissza. "Uram - mondták Jézusnak -, a te nevedre még a
gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk." Ő így válaszolt: "Láttam a
sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy
kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá
legyetek: Semmi sem fog ártani nektek. Mindazonáltal ne annak örüljetek,
hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy
nevetek föl van írva a mennyben."
Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott:
"Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mivel elrejtetted ezeket a
bölcsek és az okosak elől, és feltártad az egyszerűeknek, így van ez,
Atyám, mert így tetszett neked. Az Atya mindent átadott nekem. Senki más
nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú,
és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni." Jézus azután tanítványaihoz
fordult, és így szólt: "Boldog az a szem, amely látja, amit ti láttok.
Mondom nektek: Sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok,
de nem látta; szerette volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta."
Lk 10,17-24

Elmélkedés:

Az evangéliumokban szó van arról, hogy Jézus missziós útra küldi 12
apostolát. Ezen missziós küldetés mellett Lukács evangélista beszámol egy
másik alkalomról is, amikor 72 tanítványát küldi el a mi Urunk, hogy
tanítsanak és gyógyítsanak. E második útról visszatérvén a tanítványok
beszámolnak mesterüknek élményeikről, amiről a mai evangéliumban
olvashattunk. Az első küldésnél a 12-es szám azt jelezte, hogy Izrael
népéhez szól a küldetés, a másodiknál a 72-es szám pedig arra utal, hogy a
jézusi örömhír a pogány népekhez is szól, hozzájuk is eljut. A
küldetésüket hűségesen teljesítő tanítványokra váró jutalomról szólva
Jézus figyelmezteti őket, hogy annak örüljenek, hogy nevük fel van írva a
mennyben. Nem az a nagy cselekedet tehát, amit az ember tesz, hanem amit
Isten tesz az emberrel, tudniillik, hogy az üdvösségre vezet minket.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, te ismersz engem. Fogadj el hát olyannak, amilyen vagyok, és mutasd
meg, amilyennek látni akarsz!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. október 2., péntek

[Evangelium] 2009-10-02

2009. október 2. - Péntek, Szent Őrzőangyalok

Jézus egy alkalommal így szólt tanítványai előtt: "Jaj, neked, Korozain!
Jaj, neked, Betszaida! Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek volna
azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már rég szőrzsákban és hamuban
tartottak volna bűnbánatot. Ezért Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa
lesz az ítéleten, mint nektek. És te Kafarnaum? Vajon az égig emelkedel?
Egészen az alvilágig fogsz süllyedni." Majd így folytatta: "Aki titeket
hallgat, engem hallgat; és aki titeket megvet, engem vet meg. Aki pedig
engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem."
Lk 10,13-16

Elmélkedés:

Aki titeket hallgat, engem hallgat - olvastuk a mai evangéliumban Jézus
kijelentését, amely nem csupán a mi Urunk egykori tanítványainak szólt,
hanem mindazok magukra vonatkoztathatják, akik az ő tanítását hirdetik,
mint például a papok. Jézus minden pap száján, gondolatain keresztül képes
megszólítani az embereket. Lehet, hogy egyes papok ékesszólóan tudnak
beszélni, míg mások szerényebb képességük miatt talán nehezebben
fogalmazzák meg a tanítást, de biztosak lehetünk abban, hogy minden pap
által Jézus szeretne hozzánk szólni. Az esetleges különbségeket a fülünk
meghallja ugyan, de Jézus szavai nem a fülünknek szólnak, hanem a
szívünknek. Törekedjünk rá, hogy ne a beszéd külső elemeire,
jellegzetességeire figyeljünk, hanem a szívünknek szóló mondanivalóra!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Szűz Máriához

Ha valami fáj Neked panaszkodom,
kinek mondhatnám,
hallgass meg édes Szűz Anyám.
Nehéz óráimban adj nekem erőt,
hiszen Te vigasztalsz sok-sok szenvedőt.

Nálad minden bűnös oltalmat talál,
a benned bízóknak nem fáj a halál.
Tőled távozóknak bánatuk soha nincs,
akik arra kérnek: Mária segíts...

Hozzád imádkozók árvák anyja vagy,
akinek jósága véghetetlen nagy.
Téged dicsérni nem szűnik a szám,
emelj magadhoz édes Szűz Anyám.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. október 1., csütörtök

[Evangelium] 2009-10-01

2009. október 1. - Csütörtök, A Gyermek Jézusról nevezett (Lisieux-i)
Szent Teréz

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: "Az aratnivaló
sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat
aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok
közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton
senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok:
"Békesség e háznak!" Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek,
ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek
és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok
házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket,
egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és
hirdessétek: "Elérkezett hozzátok az Isten országa!" De ha betértek
valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára,
és mondjátok: "Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt,
de tudjátok meg: Elérkezett hozzátok az Isten országa!" Bizony, mondom
nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a napon, mint ennek a
városnak."
Lk 10,1-12

Elmélkedés:

Amikor a mai napon ünnepelt Kis Szent Teréz belépett a karmelita
szerzetesek közé, akkor ezt azzal a szándékkal tette, hogy imáival sok
ember lelkét megmentse és imádkozzon a papokért. Szerzetesként kapta meg a
"Gyermek Jézusról nevezett" rendi nevet, s bizonyára e név viselése is
arra ösztönözte, hogy folyamatosan felfedezze a gyermeki lelkületben rejlő
kegyelmi kincseket, s egyre jobban elmélyüljön abban. Arra kérem a
gyermekeket, hogy a mai napon és a papság évében sok más alkalommal is
imádkozzatok papokért! Ehhez az imához a gyermeki lelkületet szívükben
megőrző felnőttek is csatlakozzanak! Imádkozzatok saját plébánosotokért és
lelkiatyátokért, aki misézik nektek vagy a hittant tanítja. És
imádkozzatok új papi hivatásokért is!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Isten Fia,
téged az Atya minden idők minden emberéhez
küldött a Föld minden részére!
Téged kérünk Mária által,
a Te Édesanyád és a mi édesanyánk által:
ne engedd, hogy Egyházad hiányt szenvedjen hivatásokban,
különösen ne hiányozzanak azok,
akik egészen a Te Országodért szentelik magukat.

Jézus, Te vagy az ember egyetlen Megváltója!
Testvéreinkért imádkozunk hozzád,
akik igent mondtak Neked a papságra, a megszentelt életre,
vagy a misszióra szóló hívásodra.
Add, hogy életük napról napra megújuljon,
és élő Evangéliummá váljanak.

Irgalmas és szent Urunk,
küldj szüntelenül új munkásokat Országod aratásába!
Segítsd azokat, akiket arra hívsz,
hogy napjainkban kövessenek Téged!
Engedd, hogy akik arcodat szemlélik,
örömmel válaszoljanak a csodálatos küldetésre,
amelyet rájuk bíztál, néped és valamennyi ember javára.
Istenünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel
élsz és uralkodol, most és mindörökké. Ámen.
II. János Pál pápa
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. szeptember 30., szerda

[Evangelium] 2009-09-30

2009. szeptember 30. - Szerda

Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai,
elhatározta, hogy tanítványaival Jeruzsálembe megy. Történt pedig, hogy
útközben valaki így szólt hozzá: "Követlek, bárhová mégy." Jézus így
válaszolt: "A rókának van odúja, az ég madarainak fészke, de az
Emberfiának nincs hová fejét lehajtania."
Egy másikat Jézus szólított fel: "Kövess engem!" Az így válaszolt: "Uram,
engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat." "Hagyd a holtakra,
hadd temessék el halottaikat - mondta neki -, te pedig menj, és hirdesd az
Isten országát."
Egy harmadik ezt mondta neki: "Uram, követlek téged, de engedd meg, hogy
előbb elbúcsúzzam a családomtól." Jézus így válaszolt: "Aki kezét az eke
szarvára tette, és mégis hátratekint, nem alkalmas az Isten országára."
Lk 9,57-62

Elmélkedés:

Sok olyan fiút ismerek magam is, akik fiatal korukban egy ideig
lelkesedtek a hitbeli dolgokért, mert szíven találta őket az evangélium
szava, de aztán alább hagyott a buzgalom. Valami megakadályozta őket, hogy
végleges döntést hozzanak, s elkötelezzék magukat Jézus tanítása mellett.
Mintha csak a mai evangéliumban szereplő első személyt tekintenék
példaképüknek a lelkesedés tekintetében. Másokat talán éppen Jézus szólít
meg és ők meg is hallják ezt a hívást. És ma is vannak olyanok, akik nem
képesek korábbi életüket felszámolni, hogy egészen az Urat kövessék.
Figyeljük meg, hogy az evangélium nyitva hagyja a kérdést, hogy a három
személy miként válaszolt, elindultak-e Jézus nyomában. A történet
nyitottsága minket ösztönöz válaszadásra. Vajon hogyan döntünk, ha ilyen
helyzetbe kerülünk?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ma, Istenem, meg akarom ismételni ígéretemet, amelyet a keresztségben
fogadtam: ellene mondok az ördögnek, a világnak, az érzékiségnek, a
pompának, a test kívánságainak.
Igen, ebben a szándékomban egyúttal Neked szentelem egész lelkemet minden
erejével, és testemet minden képességével.
Szalézi Szent Ferenc

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Lassan a végéhez közeledik a plébániafelújítás. Nagy örömömre véget ér a
másfél éve tartó szobáról szobára költözés, s a munkákkal járó mizéria.
Még a tél előtt szeretném a hőszigetelést és a külső vakolást
elvégeztetni, ha lehetővé teszik az anyagiak. Köszönettel fogadom mindenki
támogatását e célra és az adakozóknak szívesen küldök ajándékba egyet a
saját könyvecskémből. Kaptam újabb műalkotásokat, amelyekre ismét lehet
licitálni, mégpedig nyilvánosan.
Minderről bővebben képekkel együtt itt lehet tájékozódni:
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/A_plebania_felujitasa
Köszönöm mindenki támogatását!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. szeptember 29., kedd

[Evangelium] 2009-09-29

2009. szeptember 29. - Kedd, Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael
főangyalok

Egy alkalommal: Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így
szólt: "Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség."
Nátánáel megkérdezte: "Honnan ismersz engem?" Jézus így felelt: "Még
mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt." Nátánáel erre
elismerte: "Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya." Jézus
így szólt: "Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt.
Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél." Majd így folytatta: "Bizony,
bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten
angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett."
Jn 1,47-51

Elmélkedés:

Az evangéliumokban többször is találkozunk azzal, hogy Jézus figyelmezteti
az írástudókat, sőt nagyon kemény szavakat intéz hozzájuk kétszínűségük
miatt. Vallásos magatartásuk ugyanis inkább külsőségekben nyilvánult meg.
Cselekedeteik sokszor az isteni törvények kijátszására irányultak, mintsem
azok lényegének megtartására. E jelenetekből könnyen az a kép alakulhat ki
bennünk, mintha Jézus alapvetően elítélt volna minden írástudót. Ez
természetesen nincs így, s erre jó példa a mai evangéliumban szereplő
Nátánáel. Jézus elismeri róla, hogy egy igaz izraelita, akiben nincsen
kétszínűség. Jézus jól ismeri tehát minden ember hibáit, de elismeri
jóságunkat is.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Teljes szívünkből kérünk, Uram, hadd harcoljunk az igazságért a lélek és a
test erejével egészen a végsőkig. Ha eljön az idő, amikor próbára teszik
hitünket - hiszen amint az aranyat a kemencében, úgy hitünket is a
veszélyben és az üldözésben próbálják ki -, ha kitör az üldözés, add, hogy
felkészülten találjon, hogy házunk télen ne omoljon össze, hogy
lakóhelyünket ne rombolja le a vihar, mintha csak homokra épült volna.
Add, hogy minden próbára készen nyilvánvalóvá tegyük Irántad való
szeretetünket, Isten, akinek legyen dicsőség és hatalom mindörökké.

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Lassan a végéhez közeledik a plébániafelújítás. Nagy örömömre véget ér a
másfél éve tartó szobáról szobára költözés, s a munkákkal járó mizéria.
Még a tél előtt szeretném a hőszigetelést és a külső vakolást
elvégeztetni, ha lehetővé teszik az anyagiak. Köszönettel fogadom mindenki
támogatását e célra és az adakozóknak szívesen küldök ajándékba egyet a
saját könyvecskémből. Kaptam újabb műalkotásokat, amelyekre ismét lehet
licitálni, mégpedig nyilvánosan.
Minderről bővebben képekkel együtt itt lehet tájékozódni:
http://zalalovo.plebania.hu/esemeny/A_plebania_felujitasa
Köszönöm mindenki támogatását!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. szeptember 28., hétfő

[Evangelium] 2009-09-28

2009. szeptember 28. - Hétfő

Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb
közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket,
maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: "Aki befogadja ezt a
gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt
fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a
legnagyobb." Ekkor János vette át a szót: "Mester, láttunk valakit, aki
ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged
velünk együtt." Jézus így válaszolt: "Ne tiltsátok meg, mert aki nincs
ellenetek, az veletek van."
Lk 9,46-50

Elmélkedés:

Minden ember gyermekkorában a saját szüleitől és a felnőttektől tanulja
meg a viselkedés szabályait, mint magatartási formákat. Nem képes még
arra, hogy megkülönböztesse a jót és a rosszat, nem tud még ítéletet
alkotni, hogy mi válik javára és mi nem. Nem képes továbbá arra sem, hogy
önálló döntéseket hozzon, hanem rábízza magát szüleire, akik gondoskodnak
róla. Ehhez hasonlóan mi, keresztények Jézustól tanuljuk meg, hogyan kell
emberként élnünk. Isten Fiaként azért lett emberré, hogy megmutassa nekünk
az emberi élet értelmét és célját. Érdemes rábíznunk magunkat, hogy
megmutassa számunkra az Atyához vezető utat. Ebben az értelemben követendő
többek között számunkra a gyermekek életmódja.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus, nem az evilági országért kérünk téged, amely
mulandó és ideiglenes, hanem azért az Országért imádkozunk hozzád, amely
örökké tart, amelyben nem lehet hiány és gyöngeség, ahol a szép angyalok
színről színre jutnak és dicsérnek téged. Ámen.

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Lassan a végéhez közeledik a plébániafelújítás. Nagy örömömre véget ér a
másfél éve tartó szobáról szobára költözés, s a munkákkal járó mizéria.
Még a tél előtt szeretném a hőszigetelést és a külső vakolást
elvégeztetni, ha lehetővé teszik az anyagiak. Köszönettel fogadom mindenki
támogatását e célra és az adakozóknak szívesen küldök ajándékba egyet a
saját könyvecskémből. Kaptam újabb műalkotásokat, amelyekre ismét lehet
licitálni, mégpedig nyilvánosan.
Minderről bővebben képekkel együtt itt lehet tájékozódni:
http://zalalovo.plebania.hu/esemeny/A_plebania_felujitasa
Köszönöm mindenki támogatását!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. szeptember 27., vasárnap

[Evangelium] 2009-09-27

2009. szeptember 27. - Évközi 26. vasárnap

Abban az időben: János (apostol) így szólt Jézushoz: "Mester, láttunk
valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk.
Megtiltottuk neki, mert nem követ minket." Jézus ezt válaszolta: "Ne
tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen
szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, velünk van. Aki inni ad nektek akár
csak egy pohár vizet is az én nevemben, - azért, mert Krisztuséi vagytok,
- bizony, mondom nektek, nem marad jutalom nélkül. De aki megbotránkoztat
egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha
malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák. Ha a kezed
megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel
a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat,
vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat
olthatatlan tüzére kerülnöd. Ha a szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb
fél szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra
jutni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik."
Mk 9,38-43. 45. 47-48

Elmélkedés:

Jézus nevében
Szent Ferenc életrajzában olvasom, hogy amikor Jézus nevét kiejtette vagy
meghallotta, vidámság és öröm töltöttel el, egészen megváltozott, mintha
édes mézet ízlelt volna meg vagy gyönyörű zenét hallott volna éppen.
Megfeledkezett a körülötte lévő dolgokról, annyira elmerült a Jézus
nevéről való elmélkedésben. E különleges tiszteletet ismervén nem tartjuk
túlzásnak, hogy Assisi városának világszerte ismert szentje a
végrendeletében meghagyta, hogy a testvérek gyűjtsenek össze és tartsanak
nagy tiszteletben minden apró kis papírt, amelyen Jézus neve olvasható.
Egyik követője, a ferences szerzetes Sziénai Szent Bernardin a középkor
egyik legnagyobb hitszónoka és Jézus neve tiszteletének nagy terjesztője
volt. Prédikációi végén kis táblát szokott felmutatni a hallgatóságnak,
amelyen Jézus nevének görög betűs rövidítése (IHS) volt látható.

E középkori jámbor tisztelettől igencsak messze kerültünk, hiszen a mai
közbeszédben sajnos gyakrabban fordul elő Jézus nevének tiszteletlen
kiejtése, mintsem tiszteletteljes használata. Mintha sokan megfeledkeztek
volna a szentírás tanításáról: "Bármit tesztek, szóval vagy tettel,
mindent az Úr Jézus nevében tegyetek!" (Kol 3,17). A vallásosságát kicsit
is komolyan vevő keresztény ember minden cselekedetét Jézus nevével kezdi
és fejezi be. Vonatkozik ez mindenekelőtt az imádságra, de a munkára, a
pihenésre és az utazásra is. Még manapság is találkozok idős emberekkel,
akik így köszönnek a papnak: "Dicsértessék a Jézus neve!"

Az újszövetségben számos példáját találjuk a Jézus nevében történő
cselekvésnek. Az Úr azt kéri például tanítványaitól, hogy az ő nevében
jöjjenek össze (vö.: Mt 18,20) és imádkozzanak. Kéréseik meghallgatásra
találnak, ha az ő nevében terjesztik azokat a mennyei Atya elé (vö.: Jn
16,23). A mennybemenetelkor az apostolok azt a parancsot kapják, hogy
Jézus nevében megtérést és bűnbocsánatot hirdessenek (vö.: Lk 24,47), s
később is megtapasztalják, hogy gyógyító erővel rendelkeznek, ha Jézus
nevét hívják segítségül, gondoljunk csak arra a jelenetre, amikor Péter
apostol meggyógyítja a bénát a jeruzsálemi templomban (vö.: ApCsel
3,1-10).

A mai vasárnap evangéliumában arról olvasunk, hogy a tanítványok
idegenkedve, értetlenül szemlélik, hogy valaki a Mester nevében jót tesz,
és megtiltják neki ezt. Jézus viszont megengedi, hogy az ő nevében ne csak
tanítványi körének tagjai, hanem mások is jót tegyenek.

Jézus nevének megvallása az ő személyéhez és az általa létrehozott
közösséghez, az Egyházhoz kapcsol minket, ez válik nyilvánvalóvá a nevében
történő megkeresztelkedéskor. Miként az őskeresztény időkben az apostolok
azon fáradoztak, hogy igehirdetésükkel megismertessék Jézus nevét, s nem
féltek attól sem, hogy az Úr nevéért szenvedésben fognak részesülni,
ugyanúgy nekünk is keresztény életünk jó példájával Jézus nevének kell
dicsőséget szereznünk. Méltatlan életünkkel soha ne adjunk okot arra, hogy
miattunk Jézus nevét gyalázzák vagy szidják! Jézus neve üdvözítőt,
szabadítót jelent. Az ő nevében cselekedni azt jelenti, hogy üdvösség
művének megvalósulását szolgáljuk a világban. Nevének megvallása, a hozzá
való ragaszkodás és hűség azt jelzi, hogy hozzá tartozunk és az üdvösség
elnyerésére törekszünk.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Téged dicsőítünk, hiszen mindenütt téged ünnepelnek, Halhatatlan,
Fáradhatatlan, Örökkévaló! Te vagy a lélek életének példaképe, te vagy
boldog Atyánk, Királyunk és Istenünk. Ha Terád tekintünk, Uram, nem halunk
meg. Ha megvalljuk nevedet, nem veszünk el. Ha Hozzád imádkozunk,
meghallgatást nyerünk.
Ókeresztény imádság
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum