2008. október 11., szombat

[Evangelium] 2008-10-11

2008. október 11. - Szombat

Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, felkiáltott egy asszony a tömegből:
"Boldog a méh, mely hordozott téged, és az emlő, amely táplált!" Erre ő
így válaszolt: "És még milyen boldogok azok, akik Isten szavát hallgatják
és meg is tartják!"
Lk 11,27-28

Elmélkedés:

Boldog, aki olvassa - szól a most tartó, s lassan a vége felé közeledő
Biblia-éve jelmondata. Mivel egy ilyen mottónak rövidnek kell lennie,
ezért nem folytatódik, de könnyen kitalálható, hogy nem egyszerűen csak az
olvasás teszi boldoggá az embert, hanem akkor válik boldoggá az olvasó, ha
ez a tanítás irányítja életét. A mai evangéliumban Jézus éppen erről
beszél, amikor boldognak mondja azokat, akik "Isten szavát hallgatják és
meg is tartják". Ha megelégednénk a puszta olvasással, az könnyen azt
jelenthetné, hogy csupán egy szép irodalmi alkotásnak tartjuk a bibliát,
de az olvasottak csak holt szöveg maradna számunkra. Isten szava úgy válik
elevenné, hogy megvalósítjuk azt életünkben.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Szeretet Lelke, emésztő tűz, szállj szívembe, hogy abban az örök Ige újra
testet öltsön, másodszor is emberré legyen bennem, és az ő titkai
lelkemben megújuljanak! Segíts, hogy Krisztus, az örök Ige, életté váljon
bennem!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. október 10., péntek

[Evangelium] 2008-10-10

2008. október 10. - Péntek

Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög
kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt
mondták: "Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az
ördögöket." Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeitek tőle.
Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: "Minden önmagában
meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában
meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok,
hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám, ha én Belzebub
segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével
űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis
Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az
Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig
van biztonságban, amíg el nem jön az, aki erősebb nála. Ez legyőzi,
elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki
nincs velem, az ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór. Amikor a
tisztátalan lélek kimegy az emberből, nyugtalanul bolyong a magányos
pusztaságban. Miután hasztalanul próbált megnyugodni, azt mondja magában:
"Visszamegyek házamba, ahonnét kijöttem." Odamegy, és azt látja, hogy
egykori lakóhelyét kisöpörték és rendbehozták. Erre elmegy, hoz magával
hét más lelket, akik nála is gonoszabbak. Ezek bevonulnak a házba, és ott
laknak. Az illető ember sorsa pedig rosszabbra fordul, mint azelőtt volt."
Lk 11,15-26

Elmélkedés:

A betegeken véghez csodás gyógyulások láttán méltán merült fel a
kortársakban, hogy honnan van Jézusnak ereje e rendkívüli tettekhez?
Honnan származhat hatalma, amellyel olyan dolgokra képes, amelyre egyetlen
ember sem? A mai evangéliumban azokról hallottunk, aki valamiféle ördögi
hatalmat, sátáni erőt sejtenek felfedezni Jézus cselekedeteinek
hátterében. Jézus világosan rámutat ezen vélekedés belső ellentmondására,
hiszen csodái mind-mind a gonosz lélek emberek feletti hatalmának
megtörését jelentik. És miért is akarna az ördög segítséget nyújtani
ahhoz, hogy elveszítse hatalmát az emberek felett? Jézus valójában annak a
mennyei Atyának a segítségével tesz csodákat, aki azért küldte el a
világba, hogy megszabadítsa az embereket a gonosz befolyásától.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, szükségem van Rád, hogy nap mint nap taníts, mert minden napnak
megvan a maga kívánsága és baja! Áldj meg, Uram, a lelkiismeret
világosságával, hogy érezzem és értsem sugallataidat!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. október 9., csütörtök

[Evangelium] 2008-10-09

2008. október 9. - Csütörtök

Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványainak: "Tegyük fel, hogy
valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja:
Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s
nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az ajtó már be van
zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak
neked. Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból,
erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége
van. Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak nektek, keressetek és
találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap,
aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan
apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér,
akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán
skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni
gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket
azoknak, akik kérik tőle."
Lk 11,5-13

Elmélkedés:

Jézus példabeszéde szerint barátjának "erőszakossága miatt" teljesíti az
ember a kérést. Mivel Jézus itt a kérő imádságról beszél, arra
következtethetünk, hogy amikor valamit kérünk imáinkban Istentől, akkor
nyugodtan legyünk erőszakosak. Ez a szó természetesen kicsit furcsának
tűnik, ezért szerencsésebb azt mondanunk, hogy legyünk kitartóak,
állhatatosak a kéréseinkben, s ne hagyjuk abba, ha rögtön nem teljesül a
kívánságunk. Kéréseink megismétlésére természetesen nem azért van szükség,
mert Isten nem hallja meg azt elsőre vagy nem akarja első szóra
teljesíteni, hanem azért, hogy kitartó imánk során megtisztuljon kérésünk,
s csak olyat kérjünk, amire valóban szükségünk van lelkünk javára.
Ugyanakkor az állhatatos kérések során tudatosul bennünk, hogy rászorulunk
Isten segítségére, s egyedül ő képes betölteni szívünk vágyait!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenem! Önts a szívembe olyan vágyakat, amelyeket egyedül Te tudsz
kielégíteni!
Adj ajkamra olyan kéréseket, amelyeket egyedül Te tudsz meghallgatni!
Hadd vigyek véghez olyan tetteket, amelyeket egyedül Te tudsz megáldani!
Ókeresztény imádság
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. október 8., szerda

[Evangelium] 2008-10-08

2008. október 8. - Szerda, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű
városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való
Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt:
"Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden
asszonynál!"
Lk 1,26-28

Elmélkedés:

Talán túlzás volna azt állítani, hogy mi magyarok minden más nemzetnél
jobban tiszteljük Szűz Máriát, hiszen más népek vallásos tiszteletében is
különleges helyet foglal el a Jézus édesanyja iránti szeretet. Túlzás
volna, mert sok népnek már meglehetősen régóta van nemzeti kegyhelye, s
ezek többsége Mária-kultuszhely, nekünk magyaroknak pedig csak az utóbbi
években vált hivatalosan is nemzeti kegyhelyünkké Máriapócs (2005.) és
Mátraverebély-Szentkút (2006.). A magyarok Mária-tisztelete egyidős
kereszténységünkkel. A keresztény hit terjedésével együtt a
Mária-tisztelet is mélyen gyökeret vert népünk lelkében. A Magyarok
Nagyasszonya elnevezés azt sugallja, hogy földi hazánk vezetőjének,
úrnőjének tartjuk Máriát. Legyen valóban lelkünk vezetője földi életünk
során, aki utat mutat nekünk a mennyei haza felé.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Szeretet Anyja és Királynője,
Te mindenki Anyja vagy,
Leborulva kérünk, járj közben értünk
Szent Fiadnál!
Esdekeld ki nekünk
A Szeretet kegyelmét,
Hogy minden ember szívében
A Szeretet lángja uralkodjék
A gyűlölet felett.
Szeretet Anyja és Királynője,
Hallgasd meg kérésünket. Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. október 7., kedd

[Evangelium] 2008-10-07

2008. október 7. - Kedd, Rózsafüzér Királynője

Abban az időben: Jézus és tanítványai miközben Jeruzsálem felé haladtak,
betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába.
Ennek nővére, Mária odaült az Úr lábához, és hallgatta szavait. Márta meg
sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: "Uram -
méltatlankodott -, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni?
Szólj neki, hogy segítsen nekem."
Az Úr azonban így válaszolt: "Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és
téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik
részt választotta. Nem is veszíti el soha."
Lk 10,38-42

Elmélkedés:

Márta és Mária kétféle lelkületet testesítenek meg. Egyikük a lázas
tevékenykedés híve, a másik a csendes szemlélődésé. Néha az egyik, máskor
a másik lelkület áll hozzánk közelebb. Egyszer belefeledkezünk a munkába,
s mindent magunk akarunk megtenni, máskor pedig tudunk időt szánni
Istenre. Gond talán akkor van, ha valaki valamelyik lelkületet kizárja
magából, s vagy csak a munkának, vagy csupán a szemlélődésnek él.
Valójában mindkettőnek helye van életünkben. Lelkünk nyugalmát akkor
leljük meg, ha a tevékenység és a szemlélődés helyes arányát megtaláljuk.
A szemlélődés és az imádság feltehetően mindig Istenre irányul. De a
tevékenységeink, a munkánk is irányulhat Őrá, ha azt szolgálatként
végezzük Isten és a felebarát felé.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó, Mária áldott rózsafüzére, édes lánc, mely Istenhez láncolsz minket,
szeretet köteléke, mely az angyalokkal egyesítesz, az üdvösség tornya a
pokol szakadékában, biztos kikötő az általános hajótörésben, nem hagyunk
el soha többé. Te légy erősségünk halálküzdelmünk óráján. Tiéd legyen
kialvó életünk utolsó csókja. És ajkunk utolsó lehelete a te édes neved
legyen, ó Rózsafüzér Királynője, ó drága Anyánk, ó bűnösök Menedéke,
szomorúak hatalmas Vigasztalója. Légy áldott mindenütt, ma és mindörökké,
a földön és az égben.
Bartolo Longo
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. október 6., hétfő

[Evangelium] 2008-10-06

2008. október 6. - Hétfő

Abban az időben egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye őt.
"Mester - szólította meg -, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"
Jézus így felelt: "Mit mond erről a törvény? Mit olvasol benne?" A
törvénytudó így válaszolt: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig,
mint saját magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél. Tedd ezt,
és élni fogsz." A törvénytudó igazolni akarta magát, ezért megkérdezte
Jézustól: "De hát ki az én felebarátom?"
Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Történt, hogy egy ember Jeruzsálemből
lement Jerikóba. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték,
és félholtan otthagyták. Egyszer csak egy pap jött lefelé az úton.
Észrevette, de elment mellette. Azután egy levita jött arra, ő is
meglátta, de elment mellette. Végül egy szamaritánusnak is arra vitt az
útja. Amikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat
és bort öntött sebeire, és bekötözte, majd pedig felültette teherhordó
állatára, elvitte egy vendégfogadóba és gondoskodott róla. Másnap elővett
két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha
többet költenél rá, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül
ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?" A törvénytudó
így válaszolt: "Aki irgalmasságot cselekedett vele." Jézus így folytatta:
"Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!"
Lk 10,25-37

Elmélkedés:

Az irgalmas szamaritánus történetével Jézus azt tanítja, hogy senkit se
zárjunk ki a felebaráti szeretetből, hanem mindenkivel tegyünk jót. Mi
persze sok esetben próbálunk kifogásokat keresni, hogy miért nem
segítettünk valakinek. Más esetekben az előítéletek akadályoznak minket a
j megtételében, vagy saját kicsinyességünk. Isten viszont nagylelkű.
Gazdag az irgalomban. Nem méricskél, nem spórol, nem számítgatja, hogy mit
kap cserébe. Mindenkinek felkínálja irgalmát. Ezt a mindenki felé
odaforduló, irgalmas szívű Istent kellene utánoznunk nap mint nap, amikor
segítségre, könyörületre, irgalomra szoruló emberekkel találkozunk. Ha
irgalmasan és segítőkészen megnyitjuk szívünket felebarátaink felé, akkor
mi is jobban fogjuk érezni Istenünk irgalmas szeretetét.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenem, tiéd a hatalom, a bocsánat, a gyógyítás és a nagylelkűség.
Fordulj felém, aki remegek feneketlen szakadék-börtönömben, mert elborít a
sár, lehúz bűneim lánca.
Uram, te mindig jót teszel, fény vagy a sötétségben, az áldás bősége,
irgalmas és együttérző barátja az embernek. Te könnyen lehetővé teszed
azt, ami lehetetlen.
Szabadíts meg engem, bűnöst, a halálos megszégyenüléstől, hogy békességed
Szent Lelke megpihenjen bennem, ó Mindenható!

________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (30.)
Szabadságomról hazaérkezvén az az örömhír fogadott, hogy döntés született
arról, hogy még egy falut plébániánkhoz csatolnak. Ismét bebizonyosodott
az evangélium igazsága, amely szerint akinek van, annak még adnak, hogy
bővelkedjék. Amikor első alkalommal szentmisére érkeztem az alig száz
lakosú kis faluba, nem fogadott harangszó. Mivel a mise kezdetére sem
harangoztak be, szerényen tudakolni kezdtem ennek okát. Hamar kiderült,
hogy hónapok óta nem szól a harang. Gondoltam, jól kezdődik ez is! Amikor
aztán a kántor az antik harmónium billentyűi közé csapot, s abból egészen
különleges hangok törtek elő, azonnal átfutott a fejemen a gondolat, hogy
bárcsak ez a szerkezet ne szólna! Itt is lesz mit megszólaltatni és lesz
mit elnémítani.
A mise után egy kis bemutatkozó beszélgetésbe elegyedvén új híveimmel
már-már majdnem megesküdtem rá, hogy bizony soha életemben nem tettem be a
lábamat ebbe a kis faluba, s most járok itt először, amikor Irén néni
előállt azzal, hogy 1994-ben újmisés papként én már tartottam náluk
búcsúkor misét. Megcáfolhatatlan érvként még hozzátette, hogy náluk
ebédeltem az akkori plébánosukkal. Emlékeimben előtörtek, hogy valóban
jártam a vidéken több falu templomában, de csak a néhai plébános tudná
megmondani, hogy ez a kis Szent Flórián-kápolna is köztük volt-e
akkoriban.
Az elmúlt hetekben gőzerővel folytak a 11 vadonatúj dalból álló karácsonyi
zenemű próbái. Az énekes lányok hangszálai szinte már pattanásig
feszültek, mire mindenki megtanulta a saját számát. Most pedig az idegeik
feszülnek pattanásig, mert a hétvégén egy stúdióban elkészítjük a
hangfelvételt, hogy aztán CD-n is megjelenjen a zenemű. A bátrabbak már
nem is plébánosnak, hanem producernek hívnak, mert a kiadással kapcsolatos
hivatalos ügyek intézése jobb híján rám maradt. Most éppen szponzorokat
keresek. Ha találok, ha nem, mindenképpen megjelenik a CD lemez. A dalok
mindenesetre igencsak jól szólnak, nagy lelki élmény lehet majd
karácsonykor mindazoknak, akik hallani fogják. Nekem már most is az.
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. október 5., vasárnap

[Evangelium] 2008-10-05

2008. október 5. - Évközi 27. vasárnap

Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek:
Hallgassatok meg egy másik példabeszédet! Volt egy gazdaember, aki szőlőt
telepített, bekerítette sövénnyel, belül pedig (a sziklába) taposógödröt
vágott, és őrtornyot épített. Aztán rábízta a szőlőt a munkásokra, és
elutazott. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a
szőlőmunkásokhoz, hogy a termést átvegyék. Ám a szőlőmunkások megragadták
a szolgáit, s az egyiket összeverték, a másikat megölték, a harmadikat
pedig megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de
ezekkel is ugyanúgy bántak. Végül a fiát küldte le hozzájuk, mondván: "A
fiamat csak megbecsülik!" Mikor azonban a szőlőmunkások meglátták a fiút,
így szóltak egymáshoz: "Ez itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk
lesz az öröksége!" Meg is ragadták őt, kidobták a szőlőből, és megölték.
Amikor megjön a szőlőskert ura, ugyan mit tesz majd ezekkel a
szőlőmunkásokkal? Ezt válaszolták: "Gonoszul elbánik a gonoszokkal, a
szőlőt pedig más munkásokra bízza, akik idejében átadják neki a termést."
Jézus így folytatta: "Nem olvastátok soha az írásokban: A kő, melyet az
építők elvetettek, mégis szegletkővé lett, az Úr tette azzá, és szemünkben
csodálatos ez! Ezért mondom nektek: Az Isten országát elveszik tőletek, és
olyan népnek adják, amely majd megtermi annak gyümölcsét."
Mt 21,33-43

Elmélkedés:

Üdvözítő Isten
Idén ősszel immár harmadszorra hallunk az szentmisében szőlőről, illetve
szőlőmunkásokról. Két héttel ezelőtt arról olvastunk az evangéliumban,
hogy egy gazda a nap különböző óráiban szőlőmunkásokat fogad fel, s este
mindegyiküknek kiadja a bérét. Az elmúlt heti szakasz pedig arról szólt,
hogy egy apa két fiát küldi ki a szőlőbe dolgozni, de csak egyikük
teljesíti a kérést. A mai evangéliumi példabeszéd pedig a "gonosz
szőlőmunkásokról" szól. Ez a mai történet két fontos témát érint. Egyrészt
Isten és a választott nép közti szövetségi kapcsolatot, másrészt Jézus
saját küldetéséről tanít. Mai elmélkedésünkben nézzük meg ezt a két témát!

Az Ószövetség Isten és a választott nép történetét, kapcsolatát mutatja
be. Az általa kiválasztott népnek maga Isten ad nevet, amikor Jákobbal
megküzdött. Ekkor kapja Jákob, illetve a nép az Izrael nevet, ami annyit
jelent, hogy "Istennel viaskodó". De miért is választott i magának Isten
egy népet a sok nemzet közül? Semmiképpen sem azért, hogy ezáltal más
népeket kizárjon a vele való kapcsolatból vagy szeretetéből. Isten azért
választotta i a zsidó népet, hogy általuk közeledjen más népekhez. Mi
indította Istent egy nagy birodalmak között élő kicsiny nép
kiválasztására? A bibliában megkapjuk erre a pontos választ: "Nem azért
hajolt le hozzátok és választott ki benneteket az Úr, mert számban fölötte
álltok az összes népnek, hiszen a legkisebb vagytok minden nép között,
hanem mert szeretett benneteket az Úr" (MTörv 7,7). Itt van tehát a
kiválasztás titka! Isten szereti az embert, s szeretetből arra hívja, hogy
éljen vele szövetségben. Az Isten és az ember közti szövetségkötést
jelképezi a mai példabeszédben, hogy a gazda szőlőt ültet és azt rábízza a
munkásokra. S bár az ember újra és újra hűtlenné válik, Isten mindig
megújítja szövetségét, s elküldi követeiként a prófétákat, hogy
figyelmeztessék a népet a szövetség megtartására. A példabeszédben
szereplő szolgák a prófétákat jelentik. Az idők teljességében pedig Isten
saját Fiát küldi el, akit szintén megölnek. Isten cselekedetei tehát az ő
határtalan szeretetéről tanúskodnak.

Amellett, hogy a példabeszéd betekintést nyújt számunkra Isten és a
választott nép kapcsolatának titkába, fontos dolog derül ki Jézus
származásáról és küldetéséről belőle. Bár jelképesen, szimbolikusan, de
mégis Jézus egyértelműen beszél itt arról, hogy ő az Isten Fia, és arról
is, hogy milyen elutasításban és halálban lesz része. Emberileg talán
ésszerűtlennek tűnik, hogy szolgái megverése és megölése után miért küldi
el saját fiát a gazda a munkásokhoz, mintegy életveszélynek kitéve ezzel
őt? Erre a kérdésre is a biblia adja meg a pontos választ: "Úgy szerette
Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el
ne vesszen, hanem örökké éljen (Jn 3,16).

Isten Fia, Jézus Krisztus elérkezésével új szakasz kezdődik Isten és az
emberiség történetében, az újszövetség korszaka. Az ószövetségi választott
nép tagjai nem léptek rá erre az új útra, de reményünk szerint Krisztust
megváltóként elfogadva egyszer majd ők is ezen az úton fognak járni. Jézus
halálával és feltámadásával Isten új szövetséget kötött az egész
emberiséggel, s ennek a szövetségnek is az alapja az Ő szeretete.

Befejezésül idézzük fel ismét János evangéliumának kijelentését: "Úgy
szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz
benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen (Jn 3,16). A megígért
üdvösségből, a Krisztusban hívőknek ígért örök életből, az újszövetség
népéből és Isten szeretetéből senki sincs kizárva. Isten mindannyiunkat
meghív a vele való közösségre, meghív minket az ő új választott népébe, az
Egyház közösségébe, mert szeret minket és üdvözíteni akar minket. Fogadjuk
el az üdvözítő Isten szeretetét!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Mindenható Atyánk! Kérünk, küldj Egyházadba szent papokat, akik kegyelmed
eszközeivel megszentelik a te népedet. Küldj sok megszentelt életű férfit
és nőt, hogy megmutassák a világnak a te szentségedet. Küldj szőlődbe
szent munkásokat, akik lángoló szeretettel dolgoznak, és a Szentlélektől
indíttatva elviszik Krisztus megváltását egészen a föld végső határáig.
II. János Pál pápa
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum